Magyar Idők, 2018. április (4. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-09 / 81. szám

A németek körében a tavalyinál is nagyobb az érdeklődés a magyar fürdővárosok iránt Érkeznek a charterek Sármellékre A sármelléki repülőtéren a Luft­hansa chartergépe nyitotta meg szombaton az idényt, a németek körében népszerű járat októbe­rig hetente közlekedik. A jövő hét­től több közvetlen járat érkezik Németországból a balatoni leszál­lópályára, mivel évről évre egyre többen választják pihenésük hely­színéül a térséget, illetve neves fürdőhelyeinket. Thurzó Katalin mmmmmmmmmmmm A Lufthansa Frankfurtból érkező idei első járata nyitotta meg szombaton a chartergépes szezont a sármelléki Hé­­víz-Balaton Airporton. A csaknem 140 férőhelyes, ezúttal 80 utassal landoló A319-est repülőt a szokásoknak meg­felelően tűzoltók vízfüggönye fogadta - tudósított az eseményről a távirati iroda. A hetente érkező járat a Magyaror­szágon már több mint húsz éve műkö­dő Mutsch Ungarn Reisen utazási iro­da szervezésében október végéig köz­lekedik, és újdonság, hogy 13 német nagyvárosból úgynevezett ráhordó já­ratokkal, frankfurti átszállással repül­hetnek a vendégek a nyugat-magyar­országi térségbe. Könnyid László, a Magyar Szállo­dák és Éttermek Szövetségének elnöke a gép fogadása kapcsán az MTI-nek el­mondta: a jövő héttől a nyári szezonig, majd az őszi hónapokban kéthetente közvetlen járat is érkezik Düsseldorf­ból, Hamburgból, illetve Berlin Tegel repülőteréről, ezeknek a chartereknek a közlekedtetésére a brit Flybe légitár­sasággal kötött szerződést a Mutsch utazási iroda. ÚJABB MINŐSÍTETT GYÓGYHELY Két évig tartó folyamat eredményeként Hajdúnánás Magyarország 35. minő­sített gyógyhelye lett - közölte a Turizmus.com szakportál. A minősítéssel a hajdúsági fürdőváros is csatlakozott az ország legelismertebb gyógyturisztikai célpontjai közé. Hajdú-Bihar megyében korábban két város, Hajdúszobosz­ló és Debrecen szerezte meg ezt a magas szintű elismerést. A minősítés során vizsgálták az infrastruktúrát, a ki­emelten védett területre előírt levegőtisztasági értéket - mind a négy évszakban -, a zajszintet, valamint a zöldte­rületek meglétét és minőségét is. A város számára a gyógyhellyé minősítés nemcsak marketing-, de pályázati szempontból is fontos turisztikai állomás, hiszen több hazai, illetve uniós pályázat előtérbe helyezi a gyógyhelye­ken megvalósuló fejlesztéseket. Ezenkívül több nyugat-európai ország egészségbiztosítója megtéríti az ügyfelei­nek a magyarországi gyógykezelés költségét, amennyiben a balneoterápiás gyógykezelés gyógyhelyen valósul meg, így remélhetőleg a külföldről érkező vendégek száma is emelkedik Hajdúnánáson.­­ A mostani foglalások alapján a ta­valyinál is nagyobb az érdeklődés a Né­metországból Sármellékre induló re­pülőjáratokra. Több héttel előre látha­tó, hogy a tervezettnél nagyobb kapa­citású gépekre lesz szükség - közölte a szállodaszövetség elnöke. Ismertette: a Hévíz-Balaton Airport­­ra érkező vendégek a nyugat-dunántú­li fürdőhelyeket keresik fel, és átlago­san két hétig tartózkodnak hazánkban. A térség látogatói számára Hévíz és Za­­lakaros, illetve Bükfürdő, Kehidakus­­tány és Sárvár a legkedveltebb úti cél, nyáron pedig a balatoni nyaralóhelyek iránt is megnő az érdeklődés - mond­ta Könnyid László. A sármelléki repülőtéren tavaly mint­egy 20 ezer utas fordult meg, akik a több­ségében német nagyvárosokból érke­ző gépekkel utaztak. Az elmúlt évek­hez hasonlóan az idei menetrendben is német városokkal biztosít összekötte­tést a repülőtér, a most indult charte­reken kívül májustól a Salamon Reisen szervezésében Drezdából, Erfurtból és Lipcséből jönnek további heti járatok a Germania légitársaság üzemeltetésében. A szakember korábban a Magyar Idők­nek elmondta: az előfoglalások alapján már látszik, hogy a beutazó turizmus idén nyáron meghaladja a 2017-ben mért értéket, mivel megnőtt a hazánk irán­ti érdeklődés. Várhatóan a főváros sem ürül ki a forró hónapokban, a budapes­ti gyógyfürdők, strandok, kulturális és gasztronómiai kínálat egyre vonzóbb a nemzetközi piacokon. A belföldi tu­rizmusban is erősebb évre számítanak a tavalyinál: a magyarok közül többen maradnak itthon, elsősorban a bizton­ságos körülmények miatt. A Balaton mellé sok városból indítanak közvetlen járatokat, népszerű a légikikötő Fotó: MTI/Varga György A társasházak fejlesztése kapta a legnagyobb lendületet Csúcson az építési kedv A lakásépítési engedélyek számának nagyarányú növekedése tovább­ra is Európa élére helyezi hazánkat. A tavaly kiadott engedélyek és a megtett egyszerű bejelentések száma kilencéves csúcsot jelent, az átadott lakásszám pedig 2010 óta a legmagasabb érték volt. Pintér Továbbra is az első helyen áll hazánk a lakásépítési engedélyek számának nö­vekedésében az Eurostat minap frissí­tett adatai szerint. Az Európai Unió sta­tisztikai hivatalának 2017. negyedik ne­gyedévi számaiból az látszik, hogy 2015 óta a vizsgált 22 ország közül Magyar­­országon nőtt leginkább, csaknem há­romszorosára a kiadott építési engedé­lyek és egyszerű bejelentések száma. A vizsgált két év során Málta és Írország ért még el kétszeresnél nagyobb növe­kedést. A számok egyébként Európa­­szerte a lakásépítés fellendülését mu­tatják, csak két országban, Norvégiá­ban és Macedóniában van a 2015-ös át­lagos negyedéves szint alatt a mutató.­­ A két- vagy többlakásos épüle­tekre szűkítve még nagyobb, 3,6-sze­­res bővülést látunk, ami azt mutatja, hogy a beruházók által értékesítésre épített társasházak kaptak az átlagos­nál is nagyobb lendületet - magyaráz­ta az adatsort Valkó Dávid, az OTP In­gatlanpont vezető elemzője. Szerinte a piacot egyértelműen a 2016 elejétől hatályos kormányzati döntések, azaz az új lakások forgalmi adójának 27-ről 5 százalékra csökkentése, a családi ott­honteremtési kedvezmény (csok) ösz­szegének jelentős növelése, valamint az önerős építkezésnél az áfa-vissza­igénylés lehetősége viszi előre. A 2017 negyedik negyedévében or­szágosan 9600 lakásra kiadott építé­si engedély a 2008-as, azaz a válság előtti szinteket idézi, és az elmúlt ki­lenc évben csak két negyedévben volt ennél valamivel magasabb a mutató. A megépülő lakások száma pedig hét év óta a legnagyobb volt a múlt év utol­só három hónapjában. A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly a kiadott építési engedélyek és egyszerű beje­lentések száma 38 ezerre nőtt, ami 20 százalékkal múlta felül a 2016-os szin­tet, és egyúttal kilencéves csúcsot je­lent. Eközben 14 400 új lakást adtak át, 44 százalékkal többet az egy év­vel korábbinál, ami 2010 óta a legma­gasabb érték. Sokan kihasználják a kedvező körülményeket az otthonteremtésre Fotó: Havran Zoltán Téli rezsicsökkentés: többen kapnak pénzt Somogyi Orsolya Kiterjesztette a téli rezsicsökkentés­ről szóló kormányhatározatát a kabi­net, a módosítás a választások előtti utolsó Magyar Közlönyben jelent meg. A dokumentum szerint a kiépített gáz­hálózattal nem rendelkező települések lakói is megkapják azt a 12 ezer forint kedvezményt, amelyhez a földgázzal vagy távfűtéssel fűtők jutottak. Ismert, a kormány március elején döntött ar­ról, hogy fogyasztási helyenként egy­szeri 12 ezer forintot írat jóvá a föld­gáz- és a távhőszolgáltatókkal, enyhí­tendő a téli rezsikiadásokat. Emellett egymilliárd forinttal megtoldotta az önkormányzatok tűzifaprogramjá­nak keretét. Összesen 345,696 millió forint jut azoknak, akiket a határozat módosí­tása előtt nem érintett a téli rezsicsök­kentés. A forrás a helyi önkormányza­tok működési célú kiegészítő támoga­tásai fejezet terhére kerül át a központi költségvetés újonnan létrehozott zse­bébe, mégpedig azonnali határidővel. Az önkormányzatok szeptember 30- ig használhatják fel, vagyis oszthatják ki az érintett háztartásoknak a támo­gatást. A pénz elosztásának módját és azt, hogy az összeg hogyan jut el a la­kossághoz, az önkormányzatoknak kell kialakítaniuk a helyi viszonyok figye­lembevételével. A legutóbbi Magyar Közlönyben meg­jelent intézkedés 279 települést érint, jel­lemzően Baranya, Borsod-Abaúj-Zemp­­lén, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében. Érintett még három nógrádi, két-két győr-moson-soproni és hevesi, valamint egy-egy Bács-Kiskun, Fejér és Pest megyei falu. A támogatás­ra ítélt települések közül a legkevesebb lakott ingatlannal Gagyapáti szerepel a listán, a borsodi faluban mindössze hat házban laknak. A legnagyobb, gáz­hálózattal el nem látott község pedig a Veszprém megyei Bakonybél, 506 lakott házzal. A határozatban az is megjelent, hogy összesen 28 808 háztartást érint a friss intézkedés. A támogatást minden földgázzal fűtő fogyasztó megkapja a fogyasz­tói közösségekben is. Ha a támogatás nem éri el a 12 ezer forintot lakáson­ként, május 31-ig lehet kérni a külön­bözet jóváírását. A Magyar Posta Zrt. (1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6.) mint kiíró, nyilvános pályázat keretében értékesíteni kívánja ingatlanait. Bővebb információ a https://posta.hu/beszerzesek_palyazatok oldalon található. www.posta.hu Magyar Posta

Next