Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-19 / 246. szám

2 BELFÖLD Szükség van a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentésére Lázár János szigorítaná a közpénzek elköltését A közpénzek elköltésének szigorí­tása elengedhetetlen - jelentette ki Lázár János a tegnapi Kormányin­fón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ismét kiállt a kötelező gimnáziumi felvételi mellett, emel­lett beszélt arról is, hogy szükség van a közszférában foglalkoztatot­tak számának csökkentésére. Szalai Laura Brüsszelbe utazik ma Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető minisz­ter, aki szerint nehéznek ígérkező tár­gyalások várnak rá. A politikus a Kor­mányinfón közölte: áttekintik az uniós források felhasználásának rendjét, és a kohéziós alapok új biztosával is tár­gyal majd. Reményét fejezte ki, hogy pont kerül az úgynevezett aszfaltügy végére, és a várt 120-150 milliárd forin­tos bírság helyett 45-50 milliárd forin­tot kell kifizetni, a maradék pedig ké­sőbb felhasználható lesz. Megjegyez­te azt is, hogy az EU-s pénzek átlátha­tósága és elszámoltathatósága miatt a kormány új pályázati értékelési rend­szert alakított ki, amelynek értelmé­ben már csak állami tisztviselő érté­kelhet pályázatokat. A kancelláriaminiszter emellett je­lezte, hogy a közpénzek elköltésének szigorítására tesz javaslatot. Tájékoz­­tatása­ szerint a­ kormány november 15- ig kihelyezett ülést tart, amelyen az ál­lam teljesítményét és a versenyképes­séget értékeli. A Kormányinfón ismét téma volt a gimnáziumi kötelező felvé­teli. A miniszter szerint a gimnázium célja, hogy eljuttassa a gyerekeket a fel­sőoktatási intézményekbe. Ugyanak­kor ma 30 százalékuk nem jut el innen ______­________én________ egyetemre, főiskolára, ezért képvise­li azt az álláspontot, hogy a kormány mérlegelje a kötelező felvételit. Erről egyelőre nincs konszenzus, Palkovics László oktatási államtitkár csak a Nem­zeti alaptanterv bevezetésével párhu­zamosan tárgyalna erről 2018 őszén. __________zu /i____________J/TI____________ Lázár János kérdésre reagálva je­lezte, egyelőre nő a közszférában fog­lalkoztatottak száma, de hosszú távon csökkenteni kell azt, 10-20 ezer embert érint majd a leépítés. Felhívta a figyel­met, hogy nálunk 20-30 százalék az ál­lam által foglalkoztatottak aránya, míg Európa sok más országában ez lénye­gesen alacsonyabb. Lapunk kérdésé­re válaszolva bejelentette, hogy a kor­mány a jövő heti ülésén foglalkozik a SIM-kártyák adásvételének ügyével. Közölte azt is, hogy az M1-M7-es au­tópálya közelében lesz az új budapes­ti szuperkórház. Aggasztónak tartja Lázár János, hogy huszonhat évvel a rendszerváltás után erős kisebbségben vannak azok, akik Ká­dár Jánost, a Magyar Szocialista Mun­káspárt (MSZMP) egykori főtitkárát egy köztörvényes gyilkosnak tartják. A minisztert azzal kapcsolatban kér­dezték a Kormányinfón, hogy előző nap a parlamentben egy azonnali kérdés­re válaszolva azt mondta: ma Magyar­­országon nagyon sokan vannak azok, akik Kádár Jánost és életművét az or­szág dicsőségfalára írják. Tegnap meg­ismételte: ma kisebbségben van az or­szágban az a nézet - amelyet ő maga is oszt -, hogy Kádár János egy egysze­rű gyilkos volt, akinél kevesen ártot­tak többet Magyarországnak. Kijelen­tette: a többség elsősorban jótevőként gondol rá, ami súlyos probléma, tör­ténelemhamisítás. Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1990-es évek óta Kádár János megítélése nem romlik, hanem javul. Kijelentette: Ká­dár János bűnei nem évülhetnek el soha, ahogyan a náci bűnök sem. Lázár János visszautasította azokat a kritikákat, amelyek arról szólnak, hogy a kormány újra alapítványokat akar lét­rehozni. A kabinet azért hozza létre a Habsburg Ottó Alapítványt, mert nem lett volna méltó például egy „Habsburg Ottó Kft.” létrehozása - mondta. Az­zal kapcsolatban, hogy Komár János közgazdász autokráciának minősítette a jelenlegi magyar berendezkedést, a tárcavezető úgy reagált: nem lehet an­­tidemokratikusnak nevezni egy olyan kormányt, amely egy fontos társadalmi kérdésben népszavazást hirdet. „Kádár János bűnei nem évülhetnek el soha, ahogyan a náci bűnök sem” Fotó: Kormány.hu DK-s pávatánc a főtitkári poszt körül Eörsi előbb kérte a jelölést, később visszautasította A visszautasításról sarkos véle­ményünk van,ugyanakkor a tényt elfogadjuk - reagált Szijjártó Pé­ter külügyminiszter arra, hogy Eör­si Mátyás visszautasítja a kormány jelölését a Demokráciák Közössé­ge főtitkári posztjára. A volt SZDSZ- es, ma DK-s politikus korábban maga kérte a támogatást a kabi­nettől, és meg is kapta azt. Bakonyi Ádám Eörsi Mátyás (képünkön jobbra) vissza­utasítja a kormány jelölését a Demok­ráciák Közössége, azaz a Community of Democracies nevű nemzetközi szer­vezet főtitkári posztjára - jelentette be a Demokratikus Koalíció. Mint közle­ményükben írták, a Gyurcsány-párt or­szágos tanácsának tagja erről levélben tájékoztatta Szijjártó Péter külügymi­nisztert. Eszerint Eörsi a döntését az­zal indokolta, hogy „a demokrácia meg­erősödéséért küzdő globális nemzet­közi szervezet élén nem állhat hitele­sen olyan személy, akit egy, a demok­ratikus intézményrendszer lerontásá­ban elhíresült kormány jelöl". Eörsi Mátyás döntése azért is megle­pő, mert nem olyan rég még kifejezet­ten vágyta a posztot. A gyurcsányista politikus augusztus elején a Facebookon maga jelentette be, hogy mivel a 18 tagállamot tömörítő Community of Democracies vezetőségében dolgo­zik, megpályázza a főtitkári pozíciót, a jelölést azonban hivatalosan a kor­mánynak kell megtennie. „Eörsi kér­dezte, szerintem reális-e, hogy őt je­löljük, én meg mondtam, hogy persze. Elmentem a miniszterelnökhöz, mond­tam, hogy szerintem ez jó ötlet, ő meg mondta, hogy a rendszerváltoztatás­ban szerzett érdemeket akkor is tisz­tele­tben kell tartani, ha azóta sok min­denben nem értünk egyet” - mond­ta ekkor az Indexnek Szijjártó Péter. Lázár János Miniszterelnökséget ve­zető miniszter szeptemberben sajtó­­tájékoztatón jelentette be, hogy a kor­mány támogatja a volt SZDSZ-es kép­viselő jelölését a nemzetközi szervezet főtitkári posztjára. Mint fogalmazott, Eörsi Mátyás volt a legkisebb rossz a jelöltek közül.­­ Eörsi Mátyás maga kérte, hogy a kormány fontolja meg az ő jelölé­sét a Demokráciák Közössége főtit­kári posztjára. A kormány - a nyil­vánvaló belpolitikai nézetkülönbsé­gek ellenére - úgy döntött: támogat­ja a kérést, tekintettel arra, hogy sok­kal jobb, ha egy magyar tölt be veze­tő pozíciót egy nemzetközi szervezet­ben, mint ha nem - reagált a történ­tekre Szijjártó Péter. A külügyminisz­ter közleményében úgy fogalmazott: „arról a tényről, hogy Eörsi Mátyás a saját maga által kért támogatást utasí­totta vissza, sarkos véleményünk van, ugyanakkor a tényt elfogadjuk”. Saját ötletét dobta vissza a volt SZDSZ-es politikus Fotó: MTI _____________________ Egymást gyalázzák az ellenzék pártjai Otromba, személyeskedő nyilatkozatháború dúl a 2018-ban az or­szág irányítását átvenni akaró, önmagát demokratikus ellenzék­nek nevező baloldalon. Most az október 23-i közös ünneplés miatt estek egymásnak. Bakonyi ■■■■■■■áaMBMiMiMMMMBi Eldurvult a hangnem a magát demok­ratikusnak tartó ellenzék tagjai között, miután a Magyar Idők elsőként beszá­molt arról, hogy az Együtt és az LMP is önállóan ünnepel október 23-án, azaz nem csatlakoznak az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a MoMa „Mossuk le a gyalázatot” című tüntetéséhez. A DK szóvivője szerint nem vélet­len, hogy Juhász Péter, az Együtt alel­­nöke rászervez az ellenzéki tüntetés­re akkor, amikor a szimpatizánsait a Parlamenthez hívja, ahol Orbán Vik­tort akarják kifütyülni. Gréczy Zsolt a Facebookon azt írta: „Az a baj, hogy hülyének néz mindenkit. Először ne­met mondanak a közös október 23-ra, aztán elé, majd rászerveznek... mint­ha Orbán rendelte volna...” Vágó István, a DK önkormányzati képviselője is beszállt az adok-kapok­­ba. „Épp akkor kezdődik az ellenzéki pártok tüntetése a Blaha Lujza téren. Nem tudom elhessegetni magamtól a gondolatot, hogy a felszólításod ezt nem hagyta figyelmen kívül” - írta az egykori kvízmester Juhász Péternek. . „Itt tényleg meghibbant minden­ki? Azért csesztetnek, mert október 23-án nem Gyurcsány Ferenc mellett tüntetünk, hanem Orbánnal szemben? Aki akar, menjen tüntetni, hallgassa meg az ellenzéki politikusokat. Mi pe­dig elmegyünk Orbánnal szembe, el­hallgattatni őt” - válaszolt Juhász, aki nemrég azzal is kiverte a DK-nál a biz­tosítékot, hogy a Vasárnapi Híreknek _______v‘f’ npfidp /jfee J /l­Cjc­O_____________ arról beszélt: nem hiszi, hogy jó öt­let Gyurcsány Ferencet rehabilitálni. Hasonló véleményéért Gyurcsányék az LMP társelnökéről is leszedték a ke­resztvizet. Szél Bernadett hétfőn az ATV-ben beszélt arról, hogy Gyur­csány Ferenc jelenléte a magyar po­litikában egy nagyon komoly problé­ma, szerinte „amíg Gyurcsány politi­zál, addig Orbánnak könnyű helyzete van”. Szavaira reagálva Gréczy Zsolt, a DK szóvivője úgy reagált, hogy Szél fecsegés helyett dolgozzon. A DK-ban azóta durvult el érzékel­hetően a hangnem, hogy a pártból a kö­zelmúltban eltávolított Kerék-Bárczy Szabolcs azt állította: Gyurcsány Fe­­rencék ebben a ciklusban nem akar­nak nyerni, csak a baloldalt, mindenek­előtt az MSZP-t gyűrnék maguk alá. Az Együttet nemrég otthagyó Pápa Levente is kiosztotta egykori pártját. A volt alelnök szerint az eredetileg centristának szánt Együtt balra toló­dott, ahová „informálisan is erős szá­lakkal kötődik”. Pápa is úgy látja, hogy sem az MSZP, sem Gyurcsány Feren­­cék nem akarnak 2018-ban nyerni, az Együtt pedig a következő választáson valamilyen formában várhatóan újra összefog velük.­­ A pletykák szerint az MSZP és a DK már le is osztotta a budapesti körzeteket egymás között - jelentette ki az Indexnek. Eközben Szigetvári Viktor bejelentet­te, hogy áll a Magyar Idők által indított per elébe. Az Együtt elnöke a napokban azzal vádolta lapunkat, hogy adófize­tőktől lopott pénzből van fenntartva. 2016. október 19., szerda

Next