Magyar Idők, 2019. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-26 / 22. szám
2 BELFÖLD________ |■m Orbán Viktor úgy véli, Soros-féle szeánsz lesz a hazánkról szóló EP-vita Első helyen a fiatal családosok támogatása Orbán Viktor a bevándorláspárti erőknek a májusi európai parlamenti választás előtti utolsó erőfeszítéseként értékelte mind a Magyarország kapcsán kezdeményezett EP-vitát, mind a hazánkkal szembeni kötelezettségszegési eljárások továbbléptetését. A miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott szokásos interjúban egy hosszú és drága családvédelmi akciótervről is beszélt. Magyar Idők - A Magyarországgal foglalkozó újabb európai parlamenti vita egy Soros Györgyféle szeánsz, választási gyűlés, kampányesemény lesz - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő tegnap a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök a vitát úgy kommentálta: „A bevándorláspárti európai uniós képviselők egy könnyű autodaféra jönnek össze, ahol a nekik nem tetsző országot - ez most éppen Magyarország - majd jól elítélik.” Megjegyezte, azért sem érdemes részt venni rajta, mert „öt hónap múlva ezek az emberek nincsenek sehol, ez egy kifutó modell, új parlament jön”. Orbán Viktor szerint a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárások továbbléptetésében is azt kell látni, hogy Soros György befolyása óriási, ráadásul még nagyobbat akar szerezni. - Ezt meg kell akadályozni az EP-választáson, mert azt akarjuk, hogy az EP-ben a bevándorláspárti képviselők kisebbségbe szoruljanak - tette hozzá. A kormányfő beszélt arról a két közelmúltbeli EP-döntésről is, amelyek a Soros-féle NGO-knak szánt pénzek megháromszorozásáról, valamint az EU-s források kifizetésének a jogállamisághoz kötéséről szóltak. Előbbit úgy minősítette, mint a Soros György tervének 6-os számú pontját szolgáló, azt végrehajtó döntést. Utóbbi kezdeményezést pedig primitív, az EU ma fennálló előírásaival ellentétes javaslatnak nevezte, amihez egyhangú döntés kellene, márpedig ő ezt nem fogja elfogadni. Jelezte, a Fidesz ellenezte ezeket a Magyarországgal szemben álló döntéseket, a magyar ellenzék azonban támogatta. OrbánViktor a családvédelmi nemzeti konzultáció kapcsán arról szólt, hogy a válaszokat visszaküldő 1,38 millió ember egyetértési pontokat hozott létre, a bevándorlás helyett családpolitikai eszközökkel kell kezelni az ország demográfiai problémáit. Elmondta: Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár összeállított egy „hosszú és nagyon drága” családvédelmi akciótervet, és első helyre tették a fiatal családosok támogatását, amelynek keretében bevezethetnek egy, a magyar szociál- és családpolitikában eddig új elemet. Minderről várhatóan februárban ad tájékoztatást a kormányfő. Azt is bejelentette: felkérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy készítsen egy koncepciót a gyermekvédelem legfontosabb modern kori kihívásairól és a rájuk adható kormányzati válaszokról. Arra a felvetésre, hogy bizonyos családvédelmi intézkedéseket kétharmados törvénybe foglalnak-e, a miniszterelnök azt mondta: vannak olyan családpolitikai elemek, amelyeket érdemes alkotmányos szinten rögzíteni, de a mértékkel óvatos lenne. A magyar gazdaság helyzetére kitérve Orbán Viktor kiemelte: Magyarország ma a világ tíz legjobb országa közé tartozik befektetés szempontjából, egyben célul tűzte ki, hogy az EU- ban mért gazdasági növekedést a magyar bővülés minden évben legalább két százalékkal haladja meg. A kormányfő szerint ebben az esetben „jóval gyorsabban fejlődünk, mint a többi ország, vagyis Magyarország versenyelőnye és az abból fakadó jólét, jómód, boldogabb élet lehetősége is megnő”. Az államadósság-csökkentéssel kapcsolatban azt mondta: lenne rá elvi lehetőség hogy az ötven százalék közelébe csökkenjen, de ezért nagy árat fizetne az ország, szerinte azt az egyensúlyt kell megtalálni, amelyben lehetőleg gyorsan csökken az államadósság, de közben a gazdaságfejlesztésre is rendelkezésre állnak a források. Tegnap a kormányfő meglátogatta a szerdai fővárosi tragikus kollégiumtűz helyszínét is. Orbán Viktor szerint lehet, hogy el kell bontani a Ráday utcai kollégium épületét, és egy ugyanenynyi férőhelyes református kollégiumot kell kialakítani a környéken. A látogatáson elhangzott: a tűzvész áldozata egy 47 éves, négygyermekes férfi, aki Veszprémből járt a fővárosba dolgozni. ~ w ■■:; / «üt FRAKCIÓÜLÉS ALMÁDIBAN A Magyar Hírlap információi szerint Balatonalmádiban tartják meg kihelyezett frakcióülésüket a kormánypártok. A Magyar Idők korábban már megírta: február 13-15-én a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselői többek között a családpolitikai döntésekről, a migrációról, valamint a közelgő európai parlamenti választásról és annak kampányáról fognak tanácskozni. A miniszterelnök a helyszínen azt mondta: lehet, hogy el kell bontani a kiégett református kollégiumot Forrás: Facebook ANDY VAJNA SZENVEDÉLYESEN SZERETTE MAGYARORSZÁGOT - Elvesztettünk egy Magyarországot szenvedélyesen szerető embert, aki egyébként világhírre tudott verekedni (...) egy olyan területen, amely rendkívül érzékeny a modern korban, a film területén - mondta a miniszterelnök a múlt hétvégén elhunyt Andy Vajna filmproducerről, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosról. A kormánybiztost ért bírálatok kapcsán azt is megjegyezte, hogy ki, mikor, mit tett ellene vagy javára, azt majd egy önvizsgálat keretében mindenki elvégzi, nem hiszi, hogy ez a miniszterelnök dolga lenne. Andy Vajnát a kormány saját halottjának tekinti, a Blikk értesülései szerint január 31-én, csütörtökön búcsúztatják a Fiumei úti sírkert ravatalozójánál, hamvait a közeli, 41-es művészparcellában helyezhetik örök nyugalomra. Dömötör: A spekuláns maga ismertette a tervét Magyar Idők - Soros György maga hozta nyilvánosságra a terveit, a magyar kormánynak nem kellett közvélemény-kutatást végeztetnie az ügyben - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára tegnap az M1 aktuális csatornának. Dömötör Csaba arra reagált, hogy tegnap délelőtt Arató Gergely, a DK frakcióvezetőhelyettese egy sajtótájékoztatón azt kérte, a kormány hozza nyilvánosságra azoknak a közvélemény-kutatásoknak az eredményét, amelyeket a Stop, Soros! kampányhoz készítettek. A DK-s országgyűlési képviselő perrel is fenyegetőzött, ha nem kapja meg a dokumentumokat, sőt választás rendje elleni bűncselekmény miatt is feljelentést tett, ugyanis szerinte a közpénzből folytatott hazug Soros-kampány alkalmas volt a választók megtévesztésére. Az államtitkár emlékeztetett: Soros György írásban is nyilvánosságra hozott tervei szerint Európának évente egymillió bevándorlót kellene befogadnia, két éven keresztül minden bevándorlónak kilencmillió forintnak megfelelő támogatást kellene adni, és szükség lenne kötelező bevándorlási rendszerre. - Soros György azt is mondta, hogy a határok akadályt jelentenek a tervei számára - tette hozzá. Dömötör Csaba kijelentette, az a probléma, hogy ezeket a terveket az uniós intézmények fokozatosan végrehajtják, a bevándorláspárti ellenzéki pártok - közte a DK - pedig támogatják a döntéseket. - Ebből is látszik, hogy az EP-választás fő tétje az lesz, hogy a bevándorláspártiak vagy a bevándorlást ellenzők kerülnek majd többségbe - tette hozzá. A politikust kérdezték arról is, hogy Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő írásban fordult az Európai Bizottsághoz (EB), mert 2014 és 2018 között Soros György összesen legalább 15 alkalommal tárgyalt személyesen az EB elnökével, első alelnökével és a többi EU-biztossal. Az államtitkár azt felelte: nagyon várják a választ, mert fontos lenne megtudni, hogy egy spekuláns, akinek vannak mindenféle tervei, de még sincs demokratikus felhatalmazása, milyen alapon találkozik az európai biztosokkal. - Arra is választ várunk, hogy ezeken a találkozókon miről volt szó - tette hozzá Dömötör Csaba. 2019. január 26., szombat Vadász szerint a bírák jó része félreérti, mit jelent a politizálás Ellenzéki jogvédők az MTA-n Balliberális irányultságú jogi szakemberek értekeztek a jogállamiság és a bírói függetlenség helyzetéről a Magyar Tudományos Akadémián. A szervező Magyar Helsinki Bizottság mellett az előadók között is számos, Soros Györgyhöz kapcsolódó jogvédő található. Vadász Viktor, az Országos Bírói Tanács tagja elefántcsonttoronyba vonulásnak nevezte, ha egy bíró csak az ítélkezésre szorítkozik. Kárpáti András Az állami támogatásból működő Magyar Tudományos Akadémia (MTA) jogtudományi intézetében rendezett konferenciát a Soros György által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság, balliberális bírói körök részvételével. A jogállamiság és a bírói függetlenség helyzete Magyarországon és Európában elnevezésű rendezvényen Vadász Viktor - aki korábban több Twitter-bejegyzésében kritizálta a magyar igazságszolgáltatást - azt kifogásolta, hogy „különösen Magyarországon többségében nagyon csendesek a bírók”, és „elefántcsonttoronyba” vonulásnak nevezte, ha pusztán a szigorú értelemben vett munkájukkal foglalkoznak. Vadász azt hangoztatta: a legtöbb bíró félreérti, mit jelent a politizálás, s szerinte csak a párteseményen részvétel vagy annak támogatása minősül annak. A bírók közéleti témákban történő megnyilvánulását Vadász Viktor a transzparencia, az átláthatóság biztosítékának ítéli, s szerinte a bírói karnak kell a legátláthatóbbnak lennie az egész „kormányzati rendszerben” (sic!). - A bírók zöme ki van képezve arra, hogy ne nyilatkozzanak, hogy ne legyen véleményük - szőtte tovább gondolatait. A rendezvényen számos, Soros Györgyhöz kapcsolódó jogvédő is részt vett: a teljesség igénye nélkül Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Víg Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója, valamint Halmai Gábor, a CEU tanára is előadást tartottak. Vadász Viktor egyébként tagja az Országos Bírói Tanácsnak (OBT), amelynek tevékenységére jellemző, hogy annak ellenére fogalmazott meg jogszabály-módosítási javaslatokat az Országgyűlés számára, hogy nem is rendelkezik ilyen jogkörrel. Több ilyen javaslatuk egybevág a Sargentini-jelentés elvárásaival, vagyis a magyar igazságügyi modell átalakításának igényével. Időközben a testület működésképtelenné vált, miután a múlt januárban megválasztott tagok és póttagok nagyobb része lemondott. Az ország valamennyi bíróságától érkező képviselők akkor úgy döntöttek, hogy sem tagként, sem póttagként nem hajlandók szerepet vállalni a jelenlegi tanácsban, emellett nem is küldenek vagy választanak további tagokat a testületbe.