Magyar Idők, 2017. december (3. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-21 / 297. szám

18 KULTÚRA RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ-MŰSOR ----------EM 6.00 Hangoló 9.00 Spájz 12.00 Déli News 12.25 Regiszter 13.00 Karcolat 14.00 Ta­­lentográf 15.00 Főszerep 16.00 Paláver 18.00 Horizont 18.30 Regiszter 19.00 Aro­ma 20.00 Felkarc 22.00 Karcolat 23.00 Talentográf M 1­7.00 Híradó 7.20 Ma reggel 8.00 Híradó 8.20 Ma délelőtt 9.00 Híradó 9.15 Ma dél­előtt 9.30 Hírek 9.35 Ma délelőtt 10.00 Híradó 10.15 Ma délelőtt 10.30 Hírek 10.35 Unió2811.00 Híradó 11.15 Ma délelőtt 11.30 Hírek 11.35 Kosár 12.01 Híradó 12.45 Ma délelőtt 12.50 V4-híradó 13.00 Híradó 13.15 Ma délután 13.30 Hírek 13.35 Iskolapad 14.00 Híradó 14.20 Ma délután 14.30 Hí­rek 14.35 Életkor 15.00 Híradó 15.15 Ma délután 15.30 Hírek 15.35 Unió28 16.00 Híradó 16.15 Ma délután 16.30 Hírek 16.35 Kosár 17.00 Híradó 17.15 Ma délután 17.30 Hírek 17.33 Magyar gazda 18.00 Híradó 18.35 Ma este 19.00 Hírek 19.05 Unió28 19.30 Híradó 20.35 Ma este 21.00 Híradó 21.25 V4-híradó 21.30 Világhíradó 22.00 Híradó 22.35 Ma éjjel 23.00 Híradó 23.20 Idegen nyelvű hírek 0.05 Záró híradó 7.00 Híradó 7.20 Kincskereső kisköd­­mön ® 7.50 A kisasszony ® 8.55 Halál­biztos diagnózis ® 9.45 Família Kft. ® 10.50 Arany János emlékére ® 11.00 Hír­adó 11.15 Bűvölet ® 12.20 Szerelem a Ho­­henstein-kastélyban ® 13.15 A falu jegy­zője ® 14.30 Retrock 14.45 Lámpaláz ® 15.45 A kisasszony ® 16.50 Arany János emlékére ® 17.00 Híradó 17.15 Halálbiz­tos diagnózis ® 18.10 Bűvölet ® 19.05 Família Kft. ® 20.10 Szerelem a Hohens­­tein-kastélyban ® 21.05 A falu jegyzője ® 22.20 Hungária kávéház ® 22.50 A Zebegényiek ® 0.10 Mennyből egy an­gyal ® 0.45 Wagner ® M4 1­7.00 M4 Sportreggeli 7.50 Röplabda női NB 110.00 M4 Sportreggeli 10.50 Női vízi­­labda-világliga 12.20 Gillette World Sport­­ 12.50 Röplabda női NB 114.55 WTCC- magazin 15.25 Élen,állunk! .16.00 Pecatú­­ra 16.30 Vívómagazin 17.00 Napos oldal 17.30 Sporthíradó, 97.45 FIFA-klub­világbaj­­nokság 19.45 M4 Sport-stúdió 20.00 Jég­korong Erste-liga 22.05 M4 Sport-stúdió 22.30 Sporthíradó 22.45 Napos oldal 23.20 Kisbajnok 0.20 Múlt és jelen egy időben "-------w 6.00 Híradó 6.45 Rondó 7.45 Ridikül ® 8.40 Elfeledett szerelem ® 9.30 Mámoros szerelem ® 10.25 Család­ barát 12.01 Hír­adó 12.40 Jamie és a karácsony 13.05 Rob­bie, a fóka ® 13.50 Don Matteo ® 15.20 A vidéki doktor ® 16.05 Mámoros szerelem ® 16.50 Szerencsehíradó ® 17.00 Ridi­kül ® 18.00 Híradó 18.35 Rex felügyelő ® 19.30 Végtelen szerelem ® 20.25 Tóth Já­nos ® 21.00 Fábry ® 22.20 Idétlen idő­kig ® 0.05 Rosa, az esküvőszervező ® B" ll,"h 7.15 Reggeli ® 9.20 Asztroshow 10.25 Top Shop 12.35 Házon kívül ® 13.10 Éj­jel-nappal Budapest ® 14.25 Az első 20 évünk ® 15.40 Story Extra ® 16.10 Elit - A szeretet útján ® 17.20 Fókusz ® 18.00 RTL Híradó 18.55 Az első 20 évünk ® 20.05 Éjjel-nappal Budapest ® 21.25 Ba­rátok közt ® 22.00 Válótársak ® 23.10 RTL Híradó 23.45 Magyarul Balóval 0.25 Brandmánia ® 6.55 Mokka ® 8.50 Teleshop 10.45 Aszt­­rovilág 12.00 Tények 12.30 Walker, a te­xasi kopó ® 13.35 Családi titkok ® 14.45 Paula és Paulina ® 15.45 A sors útjai ® 16.50 Bosszú vagy szerelem ® 18.00 Té­nyek 19.00 Az 50 milliós játszma ® 20.30 Vigyázat, gyerekkel vagyok! ® 22.35 Té­nyek extra 23.001/1 Azurák Csabával ®­0.00 Propaganda ® Echo TV 7.00 Híradó 7.35 Zöld világ 8.00 Hírek 8.05 Napi aktuális 9.00 Hírek 9.10 Tuda­kozó 10.00 Hírek 10.05 Élő örökség 10.30 Építészet XXI. 11.00 Hírek 11.05 Hazahúzó 11.55 Az Echo TV lapszemléje 12.00 Hír­adó 12.30 Tájkép 13.00 Hírek 13.05 Teg­napi történelem 13.30 Plusz-mínusz ® 14.00 Híradó 14.30 Heti terror ® 15.00 Hírek 15.05 Asztaltársaság 16.00 Híradó 16.30 Trend 17.00 Hírek 17.05 Razzia ® 17.30 Kitekintő 18.00 Híradó 18.15 Tudako­zó 19.00 Hírek 19.05 Napi aktuális 20.00 Híradó 20.35 Tere 21.00 Hírek 21.05 Hát­tér-kép ® 22.00 Híradó 22.35 Újranyitott akták ® 23.00 Hírek 23.05 Napi aktuális 0.00 Hírek 0.05 Angard 2017. december 21., csütörtök Somoskőn restaurálják Stróbl Alajos Arany János-emlékművét Megújul a Múzeumkert dísze Talán emlékszik még az olvasó azokra a szeptemberi fotókra, amelye­ken Arany János múzeumkerti szobrát épp egy daru emeli fel, a költő­óriás pedig láblógatva ül a magasban és a fényképezőgépbe néz. Vagy arra, ahogy lekötözve sorakozik Toldi, Piroska és Arany szobra a teher­autó platóján, amely kigördül velük a Magyar Nemzeti Múzeum kapu­ján, és elszállítja őket egy restaurátorműhelybe megtisztulni. Azóta alig hallani Stróbl Alajos monumentális alkotásáról újabb híreket. Bonczidai Éva A múzeum főlépcsőjével szemközt egy kerítés mögött védősátor takarja a ta­lapzatot. Az alatt zajlik a dunaharaszti mészkőből faragott, Schickedanz Al­bert felügyeletével közel 125 évvel ez­előtt emelt talapzat tisztítása, amikor Debreczeni-Droppán Béla történész­szel találkozunk. Ő a Múzeumkert ku­tatójaként éppen könyvet ír a szobor­ról, és miközben elkísér abba a Nóg­­rád megyei műhelybe, ahova pár hó­napra elvonultak a főalakok, beavat a műemlék történetébe. Mint mondja, alig néhány nappal a költő halála után a Magyar Tudományos Akadémia már kezdeményezte, hogy egykori titkárának szobrot emeljenek. Ez a kezdeményezés országos közügy­­gyé vált, közadakozásból gyűjtötték ösz­­sze az emlékállítás költségeit, szoborbi­zottság alakult az 1882 és 1893 közötti időszak szellemi és politikai elitjének képviselőiből, és a Hírlapírói Egyesület is delegálhatott három tagot. A szobor ügye a közérdeklődés középpontjában volt, a korabeli lapok rendszeresen cik­keztek a bizottság üléseiről, döntései­ről, a pályázat alakulásáról, ismertették és méltatták a benyújtott pályamunká­kat. A pályázat kiírását viszont éveken át húzódó vita előzte meg a szobor he­lyének kijelöléséről - a történész elmon­­­­dása szerint ez is jól kutatható a sajtó­ban megjelent híradásokból, ugyanak­kor érdekes és érdemes összevetni az egyes ülések jegyzőkönyveivel, hiszen megesik, hogy valamelyest eltér a jegy­zőkönyvben rögzített érvelés és a saj­tóban megjelent tudósítás. A pályázati kiírás szerint a szobrász­­művészeknek Aranyt „férfikora teljé­ben, élethű hasonlatossággal, egyéni­ségének lehetőleg találó kifejezésével, ülő alakban” kellett ábrázolniuk, és „a költő epikai tárgyú műveiből merített féldombormívű ábrázolatok vagy egyéb szabadon álló alakok” díszíthették a ta­lapzatot. A pályázatok részeként benyúj­tott tervek vagy megsemmisültek, vagy lappanganak, egyelőre a Vasárnapi Új­ságban közzétett képek alapján ismer­hetjük őket. A tíz szoborterv közül ket­tőt Zala György nyújtott be, ezekkel ki is érdemelte a pályázat második és har­madik díját. Egyedül ő nem a műem­lék legmagasabban lévő alakjaként ter­vezte meg Arany szobrát, hanem úgy, hogy a költő egy alacsony talapzaton nyugvó széken ül, és a fölötte magaso­dó oszlopon lebegve Géniusz látható, amint koszorút tart a feje fölé. A bírá­lóbizottság több tagja is méltatta Zala egyedi látásmódját, de nagy vitát köve­tően Stróbl tervét hozták ki első díjas­ként, külön dicsérve a Toldi-mellékala­­kot. Ezt követően amolyan meghívásos pályázaton már csak Stróbl és Zala ver­sengett. A rendelkezésre álló hét hóna­pot viszont Stróbl használta ki jobban, sok helyen átdolgozta az első pályázati tervét, főként azokat a pontokat, ame­lyeket bíráltak, így a második forduló­ból egyértelműen ő került ki győztesen. A sajtó figyelme ezt követően sem lankadt, rendszeresen beszámoltak ar­ról, hogy a mester hol tart a mű meg­formálásában. Először a lanton nyug­vó turulmadár, majd a szobor főalakja készült el. A művész Arany arcának megformálásához a költőről készült fotókat és Izsó Miklós portrészobrát tanulmányozta. A kutatás során pedig kiderült, hogy Arany testének megalko­tásakor is modellel dolgozott, ugyanis Debreczeni-Droppán Bélát egy néni kereste meg azzal, hogy családi le­gendáriumuk szerint Stróbl az ő déd­­nagyapjáról mintázta a költő alakját. A történész szerint az idős asszony ál­tal elmesélt történet részletei, Stróbl műhelyének és munkamódszerének felidézése valószínűsítik, hogy a tör­ténet igaz. Hasonló öröm volna, ha sikerülne megtalálni annak a férfinak a leszár­mazottak, akiről Stróbl Toldi Miklós portréját mintázta, amelyet maga a mű­vész is és az utókor is a műemlék legsi­kerültebb alakjának tartott. Toldi alak­ját a szobrász Pekár Gyuláról, a későb­bi miniszterről kezdte mintázni, de az­tán új modellt keresett. Justh Zsigmond író Békés megyei birtokán, Szentetor­­nyán rendszeresen adtak elő színdara­bokat parasztszínjátszókkal, és itt ta­lált Stróbl olyan ősmagyar típusú mo­dellt, akiről azonnal kisvázlatot, majd egy portrészobrot készített. Ennek az ismeretlen békési embernek az arcát őrzi a Toldi-szobor, amelynek alakjához Porteleky László vívóbajnok, akkor ne­gyedéves joghallgató és a Magyar Atlé­tikai Club számos atlétája ült modellt. Stróbl ennek a figurának a megformálá­sával foglalkozott a legtöbbet, még egy vassarkantyút és egy buzogányt is köl­csönzött a nemzeti múzeumból mintá­ul Toldi öltözékéhez és fegyverzetéhez. A Toldi szerelmét, Piroskát ábrázo­ló szobor modellje a kor ismert szép­sége, a legnagyobb magyar unokája, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf dédunokája, Széchényi Alice volt. A szoboravató ünnepséget 1893. má­jus 14-én tartották hatalmas tömeg előtt. Az eseményre hétezer jegyet nyom­tattak és még kétszeri utánnyomással 500-500 darabot, de a kerítésen kívül is többezres tömeg gyűlt össze. A tör­ténész szerint ez a fokozott érdeklődés egyaránt összefügg Arany népszerűsé­gével és az iránta érzett tisztelettel, az országos közadakozásból fakadó közös ügy megélésével, a sajtó által tíz éven át közbeszédben tartott témával és az­zal, hogy akkoriban is ritkaságszámba ment egy ilyen monumentális emlék­mű avatása. Az Arany-emlékév és a Múzeumkert rekonstrukciójának részeként a szobor­avatás 125. évfordulójára megújuló mű­alkotás restaurálását a Forgax Kft. végzi, és jelenleg az alvállalkozó Háromszob­rász Kft. somoskői műhelyében várják a megtisztulást a szoboralakok. A magyar-szlovák országhatár túl­oldalán magasodó somoskői vár lábá­nál téli világ fogad, a hóban bronzala­kok várják, hogy a restaurátorok szor­goskodni kezdjenek körülöttük. A mű­helyben hatalmas Krisztus-szobor maga­sodik, ha elkészül, a dabasi Krisztus ki­rály kápolna tetején fogja áldásra emelni a karjait. Az ő szomszédságában ücsö­rög gondolkodó ábrázattal Arany Já­nos, a közelükben pedig Piroska szob­ra emeli arcát az ablakokon beszűrődő fény felé. Toldi nincs itt, őt már elkezd­ték letisztítani. Bobály Ádám restaurá­torral bokáig süppedünk a hóba, miköz­ben a szemközti dombtetőre banduko­lunk, ahol egy raktárépület mögött, egy teherautó és kérődző tehenek szomszéd­ságában Toldi Miklós várakozik. A res­taurátor közben elmeséli, hogy a nem­zeti múzeum munkatársai úgy döntöt­tek, maradjon meg a szobron a patina, ezért csak a rárakódott szennyeződé­sektől tisztítják meg az alakokat. Elő­ször vízzel, majd finomszemcsés szórás következik szódabikarbónával, hogy a patina ne sérüljön. Toldi Miklós szobra pedig - egy tonna szódabikarbóna ha­tékonysága után - minden feketeség­től megszabadulva már csak egy újabb vizes tisztításra és egy lakkrétegre vár. Arany János kultuszának közpon­ti emléke várhatóan március elején tér vissza - immár megújulva - a Múzeum­kertbe. Megtisztulásra várva egy Krisztus-alak szomszédságában­Fotó: Kurucz Árpád Pszichothrillert támogat a Filmalap Magyar Idők 2018 februárjában kezdi el forgatni er­délyi és budapesti helyszíneken VALAN című bányászvárosi pszichothrillerét a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán, Grunwalsky Ferenc és Kende János osztályában végzett, első filmes Bagota Béla. A film egy erdélyi bányavárosban fog játszódni, története szerint a harmincas éveiben járó főszereplő (a Kaszás Atti­­la-díjjal már elismert tehetségű Krisz­tik Csaba - képünkön jobbra) két év­tizeddel korábban, rejtélyes körülmé­nyek között eltűnt húga után kezd el nyomozni, amely során sötét titkok és a múlt démonai egyaránt felbukkannak. Bagota Béla az egyetem elvégzé­se után többek között az Isteni mű­szak, a Swing, a Kút és a Reisz Gábor rendezte Rossz versek című filmekben dolgozott eddig első asszisztensként. A film operatőre Garas Dániel (Máz­li, Moszkva tér, Szezon), zeneszerző­je pedig Márkos Albert (Taxidermia, Utolsó idők, Mancs, Zero) lesz. Bagota Béla VALAN című filmjé­nek gyártását 292 millió forinttal tá­mogatja a Magyar Nemzeti Filmalap.

Next