Magyar Idők, 2019. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-22 / 18. szám

18 KULTÚRA RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ-MŰSOR Karc FM 6.00 Hangoló 9.00 Spájz 12.00 Déli News 12.25 Kérdőjel 13.00 Karcolat 14.00 Sza­bad jegyzés 15.00 Partitúra 16.00 Palá­ver 18.00 Kódfejtők 18.30 Kérdőjel 19.00 Aroma 20.00 Hangadó 22.00 Karcolat 23.00 Szabad jegyzés Echo TV 6.30 Jó reggelt!­­ 9.00 Hírek 9.10 Napi aktuális 10.00 Hírek 10.10 Háttér­kép ® 11.00 Hírek 11.05 Hazahúzó 12.00 Híradó 12.301x1 13.00 Hírek 13.10 Civil kör 14.00 Híradó 14.25 Kultúrklub Major Melindával 14.35 Hosszabbítás 15.00 Hírek 15.10 Ma­gyarok 16.00 Híradó 16.35 Jó reggelt extra ! 17.00 Hírek 17.10 Kitekintő 17.35 Látókör 18.00 Híradó 18.30 E-Zone ® 19.00 Hírek 19.05 Napi aktuális 20.00 Híradó 20.35 Razzia ® 21.00 Hírek 21.10 Keménymag ® 22.00 Híradó 22.35 Újranyitott akták ® 23.00 Hírek 23.10 Napi aktuális 0.00 Hírek 0.10 Sajtóklub ® — " V • ■ " 1­­7.00 Híradó 7.20 Ma reggel 8.00 Híradó 8.17 Ma délelőtt 9.00 Híradó 9.15 Ma dél­előtt 9.30 Hírek 9.35 Ma délelőtt 10.00 Hír­adó 10.15 Ma délelőtt 10.30 Hírek 10.35 Élő egyház 11.00 Híradó 11.15 Ma délelőtt 11.30 Hírek 11.35 Kárpát expressz 12.01 Híradó 12.45 Ma délelőtt 12.50 V4­ híradó 13.00 Híradó 13.15 Ma délután 13.30 Hírek 13.35 Kék bolygó 14.00 Híradó 14.20 Ma dél­után 14.30 Hírek 14.35 Magyar gazda 15.00 Híradó 15.15 Ma délután 15.30 Hírek 15.35 Élő egyház 16.00 Híradó 16.15 Ma délután 16.30 Hírek 16.35 Kárpát expressz 17.00 Híradó 17.15 Ma délután 17.30 Hírek 17.33 Esély 18.00 Híradó 18.35 Ma este 19.00 Hírek 19.05 Család '19 19.30 Híradó 20.30 Ma este 21.00 Híradó 21.25 V4-híradó 21.30 Világhíradó 22.00 Híradó 22.35 Ma éjjel 23.00 Híradó 23.20 Idegen nyelvű hírek 2 0.05 Záró híradó M3 7.00 Híradó 7.20 Járóföld ® 7.55 Retrock 8.05 A palota ékköve ® 9.10 Vészhelyzet ® 10.00 Kisváros ® 11.00 Híradó 11.15 A Silla királyság ékköve ® 12.25 Torquato Tasso ® 13.55 Behár György szerzői est­je ® 14.50 Írek és magyarok - Két kultú­ra találkozása ® 15.50 A palota ékköve ® 17.00 Híradó 17.15 A Silla királyság ék­köve ® 18.25 Vészhelyzet ® 19.15 A ne­vem 19.30 Folkszínpad © 20.15 Kisváros ® 21.10 Pillangó ® 22.25 Az öreg tekin­tetes ® 23.55 Erkel Ferenc - Élet és élet­mű a felidézett pillanatok tükrében 1.05 Századfordító magyarok ® M4 Sport 7.00 Sporthíradó 7.35 Jégkorong Erste-li­­ga 10.00 Sporthíradó 10.30 Férfikézilab­­da-vb 12.25 Kisbajnok 13.00 Sporthíradó 13.30 Férfikézilabda-vb 17.00 Sporthíradó 17.15 Hungaroring-magazin 17.45 Fradi-tv 18.15 M4 Sport-stúdió 18.30 Vízilabda Baj­nokok Ligája: Ferencváros-Telekom Wa­­terpolo-An Brescia 19.40 M4 Sport-stú­dió 20.00 Jégkorong Magyar Kupa 22.05 M4 Sport­stúdió 22.30 Sporthíradó 23.00 Fradi-tv 23.35 Vízilabda Bajnokok Ligája 1.00 Jégkorong Magyar Kupa DunaTV 6.00 Híradó 6.45 Srpski­ekran 7.15 Unser Bildschrim 7.50 Ridikül ® 8.45 Mámoros szerelem ® 9.30 A vidéki doktor ® 10.25 Család-barát 12.01 Híradó 12.55 Főzzünk megint egyszerűen! 13.25 Honfoglaló ® 14.25 Végtelen szerelem ® 15.15 Hat nő­vér ® 16.10 Rex felügyelő ® 17.05 Ridikül ® 18.00 Híradó 18.35 Sorsok útvesztője ® 19.30 Honfoglaló ® 20.25 Önök kér­ték! © 21.20 Diagnózis ® 22.15 Eldorádó ® 0.05 Magyarország, szeretlek! RTL Klub 6.00 Reggeli ® 9.05 Asztroshow 10.10 Top Shop 11.55 Fókusz ® 12.25 Egy rém új feleség ® 12.55 Éjjel-nappal Budapest ® 14.10 Drága örökösök ® 15.15 A menta­lista ® 16.20 Elit - A szeretet útján ® 17.25 Fókusz ® 18.00 RTL Híradó 19.05 Drága örökösök ® 20.05 Barátok közt ® 20.40 Éjjel-nappal Budapest ® 21.55 Házon kívül ® 22.25 XXI. század - a legendák velünk élnek ® 22.55 RTL Híradó 23.30 Castle ® 0.35 CSI: A helyszínelők ® TV2 6.25 Tények 6.55 Mokka ® 8.50 Teleshop 10.45 Asztrovilág 12.00 Tények 12.30 Wal­ker, a texasi kopó ® 14.40 Piszkos pénz, tiszta szerelem ® 15.40 Marimar ® 16.45 Cennet ® 18.00 Tények 19.00 Exatlon Hungary ® 20.55 Legyen ön is milliomos! ® 22.20 Columbo ® 0.30 Tények extra Kányádi Sándor-emlékkiállítás nyílt Székelyudvarhelyen A jelenlét példája Magyar Idők Találkozások címmel Székelyudvar­helyen várja látogatóit a Kányádi Sán­dor-emlékkiállítás, amely először Bu­dapest I. kerületében, a Virág Bene­­dek-házban volt látható. A Kossuth­­díjas költő Budavár és Székelyudvar­hely díszpolgára is volt, innen a foly­tonosság. A Haáz Rezső Múzeumban viszont most egy továbbgondolt, kiegé­szített tárlat tekint be a közeli Nagy­­galambfalván született költőóriás éle­tébe és műveibe. A könyvek, hang­hordozók, kéziratok és fotók mellett nemcsak a költő felvételről hallható hangja idézi meg a Kányádi műveiből ismerős világot, hanem a virtuális va­lóság szemüveg által a látogató is fá­tól fáig lophatja magát a lovait kere­ső gyermek nyomán. Azt a nemzedéket is szeretnék meg­ajándékozni az ő jelenvalóságának él­ményével, akik már csak a verseiből is­merhetik őt - mondta Miklós Zoltán múzeumigazgató a megnyitón. Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester, Farkas Balázs, Magyarország Csíksze­redai főkonzulátusának első beosztott konzulja és Nagy Gábor Tamás, a Bu­davári Önkormányzat polgármestere, a költő barátja beszédeikben egyaránt kitértek arra, hogy Kányádi Sándor el­kötelezett híve és építője volt a magyar kultúrának, a nemzet napszámosaként járta a Kárpát-medencét és a világot, hogy szolgálja a költészetet és talál­kozzon az olvasóival. Tiszta gondo­latai, tartása és alkotói nagysága egy­aránt példaképpé teszi őt. Költészetének legfőbb tanítása a szü­lőföld szeretete, a táj, a kultúra és az ember egysége, az anyanyelv megtar­tóereje. Költői, írói, műfordítói mun­kássága mellett személyéhez számtalan értékteremtő vállalás fűződik, például közadakozásból Benedek Elek szellemi hagyatéka előtt tisztelegve állíttatta a budapesti Tabánban Elek apó kútját, és az ő kezdeményezésére született a Magyar Mesemúzeum. A költő életéből kiemelt pillanatok egy családi fényképalbum bensőséges hangulatát tükrözik Fotó: Lőrincz Csaba 2019. január 22., kedd Közös időnk a Nemzeti Múzeumban Pataki Tamás Van olyan tárgya, amely önnek a rend­szerváltást jelképezi? Esetleg videóra vagy hanghordozóra venné emlékeit az 1989-es évről? Ha igen, akkor irány a Ma­gyar Nemzeti Múzeum, amely a rend­szerváltás 30. évfordulója alkalmából meghirdette a Közös időnk című prog­ramját. A rendszerváltás évfordulójá­ról korszerű programokkal emlékezik meg a múzeum, amelynek része a tárgy­gyűjtés is. Ennek az a célja, hogy minél nagyobb interakció alakuljon ki a kö­zönség és a múzeum között, ezért az év minden hónapjában lesznek 1989-hez kötődő programok - fejtette ki Varga Benedek főigazgató a tegnapi sajtótá­jékoztatón. - Az 1989-es esztendő hét­köznapi szintjére vagyunk kíváncsiak - mondta Varga Benedek. A Nemzeti Múzeum sajtótájékoztató­ján többek között szó volt arról is, hogy nemsokára befejeződnek a Múzeum­kert munkálatai, legkésőbb február vé­gére elkészül a kert. A múzeum mögötti kertészházból kávézót, cukrászdát ala­kítanak ki, amelyet Apponyi Geraldine albán királynéról neveznek el, aki 1938- ban egyfajta társadalmi munkaként ké­peslapokat árult a múzeumban. Jól haladnak a Bem rakpartra ter­vezett Andrássy Gyula-emlékmúzeum munkálataival is. A kormány tavaly áp­rilisban kormányhatározatban tette le­hetővé a munka elkezdését. Jelenleg a múzeum koncepcióján és a műszaki ter­veken dolgoznak, amelynek 2021 dere­kára el kell készülnie az Andrássy-pa­­lota épületében. Bejelentette, hogy a ferencvárosi pályaudvarnál található Malenkij ro­bot emlékhelyet hivatalosan is jelölték az Év európai múzeuma díjára, a vég­leges döntés májusban, az European Museum Forum szarajevói kongresz­­szuson fog megszületni. Mint mond­ta, a győzelem azért lenne nagy fegy­vertény, mert így „nyugati barátaink is megértenék azt, hogy milyen sajá­tos múltja, szenvedéstörténete van a mi térségünknek”. I­­ Harminc éve, 1989. január 22-én hunyt el Weöres Sándor Az örök gyermek, a mesebeli poéta Juhász Kristóf Weöres Sándor a halhatatlan költők közt is különleges típus, mert többfé­le kultusza van, és ezekhez a szemé­lyisége sem kell. Utóbbit értsük így: ahogy egy Petőfi-versben a Petőfi-virtus, ahogy egy Ady-versben a küldetéstudat önemésztő magányossága, úgy Weö­res műveiben nem élhető meg Weö­res temperamentuma, nem csatlako­zunk rá a habitusára. Legalábbis nem közvetlen módon. Feltehetően azért, mert a kíváncsi, gyermeki játékkedv­nek és a szemlélődő, derűs ősbölcses­ségnek áttételesebb a mindenkori szö­vegkorpuszon átsugárzó hatása, mint a messiási, váteszi buzgalomnak. Egy­szerűbben: Petőfit olvasva könnyen raj­takapjuk magunkat, hogy Petőfik aka­runk lenni. De Weörest olvasva... Aki mégis tud ilyenről, ossza meg velem. Szinte minden magyar ember tud pár sort Weöres Sándor valamelyik gyer­mekverséből, merem állítani, hogy olya­nok is, akik nem ismerik őt. Vagy is­merik, csak épp bele sem gondolnak, hogy a Csiribirinek, a Bóbitának (va­lódi címe A tündér, de mindenki Bóbi­tának hívja) meg a Galagonyának van gazdája is. A hanyagság valahol jogos, a költő munkásságának ez a rétege tö­kéletesen önjáró, szinte úgy működik, mint népdalkincsünk: magától - meg a Kalákától, Sebő Ferenctől és Halász Judittól - beszivárog mindenhová. A Sehallselát Dömötört például a fran­cia, dadaista zajzenét játszó Dragibus együttes is megzenésítette - kisgyer­mekeseknek azért érdemesebb a Ha­lász Judit-féle változattal kezdeni. Az önjáró korpusz természetszerűen meg­teremti saját legendáriumát, bestiáriu­­mát, bizarr oldalhajtásait, ilyen teremt­,­mény a Bóbita sorának széles körök­ben nevezetes kifacsarása, Szárnyasi Géza is, de maga a költő sem kerülte el az utókor ferdítő hajlamát. Roald Dahl Szofi és a Habó című könyvének végén találjuk Nagy Sándor fordító - nyilván önálló - leleményét: „... (a fő­hős) Weöres Sándort sem keresztelte át Sörös Vándornak.” . És nyilván teljesen más Weöres-ké­­pe van azoknak a dramaturgoknak és rendezőknek, akik a Kétfejű feneva­dat, az Octopust vagy a Holdbéli csó­nakost próbálják meg kibogozni, és más azoknak a színházjáró értelmisé­gieknek is, akik a végeredményt meg­nézik. És megint más képet hordoz­nak azok a szellemi útkeresők, akik­nek jártukban-keltükben zsebükben lapul, mintegy miheztartás végett A teljesség felé című, Hamvas Bélának ajánlott kötet. Harminc éve, 1989. január 22-én hunyt el Weöres Sándor, aki a jelekből ítélve nem könnyítette meg az utókor dolgát azzal, hogy fölépítse saját emlék­művét, olyan örökkévaló szellemi struk­túrát hagyva ránk, amelyben minden gondosan elhelyezhető és fölcímkézhe­tő. Pontosabban az örökkévaló szelle­mi struktúra még stimmel - csak épp még nehezen átlátható a dolog. Kilenc éve Pálfi Ágnes költő, szer­kesztő, tanár írta a Kortársban Weö­res „próteuszi alakváltásai”, illetve a líra-epika-dráma metszéspontjából belátható alkotói horizontja kapcsán: „(...) a költőnő Psyché nemcsak Weö­res maga teremtette animája, hanem bizonyos értelemben drámai életmű­vének kulcsfigurája is. Az ő alakja te­szi kézzelfoghatóvá, hogy Weöres mú­zsája minden ízében drámai alkatú múzsa. Nem a filozófus mesterek alá­zatos szolgálóleánya, hanem lázadó, emancipált lény: maga a testet öltő poézis, amelyen megméretik és köny­­nyűnek találtatik mindenfajta önkor­látozó teória.” Megint csak a gyerme­ki játékkedvet, szerepjátszást, kíván­csiságot érintjük, ami talán a legkö­zelebb vihet minket ennek a szinte meseszerű alaknak a megértéséhez. Pomogáts Béla irodalomtörténész így emlékezett meg róla: „Élt közöttünk valaki, aki az emberi lét és a világmin­denség leginkább titokzatos rejtelmei­vel küzdött meg, ugyanakkor hosszú estéket töltött el azzal, hogy egy kis­macskát megkeressen a budai hegyek bokraiban.” De inkább ne reménykedjünk: ez az örök gyermek, ez a mesebeli költő, ez a mindig más álarcot öltő, kobold­­szerű figura lehet bármennyire az iro­dalmi kánon része, lehet sokunk kul­tikus kedvence, de valójában és való­di alázattal szemlélve egyetlen dolog lehet számunkra: titok.

Next