Magyar Idők, 2019. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-26 / 22. szám

2 BELFÖLD________ |■m Orbán Viktor úgy véli, Soros-féle szeánsz lesz a hazánkról szóló EP-vita Első helyen a fiatal családosok támogatása Orbán Viktor a bevándorláspár­ti erőknek a májusi európai par­lamenti választás előtti utolsó erő­feszítéseként értékelte mind a Ma­gyarország kapcsán kezdemé­nyezett EP-vitát, mind a hazánk­kal szembeni kötelezettségsze­­gési eljárások továbbléptetését. A miniszterelnök a Kossuth rádió­nak adott szokásos interjúban egy hosszú és drága családvédelmi akciótervről is beszélt. Magyar Idők - A Magyarországgal foglalkozó újabb európai parlamenti vita egy Soros György­­féle szeánsz, választási gyűlés, kam­pányesemény lesz - jelentette ki Or­bán Viktor kormányfő tegnap a Kos­suth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök a vitát úgy kommentálta: „A bevándor­láspárti európai uniós képviselők egy könnyű autodaféra jönnek össze, ahol a nekik nem tetsző országot - ez most éppen Magyarország - majd jól elíté­lik.” Megjegyezte, azért sem érdemes részt venni rajta, mert „öt hónap múl­va ezek az emberek nincsenek sehol, ez egy kifutó modell, új parlament jön”. Orbán Viktor szerint a Magyaror­szággal szembeni kötelezettségsze­­gési eljárások továbbléptetésében is azt kell látni, hogy Soros György be­folyása óriási, ráadásul még nagyob­bat akar szerezni. - Ezt meg kell aka­dályozni az EP-választáson, mert azt akarjuk, hogy az EP-ben a bevándor­láspárti képviselők kisebbségbe szo­ruljanak - tette hozzá. A kormányfő beszélt arról a két kö­zelmúltbeli EP-döntésről is, amelyek a Soros-féle NGO-knak szánt pénzek megháromszorozásáról, valamint az EU-s források kifizetésének a jogál­lamisághoz kötéséről szóltak. Előbbit úgy minősítette, mint a Soros György tervének 6-os számú pontját szolgáló, azt végrehajtó döntést. Utóbbi kezde­ményezést pedig primitív, az EU ma fennálló előírásaival ellentétes javas­latnak nevezte, amihez egyhangú dön­tés kellene, márpedig ő ezt nem fog­ja elfogadni. Jelezte, a Fidesz ellenezte ezeket a Magyarországgal szemben álló döntéseket, a magyar ellenzék azon­ban támogatta. Orbán­­Viktor a családvédelmi nem­zeti konzultáció kapcsán arról szólt, hogy a válaszokat visszaküldő 1,38 mil­lió ember egyetértési pontokat hozott létre, a bevándorlás helyett családpo­litikai eszközökkel kell kezelni az or­szág demográfiai problémáit. Elmond­ta: Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár összeállított egy „hosszú és nagyon drága” családvédelmi ak­ciótervet, és első helyre tették a fiatal családosok támogatását, amelynek ke­retében bevezethetnek egy, a magyar szociál- és családpolitikában eddig új elemet. Minderről várhatóan február­ban ad tájékoztatást a kormányfő. Azt is bejelentette: felkérte Gulyás Ger­gely Miniszterelnökséget vezető mi­nisztert, hogy készítsen egy koncep­ciót a gyermekvédelem legfontosabb modern kori kihívásairól és a rájuk ad­ható kormányzati válaszokról. Arra a felvetésre, hogy bizonyos családvédel­mi intézkedéseket kétharmados tör­vénybe foglalnak-e, a miniszterelnök azt mondta: vannak olyan családpo­litikai elemek, amelyeket érdemes al­kotmányos szinten rögzíteni, de a mér­tékkel óvatos lenne. A magyar gazdaság helyzetére ki­térve Orbán Viktor kiemelte: Magyar­­ország ma a világ tíz legjobb országa közé tartozik befektetés szempontjá­ból, egyben célul tűzte ki, hogy az EU- ban mért gazdasági növekedést a ma­gyar bővülés minden évben legalább két százalékkal haladja meg. A kor­mányfő szerint ebben az esetben „jó­val gyorsabban fejlődünk, mint a többi ország, vagyis Magyarország verseny­­előnye és az abból fakadó jólét, jómód, boldogabb élet lehetősége is megnő”. Az államadósság-csökkentéssel kap­csolatban azt mondta: lenne rá elvi le­hetőség hogy az ötven százalék köze­lébe csökkenjen, de ezért nagy árat fi­zetne az ország, szerinte azt az egyen­súlyt kell megtalálni, amelyben lehe­tőleg gyorsan csökken az államadós­ság, de közben a gazdaságfejlesztés­re is rendelkezésre állnak a források. Tegnap a kormányfő meglátogatta a szerdai fővárosi tragikus kollégiumtűz helyszínét is. Orbán Viktor szerint le­het, hogy el kell bontani a Ráday utcai kollégium épületét, és egy ugyaneny­­nyi férőhelyes református kollégiumot kell kialakítani a környéken. A látoga­táson elhangzott: a tűzvész áldozata egy 47 éves, négygyermekes férfi, aki Veszprémből járt a fővárosba dolgozni. ~ w ■■:; / «üt FRAKCIÓÜLÉS ALMÁDI­BAN A Ma­gyar Hírlap információi szerint Bala­tonalmádiban tartják meg kihelyezett frakcióülésüket a kormánypártok. A Magyar Idők korábban már megírta: február 13-15-én a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselői többek között a családpolitikai döntésekről, a migrá­cióról, valamint a közelgő európai par­lamenti választásról és annak kampá­nyáról fognak tanácskozni. A miniszterelnök a helyszínen azt mondta: lehet, hogy el kell bontani a kiégett református kollégiumot Forrás: Facebook ANDY VAJNA SZENVEDÉLYESEN SZERETTE MAGYARORSZÁGOT - Elvesztettünk egy Magyarországot szen­vedélyesen szerető embert, aki egyébként világhírre tudott verekedni (...) egy olyan területen, amely rendkívül ér­zékeny a modern korban, a film területén - mondta a miniszterelnök a múlt hétvégén elhunyt Andy Vajna filmpro­ducerről, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosról. A kormánybiztost ért bírálatok kapcsán azt is megjegyezte, hogy ki, mikor, mit tett ellene vagy javára, azt majd egy önvizsgálat keretében mindenki elvégzi, nem hiszi, hogy ez a miniszterelnök dolga lenne. Andy Vajnát a kormány saját halottjának tekinti, a Blikk értesülései sze­rint január 31-én, csütörtökön búcsúztatják a Fiumei úti sírkert ravatalozójánál, hamvait a közeli, 41-es művészpar­cellában helyezhetik örök nyugalomra. Dömötör: A spekuláns maga ismertette a tervét Magyar Idők - Soros György maga hozta nyilvá­nosságra a terveit, a magyar kormány­nak nem kellett közvélemény-kuta­tást végeztetnie az ügyben - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda par­lamenti államtitkára tegnap az M1 aktuális csatornának. Dömötör Csa­ba arra reagált, hogy tegnap délelőtt Arató Gergely, a DK frakcióvezető­helyettese egy sajtótájékoztatón azt kérte, a kormány hozza nyilvános­ságra azoknak a közvélemény-kuta­tásoknak az eredményét, amelyeket a Stop, Soros! kampányhoz készítet­tek. A DK-s országgyűlési képviselő perrel is fenyegetőzött, ha nem kap­ja meg a dokumentumokat, sőt vá­lasztás rendje elleni bűncselekmény miatt is feljelentést tett, ugyanis sze­rinte a közpénzből folytatott hazug Soros-kampány alkalmas volt a vá­lasztók megtévesztésére. Az államtitkár emlékeztetett: So­ros György írásban is nyilvánosságra hozott tervei szerint Európának éven­te egymillió bevándorlót kellene be­fogadnia, két éven keresztül minden bevándorlónak kilencmillió forintnak megfelelő támogatást kellene adni, és szükség lenne kötelező bevándorlá­si rendszerre. - Soros György azt is mondta, hogy a határok akadályt je­lentenek a tervei számára - tette hoz­zá. Dömötör Csaba kijelentette, az a probléma, hogy ezeket a terveket az uniós intézmények fokozatosan vég­rehajtják, a bevándorláspárti ellen­zéki pártok - közte a DK - pedig tá­mogatják a döntéseket. - Ebből is lát­szik, hogy az EP-választás fő tétje az lesz, hogy a bevándorláspártiak vagy a bevándorlást ellenzők kerülnek majd többségbe - tette hozzá. A politikust kérdezték arról is, hogy Deutsch Tamás fideszes európai par­lamenti képviselő írásban fordult az Európai Bizottsághoz (EB), mert 2014 és 2018 között Soros György össze­sen legalább 15 alkalommal tárgyalt személyesen az EB elnökével, első al­­elnökével és a többi EU-biztossal. Az államtitkár azt felelte: nagyon várják a választ, mert fontos lenne megtud­ni, hogy egy spekuláns, akinek van­nak mindenféle tervei, de még sincs demokratikus felhatalmazása, milyen alapon találkozik az európai bizto­sokkal. - Arra is választ várunk, hogy ezeken a találkozókon miről volt szó - tette hozzá Dömötör Csaba. 2019. január 26., szombat Vadász szerint a bírák jó része félreérti, mit jelent a politizálás Ellenzéki jogvédők az MTA-n Balliberális irányultságú jogi szak­emberek értekeztek a jogállami­ság és a bírói függetlenség hely­zetéről a Magyar Tudományos Aka­démián. A szervező Magyar Hel­sinki Bizottság mellett az előadók között is számos, Soros Györgyhöz kapcsolódó jogvédő található. Va­dász Viktor, az Országos Bírói Ta­nács tagja elefántcsonttoronyba vonulásnak nevezte, ha egy bíró csak az ítélkezésre szorítkozik. Kárpáti András Az állami támogatásból működő Ma­gyar Tudományos Akadémia (MTA) jog­­tudományi intézetében rendezett kon­ferenciát a Soros György által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság, balliberá­lis bírói körök részvételével. A jogálla­miság és a bírói függetlenség helyzete Magyarországon és Európában elneve­zésű rendezvényen Vadász Viktor - aki korábban több Twitter-bejegyzésében kritizálta a magyar igazságszolgáltatást - azt kifogásolta, hogy „különösen Ma­gyarországon többségében nagyon csen­desek a bírók”, és „elefántcsonttorony­ba” vonulásnak nevezte, ha pusztán a szigorú értelemben vett munkájukkal foglalkoznak. Vadász azt hangoztatta: a legtöbb bíró félreérti, mit jelent a po­litizálás, s szerinte csak a pártesemé­nyen részvétel vagy annak támogatá­sa minősül annak. A bírók közéleti té­mákban történő megnyilvánulását Va­dász Viktor a transzparencia, az átlát­hatóság biztosítékának ítéli, s szerin­te a bírói karnak kell a legátláthatóbb­­nak lennie az egész „kormányzati rend­szerben” (sic!). - A bírók zöme ki van képezve arra, hogy ne nyilatkozzanak, hogy ne legyen véleményük - szőtte to­vább gondolatait. A rendezvényen számos, Soros György­höz kapcsolódó jogvédő is részt vett: a teljesség igénye nélkül Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Víg Dávid, az Amnesty International Ma­gyarország igazgatója, valamint Hal­mai Gábor, a CEU tanára is előadást tartottak. Vadász Viktor egyébként tagja az Or­szágos Bírói Tanácsnak (OBT), amely­nek tevékenységére jellemző, hogy an­nak ellenére fogalmazott meg jogsza­bály-módosítási javaslatokat az Ország­­gyűlés számára, hogy nem is rendelke­zik ilyen jogkörrel. Több ilyen javasla­tuk egybevág a Sargentini-jelentés el­várásaival, vagyis a magyar igazságügyi modell átalakításának igényével. Idő­közben a testület működésképtelenné vált, miután a múlt januárban megvá­lasztott tagok és póttagok nagyobb ré­sze lemondott. Az ország valamennyi bíróságától érkező képviselők akkor úgy döntöttek, hogy sem tagként, sem pót­tagként nem hajlandók szerepet vállal­ni a jelenlegi tanácsban, emellett nem is küldenek vagy választanak további tagokat a testületbe.

Next