Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-18 / 245. szám

2 BELFÖLD A kormányfő a nemzetek megmaradásának fontosságáról beszélt az alaptörvény vitájában Orbán Viktor szerint ismét veszélyben van a magyar önállóság Mi azt akarjuk, hogy minden nem­zet maga dönthessen saját sorsa felett, és szeretnénk, ha megőriz­hetnénk Európa sokszínűségét - jelentette ki a miniszterelnök az alaptörvény-módosítás vitájában. A Fidesz szerint most először al­kotmányos identitásunk a tét, míg a Jobbik úgy látja, bár hazafias kötelesség a vitában való részvé­tel, a népszavazás nem új egysé­get, hanem megosztottságot ho­zott. Az LMP szerint a kvótanép­szavazás kapcsán retorikai had­művelet zajlik közpénzen. Az MSZP nem vett részt a vitában. Szalai Laura Az október 2-i népszavazáskor létrejött új egység törekvése, hogy Magyarorszá­got megtartsa magyar országnak. Ez az egység felülírja a pártpolitikai határo­kat, nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar - jelentette ki Or­bán Viktor az alaptörvény módosításá­ra vonatkozó javaslat vitáját megnyit­va tegnap a parlamentben. A kormány­fő expozéjában úgy fogalmazott: a re­ferendum a migránskérdésen túlnyúl­va valójában az alkotmányos indentitá­­sunkról szólt, ami a jövő egyik fontos, de meglehet, a legfontosabb kérdése, emel­lett a Brüsszellel fennálló vitáink sum­­már hatá is. Szerinte az új egység azért­ jött létre, hogy kifejezze a magyar nép­­lélekből származó elemi igényt, vagy­is hogy hozzájárulásunk és beleegye­zésünk nélkül ne dönthessenek arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni. A miniszterelnök felhívta a figyelmet: az emberek érzik, hogy a magyar önál­lóság ismét veszélyben van, „mert újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik­nek nincs szükségük nemzetekre, akik szerint a világnak globálisan befoga­dónak kell lennie és a határokat el kell tüntetni”. Orbán Viktor szerint ők azt szeretnék elérni, hogy a világ, legalább­is Európa összeolvadjon egyetlen hatal­mas tömeggé, amely eltünteti a nem­zeti hagyományokat, kultúrákat, nyel­veket és törvényeket. A kormányfő hangsúlyozta: mi azt akarjuk, hogy minden nemzet maga dönthessen saját sorsa felett, és szeret­nénk, ha megőrizhetnénk Európa sok­színűségét. Emlékeztetett: ezzel szem­ben az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei felszámolnák a nemzeteket. - Ők Brüsszel kezébe ad­nák a kulcsot, és a felelődés-demokra­­tikus nemzeti döntéshozatalt felválta­nák egy arctalan bürokrácia direktó­riumával - hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor expozéja végén arra kérte a kép­viselőket, hogy tegyék félre a pártpoli­tikai szempontokat, hiszen 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, keresztény­­demokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért. Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka rá­mutatott: most először fordul elő, hogy alkotmányos identitásunk védelme ér­dekében kell az alaptörvényt módosíta­ni. Emlékeztetett: olyan időszakban tör­ténik a változtatás, amikor Európát és Magyarországot alapvető és lényegében érintő kihívások érik, „olyanok, ame­lyekre ha elhibázzák a választ, hosszú időre, vagy akár örökre megváltoztat­hatják hazánkat”. Kitért arra, hogy az unió fővárosának számító Brüsszel né­hány kerülete már inkább hasonlít pél­dául Tunéziára, mint európai városra. Annak kapcsán, hogy a szocialisták nem vettek részt a vitában, Kósa Lajos úgy fogalmazott: „fájó szívvel mond­hatjuk”, hogy a magyar baloldalra so­sem lehetett számítani, ha az ország vé­delméről volt szó. Felidézte, az MSZP a kampányban azt állította, hogy bár lényegtelennek tartja a népszavazást, de a kvótaellenes törvény vitáján részt vesz, és szavazásán igent mondanak, mert a kvótát elveti. Szájer József, a Fidesz európai par­lamenti képviselője azt hangsúlyozta: a szuverenitás és a hatalom forrása a nép és a nemzet. - Mi nem az uniós jogkörökből való kilépést tervezzük, hanem Magyarország és az EU köz­ti viszony tisztázását - hangsúlyozta. Hozzátette: a módosítás az uniós ha­tásköri szabályoknak, az unió alapszer­ződésének és a lisszaboni szerződés­nek egyaránt megfelel. Vona Gábor, a Jobbik elnöke jelez­te, pártja nem politikai megfontolásból vesz részt a vitában, hanem mert azt hazafias kötelességének tekinti. Fontos­nak nevezte, hogy „meghatározzuk azt a szuverenitásminimumot, amely meg­védheti hazánkat ebben a helyzetben”. Szerinte a népszavazás nem új egysé­get, hanem új megosztottságot terem­tett az országban, és még az is előfor­dulhat, hogy mivel hazánk nem utasí­totta el a kvótákat, Brüsszel mondhat­ja, hogy azok bevezethetők. Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka felhívta a figyelmet: a módosítás kate­gorikusan megtiltja a Brüsszelből ide­gen parancsra történő betelepítést. Sol­tész Miklós, a párt másik vezérszóno­ka felszólalásában a migránsok által el­követett bűncselekményekre, így a ter­rortámadásokra, nők elleni erőszakra, egyházi szereplők elleni támadásokra emlékeztetett. AZ LMP részéről Hadházy Ákos és Szél Bernadett társelnökök jelezték, az alkotmánymódosítás olyan fogalma­kat tartalmaz, amiknek nincs jogi re­levanciájuk. Hozzátették: egy „retori­kai hadművelet megy közpénzen”, hogy addig se kelljen beszélni többek között a bérválságról és az összeomlott okta­tásról, egészségügyről. A miniszterelnök arra kérte a parlamenti képviselőket, hogy tegyék félre a pártpolitikai szempontokat . TÉNYLEGES ÉLETFOGYTIGLAN Az Országgyűlésben tegnap több alkalommal is szóba került a Quaestor­ügy. Hadházy Ákos (LMP) azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, miért nem foglalkozik a felügyelet felelőssé­gével a vádirat, hol van a cégcsoportot vezető Tarsoly Csaba által magáncélra kivett 1,2 milliárd forint, és mi­ért nem hallgatták meg Tarsoly Csaba titkárát. Polt Pé­ter válaszában elmondta: a Központi Nyomozó Fő­ügyészség büntetőeljárás keretében vizsgálja a fel­ügyeleti szerv szerepét, mert 2005-2006-ban fel lehe­tett volna deríteni ezt a folyamatot. Az eltűnt pénz mi­benlétéről folyt vizsgálat, és mindenkit meghallgattak, akinek tudomása lehetett a Quaestor-ügyről - reagált a kérdésekre. Szilágyi György (Jobbik) arra szólította fel a Fideszt, hogy nyilatkozzon a Quaestor-ügyről, az off­shore-ügyekről, és képviselői hozzák nyilvánosságra családtagjaik vagyonnyilatkozatait is. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt vála­szolta: a Quaestor-ügyben 32 ezer károsult 124 milliárd forintnyi kártalanítást kap. Hangsúlyozta: érdekes, hogy a Jobbik pont azokra a családtagokra nem ter­jesztené ki a vagyonnyilatkozat-adási kötelezettséget, akiket „kitömtek frakciópénzekből”. Vas Imre (Fidesz) arról érdeklődött, hogy veszélyben van-e a tényleges életfogytiglan kiszabásának lehetősége az Emberi Jo­gok Európai Bíróságának hazánkat elmarasztaló dönté­se után. Völner Pál igazságügyi államtitkár közölte, nincs ilyen veszély, a kormány kiáll a büntetési forma mellett. Hozzátette: a bíróság döntése nem végleges, Magyarország a Nagykamara elé terjeszti a kérdést. Az LMP társelnöke elhatárolná pártját a baloldaltól Szél Bernadett: Gyurcsány nagyon komoly probléma Magyar Idők Lesújtóan nyilatkozott a DK elnöké­ről, és általában elhatárolódott a bal­oldali ellenzéktől az LMP társelnöke.­­ Gyurcsány Ferenc jelenléte a magyar politikában egy nagyon komoly prob­léma. Régi teóriám, hogy Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor egyszerre fog elmenni a magyar politikából. Szerin­tem amíg Gyurcsány politizál, addig Orbánnak könnyű helyzete van - je­lentette ki Szél Bernadett az ATV Start című műsorában. A politikus szerint „a Gyurcsány­­kormány Magyarországon olyan sebet okozott, ami által megkaptuk Orbán Viktort a kétharmaddal”. Mint mond­ta, az LMP szeretné magát elhatárolni azoktól a pártoktól, „amelyek felelősek abban, hogy Orbán Viktort a nyakunk­ba kaptuk 2010-ben”, és semmiféle po­litikai szövetséget nem tudnak vállalni azokkal, akik „az összefogáshoz” tar­toznak, és ebbe beletartozik az Együtt is. Utóbbi kijelentés azért is érdekes, mert Hadházy Ákos, az LMP másik társelnöke éppen vasárnap tüntetett közösen az Együttel és a Párbeszéddel. Szél szavaira reagálva Gréczy Zsolt, a DK szóvivője azt írta: az LMP azzal az ambícióval érkezett a magyar köz­élet színpadára, hogy képes lesz erköl­csi, politikai, emberi értelemben új al­ternatívát nyújtani. - A társelnök asz­­szonynak a mai nyilatkozata alapján ez sokadszorra sem sikerült - jelentette ki a DK szóvivője. Gréczy azt javasolta Szél Bernadettnek, hogy fecsegés he­lyett dolgozzon. 2016. október 18., kedd ­ Mégsem költözik Izraelbe Szegedi Csanád Vigh Dániel Nem sürgeti az Izraelbe költözést Sze­gedi Csanád. A volt európai parlamenti képviselő lapunknak tegnap elmond­ta, hogy időnként kiutazik Izraelbe, de egyelőre nincs hosszabb távú letele­pedési szándéka. Elmondása szerint sokat jelent neki Izrael, de Magyarországot is nagyon szereti, ahol véleménye szerint biz­tonságban él a zsidó közösség. Fon­tosnak tartja, hogy Magyarország és Izrael között minél szorosabb gazda­sági, kulturális és bizalmi viszony ala­kuljon ki. Szegedi Csanád a Cionista Világ­­szövetség budapesti konferenciáján egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem zárkózik el az alijázás le­hetőségétől, vagyis attól, hogy Izrael­be költözzön. A volt politikus tegnap azt mondta, az alitakérelem elbírálása még nem zárult le, de nem is sietteti a procedúrát. Amennyiben megkap­ja az engedélyt, akkor sem akar végleg elszakadni Magyarországtól.

Next