Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-18 / 245. szám
2 BELFÖLD A kormányfő a nemzetek megmaradásának fontosságáról beszélt az alaptörvény vitájában Orbán Viktor szerint ismét veszélyben van a magyar önállóság Mi azt akarjuk, hogy minden nemzet maga dönthessen saját sorsa felett, és szeretnénk, ha megőrizhetnénk Európa sokszínűségét - jelentette ki a miniszterelnök az alaptörvény-módosítás vitájában. A Fidesz szerint most először alkotmányos identitásunk a tét, míg a Jobbik úgy látja, bár hazafias kötelesség a vitában való részvétel, a népszavazás nem új egységet, hanem megosztottságot hozott. Az LMP szerint a kvótanépszavazás kapcsán retorikai hadművelet zajlik közpénzen. Az MSZP nem vett részt a vitában. Szalai Laura Az október 2-i népszavazáskor létrejött új egység törekvése, hogy Magyarországot megtartsa magyar országnak. Ez az egység felülírja a pártpolitikai határokat, nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar - jelentette ki Orbán Viktor az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslat vitáját megnyitva tegnap a parlamentben. A kormányfő expozéjában úgy fogalmazott: a referendum a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmányos indentitásunkról szólt, ami a jövő egyik fontos, de meglehet, a legfontosabb kérdése, emellett a Brüsszellel fennálló vitáink summár hatá is. Szerinte az új egység azért jött létre, hogy kifejezze a magyar néplélekből származó elemi igényt, vagyis hogy hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül ne dönthessenek arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni. A miniszterelnök felhívta a figyelmet: az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van, „mert újra nemzetközi akcióba léptek azok, akiknek nincs szükségük nemzetekre, akik szerint a világnak globálisan befogadónak kell lennie és a határokat el kell tüntetni”. Orbán Viktor szerint ők azt szeretnék elérni, hogy a világ, legalábbis Európa összeolvadjon egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket. A kormányfő hangsúlyozta: mi azt akarjuk, hogy minden nemzet maga dönthessen saját sorsa felett, és szeretnénk, ha megőrizhetnénk Európa sokszínűségét. Emlékeztetett: ezzel szemben az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei felszámolnák a nemzeteket. - Ők Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, és a felelődés-demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával - hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor expozéja végén arra kérte a képviselőket, hogy tegyék félre a pártpolitikai szempontokat, hiszen 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért. Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka rámutatott: most először fordul elő, hogy alkotmányos identitásunk védelme érdekében kell az alaptörvényt módosítani. Emlékeztetett: olyan időszakban történik a változtatás, amikor Európát és Magyarországot alapvető és lényegében érintő kihívások érik, „olyanok, amelyekre ha elhibázzák a választ, hosszú időre, vagy akár örökre megváltoztathatják hazánkat”. Kitért arra, hogy az unió fővárosának számító Brüsszel néhány kerülete már inkább hasonlít például Tunéziára, mint európai városra. Annak kapcsán, hogy a szocialisták nem vettek részt a vitában, Kósa Lajos úgy fogalmazott: „fájó szívvel mondhatjuk”, hogy a magyar baloldalra sosem lehetett számítani, ha az ország védelméről volt szó. Felidézte, az MSZP a kampányban azt állította, hogy bár lényegtelennek tartja a népszavazást, de a kvótaellenes törvény vitáján részt vesz, és szavazásán igent mondanak, mert a kvótát elveti. Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt hangsúlyozta: a szuverenitás és a hatalom forrása a nép és a nemzet. - Mi nem az uniós jogkörökből való kilépést tervezzük, hanem Magyarország és az EU közti viszony tisztázását - hangsúlyozta. Hozzátette: a módosítás az uniós hatásköri szabályoknak, az unió alapszerződésének és a lisszaboni szerződésnek egyaránt megfelel. Vona Gábor, a Jobbik elnöke jelezte, pártja nem politikai megfontolásból vesz részt a vitában, hanem mert azt hazafias kötelességének tekinti. Fontosnak nevezte, hogy „meghatározzuk azt a szuverenitásminimumot, amely megvédheti hazánkat ebben a helyzetben”. Szerinte a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban, és még az is előfordulhat, hogy mivel hazánk nem utasította el a kvótákat, Brüsszel mondhatja, hogy azok bevezethetők. Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka felhívta a figyelmet: a módosítás kategorikusan megtiltja a Brüsszelből idegen parancsra történő betelepítést. Soltész Miklós, a párt másik vezérszónoka felszólalásában a migránsok által elkövetett bűncselekményekre, így a terrortámadásokra, nők elleni erőszakra, egyházi szereplők elleni támadásokra emlékeztetett. AZ LMP részéről Hadházy Ákos és Szél Bernadett társelnökök jelezték, az alkotmánymódosítás olyan fogalmakat tartalmaz, amiknek nincs jogi relevanciájuk. Hozzátették: egy „retorikai hadművelet megy közpénzen”, hogy addig se kelljen beszélni többek között a bérválságról és az összeomlott oktatásról, egészségügyről. A miniszterelnök arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy tegyék félre a pártpolitikai szempontokat . TÉNYLEGES ÉLETFOGYTIGLAN Az Országgyűlésben tegnap több alkalommal is szóba került a Quaestorügy. Hadházy Ákos (LMP) azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, miért nem foglalkozik a felügyelet felelősségével a vádirat, hol van a cégcsoportot vezető Tarsoly Csaba által magáncélra kivett 1,2 milliárd forint, és miért nem hallgatták meg Tarsoly Csaba titkárát. Polt Péter válaszában elmondta: a Központi Nyomozó Főügyészség büntetőeljárás keretében vizsgálja a felügyeleti szerv szerepét, mert 2005-2006-ban fel lehetett volna deríteni ezt a folyamatot. Az eltűnt pénz mibenlétéről folyt vizsgálat, és mindenkit meghallgattak, akinek tudomása lehetett a Quaestor-ügyről - reagált a kérdésekre. Szilágyi György (Jobbik) arra szólította fel a Fideszt, hogy nyilatkozzon a Quaestor-ügyről, az offshore-ügyekről, és képviselői hozzák nyilvánosságra családtagjaik vagyonnyilatkozatait is. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt válaszolta: a Quaestor-ügyben 32 ezer károsult 124 milliárd forintnyi kártalanítást kap. Hangsúlyozta: érdekes, hogy a Jobbik pont azokra a családtagokra nem terjesztené ki a vagyonnyilatkozat-adási kötelezettséget, akiket „kitömtek frakciópénzekből”. Vas Imre (Fidesz) arról érdeklődött, hogy veszélyben van-e a tényleges életfogytiglan kiszabásának lehetősége az Emberi Jogok Európai Bíróságának hazánkat elmarasztaló döntése után. Völner Pál igazságügyi államtitkár közölte, nincs ilyen veszély, a kormány kiáll a büntetési forma mellett. Hozzátette: a bíróság döntése nem végleges, Magyarország a Nagykamara elé terjeszti a kérdést. Az LMP társelnöke elhatárolná pártját a baloldaltól Szél Bernadett: Gyurcsány nagyon komoly probléma Magyar Idők Lesújtóan nyilatkozott a DK elnökéről, és általában elhatárolódott a baloldali ellenzéktől az LMP társelnöke. Gyurcsány Ferenc jelenléte a magyar politikában egy nagyon komoly probléma. Régi teóriám, hogy Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor egyszerre fog elmenni a magyar politikából. Szerintem amíg Gyurcsány politizál, addig Orbánnak könnyű helyzete van - jelentette ki Szél Bernadett az ATV Start című műsorában. A politikus szerint „a Gyurcsánykormány Magyarországon olyan sebet okozott, ami által megkaptuk Orbán Viktort a kétharmaddal”. Mint mondta, az LMP szeretné magát elhatárolni azoktól a pártoktól, „amelyek felelősek abban, hogy Orbán Viktort a nyakunkba kaptuk 2010-ben”, és semmiféle politikai szövetséget nem tudnak vállalni azokkal, akik „az összefogáshoz” tartoznak, és ebbe beletartozik az Együtt is. Utóbbi kijelentés azért is érdekes, mert Hadházy Ákos, az LMP másik társelnöke éppen vasárnap tüntetett közösen az Együttel és a Párbeszéddel. Szél szavaira reagálva Gréczy Zsolt, a DK szóvivője azt írta: az LMP azzal az ambícióval érkezett a magyar közélet színpadára, hogy képes lesz erkölcsi, politikai, emberi értelemben új alternatívát nyújtani. - A társelnök aszszonynak a mai nyilatkozata alapján ez sokadszorra sem sikerült - jelentette ki a DK szóvivője. Gréczy azt javasolta Szél Bernadettnek, hogy fecsegés helyett dolgozzon. 2016. október 18., kedd Mégsem költözik Izraelbe Szegedi Csanád Vigh Dániel Nem sürgeti az Izraelbe költözést Szegedi Csanád. A volt európai parlamenti képviselő lapunknak tegnap elmondta, hogy időnként kiutazik Izraelbe, de egyelőre nincs hosszabb távú letelepedési szándéka. Elmondása szerint sokat jelent neki Izrael, de Magyarországot is nagyon szereti, ahol véleménye szerint biztonságban él a zsidó közösség. Fontosnak tartja, hogy Magyarország és Izrael között minél szorosabb gazdasági, kulturális és bizalmi viszony alakuljon ki. Szegedi Csanád a Cionista Világszövetség budapesti konferenciáján egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem zárkózik el az alijázás lehetőségétől, vagyis attól, hogy Izraelbe költözzön. A volt politikus tegnap azt mondta, az alitakérelem elbírálása még nem zárult le, de nem is sietteti a procedúrát. Amennyiben megkapja az engedélyt, akkor sem akar végleg elszakadni Magyarországtól.