Magyar Idők, 2018. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
2018-06-27 / 147. szám
8 KÜLFÖLD Hivatalos az EU-tagsági törvény visszavonása Hivatalosan is érvénybe lépett a brit EU-tagságot rögzítő törvény visszavonását célzó jogszabály, miután II. Erzsébet királynő az előírt formális uralkodói aktussal jóváhagyta és kihirdette azt. A britek európai uniós tagsága megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő átfogó törvény korántsem az Európai Unióval folytatott brexittárgyalások végét jelenti, csak annak a törvényi keretrendszerét hozza létre, hogy a brit jogszabálygyűjtemény működőképes maradjon a brit EU-tagság megszűnése után is. (MTI) Szlovákia nem akarja segíteni a bevándorlókat Egy felmérés szerint Szlovákiában a megkérdezettek csaknem kétharmada (63 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az állam segítse az országba érkezett menekülteket. A széles körű felmérésben azt vizsgálták, hogy milyen elvárásai vannak a lakosságnak az állammal szemben. A kérdések döntő többsége a rendszerváltoztatás előtti időszak és a jelen viszonyai közötti különbségekre összpontosított. A 21 felvetést tartalmazó kérdőív válaszaiból kiderült, hogy a többség a piaci megoldásokkal szemben az erős szerepet vállaló államot részesíti előnyben. A válaszadók legnagyobb hányada az egészség- és az oktatásügy, illetve a munkaadó és a munkavállaló közötti viszonyrendszerben tartotta fontosnak az állam erőteljes szerepvállalását. (MTI) Érvényes Trump beutazási rendelete Az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság érvény ben hagyta Donald Trump el nök beutazási rendeletét, amely átmeneti ideig megtiltja néhány, többségében muszlim országból a beutazást az USA-ba. A döntés egyúttal elutasította azt az állítást is, amely szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztet egyes országokat, vagy aláírásával az elnök túllépte hatáskörét. Indoklásában a legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts leszögezte: a mindenkori amerikai elnöknek hatalmában áll a bevándorlás szabályozása, és Donald Trump rendelete nem mutat rasszista elfogultságot. (MTI) Integrációs vitát gerjeszt az elnök nagy támogatottsága Erdogan pártján a német törökök Szőcs László Németország még csak emésztgeti, hogy a szövetségi köztársaságban élő törökök az otthoniaknál nagyobb arányban, csaknem kétharmados többséggel támogatták a vasárnapi elnökválasztás győztesét, Recep Tayyip Erdogan államfőt. „Mi lelte őket?” - teszi fel a kérdést a Süddeutsche Zeitung, míg a Frankfurter Rundschau úgy véli: prob léma a német törökök (Deutschtürken) választási viselkedése. A hajnalig önfeledten az utcákon ünneplő tömeg látványa azzal együtt felkavarta Németországot, hogy a mintegy hárommilliós németországi török (és törökországi kurd) közösségből nem mindenkinek van török választójoga, így - 50 százalékos részvétel mellett - mintegy 420 ezren voksoltak Erdoganra. Mindez a németek szerint azért is vérlázító, mert miután a török politika az elmúlt években számos ponton konfrontálódott a némettel, most az ő iskoláikban tanult, az ő társadalmi és médiakörnyezetükben élő törökök többsége Ankara mellé állt. A német média napirenden tartotta például Deniz Yücel német-török újságíró ügyét, akit terrorvádak alapján egy éven át tartottak vizsgálati fogságban, mielőtt vádemelés nélkül szabadon engedték volna. „Németország liberális jogállamában kétharmadnyian szavaztak Erdoganra, egy olyan embert támogatva, aki éppen a szemétdombra hajítja Törökországban a szabadságot” - háborog a Süddeutsche Zeitung. Ez a bevándorlók integrációjának kri tikája is - mutat rá a Deutsche Welle rá dió, emlékeztetve: sok németnek már attól elkerekedett a szeme, hogy Mesut Özil és Ilkay Gündogan török származású német válogatott labdarúgó a választási kampányban Erdogannal fotóztatta magát. - Rossz érzés, amikor újra és újra az jelenik meg, hogy a felszín alatt minden másképp fest, a multikulti pedig megbukott - mondta Gökay Sofuoglu, a TGD németországi török szervezet elnöke. Sevim Dagdelen török származású radikális baloldali Bundestag-képviselő szerint Erdogan részben a török mecseteken keresztül épített ki hálózatot Németországban. Gülay Kizilocak, az esseni Törökország-tanulmányok Központjának kutatója úgy véli: az eredetileg vendégmunkásnak érkező törökök kitartottak hagyományos értékeik mellett, a fiatalokban pedig egyfajta „dafkereakciót” vált ki, hogy elégedetlenek az integrációval, úgy érezve, nem fogadják el őket eléggé. Örömünnep Berlinben az államfő győzelme alkalmábólFotó: Europress/AFP ELMARADT A GRATULÁCIÓ A legfőbb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke, Kemal Kilicdaroglu bejelentette: nem gratulál Recep Tayyip Erdogan államfőnek vasárnapi győzelméhez. - Miért gratuláljak egy diktátornak? - kérdezte. A CHP államfőjelöltje, Muharrem Ince ugyanakkor jókívánságait fejezte ki az elnöknek. Eközben a török külügyminisztérium nemtetszésének adott haragot olyan megállapításokkal kapcsolatban, amelyeket az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői tettek, így kifogásolta, hogy az EBESZ-jelentésben olyan példák is helyet kaptak, amelyek Ankara szerint nem férnek össze a megfigyelői tevékenység függetlenségével és pártatlanságával. (MTI) 2018. június 27., szerda Furgon hajtott egy holland szerkesztőség homlokzatába Mártonffy Attila Belehajtottak kisteherautóval a De Telegraaf című holland napilap amszterdami irodájába tegnapra virradóra, a rendőrség szerint szándékos támadás történhetett. Korai helyi sajtójelentések szerint a furgon hajnali 4 óra körül csapódott bele a város egyik kereskedelmi negyedében lévő szerkesztőség homlokzatának üvegfalába, és az ütközést követően kigyulladt. Az épület lényegében üres volt, csak a biztonsági őrök tartózkodtak bent, egyikük sem sérült meg. A hatóságok még keresik az ismeretlen tettest, aki egy másik autóval elmenekült a helyszínről. Feltételezések szerint ezt a kocsit az elkövető tettestársa vezette. Később a lap szerkesztősége közzétette honlapján a biztonsági kamerák felvételeit. Ezeken az látszik, hogy egy férfi kétszer is nekivezeti a fehér Volkswagen Caddy furgont az épületnek, és mielőtt távozik egy várakozó autóval, felgyújtja a gépjárművet. A sportra és bűnügyekre specializálódott, legnagyobb példányszámú holland napilapnak számító De Telegraaf célzott támadásnak minősítette a történteket. Paul Jansen főszerkesztő szerint a tett indítéka egyelőre nem világos. - Sajnos az újságírók mostanában több támadásnak is ki vannak téve. Sok az ellenségünk, és ez nem kis aggodalomra ad okot. Ugyanak kor nem hagyjuk magukat megfélemlíteni - szögezte le egy rádióinterjúban. Mark Rutte kormányfő Twitterüzenetében hangsúlyozta: a támadás pofon a szabad sajtónak és a holland demokráciának. Nem ez volt az első ilyen eset Hollandiában a közelmúltban. Múlt héten őrizetbe vették a Caleh Wagoh helyi motoros banda egyik vezetőjét, miután a gyanú szerint páncéltörő rakétával rálőtt a Panorama című magazin Amszterdamhoz közeli irodájára. Indítéka egyelőre ismeretlen a hatóságok előtt, de köze lehet ahhoz, hogy korábban megjelent egy cikk az újságban a motoros klub két tagjáról. A hatóságok tegnap délután arra szólították fel a De Telegraafot és négy másik, a szervezett bűnözésről szintén rendszeresen tudósító amszterdami lapot, hogy erősítsék meg a biztonságot, mivel valószínűleg bűnözői körök küldhették a támadót. Az oknyomozó újságírók sincsenek ezentúl biztonságban. Angela Merkel szerint nem születik teljes menekültügyi csomag a holnap kezdődő uniós csúcson Migráció: egyelőre marad a megosztottság Szinte lehetetlen a teljes menekültügyi reform elérése az uniós vezetők e heti csúcstalálkozóján. Angela Merkel kancellár - aki saját politikai karrierjét is vásárra viszi holnap - továbbra is összeurópai megoldást szorgalmaz, ám kizárólag a „tenni akaró" tagállamoktól várná el a menedékkérők visszafogadásáról szóló kétoldalú megállapodásokat. Közben a Donald Tusk vezette Európai Tanács visszavenné az irányítást a menekültügyi babérokra törő Európai Bizottságtól. Judi Tamara Nem készül el a menekültügyet európai uniós szinten szabályozó teljes csomag a tagállami vezetők holnap kezdődő csúcstalálkozóján - közölte tegnap Angela Merkel német kancellár, azt hangoztatva: jó hír, hogy a menekültügyről szóló hét irányelv közül öt esetében már sikerült megegyezésre jutni, ám nem nagyon jó hír, hogy két kérdéskör - köztük az átfogó dublini reform - továbbra is nyitott maradt. A belpolitikai válsággal küzdő kancellárnak tegnap is zsúfolt napja volt: Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök mellett Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét fogadta Berlinben. Sajtóforrások szerint a tagállami vezetőket tömörítő, Tusk vezette Tanács és a nemzetek felettiségen alapuló Európai Bizottság (EB) között egyre fokozódik a harc menekültügyben. A Politico brüsszeli portál friss cikke szerint a holnap kezdődő uniós csúcsra tervezett tanácsi megállapodástervezet egyszerűen semmibe veszi az EB bevándorláspolitikai kezdeményezéseit. A tanácsi szöveg realista, míg az EB csupán egy kívánságlistával állt elő - írta a lap egy belső forrására hivatkozva. Hamarosan bemutathatja javaslatait az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Migrációs Szervezet a Földközi-tengerből kimentett bevándorlók elhelyezésére és menedékkérelmük elbírálására Európán belül és kívül létrehozandó központokról - jelentette az EUobserver brüsszeli hírportál. A központok felállítása szakemberek szerint jogi és biztonsági kihívásokat jelenthet, az ötlet ugyanakkor egyre szélesebb támogatást élvez az unión belül. Azonban kérdés, hogy sikerülne-e találni olyan országokat, amelyek hajlandók létrehozni a területükön ilyen létesítményeket. Tusknak nemigen tetszik a kancellár javaslata Fotó: Reuters