Magyar Idők, 2018. szeptember (4. évfolyam, 204-227. szám)

2018-09-11 / 211. szám

Kisfaludy-program: tízmilliárdok Ismét kongresszust tart a Jobbik Családbarát kampány indult turisztikai vállalkozóknak * i.ovai szeptember végén * 4.oldal Szülőnek lenni jó címmel * 1.oldal A SVÉD DEMOKRATÁK NEMZETPÁRTIAK Történelmük legrosszabb eredmé­nyét érték el a svéd választásokon a szociáldemokraták, de továbbra is a legnagyobb frakcióval rendelkeznek majd. Markus Wiechel, a harmadik helyen végzett, bevándorlásellenes Svéd Demokraták külügyi kabi­netvezetője lapunknak elmondta: álláspontjuk sok tekintetben egybe­vág a Fideszével, így például egyik országnak sincs joga beavatkozni a másik belügyeibe. - Egyáltalán nem szeretnénk Európai Egyesült Államo­kat. Magyarországnak és Svédország­nak is az lenne a célja, hogy önmagát irányítsa. Épp ezért hiszem, hogy nagyon jó együttműködés képzelhető el Magyarország és Svédország között - mondta Wiechel. Ss 3­, 9. oldal RÁCS MÖGÉ KERÜLTEK A BADACSONYI GYILKOSOK Letartóztatásba helyezték tegnap azt a két elkövetőt, akik szombat hajnal­ban Badacsonyban halálra rugdos­ták H. Csaba 20 éves zánkai borászt. S. Norbertet és V. Jánost halált okozó testi sértéssel gyanúsítja a rendőrség. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből a településre érkező romák a badacso­nyi borozósor melletti parkolóban vé­geztek áldozatukkal, aki arra figyel­meztette őket, hogy a tilos irányból hajtottak be oda. A lapunknak nyilat­kozó helybéliek sürgős megoldást vár­nak, és azt állítják: közismert, hogy a település az idényben különösen von­zotta a kemény bűnözőként viselkedő alakokat. is 6. oldal KÖTHENBEN IS FORRNAK AZ INDULATOK Pattanásig feszült a helyzet tegnap is a Szász-Anhalt tartománybeli Köt­­henben, ahol máig tisztázatlan kö­rülmények között életét vesztette egy német fiatalember, miután egy , bevándorlókból és németekből álló társaság összekülönbözött egymás­sal. A halálesettel összefüggésben őrizetbe vett két afgán bevándor­ló úgynevezett kíséret nélküli fiatal­korúként érkezett Németországba, de ma már felnőttek. Egyikük kito­­loncolási eljárása éppen folyamat­ban volt. A tartományi és városveze­tés attól tart, hogy a helyzet annyira elfajulhat, mint Chemnitzben, ahol egy szintén migránsok által elköve­tett emberölés nyomán szabadultak el az indulatok.­­ 8. oldal ■ IDŐJÁRÁS Forrás: OMSZ • ----------------------------­MA _ _ 27 °C 12 °c O­ SZERDA ,CSÜTÖRTÖK­­PÉNTEK 29 vA/ 30 vV 29 CfT 13 Cf~ 14fff V­­ ÁRFOLYAMOK Forrás: MNI EURÓ , USA-DOLLÁR 324,88 71­­­280,80 magyar idők konzervatív közéleti napilap www.magyaridok.hu • 2018. szeptember 11., kedd • IV. évfolyam 211. szám • 180 Ft A magyar baloldali EP-képviselők saját hazájuk ellen fognak szavazni Az Európai Parlament meg akarja törni Magyarországot Magyar Idők A jogállamiság magyarországi helyzetét liberális szemszögből elemző Sargen­­tini-jelentés Dömötör Csaba szerint a mandátuma végéhez érő Európai Par­lament utolsó kísérlete arra, hogy Ma­gyarországot megtörje. A Miniszterel­nöki Kabinetiroda parlamenti állam­titkára a Magyar Időknek adott inter­júban leszögezi: a hazánk uniós szava­zati jogának megvonását jelentő 7-es cikkely alkalmazása ebben az esetben nem több, mint zsarolási, fenyegetési eszköz, hiszen az Európai Tanácsban esélye sincs átmenni a javaslatnak. A kormánypárti politikus szerint az Eu­rópai Parlament szerdai szavazásánál sokkal fontosabb, hogyan néz majd ki az új parlament a jövő tavaszi válasz­tás után. A fő kérdés az, hogy meg­marad-e a bevándorláspárti többség vagy a bevándorlást ellenzők kerül­nek többségbe. Az Európai Parlament jogi szakszol­gálata hétfőn arra az álláspontra jutott, hogy nem számít voksnak a tartózko­dás a Sargentini-jelentésről szóló szava­záskor. A magyarországi baloldali pár­tok pedig már döntöttek: EP-képvise­­lőik megszavazzák a jelentést. Az MSZP elnöksége tegnapi ülésén egyhangúlag határozott így, jóllehet alig egy hete la­punknak még azt bizonygatták, hogy nem lesznek hazaárulók, és tartózkod­nak m­ajd a szavazáskor. Közben újabb csúsztatásokra derült fény: a Sargentini­­jelentésben úgy szerepel a segítő szer­vezetek felsorolásában a Pécsi Tudo­mányegyetem, valamint az ELTE jogi kara is, hogy arról az intézmény veze­tői nem is tudtak. A 2., 4. oldal SARGENTINI ELHAGYJA BRÜSSZELT Jövőre búcsút int az európai politikának a zöldpárti Judith Sargentini, aki az Európai Parlament (EP) elhagyása előtt még végigvinné a magyar jogál­lamisággal szemben rendkívül kritikus jelentését. A politikus bábszerepéről sokat elárul, hogy épp Magyarország potenciális megbüntetése után távozik. A po­­ litikus a holland Trouw napilap­ nak nyilatkozva egyebek mellett arról értekezett: a holnapi, Ma­gyarországról szóló parlamenti szavazás rendkívül izgalmas lesz, és minden azon múlik, hogy az európai parlamenti képviselők elég bátrak-e ahhoz, hogy saját politikai pártcsaládjukkal szem­ben szavazzanak. Sargentini az EP-ben töltött több mint kilenc éve alatt aktív harcot folytatott az LMBT (leszbikusok, melegek, bi­szexuálisok és transzneműek) kö­zösség jogaiért, a LIBE-bizottság tagjaként pedig a migránsok és menedékkérők egyik leghango­sabb európai védelmezőjeként vált ismertté. A 3. oldal Dömötör Csaba: A fő kérdés az, milyen összetételű lesz a következő uniós testület Fotó: Kurucz Árpád Nyugdíjprémium idén és jövőre is érkezhet Jakabász Tamás Idén és jövőre is fizethet az állam pré­miumot a nyugdíjasoknak - ezt mondta lapunknak a pénzügyminiszter helyet­tese. Tállai András számokat is emlí­tett. Felidézte, az idősek tavaly kaptak első alkalommal prémiumot: 2017 vé­gén minden nyugdíjas és nyugdíjsze­rű ellátásban részesülő személy akár 12 ezer forintban is,részesülhetett. A prémiumként akkor kifizetett juttatá­sok együttesen 24 milliárd forintot tet­tek ki. Az idei költségvetésben 32 és fél milliárd forint áll rendelkezésre, s a jövő évi büdzsé is számol nyugdíjprémium­mal, erre a célra 25 milliárd szerepel a 2019-es adatok között. Vagyis három év alatt összesen akár nyolcvanmilliárd forintot is áldozhat az állam nyugdíj­prémiumra. Fontos, hogy a külön jut­tatás kifizetésére akkor nyílik mód, ha a magyar gazdaság növekedése meg­haladja a három és fél százalékot, s a költségvetési hiány mértéke a tervek szerint alakul. A legfrissebb adat sze­rint idén, a második negyedévben 4,8 százalékkal nőtt a magyar GDP. Tál­lai András úgy fogalmazott: az ország eredményeiből az egész társadalom­nak, így a nyugdíjasok csoportjának is részesülnie kell. Az aktívak sikeréhez ugyanis hozzájárul a mostani nyugdí­jasok munkája. í1 14. oldal Várakozáson felüli bérmegállapodás Nagy Kristóf A korábbi várakozásoknál is jóval na­gyobb mértékben, akár 50 százalékkal emelkedhetnek a reálkeresetek 2017 és 2022 között, jóllehet a 2016-ban megkö­tött bérmegállapodásban 40 százalékos célt tűztek ki a felek. Szakértők szerint különösebb beavatkozás nélkül 45 szá­zalékkal érhet többet a fizetésünk négy év múlva, mint 2016-ban, ám a reálér­téke a garantált bérminimum átlagos, legalább évi 9 százalékos további eme­lésével már másfélszeresére is bővül­het. Ennek oka, hogy a középfokú vég­zettséghez kötött szakmai minimálbér a magasabb kereseteket is felsrófolja, rá­adásul annak a hagyományos formája már a munkavállalók egyre kisebb ré­szét érinti. A keresetek felzárkózását az alacsony infláció, valamint a munkaerőhiány is befolyásolja. A dolgozók megtartásáért folytatott harcban egyre kevesebb mun­káltató teheti meg, hogy nem emeli je­lentős mértékben a fizetéseket. A ha­marosan kezdődő minimálbér-tárgya­lásokon a munkavállalói oldal további két számjegyű minimálbér- és bérmini­mum-emelést kér, a munkaadók a bér­minimum megközelítőleg tíz százalékos felzárkóztatását várják. A minimálbér mértékét a munkaadók már nem emel­nék jelentősen. ^1­11. oldal

Next