Magyar Idők, 2016. május (2. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-23 / 119. szám

2 BELFÖLD A köztisztviselőkről is dönthet a parlament Négynapos üléssel folytatja mun­káját az Országgyűlés a követke­ző két hétben. A t. Ház kedden új törvényt alkothat az állami tiszt­viselőkről, szerdán a kormány ok­tatási átszervezéséről kezdhet tárgyalni, utolsó ülésnapján pedig az offshore elleni fellépésről tart vitát ellenzéki kezdeményezésre. Lázár János javaslatában a hatá­lyos köztisztviselői törvénytől el­térő jogállást és sávosan emelke­dő illetményrendszert javasol. Ez­zel július 1-jétől 20 ezer járási hi­vatalban dolgozó feladata, felelős­sége változna, miközben a fizeté­sek 30-50 százalékkal emelked­nének. Az oktatási törvénymódo­sító csomag a Kak helyébe tan­kerületi központokat hozna lét­re az iskolák állami fenntartására, emellett differenciált béremelést adna a pedagógusoknak. (MTI) Szanyi Tibor az MSZP elnökjelöltje „Az MSZP elnöki tisztségéért zajló versenyben ma meghalad­tam a formális jelöltséghez szük­séges, 1500 párttagunk támoga­tó aláírását jelentő küszöböt” - tudatta Szanyi Tibor. Az EP-kép­­viselő március 12-én jelentette be indulási szándékát, amit meg­erősített az MSZP választmá­nyi ülése is. Szanyi Szociális Ma­gyarország című programjában rögzítette az új, baloldali politi­ka négy fő pillérét, az egészség­ügyet, az oktatást, a gyermekjó­létet és az idősügyet helyezve a középpontba. (MI) AZ­ Akadémián három­­ napon át 1956 a téma Az 195­6-os magyar forrada­­a­a­lomnak újra el kell nyernie mél­tó helyét, rangját Európa em­lékezetében, és ezért sokat te­het a forradalom 60. évforduló­ja alkalmából a Magyar Tudo­mányos Akadémián (MTA) ked­den kezdődő háromnapos nem­zetközi konferencia - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemze­ti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke. Az Európa emlékeze­te című rendezvény a 20. szá­zad történetével foglalkozó inté­zetek 5. szimpóziuma, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőfor­rások minisztere, Lovász Lász­ló, az MTA elnöke és Magdalena Gawin, a lengyel kulturális mi­nisztérium helyettes államtitká­ra nyitnak meg. (MTI) 2016. május 23., hétfő Bólek Zoltán szerint a terroristák kiforgatják a Korán tanításait Egy muszlimnak be kell tartania a törvényeket A Magyar Iszlám Közösség elnö­ke szerint kulturális és szocializá­ciós okai lehetnek a berlinihez ha­sonló eseteknek, ahol három tö­rök és egy libanoni származású férfi zaklatta a karneválozó nő­ket. Balek Zoltán lapunknak nyi­latkozva hangsúlyozta: az iszlám vallás tanítása és sok migráns vi­selkedése köszönőviszonyban sincsen egymással, éppen ezért óva intett az általánosítástól. Úgy véli, a terrorizmusnak politikai és nem vallási okai vannak, a kény­szer-betelepítési kvótákat pedig mindenki számára rossz megol­dásnak nevezte. Nagy Áron Csaknem tucatnyi áldozata lehetett a berlini kultúrák karneválján történt, a kölnihez hasonló szexuális zaklatások­nak a német főváros rendőrsége szerint. A feltételezett elkövetők között eddig három török és egy libanoni szárma­zású férfit tart számon a hatóság. Ba­lek Zoltán úgy gondolja, a támadások hátterében semmiképpen sem vallási, hanem kulturális és szocializációs okok húzódnak meg.­­ Egy muszlim országban, ahol ér­vényes a saría, az iszlám jog és erkölcs, ezt nem tehették volna meg. A Korán és a szent hagyomány alapján minden nőt megillet a tisztelet. Ha valaki ko­molyan veszi a vallását,a feleségén kí­vül más nőt nem érint meg - szögez­te le, majd hangsúlyozta: a migránsok jelentős része „laicista”, azaz nem gya­korolja a hitét, sokuk pedig hébe-hóba gyakorolja vallását - fűzte hozzá. Balek Zoltán meggyőződése, hogy a terroristák hite sem őszinte. - A leg­utóbbi merényletek elkövetői például Európában született, börtönviselt, erő­szakos múltú emberek. Némelyikük ká­bítószert árult és fogyasztott. Úgy él­tek, mint egy pária. Aztán hirtelen ki­találták, hogy ők akkor mostantól elkö­telezett muszlimok. De valójában nem tértek meg, csupán az erőszakos hajla­maik kiéléséhez kerestek egy ideoló­giát, amivel takarózhatnak. Ha koráb­ban születtek volna, a RAF (Rote Ar­mee Fraktion, szélsőbaloldali terror­szervezet - a szerk.) ugyanúgy meg­felelt volna nekik - adott hangot vé­leményének az iszlárm­ közösség elnö­ke. Szerinte az erőszak nem köthető össze a vallással, s hogy állítását alá­támassza, azzal érvelt: keleti orszá­gokban buddhista tömegek rendsze­resen hajtanak végre pogromokat a ki­sebbségben élő muszlimok és keresz­tények sérelmére, magát a buddhiz­must alapvetően mégis békés vallás­nak tartjuk. - Miért? Mert a hitet a tanításai alapján kell megítélni - je­lentette ki Balek Zoltán. Arra a felvetésre, hogy a terroristák rendre Korán-idézetekkel támasztják alá tetteiket, az elnök úgy felelt: - A Korán egy összetett mű, csak egészé­ben szabad vizsgálni. Ehhez képest a szélsőségesek kiragadnak belőle szúrá­­kat (verseket), rövidebb részleteket is, és azokra felépítenek valamit, aminek már semmi köze Isten üzenetéhez. A közösség elnöke hangsúlyozta: az Isz­Fotó: MTI Jám Állam nem igazi iszlám és nem igazi állam, pusztán egy önző politikai érdekektől vezérelt, kegyetlen szerve­zet.­­ A tízparancsolat előírásai ránk, muszlimokra is vonatkoznak. S külö­nösen erős szabály az, hogy muszlim muszlim vérét ki nem onthatja. Ehhez képest nézzük meg, mi folyik Szíriá­ban! - mutatott rá. - A hitünk töké­letes, de sajnos az emberek nem azok, a politikusok pedig még kevésbé - fo­galmazott Balök Zoltán. Álláspontja szerint azért a folyamatért, amit gyak­ran az iszlám radikalizálódásának ne­veznek, az Egyesült Államok és szö­vetségesei nagymértékben felelősek. Mint mondta, amíg a koalíció kato­nái nem jelentek meg Irakban, az al- Kaida sem volt képes ott megvetni a lábát. Szaddám Huszein rezsimjének megbuktatása után azonban rövide­sen szétszakadt az ország, s nagy terü­letek kerültek a terroristák markába. - Ennek oka a Nyugat szűklátókörű­sége; az, hogy nem mérték fel, milyen következményei lehetnek a beavatko­zásnak - közölte az iszlám közösség elnöke. Tapasztalatai szerint az Eu­rópát nem ismerő tömegek gyakran a megszállók alapján ítélik meg a nyu­gati embereket, ami ugyanolyan ha­mis képet alakít ki bennük a Nyugat­ról, mint amilyen a nyugati emberek­ben él a muszlimok zöméről. A migrációs válság kapcsán Balek Zoltán azt hangsúlyozta: Európába egyaránt érkeztek és érkeznek mene­kültek és gazdasági bevándorlók, ma­gasan képzett emberek és tanulatla­nok, hívők és hitetlenek, jó szándé­kú emberek és gazfickók. - A kötele­ző befogadási kvóta senkinek sem jó, és érthető, ha a kormány föl akar lép­ni ellene. Viszont attól tartok, hogy Brüsszel végül elsöpri az ellenállást. Ez pedig azzal fenyeget, hogy válo­gatás nélkül kell majd befogadnunk a migránsokat - fejezte ki aggodal­mát. Úgy vélte: szerencsésebb lett vol­na korábban kiválogatni a migránsok közül azokat, akik a képzettségüknél fogva hasznára lehetnek az országnak, s vállalják, hogy egy integrációs tré­ning után helyben maradva hozzájá­rulnak az ország építéséhez. Az elnök szerint Magyarországnak sohasem okozott gondot integrálni a muszlim bevándorlókat. - Igaz ez a rég­múltra és a jelenkorra egyaránt. Gon­doljunk csak a kabarokra, kunokra, bö­szörményekre, besenyőkre, akik az Ár­pádok alatt itt letelepedtek, s nemzeti identitásukat tekintve hamar magya­rokká lettek. Vagy az első világhábo­rú bosnyák katonáira, akik a magyar korona leghűségesebb támogatói közé tartoztak. Kevesen tudják, de Prónay nyugat-magyarországi felkelését szin­tén rengeteg muszlim katona támogat­ta - sorolta Balek Zoltán. Ugyanakkor azt is kimondta: Ha elvárjuk, hogy a muszlimok ugyanazt az elfogadást él­vezzék Európában, amit a buddhisták, Krisna-tudatúak, zsidók, keresztények vagy bármely egyéb csoporthoz tarto­zó polgártársunk, akkor természetesen a kötelezettségek alól sem lehet kibúj­ni. Az iszlám követőinek többsége ezt belátja és elfogadja, ha őszinte a hite, akkor biztosan. Brüsszel pénzt ajánlana az önkormányzatoknak, ha befogadnak menekülteket Kövér László: Lélektani-politikai háború folyik Európa identitása ellen Vincze Viktor Attila - Szisztematikus lélektani-politikai háború folyik a világot eddig összetar­tó identitások ellen, a tömeges mig­ráció egyes felfogások szerint háború a kontinens országaival szemben, és egy kultúráját vesztett, homogenizált európai populáció létrehozását szol­gálja - mondta az Országgyűlés el­nöke a Kossuth rádiónak a nemzeti­ségi kultúrák napja alkalmából adott interjújában. - A globalizáció renge­teg kárral, hátránnyal és rombolás­sal jár a nemzeti kultúrákra nézve is, ami olyan populáció létrehozásá­ra irányul, amelyben a világ nagyvál­lalatai egy brüsszeli központból dik­tálják a törvényeket - fogalmazott a házelnök, aki szerint ezt bizonyítja az EU és az Egyesült Államok között tervezett transzatlanti szabadkeres­kedelmi megállapodás is, amelynek amerikai és néhány nagyobb tagál­lam multinacionális cégei lennének a haszonélvezői. Kövér László úgy vélte, hogy egy csónakban evezünk a nemzetiségek­kel, amit megpróbálnak elsüllyeszteni különböző erők, ezért érdemes lenne komolyabban venni ezt a sorsközös­séget. Szavai szerint a Magyarorszá­gon élő nemzetiségek és a Romániá­ban, Szlovákiában élő magyarok támo­gatása európai gyökereik erősítésében akkor lesz igazán fontos, amikor eze­ket a nemzeti kultúrákat még nagyobb támadásoktól kell majd megvédeni - jelentette ki a politikus. A migrációval kapcsolatban Hollik István, a KDNP politikusa is nyilatko­zott a hétvégén. - A baloldal továbbra is a migránsok betelepítésében érde­kelt - mondta a képviselő arra utalva, hogy a legújabb terv alapján, a kormá­nyokat megkerülve, egyenesen a bete­lepítésre nyitott önkormányzatokkal állapodna meg az Európai Bizottság a menekültek­ elhelyezéséről.­­ Brüsszel pénzt ajánlana az ilyen önkormány­zatoknak, sőt a javaslat értelmében a migránsok bele is szólhatnának abba, hogy az unión belül melyik országba, városba helyezzék őket - jelentette ki Hollik István, hozzátéve: a városok a helyi vállalkozókkal, egyházakkal kö­zösen írnák ki a pályázatokat, amely­ben rögzítenék, hogy mennyi mene­kültet fogadnának be, és mit kínálná­nak nekik.­­ A Fidesz-KDNP a legha­tározottabban elutasítja ezt a javas­latot, hiszen csak a magyar emberek dönthetnek arról, hogy kivel akarnak együtt élni - hangsúlyozta a politikus. „ A baloldal továbbra is a migránsok betelepítésében érdekelt” Fotó: Kurucz Árpád

Next