Magyar Horgász, 2013 (67. évfolyam, 1-12. szám)
2013. augusztus / 8. szám
40 - A közgyűlésen nem hiába adtam hangot sokszor annak, hogy a szemetet haza kell vinni. Beért az eredménye: a környezetvédelmi napokon egyre kevesebb a dolgunk - mondta az elnök. - Ha a horgász ki tudta hozni a teli üveget a vízpartra, akkor igazán nem lehet nehéz, hogy haza is vigye az üreset. És a parton konténer is lehetővé teszi a szeméttárolást. Mindez persze csak mellékkörülmény, igaz, nélkülözhetetlen mellékkörülmény. A legfontosabb az, milyen s mennyi hal van a tavakban. Itt is ponty-, és általában békéshal-centrikusak a horgászok, következésképp a fő hal a ponty, az amur, az ezüstkárász s a keszegféle, főleg a bodorka. Élnek titokzatos, nagy harcsák is a tórendszerben, ezektől sok évvel ezelőtt szigonyos könnyűbúvárok segítségével, továbbá csapóhorgokkal, illetve halászok közreműködésével próbált megszabadulni az egyesület - sikertelenül. Mint Nagy György Zoltán, a 82. esztendejében járó tógazda mondja: ívási időben maga is több, tíz kilón felüli harcsát látott évekkel ezelőtt a felszínen. Azok mára már jó 50 kilósak lehetnek, mert ki nem fogtak belőlük - annak híre ment volna -, s el sem pusztultak, mert annak meg nyoma lett volna. Néhány nagy csuka is van a tavakban, de nem horgásznak rájuk. És mennyi halat telepít az egyesület? Évente 30-35 mázsát tudnak a vizekbe rakni, ebből 10- 15 mázsa fehérhal, a többinek nagy része pedig háromnyaras ponty; a Dögösbe 2 nyaras pontyokat is kihelyeznek, mert e tónak a többihez képest nagy a szervesanyag-tartalma, gyorsabban növekszik benne a hal. Amurt az 1., 3, 4. tóegységbe tesznek - engedélyezetten, mivel a tavaknak nincs semmiféle kapcsolata más vizekkel -, a mindenkori pontytelepítésnek a tíz százalékát. A nagy ponty, nagy amur nem ritkaság a horgon. Még azokból az olykor 130 mázsás telepítésekből maradtak vissza, amikor az egyesület létszáma a tiszai cianidmérgezéskor átmenetileg felugrott: sokan váltottak ide engedélyt, s így több pénz jutott telepítésre. (A ciánkatasztrófa idején mind a Tiszára, mind a Marosra horgászati tilalom vonatkozott, így sok, korábban a folyóvizekre járó horgász a makói tavakra váltott engedélyt, s akkor még a legtöbb környékbeli horgásztó sem volt meg.) Szóval, az akkor telepített, azóta megnőtt, rafinálttá vált pontyok, meg persze az úgyszintén megnőtt amurok alkotják a rekordlistára kívánkozó halak állományát. Az egyesület gondol a ragadozóhalazók igényeire is: minden évben ötezer kis süllőt helyez ki az LHE, ezekből fogtak már vissza két-három kilósakat is. VÍZBEN A HALTARTÓHÁLÓK Lássuk, hogy ottjártunkkor ki mit fogott azon a szép májusi napon! Juhász József haltartóhálójában egy ponty és egy ezüstkárász. - Gilisztával horgászom, ilyenkor még az élő csak az eredményesebb - hallottuk a horgásztól. Édesapja a nyolcvanas évek óta horgászik itt, s az alma nem esett messze a Juhász József pontyot fogott PROGRAMOK A CSALÁDNAK Sok lehetőség adódik a makói kellemességek kipróbálására. Itt van rögtön a Hagymatikum, „a fürdők fürdője" - Makó hagyományos terméke és szimbóluma a hagyma, erről kapta a fürdőkomplexum a nevét, mely Makovecz Imre Kossuth-díjas építész tervei alapján Európa-szerte egyedülálló. Organikus stílusban épült (egyébként a városban több létesítményt tervezett Makovecz). A korábban meglevő beltéri fedett tanuszoda és a kültéri tanmedence, s a fiatalok kikapcsolódását szolgáló élménymedence komplex gyógyászati, wellness, és családi részleggel is gazdagodtak - tudtuk meg Gera Tímeától, a makói Tourinformiroda munkatársától, aki egyébként szintén horgász. Mint elmondta, 14 féle medence szolgálja a vendégek kényelmét a Hagymatikumban, illetőleg országosan egyedülálló szaunavilág. A makói gyógyvíz, illetve a marosi gyógyiszap az ízületi és gerinckopásos betegségektől kezdve az idült ízületi gyulladáson át a reumatológiai betegségek kezeléséig sok mindenre alkalmas. A gyógyvíz alkáli-hidrokarbonátos, a marosi gyógyiszap pedig magával hozza a vulkanikus eredetű erdélyi hegyek minden gyógyítóanyagát. Azt, hogy a marosi iszap - amelyet Makó fekete aranyának is neveznek - gyógyhatású, maguk a makói hagymatermesztők fedezték fel egykor, a nedves-hideg földmunkától gyulladt ízületeiket a Maros iszaplerakódásos helyein iszappal kenegetve. Hatása orvosi megerősítést is nyert. Makón található az Alföld legújabb, sokféle élményt kínáló kalandparkja. A Maros fölött átívelő canopy-, azaz drótkötélpályán át lehet suhanni a folyó fölött. Az érintetlen marosi ártér növény- s állatvilágának fölfedezését segítő lombkorona-sétány és tanösvény az aktívan kikapcsolódni vágyókat segíti. Persze számtalan más élményforrás is adódik: például városnézés idegenvezetővel, különleges makói hagymás ételek, illetve borok megkóstolása a régi parasztházból és annak autentikus kellékeiből létrehozott borházban. A falusi kultúra megismerése kecskefejéssel és sajtkészítéssel kiegészítve a Makóval szomszédos Kiszomboron válik lehetővé; az érdeklődők kulturális emlékhelyeket látogathatnak meg 70 kilométeres körzetben. A József Attila Múzeumban - nem véletlen az elnevezés: a nagy költő kötődött Makóhoz - megnézhetik a város szülötte, a világhírűvé vált Galamb József eredeti, legendás Ford T-modelljét; ugyanitt a makói hagymakultúra kialakulásának történetéről szóló kiállítás is megtekinthető. Mindezt kiegészíti többek közt a lovaglási lehetőség és a kajakozás a vadregényes Maroson. / Cv Rálátás a tavak egyikére - A Maroson akár drótkötélpálya segítségével is keresztüljuthatnak az élményekre vágyók Makónál FORRÁS: TOURINFORM, MAKÓ Az országszerte híres makói Hagymatikum -fürdők !