Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-19 / 246. szám
2 BELFÖLD Szükség van a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentésére Lázár János szigorítaná a közpénzek elköltését A közpénzek elköltésének szigorítása elengedhetetlen - jelentette ki Lázár János a tegnapi Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ismét kiállt a kötelező gimnáziumi felvételi mellett, emellett beszélt arról is, hogy szükség van a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentésére. Szalai Laura Brüsszelbe utazik ma Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint nehéznek ígérkező tárgyalások várnak rá. A politikus a Kormányinfón közölte: áttekintik az uniós források felhasználásának rendjét, és a kohéziós alapok új biztosával is tárgyal majd. Reményét fejezte ki, hogy pont kerül az úgynevezett aszfaltügy végére, és a várt 120-150 milliárd forintos bírság helyett 45-50 milliárd forintot kell kifizetni, a maradék pedig később felhasználható lesz. Megjegyezte azt is, hogy az EU-s pénzek átláthatósága és elszámoltathatósága miatt a kormány új pályázati értékelési rendszert alakított ki, amelynek értelmében már csak állami tisztviselő értékelhet pályázatokat. A kancelláriaminiszter emellett jelezte, hogy a közpénzek elköltésének szigorítására tesz javaslatot. Tájékoztatása szerint a kormány november 15- ig kihelyezett ülést tart, amelyen az állam teljesítményét és a versenyképességet értékeli. A Kormányinfón ismét téma volt a gimnáziumi kötelező felvételi. A miniszter szerint a gimnázium célja, hogy eljuttassa a gyerekeket a felsőoktatási intézményekbe. Ugyanakkor ma 30 százalékuk nem jut el innen ______________én________ egyetemre, főiskolára, ezért képviseli azt az álláspontot, hogy a kormány mérlegelje a kötelező felvételit. Erről egyelőre nincs konszenzus, Palkovics László oktatási államtitkár csak a Nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan tárgyalna erről 2018 őszén. __________zu /i____________J/TI____________ Lázár János kérdésre reagálva jelezte, egyelőre nő a közszférában foglalkoztatottak száma, de hosszú távon csökkenteni kell azt, 10-20 ezer embert érint majd a leépítés. Felhívta a figyelmet, hogy nálunk 20-30 százalék az állam által foglalkoztatottak aránya, míg Európa sok más országában ez lényegesen alacsonyabb. Lapunk kérdésére válaszolva bejelentette, hogy a kormány a jövő heti ülésén foglalkozik a SIM-kártyák adásvételének ügyével. Közölte azt is, hogy az M1-M7-es autópálya közelében lesz az új budapesti szuperkórház. Aggasztónak tartja Lázár János, hogy huszonhat évvel a rendszerváltás után erős kisebbségben vannak azok, akik Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egykori főtitkárát egy köztörvényes gyilkosnak tartják. A minisztert azzal kapcsolatban kérdezték a Kormányinfón, hogy előző nap a parlamentben egy azonnali kérdésre válaszolva azt mondta: ma Magyarországon nagyon sokan vannak azok, akik Kádár Jánost és életművét az ország dicsőségfalára írják. Tegnap megismételte: ma kisebbségben van az országban az a nézet - amelyet ő maga is oszt -, hogy Kádár János egy egyszerű gyilkos volt, akinél kevesen ártottak többet Magyarországnak. Kijelentette: a többség elsősorban jótevőként gondol rá, ami súlyos probléma, történelemhamisítás. Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1990-es évek óta Kádár János megítélése nem romlik, hanem javul. Kijelentette: Kádár János bűnei nem évülhetnek el soha, ahogyan a náci bűnök sem. Lázár János visszautasította azokat a kritikákat, amelyek arról szólnak, hogy a kormány újra alapítványokat akar létrehozni. A kabinet azért hozza létre a Habsburg Ottó Alapítványt, mert nem lett volna méltó például egy „Habsburg Ottó Kft.” létrehozása - mondta. Azzal kapcsolatban, hogy Komár János közgazdász autokráciának minősítette a jelenlegi magyar berendezkedést, a tárcavezető úgy reagált: nem lehet antidemokratikusnak nevezni egy olyan kormányt, amely egy fontos társadalmi kérdésben népszavazást hirdet. „Kádár János bűnei nem évülhetnek el soha, ahogyan a náci bűnök sem” Fotó: Kormány.hu DK-s pávatánc a főtitkári poszt körül Eörsi előbb kérte a jelölést, később visszautasította A visszautasításról sarkos véleményünk van,ugyanakkor a tényt elfogadjuk - reagált Szijjártó Péter külügyminiszter arra, hogy Eörsi Mátyás visszautasítja a kormány jelölését a Demokráciák Közössége főtitkári posztjára. A volt SZDSZ- es, ma DK-s politikus korábban maga kérte a támogatást a kabinettől, és meg is kapta azt. Bakonyi Ádám Eörsi Mátyás (képünkön jobbra) visszautasítja a kormány jelölését a Demokráciák Közössége, azaz a Community of Democracies nevű nemzetközi szervezet főtitkári posztjára - jelentette be a Demokratikus Koalíció. Mint közleményükben írták, a Gyurcsány-párt országos tanácsának tagja erről levélben tájékoztatta Szijjártó Péter külügyminisztert. Eszerint Eörsi a döntését azzal indokolta, hogy „a demokrácia megerősödéséért küzdő globális nemzetközi szervezet élén nem állhat hitelesen olyan személy, akit egy, a demokratikus intézményrendszer lerontásában elhíresült kormány jelöl". Eörsi Mátyás döntése azért is meglepő, mert nem olyan rég még kifejezetten vágyta a posztot. A gyurcsányista politikus augusztus elején a Facebookon maga jelentette be, hogy mivel a 18 tagállamot tömörítő Community of Democracies vezetőségében dolgozik, megpályázza a főtitkári pozíciót, a jelölést azonban hivatalosan a kormánynak kell megtennie. „Eörsi kérdezte, szerintem reális-e, hogy őt jelöljük, én meg mondtam, hogy persze. Elmentem a miniszterelnökhöz, mondtam, hogy szerintem ez jó ötlet, ő meg mondta, hogy a rendszerváltoztatásban szerzett érdemeket akkor is tiszteletben kell tartani, ha azóta sok mindenben nem értünk egyet” - mondta ekkor az Indexnek Szijjártó Péter. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptemberben sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány támogatja a volt SZDSZ-es képviselő jelölését a nemzetközi szervezet főtitkári posztjára. Mint fogalmazott, Eörsi Mátyás volt a legkisebb rossz a jelöltek közül. Eörsi Mátyás maga kérte, hogy a kormány fontolja meg az ő jelölését a Demokráciák Közössége főtitkári posztjára. A kormány - a nyilvánvaló belpolitikai nézetkülönbségek ellenére - úgy döntött: támogatja a kérést, tekintettel arra, hogy sokkal jobb, ha egy magyar tölt be vezető pozíciót egy nemzetközi szervezetben, mint ha nem - reagált a történtekre Szijjártó Péter. A külügyminiszter közleményében úgy fogalmazott: „arról a tényről, hogy Eörsi Mátyás a saját maga által kért támogatást utasította vissza, sarkos véleményünk van, ugyanakkor a tényt elfogadjuk”. Saját ötletét dobta vissza a volt SZDSZ-es politikus Fotó: MTI _____________________ Egymást gyalázzák az ellenzék pártjai Otromba, személyeskedő nyilatkozatháború dúl a 2018-ban az ország irányítását átvenni akaró, önmagát demokratikus ellenzéknek nevező baloldalon. Most az október 23-i közös ünneplés miatt estek egymásnak. Bakonyi ■■■■■■■áaMBMiMiMMMMBi Eldurvult a hangnem a magát demokratikusnak tartó ellenzék tagjai között, miután a Magyar Idők elsőként beszámolt arról, hogy az Együtt és az LMP is önállóan ünnepel október 23-án, azaz nem csatlakoznak az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a MoMa „Mossuk le a gyalázatot” című tüntetéséhez. A DK szóvivője szerint nem véletlen, hogy Juhász Péter, az Együtt alelnöke rászervez az ellenzéki tüntetésre akkor, amikor a szimpatizánsait a Parlamenthez hívja, ahol Orbán Viktort akarják kifütyülni. Gréczy Zsolt a Facebookon azt írta: „Az a baj, hogy hülyének néz mindenkit. Először nemet mondanak a közös október 23-ra, aztán elé, majd rászerveznek... mintha Orbán rendelte volna...” Vágó István, a DK önkormányzati képviselője is beszállt az adok-kapokba. „Épp akkor kezdődik az ellenzéki pártok tüntetése a Blaha Lujza téren. Nem tudom elhessegetni magamtól a gondolatot, hogy a felszólításod ezt nem hagyta figyelmen kívül” - írta az egykori kvízmester Juhász Péternek. . „Itt tényleg meghibbant mindenki? Azért csesztetnek, mert október 23-án nem Gyurcsány Ferenc mellett tüntetünk, hanem Orbánnal szemben? Aki akar, menjen tüntetni, hallgassa meg az ellenzéki politikusokat. Mi pedig elmegyünk Orbánnal szembe, elhallgattatni őt” - válaszolt Juhász, aki nemrég azzal is kiverte a DK-nál a biztosítékot, hogy a Vasárnapi Híreknek _______v‘f’ npfidp /jfee J /lCjcO_____________ arról beszélt: nem hiszi, hogy jó ötlet Gyurcsány Ferencet rehabilitálni. Hasonló véleményéért Gyurcsányék az LMP társelnökéről is leszedték a keresztvizet. Szél Bernadett hétfőn az ATV-ben beszélt arról, hogy Gyurcsány Ferenc jelenléte a magyar politikában egy nagyon komoly probléma, szerinte „amíg Gyurcsány politizál, addig Orbánnak könnyű helyzete van”. Szavaira reagálva Gréczy Zsolt, a DK szóvivője úgy reagált, hogy Szél fecsegés helyett dolgozzon. A DK-ban azóta durvult el érzékelhetően a hangnem, hogy a pártból a közelmúltban eltávolított Kerék-Bárczy Szabolcs azt állította: Gyurcsány Ferencék ebben a ciklusban nem akarnak nyerni, csak a baloldalt, mindenekelőtt az MSZP-t gyűrnék maguk alá. Az Együttet nemrég otthagyó Pápa Levente is kiosztotta egykori pártját. A volt alelnök szerint az eredetileg centristának szánt Együtt balra tolódott, ahová „informálisan is erős szálakkal kötődik”. Pápa is úgy látja, hogy sem az MSZP, sem Gyurcsány Ferencék nem akarnak 2018-ban nyerni, az Együtt pedig a következő választáson valamilyen formában várhatóan újra összefog velük. A pletykák szerint az MSZP és a DK már le is osztotta a budapesti körzeteket egymás között - jelentette ki az Indexnek. Eközben Szigetvári Viktor bejelentette, hogy áll a Magyar Idők által indított per elébe. Az Együtt elnöke a napokban azzal vádolta lapunkat, hogy adófizetőktől lopott pénzből van fenntartva. 2016. október 19., szerda