Magyar Idők, 2016. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-17 / 219. szám

2 BELFÖLD Megvédte Patyit az NVB A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tegnapi határozata szerint Patyi András tagsága a testületben nem összeférhetetlen más tisztségeivel. Ezt azzal indokolták, hogy nincs munkaviszonyban központi államigazgatási vagy egyéb közigazgatási szervvel. A bizottság elnöke a döntéshozataltól távol maradt, az ülést Bozsóki Éva elnökhelyettes vezette. A 12-tagú testületből kilencen voltak jelen, közülük csak az MSZP delegáltja szavazott úgy, hogy szerinte fennáll az öszszeférhetetlenség. A határozat ellen hétfő 16 óráig jogorvoslattal lehet élni. (MTI) Történelmi érvek Az önálló közigazgatási bíráskodás mellett érvelt Trócsányi László igazságügyi miniszter tegnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az alaptörvényről rendezett konferencián. Hangsúlyozta: nem egy, az elmúlt időszakban lezárult kodifikációnak vannak XIX. századi előzményei, „elődeink megkezdett munkáját a történelem szeszélye folytán csak most fejezhetjük be”. (MTI) Szalai Annamáriára emlékeztek Emléktáblát avattak Szalai Annamária, a médiahatóság 2013- ban elhunyt elnöke előtt tisztelegve tegnap szülővárosában, Zalaegerszegen, ahol kiosztották a róla elnevezett médiaalapítvány díjait is. Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem falán elhelyezett emléktábla avatásán arra emlékeztette a több száz fős hallgatóságot, hogy Szalai Annamáriának nem túl hoszszú, de küzdelmes és máig maradandó példát jelentő, értéket teremtő életút jutott. (MTI) Egy éve ostromolták meg a röszkei határátkelőt az agresszív bevándorlók Példás volt a rendőri fellépés A határzár bevezetése után Röszkénél átszakították a kerítést a migránsok, de a rendőrök példás, fegyelmezett és jogszerű fellépése megakadályozta, hogy újabb tömegek jussanak Európába - idézte fel Bakondi György tegnap a Keleti pályaudvarnál az egy évvel ezelőtti eseményeket. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint ma egy újabb veszély fenyegeti Magyarországot, ez pedig a kötelező betelepítési kvóta. Gidró Kriszta Magyarország nyitott minden olyan segítségnyújtásra, amely valóban a menekültekről szól - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója annak kapcsán, hogy egy évvel ezelőtt készült el a kerítés a szerb-magyar határszakaszon, és tavaly ilyenkor ostromolták meg a migránsok a lezárt röszkei határátkelőt. Bakondi György a Keleti pályaudvarnál tartott sajtótájékoztatón közölte: tavaly ötszáznál többen, az idén eddig háromszázan kaptak politikai menedékjogot Magyarországon. Kijelentette: azokról az emberekről van szó, akik nem jelentenek veszélyt, és megfelelő ellenőrzés után léptethetők be az országba. A főtanácsadó emlékeztetett: egy évvel ezelőtt óriási, agresszív, nagyon komoly közbiztonsági veszélyt okozó tömeg táborozott a Keleti pályaudvarnál, ezért kellett lépnie a kormánynak a magyar és az európai emberek biztonságának garantálása érdekében. Ugyancsak egy évvel ezelőtt, a kerítés elkészülte és a jogi határzár bevezetése után történt az a röszkei támadás, amikor átszakították a kerítést, de a rendőrök példás, fegyelmezett és jogszerű fellépése megakadályozta, hogy olyan kapu nyíljon, ahol újabb százak és ezrek tudnak bejutni Európába - fogalmazott Bakondi György. Utalt arra is, hogy az elmúlt évben mintegy háromszáz európai vesztette életét terrorcselekmények következtében. Szólt arról is: ma egy újabb veszély fenyegeti Magyarországot, ez pedig a kötelező betelepítési kvóta. Hozzátette: most már nem csupán az unió által elosztott emberek felső határ nélküli országba engedéséről van szó, hanem a családegyesítés megkönnyítéséről, valamint a gazdasági migránsok beengedésének tervéről is. Ez ellen elsőként Magyarország lakossága foglalhat állást az október 2-i népszavazáson - jelentette ki Bakondi György. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt emelte ki az egy évvel ezelőtti események kapcsán, hogy miközben a munkájukat végző karitatív szervezetek, jó szándékú emberek és civilek igyekeztek segíteni itt, a helyszínen, közben álcivilek kimondottan politikai célzattal tovább próbálták mélyíteni a válságot, illetve tovább próbálták gyalázni a magyar kormányt azon intézkedések miatt, amelyeket az illegális migráció felszámolásával kapcsolatban tett. Mint emlékezetes, tavaly szeptember 15-én éjfélkor zárták le a hatóságok a szerb-magyar határt. A déli szomszédunk felől érkező migránsok a Röszke-Horgos autópálya-, illetve közúti határátkelőnél gyülekeztek arra várva, hogy megnyíljon a határ. Szeptember 16-ára többezres tömeg gyűlt össze. A migránsok eleinte csak skandáltak, azt kérve, hogy a hatóságok engedjék át őket Németország felé, ám később kövekkel, vizespalackokkal dobálták a rendőrsorfalat, tüzet gyújtottak, majd erőszakkal kinyitották és tönkretették a közúti határátkelőt lezáró kaput. A rendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be a migránsok visszaszorítására. Több ezren próbáltak áttörni a kerítésen köveket dobálva és tüzeket gyújtva Fotó: Kurucz Árpád Móring: Mindenki szembesült a valós veszéllyel Cáfolták a betelepítésről szóló ellenzéki vádakat Borsodi Attila A kötelező betelepítési kvóta veszélyeiről beszéltünk az általam kezdeményezett délutáni találkozón. Mindenki tisztában van azzal, hogy ha ezt nem sikerül megakadályozni, akkor a migránsokat valahol a településeinken helyeznék el. Ezt senki nem akarja, több polgármester is hozzászólt a témához, és ez volt az egybehangzó vélemény - közölte tegnap lapunkkal Móring József Attila (KDNP) országgyűlési képviselő, Somogy megye fejlesztési biztosa. Hozzátette: még egy közismerten baloldali polgármester is azt mondta, hogy „ebben a kérdésben tényleg félre kell tenni a politikai szimpátiát, és minden magyarnak egységesen kell az ügy mellé állni, mert valóban nagy a veszély”. A politikus komoly eredménynek tartja, hogy az egyeztetésen az általa meghívott 72 település háromnegyede képviseltette magát polgármesterrel vagy alpolgármesterrel. Móring József Attila cáfolta, hogy a Fidesz letelepedési kötvényt vásárlókat akar a Somogy megyei falvakba telepíteni. - Nem történt más, mint hogy elrettentő céllal számolgattunk. Az többször megjelent, hogy egy szegednyi migránst akarnak Magyarországra telepíteni, és azt elemeztük, hogy egy-egy településre mennyi bevándorló jutna, ha ez megvalósulna. Csak azért tettük ezt, hogy szembesüljünk a valós veszéllyel - mutatott rá a KDNP-s honatya. Ismert, csütörtökön Harangozó Gábor somogyi MSZP-elnök beszélt arról, hogy a Fidesz lebukott, azaz igazából migránsokat akar telepíteni Magyarországra. Sőt, odáig jutott eszmefuttatásával, hogy a Fidesz valószínűleg letelepedési kötvényt vásárlókat akar a Somogy megyei falvakba telepíteni. Harangozó Móring József Attila meghívója alapján közölte azt is, hogy a Fidesz az emberek háta mögött elkezdte összeírni azokat az ingatlanokat, ahová a polgármestereikkel bevándorlókat akarnak betelepíteni. Hasonló aggodalmaknak adott hangot a Jobbik is. A radikális párt közleményében jelezte: választ vár arra, hogy a kormány pánikkeltés céljából írja össze az ingatlanokat, vagy ezzel próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének kijelentése alapján okafogyottá válhat a kvótanépszavazás. Móring József Attila hazugságnak nevezte, hogy az üres ingatlanok összeírására kérte volna a polgármestereket. Somogyban kiszámolták, hány migráns jutna egy településre Fotó Mavran Zoltán 2016. szeptember 17., szombat — NÉPSZAVAZÁS 2016 — Részvételre és igenre buzdítanak a liberálisok Magyar kollégájával közösen a kvótareferendumon való részvételre és az igen szavazatra buzdította a választókat a Norvég Liberális Párt elnök-frakcióvezetője. Trine Skei Grande Fodor Gáborral, a Magyar Liberális Párt elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót tegnap Budapesten. Az EU-n kívüli Norvégiából érkezett politikus meg szeretné győzni a magyarokat, hogy menjenek el voksolni, mert a választásokon való részvétel a demokrácia egyik kulcsa. Fodor Gábor szerint részt kell venni és igennel kell szavazni, mert az igen a kiállás az európai értékek mellett, illetve egy üzenet a kormánynak, hogy rossz úton jár. (MTI) Tatabányán helyi kampányt is indítanak Helyi kampányt indít Tatabánya önkormányzata saját költségvetéséből, 3,5 millió forintból annak érdekében, hogy város lakói minél nagyobb arányban vegyenek részt a kényszer-betelepítés elleni népszavazáson - erről tegnap döntött a helyi közgyűlés, az egyetlen napirendet tárgyaló rendkívüli ülésén. Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP) polgármester előterjesztése szerint a kötelező betelepítési kvóta veszélyezteti kultúránkat és mindennapjaink biztonságát, vállalhatatlan terheket jelentene szociális, egészségügyi és oktatási rendszerünkre. (MTI) A voksolás mellett az erdélyi reformátusok Magyarország biztonsága és a magyar érdekek védelme melletti össznemzeti kiállásra buzdít az erdélyi református egyház az október 2-i népszavazáson. Az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Székének (Esperesek Kollégiumának) tegnap közzétett körlevele felhívja a figyelmet, hogy a kvótareferendum az első olyan magyarországi népszavazás, amelyen a külhoni magyarság a választópolgárok közvetlen akaratnyilvánításának eszközével élhet, így az a szabad véleménynyilvánítás mellett „a nemzetegyesítés egyik szimbólumává is válhat”. (MTI) Meg kell védeni az országot Az október 2-i, kényszer-betelepítés elleni népszavazáson való részvételre, és a nem szavazat leadására biztatta a fiatalokat az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Nacsa Lőrinc úgy fogalmazott: a kereszténydemokratáknak kettős felelősségük és feladatuk van a mostani migrációs válsággal kapcsolatban. Meg kell védeni a tömeges bevándorlástól hazánkat, mert az veszélyezteti Magyarország vallási, gazdasági berendezkedését és Európa keresztény kultúráját. Ugyanakkor keresztényi kötelesség erőnkhöz mérten segíteni az elesetteken. (MTI)