Magyar Idők, 2019. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-21 / 17. szám
12 GAZDASÁG Érdemes előre dönteni a családi vagyonról A gyorsan változó viszonyok között érdemes lehet szakértőt bevonni a családi vagyon hosszú távú tervezésének kérdéseibe - így vélekedett a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke. Parti Tamás a köztelevíziónak kiemelte: a közjegyzőnek főként a családi vagyonjog és az öröklési jog területén van fontos szerepe. Példaként említette, hogy egy jól működő családi vállalkozás esetében közjegyző segítségével gondoskodni lehet arról, kik és milyen feltételekkel örököljék a céget. Ezeket a kérdéseket végrendeletekkel, öröklési szerződésekkel, az örökhagyó és az örökösök, illetve az örökösök egymás közötti megállapodásaival rendezni lehet. (MTI) Jól teljesített a hazai ipar, bár az ágazaton belül megfigyelhető kisebb arányváltozás - mondta Csath Magdolna az M1 televízió műsorában tegnap, a statisztikai hivatal legfrissebb adatait elemezve. A közgazdász különösen fontosnak nevezte az építőipar termelékenységének javítását, amire szükség van ahhoz, hogy a megnövekedett rendelésállományt az iparág vállalkozásai jó minőségben és elfogadható áron tudják teljesíteni. (MTI) • a gáz ára Ukrajnában Húsz százalékkal magasabb lesz Ukrajnában a lakossági gázár májustól - jelentette be Andrij Reva ukrán szociálpolitikai miniszter. Ukrajnában előzőleg novemberben nőtt a gázár, akkor 23,5 százalékkal. A gázáremelés az egyik fontos feltétele volt annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folytassa Kijev hitelezését. Az IMF tavaly december végén hagyott jóvá 3,9 milliárd dolláros új készenléti hitelkeretet, amely 14 hónapra szól, az első, 1,4 milliárd dolláros részletet már át is utalta a washingtoni székhelyű szervezet. (MTI) Úszik az aranyban Oroszország Az aranytartalék nagyságát tekintve Oroszország tavaly lekörözte Kínát, és az ötödik helyre lépett fel. Az orosz jegybank adatai szerint az aranytartalék idén január elsején 67,9 millió uncia (2112 tonna) volt. Aranytartaléka alapján a lista élén az Egyesült Államok áll, amelyet Németország, Franciaország és Olaszország követ. A hatodik helyre viszszaszorult Kína aranytartaléka 59,6 millió uncia volt. (MTI) Széles a kínálat új lakásokból, de a vevők mélyen a zsebükbe nyúlhatnak Egy négyzetméterért akár kétmilliót is kérhetnek Jelentős átadási hullámra lehet számítani idén az új lakásoknál, az elérhető kínálat pedig még most is elég széles. Az árak viszont tovább nőttek, mert miközben a fővárosban egyre több belső kerület beruházásainál haladja meg a négyzetméterár az egymillió forintot, vidéki nagyvárosokban sem ritka az 500-700 ezer forintos fajlagos ár. Pintér Balázs Tovább bővül a budapesti újlakás-piac: 2018 végén 469-re nőtt a megvalósítás különböző szakaszaiban lévő többlakásos lakóépületek száma, miközben az épülő és tervezett lakásállomány ezekben meghaladja a 32 ezret. Az Otthon Centrum (OC) friss piaci felmérése szerint a folyamatban lévő projektekben az értékesítettség aránya összességében 52 százalékos, vagyis a szóban forgó lakások majd felét még meg lehet vásárolni. Az összeállításból kiderül, hogy a legtöbb projekt továbbra is a XIII. kerületben épül, ahol a 2018. év végi állapot szerint 94 beruházásban hirdettek eladó lakásokat - ez a megvalósítás különböző fázisában lévő fővárosi társasházi projektek ötöde. Szintén kiemelkedik a III. kerület 54, a XI. kerület ötven és a II. kerület 39 projekttel. A szűken vett Belvárosban az új lakások átlagos négyzetméterára már kétmillió forint körül alakul. A budai I., II. és XII. kerületben az 1-1,5 millió forintos négyzetméterárak a jellemzők, de a külső pesti kerületekben is legalább 500-760 ezer forint közötti összeget kell egy új otthon egy négyzetméteréért fizetni. A megyei jogú városokban a múlt év végi állapot szerint 290 társasházi lakásprojekt volt elérhető, amelyekben összesen csaknem 8800 lakást hirdettek megvételre. A legtöbb beruházás Győrött, Debrecenben, Pécsett és Szegeden ismert, ahol az interneten is hirdetett lakásberuházások csaknem fele épül. Győrött 1530, Debrecenben és Szegeden egyaránt valamivel több mint ezer lakást kínáltak 2018 decemberében. A legdrágább vidéki beruházás Pécshez kötődik, ahol az egyik beruházó 740 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálja lakásait, ezzel szemben Miskolcon van olyan új társasház, ahol mindössze 190 ezer forintos négyzetméteráron elérhetők az otthonok. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a tavalyi első három negyedévben 10 218 új lakást adtak át, ami 28 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az ebben az időszakban kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján pedig több mint 26 ezer lakás építése kezdődhetett meg. 2017-ben az eladásra épült lakások száma meghaladta a hétezret, ami hétéves csúcsot jelent. Az Ingatlan.com szerint a tempó megmaradhatott, és mintegy tízezer olyan lakást adhattak át a múlt évben, amelyet vállalkozások értékesítési céllal építettek. A hirdetési portál adatai szerint a budapesti új lakások átlagos négyzetméterára mintegy 770 ezer forint volt a múlt év végén, az ország többi településén elérhetőké pedig 445 ezer forint. Ezrével épülnek otthonok a fővárosban és vidéken is Fotó: Havran Zoltán A kiváló borok erősítik a növekvő magyar borexportot Jó termés és vidám szüret Magyar Idők A hazai szőlő- és borágazatnak jelentős történelmi múltja, gazdag jelene és a magyar borászok szakmai munkájának eredményeként hosszú távú jövője is van - jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban évről évre megrendezett Vince-napi vesszővágás alkalmával. Mint mondta, a mórahalmi hegybíró tavalyi jóslata - amely szerint jó szőlőtermés és vidám szüret várható - beteljesült. A jó termés, az abból készülő kiváló borok tovább erősítik az évről évre növekvő borexportunkat - fogalmazott az ünnepségen az agrárminiszter helyettese. Farkas Sándor beszédében emlékeztetett rá, hogy Vince-nap alkalmából Ópusztaszeren több mint húsz éve találkoznak a borászok, a borrendi tagok és nem utolsósorban a bort kedvelő fogyasztók. A miniszterhelyettes szerint a bor kapcsolatot is teremt. Az újbor kóstolásakor a jelenlévők szót ejthetnek időszerű szakmai kérdésekről, az előző év eredményéről, a várható termésről. Különösen fontos esemény ez egy olyan település, illetve hegyközség életében, ahol a szőlészet-borászat, az újborkóstolás hagyományának gyökerei több száz évre nyúlnak vissza. Farkas Sándor szerint a Vince-napi vesszővágás köré kialakított ünnep lehetőséget kínál arra, hogy felidézzük a közelmúlt történéseit. Mint kifejtette, a hazai bortermelők évről évre arra törekszenek, hogy a legkiválóbb bor kerüljön a poharunkba, s ezzel is megerősítsék a magyar borok jó hírnevét. A tárca pedig mindent megtesz azért, hogy garantálja a mind jobb termelési feltételeket, valamint a jó bel- és külpiaci jelenlétet kiváló borainknak. Többek között ezt kívánják elősegíteni a borászati üzemek fejlesztésére, korszerűsítésére meghirdetett pályázatok, a borszőlőültetvények telepítésének és szerkezetátalakításának támogatása, a bürokrácia csökkentése, a szabályozás észszerűsítése - mondta a miniszterhelyettes. A borosgazdák Szent Vincét a bor védőszentjeként tisztelik, neve napját pedig hagyományosan termésjósló napként ünnepük. Szent Vincét a bor védőszentjeként tisztelik, névnapját pedig termésjósló napként ünnepült Fotó Havran Zoltán 2019. január 21., hétfő Forradalmasítja az agráriumot a digitalizáció Magyar Idők Garantálni kell az esélyegyenlőséget minden gazdálkodónak a mezőgazdaságot is forradalmasító digitalizáció lehetőségeinek kihasználásához - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a hét végén Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon. A tárcavezető a világ legnagyobb mezőgazdasági vására, a Nemzetközi Zöld Hét keretében tartott tanácskozásról a távirati irodának azt mondta, a digitalizáció olyan forradalmi változáshoz vezet az ágazatban, mint egykor az eke, a növény- és az állatnemesítés vagy a műtrágya megjelenése. Az állam vállalni tudja a digitalizációhoz szükséges alapvető infrastruktúra megteremtését, de a digitális beruházások megtérülése egészen más a nagyüzemi vállalkozásoknál és a kisgazdaságoknál. A világon minden kilencedik ember éhezik, ezért az agrárium legfontosabb feladata minden ember ellátása élelmiszerrel. A digitalizáció hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez és a fogyasztók azon elvárásának teljesítéséhez, hogy a mezőgazdasági termékek nyomon követhetők legyenek a termőföldtől az asztalig. - Segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is, és hozzájárulhat a fiatalok számára is vonzó technológiai környezet kialakításához - közölte Nagy István, hangsúlyozva, hogy a mezőgazdaságban a nemzedékváltás nemcsak itthon, hanem szerte a világon sarkalatos kérdés.