Magyar Idők, 2018. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-16 / 13. szám
2 BELFÖLD Kovács Zoltán: A milliárdost senki nem választotta meg, ahogy a civil szervezeteket sem Visszavágni készül Soros György Soros Györgyöt és a hozzá kötődő csoportokat soha senki nem választotta meg, a magyar kormány pedig úgy gondolja: egy nemzet sorsának alakításáról választott képviselőik útján az adott ország állampolgárai hivatottak dönteni - mondta tegnap a Financial Times kérdésére Kovács Zoltán. A kormányszóvivőt azzal kapcsolatban szólaltatta meg a londoni lap, hogy elemzésükben azt írták: visszavágásra készül Soros György az őt és szervezeteit ért támadások miatt. Nagy Áron Párhuzamot vont a nemzeti-konzervatív, saját megfogalmazása szerint populista-nacionalista politikai kurzusok és a megbukott kommunista rezsimek között Soros György a Financial Times című brit lapnak adott tegnapi nyilatkozatában. A tőzsdespekuláns, akiről a cikkben azt írták, visszavágni készül az őt ért támadások miatt, úgy fogalmazott: déjá vu érzete van. Szerinte a jelen különbsége a közelmúlttal szemben csupán az, hogy a domináns ideológia most nem a marxizmus-leninizmus, hanem a nacionalizmus. Mint az előbbinek, ez utóbbinak is Oroszország a melegágya, szögezte le, kétséget sem hagyva afelől, hogy a személyét és az általa irányított Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatát bírálók a Kreml kottájából játszanak. Mindemellett aggodalmát fejezte ki az általa korábban többször idealizált, a nyílt társadalom építésében élen járó Európai Unió belső állapotai miatt. Soros úgy érzi, az integráció, ahogy harminc esztendeje a szovjet birodalom, a szétesés szélére sodródott. Ő azonban pénzt, időt és energiát nem kímélve fog küzdeni a jövőben is liberális utópiájának megvalósításáért. Bár úgy tervezte, visszavonul, a történelmi helyzetre tekintettel végül mégis a maradás mellett döntött, s bejelentette: további öt éven át kívánja vezetni a 140 országban tevékeny OSF-et. A nacionalizmus előretörésének megfékezésében az alapítványoknak és a rajtuk keresztül a hálózathoz kapcsolt szervezeteknek jut a főszerep, amelyek „vibráló és toleráns demokráciák” építésén fáradoznak, azaz végeredményben politikai tevékenységet folytatnak. És ez az, amit számos kormány, köztük a magyar vagy éppen az izraeli elfogadhatatlannak, demokráciafelfogásával összeegyeztethetetlennek tart -fejtette ki Kovács Zoltán, a magyar kormány szóvivője a Financial Times kérdésére. A szuverén államok társadalmi és gazdasági berendezkedéséről, a politikai irányvonalról kizárólag az adott ország állampolgárai és választott képviselőik hivatottak dönteni az alkotmány szabta keretek között. „Sorost soha senki sem választotta meg, a szervezeteket - NGO-kat, emberi jogi csoportokat és így tovább - soha senki sem választotta meg”, fogalmazott. Ezzel azonban nem győzte meg a lap publicistáját, aki az Orbán-kormány Soros-ellenességét elemezve antiszemita hangulatkeltéssel vádolta meg a Fidesz- KDNP-t. Soros visszavágása szempontjából lényeges, hogy a spekuláns tavaly 18 milliárd dollárral tömte ki az OSF hálózatát. Ebből futja politikai akciókra, ellenzéki csoportok támogatására, a „renitens” kormányok megrendszabályozására. Mindezek a lépések egyáltalán nem idegenek Sorostól, aki Szerbiától Grúzián, Ukrajnán és Macedónián át egy sor országban gyakorolt döntő hatást a politikai folyamatokra. Magyarország sem kivétel, ahol a rendszerváltozás előtt az antikommunista ellenzéket, utóbb viszont az MSZP-t és az SZDSZ-t igyekezett több ízben hatalomba segíteni, mint arról korábban a Magyar Idők hasábjain már beszámoltunk: 1994-ben és 2002-ben sikeresen. Az emberi jogi csoportoknak sincs joguk dönteni egy ország politikai irányvonaláról Fotó Havran Zoltán VIZSGÁLAT ALATT a KORMÁNYBUKTATÓ A Judicial Watch amerikai konzervatív, független jogvédő szervezet közérdekű adatigényléssel fordult az Egyesült Államok külügyminisztériumához: az Obama-adminisztráció milyen módon támogatta és működött együtt Soros György szervezeteivel a korábbi macedón kormány megdöntésében? Miután az amerikai külügy megtagadta az anyagok bemutatását, a Judicial Watch végül pert indított a közérdekű adatok megszerzése érdekében. Egy panelháztömbben elférnének a Helsinki pénzélől Nem díjazzuk a hálózatokat Több Soros György támogatását élvező szervezet is növelni tudta tavaly társadalmi támogatottságát: a Helsinki Bizottságnak például már több mint ötszázan ajánlották fel adójuk egy százalékát. Ezek szerint hazugság az az állítás, hogy a civiltörvény változásával ellehetetlenültek ezek a szervezetek, de az is, hogy ezek lennének a hazai „civilek” vagy a „civil társadalom” reprezentánsai. Magyar Idők Miközben bel- és külföldi fórumokon előszeretettel lépnek fel a „civilek” és a „civil társadalom” képviseletében, a Figyelő és az Origó gyűjtése szerint a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata által százmilliókkal támogatott Helsinki Bizottságnak elenyésző a közösség részéről érkező támogatottsága. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2017-es, tehát legfrissebb listája szerint a szervezetnek tavaly mindössze 516-an ajánlották fel a személyi jövedelemadójuk egy százalékát. Érdemes hozzátenni: ezzel javítottak egy évvel korábbi eredményeiken, tehát az általuk támadott és megbélyegzőnek kikiáltott civiltörvénynek és az oly gyakran emlegetett kormányzati nyomásgyakorlásnak, mi több, terrornak rájuk nézve nemhogy negatív hatása nem volt, de még talán profitáltak is belőle. A felajánlások összességében valamivel több mint hárommillió forintot hoztak a Helsinkinek, ami századrésze annak az összegnek, amit Soros Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatától és más nemzetközi szervezetektől kaptak. Nem mellesleg ez az a tény, ami miatt sokakban megkérdőjeleződik, hogy a Helsinki Bizottság és a hozzá hasonló csoportok, szervezetek, körök és egyebek kit is képviselnek valójában. Az Origó tegnapi összeállításában további szervezetek adatait is idézte. Ezek szerint a Menedék - Migránsokat Segítő egyesületnek 52-en ajánlották fel adójuk egy százalékát, amiből 310 596 forint jött össze. A Majtényi László, a baloldal köztársasági jelöltje által vezetett Eötvös Károly Intézetet harminc ember támogatta, összesen 200 ezer forinttal. Ugyanakkor - mint arról a Magyar Idők beszámolt - milliókat kapott Soros hálózatától egyebek között az „alkotmányosság helyreállításának” előkészítésére. A Schilling Árpád nevével fémjelzett Krétakör Alapítvány nevét magánszemély írta bele adóbevallásába. A legnépszerűbbeknek a Transparency International és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) bizonyult. Előbbinek 400, utóbbinak 2359 támogatója akadt. A Soros Györgyhöz köthető szervezetek társadalmi beágyazottságáról tavaly lapunk is beszámolt. Érdemes felidézni, hogy a 2017. március 28-án lezárt adatsorban a TASZ a 185. helyen végzett 931 támogatóval. Ez csupán harmada a Tetovált Állatvédők vagy a Csodalámpa Óhaj-Sóhaj Kívánságteljesítő Alapítvány társadalmi bázisának. A Menedéknek 52-en ajánlották fel adójuk egy százalékát Fotó: Kurucz Árpád 2018. január 16., kedd Szél Bernadett is híven támogatja a spekulánst Magyar idők 'wmmmmmmmmmmmlfmmm. Szél Bernadett (képünkön) és pártja, az LMP Soros György érdekeit szolgálja, ezért az ellenzéki képviselő nem vehet részt egy olyan nemzetbiztonsági bizottsági ülésen, amely a Soros-tervvel foglalkozik - közölte Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Az MTI beszámolója szerint a kormánypárti politikus indoklásul azt mondta: LMP-s vezetők összevissza hazudoztak a nemzeti konzultáció alatt, mindvégig a Soros-tervet támogatták. Németh Szilárd azt is megjegyezte: Szél Bernadett olyan, migránsokkal foglalkozó szervezetnél dolgozott, amelyet Soros György fizet. - Ráadásul az LMP társelnöke ezt még le is tagadja, parlamenti önéletrajzában ugyanis nem szerepel ez a munka - fűzte hozzá. Kitért továbbá arra is, hogy Szél Bernadett néhány hónapja Brüsszelben találkozott a Soros György szervezetét méltató Vera Jourová uniós biztossal. Arra a kérdésre, hogy milyen alapon lehet kitiltani a nemzetbiztonsági bizottság üléséről Szél Bernadettet - aki tagja a testületnek, a Fidesz alelnöke úgy reagált: nincs kitiltva senki, de azon az ülésen, amelyen a Sorosterv téma lesz, az LMP-s tag nem vehet részt, mert egészen mást képvisel, mint a magyar érdek. Az 1300 menekült befogadásával kapcsolatos felvetésekre a kormánypárti képviselő azt válaszolta: oltalmazottakról van szó, akiket nem szabad összekeverni az illegális bevándorlókkal. Szél Bernadett 2015-ben, a bevándorlási válság kezdetekor Soros-konform nyilatkozatokat adott. Az LMP miniszterelnök-jelöltje együtt tüntetett a Soros-szervezetekkel, többször elvitatta a bevándorlás mint probléma létét, kiállt a kvóta mellett és elítélte a kerítésépítést. Többek között ilyeneket mondott: „Magyarországon a bevándorlás nem probléma, nincs menekülthullám.” (M1 Híradó, 2015. február 6.). „Ezzel szemben a tény az az, hogy nyugati országokban, tehát , amik nem tranzitországok, mint mi, akin átmennek ugye a migránsok legfőképpen, hanem olyanok, ahol le is telepednek ezek az emberek, ott nem bizonyosodott be, hogy elvennék a munkát vagy a szociális ellátásokat, hanem sokkal inkább az látszik, hogy nettó befizetők.” (Klubrádió, 2015. június 2.)