Magyar Horgász, 2005 (59. évfolyam, 1-12. szám)

2005. november / 11. szám

Mivel az említett körülmények úgysem teszik lehetővé a hosszú zsinórral való fá­rasztást, elég, ha csak 20-30 métert te­kercsel az orsó dobjára. A jobb horgász­üzletekben kimérve is kapható, nem kell 100 métert vásárolnia. A legjobb minő­ségű fonott zsinórok kör keresztmet­szetek. Mivel elemi műanyag szálakból készülnek, nem érzékenyek a víz hatá­sára, különösebb kezelést, szárítást nem igényelnek, mint a régi fonott zsinórok. A fonott zsinór valamivel nehezebben dob­ható ugyan, mint a monofit zsinór, de kellő gyakorlattal ez sem okozhat prob­lémát. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a vékony fonott zsinór nagyobb szakítószi­lárdsága körültekintő orsófék beállítást igényel, mert hajlamosabbak leszünk a féket keményebbre állítani, ami már sok finom bot törését eredményezte azoknál, akik még nem szokták meg a vele való bánásmódot. Fárasztásnál soha ne fogjuk meg a zsinórt, mert könnyen elvághatja az ujjúnkat! Bízzuk magunkat a jól beál­lított fékre! VAN-E KÜLÖNBSÉG? Hogyan befolyásolja a halak viselkedé­sét, szaporodását, folyó- és állóvizeknél a nagyon magas belvíz által megemel­kedett vízmagasság? Németh István, Szarvas PÁSKÁNDY JÁNOS VÁLASZOL: Amennyiben a belvíz nem zavaros, nem szennyezett, az általa megemelkedett vízmagasság mind a folyó-, mint az álló­vizek esetében kedvező. A magasabb vízállás folytán elöntött, víz alá került te­rületek a halak számára egyrészt új táplálékgyűjtő terepet kínálnak, más­részt - megfelelő vízhőmérséklet esetén - szaporodásukhoz is kedvezőbb felté­teleket. Különösen a füves területek friss elöntése jelentheti ezt a ponty és a ke­szegfajok részére, majd, ha a vízborítás tartós marad, a kikelt hallárvák, illetve a belőlük fejlődő fiatal ivadék számára szükséges első táplálék-plankton szapo­rodhat el. Tehát több körülmény szeren­csés összejátszása biztosíthatja az előnyöket. Ha azonban az ártéren ku­­bikgödrök vannak, az ivadék a víz visszavonulása után bennük pusztul, ha a gödrökben lévő vizet időben nem csa­polják le az anyamederbe. JOBB ÁLLÓVÍZEN Használható-e a nyeletörékes orsó las­san áramló, limányos folyóvízi horgá­szathoz, vagy csak állóvizeken hasz­nálható? Pikl Jánosné, Szombathely ŐRLEY DÉNES VÁLASZOL A nyeletörékes orsó olyan szerkezet, amelynél a hal a csalit felvéve nem érez csak minimális ellenállást, ezért a csali kiköpésének veszélye kisebb. Ahogy le­velében is írja, elsősorban állóvízen pl. bojlizáshoz használják. A nyelelőfékes orsó kellős fékrendszerrel van szerelve. A két fék erőssége külön-külön állítható. A nyeletőfékkel azt az ellenállást állít­hatjuk be, amelyet a hal érez a csali fel­vétele során. Áramló vízben, és pláne, ha az áramlás változó, csaknem lehetetlen ezt a fékerőt beállítani. Ha a fék túlságo­san laza, állandó kapást jelez majd az orsó, amit a víz sodrása okoz. Ha viszont a fékerőt úgy állítja be, hogy figyelembe veszi a víz erejét, amelyet a kifeszülő zsinórra gyakorol, akkor a hal is érzi ezt az ellenállást. Megjegyzem, hogy a fo­lyóvízi halak sokkal kevésbé kényesek a fellépő ellenerővel szemben. Békés ha­lakra folyóvízen ezzel az eszközzel nem érdemes horgászni, mert a benne rejlő előnyöket nem lehet kihasználni. Termé­szetesen lehet használni a nyeletőlékest is, de folyóvízen érdemes a nyeletőléket kikapcsolni. A DAMIL GYENGE VAGY A CSUKA ERŐS? Horgászás közben a vádi új damilokat egy csuka „elharapta" és utána elúszott. Lehetséges hogy ilyen erős a csuka? Erdős Norbert, Létavértes PAPP KÁROLYNÉ DR. VÁLASZOL: Igen, ilyen „erős", csak rá kell nézni. A csukának aránylag nagy, megnyúlt feje van. Szája hatalmasra tátható, bő to­roknyílásán a nagy hal is pillanatok alatt eltűnik. A nagy szájüregben nagy kapófogak találhatók. Ezek a fogak por­cos végződéssel csatlakoznak az állka­pocshoz. Ha kitörnek kapás közben, ak­kor újra nőnek (jó neki!). A szájpadláson több sorban tűhegyes, apró fogak talál­hatók, úgy néz ki, mint egy sűrű kefe. Ezek a ragadozó fogak, nagy erő kifejté­sére képesek. Egyetlen halunknak sincs ilyen erős fogazata. Igen falánk hal. Lesből támad, ezt olyan robbanékonyan, olyan intenzitás­sal teszi, hogy az erős damis elszakítása sem lehetetlen feladat számára. A VILLANTÓ VONTATÁSA Hogyan hatásosabb a villantó vontatása a ragadozó halak esetében: nappal szemben vagy háttal? Légrádi Ildikó, Budapest HUNYADY ATILA VÁLASZOL: Saját tapasztalataim, és a témában meg­kérdezett mesterhorgászok egyező véle­ménye alapján kijelenthetem, a kérdés­ben megfogalmazott körülményeknek igen csekély jelentősége lehet a villantó minél hatékonyabb bevontatására. Za­varó körülmény legfeljebb az, ha árnyé­kunk a vízre vetődik, és minél élesebb a kontúrja, annál riasztóbb még az opálos közegben is a közelben tartózkodó raga­dozó halak számára. Pergetés során a legfőbb szabály: áttetsző vízben, különö­sen napsütésben matt villantókkal érde­mes horgászni, míg opálosodó, zavaro­sodó folyóban, tóban, ráadásul csökkenő látási viszonyok közt a fényes színű, mi­nél csillogóbb felületű műcsalikkal le­szünk eredményesebbek. VANNAK-E HALAK A HÍNÁROSBAN? Augusztus első harmadában az egyik ba­latoni mólon többedmagammal, rend­szeresen, a legkülönbözőbb időpontok­ban horgásztunk. A vízben rendkívül sok hínár volt, köztük még a nagyon szúrós, tüskés fajta is. (Átokhínár. - Szerk.) Kérdésem: az ilyen vízben található­­­ ponty, dévér, kárász? Talán hiába is próbálkoztunk, a halak elkerülik az ilyen környezetet? Modok Árpád, Győr KOVÁCH SÁNDOR VÁLASZOL: Az említett halak normális körülmények között szívesen tartózkodnak a part menti növényzet, így a hínárok között is. Itt szedegetik össze az apró alsórendű rákokat, férgeket, lárvákat, kagylókat, csigákat stb. Előfordulhat, hogy az idő­járás vagy más, ismeretlen okok miatt húzódhattak a halak a mélyebb vizekbe. Kicsi a valószínűsége, de lehetséges, hogy a part mellett tartózkodtak, csak nem táplálkoztak, vagy olyan bőséges lehetet ott a természetes táplálékuk, hogy azt fogyasztották. Talán a mélyebb vizeken kellett volna próbálkozni. FOGLALT HELY Érezhet-e egy horgász erkölcsileg vagy etikailag „magáénak" egy helyet (hor­­gászplatzot), ha azt előzőleg nem taka­rította ki legalább egyszer, s csak a „má­séba" ült bele? Fehér Tamás, Méhtelek PÁSKÁNDY JÁNOS VÁLASZOL Bizony, nem érezhet! A horgászrend sze­rint foglalt hely - kivéve a szükséges en­gedélyekkel épült stéget - nincs, különö­sen nem lehet a változó vízállású folyók partján. A levélíró által leírt helyen, ha azon a horgász keze munkája meglátszik - bár csak etikailag - de őt elsőbbség il­leti meg. Ezért, ha pl. folyóvizén ilyen karbantartott, talajegyengetéssel létreho­zott, földlépcsőn megközelíthető, szem­mel láthatóan tisztán tartott helyre tele­pülnek le és odaérkezik a hely „gazdá­ja" természetes, hogy azonnal felajánl­juk a hely átengedését, amit - korrektsé­günket látva - jó szórakozást kívánva horgásztársunk általában elhárít. CSUKÁT, DE HOGYAN A csuka mártogató, tapogató, cincáló horgászatában szeretnék tapasztalato­kat szerezni. A felszerelésem éppen megfelelő, de nem tudom, hogy mikor jó a bevágás, mert 5-6 elrontott kapás után tudtam csak egy példányt megfogni. Ha sokáig hagyom nyeletni, a damilt elha­rapja, ha korán vágok be, akkor meg a szájából húzom ki a kishalat. Novomeszky Csaba, Kecskemét HUNYADY ATILA VÁLASZOL: Olvassa el a Magyar Horgász 1995/10 példánya 20. oldalán Bokor Károlynak Tapogatás, mártogatás csukára címmel írott, saját tapasztalatain alapuló, meg­győző cikkét, szinte mindenre választ ta­lál, ami érdekelheti, a tárgyban megje­lent szakkönyveket illetően, a legrészle­tesebb leírást a Domonkos Imre-dr. Hunyady Attila-Kövi Gábor-dr. Tahy Bé­la Ragadozó halak horgászata címmel 1990-ben megjelent kiadványból merít­hetné, ha még valamely könyvesboltban vagy inkább antikváriumban rábukkan. Manapság is kapható azonban egy öt­­szerzős könyv Csukahorgászat címmel, amely elsősorban gyakorlati tapasztala­tok közreadásával igyekszik elmélyíteni az olvasót ennek a nagyszerű sporthal­­nak a horgászatában. E könyv tudomá­som szerint még kapható a Budapest, VI. Teréz krt. 34 szám alatti, továbbá a XI. kerületben, a Lágymányosi út 14 szá­mon megtalálható horgászboltokban, de feltehetően más szaküzletekben, köny­vesboltokban is. Ami kérdése lényegi részét illeti, a csuka kapása általában erőteljes iramo­­dással kezdődik, majd apró rángásszerű húzások jelzik, nyeli a csalit. Amint e be­forgató manővereket érzékeljük, a csu­ka eléggé mélyen nyelhet ahhoz, hogy a horog már a szájában lehet, tehát bevá­gásunk - szerencsés esetben - jól ülhet. Nem szabad túl sokáig nyeletni, mert bi­zony elharaphatja a mono­fil zsinórt. Per­sze biztos tipp nem adható, az akasztás esélye mindig nagy lutri. Mivel a csuka hazai halfajaink „legharapósabbika", horgászatához a horgászboltokban szé­les választékban kapható csukaelőke ajánlható. Amennyiben azonban olyan vízen pecázunk, ahol a süllőkapás is gyakori, a magam gyakorlatából ajánl­hatom a három szál 0,20-0,25 mm-es damilból hagyományosan kötött csukaelőkét, amit a süllő is gyanakvás nélkül fogad, s talán a mélyre nyelő csu­ka sem harapja el olyan könnyedén, mint az egy szál monofilt. Csukára a mártogatás a hagyományos emelem­­visszaengedem módon történjen, míg a tapogatás (cincálás) során kissé fel­­libbentősen vontatom be, lassan enge­dem vissza. Magyar Horgász 41

Next