Magyar Horgász, 2002 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2002. szeptember / 9. szám
Többször foglalkoztunk a horgászvizek minőségével növény- és állatvilágával, az itt élő halakkal. A parti zóna szerepét valahogy elhanyagoltuk. A hétköznapi nyelv a vizet szegélyező kemény szárú növényzetet egy szóval illeti, és nádasnak nevezi. Pedig a parti sáv főbb növényei rajta kívül a sás, a gyékény is. A sásfélék a sekély vizek uralkodói, legtöbbször önálló és összefüggő állományt képeznek. Foltszerűen is megtalálhatók a vizes élőhelyeken. A szikes területektől a lápig előfordulnak. Hosszú vékony levelükről, füzéres virágzatukról felismerhetők. A letaposott, zsombékmaradványukra a danka sirály előszeretettel fészkel. A gyékények közül a keskeny és széles levelű található a hazai vizek partján. A széles levelű melyet vízibuzogánynak is neveznek, nád közé is elvegyül. Felismerhető világosbarna felálló buzogányáról, amely éretten szöszölve bomlik fel, környezetét beborítva. A nád a legismertebb parti növény az egész világon. A nádat az ember évszázadok óta hasznosítja: tetőt fedett vele, gyakran készített belőle csónakot (Dél-Amerikában) és sok használati eszközt. A modernizáció pár évtizedre elnyomta, de újból felfedezik, és kezd „divatba" jönni. A mocsaras, lápos területen érzi igazán jól magát, itt társulást alkot. Levelei 1-2 centiméter szélesek és 3- 4 méterre is megnőhetnek. Bugája a 40 centimétert is elérheti, amely júniustól szeptemberig virágozhat. Kezdetben fényes bordás-lila, megérve aranysárga. Nagy tömegű apró magját a szél és a víz is terjeszti. A szója igen erős, kovasav-tartalma és az ízekre tagolódása a növényt olyan „erőssé" teszi, mint a vele azonos vastagságú acélcső. Partvédő szerepe vitathatatlan. Nyáron dacol a viharos hullámokkal, télen a ráeső, nem csekély hófehérrel. Szilárdságát az is igazolja, hogy a vörösgém, vagy a bölömbika fészkének biztonságos megtartásához elegendő néhány nádszál. A nád partvédő pozitív funkciója mellett igazolt a víztisztító szerepe is. A foszfor mellett más káros anyagokat is „megköt" (például fenolt). A helyesen kialakított, rendben tartott parti sáv pozitív szerepe vitathatatlan. Gazdag állatvilága sok halfaj számára bőséges táplálékot nyújt. Itt él sok rovar és lárvája, csigák, és bevonatiaké haltáplálék szervezetek. Nemcsak a vízfelszíni, hanem a víz alatti részeket is gazdag állatvilág népesíti be. A ponty szinte leszívja a táplálékot a nádas részekről, közben étvágygerjesztő hangot ad ki, cuppog. A ponty és a csuka a nádasban, a többi halfaj a nádas víz felőli részén szeret tartózkodni. A nádasoknak nagy szerep jut a vízminőség megőrzésében, az eutrofizáció elleni védekezésben. A kívülről érkező szennyvizet megszűri, fogalmazhatunk úgy, hogy biológiai tisztítást végez. A mezőgazdasági, a kommunális szennyvízből a foszfort a saját „testébe beépíti", így csökkentve a túlzott algásodás veszélyét. A nádasok partvédő szerepe pótolhatatlan. A szél, a csónakok által gerjesztett hullámzás erejét megtöri, az elhabolódás mértékét csökkenti. A nádas madárvilága gazdag, jó költőhely. A nádasok rovására írják, hogy az életműködésükhöz szükséges tápanyagot a vízből, a talajból kiveszik. A termelt oxigént a levegőbe bocsát------------------------------------- fák, a lehulló levelek, a víz alatti gyökérzet, szárrészek lerakódása a víz feltöltődését gyorsítja. Terjedésük csökkenti a szabad víztükör felületét. Ezek az érvek mind igazak a rosszul, vagy egyáltalán nem kezelt, elhanyagolt nádasoknál. Napjainkban terjedésük korlátozására több módszer áll rendelkezésre. A vízparti növényzet káros csak ott lesz, ahol tétlenül nézzük terjedését, kiöregedését, esetleg betegségét. A hal pedig szívesen „járja" a nádast, kedvelt ívó-, búvó- és pihenőhelye sok halfajnak. Egy fontos szempontról ne feledkezzünk meg, a nádas összefüggő, biológiai egység, csodálatos növény- és állatvilággal (ugyanúgy, mint az erdő, vagy a horgásztó vízivilága). A nádszál nem kusza módra rendeződik, hanem az uralkodó szél, az azt követő hullámzás szerint. A közte élő növények, állatok szoros fegyelemben, sajátos törvényeik szerint élnek. Ezt a rendet ne bontsuk meg például össze-vissza letaposással, rendetlen vágatokkal. A kijárást a vízre oldjuk meg pallótelepítéssel. A nádasok minőségi állapota sok helyen kifogásolható, állománya ritkul, ligetessé válik. A nádas alján összegyűlt szár- és levélrészekből kialakult az „avas nád", mely a vízminőségre is kedvezőtlen hatású. Ilyenkor gyorsan megjelenik a békanyál, amely még az egészséges nádast is fojtogatja. Megelőzhető az évenkénti levágással, „tisztán" és rendben tartással. Itt említjük meg a nád terjedésének egy ritka módját. Mikor a nád a víztükör felé már nem ér talajt, akkor a gyökértörzsei „felúsznak". Ezeket a gyökértörzseket levegőztető járatok járják át. Egy idő után több más úszó-lebegő növényzettel együtt egy különleges természeti jelenség jön létre: az úszó nádas. Gyakrabban használják az úszóláp kifejezést. Közép-Európa egyetlen és legnagyobb úszólápterülete hazánkban, a Velencei-tó 6 km-es természetvédelmi területéből a MOHOSZ kirendeltség mellett, a Madár-várta szomszédságában 2 km-es ritkaságként található. Csodálatos növény- és állatvilág, védett érték. A nádas a táj igen érzékeny része, könnyen sérül, óvni kell. A szélben hajladozó nádas nem csak szemet gyönyörködtető látvány, hanem partvédelmi, víz- és halvédelmi szempontból nélkülözhetetlen biológiai egység. PAPP KÁROLYNÉ DR. A NÁDAS Magyar Horgász 57