Magyar Idők, 2018. szeptember (4. évfolyam, 204-227. szám)

2018-09-17 / 216. szám

2 BELFÖLD Határozati javaslat, uniós kormányülés, miniszterelnöki felszólalás az őszi ülésszak nyitónapján A Sargentini-jelentésre jogi és politikai választ fogalmaznak meg Az Európai Parlament múlt heti, Magyarország elleni támadása, a hazugságoktól hemzsegő Sargen­­tini-jelentés elfogadása és az arra adandó válasz adja meg az alap­hangot az őszi politikai szezon kez­detének. A kormánypártok hatá­rozati javaslatot nyújtanak be a Háznak, a kormány uniós temati­kájú ülésén a jogi ellenlépésekről döntenek. Orbán Viktor kormány­fő napirend előtti felszólalásban értékeli a kialakult helyzetet. Baranyai Gábor A kormánypártok ma, az Országgyű­lés őszi ülésszakának nyitónapján ter­jesztik a parlament elé azt a határoza­ti javaslatot, amely a Sargentini-jelen­­tés európai parlamenti megszavazásá­ra reagál. A határozat többek között ki fogja mondani, hogy a Sargentini-jelen­­tés hazugságokat és csúsztatásokat tar­talmaz. A magyar kormány szakértői a Sargentini-jelentés minden állítására már a múlt héten, az EP-ben lefolyta­tott szavazás előtt egy 108 oldalas, an­gol nyelvű iratban válaszoltak, amelyet minden EP-képviselőnek eljuttattak. A dokumentumból kiderül, a Sargenti­ni-jelentés pontokba szedett állításai közül 19 most folyó vitás eljárásokról szól, 13 már korábban lezárt eljáráso­kat kifogásol, 37 pedig ténybeli tévedés. A­­pa beterjesztendő határozat azt is kimondja, hogy a Sargentini-jelen­­tést az Orbán-kormány bevándorlás­­politikáját minden fórumon bíráló So­ros György emberei írták és az ő em­berei szavazták meg. A milliárdos spe­kuláns alapítványai, az Open Society Foundations (OSF) belső adatbázisából származó Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019 című kiadvány szerint a 751 EP-képviselőből 226 közvetlenül a Soros-hálózat „meg­bízható szövetségese”. Az Országgyűlés a dokumentum­ban azt is világosan ki fogja mondani, hogy Magyarország nem fog asszisz­tálni ahhoz a tervhez, hogy elvegyék tőle a határőrizet jogát, és a feleskü­dött magyar katonák és rendőrök helyett zsoldosok érkezzenek hazánk schenge­­ni külső határszakaszaira. Az Európai Bizottság reformterve alapján a Fron­tex európai uniós határ- és partvédel­mi szervezet felfegyverzett egységei az EU-tagállamok nemzeti hatáskörén át­lépve hajthatnának végre műveleteket. A nemzeti szuverenitást durván csorbí­tó brüsszeli dokumentumban a határ­védelem helyett határmenedzsmentről írnak. A határozati javaslatot a Fidesz és a KDNP képviselői a múlt heti ve­lencei kihelyezett közös frakcióülésen vitatták meg és fogadták el. A parlament őszi ülésszakának első munkanapján napirend előtt fog felszó­lalni Orbán Viktor. A miniszterelnök hagyományosan helyzetértékelést tart, amelyben várhatóan szó lesz a Sargen­tini-jelentés megszavazásáról is. A kor­mányfő beszédére a frakciók reagálhat­nak, a Magyar Idők értesülése szerint Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke már be is jelentette felszólalási igényét. A volt szocialista miniszterelnök megszóla­lása kicsit furcsa, mivel szombati sze­zonnyitó beszédében még a parlamen­ti ellenzéki politizálás kilátástalansá­­gáról beszélt, és nemzeti demokrati­kus ellenállásra szólított fel. Az EP-ben múlt héten történtek a mai uniós kormányülés napirendjén is szerepelnek. A kabinet tagjai döntenek arról is, hogy milyen jogi elégtételt ve­gyenek a kormány szerint szabálytala­nul, a tartózkodó szavazatokat kizáró EP-szavazás kapcsán. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ennek kapcsán csütörtökön úgy fogal­mazott, hogy a legvalószínűbb alterna­tíva az, hogy az Európai Bíróságtól az érvénytelenség megállapítását kérik a lisszaboni szerződésben foglaltakra és a joggyakorlatra hivatkozva. Idetarto­zik, hogy Heinz-Christian Strache oszt­rák alkancellár, közszolgálati és sport­­miniszter megkérdőjelezi a Sargentini­­jelentés érvényességét, ezért arra kérte Karin Kneissl külügyminisztert, hogy kérje ki az ügyben az Európai Unió Ta­nácsa jogi szolgálatának véleményét. Az Európa Parlamentben múlt héten történtek is napirenden szerepelnek Fotó: Kurucz Árpád Molnár Csaba és Niedermüller Péter feljelenti magát hazaárulás vádjával Gyurcsány ismét kormányt döntene A Sargentini-jelentés és Európa mellett tüntetett tegnap a balol­dali ellenzék Budapesten Magyar­­ország több mint Orbán címmel. A Bem téren a DK, az MSZP és a Párbeszéd vezetői is felszólaltak. Gyurcsány Ferenc holnapra a Par­lament elé várja az ellenzéki tün­tetőket, és addig akarnak marad­ni, amíg nem mond le Orbán Vik­tor és kormánya. Baranyai Az ellenzéki politikusok még most sem tudják elfogadni a magyar em­berek döntését. Brüsszelt és a beván­dorláspárti politikusokat támogatták Strasbourgban, és őket képviselik ide­haza is - reagált a Fidesz a Sargenti­­ni-jelentést megszavazó, azt ünneplő MSZP, DK és Párbeszéd tegnapi tün­tetésére. A Bem térre szervezett tün­tetésen, a nagyrészt idős emberekből álló egy-kétezres közönség előtt Gyur­csány Ferenc is felszólalt. A DK elnöke szerint nem lehet addig megnyugodni, amíg az „utca tömege” nem kényszeríti lemondásra Orbán Viktort és kormá­nyát. A volt szocialista miniszterelnök a 7. alkotmánymódosítás várható par­lamenti elfogadásának időpontjára idő­zítve újabb tüntetésre buzdította a je­lenlévőket. „Új választásért, új válasz­tási törvényért és a kormány buktatá­sáért” - vázolta a célokat Gyurcsány, majd közölte, hogy a demonstrálók úgy készüljenek majd, hogy nem csupán kedden, hanem szerdán és csütörtö­kön is maradni fognak. Az is elhang­zott: Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti kép­viselői feljelentik magukat hazaárulás vádjával. A DK elnöke közölte, párt­társainak így papírjuk lesz majd róla, igazak voltak-e a vádak. Karácsony Gergely arról beszélt, hogy büszke azokra az EP-képvise­­lőkre, akik kimondták, ami szerin­te triviális, és a magyar nemzet ér­dekében igennel szavaztak a jelentés­nél. A Párbeszéd zuglói polgármeste­re úgy fogalmazott: nem hazát árul­ni jöttek ide, hanem hazát venni, ha­zát visszavenni. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke az esélyegyenlőség hiányát rótta fel a kor­mánynak. A Sargentini-jelentés és an­nak megszavazása kapcsán a pártel­nök úgy fogalmazott: Orbán egy meg­bélyegzett populista, nem Európa erős embere, és maguk a kereszténydemok­raták űzték ki közösségükből, miköz­ben arról beszél, kereszténydemokrá­ciát építenek. Mellár Tamás, aki függetlenként szer­zett országgyűlési mandátumot, az el­lenzéki összefogás fontosságát hang­súlyozta. Iványi Gábor az előtte szóló Mellárhoz hasonlóan szintén összefo­gást sürgetett; a lelkész szerint a Nép­párt többsége nem Magyarországgal, hanem a jelenlegi kormánnyal szem­ben foglalt állást. A nagyrészt idősekből álló mintegy kétezer demonstráló a Bem téren gyűlt össze­Fotó: Bach Máté 2018. szeptember 17., hétfő Az őszödi beszédet még mindig sokan elítélik Kiss Adorján Hiába telt el tizenkét év Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hírhedt­té vált beszédének kiszivárgása óta, Magyarország lakosságának hetven­hét százaléka negatívan vélekedik az egykori kormányfő szavairól - derül ki a Nézőpont Intézet lapunknak ké­szített kutatásából. Ez szinte megegye­zik a 2010-es adatokkal, akkor a la­kosság csupán húsz százalékának tet­szett a kiszivárgott hangfelvétel tar­talma, szemben az idén mért huszon­három százalékponttal. Érdekesség, hogy Gyurcsány jelenlegi pártjának, a Demokratikus Koalíció támogatói­nak nagy része - kilencven százalé­ka - kiáll a pártvezető 2006-os be­széde mellett. Mint ismert, a kiszi­várgott beszéd után hatalmas tün­tetések kezdődtek szerte az ország­ban, főképp Budapesten történtek sú­lyos összecsapások a rendőrök és a demonstrálók között. A szocialisták tábora azonban megosztott a kérdés kapcsán: az MSZP-sek ötven száza­lékának tetszik az egykori szocialis­ta elnök beszéde, negyvenöt száza­lékának azonban nem. A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek tizenkilenc százaléka nem tudja az őszödi beszédet Gyurcsány Ferenc­hez kötni. Ez különösen igaz a fiata­labb korosztályra, a 18-29 év közöt­ti korcsoport negyven százaléka nem tudta megválaszolni, hogy ki mondta el a hírhedtté vált monológot.

Next