Magyar Idők, 2017. április (3. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-20 / 91. szám

2 BELFÖLD Gulyás Gergely szerint semmilyen megbélyegzést nem jelent a javaslat Ellenzéki egységfront a civiltörvénnyel szemben Megkezdődött a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény­­javaslat vitája tegnap az Ország­­gyűlésben. Gulyás Gergely, a ter­vezet egyik előterjesztője szerint az „általánosan gerjesztett hisz­téria” ellenére egy „igen egysze­rű törvényjavaslatról” van szó. Az ellenzéki pártok élesen támadták a tervezetet. Gabay Dorka-Bakonyi Ádám kizárólag az átláthatóság elvét képvise­li és semmilyen megbélyegzést nem je­lent a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló fideszes javaslat - szögezte le Gulyás Gergely (Fidesz) a civilek átláthatóságát célzó törvény­­javaslat tegnapi, általános vitáját meg­nyitó felszólalásában. Hangsúlyozta: az „általánosan gerjesztett hisztéria” el­lenére „igen egyszerű törvényjavaslat­ról” van szó.­­ A törvény évente egy­szer bírósági regisztráció kötelezettsé­gét írná elő azon szervezetek számára, amelyek több mint 7,2 millió forint tá­mogatást kapnak külföldről, ami sem­milyen megbélyegzést nem jelent, csak egy tény rögzítését - ismertette az in­dítványt. Kiemelte: a javaslat szankci­ót csak a regisztráció elmulasztása ese­tére ír elő, így nem igaz, hogy bármi­lyen jogkövetkezmény fűződne a kül­földi támogatásokhoz, ez nevet is állna összhangban a magyar alkotmánnyal. Hangsúlyozta: a civil szervezetek átlát­hatósága az Európai Unióban is napi­renden van, hiszen az Európai Parla­ment költségvetési bizottsága márci­usban vitatott meg egy néppárti képvi­selői előterjesztést, amely csökkentené az uniós finanszírozását az EU alapve­tő értékei ellen kampányoló civil szer­vezeteknek és nagyobb átláthatóságra kötelezné őket. Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a 2011-es törvény­­módosítás óta rugalmasabb és gyor­sabb a szervezetek bejegyzése, éves ál­lami támogatásuk pedig 2010 óta 140- ről 202 milliárd forintra nőtt. A kor­mánypárti politikus példaként emlí­tette, hogy az Egyesült Államokban és Izraelben is van hasonló jogszabály. Az MSZP-s Bárándy Gergely úgy ér­tékelt: a magyar államrend egyre köze­lebb kerül „Putyin diktatórikus Orosz­országához”.­­ Aki szakmai elemzést vár a vitában, az tévúton jár, a javas­lat szerinte Orbán Viktor miniszter­­elnök személyes utasítására, aljas po­litikai szándékból született - véleke­dett az MSZP képviselője, aki azt han­goztatta: a civil kontroll alapja a de­mokráciának, a társadalomnak pedig 2018-ban lesz lehetősége a korrekcióra. - Csak az nem veszi észre, mi folyik egyes NGO-k körül, akinek a pártpo­litikai érdeke úgy kívánja - kezdte fel­szólalását Hollik István, a KDNP ve­zérszónoka, aki szerint vannak olya­nok, akik a legitim választások meg­kerülésével szólnának bele a világ tör­ténéseibe, Soros György évtizedek óta ezt teszi Európában és Amerikában. A milliárdost idézve elmondta: „ennek receptje a határok lebontása, a szakér­tők megvásárlása, a függetlennek ne­vezett média sztárolása”. - Maguk folyékonyan hazudnak is­tenre való hivatkozással - fogalmazott a Jobbik vezérszónoka. Szávay István szerint a civiltörvény-tervezet csak kor­mányzati hiszti. Közölte: nehezménye­zik, hogy a sport és a vallási szerveze­tekre nem terjed ki a törvény, ellen­ben a nemzetiségi szervezetek kivé­telét szerinte meg kell fontolni, mert jogtalan megbélyegzés. Szél Bernadett (LMP) szerint a tör­vény orosz mintára készült, ők pedig visszautasítják ezt a külföldről hozott rendszert. A politikus provokációnak nevezte a javaslatot, a kuláklistához hasonlította azt. Közölte: a jogszabály elfogadása esetén az LMP az Alkot­mánybírósághoz fordul. Napirend előtt Bárándy Gergely ar­ról beszélt, hogy a kormánynak érde­mes lenne elgondolkodnia, mit ron­tott el, miért tüntet több tízezer em­ber az utcákon. A szocialista képvise­lő úgy vélte: ha egy párt komisszárjain keresztül próbálja elhallgattatni a kri­tikát megfogalmazó egyetemi tanáro­kat és megfenyegetni a diákokat, annak a vége a bukás vagy a nyílt diktatúra. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: a kormányt egyre intenzívebb táma­dások értik, és a „vak is látja”, hogy ez egy jól eltervezett kampányfőpróba. Szerinte a legélesebb vita a bevándor­lás ügyében mutatkozik meg, a röszkei tüntetés szervezői maguk sem titkolják, hogy a bevándorlás kérdésében akar­ják térdre kényszeríteni a kormányt. Mindeközben 250 ezer forintra bün­tette Kövér László házelnök Szabó Sza­­bolcsot (Együtt), aki szirénázással za­varta meg a közelmúltban az Ország­­gyűlés munkáját a felsőoktatási tör­vény módosításakor. Szél Bernadett saját külföldi támogatásáról szóló cetlit adott át Fotó: Kurucz Árpád 2017. április 20., csütörtök Megtagadja Soros-ellenes programpontjait a Jobbik Gabay „Véget vetünk a nemzetközi jogvédő szer­vezetek álságos tevékenységének. A ket­tős mércét alkalmazó, a rendőrséget, a rendvédelmi szerveket, az önkormány­zatokat hátráltató, hamis színben feltün­tető jogvédő szervezetek (TASZ, Hel­sinki Bizottság, Amnesty International stb.) ügynöki szervezetté nyilvánítását kezdeményezzük orosz minta alapján” - ezt tartalmazza többek közt a Job­bik Magyarországért Mozgalom 2014- es választási programja. A „Kimondjuk, Megoldjuk” néven futó pártprogramban azt ígérik: „a Jobbik kormányra kerülve őszintén, igazságosan, de határozottan fog a probléma megoldásához, és előre jelezzük, hogy abban sem a különféle jogvédő szervezetek sáskahada, sem a többi párt álságossága, sem a nemzet­közi liberális háttérhatalom dühe nem fog bennünket megakadályozni." 2015- ben Hegedűs Lorántné „Mikor utasítják ki hazánkból Soros Györgyöt és ügy­nökeit? Meddig folytathatja ámokfu­tását Soros György Magyarországon? Mikor lesznek az általa pénzelt szerve­zetek átvilágítva és nemzetbiztonsági kockázattá minősítve?” címmel tett fel írásbeli kérdést Orbán Viktor minisz­terelnöknek. Azóta változott a párt hozzáállá­sa. A civil szervezetek átláthatóságát célzó javaslat bejelentését Mirkócz­­ki Ádám Jobbik-szóvivő úgy vélemé­nyezte: a kormány boszorkányüldözés­be kezdett. Nem is támogatják a bead­ványt, noha Szávay István több ízben hivatkozott arra a határozati javasla­tukra, amelyet azután nyújtottak be, hogy kiderült, a Clinton család hátor­szágaként működő, Soros által pénzelt Center for American Progress állt Baj­­nai Gordon volt miniszterelnök Haza és Haladás alapítványa mögött. Ebben kezdeményezték a külföldi támogatás­sal működő nem kormányzati „ügynök­szervezetek” teljes átvilágítását. Nem voksoltak a Soros-egyetemet is érintő felsőoktatási törvény szavazásakor, s a frakció minden tagja aláírta a baloldali pártok alkotmánybírósági beadványát. Az uniós szintű árszabályozással nemcsak a fogyasztók, hanem a magyar gazdaság is rosszul járna Kósa Lajos nagyon komoly küzdelemre számít a rezsicsökkentés megvédésével kapcsolatban Magyar Idők - Amiről beszéltünk, bekövetkezett, Brüsszel a magyar rezsicsökkentés ele­mei ellen intéz támadást, amelynek következtében az áram ára jelentősen megemelkedhetne - jelentette ki Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője rámu­tatott: az Európai Bizottság olyan sza­bályozást készít elő, amely alapján az elektromos szolgáltatások számos kér­dése, így például az ármegállapítás is, nemzetállamiból közösségi hatáskör­be kerülne. Kósa Lajos leszögezte: a Fidesz élesen ellenzi, hogy a villamos­­energia-szolgáltatás ármeghatározása uniós szintű legyen. - Szerintünk ez nemzetállami hatáskör, az Európai Bi­zottság sérti a szuverenitás elvét és az alapszerződést is akkor, amikor erről közösségi szintű döntést akar hozni - fogalmazott a frakcióvezető. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós szintű árszabályozással a ma­gyar fogyasztók egészen biztosan rosz­­szul járnak, jelentősen magasabb len­ne az áram ára, ami komoly verseny­­hátrányt jelentene a magyar gazda­ságnak is. Kósa Lajos hangsúlyozta: többek között ezért indították el a nemzeti konzultációt, amelynek az egyik kér­dése erre vonatkozik.­­ A Fidesz arra kéri a polgárokat, hogy mivel itt a baj, minél többen küldjék vissza a nemze­ti konzultációs ívet. Nagyon komoly küzdelemre kell felkészülnünk, hogy megvédjük a rezsicsökkentést - fogal­mazott Kósa, aki a parlamentet pedig arra kérte, támogassa az ügyben indí­tandó szubszidiaritási eljárást, ame­lyet az Országgyűlés európai ügyek bizottsága kezdeményezett. A külföldről támogatott szerve­zetek átláthatóságát célzó törvényja­vaslattal kapcsolatban a frakcióveze­tő leszögezte: az előterjesztés a nyil­vánosságról, az információszabad­ságról szól, nem büntetne, nem ma­rasztalna el senkit. A politikus fur­csának nevezte, hogy az átláthatóság mellett kampányoló szervezetek ép­pen magukra nézve nem tartják he­lyesnek az információközlést. Közölte azt is, hogy az előterjesztés az euró­pai uniós támogatásokat megkülön­böztetve kezeli­ a magyar kormány­zati, költségvetési intézményrendsze­ren keresztül érkező európai uniós tá­mogatásra nem vonatkozna ez a sza­bály, csak a direkt támogatási rend­szeren keresztül érkező uniós forrá­sokat kellene feltüntetni. Kósa Lajos egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a norvég alap szintén a törvény hatálya alá esik majd. Hoz­zátette, hogy készül az államközi meg­állapodás Magyarország és Norvégia között a norvég alap új támogatási pe­riódusára, de azt szeretnék, ha e doku­mentum figyelembe venné a korábban felmerült problémákat. Az átlátható­­sági törvényjavaslat miatti tiltakozá­sokat a frakcióvezető úgy kommentál­ta: akik hangosak, azok csak néhányan vannak, és azok is Soros György biro­dalmához tartoznak, de „nekik szem­mel láthatóan ez ciki”. A frakcióvezető úgy látja, hatékony eszköz a nemzeti konzultáció Fotó MTI

Next