Magyar Idők, 2017. május (3. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-20 / 116. szám

www.magyaridok.hu Meister Éva az Árva Bethlen Kata sorsát ismertető monodrámával turnézik Áhítat és kárhozat között Hitvallás, sorscsapások, tragédia tragédia hátán, egyszerre lelki és világi sanyargatás, majd mindenáron lázadás. Mi ellen? Minden ellen. Csak egy átlagos XVIII. századi magyar nő sorsa, vagy több annál? - Árva Bethlen Katát játssza Meister Éva színésznő, aki Az újrakezdő című Kocsis István-monodrámával turnézik az ország­ban és a határon túl is. A turné első állomása a múlt hétvégén volt a nagytétényi református egyházközségben, a következő pedig ma lesz Dinnyésen. Pataki Tamás Meister Éva erdélyi származású szí­nésznő már húsz éve játssza a dara­bot, amelyet először a szülőfalujában, az olthévízi református templomban adott elő. Ez azért érdekes, mert a falu református gyülekezetét Bethlen Kata alapította 1725-ben, amikor egy szín­unitárius közegbe költözött Teleki Jó­zseffel, a második férjével. Nem is tét­lenkedett, hanem térített, és a század derekára a lakosság felé már reformá­tus lett. A család nélkül maradt erdé­lyi nagyasszonynak a hit és az írás ma­radt az egyetlen menedék. Az iroda­lom mellett a református hit védelmére és a magyar művelődés támogatására fordította minden erejét. Önéletírását Németh László méltatta és emelte őt a nagy emlékírók közé. Lehet-e egy mélyen vallásos lélek ver­gődéseinek, istenkísértő ellenszegülé­sének és emberfeletti megpróbáltatá­sainak jobb helyszíne, mint egy puri­tán, fehérre meszelt református temp­lom? Aligha. A díszlet szinte észrevét­len: egy terített asztal, rajta könyvek, toll és papír. Árva Bethlen Kata sötét, palástos ruhában lép be a „színpadra”, és megkezdődik egy szakadatlan, han­gos „belső monológ”, amelyben szó esik mindenről: a családtagok sorozatos ha­láláról, a megaláztatásról - gyermekeit elveszik tőle, hogy katolikus hitben ne­veljék őket -, a korabeli Erdély gondjai­ról, birtokviszonyok alakulásáról, fe­lekezeti villongásokról, a hitvallásról­­ mindezek által kirajzolódik Bethlen Kata alakja a maga vértanúságra hajla­mos természetével együtt, amely a val­lásosságban keres menedéket. Aztán isten ellen lázad. De ez nem egy közhelyes, félszívű lázadás. Az ate­ista, nihilista vagy egyéb posztmodern valláspótléknak hódoló ember nehe­zen tudja elképzelni azt a feje tetejé­re állított helyzetet, amikor hívőként lázadsz az istened ellen. Mert akkor nagy a tét: egy egész, szenvedéssel teli élet dőlhet porba, és kockázatossá vá­lik a megváltás is. Mi forrong a lélek­ben? Az anyai düh vagy a tehetetlen­ség, hogy vesztünkre „rendelték el a dolgokat”? A sértődött és viszonozat­­lanul maradt istenszeretet? Sok min­den lehet. És végső sorban van-e ér­telme a lázadásnak? És hogyan lehet­séges lázadni, ha folyamatosan visz­­szakozni kell és megbánni. A szabadúszó színésznő egyben a darab rendezője is. És a szerepet mint­ha rászabták volna. Talán azért, mert a habitusa erdélyi, a hangja erős, mégis nőies, alkata is a valódi Bethlen Katát idézi, és meglátszik, hogy a szerep hoz­zánőtt, valóban azonosul a karakteré­vel. A néző figyelte az arcrezdüléseket is: a düh nem színpadias, nem tettetett, hanem kétségbeesett, valódi. A darab egy folyamatos átváltozás: egyszer fe­leség, aggodalmaskodó anya, másszor férjével perelő, gyermekeit is kárhoz­tató fúria - és minden érzés mögött ott lappang az egész tudatát és ideg­­rendszerét behálózó istenhit­­ekben, vagyis önmagában vergődik­­ áhítat és a kárhozat között. A darab egy folyamatos átváltozás: a főszereplő egyszer feleség, aggodalmaskodó anya, másszor férjével perelő, gyermekeit is kárhoztató fúria Fotó Bach Máté Boros Misi játékán egyaránt érződik az isten áldotta tehetség és a szorgalom Életerő, vidámság, fiatalos lendület Breuer Csilla „Boros Misi olyan hatást tud elérni a játékával, amire azt mondom, hogy hoppá, ez több, mint jó zongorálás, jó zenélés. Ez művészet, igazi művészet.” A nyolcvannégy éves Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitünte­tett, Kossuth-díjas magyar zongora­­művész és karmester megállapítása a Virtuózok felfedezettje, Boros Misi ön­álló koncertjéről kiadott CD borító­jának belsejében olvasható. Egyszerű, ám sokat mondó szavak egy olyan em­ber szájából, aki nem osztogatja indo­kolatlanul a dicséreteket. Van egy olyan szokásom, hogy szere­tem meghallgatni egymás után ugyan­azt a zeneszámot más-más művész elő­adásában. Fokozott késztetést érzek erre gyerek- vagy fiatal előadók ese­tében. Célom tulajdonképpen nem az összehasonlítás, inkább azt keresem, hogy mitől egyedi egyik vagy másik előadásmód. Mert, ahogy egy verset is fel lehet olvasni, el lehet mondani, vagyis elő lehet adni, úgy igaz ez a ze­nére is. A kotta adott, és néhol, néha vannak instrukciók is az előadásmódra, de az, hogy ki mennyi és milyen lelket visz a játékába, az egyénfüggő. Boros Misi játékán egyaránt érződik az is­ten adta és áldotta tehetség és a szor­galom, a következetes, kitartó mun­ka. És még valami. Valami, amitől en­nek a pécsi kamasznak a játéka akkor is rabul ejt, ha nem látjuk az egész lé­nyéből sugárzó derűt, ha nincs előt­tünk a mosolya, amellyel mintegy azt üzeni: emberek, hatalmas öröm szá­momra a zenélés, és ez az öröm ak­kor lesz teljes, ha megosztom veletek. Nagy rajongója vagyok a barokk zenének, így számomra külön öröm, hogy a természetes hangzású, egysze­rű, de egyedülálló muzsikájú Dome­nico Scarlatti két C-dúr szonátája is megtalálható a lemezen. Simogatja a lelkünket J. S. Bach e-moll prelúdi­um és fúgája, majd ismét dúrra vált a hangnem, Beethoven következik egy F-dúr szonátával. Nem tudom, ki vá­logatta össze a repertoárt, de innen üzenem: tud az illető valamit a hang­hordozókról zenét hallgatók habitu­sáról. Nem beszélve az előadó ener­giáinak okos beosztásáról. A szilaj Bee­thovent az álmatag Chopin követi, de mire elandalodnánk az f-moll etűdtől, felhangzik egy Gesz-dúr, majd a kö­vetkező számmal visszacsillapodunk a cisz-moll noktürn lágyabb világába, végül a Boléro zárja a Chopin-soro­­zatot, az első részt pedig Bartóktól a Román népi táncok. Levonom a következtetést: Boros Misi mindent tud. De még mindig nem bírom megfogalmazni, mi az, ami olyan Boros Misi­s az előadás­módjában. A második cédén teljes egészében Mozart ünnepélyesen ragyogó K 467- es C-dúr zongoraversenyét hallhatjuk a Nemzeti Filharmonikusokkal. En­nek a műnek a nyitó tétele közismer­ten Mozart legnagyobb szabású ver­senyműtétele, és amikor belép a szó­lista, az villan az eszembe, hogy Bo­ros Misi olyan, mint ez a zongoraszó­lam: erőteljes és céltudatos. És olyan összhangban is van a nagyzenekarral, mint a szóló a zenekari anyag szimfo­nikus hangvételével, az egész mű gaz­dag harmóniavilágával. Meghallgatom a zongoraversenyt is pontosan három különböző előadás­ban, egy ősrégi bakelit is előkerül - féltett kincs -, a róla felcsendülő vál­tozat eddig etalon volt számomra, és érzem, megtaláltam a választ: Boros Misi játékát, bármit is játszik, életerő, vidámság, fiatalos lendület itatja át. Boros Misi 2003-ban született Pécsett. Szülővárosában a Városközponti Iskola és a Liszt Ferenc Zeneiskola tanulója, zongoratanára Megyimórecz­­né Schmidt Ildikó. Nyolcéves korától indult országos zongoraversenye­ken, korosztályának versenyeit megnyerte. 2014-ben I. helyezést ért el a kicsik korosztályában, a Magyar Televízió Virtuózok című, komolyzenei vetélkedőjén. Azóta koncertkörutakon vett részt Magyarországon, szá­mos zenekar szólistapartnereként lépett színpadra. Szóló zongoraestet adott Nagyváradon, Budapesten és Milánóban. Fellépett New Yorkban az Avery Fisher Hallban, Münchenben, Párizsban és Erdély városaiban. 2016 októberében Junior Prima Díjat vehetett át. KULTÚRA 17 Megújuló szécsényi műemlékek A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként megkezdődött a szécsényi For­­gách-Lipthay-kastély és a szé­­csény-benczúrfalvai Benczúr-kú­­ria turisztikai és infrastrukturá­lis fejlesztése. 600-600 millió fo­rintból állítják helyre az épülete­ket és új turisztikai funkciókat ala­kítanak ki - mondta Virág Zsolt, a program végrehajtásáért fele­lős miniszteri biztos pénteken Szé­­csényben. A Forgách-Lipthay-kas­­télyban működő Kubinyi Ferenc Múzeumban tartott sajtótájékoz­tatón a program legfontosabb fel­adatának az örökség- és műemlék­­védelem mellett azt nevezte, hogy hosszú távon működtethetőek, fenntarthatóak legyenek a várak és kastélyok a XXI. században. (MTI) Polgári piknik Budaörsön Ma 11 órától a Kamaraerdei If­júsági Parkban kezdődik a Bu­daörsi polgári piknik és főzőver­seny. A rendezvényen előadást tart Huth Gergely (Pesti Srácok), Dobos Marianne (Echo TV), Sza­lai Piroska miniszteri tanácsadó (NGM), Dunai Mónika ország­­gyűlési képviselő, Szőnyi Kin­ga (Magyar Asszonyok Érdek­­szövetsége), ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF szóvivő­je, Boros Imre közgazdász, Georg Spöttle biztonságpolitikai szakér­tő és Gulyás Gergely, a Fidesz al­­elnöke. Az esemény fővédnöke Csenger-Zalán Zsolt országgyűlé­si képviselő. (MI) Aranyvasárnapot rendez a PIM . Játékos családi napot rendeznek az Arany János-emlékévhez kap­csolódva a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban (PIM) május 21-én. Az Aranyvasárnap című programon átadják az Arany 200, az­­Arany versátirat pályázat és a Családi kör rajzpályázat díjait. Versfaragó műhelyt fog vezetni Tóth Krisz­tina és Varró Dániel, valamint a slammer Kemény Zsófi és Hor­váth Kristóf, azaz Színész Bob. Arany-verseket szaval Nagy Er­vin, Mácsai Pál és az Örkény Szín­ház társulata, koncertet ad a mú­zeumban Szalóki Ági, a Kolompos Együttes, Sebő Ferenc és zenekara is. A rendezvényt gyerektáncház, a Lehár Ferenc fúvószenekar tér­zenéje, a Maszk Bábszínház ma­rionett-előadása és családi Arany­vetélkedő is színesíti. A program­ról bővebben a pim.hu internetes oldalon olvashatnak. (MTI) nMmagyar KJ I idők sssszus«* Apróhirdetések és gyászhirdetések megjelentetése alapban: E-mail: apro@magyaridok.hu Telefon: 06-1/987-6454 Személyes hirdetésfelvétel: 3S Karakter Kft. Reklámügynökség 1087 Budapest, Osztály U.16-18/D., kaputelefon: 4. Telefon: 06-1/332-0611 Nyitva tartás: 9-16 óráig

Next