Magyar Idők, 2018. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
2018-06-27 / 147. szám
www.magyaridok.hu A kafetéria hosszú távon nem kifizetődő, mert nem számít bele többek közt a nyugdíjalapba Bérversenyt hoz az új rendszer A lakhatási és mobilitási, a családokat támogató, valamint az öngondoskodást segítő kafetériaelemek megtartásáról egyeztetnének a kormánnyal a munkaadói és a munkavállalói képviseletek, de a rendszer átalakításával kapcsolatos kormányzati szándékkal mindenki egyetért - nyilatkozták lapunknak az érdekképviseletek. A Pénzügyminisztérium megkeresésünkre kiemelte: cél, hogy a dolgozók munkájukért bért és ne utalványokat kapjanak. Nagy Kristóf-Thurzó Katalin Egyetértenek a szakszervezetek és a munkaadók a béren kívüli juttatások adókedvezményének egyszerűsítésével, amennyiben nem csökkennek a nettó jövedelmek. Konszenzus alakult ki a kormánnyal abban, hogy a dolgozóknak a legtöbb pénzt bérben kell odaadni, viszont további egyeztetéseket folytatnának a lakhatási és mobilitási, családtámogatási, valamint öngondoskodáshoz kapcsolódó elemek megtartásának érdekében. Jelenleg a közszférában legfeljebb évi 200 ezer, a versenyszférában 450 ezer forintos a juttatási keret. Jellemzően nem az arra inkább rászoruló, minimálbérhez közeli keresetű munkavállalók részesülnek kafetériában, ráadásul jelenleg a vállalkozások töredéke, 24 ezer cég ad béren kívüli juttatást - közölte a Magyar Idők megkeresésére a Pénzügyminisztérium. A tárca arra is figyelmeztet: az ezeknél a vállalatoknál dolgozók átlagos jövedelme magas, mintegy duplája a kafetériát nem fizető cégek foglalkoztatottjainak, ráadásul a kisebb cégek a magas adminisztrációs terhek miatt sem alkalmazzák ezeket a juttatási formákat. A Szép-kártya egyrészt a munkavállaló aktív pihenését, rekreációját segíti, másrészt a turizmus fejlesztésén keresztül a gazdasági növekedést is erősíti, ezért megéri adópolitikai eszközökkel is támogatni. A kormány javaslatának célja a vállalkozások visszajelzése alapján a béren kívüli juttatási rendszer egyszerűsítése és az, hogy a dolgozók a munkájukért a lehető legmagasabb bért és ne utalványokat kapjanak. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta, a következő napokban egyeztetnek a szakszervezetek arról, hogy a béren kívüli juttatások közül a Szép-kártya és az óvodai támogatás mellett milyen elemek megtartására, esetleg azok pótlására tegyenek javaslatot. Elsősorban a lakhatással és mobilitással, családtámogatással és öngondoskodással összefüggő elemek megtartását támogatja az érdekképviselet. Palkovics emlékeztetett: Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap azt közölte, a kormány nyitott a szociális partnerekkel közös párbeszédre még az adócsomag elfogadása előtt. Szintén a tárgyalások folytatását javasolja a Liga Szakszervezetek. Mészáros Melinda elnök megkeresésünkre szintén a szociálpolitikai, társadalompolitikai, valamint munkaerőpiaci célokat elősegítő elemek megtartása mellett érvelt. Kiemelte: a bértárgyalások során elsődleges szempont lesz a jövőben, hogy a versenyszféra munkavállalóit ne érje hátrány, ugyanakkor nincs rá garancia, hogy a munkaadók kompenzálják a juttatások kiesését. Földiák András, a közszférában dolgozókat képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint nem jó lépés a kafetéria-rendszer átalakítása, főként a lakhatási támogatások eltörlése. Hozzátette: a közszférában dolgozók nagyjából egyharmada kap béren kívüli juttatást, az állam feladata lesz számukra a nettó jövedelemben jelentkező kiesést kompenzálni. Össze kell fogniuk a szakszervezeteknek, amikor a 2019-es béremelések mértékéről tárgyalnak. Nem lehet mindent a kormányon számon kérni, hiszen a fizetéseket a cégek maguk döntik el az üzleti terveiknek megfelelően - fejtette ki Bubenkó Csaba. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke felhívta a figyelmet: számos munkáltató kihasználta az eddigi kedvezményeket, és több, nem bérjellegű kifizetést is a kafetériarendszeren keresztül biztosított, miközben a bérmegállapodás szerint a költségek csökkentek. Ezzel úgy egészítették ki a fizetéseket, hogy az a dolgozónak nettóban megfeleljen, azt azonban sokan nem tudják, hogy a kafetériák nem számítanak bele a nyugdíjalapba, ahogy a táppénz, a szabadság és a műszakpótlék összegét sem befolyásolják. Tisztességes alapbért kell fizetni, és akkor nem rázza meg sem a munkaadókat, sem a dolgozókat egy ilyen változás - összegezte az érdekképviselő. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke üdvözli a rendszer egyszerűsítését, ugyanakkor az említett elemek megtartását a munkaadói oldal is támogatja, mivel létfontosságúak mind a mobilitási célú, mind az öngondoskodást támogató juttatások. Kiemelte: a nagyobb cégeknél jellemző a kafetéria, amelyek vélhetően alapbéresítik a korábbi juttatásokat. A munkaerőpiaci nyomás miatt aki teheti, bért is emel, ugyanakkor lehetnek olyan nehezebb helyzetben lévő vállalkozások, amelyek így kevesebb nettó összeget tudnak garantálni dolgozóiknak. Nem biztos, hogy megszenvedik a dolgozók a rendszer egyszerűsítését, a cégeknek ugyanis nem érdekük a mostani munkaerőpiaci helyzetben, hogy csökkentsék a nettó fizetéseket. Az is számít majd, hogy a megváltozott feltételekkel mekkora mértékben emelik az alapfizetéseket jövőre - mondta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint más kérdés, hogy a munkavállalók mára hozzászoktak a különböző kafetériákhoz, amelyeknek munkaerő-megtartó erejük van. A vállalatok számolnak: lesz, amelyik az eddigi juttatásokat teljes egészében beépíti a bérekbe, és lesz, amelyik csak egy részüket - úgy vélte, az utóbbi a valószínűbb. Mivel a kiskereskedelemben jellemzően a nagyobb láncok alkalmaznak kafetériát: olyan a munkaerőhelyzet, hogy jelenleg minden piaci szereplő a lehető legtöbb béren kívüli juttatást megadja a dolgozóknak, ha viszont a következő évtől szűkül a lehetőségek köre, az éles bérversenyt idézhet elő - jegyezte meg Vámos György. Mint mondta, harmadik éve jelentősen nőnek a fizetések a kereskedelemben, ami, noha a piac 58 hónapja folyamatosan bővül, komolyan megterhelte a cégek büdzséjét. Tavaly például, míg a kiskereskedelmi szektor bővülése 5,2 százalék volt, addig a bérek 17 százalékkal nőttek. A főtitkár üdvözli, hogy a mostani bonyolult szisztémát átláthatóbbá teszik, azonban hangsúlyozta: azokat a juttatásokat, amelyek közvetlenül a munkaerő-megtartást támogatják, egyelőre nem szabadna kivezetni, legfeljebb szakaszosan. Az érdekképviseletek egyes elemek, többek között a mobilitási támogatás megtartását szorgalmazzák Fotó: Bach Máté Fesztivállal búcsúzunk az elnökségtől Thurzó Szombaton egész napos, ingyenes családi programokkal és koncertekkel várják a látogatókat 14 évadzáró ünnepen a Várkert Bazár és a Művészetek Palotája (Müpa) előtt - hívta fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség. A két helyszín között egész nap hajójárat közlekedik, így a változatos programokat egy dunai úttal is összeköthetik a családok. A visegrádi csoport 2017-2018. évi magyar elnökség záróeseménye mindkét helyszínen különleges koncertekkel zárul: a Várkert Bazárnál utcabállal, a Müpában operettgálával, amelyet mozikoncert és látványos fényeffektek kísérnek. A szombaton 10 órakor kezdődő programokon gyermekek és a felnőttek sok szórakozási lehetőségbőll választhatnak, a bábelőadásoktól és a fimvetítésektől kezdve a hangszerkészítő workshopon, az utcabálon és a táncházon át a komoly- és könnyűzenei koncertekig mindenki megtalálhatja a neki legérdekesebb programot. A zenei élmények mellett mindkét helyszínen a négy tagország, azaz a cseh, lengyel, szlovák és magyar gasztrokülönlegességeket is megízlelhetik a látogatók. A magyar V4-elnökség alatt szervezett lakossági rendezvények fő célja egyfelől az, hogy még jobban megismerjük a visegrádi négyek hagyományait, kultúráját, másfelől pedig az, hogy a családok minél több időt töltsenek el közösen, és minél maradandóbb élményekkel gazdagodjanak a főváros kiemelt turisztikai helyszínein - mondta az esemény kapcsán Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Úgy vélekedett, egy ilyen rendezvény tökéletesen teljesíti ezt a célt, hiszen a két helyszínen szervezett kulturális programok hozzájárulnak a V4-közösség erősödéséhez is, közben az egész családnak tartalmas szórakozást adnak. A helyszíneket összekötő hajójárat pedig igazi közös családi felfedezőprogrammá teheti a napot, hiszen olyan szempontból láthatják a látogatók a fővárost, ahogyan mindenkinek látnia kell legalább egyszer - hangsúlyozta a vezető. Varjú Krisztina Dóra, Magyarország 2017-2018. évi V4-elnökségének lebonyolításáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy a magyar V4-elnökség fontos célként fogalmazta meg, hogy a V4 fogalmát kézzelfoghatóvá tegye a lakosság számára, és a négy ország közötti viszonyt még szorosabbra fűzze. • 9 . Kezdődik a Next-E hálózatának kiépítése Somogyi Orsolya Kijelölték a Mol-csoport és stratégiai partnerei (E.On, HEP, Petrol, BMW, Nissan) által kiépítendő, autók elektromos gyorstöltését szolgáló hálózat első tizenegy állomását a Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint. A Next-E konzorcium egy 222 helyszínen, 252 töltőberendezésből álló elektromos töltőhálózat kiépítéséhez foghat neki ezáltal, nagyjából 50 százalékos, 18,84 millió eurós uniós finanszírozással. A cél a cseh határtól a Fekete-tengerig és az Adriáig biztosítani a teljes átjárhatóságot a főbb európai közlekedési folyosók mentén 2020-tól. Magyarországon a következő pontokra keres a közbeszerzés keretében a Mal Nyrt. ajánlattevőket: Balatonlellénél az M7-es autópálya mindkét oldalán; az M1-es 22. kilométerénél a mindkét oldalról elérhető jobb oldalon; Vecsésnél az M0-s mindkét oldalán; Budaörsnél a Rubik utcánál az M1- M7-es csatlakozásánál; Győrben a Tatai úton; Görbeházánál és Hatvannál is az M3-as déli oldalánál; Siófokon a 70-es számú úton; valamint az M3-as Rekettyés pihenőnél az északi oldalon. Az ajánlattételi határidő július 19. A fenti tizenegy azonban még csak az ötöde a projektben felvázolt célnak, hiszen a tervek szerint 54 villám- és öt ultratöltőt telepítenének Magyarországon. Az első, 50 kW-os villámtöltők már idén üzemelhetnek, de az ultragyors, 150-350 kW-os állomások csak a következő évben jelenhetnek meg. MAGYAR GAZDASÁG 13 Online programmal segít a NAV Ingyenesen használható számlázóprogrammal segíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a július 1-jétől kötelező számlaadatszolgáltatást - tájékoztatta az adóhivatal tegnap az MTI-t. A tegnap óta elérhető online számlázót az adóhivatal főleg a kisvállalkozások számára hozta létre. Július elsejéig ellenőriznie kell minden vállalkozásnak, hogy az általa használt programmal megfelelően teljesíteni tudja-e a számla-adatszolgáltatási kötelezettségét. (MTI) Dánbiotechcég fejleszt Pécsett Magyarország átállása az új digitális ipari korszakra sikeres - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden a dán székhelyű Foss biotechnológiai cég pécsi kutatási és fejlesztési központjának alapkőletételén. Szijjártó Péter szerint sikeresek voltak a kormány azon intézkedései, amelyek nyomán a nagy nemzetközi vállalatok a magas hozzáadott értéket képviselő, a kutatásfejlesztésre alapuló és az innovációra irányuló beruházásaikat Magyarországra hozzák. (MTI)