Magyar Idők, 2018. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
2018-06-27 / 147. szám
www.magyaridok.hu BELFÖLD 5 Orbán Balázs: Akkor is megvédjük az embereket ha ez a Velencei Bizottságnak nem tetszik Nemzeti szuverenitásunk a tét Ahhoz, hogy a minket is érintő európai politikát befolyásolni tudjuk, hallathassuk hangunkat, tudnunk kell, hogy mi, magyarok kik vagyunk, mit akarunk, honnan jövünk és mit szeretnénk elérni - mondta el a Magyar Időknek adott interjúban Orbán Balázs. A Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, a Migrációkutató Intézet volt vezetője szerint kontinensünkön olyan erők állnak egymással szemben, amelyek radikálisan másképp képzelik el a jövőt. Hangsúlyozta, hogy a megerősödött szellemi hátország elengedhetetlen a politikai küzdelmek megnyeréséhez. Baranyai Gábor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter helyetteseként egyben stratégiai államtitkári feladatokat is ellát. Mit jelent ez utóbbi? - A stratégiaalkotást sokan valami bonyolult dolognak akarják láttatni, a balos technokrata gondolkodás pedig kifejezetten lejáratta a fogalmat, mert a stratégiaalkotás szó a kormányzati semmittevés elleplezését szolgálta. Ezzel ellentétben itt valami rendkívül egyszerű, de fontos dologról van szó. Egy számítástechnikai cég régi szlogenjével élve: „A jövő mozgó célpont, a stratégiai tervezés segíti a pontosabb célzást." Lehet, hogy a cég ezzel a mondással marketingszempontból nem volt sikeres, de filozófiai értelemben nagyon jó ez a megközelítés. - A kormány hogy tud „célra tartani”? ! - Arról van szó, hogy az általunk kívánatosnak tartott és elérni kívánt jövő ebben a bizonytalan világban folyamatosan mozgásban van, de a jó kormányzáshoz pontosan kell érezni, hogy milyen irányok erősödnek és gyengülnek, milyen lehetőségek nyílhatnak meg, illetve zárhatnak be. Emellett tudnunk kell, hogy mi, magyarok kik vagyunk, mit akarunk, honnan jövünk és mit szeretnénk elérni. Ehhez jövőképpel, alapos önismerettel és pontos, reális, jelenre vonatkozó helyzet- és mozgástér-értékeléssel kell rendelkeznünk. Ez az intellektuális, gondolkodó, elemző munka az, amit a Miniszterelnökség stratégiai államtitkársága egyrészt a miniszter, másrészt a miniszterelnök munkáját támogatva fog végezni a következő időszakban. Az EU változás, átalakulás előtt áll. Mi az államtitkárság stratégiája ebben az időszakban? - Első lépésben az Európai Unió helyzetének elemzéséhez sem kell sokkal többet tenni, mint hogy megnyitjuk az EU hivatalos honlapját, és megnézzük, hogyan írja le maga az Európai Unió a saját történetét. Miközben az elmúlt évtizedek történetét feldolgozó részek csupa győzelmi jelentéssel felérő, pozitív címet kaptak, a mostani időszaknak a honlap működtetői azt az alcímet adták, hogy A kihívásokkal teli évtized. Ez az alcím, tehát az elmúlt évtized nem szól másról, mint a gazdasági válságról, a versenyképességi problémákról, a migrációs krízisről, a terrorizmus térnyeréséről, illetve a britek kilépéséről. Ebből egyértelmű, hogy egy bizonytalan, útkereső közösséggel számolhatunk. Magyarország viszont az erős, magabiztos nemzetek békés, szabad és egyenrangú együttműködését megvalósító Európai Unióban érdekelt. Ezért az az érdekünk, hogy Magyarország hallassa a hangját, és ne hagyja, hogy számunkra kedvezőtlen irányba menjenek a folyamatok. Azt látjuk, hogy jelenleg minden felmerülő ügyben - költségvetés, migráció, EP-választások - jövőképküzdelem zajlik, olyan erők állnak egymással szemben, amelyek radikálisan másképp képzelik el a következő évtizedek Európáját. - Hol húzódik az európai politika legfőbb törésvonala? - Az egyik erő továbbra is egyenlő nemzetállamok együttműködő közösségeként tekint az unióra, míg a másik egy európai birodalom kialakításában, centrumban és perifériában gondolkodik. Ezért ha manapság uniós híreket olvasunk, sosem csak az aktuális ügyekről van szó, hanem a mögötte lévő konfliktusmezőről is. Ezért döntött úgy a kormányfő és a miniszterünk, hogy megerősítik a hazai uniós rendszert, és az uniós közpolitikák kialakításáért felelős államtitkár mellett kifejezetten egy uniós diplomáciai feladatokat is ellátó államtitkárt is behoznak a szervezetbe, illetve mostantól havi szinten tart a kormány uniós tematikájú ülést. A tét ugyanis nagy. - A tétről szólva az egyik ilyen meghatározó kérdés az illegális migráció. Ön szerint mi vár Európára és benne Magyarországra? - Amikor 2015-ben, a legnagyobb illegális bevándorlási hullám idején elindítottuk a korábbi munkahelyemen a Migrációkutató Intézetet, akkor már az első interjúkban is azt mondtam, hogy ez a legfontosabb XXI. századi sorskérdése Magyarországnak és Európának. Meg kell értenünk, hogy a migráció és ahhoz való hozzáállásunk nem lehet annak függvénye, hogy aktuálisan hányan érkeznek az EU külső határaira. A felső korlát nélküli bevándorlás olyan terhet jelentene az EU-nak, amit nem lenne képes elviselni, a globális versenyben a meglévő geopolitikai pozícióit is elveszítené. - Milyen kilátásai vannak a magyar uniós politikának a migrációs reformcsomagról szóló vitában? - Jelen pillanatban is zajlik a migrációs reformcsomag tárgyalása, amelynek egyik eleméről, a kötelező kvótákról már sokat beszéltünk. A kötelező kvótákkal szembeni ellenállás most is komoly energiákat köt le, de szerencsére annyit elmondhatunk, hogy jobbak a pozícióink, mint a vita kezdetén. A reformcsomagban azonban számos másik elem is megtalálható, és végső soron az a tét, hogy megmarad-e a tagállamok szuverenitása migráció- és menekültügyben. Ez ügyben pedig elhúzódó konfliktusokra számíthatunk. - Az alaptörvénynek az Országgyűlés által elfogadott hetedik módosítása milyen hatással lesz az illegális migrációra? - Az alaptörvény módosítása a már említett szuverenitási problémát kezeli, azzal, hogy magyar alkotmányos önazonosság elnevezéssel megpróbálja körülírni az alkotmány magját, érinthetetlen lényegét. Rögzíti továbbá, hogy idegen népesség nem telepíthető be Magyarországra, illetve azt az elvet is, hogy aki menedéket kér, annak bizonyítania kell, hogy azon biztonságos országokban, ahol korábban járt, ezt kifejezetten megtagadták tőle. A módosítás az egész magyar alaptörvényt egy olyan vázzal erősíti meg, amelyik alkalmas arra, hogy az alkotmányos szervek a mindennapi munkájuk során is képesek legyenek a magyar szuverenitás és mozgástér védelmére. Milyen céllal alkották meg a Stop, Soros! törvénycsomagot? - A törvénycsomag arra reagál, hogy a migráció kapcsán a bevándorlók és az országok mellett megjelent egy harmadik fél, a szakirodalom által migrációs közvetítőnek nevezett szereplők. Ezeknek a szereplőknek bizonyos tevékenysége felfogható humanitárius vagy jogi segítségnyújtási cselekménynek, de más tetteikben kifejezetten szervezik és ösztönzik az illegális bevándorlást. A migrációs közvetítők cselekményei nem fértek bele az embercsempészés tényállásába, de hozzájárulnak az illegális migráció katalizálásához, s indokolt volt rájuk a büntetőjog eszközrendszerét alkalmazni, ahogy az sok másik európai országban is bűncselekmény. Ennek feltételeit teremtette meg a Stop, Soros! A Velencei Bizottság a Stop, Soros! törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólított fel, de a kormány erre nem hajlandó. Szakmai vagy politikai vitáról van szó? - Alkotmányjogot is tanító oktatóként mindig nagy tisztelettel fordulok a Velencei Bizottság felé, amely alkotmányjogászokból álló testület, fontos szerepet töltött be a demokratikus átmenet segítésében, s ezért a kormány is mindig nyitott volt az innen érkező véleményekre. Így volt ez a Stop, Soros! törvénnyel kapcsolatban is, amelynek a jelentéstevők által összeállított előzetes véleménye meglehetősen kiegyensúlyozott volt. Elismerte, hogy legitim cél büntetni az illegális migráció segítését és támogatását, de kétségtelen, hogy bizonyos szakmai kritikákat is megfogalmazott - ezzel azonban önmagában semmi baj sincs. A véleménytervezet elfogadása előtt írásban és szóban azonban olyan módosítások érkeztek a tervezethez, illetve olyan felszólalások hangzottak el, amelyek a kormány számára elfogadhatatlanok. - Milyen jellegű módosítások érkeztek a Velencei Bizottság jelentéstervezetéhez? - Én képviseltem Velencében Magyarországot, úgyhogy a saját szememmel láttam, hogy a testület ebben az ügyben nem jogi véleményt, hanem politikai állásfoglalást készül elfogadni. Ugyanazokat az érveket hallottam, mint amit az Európai Parlament baloldali, liberális politikusaitól megszokhattunk. Szóvá is tettem, hogy elég jól állunk objektív jogi vélemény helyett szubjektív politikai állásfoglalást megfogalmazó európai szervezetből jelenleg, úgyhogy mi ehelyett a Velencei Bizottság eredeti szerepfelfogását támogatnánk. De a véleményt így fogadták el, erre pedig nem lehet mást mondani: Magyarország akkor is megvédi az embereket az illegális migrációtól, ha ez nem tetszik a Velencei Bizottságnak. Közben az Európai Parlament (EP) elfogadta a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) jelentését, amely szerint az országban fennáll a veszélye az európai értékek súlyos és módszeres megsértésének, s ezért indokolt a hetedik cikkely szerinti eljárás megindítása. Mit tehet most a magyar kormány? Az Európai Parlament baloldali, liberális többsége legalább konzekvens abban az értelemben, hogy sose árult zsákbamacskát, nem támogatja a nemzeti politikát folytató, konzervatív elveket valló magyar kormányt, s különösen annak szigorú migrációs politikáját. Ennek fényében nem meglepő, hogy a LIBE ezen kritikus csoport politikai nyomásgyakorlási eszköze lett. A magyar állampolgárok felháborodása jogos, de nem kell megijedni, a kormány kitart a migrációs politikája mellett, s az európai emberek iránti nagy tisztelettel reménykedik abban, hogy a választópolgárok jövő tavasszal egy más összetételű Európai Parlamentet fognak megválasztani. Az uniós döntésekben, jelentésekben valóban felfedezhető Soros György befolyása, a nyílt társadalom megvalósítására tett erőfeszítése? - Őszintén szólva, ahogy sorban derülnek ki európai szinten az összefüggések ésfonódások, egyre inkább azt gondolom, hogy szinte csak az fedezhető fel. - Említette, hogy a Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium által közösen alapított Migrációkutató Intézetet is vezette. Mi a feladata a tudományos műhelynek? - Azért hoztuk létre 2015-ben a Migrációkutató Intézetet, hogy legyen egy biztonságot adó szakmai és tudományos műhely azoknak, akik reálisan gondolkodnak a migrációról. Az intézet létrehozása jó ötletnek bizonyult, sikerült ezt a józan gondolkodást idehaza is megszilárdítani, és a tudományos közeg is számunkra kedvezőbbé vált az elmúlt három évben. Bízom benne, hogy folytatódhat az építkezés, idehaza és a nemzetközi térben is. Ugyan most még többségben van a nyitott kapuk politikája és a migráció, mint az emberi jog megközelítése alapján dolgozó migrációkutató intézetek, de folyamatosan nő az általunk is képviselt realista megközelítést alkalmazó, illetve a migrációs folyamatok árnyoldalait is kutató agytrösztök száma. Be kell látnunk, hogy a megerősödött szellemi hátország elengedhetetlen a politikai küzdelmek megnyeréséhez. I I I I Az államtitkár szerint Soros György befolyása érhető tetten az uniós döntésekben Fotó: Havran Zoltán