Magyar Idők, 2016. május (2. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-23 / 119. szám
2 BELFÖLD A köztisztviselőkről is dönthet a parlament Négynapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés a következő két hétben. A t. Ház kedden új törvényt alkothat az állami tisztviselőkről, szerdán a kormány oktatási átszervezéséről kezdhet tárgyalni, utolsó ülésnapján pedig az offshore elleni fellépésről tart vitát ellenzéki kezdeményezésre. Lázár János javaslatában a hatályos köztisztviselői törvénytől eltérő jogállást és sávosan emelkedő illetményrendszert javasol. Ezzel július 1-jétől 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége változna, miközben a fizetések 30-50 százalékkal emelkednének. Az oktatási törvénymódosító csomag a Kak helyébe tankerületi központokat hozna létre az iskolák állami fenntartására, emellett differenciált béremelést adna a pedagógusoknak. (MTI) Szanyi Tibor az MSZP elnökjelöltje „Az MSZP elnöki tisztségéért zajló versenyben ma meghaladtam a formális jelöltséghez szükséges, 1500 párttagunk támogató aláírását jelentő küszöböt” - tudatta Szanyi Tibor. Az EP-képviselő március 12-én jelentette be indulási szándékát, amit megerősített az MSZP választmányi ülése is. Szanyi Szociális Magyarország című programjában rögzítette az új, baloldali politika négy fő pillérét, az egészségügyet, az oktatást, a gyermekjólétet és az idősügyet helyezve a középpontba. (MI) AZ Akadémián három napon át 1956 a téma Az 1956-os magyar forradaaalomnak újra el kell nyernie méltó helyét, rangját Európa emlékezetében, és ezért sokat tehet a forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) kedden kezdődő háromnapos nemzetközi konferencia - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke. Az Európa emlékezete című rendezvény a 20. század történetével foglalkozó intézetek 5. szimpóziuma, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Lovász László, az MTA elnöke és Magdalena Gawin, a lengyel kulturális minisztérium helyettes államtitkára nyitnak meg. (MTI) 2016. május 23., hétfő Bólek Zoltán szerint a terroristák kiforgatják a Korán tanításait Egy muszlimnak be kell tartania a törvényeket A Magyar Iszlám Közösség elnöke szerint kulturális és szocializációs okai lehetnek a berlinihez hasonló eseteknek, ahol három török és egy libanoni származású férfi zaklatta a karneválozó nőket. Balek Zoltán lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: az iszlám vallás tanítása és sok migráns viselkedése köszönőviszonyban sincsen egymással, éppen ezért óva intett az általánosítástól. Úgy véli, a terrorizmusnak politikai és nem vallási okai vannak, a kényszer-betelepítési kvótákat pedig mindenki számára rossz megoldásnak nevezte. Nagy Áron Csaknem tucatnyi áldozata lehetett a berlini kultúrák karneválján történt, a kölnihez hasonló szexuális zaklatásoknak a német főváros rendőrsége szerint. A feltételezett elkövetők között eddig három török és egy libanoni származású férfit tart számon a hatóság. Balek Zoltán úgy gondolja, a támadások hátterében semmiképpen sem vallási, hanem kulturális és szocializációs okok húzódnak meg. Egy muszlim országban, ahol érvényes a saría, az iszlám jog és erkölcs, ezt nem tehették volna meg. A Korán és a szent hagyomány alapján minden nőt megillet a tisztelet. Ha valaki komolyan veszi a vallását,a feleségén kívül más nőt nem érint meg - szögezte le, majd hangsúlyozta: a migránsok jelentős része „laicista”, azaz nem gyakorolja a hitét, sokuk pedig hébe-hóba gyakorolja vallását - fűzte hozzá. Balek Zoltán meggyőződése, hogy a terroristák hite sem őszinte. - A legutóbbi merényletek elkövetői például Európában született, börtönviselt, erőszakos múltú emberek. Némelyikük kábítószert árult és fogyasztott. Úgy éltek, mint egy pária. Aztán hirtelen kitalálták, hogy ők akkor mostantól elkötelezett muszlimok. De valójában nem tértek meg, csupán az erőszakos hajlamaik kiéléséhez kerestek egy ideológiát, amivel takarózhatnak. Ha korábban születtek volna, a RAF (Rote Armee Fraktion, szélsőbaloldali terrorszervezet - a szerk.) ugyanúgy megfelelt volna nekik - adott hangot véleményének az iszlárm közösség elnöke. Szerinte az erőszak nem köthető össze a vallással, s hogy állítását alátámassza, azzal érvelt: keleti országokban buddhista tömegek rendszeresen hajtanak végre pogromokat a kisebbségben élő muszlimok és keresztények sérelmére, magát a buddhizmust alapvetően mégis békés vallásnak tartjuk. - Miért? Mert a hitet a tanításai alapján kell megítélni - jelentette ki Balek Zoltán. Arra a felvetésre, hogy a terroristák rendre Korán-idézetekkel támasztják alá tetteiket, az elnök úgy felelt: - A Korán egy összetett mű, csak egészében szabad vizsgálni. Ehhez képest a szélsőségesek kiragadnak belőle szúrákat (verseket), rövidebb részleteket is, és azokra felépítenek valamit, aminek már semmi köze Isten üzenetéhez. A közösség elnöke hangsúlyozta: az IszFotó: MTI Jám Állam nem igazi iszlám és nem igazi állam, pusztán egy önző politikai érdekektől vezérelt, kegyetlen szervezet. A tízparancsolat előírásai ránk, muszlimokra is vonatkoznak. S különösen erős szabály az, hogy muszlim muszlim vérét ki nem onthatja. Ehhez képest nézzük meg, mi folyik Szíriában! - mutatott rá. - A hitünk tökéletes, de sajnos az emberek nem azok, a politikusok pedig még kevésbé - fogalmazott Balök Zoltán. Álláspontja szerint azért a folyamatért, amit gyakran az iszlám radikalizálódásának neveznek, az Egyesült Államok és szövetségesei nagymértékben felelősek. Mint mondta, amíg a koalíció katonái nem jelentek meg Irakban, az al- Kaida sem volt képes ott megvetni a lábát. Szaddám Huszein rezsimjének megbuktatása után azonban rövidesen szétszakadt az ország, s nagy területek kerültek a terroristák markába. - Ennek oka a Nyugat szűklátókörűsége; az, hogy nem mérték fel, milyen következményei lehetnek a beavatkozásnak - közölte az iszlám közösség elnöke. Tapasztalatai szerint az Európát nem ismerő tömegek gyakran a megszállók alapján ítélik meg a nyugati embereket, ami ugyanolyan hamis képet alakít ki bennük a Nyugatról, mint amilyen a nyugati emberekben él a muszlimok zöméről. A migrációs válság kapcsán Balek Zoltán azt hangsúlyozta: Európába egyaránt érkeztek és érkeznek menekültek és gazdasági bevándorlók, magasan képzett emberek és tanulatlanok, hívők és hitetlenek, jó szándékú emberek és gazfickók. - A kötelező befogadási kvóta senkinek sem jó, és érthető, ha a kormány föl akar lépni ellene. Viszont attól tartok, hogy Brüsszel végül elsöpri az ellenállást. Ez pedig azzal fenyeget, hogy válogatás nélkül kell majd befogadnunk a migránsokat - fejezte ki aggodalmát. Úgy vélte: szerencsésebb lett volna korábban kiválogatni a migránsok közül azokat, akik a képzettségüknél fogva hasznára lehetnek az országnak, s vállalják, hogy egy integrációs tréning után helyben maradva hozzájárulnak az ország építéséhez. Az elnök szerint Magyarországnak sohasem okozott gondot integrálni a muszlim bevándorlókat. - Igaz ez a régmúltra és a jelenkorra egyaránt. Gondoljunk csak a kabarokra, kunokra, böszörményekre, besenyőkre, akik az Árpádok alatt itt letelepedtek, s nemzeti identitásukat tekintve hamar magyarokká lettek. Vagy az első világháború bosnyák katonáira, akik a magyar korona leghűségesebb támogatói közé tartoztak. Kevesen tudják, de Prónay nyugat-magyarországi felkelését szintén rengeteg muszlim katona támogatta - sorolta Balek Zoltán. Ugyanakkor azt is kimondta: Ha elvárjuk, hogy a muszlimok ugyanazt az elfogadást élvezzék Európában, amit a buddhisták, Krisna-tudatúak, zsidók, keresztények vagy bármely egyéb csoporthoz tartozó polgártársunk, akkor természetesen a kötelezettségek alól sem lehet kibújni. Az iszlám követőinek többsége ezt belátja és elfogadja, ha őszinte a hite, akkor biztosan. Brüsszel pénzt ajánlana az önkormányzatoknak, ha befogadnak menekülteket Kövér László: Lélektani-politikai háború folyik Európa identitása ellen Vincze Viktor Attila - Szisztematikus lélektani-politikai háború folyik a világot eddig összetartó identitások ellen, a tömeges migráció egyes felfogások szerint háború a kontinens országaival szemben, és egy kultúráját vesztett, homogenizált európai populáció létrehozását szolgálja - mondta az Országgyűlés elnöke a Kossuth rádiónak a nemzetiségi kultúrák napja alkalmából adott interjújában. - A globalizáció rengeteg kárral, hátránnyal és rombolással jár a nemzeti kultúrákra nézve is, ami olyan populáció létrehozására irányul, amelyben a világ nagyvállalatai egy brüsszeli központból diktálják a törvényeket - fogalmazott a házelnök, aki szerint ezt bizonyítja az EU és az Egyesült Államok között tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás is, amelynek amerikai és néhány nagyobb tagállam multinacionális cégei lennének a haszonélvezői. Kövér László úgy vélte, hogy egy csónakban evezünk a nemzetiségekkel, amit megpróbálnak elsüllyeszteni különböző erők, ezért érdemes lenne komolyabban venni ezt a sorsközösséget. Szavai szerint a Magyarországon élő nemzetiségek és a Romániában, Szlovákiában élő magyarok támogatása európai gyökereik erősítésében akkor lesz igazán fontos, amikor ezeket a nemzeti kultúrákat még nagyobb támadásoktól kell majd megvédeni - jelentette ki a politikus. A migrációval kapcsolatban Hollik István, a KDNP politikusa is nyilatkozott a hétvégén. - A baloldal továbbra is a migránsok betelepítésében érdekelt - mondta a képviselő arra utalva, hogy a legújabb terv alapján, a kormányokat megkerülve, egyenesen a betelepítésre nyitott önkormányzatokkal állapodna meg az Európai Bizottság a menekültek elhelyezéséről. Brüsszel pénzt ajánlana az ilyen önkormányzatoknak, sőt a javaslat értelmében a migránsok bele is szólhatnának abba, hogy az unión belül melyik országba, városba helyezzék őket - jelentette ki Hollik István, hozzátéve: a városok a helyi vállalkozókkal, egyházakkal közösen írnák ki a pályázatokat, amelyben rögzítenék, hogy mennyi menekültet fogadnának be, és mit kínálnának nekik. A Fidesz-KDNP a leghatározottabban elutasítja ezt a javaslatot, hiszen csak a magyar emberek dönthetnek arról, hogy kivel akarnak együtt élni - hangsúlyozta a politikus. „ A baloldal továbbra is a migránsok betelepítésében érdekelt” Fotó: Kurucz Árpád