Magyar Horgász, 2005 (59. évfolyam, 1-12. szám)
2005. szeptember / 9. szám
y /versen yr.h u versenyző pedig alsó szélső helye ellenére „csak" kettest csinált. A cseh Jan Heidenreich egy kétkilós dévérrel a vb legnagyobb meglepetését szerezte, nemcsak a többi nemzet, de a finn rendezők számára is, hiszen az előző napokban a helyiek még egy kilót megközelítő dévérre mondták azt, hogy pályarekordot döntött! Ebben a szektorban Varga Józsefnek sikerült messze maga mögött hagynia a belga (12.) és az angol (21.) horgászt is. A „B" szektorba Walter Tamás került az előnyösnek cseppet sem mondható huszonegyes rajthelyre, melyből azért a rá jellemző küzdeni akarásnak köszönhetően - sikerült kiharcolnia egy tizenhármas helyezést. A szektor középső részén található legrosszabb helyek egyikén az angol Alan Scotthorne negyedikként célba érve ismét nagyot alkotott, de ugyanez elmondható a belga versenyzőről is, aki szintén előnytelen sorsolása ellenére egy szektor kettessel zárta a napot. A szektort a szélről horgászó luxemburgi versenyző nyerte meg. A „C"-ben Nagy Attila egy nagyon szép hatost horgászott a tízes rajthelyről. Ebben a szektorban a belga Nullens vitte el a pálmát, sarkában a mindig jó szereplő fiatal angol Will Raisonnel. A franciák versenyzője itt igencsak hátul végzett, huszonegyedik helyét nagyrészt az öt körülvevő ukrán és finn szomszédjainak köszönhette, akik mindketten hosszú teleszkópos bottal horgászva - a rakás távtól körülbelül négy méterrel beljebb etetve nem engedték kijjebb jönni a környék halait. A „D" szektorba került Erdei Attila, aki az ötös helyen ülve olyan higgadt és szép horgászatot mutatott be, melynek méltó jutalma csakis a győzelem lehetett: a fordulóban első helyezést elérő magyar versenyző maga mögé utasította a közelében horgászó angol klasszis Steve Gardenert (2.), valamint a franciák legjobbjai közé tartozó Gilles Caudint is. A belgák itt is jól szerepeltek, versenyzőjük egy hatodik helyezést ért el. Az utolsó szektorban sajnos a középső helyek egyike jutott a mi versenyzőnknek: a tizenhatos rajthelyből a rutinos Ambrus Tibornak egy tizennégyes helyezést sikerült kicsikarnia. A franciák itt második helyezést értek el, a belgák és az angolok pedig a harmadik, illetve a negyedik helyen végezve szintén sikeresnek könyvelhetik el a „D" szektort. Az első fordulót követően, egyenletesen jó eredményeiknek köszönhetően a belgák várták a legjobb pozícióból a verseny második napját, másodikként az angol csapat fordult, nyomukban az azonos pontszámmal rendelkező magyar, francia és olasz gárdával. MÁSODIK FORDULÓ: KÖZELHARC AZ ÉRMEKÉRT A második napon a pálya legjobb helyére ismét egy éremesélyes ország versenyzője került: az A1-re az olasz Carraro sorsolt, és előnyét kihasználva meg is nyerte a szektort. Az angol negyedik, a francia hatodik, a belga tizenhetedik lett, Nagy Attila pedig ismét egy értékes helyezéssel (9.) járult hozzá a magyar csapat eredményéhez. A „B"-ben az Ambrus Tibort váltó Békési Attila tizenhetedikként végzett, az előző napon egyest horgászó belga Nullens pedig ismét győzött, minimális lehetőséget hagyva ezzel a többi egyéni éremesélyes számára. Az első fordulóban nagyon eredményesen horgászó Varga József ismét remekelt: szektorában az angolt, a belgát, a franciát és az olaszt is maga mögé utasítva egy gyönyörű hármassal segítette a csapat előrelépését. A „D"-ben tavalyi egyéni világbajnokunk, Walter Tamás úgyszintén harmadikként állhatott fel a helyéről. Ezt a szektort egyébként „Scotthorne mester" nyerte, minek következtében csak egy hajszállal maradt le az egyéni dobogó harmadik fokáról - összetettben a negyedik helyen végzett. Az „E" szektor egyes helyére került Erdei Attila, akinek az első fordulót követően még minden esélye megvolt akár a világbajnoki cím elnyerésére is, a második napon is igen jól állt a háromórás időszak kezdeti szakaszában, ám a versenyidő második felében a bajok a szektor másik végére húzódtak át, ezzel az olasz Falsininek lehetőséget adva a győzelemre. Attila ezzel együtt egy nagyon szép ötödik helyet ért el, amivel hozzájárult a magyar gárda jó szerepléséhez, és az összesített fordulók figyelembevételével egy egyéni ötödik helyezést jelentett a legeredményesebb magyar versenyző számára. AZ ÉLEN AZ ANGOLOK A tavalyi belgiumi világbajnokságot a franciák nyerték, egy ponttal megelőzve az angol csapatot. A britek ezúttal nem hagyták kicsúszni az aranyat a kezükből, és újra bebizonyították, hogy kétségtelenül ők alkotják a világ legerősebb csapatát. A belgák ezüstérme azt jelzi, hogy a tavalyi hazai pályán kihagyott lehetőség ellenére ez a gárda még mindig a legveszélyesebb öt között található. A bronzérem pedig ezúttal a magyar válogatottnak jutott, mely már korábban „bebetonozta" magát a legjobbak közé, ráadásul évről évre kisebb-nagyobb mértékben változó felállással, ami egyértelműen a hazai férfi mezőny magas színvonalát jelzi. A verseny egyébként igen szoros végeredménnyel zárult az angolokat követő GUIDO NULLENS VILÁGBAJNOK A belga versenyző, bár már jó ideje oszlopos tagja országa válogatottjának, a szélesebb közönség előtt jóval kevésbé ismert, mint az angol, francia vagy olasz csapatok kiemelkedő képességű „sztárjai". Ennek ellenére Guido vitathatatlanul a világ legjobbjai közé tartozik. Most szerzett világbajnoki címe mellett magáénak tudhat két egyéni Európa-bajnoki aranyat, két ezüstöt és egy bronzot, valamint egy egyéni világbajnoki ezüstöt és egy bronzot is. Mindemellett a belga horgász hatszoros kontinens-bajnok. A visszahúzódó, csöndes versenyző a horgászatát is sallangmentesen végzi: a vb mindkét fordulójában csupán négy topszettet készített ki, s ennyi bőven elegendő volt a precíz etetést követő egyszerű, de magabiztos horgászatához. Ellenfeleinek többségétől eltérően nem használt etetőcsészét. Az alapetetése tíz etetőanyag-gombócból és tíz ezt követően bedobott földesszúnyogos gombócból állt, s ezt semmiféle ráetetéssel nem egészített ki az első fordulóban. A második napon is csak a háromórás verseny vége felé dobott újra, mégpedig azért, mert az előző fordulóhoz képest vezető pozíciójának megőrzése érdekében - taktikaváltásra kényszerült. A belgák legjobbjának egyébként mindkét napon előnytelen sorsolása volt. Az első fordulóban teljesen középről kellett teljesítenie, a második napon pedig szektorának húszas rajtszámát kihúzva volt kénytelen megoldani a nem könnyű feladatot. Nullens mindkét napon igen jól kezdett, a második fordulóban azonban hamar nehézségei támadtak. A forduló kezdetétől szinte minden bedobásra fogott egy kis sügért, ez a „halbőség" azonban csak negyedóráig tartott. Ekkor könnyebb úszóra váltott, és tizenhárom darab hallal fejezte be az első órát. A második óra azonban rendkívül nehéznek bizonyult, és a horgásznak ettől fogva szinte egyáltalán nem volt kapása. Háromnegyed órával a verseny vége előtt jött a fent említett, mindent eldöntő taktikaváltás: Guido meghosszabbította a szerelékét, az úszóját másfél méterrel beljebb lendítette, három gombóc földes szúnyogot dobott rá, és várta az eredményt. A jutalma - a forduló lefújása előtt tíz perccel - egy szép keszeg lett, mely egyben hozzásegítette az aranyérem elnyeréséhez is. o ^ BM ah .m w w Magyar Horgász