Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-04 / 233. szám

2 BELFÖLD . Libri A­ kabinet közjogilag is érvényt akar szerezni a választók döntésének Orbán Viktor: Magyarország nyert a nemek győzelmével A magyarok vasárnap történel­met írtak - fogalmazott Orbán Vik­tor tegnap a parlamentben a kvó­tareferendumról. A kormányfőt az ellenzék bírálta a népszavazás érvénytelensége miatt, és lemon­dásra szólították fel. A miniszter­elnök viszont emlékeztetett: 3,3 millióan értettek egyet a kormány álláspontjával, ilyen mértékű tá­mogatást 1990 óta egyetlen párt vagy pártszövetség sem kapott. Szalai Laura A népszavazás elérte célját, azt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, mit akar­nak a magyarok a tömeges bevándorlás ügyében - jelentette ki Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában. Úgy fo­galmazott: mostantól nem a kormány és nem is a parlamenti képviselők akara­tát, hanem mintegy 3,3 millió magyar emberét képviselik Brüsszelben. - Ami­kor az Európai Unióba lépésről döntöt­tünk, akkor hárommillió-ötvenezer sza­vazat elég volt a belépéshez, ahost há­rommillió-háromszázezren mondtak nemet - hívta fel a figyelmet. Szerinte a magyarok vasárnap történelmet ír­tak, és „ha igaz az, hogy a történelmet a győztesek írják, akkor a nemek elsöp­rő győzelmével Magyarország nyert”. A miniszterelnök emlékeztetett: 1990 óta egyetlen párt vagy pártszö­vetség sem kapott ilyen mértékű támo­gatást.­­ Egymillióval több magyar vá­lasztópolgár szavazott a kormány állás­pontjának bizalmat, mint ahogyan 2014- ben ismét felhatalmaztak bennünket a kormányzásra. Ez a döntés és ez a tá­mogatás kötelez - fogalmazott a kor­mányfő. Orbán Viktor elismerte, közjo­gi értelemben a népszavazás nem köte­lezi a Országgyűlést törvényalkotásra, ugyanakkor szerinte a kérdés az, hogy „érvényt akarunk-e szerezni az embe­rek döntésének”. - A KDNP és a Fidesz azt tartja helyes, becsületes és szüksé­ges lépésnek, hogy adjunk közjogi súlyt az emberek egybehangzó akaratának. Ezért kezdeményezem az alaptörvény módosítását - közölte. Az MSZP frakcióvezetője szerint „győzött a józan többség”, hiszen öt­millió ember vasárnap nemet mondott a Fidesz és a Jobbik politikájára. Tóth Bertalan hangsúlyozta: ha Orbán Vik­tor a megoldást az alaptörvény-módo­sításban látja, azzal elismeri, hogy tel­jesen felesleges volt a népszavazás és elkölteni rá 17 milliárd forintot. Vona Gábor vesztes politikusnak nevezte és lemondásra szólította fel a kormány­főt. Felidézte: pártja tavasszal javasla­tot tett az alaptörvény módosítására. A Jobbik elnöke szerint Orbán Viktor hitelessége, tekintélye, ereje az euró­pai színtéren végletesen megcsappant. A Fidesz frakcióvezetője szerint vi­szont soha ilyen politikai egység ma­gyar miniszterelnök mögött nem sora­kozott fel a választópolgárok részéről. Kósa Lajos úgy fogalmazott: ha közjogi, direkt következménye a népszavazásnak nincs is, 3,289 millió ember véleménye bőségesen elég ahhoz, hogy Magyaror­szág elszántan szembeszálljon a köte­lező betelepítési kvótával, még akkor is, ha az ellenzék ebben nem partner. Orbán Viktor viszonválaszában hazafiatlannak, inkorrektnek és nem becsületes magatartásnak minősítet­te, hogy a Jobbik és annak vezetője „jól hallhatóan Brüsszelnek szurkol” egy olyan ügyben, ami az országa számá­ra létkérdés. Hozzátette: ennek oka is­merhető, hiszen a Jobbik volt az első párt, amely bejelentette, hogy megvá­sárolták. A miniszterelnök emlékezte­tett Vona Gábor korábbi kijelentésére is, miszerint „az iszlám az emberiség utolsó reménye”. Azt kérte a párttól, hogy hagyják abba az amatőr és dilet­táns tempót, választóik ugyanis nem azért küldték őket ide, „ho£y a kon­diterem és a fodrászat között félúton szájhősködjenek a kamerába”. A kor­mányfő szerint az MSZP, mint mindig, az európai politikát képviselte, holott az európai megoldás most ellentétes Magyarország érdekével. „A Jobbik az első párt, amely bejelentette, hogy megvásárolták” Fotó: Kurucz Árpád VIZSGÁLHATJÁK SOROS SZERVEZETEIT Csak azokat a Soros György­höz kapcsolódó civil szervezeteket szeretné vizsgálni Németh Szilárd, ame­lyek tevékenysége kifejezetten ellentétes Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel. A fideszes politikus mindezt a nemzetbiztonsági bizottság teg­napi ülése után jelentette be. Mint fogalmazott: egyes szervezetek kifeje­zetten generálják a migránskérdést, fontos szerepük van abban, hogy Ma­gyarországra húzzák a migránsokat, tehát nem pusztán karitatív tevékeny­séget fejtenek ki. Ezért a politikus a jövőben azt szeretné megvizsgáltatni a szakbizottsággal, hogy egyes alapítványok tevékenysége sérti-e Magyar­­ország érdekeit, ellentétes-e a hatályos törvényekkel. Molnár Zsolt, a testü­let szocialista elnöke és Szél Bernadett (LMP) viszont annak adtak hangot, hogy egyáltalán nem tartják indokoltnak a kérdés napirenden tartását. ____________________­_____________non____________ prTvtr­ati­f A kormányfő komolytalannak nevezte Vona felvetését a bizalmi szavazásról A miniszterelnök szerint sikeres konstrukció a letelepedési kötvény A letelepedési kötvényekről és a munkabérekről is kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt az azonnali kérdések órájában tegnap a par­lamentben. Előbbit a kormányfő sikeres konstrukciónak és szüksé­gesnek nevezte, míg a béremelések kapcsán kiemelte: az elmúlt évek­ben - a kormány tagjain kívül - mindenkinek emelkedett a fizetése az állami alkalmazottak körében. Losonczi Kata Harangozó Tamás (MSZP) az azonna­li kérdések órájában arra volt kíváncsi, Orbán Viktor miként nézi szótlanul, hogy offshore cégek „százmilliárdokat lapátolnak ki” a köztulajdonból. Hoz­zátette: körülbelül háromszázmilliárd forintra becsülik azt az összeget, amit a letelepedési kötvényekkel foglalkozó vállalkozások offshore cégeken keresz­tül „hazahordtak”. Majd azt kérdezte, hogy ebből a pénzből jutott-e a Fidesz pártkasszájába, a kormánypárt veze­tő politikusaihoz, illetve a kormányfő­höz. Orbán Viktor válaszában annyit mondott, a letelepedési kötvény sike­res konstrukció, mert pénzt hoz az or­szágnak, és egyetlen fillért sem visz ki innen. Kiemelte: eddig 2807-en kaptak letelepedési engedélyt. Vona Gábor, a Jobbik frakcióveze­tő-helyettese ismét azt vetette fel, hogy a sikertelen népszavazás miatt le kell mondania a miniszterelnöknek. A Job­bik elnöke visszautalt a napirend előtti vitájukra, amely szerinte kihozta a sod­rából Orbán Viktort. Úgy fogalmazott: komolyan aggódott a kormányfőért, és azt kérte tőle, őrizze meg a hidegvérét, mert „ez árt az egészségének”. Orbán Viktor azt felelte, hogy soha nem volt híve a pszichoanalízisnek, de ha a kép­viselő szükségét látja, hogy az ország nyilvánossága előtt „amatőr pszicho­­analistaként” elemezze a képviselők, köztük az ő lelkiállapotát, akkor „mú­lassa ezzel az időt”. A lemondásra vo­natkozó javaslatát pedig megfontolja - tette hozzá. Ezt követően Vona Gábor azzal vágott vissza, hogy Orbán Viktor kérjen maga ellen bizalmi szavazást. A miniszterelnök azt válaszolta: volt egy perce, hogy a javaslat komolyságához méltó módon megfogadja az ajánlatot, de azt nem fogadja el. Szél Bernadett (LMP) a kivándorlást és a munkaerőhiányt állította szem­be, és a kormány stratégiájáról érdek­lődött. Szerinte alig van olyan család, ahonnan ne ment volna valaki külföld­re munkát vállalni. Az ellenzéki poli­tikus a bérválság megoldását tartja a legfontosabbnak. Orbán Viktor vála­szában kiemelte, hogy minden megél­hetésnek a munka az alapja, s a 2010- es 12 százalékról 5 százalék alá esett a hazai munkanélküliség. A béremelés­sel kapcsolatosan fontosnak nevezte, hogy az ne járjon munkahelyek meg­szűnésével, ezért a piaci bérek megha­tározásában a munkaadók és a mun­kavállalók egyeztetése az irányadó. Ki­emelte azt is, hogy az elmúlt években - a kormány tagjain kívül - minden­kinek emelkedett a bére az állami al­kalmazottak körében. Szávay István (Jobbik) napirend után arra emlékezett: nyolcvan éve halt meg „a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú”, ám szerinte szándékosan démonizált miniszterelnöke, Gömbös Gyula. Vargha Tamás honvédelmi ál­lamtitkár válaszában azt mondta: a két világháború közti Magyarország tör­ténelmének meghatározó politikusai között van Gömbös Gyula, aki sokat tett az ország katonai és gazdasági fej­lődéséért. A Jobbik elnöke újra Orbán Viktor lemondását követelte Fotó: Kurucz Árpád 2016. október 4., kedd Egyeztetés a referendumot követő feladatokról Magyar Idők­b­ ta egyeztet a kormánypártok vezető­sége az uniós kényszerbetelepítést el­utasító népszavazást követő teendők­ről. Lapunk értesülése szerint még nem dőlt el, hogy egyszerűen az egyoldalú betelepítést ellehetetlenítő passzussal vagy egy bővebb, a keresztény identi­tás és a magyarországi hagyományok védelmét is hangsúlyozó szakasszal bővüljön-e az alaptörvény. A módo­sítást még a héten benyújtják a par­lamentnek. Informátoraink elmondták: a Fi­­deszben és a KDNP-ben egyaránt si­kerként értékelik, hogy közel 3,3 millió ember támogatta a kormányt, ugyan­akkor tudják, hogy uniós szinten még komolyan meg kell harcolni az ered­mény elismertetéséért, hazánk és a többi visegrádi ország álláspontjának elfogadtatásáért. „Nagy performance­­ra nem készülünk, de minden alkal­mat meg fogunk ragadni, hogy hang­súlyozzuk: Magyarország viselkedett e kérdésben a legdemokratikusabban, hiszen eddig egyedüliként adta meg a lehetőséget a választóknak vélemé­nyük kifejtésére. Arra szeretnénk biztatni a többi tag­ország lakosságát is, hogy álljanak ki magukért, álljanak ki azért, hogy a magyar emberekhez hasonlóan ők is elmondhassák, kivel akarnak együtt élni” - fogalmazott az egyik kormány­zati forrásunk. Majd hozzátette: Ma­gyarország erőn felül vállalt részt a há­ború sújtotta térség megsegítésében. Kórházat, iskolát épít al válságrégió­ban, karitatív szervezeteket támogat, ösztöndíjprogramot hirdet. Értesüléseink szerint a Fideszen belül megvizsgálják a voksolás ered­ményét is, így azt, hogy mely fideszes vezetésű kerületekben, településeken volt az országos átlag alatti a részvé­teli arány vasárnap. Úgy tudjuk, Ko­csis Máténak, a budapesti kampány­­főnöknek, VIII. kerületi polgármes­ternek nem kell szankcióra számíta­nia a fővárosban és az általa vezetett városrészben tapasztalt alacsony vá­lasztói aktivitás miatt.

Next