Magyar Idők, 2019. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-16 / 13. szám
2 BELFÖLD Országos sztrájkra készülnek, de nem tudni, hogy mikor lesz és mekkora Csak kevesen lelkesednek a nagy tüntetés ötletéért Az ellenzék eredeti terve - hogy a szakszervezetekre rátelepedve szombattól országos sztrájkot indítanak - elbukott. Ezzel párhuzamosan azonban a magukat civileknek nevező kormányellenes csoportok egyre absztraktabb tüntetési ötletekkel állnak elő. Péntek-szombaton országos sztrájk nem, de félpályás útlezárás, „metrófoglalás”, belvárosi séta, étterem előtti tüntetés is lehet; az ezeken való részvételt eddig csak néhány százan jelezték. A sztrájkbizottságok közben az ellenzéktől eltávolodva dolgoznak a tervezett munkabeszüntetésen. Baranyai Gábor Szombaton több helyen kezdődik egy időben majd tiltakozás az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZD) szervezésében. Szinte az összes megyei jogú városban és több európai fővárosban is terveznek szombatra kormányellenes tüntetést. Budapesten élő közvetítéses körkapcsolás lesz a vidéki demonstrációkról a Clark Ádám téren, de van aznapra bejelentett tüntetés is, amelyet azonban nem az OSZD szervez, hanem magánszemélyek. A vonulásos demonstráció résztvevői a Szabadság híd pesti hídfőjétől, az Oktogontól, a Hősök teréről és a Blaha Lujza térről indulnak a Kossuth térre úgy, hogy lehetőleg blokkolják a belváros forgalmát. Ellenzéki csoportok szombaton a Gundel étterem előtt is tüntetni akarnak. A demonstrálók nem titkolt célja a budapesti közlekedés megbénítása, a Facebookon szervezkedő csoportok egy nappal korábban tartanak főpróbát. Péntekre a Yellow West HUN csoport hirdetett félpályás útlezárást a Váci útra, a Westend elé, méghozzá a délutáni csúcsforgalom idejére. Azért ide, mert „egy igen fájó ponton fog ütni”. Szintén pénteken a Földalatti Mozgalom azt tervezi, hogy az utazás feltételeit betartva elfoglalják a metró szerelvényeit. Céljuk az, hogy egy idő után már csak a demonstrálók legyenek a metrókon, amihez minimum tízezer tüntető kellene. A fenti megmozdulásokban az a közös, hogy a közösségi médiában szervezik őket, kormányellenesek és mindössze néhány száz ember ígéri biztosra a részvételét, ami a korábbi tüntetésekhez képest is csökkenést jelent. A több mint egy hónapja a munka törvénykönyve módosításának ürügyén indított demonstrációsorozaton a közös fellépés ellenére az ellenzék és a szakszervezetek nem találtak egymásra. Először egy január 19-i országos sztrájkban gondolkodtak a civilek, az érdekképviseletek egy része és az ellenzéki pártok, de ezt később útlezárásra, tüntetésre változtatták, látva az alacsony sztrájkhajlandóságot, a szervezési nehézségeket. Tegnap a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának ügyvivői testületi ülésén megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. A közszféra szakszervezeteinek sztrájkbizottsága ezen a héten kezdi meg a munkát, követeléseiket pedig a jövő héten fogják megfogalmazni. (Ez nem azonos a már említett OSZD által megfogalmazott követelésekkel.) Közben az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében pedig a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetévelközösen hirdetett országos sztrájkot, amelynek részleteit holnap ismertetik. A sztrájkbizottságok által megfogalmazott követeléseket először át kell majd adni a kormánynak, akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor lehet csak országos sztrájkot kezdeményezni jogszerűen, ezért továbbra is kérdéses, hogy lesz-e és mikor országos sztrájk. Önmaga paródiájába fordulhat minden ellenzéki, szakszervezeti törekvés Fotó: Havran Zoltán Nem tudnak elszámolni a közpénzzel a JAK-nál Magyar Idők smmomammmamammm Az irodalmi egyesületként működő József Attila Kör (JAK) nem tud elszámolni a számlájára érkezett közpénzzel, a balliberális írói szervezet vezetőségét a saját felügyelőbizottsága támadta meg a súlyos pénzügyi állapotok, a felelőtlen gazdálkodás gyanúja miatt - adta hírül tegnap az Origó. A történtek után a Magvető Kiadó is kihátrált a fiatal íróegyesület mögül: az anyagiak rendezésééig szüneteltetik az egyesület márkanevének számító JAK-füzetek kiadását. Az Origó birtokába került a szervezet legutóbbi, január 8-i közgyűlésének jegyzőkönyve, valamint a felügyelőbizottság felszólítólevele is, amelyekből többek között az is kiderül, hogy a balliberális irodalmi egyesület egyik tagja az egyik német tartományi kormánynál akarta feljelenteni az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amiért szerintük késleltették egy állami ösztöndíj folyósítását. Az elszámolás nélkül elköltött állami pénzek miatt mondhatott le múlt pénteken a JAK két vezetője, Nagy Kata elnök, valamint Németh Bálint titkár. A dokumentumokból kiderül, hogy a felügyelőbizottság többszörös felszólítással rótta fel a szervezetnek: a vezetőség nem készítette el határidőre a 2017- es pénzügyi elszámolást, a vezérkar nem nyújtotta be a közhasznúsági jelentést, ami törvényi kötelessége lenne, valamint súlyos gondok merültek fel a pályázati és projektelszámolásokkal. A dokumentumok szerint az elszámolási problémák a minden évben megrendezett táborokkal és a JAK-füzetekkel kapcsolatos költések körül vannak. Nagy bejelentését követően többen is könyvvizsgálatot követeltek a helyzet tisztázására, ám a magát véleményformálónak és nagy írószervezetnek tartó JAK közgyűlésén kevesebb mint tizenöten jelentek meg a 432 fős tagságból. A zűrös ügyekért az előző vezetőséget (Gaborják Ádám elnököt és Kassai Zsigmond titkárt) is komoly felelősség terhelheti. Az Origó emlékeztet arra is, hogy a József Attila Kör egy erősen balliberális elkötelezettségű irodalmi szervezet, amely ezen értékek mentén termeli ki az alkotásait és ezeknek a szerzőit. Ennek megfelelően - írja a hírportál - több alkalommal is nyíltan kikeltek a kormány ellen. 2019. január 16., szerda Soros György felügyeli tervei végrehajtását Magyar Idők A Fidesz-KDNP szerint Soros György diktálja Brüsszel migrációs politikáját - jelentette ki tegnap a kormánypártok nevében a KDNP frakciószóvivője. Nacsa Lőrinc szerint Brüszszelben a Soros-tervet hajtják végre, migránsokat akarnak betelepíteni Európába, népességcserét szeretnének a kontinensen, Soros György pedig személyesen és emberein keresztül is felügyeli a terv végrehajtását. Személyesen ad eligazítást az Európai Bizottság legfőbb vezetőinek, akikkel az elmúlt időszakban legalább húsz alkalommal találkozott - mindig zárt ajtók mögött -, így többször is személyesen tárgyalt Jean-Claude Junckerral, az Európai Bizottság elnökével, Frans Timmermansszal, a brüsszeli testület első alelnökével és Dimitrisz Avramopulosszal, a bizottság migrációs politikáért felelős tagjával - tette hozzá. A frakciószóvivő azt is mondta, hogy Soros György fizetett emberei napi szinten járnak be az Európai Parlamentbe és vesznek részt konkrét brüszszeli migrációs javaslatok kidolgozásban is. Úgy fogalmazott, gyakorlatilag a markukban tartják és befolyásolják az Európai Parlamentbe jelentős részét, több mint kétszázhúsz képviselőt, köztük a magyar baloldal EP- képviselőit is. A politikus megdöbbentőnek nevezte, hogy „Soros György mennyire behálózta Brüsszelt”. Nacsa Lőrinc ezért óriásinak nevezte az EP-választás tétjét: választani kell a bevándorláspárti Soros-lista és a Fidesz-KDNP bevándorlásellenes listája között. Mindezt kiegészíti a Fidesz tegnapi közleménye, amely szerint Gyurcsány Ferencék beálltak Soros György európai parlamenti választási kampányába, hogy helyet kapjanak a bevándorláspárti Soros-listán. Őket csak a hatalom érdekli, és a hatalomért cserébe Soros érdekét védik, a magyar emberek döntését pedig támadják, mert képtelenek elfogadni a demokratikus választások eredményét. A túlóra-szabályozás nem vonatkozik a tanárokra Csejk Miklós Megalakult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) sztrájkbizottsága a hétvégén. Szembeötlő, hogy a PDSZ által megfogalmazott követeléseknek csak egy része vonatkozik a pedagógusokra. Szűcs Tamás PDSZ-elnök úgy nyilatkozott a Népszavának: a cél továbbra is az, hogy egy közös szakszervezeti sztrájkbizottság jöjjön létre, így várják a többi érdekvédelmi szervezet sztrájkbizottságainak megalakulását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az üggyel kapcsolatban lapunknak elmondta, a tárca is a hét végén, a sajtóból értesült a PDSZ azon döntéséről, hogy sztrájkbizottságot állít fel. Hozzátették: egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy a követeléseiket hivatalosan benyújtották-e, így a tárgyalásokról sem tudnak még semmit elmondani. Ismertetésük szerint a PDSZ döntése azért meglepő, mert a Szakszervezetek által december óta kifogásolt túlóra-szabályozás a pedagógusokra nem vonatkozik, ahogy az általános követelések között leírtak sem. Álláspontjuk szerint a PDSZ csupán a kormányellenes általános sztrájkot sürgető ellenzékiek sorát igyekszik gyarapítani. " Különösen álságos az a követelésük, miszerint „érdemi, rendszeres érdekegyeztetésre alkalmas fórumokat kell létrehozni és működtetni”, miközben a PDSZ nem vesz részt a köznevelés-stratégiai kerekasztal munkájában - hangsúlyozta a szaktárca. Hozzátette, hogy a PDSZ sehol sem reprezentatív szakszervezet, tagsága a 2014-ben validált 2690 főről saját nyilatkozatuk alapján is jelentősen csökkent, azaz a pedagógusok legfeljebb egy százalékát tömörítik. Amennyiben sztrájk lesz, a pedagógusok is a sztrájktörvényben rögzített feltételekkel sztrájkolhatnak - tette hozzá a minisztérium. Csak a pedagógusok egy százalékát tömöríti a PDSZ Fotó: Havran Zoltán