Magyar Idők, 2016. október (2. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-04 / 233. szám
2 BELFÖLD . Libri A kabinet közjogilag is érvényt akar szerezni a választók döntésének Orbán Viktor: Magyarország nyert a nemek győzelmével A magyarok vasárnap történelmet írtak - fogalmazott Orbán Viktor tegnap a parlamentben a kvótareferendumról. A kormányfőt az ellenzék bírálta a népszavazás érvénytelensége miatt, és lemondásra szólították fel. A miniszterelnök viszont emlékeztetett: 3,3 millióan értettek egyet a kormány álláspontjával, ilyen mértékű támogatást 1990 óta egyetlen párt vagy pártszövetség sem kapott. Szalai Laura A népszavazás elérte célját, azt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, mit akarnak a magyarok a tömeges bevándorlás ügyében - jelentette ki Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában. Úgy fogalmazott: mostantól nem a kormány és nem is a parlamenti képviselők akaratát, hanem mintegy 3,3 millió magyar emberét képviselik Brüsszelben. - Amikor az Európai Unióba lépésről döntöttünk, akkor hárommillió-ötvenezer szavazat elég volt a belépéshez, ahost hárommillió-háromszázezren mondtak nemet - hívta fel a figyelmet. Szerinte a magyarok vasárnap történelmet írtak, és „ha igaz az, hogy a történelmet a győztesek írják, akkor a nemek elsöprő győzelmével Magyarország nyert”. A miniszterelnök emlékeztetett: 1990 óta egyetlen párt vagy pártszövetség sem kapott ilyen mértékű támogatást. Egymillióval több magyar választópolgár szavazott a kormány álláspontjának bizalmat, mint ahogyan 2014- ben ismét felhatalmaztak bennünket a kormányzásra. Ez a döntés és ez a támogatás kötelez - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor elismerte, közjogi értelemben a népszavazás nem kötelezi a Országgyűlést törvényalkotásra, ugyanakkor szerinte a kérdés az, hogy „érvényt akarunk-e szerezni az emberek döntésének”. - A KDNP és a Fidesz azt tartja helyes, becsületes és szükséges lépésnek, hogy adjunk közjogi súlyt az emberek egybehangzó akaratának. Ezért kezdeményezem az alaptörvény módosítását - közölte. Az MSZP frakcióvezetője szerint „győzött a józan többség”, hiszen ötmillió ember vasárnap nemet mondott a Fidesz és a Jobbik politikájára. Tóth Bertalan hangsúlyozta: ha Orbán Viktor a megoldást az alaptörvény-módosításban látja, azzal elismeri, hogy teljesen felesleges volt a népszavazás és elkölteni rá 17 milliárd forintot. Vona Gábor vesztes politikusnak nevezte és lemondásra szólította fel a kormányfőt. Felidézte: pártja tavasszal javaslatot tett az alaptörvény módosítására. A Jobbik elnöke szerint Orbán Viktor hitelessége, tekintélye, ereje az európai színtéren végletesen megcsappant. A Fidesz frakcióvezetője szerint viszont soha ilyen politikai egység magyar miniszterelnök mögött nem sorakozott fel a választópolgárok részéről. Kósa Lajos úgy fogalmazott: ha közjogi, direkt következménye a népszavazásnak nincs is, 3,289 millió ember véleménye bőségesen elég ahhoz, hogy Magyarország elszántan szembeszálljon a kötelező betelepítési kvótával, még akkor is, ha az ellenzék ebben nem partner. Orbán Viktor viszonválaszában hazafiatlannak, inkorrektnek és nem becsületes magatartásnak minősítette, hogy a Jobbik és annak vezetője „jól hallhatóan Brüsszelnek szurkol” egy olyan ügyben, ami az országa számára létkérdés. Hozzátette: ennek oka ismerhető, hiszen a Jobbik volt az első párt, amely bejelentette, hogy megvásárolták. A miniszterelnök emlékeztetett Vona Gábor korábbi kijelentésére is, miszerint „az iszlám az emberiség utolsó reménye”. Azt kérte a párttól, hogy hagyják abba az amatőr és dilettáns tempót, választóik ugyanis nem azért küldték őket ide, „ho£y a konditerem és a fodrászat között félúton szájhősködjenek a kamerába”. A kormányfő szerint az MSZP, mint mindig, az európai politikát képviselte, holott az európai megoldás most ellentétes Magyarország érdekével. „A Jobbik az első párt, amely bejelentette, hogy megvásárolták” Fotó: Kurucz Árpád VIZSGÁLHATJÁK SOROS SZERVEZETEIT Csak azokat a Soros Györgyhöz kapcsolódó civil szervezeteket szeretné vizsgálni Németh Szilárd, amelyek tevékenysége kifejezetten ellentétes Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel. A fideszes politikus mindezt a nemzetbiztonsági bizottság tegnapi ülése után jelentette be. Mint fogalmazott: egyes szervezetek kifejezetten generálják a migránskérdést, fontos szerepük van abban, hogy Magyarországra húzzák a migránsokat, tehát nem pusztán karitatív tevékenységet fejtenek ki. Ezért a politikus a jövőben azt szeretné megvizsgáltatni a szakbizottsággal, hogy egyes alapítványok tevékenysége sérti-e Magyarország érdekeit, ellentétes-e a hatályos törvényekkel. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke és Szél Bernadett (LMP) viszont annak adtak hangot, hogy egyáltalán nem tartják indokoltnak a kérdés napirenden tartását. _________________________________non____________ prTvtratif A kormányfő komolytalannak nevezte Vona felvetését a bizalmi szavazásról A miniszterelnök szerint sikeres konstrukció a letelepedési kötvény A letelepedési kötvényekről és a munkabérekről is kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt az azonnali kérdések órájában tegnap a parlamentben. Előbbit a kormányfő sikeres konstrukciónak és szükségesnek nevezte, míg a béremelések kapcsán kiemelte: az elmúlt években - a kormány tagjain kívül - mindenkinek emelkedett a fizetése az állami alkalmazottak körében. Losonczi Kata Harangozó Tamás (MSZP) az azonnali kérdések órájában arra volt kíváncsi, Orbán Viktor miként nézi szótlanul, hogy offshore cégek „százmilliárdokat lapátolnak ki” a köztulajdonból. Hozzátette: körülbelül háromszázmilliárd forintra becsülik azt az összeget, amit a letelepedési kötvényekkel foglalkozó vállalkozások offshore cégeken keresztül „hazahordtak”. Majd azt kérdezte, hogy ebből a pénzből jutott-e a Fidesz pártkasszájába, a kormánypárt vezető politikusaihoz, illetve a kormányfőhöz. Orbán Viktor válaszában annyit mondott, a letelepedési kötvény sikeres konstrukció, mert pénzt hoz az országnak, és egyetlen fillért sem visz ki innen. Kiemelte: eddig 2807-en kaptak letelepedési engedélyt. Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese ismét azt vetette fel, hogy a sikertelen népszavazás miatt le kell mondania a miniszterelnöknek. A Jobbik elnöke visszautalt a napirend előtti vitájukra, amely szerinte kihozta a sodrából Orbán Viktort. Úgy fogalmazott: komolyan aggódott a kormányfőért, és azt kérte tőle, őrizze meg a hidegvérét, mert „ez árt az egészségének”. Orbán Viktor azt felelte, hogy soha nem volt híve a pszichoanalízisnek, de ha a képviselő szükségét látja, hogy az ország nyilvánossága előtt „amatőr pszichoanalistaként” elemezze a képviselők, köztük az ő lelkiállapotát, akkor „múlassa ezzel az időt”. A lemondásra vonatkozó javaslatát pedig megfontolja - tette hozzá. Ezt követően Vona Gábor azzal vágott vissza, hogy Orbán Viktor kérjen maga ellen bizalmi szavazást. A miniszterelnök azt válaszolta: volt egy perce, hogy a javaslat komolyságához méltó módon megfogadja az ajánlatot, de azt nem fogadja el. Szél Bernadett (LMP) a kivándorlást és a munkaerőhiányt állította szembe, és a kormány stratégiájáról érdeklődött. Szerinte alig van olyan család, ahonnan ne ment volna valaki külföldre munkát vállalni. Az ellenzéki politikus a bérválság megoldását tartja a legfontosabbnak. Orbán Viktor válaszában kiemelte, hogy minden megélhetésnek a munka az alapja, s a 2010- es 12 százalékról 5 százalék alá esett a hazai munkanélküliség. A béremeléssel kapcsolatosan fontosnak nevezte, hogy az ne járjon munkahelyek megszűnésével, ezért a piaci bérek meghatározásában a munkaadók és a munkavállalók egyeztetése az irányadó. Kiemelte azt is, hogy az elmúlt években - a kormány tagjain kívül - mindenkinek emelkedett a bére az állami alkalmazottak körében. Szávay István (Jobbik) napirend után arra emlékezett: nyolcvan éve halt meg „a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú”, ám szerinte szándékosan démonizált miniszterelnöke, Gömbös Gyula. Vargha Tamás honvédelmi államtitkár válaszában azt mondta: a két világháború közti Magyarország történelmének meghatározó politikusai között van Gömbös Gyula, aki sokat tett az ország katonai és gazdasági fejlődéséért. A Jobbik elnöke újra Orbán Viktor lemondását követelte Fotó: Kurucz Árpád 2016. október 4., kedd Egyeztetés a referendumot követő feladatokról Magyar Időkb ta egyeztet a kormánypártok vezetősége az uniós kényszerbetelepítést elutasító népszavazást követő teendőkről. Lapunk értesülése szerint még nem dőlt el, hogy egyszerűen az egyoldalú betelepítést ellehetetlenítő passzussal vagy egy bővebb, a keresztény identitás és a magyarországi hagyományok védelmét is hangsúlyozó szakasszal bővüljön-e az alaptörvény. A módosítást még a héten benyújtják a parlamentnek. Informátoraink elmondták: a Fideszben és a KDNP-ben egyaránt sikerként értékelik, hogy közel 3,3 millió ember támogatta a kormányt, ugyanakkor tudják, hogy uniós szinten még komolyan meg kell harcolni az eredmény elismertetéséért, hazánk és a többi visegrádi ország álláspontjának elfogadtatásáért. „Nagy performancera nem készülünk, de minden alkalmat meg fogunk ragadni, hogy hangsúlyozzuk: Magyarország viselkedett e kérdésben a legdemokratikusabban, hiszen eddig egyedüliként adta meg a lehetőséget a választóknak véleményük kifejtésére. Arra szeretnénk biztatni a többi tagország lakosságát is, hogy álljanak ki magukért, álljanak ki azért, hogy a magyar emberekhez hasonlóan ők is elmondhassák, kivel akarnak együtt élni” - fogalmazott az egyik kormányzati forrásunk. Majd hozzátette: Magyarország erőn felül vállalt részt a háború sújtotta térség megsegítésében. Kórházat, iskolát épít al válságrégióban, karitatív szervezeteket támogat, ösztöndíjprogramot hirdet. Értesüléseink szerint a Fideszen belül megvizsgálják a voksolás eredményét is, így azt, hogy mely fideszes vezetésű kerületekben, településeken volt az országos átlag alatti a részvételi arány vasárnap. Úgy tudjuk, Kocsis Máténak, a budapesti kampányfőnöknek, VIII. kerületi polgármesternek nem kell szankcióra számítania a fővárosban és az általa vezetett városrészben tapasztalt alacsony választói aktivitás miatt.