Magyar Idők, 2016. november (2. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-15 / 268. szám

12 MAGYAR GAZDASÁG Az uniós elvárásoknak egyetlen új tagállam szabályozása sem felel meg Közös fellépés kellene a földforgalmi törvény miatt Megválaszolta az Európai Bizottság kérdéseit a hazai földforgalmi törvénnyel kapcsolatban a kormány, a vitát azonban várhatóan csak a bíróság ítélete zárja majd le. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint mivel az uniós jeggyakorlat a gazdasági alapszabadságokat az agrárpolitika elé helyezte a birtokpolitikában, így a brüsszeli elvárásoknak egyetlen új tagállam földforgalmi szabályozása sem felel meg. Ezért együttes fellépésre van szükség a probléma rendezéséhez. Köpöncei Csilla Elküldte a választ hazánk a földforgalmi törvénnyel összefüggésben indított kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottságnak. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint vannak olyan kérdések, amelyekben feloldhatatlannak látszik az ellentét a két fél jogi álláspontja között, ezért a végső szót várhatóan az Európai Bíróság fogja kimondani a magyar jogszabály ügyében. Ugyanakkor a tárca szerint a Bizottság az eljárás alatt több kérdésben is elfogadta a kormány álláspontját, így most a törvénynek csak pár eleme kerülhet a bíróság elé. Ezek közé tartozik a jogi személyek tulajdonszerzési tilalma, a földművesek szakismereti követelménye, valamint a spekulatív célú földszerzések kizárása és a hatósági jóváhagyás során alkalmazott elutasítási indokok. Korom Ágoston, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, a téma kutatója lapunknak elmondta: tagállami összefogás nélkül nem oldhatók fel a földkérdéssel összefüggő viták az Európai Bizottsággal. Bár a jelenlegi szabályozás szerint a tagállamok többek között a mezőgazdasági termelők életminőségének javítása érdekében korlátozásokat vezethetnek be, az uniós kontroll azonban olyan erős, hogy gyakorlatilag semmilyen szabályozást nem hagy jóvá a rendszer - emelte ki a szakértő. A földforgalmi szabályok általában az arányossági kritériumokon buknak el, mivel az uniós gyakorlat a gazdasági alapszabadságokat az agrárpolitika elé helyezte a birtokpolitikában. Az Európai Bizottságnak többször feltettük a kérdést, hogy mekkora a mozgástér ebben a kérdésben, de erre konkrét választ egyetlen alkalommal sem kaptunk. Ennek oka, hogy még az Európai Bizottság bürokratái sem tudják, vagy nem kívánják megmondani, hogy hol húzódik az a határ, amelyen belül a tagállamok szabályozhatják a földvásárlás kérdését - emelte ki. A szakértő szerint az is komoly gondot jelent, hogy Brüsszel csupán az új tagállamokkal szemben indít vizsgálatot, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a régi tagállamok rendelkezései megfelelnének az uniós követelményeknek. Az új tagállamoknak nagyobb szükségük van ilyen irányú szabályozásra, mivel ezekben az országokba kevésbé kialakult a birtokszerkezet, és több ponton is hátrányban vannak a régi tagállamokkal szemben - jegyezte meg. Korom Ágoston szerint nincs sok esély arra, hogy a jogszabály jelen formája megmaradjon. Ha az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerül, minden bizonnyal alulmarad a magyar fél. Ennél nagyobb probléma azonban, hogy hiába enyhülne a hazai szabályozás, nagy valószínűséggel az új törvény is elbukna az uniós kontrollon, vagy épp a lényegét veszítené el. Meglátása szerint az új tagállamok összefogására van szükség ahhoz, hogy a kérdést hosszú távon rendezni lehessen. A visegrádi országok agrárkamarái körében már körvonalazódni látszik az együttműködés. Korom Ágoston szerint az európai ombudsmanhoz kellene fordulni a problémával, vagy polgári kezdeményezést kellene indítani annak érdekében, hogy az unió a gazdasági alapszabadságok mellett az agrárium érdekeit is jobban figyelembe vegye a földkérdésben. A visegrádi országok agrárkamarái körében már körvonalazódik az együttműködés Fotó: Kurucz Árpád Lezárult a nyíregyházi digitális fejlesztési program Magyar Idők A nyíregyházi járásban lakóknak 1550 laptopot és 480 tabletet osztottak ki, emellett tizenhárom, hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskola számára 830 notebookot vásároltak a Digitális jólét program keretében. A nyíregyházi alprogram záró sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás elmondta: a kormány határozott célja, hogy a következő években az egész országot érintő fejlesztéseknek köszönhetően Magyarország a digitális átalakulás versenyében Európa legsikeresebb országai közé tartozzon. A Digitális jólét program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos azt is hangsúlyozta: fontos, hogy a hálózati fejlettség, a köznevelési-szakképzési-felnőttképzési rendszer és a vállalati szektor digitális-gazdasági átalakulása területén Magyarország az európai elitbe kerüljön. Ehhez már rendelkezésre áll a tudás, az együttműködés, valamint a szükséges hazai és uniós pénzügyi forrás is. A miniszterelnöki biztos elmondta azt is, hogy a program keretében indított beruházásokat a nyíregyházi térségben diákok, tanárok, vállalkozók és önkormányzati alkalmazottak egyaránt tudják használni. Kelemen Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője emlékeztetett arra, hogy a kabinet 2014- ben döntött úgy, hogy kísérleti digitális alprogramot indít Nyíregyházán és járásában, ennek keretében az elmúlt két évben jelentős beruházásokat hajtottak végre. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója elmondta: a társaság a Digitális Nyíregyháza alprogram keretében indított, több mint félmilliárd forint értékű hálózatfejlesztési programjában 8300 térségi háztartásban tette elérhetővé a szélessávú internetet. Emellett tavaly decembertől az országban elsőként vált elérhetővé a 300 Mbps sebességű 4G+ mobilinternet-szolgáltatás. Átadták a jelzőrendszeres házi segítségnyújtó, városkártya- és kamerarendszert, gerinchálózatot fektettek le a kórházban, valamint elindították a digitális készségfejlesztési programot is. A vezérigazgató megjegyezte: 2017-től digitális mintaiskola-fejlesztés indul a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban, országosan pedig 44 járásban nyert el uniós forrást hálózatfejlesztésre a társaság. Deutsch Tamás (jobbra): A cél, hogy hazánk az európai elitbe kerüljön Fotó: MTI 2016. november 15., kedd Itthon is tovább terjed a madárinfluenza Magyar Idők Újabb három hazai baromfitelepen mutatták ki a madárinfluenza-vírus jelenlétét a szakemberek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint a Bács-Kiskun megyei Bugac, Kisszállás és Kelebia települések érintettek a fertőzésben. Korábban egy tótkomlósi pulykaállományban és egy kiskunmajsai kacsatartó telepen jelent meg a betegség. A múlt hét végén derült ki, hogy hazánk mellett Németországban és Ausztriában is megjelent baromfiállományokban a madárinfluenza. A Nébih korábbi közleménye szerint a német-svájci-osztrák határ közelében lévő Boden-tó mellett két osztrák gazdaság állatállományát kell felszámolni. Szintén a madárinfluenzavírus jelenlétét mutatták ki egy pulykatelepen a németországi Schleswig- Holstein tartományban, Lübeck-Travemünde térségében. A hatóság tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy a fertőzött állomány elpusztítása kötelező, de minden érintett gazdaság állami kártalanításra számíthat. Az állatok forgalmi értékét becslési eljárással határozzák meg, ezt a járványügyi intézkedések elrendeléséről szóló határozat végrehajtásával párhuzamosan kezdi meg a hatósági állatorvos, és legkésőbb a végrehajtás befejezését követő 15 napon belül fejezi be. A Nébih intézkedik a kártalanítás öszszegének folyósításáról, a pénzt a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül fizetik ki. Nagyobb állomány esetén a tulajdonosok részkártalanítást kérhetnek, ami a teljes megítélt összeg ötven százaléka lehet. H Önszabályozást kér a tejtermelőktől az FM Magyar Idők Összességében 3,8 százalékkal mérséklődtek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben, mindez a növényi termékek árának 7,3 százalékos csökkenésének és az élő állatok és állati termékek árának 2,1 százalékos növekedésének tudható be. A gabonafélék 9,6 százalékkal voltak olcsóbbak szeptemberben, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékben a búza ára csökkent. A gyümölcsök és a zöldségfélék ára csökkent. A burgonya ugyanakkor 13 százalékkal drágult. Az élő állatok és az állati termékek közül a vágósertés ára nőtt számottevően, a vágóállatért 12 százalékkal fizettek többet a feldolgozók. Bár a tej ára július óta növekszik, még így is 3,8 százalékkal marad el a tavaly szeptemberi szinttől. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter tegnap a tejágazat piaci helyzetének áttekintésére és rendezésére összehívott szakmai fórumon szolidaritáson alapuló, méltányos önszabályozásra tett javaslatot. Szerinte a cél az, hogy a termelőknek, feldolgozóknak és a kereskedőknek is méltányos jövedelmet termeljen az ágazat. .