Magyar Idők, 2017. december (3. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-21 / 297. szám
18 KULTÚRA RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ-MŰSOR ----------EM 6.00 Hangoló 9.00 Spájz 12.00 Déli News 12.25 Regiszter 13.00 Karcolat 14.00 Talentográf 15.00 Főszerep 16.00 Paláver 18.00 Horizont 18.30 Regiszter 19.00 Aroma 20.00 Felkarc 22.00 Karcolat 23.00 Talentográf M 17.00 Híradó 7.20 Ma reggel 8.00 Híradó 8.20 Ma délelőtt 9.00 Híradó 9.15 Ma délelőtt 9.30 Hírek 9.35 Ma délelőtt 10.00 Híradó 10.15 Ma délelőtt 10.30 Hírek 10.35 Unió2811.00 Híradó 11.15 Ma délelőtt 11.30 Hírek 11.35 Kosár 12.01 Híradó 12.45 Ma délelőtt 12.50 V4-híradó 13.00 Híradó 13.15 Ma délután 13.30 Hírek 13.35 Iskolapad 14.00 Híradó 14.20 Ma délután 14.30 Hírek 14.35 Életkor 15.00 Híradó 15.15 Ma délután 15.30 Hírek 15.35 Unió28 16.00 Híradó 16.15 Ma délután 16.30 Hírek 16.35 Kosár 17.00 Híradó 17.15 Ma délután 17.30 Hírek 17.33 Magyar gazda 18.00 Híradó 18.35 Ma este 19.00 Hírek 19.05 Unió28 19.30 Híradó 20.35 Ma este 21.00 Híradó 21.25 V4-híradó 21.30 Világhíradó 22.00 Híradó 22.35 Ma éjjel 23.00 Híradó 23.20 Idegen nyelvű hírek 0.05 Záró híradó 7.00 Híradó 7.20 Kincskereső kisködmön ® 7.50 A kisasszony ® 8.55 Halálbiztos diagnózis ® 9.45 Família Kft. ® 10.50 Arany János emlékére ® 11.00 Híradó 11.15 Bűvölet ® 12.20 Szerelem a Hohenstein-kastélyban ® 13.15 A falu jegyzője ® 14.30 Retrock 14.45 Lámpaláz ® 15.45 A kisasszony ® 16.50 Arany János emlékére ® 17.00 Híradó 17.15 Halálbiztos diagnózis ® 18.10 Bűvölet ® 19.05 Família Kft. ® 20.10 Szerelem a Hohenstein-kastélyban ® 21.05 A falu jegyzője ® 22.20 Hungária kávéház ® 22.50 A Zebegényiek ® 0.10 Mennyből egy angyal ® 0.45 Wagner ® M4 17.00 M4 Sportreggeli 7.50 Röplabda női NB 110.00 M4 Sportreggeli 10.50 Női vízilabda-világliga 12.20 Gillette World Sport 12.50 Röplabda női NB 114.55 WTCC- magazin 15.25 Élen,állunk! .16.00 Pecatúra 16.30 Vívómagazin 17.00 Napos oldal 17.30 Sporthíradó, 97.45 FIFA-klubvilágbajnokság 19.45 M4 Sport-stúdió 20.00 Jégkorong Erste-liga 22.05 M4 Sport-stúdió 22.30 Sporthíradó 22.45 Napos oldal 23.20 Kisbajnok 0.20 Múlt és jelen egy időben "-------w 6.00 Híradó 6.45 Rondó 7.45 Ridikül ® 8.40 Elfeledett szerelem ® 9.30 Mámoros szerelem ® 10.25 Család barát 12.01 Híradó 12.40 Jamie és a karácsony 13.05 Robbie, a fóka ® 13.50 Don Matteo ® 15.20 A vidéki doktor ® 16.05 Mámoros szerelem ® 16.50 Szerencsehíradó ® 17.00 Ridikül ® 18.00 Híradó 18.35 Rex felügyelő ® 19.30 Végtelen szerelem ® 20.25 Tóth János ® 21.00 Fábry ® 22.20 Idétlen időkig ® 0.05 Rosa, az esküvőszervező ® B" ll,"h 7.15 Reggeli ® 9.20 Asztroshow 10.25 Top Shop 12.35 Házon kívül ® 13.10 Éjjel-nappal Budapest ® 14.25 Az első 20 évünk ® 15.40 Story Extra ® 16.10 Elit - A szeretet útján ® 17.20 Fókusz ® 18.00 RTL Híradó 18.55 Az első 20 évünk ® 20.05 Éjjel-nappal Budapest ® 21.25 Barátok közt ® 22.00 Válótársak ® 23.10 RTL Híradó 23.45 Magyarul Balóval 0.25 Brandmánia ® 6.55 Mokka ® 8.50 Teleshop 10.45 Asztrovilág 12.00 Tények 12.30 Walker, a texasi kopó ® 13.35 Családi titkok ® 14.45 Paula és Paulina ® 15.45 A sors útjai ® 16.50 Bosszú vagy szerelem ® 18.00 Tények 19.00 Az 50 milliós játszma ® 20.30 Vigyázat, gyerekkel vagyok! ® 22.35 Tények extra 23.001/1 Azurák Csabával ®0.00 Propaganda ® Echo TV 7.00 Híradó 7.35 Zöld világ 8.00 Hírek 8.05 Napi aktuális 9.00 Hírek 9.10 Tudakozó 10.00 Hírek 10.05 Élő örökség 10.30 Építészet XXI. 11.00 Hírek 11.05 Hazahúzó 11.55 Az Echo TV lapszemléje 12.00 Híradó 12.30 Tájkép 13.00 Hírek 13.05 Tegnapi történelem 13.30 Plusz-mínusz ® 14.00 Híradó 14.30 Heti terror ® 15.00 Hírek 15.05 Asztaltársaság 16.00 Híradó 16.30 Trend 17.00 Hírek 17.05 Razzia ® 17.30 Kitekintő 18.00 Híradó 18.15 Tudakozó 19.00 Hírek 19.05 Napi aktuális 20.00 Híradó 20.35 Tere 21.00 Hírek 21.05 Háttér-kép ® 22.00 Híradó 22.35 Újranyitott akták ® 23.00 Hírek 23.05 Napi aktuális 0.00 Hírek 0.05 Angard 2017. december 21., csütörtök Somoskőn restaurálják Stróbl Alajos Arany János-emlékművét Megújul a Múzeumkert dísze Talán emlékszik még az olvasó azokra a szeptemberi fotókra, amelyeken Arany János múzeumkerti szobrát épp egy daru emeli fel, a költőóriás pedig láblógatva ül a magasban és a fényképezőgépbe néz. Vagy arra, ahogy lekötözve sorakozik Toldi, Piroska és Arany szobra a teherautó platóján, amely kigördül velük a Magyar Nemzeti Múzeum kapuján, és elszállítja őket egy restaurátorműhelybe megtisztulni. Azóta alig hallani Stróbl Alajos monumentális alkotásáról újabb híreket. Bonczidai Éva A múzeum főlépcsőjével szemközt egy kerítés mögött védősátor takarja a talapzatot. Az alatt zajlik a dunaharaszti mészkőből faragott, Schickedanz Albert felügyeletével közel 125 évvel ezelőtt emelt talapzat tisztítása, amikor Debreczeni-Droppán Béla történészszel találkozunk. Ő a Múzeumkert kutatójaként éppen könyvet ír a szoborról, és miközben elkísér abba a Nógrád megyei műhelybe, ahova pár hónapra elvonultak a főalakok, beavat a műemlék történetébe. Mint mondja, alig néhány nappal a költő halála után a Magyar Tudományos Akadémia már kezdeményezte, hogy egykori titkárának szobrot emeljenek. Ez a kezdeményezés országos közügygyé vált, közadakozásból gyűjtötték öszsze az emlékállítás költségeit, szoborbizottság alakult az 1882 és 1893 közötti időszak szellemi és politikai elitjének képviselőiből, és a Hírlapírói Egyesület is delegálhatott három tagot. A szobor ügye a közérdeklődés középpontjában volt, a korabeli lapok rendszeresen cikkeztek a bizottság üléseiről, döntéseiről, a pályázat alakulásáról, ismertették és méltatták a benyújtott pályamunkákat. A pályázat kiírását viszont éveken át húzódó vita előzte meg a szobor helyének kijelöléséről - a történész elmondása szerint ez is jól kutatható a sajtóban megjelent híradásokból, ugyanakkor érdekes és érdemes összevetni az egyes ülések jegyzőkönyveivel, hiszen megesik, hogy valamelyest eltér a jegyzőkönyvben rögzített érvelés és a sajtóban megjelent tudósítás. A pályázati kiírás szerint a szobrászművészeknek Aranyt „férfikora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehetőleg találó kifejezésével, ülő alakban” kellett ábrázolniuk, és „a költő epikai tárgyú műveiből merített féldombormívű ábrázolatok vagy egyéb szabadon álló alakok” díszíthették a talapzatot. A pályázatok részeként benyújtott tervek vagy megsemmisültek, vagy lappanganak, egyelőre a Vasárnapi Újságban közzétett képek alapján ismerhetjük őket. A tíz szoborterv közül kettőt Zala György nyújtott be, ezekkel ki is érdemelte a pályázat második és harmadik díját. Egyedül ő nem a műemlék legmagasabban lévő alakjaként tervezte meg Arany szobrát, hanem úgy, hogy a költő egy alacsony talapzaton nyugvó széken ül, és a fölötte magasodó oszlopon lebegve Géniusz látható, amint koszorút tart a feje fölé. A bírálóbizottság több tagja is méltatta Zala egyedi látásmódját, de nagy vitát követően Stróbl tervét hozták ki első díjasként, külön dicsérve a Toldi-mellékalakot. Ezt követően amolyan meghívásos pályázaton már csak Stróbl és Zala versengett. A rendelkezésre álló hét hónapot viszont Stróbl használta ki jobban, sok helyen átdolgozta az első pályázati tervét, főként azokat a pontokat, amelyeket bíráltak, így a második fordulóból egyértelműen ő került ki győztesen. A sajtó figyelme ezt követően sem lankadt, rendszeresen beszámoltak arról, hogy a mester hol tart a mű megformálásában. Először a lanton nyugvó turulmadár, majd a szobor főalakja készült el. A művész Arany arcának megformálásához a költőről készült fotókat és Izsó Miklós portrészobrát tanulmányozta. A kutatás során pedig kiderült, hogy Arany testének megalkotásakor is modellel dolgozott, ugyanis Debreczeni-Droppán Bélát egy néni kereste meg azzal, hogy családi legendáriumuk szerint Stróbl az ő dédnagyapjáról mintázta a költő alakját. A történész szerint az idős asszony által elmesélt történet részletei, Stróbl műhelyének és munkamódszerének felidézése valószínűsítik, hogy a történet igaz. Hasonló öröm volna, ha sikerülne megtalálni annak a férfinak a leszármazottak, akiről Stróbl Toldi Miklós portréját mintázta, amelyet maga a művész is és az utókor is a műemlék legsikerültebb alakjának tartott. Toldi alakját a szobrász Pekár Gyuláról, a későbbi miniszterről kezdte mintázni, de aztán új modellt keresett. Justh Zsigmond író Békés megyei birtokán, Szentetornyán rendszeresen adtak elő színdarabokat parasztszínjátszókkal, és itt talált Stróbl olyan ősmagyar típusú modellt, akiről azonnal kisvázlatot, majd egy portrészobrot készített. Ennek az ismeretlen békési embernek az arcát őrzi a Toldi-szobor, amelynek alakjához Porteleky László vívóbajnok, akkor negyedéves joghallgató és a Magyar Atlétikai Club számos atlétája ült modellt. Stróbl ennek a figurának a megformálásával foglalkozott a legtöbbet, még egy vassarkantyút és egy buzogányt is kölcsönzött a nemzeti múzeumból mintául Toldi öltözékéhez és fegyverzetéhez. A Toldi szerelmét, Piroskát ábrázoló szobor modellje a kor ismert szépsége, a legnagyobb magyar unokája, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf dédunokája, Széchényi Alice volt. A szoboravató ünnepséget 1893. május 14-én tartották hatalmas tömeg előtt. Az eseményre hétezer jegyet nyomtattak és még kétszeri utánnyomással 500-500 darabot, de a kerítésen kívül is többezres tömeg gyűlt össze. A történész szerint ez a fokozott érdeklődés egyaránt összefügg Arany népszerűségével és az iránta érzett tisztelettel, az országos közadakozásból fakadó közös ügy megélésével, a sajtó által tíz éven át közbeszédben tartott témával és azzal, hogy akkoriban is ritkaságszámba ment egy ilyen monumentális emlékmű avatása. Az Arany-emlékév és a Múzeumkert rekonstrukciójának részeként a szoboravatás 125. évfordulójára megújuló műalkotás restaurálását a Forgax Kft. végzi, és jelenleg az alvállalkozó Háromszobrász Kft. somoskői műhelyében várják a megtisztulást a szoboralakok. A magyar-szlovák országhatár túloldalán magasodó somoskői vár lábánál téli világ fogad, a hóban bronzalakok várják, hogy a restaurátorok szorgoskodni kezdjenek körülöttük. A műhelyben hatalmas Krisztus-szobor magasodik, ha elkészül, a dabasi Krisztus király kápolna tetején fogja áldásra emelni a karjait. Az ő szomszédságában ücsörög gondolkodó ábrázattal Arany János, a közelükben pedig Piroska szobra emeli arcát az ablakokon beszűrődő fény felé. Toldi nincs itt, őt már elkezdték letisztítani. Bobály Ádám restaurátorral bokáig süppedünk a hóba, miközben a szemközti dombtetőre bandukolunk, ahol egy raktárépület mögött, egy teherautó és kérődző tehenek szomszédságában Toldi Miklós várakozik. A restaurátor közben elmeséli, hogy a nemzeti múzeum munkatársai úgy döntöttek, maradjon meg a szobron a patina, ezért csak a rárakódott szennyeződésektől tisztítják meg az alakokat. Először vízzel, majd finomszemcsés szórás következik szódabikarbónával, hogy a patina ne sérüljön. Toldi Miklós szobra pedig - egy tonna szódabikarbóna hatékonysága után - minden feketeségtől megszabadulva már csak egy újabb vizes tisztításra és egy lakkrétegre vár. Arany János kultuszának központi emléke várhatóan március elején tér vissza - immár megújulva - a Múzeumkertbe. Megtisztulásra várva egy Krisztus-alak szomszédságábanFotó: Kurucz Árpád Pszichothrillert támogat a Filmalap Magyar Idők 2018 februárjában kezdi el forgatni erdélyi és budapesti helyszíneken VALAN című bányászvárosi pszichothrillerét a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán, Grunwalsky Ferenc és Kende János osztályában végzett, első filmes Bagota Béla. A film egy erdélyi bányavárosban fog játszódni, története szerint a harmincas éveiben járó főszereplő (a Kaszás Attila-díjjal már elismert tehetségű Krisztik Csaba - képünkön jobbra) két évtizeddel korábban, rejtélyes körülmények között eltűnt húga után kezd el nyomozni, amely során sötét titkok és a múlt démonai egyaránt felbukkannak. Bagota Béla az egyetem elvégzése után többek között az Isteni műszak, a Swing, a Kút és a Reisz Gábor rendezte Rossz versek című filmekben dolgozott eddig első asszisztensként. A film operatőre Garas Dániel (Mázli, Moszkva tér, Szezon), zeneszerzője pedig Márkos Albert (Taxidermia, Utolsó idők, Mancs, Zero) lesz. Bagota Béla VALAN című filmjének gyártását 292 millió forinttal támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap.