Magyar Horgász, 2008 (62. évfolyam, 1-12. szám)

2008. március / 3. szám

szívesen, hanem a tó minden ré­szén kóborolnak. Érdemes rájuk finomabb szerelékkel, úszóskész­­séggel horgászni. A városközeli tó­ra egyre többen járnak süllőzni. A süllőzők többsége hagyományos fenekező módszerrel, küsszel in­­gerli kapásra a gyönyörű ragado­zókat. Az úszóskészséggel sül­­lőzőknek meglepetésben lehet ré­szük, ha egy-egy arra bóklászó termetesebb balin ront rá a sül­lőnek felkínált csalira. A két konkurens ragadozó jól megfér egymással. Nem csoda, hiszen a nagy kiterjedésű, válto­zatos mederviszonyokkal, ná­­das-sásos, bokrokkal benőtt partszakaszokkal rendelkező vízben a süllő és a csuka is megfelelő életteret, szaporodási lehetőséget talál. Süllőre, csuká­ra, balinra érdemes különféle műcsalikkal is pergetni. HALFAUNA, TELEPÍTÉSEK A kezdetektől, jelentős mennyi­ségű két- és háromnyaras pon­tyot, ezüstkárászt és vegyes ke­szegfélét telepítettek, a Rakaca­­völgyi víztározóból minden évben több süllőfészket is áthoztak. En­nek, és a bőséges küszállomány­­nak köszönhető, hogy a süllő jócskán elszaporodott, és az évek során szépen növekedett. A ka­vicsbányászat megszűnése után gyorsan terjedő hínárfélék ritkí­tására telepítéssel került a tóba az amur. A növényevő torpedók jól végezték dolgukat, nőttek is, viszont a sok horgászfogásnak köszönhetően, mára már alapo­san lecsökkent az állomány. (A szövetség ügyvezető elnökének, Lajos Zsigmondnak az a vélemé­nye, hogy „sajnálatos az a törvé­nyi tiltás, amely még az elhínara­­sodásra hajlamos, lefolyás nél­küli vizekbe sem engedélyezi az amur kihelyezését­. A Sajó áradásaikor került be az elöntött bányatavakba a csu­ka, a felszíni vízrétegekben kó­borló balin, a szürkeharcsa és angolna is. A szövetség a halászati terv­ben előírt kötelező minimális halasítása évente 4500 kiló há­romnyaras, 200 kiló egynyaras ponty, 10 000 előnevelt süllő és 30 süllőfészek kihelyezése. Pá­lyázati pénzekből és a szövetség forrásaiból 5 000 előnevelt csu­ka kerül a tóba. A Csorbatelepi-tó kiváló hal­nevelő víz. Szerencsés esetben pontyból, amurból 10-15 kilós példányok, csukából 10 kiló fe­lettiek, süllőből 4-6 kilósak, ba­linból 3-5 kilósak, harcsából 15- 20 kilósak is horogra akadhat­nak. A tó kezelői igyekeznek elő­segíteni a ragadozók és a keszeg­félék természetes szaporodását is ebben a vízben. A nád- és gyé­kényszegélyes, bokros partsza­kaszokon, főleg a tó keleti olda­lán táblák jelölik a kímélet terü­leteket. A tó vízminőségét a szö­vetség rendszeresen ellenőrizteti. A tóra érkezők sátort verhet­nek, de éjszaka csak partról en­gedélyezett a horgászat. Télen, megfelelő jégvastagság esetén a léki horgászat engedélyezett. Miskolctól 54 kilométerre, a Szerencsi dombvidék területén, Nagyrépás és az Ingvár-hegy ál­tal határolt részen, méltóságtel­jesen terül el, a MONOKI-VIZTAROZÓ A Monoki Tsz erdőirtással és a Gilipp-patak felduzzasztásával, haltermelés céljából hozta létre. Az elárasztott völgyben hagyott tüskök azonban lehetetlenné tet­ték a lehalászást. 1990-ben a MOHOSZ-szal karöltve, a Borsod Megyei Intéző Bizottság vásárolta meg a halászati jogot, majd adta át a jogutód Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének. A tározó látoga­tottsága egy-kettőre megnőtt, hi­szen a szerencsi és környékbeli horgászoknak addig csak folyóvi­zek (Bodrog, Tisza) nyújtottak horgászati lehetőséget. A 17 hektár vízfelületű táro­zót északról völgyzárógát hatá­rolja. A gát közelében és az erdőség alatt 4-6 méteres mély­ségek találhatók. A két ágvég felé fokozatosan sekélyedik a vízosz­lop, itt egyre jelentősebb a náda­­sodás. A meder keresztmetszeté­ben különböző törések, akadok megfelelő életteret biztosítanak a ragadozó és békés halaknak egyaránt. A tározó körül környe­zetbe illő horgászhelyek várják a A Monoki-víztározón érdemes bojlizni, ilyen gyönyörű pontyokat csalogathatunk horogra. A képen látható pikkelyes, közel 7 kilós --------------------------------------------------------------------------------1 vendéghorgászt, egyszerre akár kétszázötvenen is helyet foglal­hatnak. A tározó fő hala a ponty. A gát jobb oldalán található széles partszakaszok kiváló lehetőséget biztosítanak a több napra érkező bojlis horgászok részére. Érde­mes bojlizni, hiszen a fiatalabb példányok mellett az ősál­lomány 7-15 kilós egyedei gyak­ran kerülnek horogvégre. A két ágvég felé egyre sűrűbb a parti növényzet, a nád és a sás. Ezeken a területeken az etető­kosaras fenekezés mellett érde­mes finomabb módszerrel is próbálkozni. Az úszósszerelék­­kel, vagy feederbottal horgászok­nak nem mindennapi élmény­ben lehet részük, hiszen a táro­zóban szép számban bóklásznak 1,5-3 kilós, gyönyörű dévérek is. Az erdő alatti oldalon a partot kövezés szegélyezi, itt a víz is mélyebb. Bár a mederben be­­tt, 4 gát közelében és az erdőség alatti 4-6 méteres, mélység lakója Az erdő alatti partot kövezés szegélyezi, itt a vízoszlop is mélyebb Monyor HorgászSS 03 ►

Next