Magyar Idők, 2016. július (2. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-09 / 160. szám
www.magyaridok.hu Akár egy autóbérlés vagy egy repülőjegy megvétele is lebuktathatja a pusztításra készülőket Terrorharcosok is fennakadhatnak a magyar adóhivatal hálóján Akár egy bankautomatás készpénzfelvétel is elegendő lehet ahhoz, hogy lebuktassák azokat az uniós polgárokat, akik a válságövezetekbe utazva az ottani terrorszervezetekhez, például az Iszlám Államhoz szeretnének harcosként csatlakozni. A kétes esetekről itthon az adóhatóság kötelékében működő pénzmosás elleni iroda is információt kaphat a szolgáltatóktól vagy a külföldi hatóságoktól. A Magyar Idők megtudta azt is: a hazai speciális egységhez tavaly több mint 150 alkalommal fordultak a bankok iráni ügyekkel. Jakabász Tamás Az adóbevallások áttekintése, a dolgozók szabályszerű foglalkoztatásának vizsgálata vagy éppen a nyugtaadás ellenőrzése mellett a terrorizmus visszaszorításában is jut szerep a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). A szervezet kötelékében működik ugyanis a Pénzmosás Elleni Információs Iroda, amely a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáért megalkotott egyes nemzetközi előírások végrehajtásának feladatát is ellátja. A speciális egységhez így időről időre számos pénzügyi információ fut be a különféle tiltólistákon szereplő országokról, szervezetekről vagy a hozzájuk köthető személyekről. Az utóbbi időszak egyik aggodalomra okot adó folyamatát ez ügyben az jelentette, hogy az Európai Unió területéről százával, más becslések szerint ezrével keltek útra emberek azért, hogy csatlakozhassanak valamelyik terrorszervezethez. Legfrissebb jelentésében a pénzmosás elleni iroda - egy ENSZ- határozatot idézve - rámutatott: a szaknyelv külföldi terrorista harcosnak nevezi az ilyen embereket. A minősítés mindazokra érvényes, akik csak azért utaznak külföldre, hogy terrorcselekményt kövessenek el, ilyen akciót előkészítsenek vagy másokat kiképezzenek pusztító támadás végrehajtására. A terrorista harcosokat mindenképpen fel kell tartóztatni, az érintettek ugyanis veszélyt jelentenek arra az államra, ahonnan elindulnak, de azokra is, amelyeken átutaznak és - nyilvánvalóan - arra, ahová megérkeznek. A felderítéshez kockázatelemzésre van szükség, emellett a nemzetközi tapasztalatok, szakmai kutatások szerint - elengedhetetlen a rendelkezésre álló adatok összegyűjtése és értékelése. Ezek pedig sokszor a leghétköznapibb pénzügyi műveletekről szóló információk lehetnek. Lebuktathatja a terrorista harcost például, ha repülőjegyet vásárol, gépjárművet bérel vagy az elutazása előtt feltöri a lekötött megtakarításait. Árulkodó lehet mindezek mellett, ha az érintett egy pénzküldéssel foglalkozó szolgáltatóval továbbít külföldre különféle összegeket, esetleg nemzetközi banki átutalást indít, de akár egy egyszerű bankautomatás készpénzfelvétel miatt is fennakadhat a hálón a terrorista. Ezekből az apró információkból ugyanis sokszor pontosan feltérképezhető, hogy az adott személy mikor és hová készül, a célterületen pedig milyen tervei lehetnek. A pénzmosás elleni iroda összegzése felidézi az Europol egyik, témába vágó jelentését is. Eszerint az unióból az afgán-pakisztáni régióba, Csecsenföldre, Líbiába, Maliba, Szomáliába, Jemenbe is sokan utaztak mostanában ilyen célból, a legtöbben azonban az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló iraki-szír területekre igyekeztek. Érdekesség, hogy Törökország a fő tranzitközpont azon harcosok számára, akik az Iszlám Államhoz próbálnak eljutni. A Pénzmosás Elleni Információs Irodának tavaly az Iránnal szemben meghozott uniós korlátozó intézkedésekkel is akadt dolga. A bankvilág szereplői az elmúlt évben több mint 150 esetet jelentettek be, amikor iráni személyek vagy szervezetek szerepeltek a hazai pénzmozgásokban. Bizonyos alkalmakkor ugyanis a tranzakciók feltétele az volt, hogy értesítsék az illetékes hatóságot. Az irodánál ugyanakkor megjegyezték, hogy az Iránnal szembeni uniós szankciók idén év elején elején megszűntek, így immár a bejelentési kötelezettség sem áll fenn. Apró információkból sokszor pontosan feltérképezhető, hogy egy adott személy hova és mire készülFotó: Bach Máté Jut pénz a Balaton fejlesztésére is ■ Thurzó Katalin A Balaton fejlesztésére szánt 300 milliárd forintot ezután is kifejezetten a turizmus fellendítésére kívánja elkölteni a kormány úgy, hogy a tavasszal átalakított állami feladat- és intézményrendszerben összehangoltan a területért felelős kormánybiztos és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) koordinálja a forrásokat - közölte tegnap az MTÜ. Ezt annak kapcsán jelezték, hogy tegnapelőtt kormányhatározat jelent meg a turizmusfejlesztésre szánt uniós források összehangolásáról, amely egyben visszavonta a balatoni területfejlesztést és a tervezett beruházásokat rögzítő korábbi határozatot. Az ebben foglalt, pontosan 312,5 milliárd forintnyi forrás nem vész el, azonban tudatosabb és szervezettebb állami szerepvállalással a turizmus teljesítménye tovább növelhető a régióban, illetve az egész országban - közölte a turisztikai ügynökség. A kormány célja az, hogy a folyamatosan bővülő turizmus az eddiginél is magasabb sebességbe kapcsoljon és a jelenlegi tíz százaléknál nagyobb arányban járuljon hozzá a magyar GDP-hez, illetve még több munkahelyet teremtsen. Az MTÜ leszögezte: a mostani döntéssel a kormány azt üzeni, hogy az ágazat komoly fejlesztéseket és beruházásokat igényel, ezért jelenleg a turizmusfejlesztési célokra felhasználható európai uniós források összehangolására van szükség, a napokban megjelent kormányhatározat is ezt hivatott elősegíteni. » A második negyedévben tovább emelkedtek az árak Nagyon gyorsan elkelnek idén a jobb lakások Az év első felében is folytatódott az ingatlanpiac pezsgése, a jobb lakások alig egy-két hónap alatt vevőre találtak. Az átlagos értékesítési árak kis szünet után némileg ismét emelkedtek. Pintér Balázs kiemelkedő a forgalom az ingatlanpiacon,és bár kevés az érdeklődő, de komoly a vételi szándékuk - állapította meg 2016. első félévi elemzésében a Duna House (DH). Az ingatlanközvetítő cég becslése alapján január-júniusban mintegy 2 százalékkal több adásvétel történt, mint egy éve ugyanekkor. Az első negyedéves „pihenőt” követően a második negyedévben folytatódott a 2014-ben kezdődött áremelkedés, igaz, reálértéken még mindig alacsonyabb az árszint, mint a válság előtt, 2008 első negyedévében volt. Budapesten továbbra is az V. kerület a legdrágább, ahol 689 ezer forintra nőtt a téglalakások négyzetméterenkénti átlagára. Kicsivel félmillió forint fölötti átlagárak jellemezték a II., a XII., az I. és a VI. kerületet is. A legolcsóbb a XXIII. kerület, ahol az átlagos négyzetméterár 206 ezer forint körül alakult. Háromszázezer forint fölött keltek el a panellakások a III., a IX., a XL, a XIV. és a XVI. kerületben, a XIII. kerületben 354 ezer forint volt az átlagáruk. A XVIII. kerület a legolcsóbb, itt egyzetméterenként 216 ezer forintba kerül átlagosan egy panel. Vidéken az első hat hónapban Győr- Moson-Sopron megyében vették a legmagasabb átlagáron (323 ezer forintért) a téglaépítésű lakásokat, amivel a második legdrágább Veszprém megyét (297 ezer forint) is jócskán megelőzte a régió. A DH szerint a másik véglet Tolna, ahol mindössze 124 ezer forintos négyzetméteráron keltek el a téglalakások. A panelek átlagára Győr-Moson-Sopronban 239 ezer forintra, Hajdú-Biharban 224 ezer forintra emelkedett. Kétszázezer forint körüli négyzetméterárak jellemezték Pest és Veszprém megyét, a legolcsóbban Borsod- Abaúj-Zemplénben (107 ezer) és Jász- Nagykun-Szolnokban (109 ezer) keltek el a panelek. A fővárosi kerületek többségében három hónapon belül elkelt egy-egy ingatlan. A téglalakásokat a meghirdetéstől számítva átlagosan 45 nap alatt megvették a XVII. kerületben, de nem kellett sokkal többet várniuk az eladóknak a VII., a XIX. és a XX. kerületben sem. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Vas megyében három-három hónap alatt elkelt egy-egy téglalakás, míg a paneleket Bács-Kiskunban, Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben két hónapon belül eladták. A DH júniusban is erős befektetői jelenlétet mért: tíz értékesített ingatlan közül négynél ezt a szándékot jelölte meg a vevő. Vidéken minden ötödik ingatlant vettek spekulációs céllal. Sokan vásárolnak ingatlant befektetési céllal Fotó: Bach Máté . MAGYAR GAZDASÁG . Lemondtak az SZHISZ vezetői Lemondtak tisztségükről tegnapelőtt a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai - mindezt a szervezet tegnap tartott közgyűlésén jelentették be az SZHISZ közleménye szerint. Az új tisztségviselőket a szervezet július 18-ra összehívott közgyűlésén választhatják meg. A pénteki közgyűlésen a tagok elfogadták az integrációs szervezet alapszabályának módosítását. Az alapszabályban átvezették az integrációs törvény módosításából eredő változásokat, és rögzítették, hogy a szervezet igazgatóságának ülésein a Magyar Nemzeti Bank képviselője állandó meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt. (MI) Hatalmasat nőtt a tégla értékesítése Eltérően alakul a kereslet az egyes építőanyagokra az első fél évben: a falazati anyagok értékesítése nagyot nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest, azonban a hőszigetelő anyagoknál és épületgépészeti termékeknél a növekedés még várat magára - közölte lapunkkal a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (Méasz). Mint írták, a falazati termékek piacát a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) jelentősen megváltoztatta: a korábbi stagnálást követően a téglatermékeknél már mintegy 50 százalékos növekedést jeleznek a gyártók 2015 első fél évéhez képest. A nyílászáróknál sem látszik egyelőre a fellendülés. (P.B.) H *