Magyar Idők, 2018. szeptember (4. évfolyam, 204-227. szám)
2018-09-17 / 216. szám
2 BELFÖLD Határozati javaslat, uniós kormányülés, miniszterelnöki felszólalás az őszi ülésszak nyitónapján A Sargentini-jelentésre jogi és politikai választ fogalmaznak meg Az Európai Parlament múlt heti, Magyarország elleni támadása, a hazugságoktól hemzsegő Sargentini-jelentés elfogadása és az arra adandó válasz adja meg az alaphangot az őszi politikai szezon kezdetének. A kormánypártok határozati javaslatot nyújtanak be a Háznak, a kormány uniós tematikájú ülésén a jogi ellenlépésekről döntenek. Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalásban értékeli a kialakult helyzetet. Baranyai Gábor A kormánypártok ma, az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján terjesztik a parlament elé azt a határozati javaslatot, amely a Sargentini-jelentés európai parlamenti megszavazására reagál. A határozat többek között ki fogja mondani, hogy a Sargentini-jelentés hazugságokat és csúsztatásokat tartalmaz. A magyar kormány szakértői a Sargentini-jelentés minden állítására már a múlt héten, az EP-ben lefolytatott szavazás előtt egy 108 oldalas, angol nyelvű iratban válaszoltak, amelyet minden EP-képviselőnek eljuttattak. A dokumentumból kiderül, a Sargentini-jelentés pontokba szedett állításai közül 19 most folyó vitás eljárásokról szól, 13 már korábban lezárt eljárásokat kifogásol, 37 pedig ténybeli tévedés. Apa beterjesztendő határozat azt is kimondja, hogy a Sargentini-jelentést az Orbán-kormány bevándorláspolitikáját minden fórumon bíráló Soros György emberei írták és az ő emberei szavazták meg. A milliárdos spekuláns alapítványai, az Open Society Foundations (OSF) belső adatbázisából származó Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014-2019 című kiadvány szerint a 751 EP-képviselőből 226 közvetlenül a Soros-hálózat „megbízható szövetségese”. Az Országgyűlés a dokumentumban azt is világosan ki fogja mondani, hogy Magyarország nem fog asszisztálni ahhoz a tervhez, hogy elvegyék tőle a határőrizet jogát, és a felesküdött magyar katonák és rendőrök helyett zsoldosok érkezzenek hazánk schengeni külső határszakaszaira. Az Európai Bizottság reformterve alapján a Frontex európai uniós határ- és partvédelmi szervezet felfegyverzett egységei az EU-tagállamok nemzeti hatáskörén átlépve hajthatnának végre műveleteket. A nemzeti szuverenitást durván csorbító brüsszeli dokumentumban a határvédelem helyett határmenedzsmentről írnak. A határozati javaslatot a Fidesz és a KDNP képviselői a múlt heti velencei kihelyezett közös frakcióülésen vitatták meg és fogadták el. A parlament őszi ülésszakának első munkanapján napirend előtt fog felszólalni Orbán Viktor. A miniszterelnök hagyományosan helyzetértékelést tart, amelyben várhatóan szó lesz a Sargentini-jelentés megszavazásáról is. A kormányfő beszédére a frakciók reagálhatnak, a Magyar Idők értesülése szerint Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke már be is jelentette felszólalási igényét. A volt szocialista miniszterelnök megszólalása kicsit furcsa, mivel szombati szezonnyitó beszédében még a parlamenti ellenzéki politizálás kilátástalanságáról beszélt, és nemzeti demokratikus ellenállásra szólított fel. Az EP-ben múlt héten történtek a mai uniós kormányülés napirendjén is szerepelnek. A kabinet tagjai döntenek arról is, hogy milyen jogi elégtételt vegyenek a kormány szerint szabálytalanul, a tartózkodó szavazatokat kizáró EP-szavazás kapcsán. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ennek kapcsán csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a legvalószínűbb alternatíva az, hogy az Európai Bíróságtól az érvénytelenség megállapítását kérik a lisszaboni szerződésben foglaltakra és a joggyakorlatra hivatkozva. Idetartozik, hogy Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, közszolgálati és sportminiszter megkérdőjelezi a Sargentinijelentés érvényességét, ezért arra kérte Karin Kneissl külügyminisztert, hogy kérje ki az ügyben az Európai Unió Tanácsa jogi szolgálatának véleményét. Az Európa Parlamentben múlt héten történtek is napirenden szerepelnek Fotó: Kurucz Árpád Molnár Csaba és Niedermüller Péter feljelenti magát hazaárulás vádjával Gyurcsány ismét kormányt döntene A Sargentini-jelentés és Európa mellett tüntetett tegnap a baloldali ellenzék Budapesten Magyarország több mint Orbán címmel. A Bem téren a DK, az MSZP és a Párbeszéd vezetői is felszólaltak. Gyurcsány Ferenc holnapra a Parlament elé várja az ellenzéki tüntetőket, és addig akarnak maradni, amíg nem mond le Orbán Viktor és kormánya. Baranyai Az ellenzéki politikusok még most sem tudják elfogadni a magyar emberek döntését. Brüsszelt és a bevándorláspárti politikusokat támogatták Strasbourgban, és őket képviselik idehaza is - reagált a Fidesz a Sargentini-jelentést megszavazó, azt ünneplő MSZP, DK és Párbeszéd tegnapi tüntetésére. A Bem térre szervezett tüntetésen, a nagyrészt idős emberekből álló egy-kétezres közönség előtt Gyurcsány Ferenc is felszólalt. A DK elnöke szerint nem lehet addig megnyugodni, amíg az „utca tömege” nem kényszeríti lemondásra Orbán Viktort és kormányát. A volt szocialista miniszterelnök a 7. alkotmánymódosítás várható parlamenti elfogadásának időpontjára időzítve újabb tüntetésre buzdította a jelenlévőket. „Új választásért, új választási törvényért és a kormány buktatásáért” - vázolta a célokat Gyurcsány, majd közölte, hogy a demonstrálók úgy készüljenek majd, hogy nem csupán kedden, hanem szerdán és csütörtökön is maradni fognak. Az is elhangzott: Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK európai parlamenti képviselői feljelentik magukat hazaárulás vádjával. A DK elnöke közölte, párttársainak így papírjuk lesz majd róla, igazak voltak-e a vádak. Karácsony Gergely arról beszélt, hogy büszke azokra az EP-képviselőkre, akik kimondták, ami szerinte triviális, és a magyar nemzet érdekében igennel szavaztak a jelentésnél. A Párbeszéd zuglói polgármestere úgy fogalmazott: nem hazát árulni jöttek ide, hanem hazát venni, hazát visszavenni. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke az esélyegyenlőség hiányát rótta fel a kormánynak. A Sargentini-jelentés és annak megszavazása kapcsán a pártelnök úgy fogalmazott: Orbán egy megbélyegzett populista, nem Európa erős embere, és maguk a kereszténydemokraták űzték ki közösségükből, miközben arról beszél, kereszténydemokráciát építenek. Mellár Tamás, aki függetlenként szerzett országgyűlési mandátumot, az ellenzéki összefogás fontosságát hangsúlyozta. Iványi Gábor az előtte szóló Mellárhoz hasonlóan szintén összefogást sürgetett; a lelkész szerint a Néppárt többsége nem Magyarországgal, hanem a jelenlegi kormánnyal szemben foglalt állást. A nagyrészt idősekből álló mintegy kétezer demonstráló a Bem téren gyűlt összeFotó: Bach Máté 2018. szeptember 17., hétfő Az őszödi beszédet még mindig sokan elítélik Kiss Adorján Hiába telt el tizenkét év Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök hírhedtté vált beszédének kiszivárgása óta, Magyarország lakosságának hetvenhét százaléka negatívan vélekedik az egykori kormányfő szavairól - derül ki a Nézőpont Intézet lapunknak készített kutatásából. Ez szinte megegyezik a 2010-es adatokkal, akkor a lakosság csupán húsz százalékának tetszett a kiszivárgott hangfelvétel tartalma, szemben az idén mért huszonhárom százalékponttal. Érdekesség, hogy Gyurcsány jelenlegi pártjának, a Demokratikus Koalíció támogatóinak nagy része - kilencven százaléka - kiáll a pártvezető 2006-os beszéde mellett. Mint ismert, a kiszivárgott beszéd után hatalmas tüntetések kezdődtek szerte az országban, főképp Budapesten történtek súlyos összecsapások a rendőrök és a demonstrálók között. A szocialisták tábora azonban megosztott a kérdés kapcsán: az MSZP-sek ötven százalékának tetszik az egykori szocialista elnök beszéde, negyvenöt százalékának azonban nem. A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek tizenkilenc százaléka nem tudja az őszödi beszédet Gyurcsány Ferenchez kötni. Ez különösen igaz a fiatalabb korosztályra, a 18-29 év közötti korcsoport negyven százaléka nem tudta megválaszolni, hogy ki mondta el a hírhedtté vált monológot.