Magyar Idők, 2017. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-26 / 22. szám
2 BELFÖLD Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet első embere mögé a balliberális pártok is felsorakoztak Majtényi László a Soros-birodalom köztársaságielnök-jelöltje Folytatás az 1. oldalról Majtényi egyébként akkor lehet jelölt, ha a képviselők ötöde, vagyis negyven képviselő támogatja. Ehhez az összes balliberális, vagyis MSZP-s, DK-s és független képviselő aláírása kell, és még LMP- seket is meg kell nyerni az ügynek. A szocialistákon kívül a DK, az Együtt és a PM már jelezte, hogy támogatja Majtényit. Az LMP még nem döntött, ám forrásaink szerint a csatlakozás csupán idő kérdése. A Jobbik nem jelöl senkit, mert közvetlen elnökválasztást szeretne, a Fideszről pedig köztudott, hogy ismét Áder Jánost szeretné az államfői poszton látni. Majtényi 1990 és 1995 között az Alkotmánybíróság tanácsosa, főtanácsosa volt, ezt követően hat éven át adatvédelmi biztosként forgott a neve, majd húsz hónapig az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT) irányította. Jelenleg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, amelyet a Soros Alapítvány hozott létre még 2003 januárjában azzal a céllal, hogy a hagyományostól eltérő, újszerű intézményi formát teremtsen a demokratikus magyar közélet formálására. Az intézet tulajdonosa 2009-től az Eötvös Károly Közpolitikai Alapítvány. Majtényi felügyelőbizottsági tagja továbbá az Átlátszó című oknyomozó portálhoz kötődő Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft.nek. A cég jelentései alapján mostanában már kevésbé, azonban az alapítás körüli években jelentős súllyal figyelhető meg a Soros-pénzek jelenléte. Az Eötvös-intézet cikkei 2003-tól, a közhasznúsági jelentéseik 2008-tól érhetők el. Ekkor még amolyan „királyi intézetként” a harmadik köztársaságot jobbító javaslatokon dolgoztak, mint a kisebbségek jogvédelme, az elektronikus archiválás, valamint az elektronikus közszolgáltatások lehetőségei, de szót emeltek a romákat ért támadások nem megfelelő kezelése miatt is. 2009- ben - közeledve az országgyűlési választásokhoz - Mi fenyegeti a köztársaságot? címmel indítottak vitasorozatot. A Fidesz-KDNP kétharmados győzelme után mind belföldön, mind külföldön megkezdődött a jogállamért történő rettegés csúcsra járatása. Egyebek mellett felszólították az alaptörvényt fontosnak tartó társadalmi szervezeteket, független szakértőket, hogy ne vegyenek részt az új alkotmány előkészítésében. A sajtószabadság védelmében indított projektjük részeként hozták létre a már fent említett Mérték Médiaelemző Műhelyt. 2011 és 2012 között rekordszintre emelkedett az Open Society Foundation (OSF) által folyósított Soros-pénzek utalása“Ekkor olyan témákkal foglalkoztak a törvényalkotás egészét megfigyelő kritikai tevékenységük során, mint például a médiatörvény megváltoztatása, „virtuális (Facebook-)tüntetés szervezése a ’89-es alkotmányért”, vagy jogállamfigyelő sorozat kiadása. 2013-ban a választási törvénnyel összefüggésben fogalmaztak meg kritikákat. Alkotmányjogi panasszal is éltek. Egy évvel később már Strasbourgban is eljárást kezdeményeztek Magyarország ellen. 2015-ben a fő témájuk magától értetődően a migráció volt. Az intézet szorosan együttműködik - és/vagy együttműködött - a Társaság a Szabadságjogokért szervezettel, a Gulyás Márton-féle Krétakörrel, a Transparency Internationallel, a Bajnai Gordon volt kormányfőről elhíresült Haza és Haladással. Ezeket a szervezeteket - a személyi átfedéseken túl - természetesen az is összeköti, hogy szükség esetén mindegyikhez gurul a Soros-dollárokból. A civil szervezetek paravánja mögött lévő, könnyen behatárolható kör egymás hangját erősítve, a korábbi - demokrata párti - amerikai igényeket kielégítve hajtott végre akciókat a polgári kormány intézkedései ellen. Hogy csak néhány példát említsünk: Milla-tüntetések, az operaház előtti demonstráció, a paksi bővítés elleni tiltakozás, vagy az illegális bevándorlás kedvezőbb társadalmi megítélésére tett erőfeszítések. A balliberális pártok gyengesége, a már említett, külföldről finanszírozott „civil” szervezetek térnyerése oda vezetett, hogy - Majtényi László személyében az államfői posztra Áder János ellenfelét is a Soros-birodalom jelölte ki. Majtényi László a Milla rendezvényén is felszólalt 2013. március 15-énFotó: MTI MÉG KÉT TÁMOGATÓ HIÁNYZIK Egyelőre nincs meg Majtényi Lászlónak a köztársaságielnök-jelöltté váláshoz szükséges negyven támogatója a parlamentben. Az egykori adatvédelmi biztos az InfoRádió Aréna című műsorában kedden elmondta, eddig harmincnyolc honatya jelezte támogatását. Hozzáfűzte: hiányzik még Kész Zoltán független képviselő támogatása és egy LMP-s voks. Majtényi László az induláshoz négy feltételt szabott. Szerinte helyre kell állítani az alkotmányosságot, szabad és fair választásokat kell tartani, fel kell számolni a szegénységet és a korrupciót. December közepén még cáfolta a HVG információját a jelöléséről, majd január elején a lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy december vége felé kapta a felkérést civilektől, de nem mondott azonnal igent, mert előbb tájékozódni akart. Kovács Zoltán: Különös, hogy 2010 előtt a TI nem kritizált Kettős mérce a jogvédőknél Magyar Idők Kovács Zoltán érdekesnek tartja, hogy a Transparency Internationalnek (TI) 2010 előtt - a Gyurcsány-Bajnai-kormányzás időszaka alatt, amikor alapvető problémák voltak közpénzfelhasználással - nem volt jelentős észrevétele. A kormányszóvivő az MTI-nek reagált arra, hogy tegnap a TI bemutatta jelentését, amely szerint Magyarország az 57. a szervezet korrupcióérzékelési indexe alapján összeállított világranglistán, a tavalyihoz viszonyítva hét helyet csúszva vissza. A szervezet szerint a bíróság még képes az államtól független döntéseket hozni, de a sajtó kontrollálását és a közpénzek átláthatatlan felhasználását aggasztónak tartja. Kovács Zoltán szerint különös, hogy a TI 2010 előtt nem tett ilyen megjegyzéseket, és magasabbra értékelte az ország helyzetét ebben a rangsorban, holott a magyar baloldal kormányzása alatt „szétlopták az európai uniós forrásokat”, óriási bajban volt a közpénzfelhasználás, és csökkent a gazdasági növekedés. Ebben az időszakban egy sor olyan jel volt, ami arra utalt, hogy alapvető problémák vannak a közpénzek kezelésével, mégis elmaradt ez a kritika - tette hozzá. A szóvivő hangsúlyozta: az elmúlt években új tendencia bontakozott ki, hiszen a polgári kormány felelősen gazdálkodik a forrásokkal, a fegyelmezett gazdálkodásnak köszönhetően Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, a tartós növekedési pálya pedig lehetővé tette, hogy egyre több célra jusson pénz, így indulhattak el az életpályamodellek és a bérrendezés. Minimum furcsa azzal vádolni Magyarországot, hogy most, az Orbán-kormány alatt van probléma a korrupcióval” - fogalmazott. Kovács hangsúlyozta, az Európai Unió által kiadott adatok és eredmények azt mutatják, hogy nincsen olyan jelzés, ami alapján Magyarországon nagyobb aggodalomra lenne ok a korrupcióval kapcsolatban. A szervezet fesztiválokon is előszeretettel népszerűsíti magát Forrás: Facebook 2017. január 26., csütörtök Ügynökszervezettől a boszorkányüldözésig Gabay Dorka Boszorkányüldözésbe kezdett a nagyobbik kormánypárt az álcivilnek nevezett szervezetek ellen - erről beszélt tegnap Mirkóczki Ádám. A Jobbik szóvivője úgy véli, a Fidesznek szelektív a memóriája, és „képmutató, hazug politikát” folytat. Németh Szilárd az „eltakarítandó” szervezetek és személyek közé sorolta a Soros György befektető által támogatottakat, miközben a magyar származású amerikai üzletembertől támogatást kapott 1984 és 1994 között többek közt Orbán Viktor miniszterelnök, de más, a kormányhoz és a kormánypárthoz köthető személyek, sőt ugyancsak Soros támogatta a Bibó István Szakkollégiumot, illetve a Századvég Politikai Főiskolát - fogalmazott a szóvivő. Soros György civiljeit illetően úgy tűnik, a Jobbik memóriájával is problémák vannak. A ma „boszorkányüldözésnek” kitett üzletembert és az általa pénzelt szervezeteket egy évvel ezelőtt még kitették volna az országból. Hegedűs Lorántné „Mikor utasítják ki hazánkból Soros Györgyöt és ügynökeit? Meddig folytathatja ámokfutását Soros György Magyarországon? Mikor lesznek az általa pénzelt szervezetek átvilágítva és nemzetbiztonsági kockázattá minősítve?” címmel tett fel írásbeli kérdést Orbán Viktor miniszterelnöknek. A jobbikos politikus a migránsáradat kapcsán azt írta: a hazánkban is működő, kiterjedt kapcsolati hálójú szervezetek Európa-szerte jelentősen növelik a terrorfenyegetettséget. A Soros György kegyeit élvezőkről pedig „álcivil szervezetként” beszélt a Jobbik országgyűlési képviselője. Miután fény derült arra, hogy a Clinton család szellemi hátországaként működő, Soros által pénzelt Centre for American Progress (CAP) állt Bajnai Gordon volt miniszterelnök Haza és Haladás nevű alapítványa mögött, a Jobbik egy határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Ebben kezdeményezték a Magyarországon külföldi támogatással működő nem kormányzati - miként a javaslatban szerepel: „ügynök” - szervezetek teljes átvilágítását. Hollik István KDNP-s képviselő közölte: a múlt héten a Jobbik hívott öszsze egy ötpárti egyeztetést a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok átfogó módosítása kapcsán. A párt akkor még azt sem tartotta ördögtől valónak, hogy a külföldi magánszemélyek által támogatott civil szervezeteknek nagyobb átláthatóságot kell biztosítani a nyilvánosság számára.