Magyar Idők, 2016. április (2. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-08 / 82. szám
2 BELFÖLD Lázár János: Ötszázmilliárd forinttal gyarapodhat a magyar államkassza Ügydöntő jelentőségű a kvótaellenes referendum Az Európai Bizottságnak a migránsok elhelyezésével kapcsolatos kötelező betelepítési kvótáról szóló javaslattervezete azt bizonyítja, hogy indokolt a kvótaellenes referendum megtartása - hangzott el a tegnapi Kormányinfón. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról is, hogy közeli a megegyezés az EU-val az eddig az úgynevezett „aszfaltvita” miatt visszatartott uniós támogatások kifizethetőségéről. Vincze Viktor Attila A kormány hétfői ülésén megtárgyalta a terrorellenes akciótervet, és Orbán Viktor miniszterelnök megbízta Pintér Sándor belügyminisztert, hogy folytassa a pártokkal kompromisszumra törekvő egyeztetéseket a rendvédelmi erők megerősítése érdekében - mondta el Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány 23 törvény módosításával szeretné növelni a terrorellenes intézkedéscsomag keretein belül az ország biztonságát. Lázár János beszélt arról is, hogy az Európai Bizottságnak a menekültrendszer megreformálásáról szóló, a napokban nyilvánosságra hozott javaslatcsomagja miatt továbbra is indokolt, ügydöntő és érdemi jelentőségű a kötelező betelepítési kvótáról kezdvetíténnyezett népszavazás. Az ellentmondásokkal teli brüsszeli javaslatról hétfői ülésén tárgyal a kormány - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint az uniós bizottsági kvótaterv azt bizonyítja, hogy az Európai Bizottság (EB) elfogadhatatlan diktátummal akarja meghatározni, ki élhet Magyarországon. Lázár János szerint soha ilyen lényeges kérdésről nem volt még népszavazás Magyarországon 1990 óta. Hazánk nem mondhat le arról a jogról, hogy csak a magyarok dönthetik el, ki léphet be az országba és, hogy kikkel akarunk együtt élni. A miniszter hozzátette, hogy a magyar választók véleményének ismerete nélkül a kormány ebben a kérdésben nem dönthet. Szó volt a Kormányinfón arról is, hogy egységes állami tisztviselői kar létrehozására tesz majd javaslatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter a következő kormányülésen. Ezzel kapcsolatban Lázár János azt közölte, hogy első körben a járási hivatalok, jövő januártól a kormányhivatalok, 2018 januárjától pedig a minisztériumok is odatartoznak majd. Életpályamodell ott indulhat, ahol már megtörtént az átrendezés. A miniszter tájékoztatása szerint július elsejétől 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége és bére változik, a fizetésük 30-50 százalékkal nő, közülük is elsősorban azoknak, akik közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel. Bejelentette azt is, hogy hamarosan 85 törvény módosítására tesz javaslatot annak érdekében, hogy tovább egyszerűsödjön az állampolgárok számára a bürokratikus ügyintézés. Arról is beszámolt, hogy az úgynevezett „uniós aszfaltügy” bíróságon kívüli rendezésében állapodott meg a Magyarországon tárgyaló Corina Cretuval, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosával. Az ügyben - amely szerint a Magyarországon dolgozó, aszfaltkeveréssel foglalkozó útépítő cégek kartelleztek, és ezért az Európai Bizottság szabálytalansági eljárást indított - abban állapodtak meg, hogy az EB és a kormány közvetlenül rendezi a kérdést. Lázár János hozzátette, ha sikerül megállapodni, akkor 500 milliárd forinttal gyarapodhat az államkassza, mivel megszűnne az EU-s források kifizetésének felfüggesztése. Lázár: Az Európai Bizottság elfogadhatatlan diktátummal akarja meghatározni, ki élhet hazánkban Fotó Kurucz Árpád 2016. április 8., péntek Brüsszel támogatná az illegális bevándorlást? Losonczi Kata Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Bizottság (EB) reformtervei Brüsszel kezébe adnák a teljes menekült- és bevándorláspolitikát, emellett a kötelező kvótarendszerrel legalizálnák az illegális migrációt. Az EB két tervet mutatott be szerdán az uniós menekültrendszer megreformálására, amelyek még a jelenleginél is rosszabb helyzetet eredményezhetnek - tették hozzá. Mint az Alapjogokért Központ szakértői fogalmaznak, több javaslat további hatásköröket vonna el a nemzetállamoktól. A tervek ugyanis nemcsak a dublini rendelet kvótaalapú átalakításáról, hanem a teljes menekült- és bevándorláspolitika központosításáról szólnak - írták. Emellett egy „strukturált áttelepítési rendszerrel” közös uniós szabályok vonatkoznának a befogadásra és elosztásra, így legalizálva az illegális migrációt - olvasható az elemzésben. Hozzáfűzték, ez azok előtt is kinyitná Európa kapuit, akik még a legprogreszszívebb jogértelmezéssel sem minősülhetnének menekültnek. Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Unió „még mindig nem ismerte fel, hogy a migráció nem eszköz a kontinens demográfiai válságának megoldására, hanem az egész európai civilizációt fenyegető veszély”. Ahelyett, hogy hatékony családtámogatási politika kialakítására törekedne, a bizottság terve saját bevallása szerint is az, hogy az unió a migrációs politika érvényesítése révén képes legyen kezelni a demográfiai kihívásokat - közölték. Kiemelték, az EB reformterve egyértelműen cáfolja, hogy a magyar kormány által kezdeményezett népszavazás tárgytalan lenne, hiszen erre a javaslatcsomagra már vonatkozna a referendum eredménye. Több százezer migráns eltűnt a hatóságok látóköréből a kontinensen Bolyongó terroristák az Európai Unió közepén Az interneten megjelent konkrét fenyegetés és az Europol adatai szerint az Európában élő több ezer terrorista mellett számos egyéb tényező miatt is nőtt a terrorveszély Magyarországon - tudta meg lapunk nemzetbiztonsági szakértőktől. Forrásaink állítják: Nyugat- Európában több százezer illegális bevándorló tűnt el a hatóságok látóköréből, akiket könnyen vehetnek rá öngyilkos merényletekre. Haraszti Gyula Több tényező is jelentősen fokozza a magyarországi terrorveszélyt - közölték lapunkkal nemzetbiztonsági szakértők. Forrásaink szerint az egyik legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy az Europol információi alapján jelenleg mintegy hatezer terrorista élhet az Európai Unióban. Több százezer ember ugyanakkor eltűnt a hatóságok látóköréből azon bevándorlók közül, akik illegálisan átjutva a zöldhatárokon Nyugat-Európa felé vették az irányt. Ezekből a migránsokból könnyen szintén potenciális terrorista válhat, mert „két szék közé” estek, vagyis Ausztriában vagy Németországban nem jöttek be a számításaik, Szíriába vagy más kiinduló országokba pedig nem akarnak visszautazni az ottani állapotok miatt. Az ilyen elkeseredett, csalódott, bolyongó személyeket könnyen beszervezheti, és akár öngyilkos merényletekre is felhasználhatja az Iszlám Állam. Ellenük a legnehezebb a védekezés, hiszen a schengeni határokon bárki könnyen átjuthat, miközben sok esetben csak szerencse és összehangolt hatósági munka kérdése, hogy éppen kit állít meg egy közúti vagy egyéb rendőri ellenőrzés. A másik veszélyforrás, hogy a hazánkban élő, több mint tízezer muszlim valamelyikét sikerül radikalizálni. Erre tettek már kísérletet régebben is, 2014-ben például egy miskolci közösség jelentette, hogy vándorprédikátorok próbáltak Szíriáról és a világ iszlámhívőinek összefogásáról beszédeket tartani a köreikben, de sikerült kiszorítani őket az országból. Korábban egy Szíriai orvost utasítottak ki Magyarországról, mert olyan szervezetnek utalt pénzt, amely kapcsolatban állt a Hamasszal. Bakondi György, a kormányfő belbiztonsági főtanácsadója megemlítette: az utóbbi időkben is voltak olyan esetek, hogy Magyarországon élő muszlim vallású emberek pénzt utaltak az Iszlám Államhoz köthető szervezeteknek. Őket szintén kiutasították az országból. Informátoraink szerint a magyarországi muszlimok között azonban ez nem általános jelenség, alapvetően nem ők jelentenek veszélyt hazánk biztonságára, hiszen a hazai iszlám közösségek és a magyar állam között jó az együttműködés. Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy a magyarországi muszlim közösség tagjai jól integrálódtak a társadalomba, nem úgy, mint egyes nyugat-európai országok muszlim közösségei, amelyek a többségi nemzet tagjaitól külön tömbökben, zárt közösségekben élnek. A szomszédos vagy hazánkhoz közeli kelet-európai országokban sem ad okot bizakodásra a helyzet. Lengyelországban, Szlovákiában, Koszovóban, Szerbiában, Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában is tudnak radikális iszlamista közösségekről, amelyekre természetesen a magyar hírszerzésnek és elhárításnak is figyelnie kell, ez elsősorban szoros együttműködést jelent az adott országok partnerszolgálataival. A harmadik veszélyforrás továbbra is az illegális bevándorlás. Az általunk megkérdezett egyik szakember szerint ez ellen ma már nem elég a biztonsági határzár, jelentős határvédelmi erők aktív jelenlétére is szükség lenne. A migránsok és az őket szállító embercsempészek egyre erőszakosabb módszerekhez nyúlhatnak, ahogyan érzékelik, hogy kiszorulnak Európából. A magyar-szerb határszakasz környékén az utóbbi időben többször előfordult, hogy az embercsempészek agresszíven léptek fel az őket megállítani igyekvő rendőrökkel szemben. Úgy tudjuk, ezért a honvédség és a rendőrség egyéni felszerelését, fegyvereinek cseréjét és a különböző parancsnokságok kommunikációs, informatikai fejlesztését kezdeményezték a kormánynál. Erre utalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is, amikor a múlt héten bejelentette: a kabinet tervezi a rendvédelmi, a terrorelhárító szervezetek és a titkosszolgálatok forrásainak növelését a fejlesztések érdekében. Hatezer terrorista élhet a közösség országaiban Fotó: MTI RENDŐRKÉZEN A RANDALÍROZÓ Elfogták és kihallgatták a rendőrök azt a Szomáliai férfit, aki társaival utasokat és a kalauznőt is zaklatta egy vonaton februárban. Ismert: a férfi február 28-án a Déli pályaudvaron, egy Győrbe tartó vonaton négy-öt másik bevándorlóval először hangoskodni kezdett, aztán szóban és fizikailag is zaklatta az utasokat és a jegyvizsgálót. A BRFK garázdaság miatt büntetőeljárást indított a csoport hangadója, Mohamed Ahmed Mohamed Szomáliai állampolgár ellen. (M1 Híradó)