Magyar Idők, 2017. április (3. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-20 / 91. szám
2 BELFÖLD Gulyás Gergely szerint semmilyen megbélyegzést nem jelent a javaslat Ellenzéki egységfront a civiltörvénnyel szemben Megkezdődött a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat vitája tegnap az Országgyűlésben. Gulyás Gergely, a tervezet egyik előterjesztője szerint az „általánosan gerjesztett hisztéria” ellenére egy „igen egyszerű törvényjavaslatról” van szó. Az ellenzéki pártok élesen támadták a tervezetet. Gabay Dorka-Bakonyi Ádám kizárólag az átláthatóság elvét képviseli és semmilyen megbélyegzést nem jelent a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló fideszes javaslat - szögezte le Gulyás Gergely (Fidesz) a civilek átláthatóságát célzó törvényjavaslat tegnapi, általános vitáját megnyitó felszólalásában. Hangsúlyozta: az „általánosan gerjesztett hisztéria” ellenére „igen egyszerű törvényjavaslatról” van szó. A törvény évente egyszer bírósági regisztráció kötelezettségét írná elő azon szervezetek számára, amelyek több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, ami semmilyen megbélyegzést nem jelent, csak egy tény rögzítését - ismertette az indítványt. Kiemelte: a javaslat szankciót csak a regisztráció elmulasztása esetére ír elő, így nem igaz, hogy bármilyen jogkövetkezmény fűződne a külföldi támogatásokhoz, ez nevet is állna összhangban a magyar alkotmánnyal. Hangsúlyozta: a civil szervezetek átláthatósága az Európai Unióban is napirenden van, hiszen az Európai Parlament költségvetési bizottsága márciusban vitatott meg egy néppárti képviselői előterjesztést, amely csökkentené az uniós finanszírozását az EU alapvető értékei ellen kampányoló civil szervezeteknek és nagyobb átláthatóságra kötelezné őket. Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a 2011-es törvénymódosítás óta rugalmasabb és gyorsabb a szervezetek bejegyzése, éves állami támogatásuk pedig 2010 óta 140- ről 202 milliárd forintra nőtt. A kormánypárti politikus példaként említette, hogy az Egyesült Államokban és Izraelben is van hasonló jogszabály. Az MSZP-s Bárándy Gergely úgy értékelt: a magyar államrend egyre közelebb kerül „Putyin diktatórikus Oroszországához”. Aki szakmai elemzést vár a vitában, az tévúton jár, a javaslat szerinte Orbán Viktor miniszterelnök személyes utasítására, aljas politikai szándékból született - vélekedett az MSZP képviselője, aki azt hangoztatta: a civil kontroll alapja a demokráciának, a társadalomnak pedig 2018-ban lesz lehetősége a korrekcióra. - Csak az nem veszi észre, mi folyik egyes NGO-k körül, akinek a pártpolitikai érdeke úgy kívánja - kezdte felszólalását Hollik István, a KDNP vezérszónoka, aki szerint vannak olyanok, akik a legitim választások megkerülésével szólnának bele a világ történéseibe, Soros György évtizedek óta ezt teszi Európában és Amerikában. A milliárdost idézve elmondta: „ennek receptje a határok lebontása, a szakértők megvásárlása, a függetlennek nevezett média sztárolása”. - Maguk folyékonyan hazudnak istenre való hivatkozással - fogalmazott a Jobbik vezérszónoka. Szávay István szerint a civiltörvény-tervezet csak kormányzati hiszti. Közölte: nehezményezik, hogy a sport és a vallási szervezetekre nem terjed ki a törvény, ellenben a nemzetiségi szervezetek kivételét szerinte meg kell fontolni, mert jogtalan megbélyegzés. Szél Bernadett (LMP) szerint a törvény orosz mintára készült, ők pedig visszautasítják ezt a külföldről hozott rendszert. A politikus provokációnak nevezte a javaslatot, a kuláklistához hasonlította azt. Közölte: a jogszabály elfogadása esetén az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul. Napirend előtt Bárándy Gergely arról beszélt, hogy a kormánynak érdemes lenne elgondolkodnia, mit rontott el, miért tüntet több tízezer ember az utcákon. A szocialista képviselő úgy vélte: ha egy párt komisszárjain keresztül próbálja elhallgattatni a kritikát megfogalmazó egyetemi tanárokat és megfenyegetni a diákokat, annak a vége a bukás vagy a nyílt diktatúra. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: a kormányt egyre intenzívebb támadások értik, és a „vak is látja”, hogy ez egy jól eltervezett kampányfőpróba. Szerinte a legélesebb vita a bevándorlás ügyében mutatkozik meg, a röszkei tüntetés szervezői maguk sem titkolják, hogy a bevándorlás kérdésében akarják térdre kényszeríteni a kormányt. Mindeközben 250 ezer forintra büntette Kövér László házelnök Szabó Szabolcsot (Együtt), aki szirénázással zavarta meg a közelmúltban az Országgyűlés munkáját a felsőoktatási törvény módosításakor. Szél Bernadett saját külföldi támogatásáról szóló cetlit adott át Fotó: Kurucz Árpád 2017. április 20., csütörtök Megtagadja Soros-ellenes programpontjait a Jobbik Gabay „Véget vetünk a nemzetközi jogvédő szervezetek álságos tevékenységének. A kettős mércét alkalmazó, a rendőrséget, a rendvédelmi szerveket, az önkormányzatokat hátráltató, hamis színben feltüntető jogvédő szervezetek (TASZ, Helsinki Bizottság, Amnesty International stb.) ügynöki szervezetté nyilvánítását kezdeményezzük orosz minta alapján” - ezt tartalmazza többek közt a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2014- es választási programja. A „Kimondjuk, Megoldjuk” néven futó pártprogramban azt ígérik: „a Jobbik kormányra kerülve őszintén, igazságosan, de határozottan fog a probléma megoldásához, és előre jelezzük, hogy abban sem a különféle jogvédő szervezetek sáskahada, sem a többi párt álságossága, sem a nemzetközi liberális háttérhatalom dühe nem fog bennünket megakadályozni." 2015- ben Hegedűs Lorántné „Mikor utasítják ki hazánkból Soros Györgyöt és ügynökeit? Meddig folytathatja ámokfutását Soros György Magyarországon? Mikor lesznek az általa pénzelt szervezetek átvilágítva és nemzetbiztonsági kockázattá minősítve?” címmel tett fel írásbeli kérdést Orbán Viktor miniszterelnöknek. Azóta változott a párt hozzáállása. A civil szervezetek átláthatóságát célzó javaslat bejelentését Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő úgy véleményezte: a kormány boszorkányüldözésbe kezdett. Nem is támogatják a beadványt, noha Szávay István több ízben hivatkozott arra a határozati javaslatukra, amelyet azután nyújtottak be, hogy kiderült, a Clinton család hátországaként működő, Soros által pénzelt Center for American Progress állt Bajnai Gordon volt miniszterelnök Haza és Haladás alapítványa mögött. Ebben kezdeményezték a külföldi támogatással működő nem kormányzati „ügynökszervezetek” teljes átvilágítását. Nem voksoltak a Soros-egyetemet is érintő felsőoktatási törvény szavazásakor, s a frakció minden tagja aláírta a baloldali pártok alkotmánybírósági beadványát. Az uniós szintű árszabályozással nemcsak a fogyasztók, hanem a magyar gazdaság is rosszul járna Kósa Lajos nagyon komoly küzdelemre számít a rezsicsökkentés megvédésével kapcsolatban Magyar Idők - Amiről beszéltünk, bekövetkezett, Brüsszel a magyar rezsicsökkentés elemei ellen intéz támadást, amelynek következtében az áram ára jelentősen megemelkedhetne - jelentette ki Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője rámutatott: az Európai Bizottság olyan szabályozást készít elő, amely alapján az elektromos szolgáltatások számos kérdése, így például az ármegállapítás is, nemzetállamiból közösségi hatáskörbe kerülne. Kósa Lajos leszögezte: a Fidesz élesen ellenzi, hogy a villamosenergia-szolgáltatás ármeghatározása uniós szintű legyen. - Szerintünk ez nemzetállami hatáskör, az Európai Bizottság sérti a szuverenitás elvét és az alapszerződést is akkor, amikor erről közösségi szintű döntést akar hozni - fogalmazott a frakcióvezető. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós szintű árszabályozással a magyar fogyasztók egészen biztosan roszszul járnak, jelentősen magasabb lenne az áram ára, ami komoly versenyhátrányt jelentene a magyar gazdaságnak is. Kósa Lajos hangsúlyozta: többek között ezért indították el a nemzeti konzultációt, amelynek az egyik kérdése erre vonatkozik. A Fidesz arra kéri a polgárokat, hogy mivel itt a baj, minél többen küldjék vissza a nemzeti konzultációs ívet. Nagyon komoly küzdelemre kell felkészülnünk, hogy megvédjük a rezsicsökkentést - fogalmazott Kósa, aki a parlamentet pedig arra kérte, támogassa az ügyben indítandó szubszidiaritási eljárást, amelyet az Országgyűlés európai ügyek bizottsága kezdeményezett. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát célzó törvényjavaslattal kapcsolatban a frakcióvezető leszögezte: az előterjesztés a nyilvánosságról, az információszabadságról szól, nem büntetne, nem marasztalna el senkit. A politikus furcsának nevezte, hogy az átláthatóság mellett kampányoló szervezetek éppen magukra nézve nem tartják helyesnek az információközlést. Közölte azt is, hogy az előterjesztés az európai uniós támogatásokat megkülönböztetve kezeli a magyar kormányzati, költségvetési intézményrendszeren keresztül érkező európai uniós támogatásra nem vonatkozna ez a szabály, csak a direkt támogatási rendszeren keresztül érkező uniós forrásokat kellene feltüntetni. Kósa Lajos egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a norvég alap szintén a törvény hatálya alá esik majd. Hozzátette, hogy készül az államközi megállapodás Magyarország és Norvégia között a norvég alap új támogatási periódusára, de azt szeretnék, ha e dokumentum figyelembe venné a korábban felmerült problémákat. Az átláthatósági törvényjavaslat miatti tiltakozásokat a frakcióvezető úgy kommentálta: akik hangosak, azok csak néhányan vannak, és azok is Soros György birodalmához tartoznak, de „nekik szemmel láthatóan ez ciki”. A frakcióvezető úgy látja, hatékony eszköz a nemzeti konzultáció Fotó MTI