Magyar Idők, 2016. április (2. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-08 / 82. szám

2 BELFÖLD Lázár János: Ötszázmilliárd forinttal gyarapodhat a magyar államkassza Ügydöntő jelentőségű a kvótaellenes referendum Az Európai Bizottságnak a mig­­ránsok elhelyezésével kapcsola­tos kötelező betelepítési kvótá­ról szóló javaslattervezete azt bi­zonyítja, hogy indokolt a kvóta­ellenes referendum megtartása - hangzott el a tegnapi Kormány­­infón. Lázár János, a Miniszterel­nökséget vezető miniszter beszélt arról is, hogy közeli a megegye­zés az EU-val az eddig az úgyne­vezett „aszfaltvita” miatt vissza­tartott uniós támogatások kifizet­­hetőségéről. Vincze Viktor Attila A kormány hétfői ülésén megtárgyalta a terrorellenes akciótervet, és Orbán Viktor miniszterelnök megbízta Pintér Sándor belügyminisztert, hogy foly­tassa a pártokkal kompromisszumra törekvő egyeztetéseket a rendvédelmi erők megerősítése érdekében - mond­­ta el Lázár János. A Miniszterelnök­séget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány 23 törvény módosí­tásával szeretné növelni a terrorelle­nes intézkedéscsomag keretein belül az ország biztonságát. Lázár János beszélt arról is, hogy az Európai Bizottságnak a menekült­rendszer megreformálásáról szóló, a napokban nyilvánosságra hozott ja­vaslatcsomagja miatt továbbra is in­dokolt, ügydöntő és érdemi jelentő­ségű a kötelező betelepítési kvótáról kezdvetíténnyezett népszavazás.­­ Az el­­­lentmondásokkal teli brüsszeli javas­latról hétfői ülésén tárgyal a kormány - mondta a Miniszterelnökséget veze­tő miniszter, aki szerint az uniós bi­zottsági kvótaterv azt bizonyítja, hogy az Európai Bizottság (EB) elfogadha­tatlan diktátummal akarja meghatá­rozni, ki élhet Magyarországon. Lázár János szerint soha ilyen lényeges kér­désről nem volt még népszavazás Ma­gyarországon 1990 óta. Hazánk nem mondhat le arról a jogról, hogy csak a magyarok dönthetik el, ki léphet be az országba és, hogy kikkel akarunk együtt élni. A miniszter h­ozzátette, hogy a magyar választók véleményé­nek ismerete nélkül a kormány ebben a kérdésben nem dönthet. Szó volt a Kormányinfón arról is, hogy egységes állami tisztviselői kar létrehozására tesz majd javaslatot a Mi­niszterelnökséget vezető miniszter a következő kormányülésen. Ezzel kap­csolatban Lázár János azt közölte, hogy első körben a járási hivatalok, jövő ja­nuártól a kormányhivatalok, 2018 ja­nuárjától pedig a minisztériumok is odatartoznak majd. Életpályamodell ott indulhat, ahol már megtörtént az átrendezés. A miniszter tájékoztatá­sa szerint július elsejétől 20 ezer já­rási hivatalban dolgozó feladata, fe­lelőssége és bére változik, a fizetésük 30-50 százalékkal nő, közülük is első­sorban azoknak, akik közvetlen kap­csolatban vannak az ügyfelekkel. Be­jelentette azt is, hogy hamarosan 85 törvény módosítására tesz javaslatot annak érdekében, hogy tovább egysze­rűsödjön az állampolgárok számára a bürokratikus ügyintézés. Arról is beszámolt, hogy az úgy­nevezett „uniós aszfaltügy” bíróságon kívüli rendezésében állapodott meg a Magyarországon tárgyaló Corina Cre­­tuval, az Európai Unió regionális poli­tikáért felelős biztosával. Az ügyben - amely szerint a Magyarországon dol­gozó, aszfaltkeveréssel foglalkozó út­építő cégek kartelleztek, és ezért az Eu­rópai Bizottság szabálytalansági eljá­rást indított - abban állapodtak meg, hogy az EB és a kormány közvetlenül rendezi a kérdést. Lázár János hozzá­tette, ha sikerül megállapodni, akkor 500 milliárd forinttal gyarapodhat az államkassza, mivel megszűnne az EU-s források kifizetésének felfüggesztése. Lázár: Az Európai Bizottság elfogadhatatlan diktátummal akarja meghatározni, ki élhet hazánkban Fotó Kurucz Árpád 2016. április 8., péntek Brüsszel támogatná az illegális bevándorlást? Losonczi Kata Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Bizottság (EB) reformtervei Brüsszel kezébe adnák a teljes mene­kült- és bevándorláspolitikát, emellett a kötelező kvótarendszerrel legalizál­nák az illegális migrációt. Az EB két tervet mutatott be szerdán az uniós menekültrendszer megreformálására, amelyek még a jelenleginél is rosszabb helyzetet eredményezhetnek - tették hozzá. Mint az Alapjogokért Központ szakértői fogalmaznak, több javaslat további hatásköröket vonna el a nem­zetállamoktól. A tervek ugyanis nem­csak a dublini rendelet kvótaalapú át­alakításáról, hanem a teljes menekült- és bevándorláspolitika központosítá­sáról szólnak - írták. Emellett egy „strukturált áttelepí­tési rendszerrel” közös uniós szabá­lyok vonatkoznának a befogadásra és elosztásra, így legalizálva az illegális migrációt - olvasható az elemzésben. Hozzáfűzték, ez azok előtt is kinyitná Európa kapuit, akik még a legprogresz­­szívebb jogértelmezéssel sem minő­sülhetnének menekültnek. Az Alap­jogokért Központ szerint az Európai Unió „még mindig nem ismerte fel, hogy a migráció nem eszköz a konti­nens demográfiai válságának megol­dására, hanem az egész európai civi­lizációt fenyegető veszély”. Ahelyett, hogy hatékony családtá­mogatási politika kialakítására töre­kedne, a bizottság terve saját bevallása szerint is az, hogy az unió a migrációs politika érvényesítése révén képes le­­gyen kezelni a demográfiai kihíváso­kat - közölték. Kiemelték, az EB re­formterve egyértelműen cáfolja, hogy a magyar kormány által kezdeménye­zett népszavazás tárgytalan lenne, hi­szen erre a javaslatcsomagra már vo­natkozna a referendum eredménye. Több százezer migráns eltűnt a hatóságok látóköréből a kontinensen Bolyongó terroristák az Európai Unió közepén Az interneten megjelent konkrét fenyegetés és az Europol adatai szerint az Európában élő több ezer terrorista mellett számos egyéb tényező miatt is nőtt a terrorveszély Magyarországon - tudta meg lapunk nemzetbiztonsági szakértőktől. Forrásaink állítják: Nyugat- Európában több százezer illegális bevándorló tűnt el a hatóságok látóköréből, akiket könnyen vehetnek rá öngyilkos merényletekre. Haraszti Gyula Több tényező is jelentősen fokozza a ma­gyarországi terrorveszélyt - közölték la­punkkal nemzetbiztonsági szakértők. Forrásaink szerint az egyik legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy az Europol in­formációi alapján jelenleg mintegy hat­ezer terrorista élhet az Európai Unió­ban. Több százezer ember ugyanakkor eltűnt a hatóságok látóköréből azon be­vándorlók közül, akik illegálisan átjut­va a zöldhatárokon Nyugat-Európa felé vették az irányt. Ezekből a migránsok­­ból könnyen szintén potenciális terro­rista válhat, mert „két szék közé” es­tek, vagyis Ausztriában vagy Német­országban nem jöttek be a számításaik, Szíriába vagy más kiinduló országokba pedig nem akarnak visszautazni az ot­tani állapotok miatt. Az ilyen elkesere­dett, csalódott, bolyongó személyeket könnyen beszervezheti, és akár öngyil­kos merényletekre is felhasználhatja az Iszlám Állam. Ellenük a legnehezebb a védekezés, hiszen a schengeni határo­kon bárki könnyen átjuthat, miközben sok esetben csak szerencse és összehan­golt hatósági munka kérdése, hogy ép­pen kit állít meg egy közúti vagy egyéb rendőri ellenőrzés. A másik veszélyforrás, hogy a ha­zánkban élő, több mint tízezer musz­­lim valamelyikét sikerül radikalizálni. Erre tettek már kísérletet régebben is, 2014-ben például egy miskolci közös­ség jelentette, hogy vándorprédikátorok próbáltak Szíriáról és a világ iszlámhí­vőinek összefogásáról beszédeket tar­tani a köreikben, de sikerült kiszorítani őket az országból. Korábban egy Szíri­ai orvost utasítottak ki Magyarország­ról, mert olyan szervezetnek utalt pénzt, amely kapcsolatban állt a Hamasszal. Bakondi György, a kormányfő bel­biztonsági főtanácsadója megemlítette: az utóbbi időkben is voltak olyan esetek, hogy Magyarországon élő muszlim val­lású emberek pénzt utaltak az­ Iszlám Ál­lamhoz köthető szervezeteknek. Őket szintén kiutasították az országból. In­formátoraink szerint a magyarországi muszlimok között azonban ez­ nem álta­lános jelenség, alapvetően nem ők jelen­tenek veszélyt hazánk biztonságára, hi­szen a hazai iszlám közösségek és a ma­gyar állam között jó az együttműködés. Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy a magyarországi muszlim közös­ség tagjai jól integrálódtak a társadalom­ba, nem úgy, mint egyes nyugat-euró­pai országok muszlim közösségei, ame­lyek a többségi nemzet tagjaitól külön tömbökben, zárt közösségekben élnek. A szomszédos vagy hazánkhoz közeli kelet-európai országokban sem ad okot bizakodásra a helyzet. Lengyelország­ban, Szlovákiában­, Koszovóban, Szerbiá­ban, Macedóniában és Bosznia-Herce­govinában is tudnak radikális iszlamis­­ta közösségekről, amelyekre természe­tesen a magyar hírszerzésnek és elhá­rításnak is figyelnie kell, ez elsősorban szoros együttműködést jelent az adott országok partnerszolgálataival. A harmadik veszélyforrás továbbra is az illegális bevándorlás. Az általunk megkérdezett egyik szakember szerint ez ellen ma már nem elég a biztonsági határzár, jelentős határvédelmi erők ak­tív jelenlétére is szükség lenne. A mig­­ránsok és az őket szállító embercsempé­szek egyre erőszakosabb módszerekhez nyúlhatnak, ahogyan érzékelik, hogy ki­szorulnak Európából. A magyar-szerb határszakasz környékén az utóbbi idő­ben többször előfordult, hogy az em­bercsempészek agresszíven léptek fel az őket megállítani igyekvő rendőrök­kel szemben. Úgy tudjuk, ezért a hon­védség és a rendőrség egyéni felszerelé­sét, fegyvereinek cseréjét és a különböző parancsnokságok kommunikációs, in­formatikai fejlesztését kezdeményezték a kormánynál. Erre utalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is, amikor a múlt héten bejelentette: a kabinet tervezi a rendvédelmi, a terror­elhárító szervezetek és a titkosszolgá­latok forrásainak növelését a fejleszté­sek érdekében. Hatezer terrorista élhet a közösség országaiban Fotó: MTI RENDŐRKÉZEN A RANDALÍROZÓ Elfogták és kihallgatták a rendőrök azt a Szomáliai férfit, aki társaival utasokat és a kalauznőt is zaklatta egy vonaton februárban. Ismert: a férfi február 28-án a Déli pályaudvaron, egy Győrbe tartó vonaton négy-öt másik bevándorlóval először hangoskodni kezdett, aztán szóban és fizikailag is zaklatta az utasokat és a jegyvizsgá­lót. A BRFK garázdaság miatt büntetőeljárást indított a csoport hangadója, Mohamed Ahmed Mohamed Szomáliai állampolgár ellen. (M1 Híradó)

Next