Magyar Idők, 2017. május (3. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-20 / 116. szám
www.magyaridok.hu Meister Éva az Árva Bethlen Kata sorsát ismertető monodrámával turnézik Áhítat és kárhozat között Hitvallás, sorscsapások, tragédia tragédia hátán, egyszerre lelki és világi sanyargatás, majd mindenáron lázadás. Mi ellen? Minden ellen. Csak egy átlagos XVIII. századi magyar nő sorsa, vagy több annál? - Árva Bethlen Katát játssza Meister Éva színésznő, aki Az újrakezdő című Kocsis István-monodrámával turnézik az országban és a határon túl is. A turné első állomása a múlt hétvégén volt a nagytétényi református egyházközségben, a következő pedig ma lesz Dinnyésen. Pataki Tamás Meister Éva erdélyi származású színésznő már húsz éve játssza a darabot, amelyet először a szülőfalujában, az olthévízi református templomban adott elő. Ez azért érdekes, mert a falu református gyülekezetét Bethlen Kata alapította 1725-ben, amikor egy színunitárius közegbe költözött Teleki Józseffel, a második férjével. Nem is tétlenkedett, hanem térített, és a század derekára a lakosság felé már református lett. A család nélkül maradt erdélyi nagyasszonynak a hit és az írás maradt az egyetlen menedék. Az irodalom mellett a református hit védelmére és a magyar művelődés támogatására fordította minden erejét. Önéletírását Németh László méltatta és emelte őt a nagy emlékírók közé. Lehet-e egy mélyen vallásos lélek vergődéseinek, istenkísértő ellenszegülésének és emberfeletti megpróbáltatásainak jobb helyszíne, mint egy puritán, fehérre meszelt református templom? Aligha. A díszlet szinte észrevétlen: egy terített asztal, rajta könyvek, toll és papír. Árva Bethlen Kata sötét, palástos ruhában lép be a „színpadra”, és megkezdődik egy szakadatlan, hangos „belső monológ”, amelyben szó esik mindenről: a családtagok sorozatos haláláról, a megaláztatásról - gyermekeit elveszik tőle, hogy katolikus hitben neveljék őket -, a korabeli Erdély gondjairól, birtokviszonyok alakulásáról, felekezeti villongásokról, a hitvallásról mindezek által kirajzolódik Bethlen Kata alakja a maga vértanúságra hajlamos természetével együtt, amely a vallásosságban keres menedéket. Aztán isten ellen lázad. De ez nem egy közhelyes, félszívű lázadás. Az ateista, nihilista vagy egyéb posztmodern valláspótléknak hódoló ember nehezen tudja elképzelni azt a feje tetejére állított helyzetet, amikor hívőként lázadsz az istened ellen. Mert akkor nagy a tét: egy egész, szenvedéssel teli élet dőlhet porba, és kockázatossá válik a megváltás is. Mi forrong a lélekben? Az anyai düh vagy a tehetetlenség, hogy vesztünkre „rendelték el a dolgokat”? A sértődött és viszonozatlanul maradt istenszeretet? Sok minden lehet. És végső sorban van-e értelme a lázadásnak? És hogyan lehetséges lázadni, ha folyamatosan viszszakozni kell és megbánni. A szabadúszó színésznő egyben a darab rendezője is. És a szerepet mintha rászabták volna. Talán azért, mert a habitusa erdélyi, a hangja erős, mégis nőies, alkata is a valódi Bethlen Katát idézi, és meglátszik, hogy a szerep hozzánőtt, valóban azonosul a karakterével. A néző figyelte az arcrezdüléseket is: a düh nem színpadias, nem tettetett, hanem kétségbeesett, valódi. A darab egy folyamatos átváltozás: egyszer feleség, aggodalmaskodó anya, másszor férjével perelő, gyermekeit is kárhoztató fúria - és minden érzés mögött ott lappang az egész tudatát és idegrendszerét behálózó istenhitekben, vagyis önmagában vergődik áhítat és a kárhozat között. A darab egy folyamatos átváltozás: a főszereplő egyszer feleség, aggodalmaskodó anya, másszor férjével perelő, gyermekeit is kárhoztató fúria Fotó Bach Máté Boros Misi játékán egyaránt érződik az isten áldotta tehetség és a szorgalom Életerő, vidámság, fiatalos lendület Breuer Csilla „Boros Misi olyan hatást tud elérni a játékával, amire azt mondom, hogy hoppá, ez több, mint jó zongorálás, jó zenélés. Ez művészet, igazi művészet.” A nyolcvannégy éves Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar zongoraművész és karmester megállapítása a Virtuózok felfedezettje, Boros Misi önálló koncertjéről kiadott CD borítójának belsejében olvasható. Egyszerű, ám sokat mondó szavak egy olyan ember szájából, aki nem osztogatja indokolatlanul a dicséreteket. Van egy olyan szokásom, hogy szeretem meghallgatni egymás után ugyanazt a zeneszámot más-más művész előadásában. Fokozott késztetést érzek erre gyerek- vagy fiatal előadók esetében. Célom tulajdonképpen nem az összehasonlítás, inkább azt keresem, hogy mitől egyedi egyik vagy másik előadásmód. Mert, ahogy egy verset is fel lehet olvasni, el lehet mondani, vagyis elő lehet adni, úgy igaz ez a zenére is. A kotta adott, és néhol, néha vannak instrukciók is az előadásmódra, de az, hogy ki mennyi és milyen lelket visz a játékába, az egyénfüggő. Boros Misi játékán egyaránt érződik az isten adta és áldotta tehetség és a szorgalom, a következetes, kitartó munka. És még valami. Valami, amitől ennek a pécsi kamasznak a játéka akkor is rabul ejt, ha nem látjuk az egész lényéből sugárzó derűt, ha nincs előttünk a mosolya, amellyel mintegy azt üzeni: emberek, hatalmas öröm számomra a zenélés, és ez az öröm akkor lesz teljes, ha megosztom veletek. Nagy rajongója vagyok a barokk zenének, így számomra külön öröm, hogy a természetes hangzású, egyszerű, de egyedülálló muzsikájú Domenico Scarlatti két C-dúr szonátája is megtalálható a lemezen. Simogatja a lelkünket J. S. Bach e-moll prelúdium és fúgája, majd ismét dúrra vált a hangnem, Beethoven következik egy F-dúr szonátával. Nem tudom, ki válogatta össze a repertoárt, de innen üzenem: tud az illető valamit a hanghordozókról zenét hallgatók habitusáról. Nem beszélve az előadó energiáinak okos beosztásáról. A szilaj Beethovent az álmatag Chopin követi, de mire elandalodnánk az f-moll etűdtől, felhangzik egy Gesz-dúr, majd a következő számmal visszacsillapodunk a cisz-moll noktürn lágyabb világába, végül a Boléro zárja a Chopin-sorozatot, az első részt pedig Bartóktól a Román népi táncok. Levonom a következtetést: Boros Misi mindent tud. De még mindig nem bírom megfogalmazni, mi az, ami olyan Boros Misis az előadásmódjában. A második cédén teljes egészében Mozart ünnepélyesen ragyogó K 467- es C-dúr zongoraversenyét hallhatjuk a Nemzeti Filharmonikusokkal. Ennek a műnek a nyitó tétele közismerten Mozart legnagyobb szabású versenyműtétele, és amikor belép a szólista, az villan az eszembe, hogy Boros Misi olyan, mint ez a zongoraszólam: erőteljes és céltudatos. És olyan összhangban is van a nagyzenekarral, mint a szóló a zenekari anyag szimfonikus hangvételével, az egész mű gazdag harmóniavilágával. Meghallgatom a zongoraversenyt is pontosan három különböző előadásban, egy ősrégi bakelit is előkerül - féltett kincs -, a róla felcsendülő változat eddig etalon volt számomra, és érzem, megtaláltam a választ: Boros Misi játékát, bármit is játszik, életerő, vidámság, fiatalos lendület itatja át. Boros Misi 2003-ban született Pécsett. Szülővárosában a Városközponti Iskola és a Liszt Ferenc Zeneiskola tanulója, zongoratanára Megyimóreczné Schmidt Ildikó. Nyolcéves korától indult országos zongoraversenyeken, korosztályának versenyeit megnyerte. 2014-ben I. helyezést ért el a kicsik korosztályában, a Magyar Televízió Virtuózok című, komolyzenei vetélkedőjén. Azóta koncertkörutakon vett részt Magyarországon, számos zenekar szólistapartnereként lépett színpadra. Szóló zongoraestet adott Nagyváradon, Budapesten és Milánóban. Fellépett New Yorkban az Avery Fisher Hallban, Münchenben, Párizsban és Erdély városaiban. 2016 októberében Junior Prima Díjat vehetett át. KULTÚRA 17 Megújuló szécsényi műemlékek A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként megkezdődött a szécsényi Forgách-Lipthay-kastély és a szécsény-benczúrfalvai Benczúr-kúria turisztikai és infrastrukturális fejlesztése. 600-600 millió forintból állítják helyre az épületeket és új turisztikai funkciókat alakítanak ki - mondta Virág Zsolt, a program végrehajtásáért felelős miniszteri biztos pénteken Szécsényben. A Forgách-Lipthay-kastélyban működő Kubinyi Ferenc Múzeumban tartott sajtótájékoztatón a program legfontosabb feladatának az örökség- és műemlékvédelem mellett azt nevezte, hogy hosszú távon működtethetőek, fenntarthatóak legyenek a várak és kastélyok a XXI. században. (MTI) Polgári piknik Budaörsön Ma 11 órától a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban kezdődik a Budaörsi polgári piknik és főzőverseny. A rendezvényen előadást tart Huth Gergely (Pesti Srácok), Dobos Marianne (Echo TV), Szalai Piroska miniszteri tanácsadó (NGM), Dunai Mónika országgyűlési képviselő, Szőnyi Kinga (Magyar Asszonyok Érdekszövetsége), ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF szóvivője, Boros Imre közgazdász, Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő és Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke. Az esemény fővédnöke Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő. (MI) Aranyvasárnapot rendez a PIM . Játékos családi napot rendeznek az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) május 21-én. Az Aranyvasárnap című programon átadják az Arany 200, azArany versátirat pályázat és a Családi kör rajzpályázat díjait. Versfaragó műhelyt fog vezetni Tóth Krisztina és Varró Dániel, valamint a slammer Kemény Zsófi és Horváth Kristóf, azaz Színész Bob. Arany-verseket szaval Nagy Ervin, Mácsai Pál és az Örkény Színház társulata, koncertet ad a múzeumban Szalóki Ági, a Kolompos Együttes, Sebő Ferenc és zenekara is. A rendezvényt gyerektáncház, a Lehár Ferenc fúvószenekar térzenéje, a Maszk Bábszínház marionett-előadása és családi Aranyvetélkedő is színesíti. A programról bővebben a pim.hu internetes oldalon olvashatnak. (MTI) nMmagyar KJ I idők sssszus«* Apróhirdetések és gyászhirdetések megjelentetése alapban: E-mail: apro@magyaridok.hu Telefon: 06-1/987-6454 Személyes hirdetésfelvétel: 3S Karakter Kft. Reklámügynökség 1087 Budapest, Osztály U.16-18/D., kaputelefon: 4. Telefon: 06-1/332-0611 Nyitva tartás: 9-16 óráig