Magyar Idők, 2019. február (5. évfolyam, 27-30. szám)
2019-02-04 / 29. szám
www.magyaridok.hu Trianon-regénytrilógiát ír Bán Mór, a Hunyadi-sorozat szerzője Ideje őszintén beszélni a történelmünkről A nap ragyogása című dupla kötettel ér véget Bán Mór Hunyadiregényciklusa, ám az író egy Mátyásról szóló és egy első világháború után játszódó családregénysorozatot is tervez írni. Bán Mór szerint kemény vitákat fog majd kiváltani a regénye, de ideje őszintén beszélni erről az időszakról is. Pataki Tamás Nemsokára napvilágot lát Bán Mór Hunyadi-regénysorozatának A nap ragyogása című lezáró, dupla kötete. A 2008- ban indult történelmi regénysorozatból tíz év alatt több mint negyedmillió példány kelt el, és ez nagy fegyverténynek számít a történelmi regények piacán. Ráadásul amikor az író belefogott a nagy vállalkozásba, a magyar történelmi témák finoman szólva nem voltak közkedveltek. A magyar múlt dicsőséges korszakait nem tartották szalonképesnek az irodalmi kánon jeles képviselői, legalábbis a többségük szemében nem voltak azok. Amikor belevágtam ebbe a hatalmas vállalkozásba, úgy gondoltam, hogy az olvasók is hasonlóképpen gondolkodnak, mint mi, ugyanúgy hiányolják az ilyesfajta lélekemelő történeteket - mondta kérdésünkre Bán Mór. Aki hasonló lelkületű történelmi regényírásba akar kezdeni, az a bőség zavarával szembesülhet, hiszen a mai napig rengeteg megíratlan magyar hős és történet van. Az író azért döntött Hunyadi János alakja mellett, mert a kormányzó személye mindig, minden korban érvényes, tiszta üzenetet közvetít a magyarságnak. Szerinte Hunyadi a politika ármányos világába bekerülve is megmaradt egyenes, eltökélt katonaembernek, akit nem pillanatnyi érdekei befolyásoltak, hanem a hite és a hazaszeretete. Nem csoda, hogy bizonyos emberek nem értik és nem is akarják ezt megérteni. Aztán persze jött a migránsáradat, és egyszeriben más üzenetet is közvetített a déli határokat és Európát védelmező magyarság példamutatása. A történelem már csak ilyen: szemérmetlenül ismétli önmagát - véli az író. Viszont a Hunyadi-regények világa nem szépíti vagy retusálja a múltat kortárs igények vagy politikailag korrekt és egyéb elvárások szerint. A sorozat nyelvezetével is kitűnt a mai történelmi regények sorából: nagy része forgatókönyvszerű szövegekkel működik, és a szívós próbálkozások ellenére sem képes külön világot teremteni. Hogy mi a siker titka? Bán Mór szerint nincs biztos recept egy sikeres történelmi regény megírásához, amely rajongótábort is szerezhet, de először is szív és lélek kell hozzá. Ez fontosabb, mint a sok egymásra halmozott ismeretanyag, a nevek, évszámok, események összessége. Több, mint az ügyesen megszerkesztett cselekményváz, a jól felépített karakterek sokasága. Jóval több kell ennél: valami mélyről jövő, szívet-lelket melengető plusz, amire égető szükségünk van ma is. Ezt nemcsak íróként, hanem olvasóként is így látom. Én ezzel úgy vagyok, hogy egy angol, német, bármilyen történelmi regényt olvasva megérint a sodrása, a leírtak mélysége, de csak egy magyar történelmi regény tud lélekig hatolva megrendíteni - árulta el Bán Mór. A Hunyadi-sorozat végével azonban nem ér véget a történelmi regényfolyam, hiszen Bán Mór Hunyadi Mátyás életének hasonló epikus feldolgozását tervezi, amellyel egy olyan korszaknak akar emlékművet állítani, amely a nemzeti emlékezetben a legfényesebb korok egyikének számít. - Aztán ott vár rám a másik nagy terv, a Trianon-trilógia, amely az 1918 és 20 közötti pokoli eseményeket meséli el egy nagyszabású családregény részeként. Ez - attól tartok - kemény vitákat vált majd ki, de nem baj. Ideje őszintén beszélni erről az időszakról is - árulta el Bán Mór. Budapestre érkezik az inkák aranya Pataki Letűnt birodalmak misztikus titkait ígéri Az inkák aranya című kiállításon a JVS Group, amely többek között a Body vagy A világ múmiái című kiállításokat hozta el tavaly Magyarországra. A kiállításon több mint száz ékszer, maszk, vallási, kultikus tárgy, hatalmi jelkép érkezik Peruból Budapestre. Az egykori inka ötvösök által készített tárgyak egyikének-másikának az értéke meghaladja a százmillió, a teljes értékük pedig a hárommilliárd forintot. A tárgyak a Musica Gallo Alapítvány által működtetett perui Aranymúzeum arany- és ezüstgyűjteményéből származnak, amelyek kiegészülnek a Magyarországon található, különleges kerámialeletekkel. Az inkák egy dél-amerikai civilizáció voltak, akik a Cuzco völgyben, más törzsekkel szövetséget kötve hozták létre különleges birodalmukat a XIII. században. Ez csak a XVI. század közepéig állt fenn, amikor a spanyolok leigázták a mai Peru területét. A spanyolok innen több száz hajónyi arany és ezüst ékszert vittek haza Európába, amelyek értékét aligha lehet felbecsülni. Az Andok párás hegyvonulatai- tól az óceán sivatagos partjáig évszázadokon keresztül egyedi civilizációt építő, hatalmukat több ezer kilométerre kiterjesztő inkák az aranyban a napot és az isteneiket látták - ismerteti a sajtóközlemény. Az uralkodóik, a nap leszármazottjaiként rengeteg aranytárggyal vették körbe magukat. Ezek a földöntúli ihletésű műalkotások megmutatják az európaiak érkezése előtti, virágzó inka kultúrát, de arról is tanúskodnak, hogyan borította vérbe a dél-amerikai kontinenst a csillogó nemesfém. Az inkák aranya kiállítást március 13-án nyitják meg a belvárosi Komplexben. Piedone nyomában az Urániában Magyar Idők Sikeres évet zárt az Uránia Nemzeti Filmszínház, amely art- és képzőművészeti filmek vetítése mellett opera-, balett- és színházi közvetítések helyszíne is volt 2018-ban. Különösen örvendetes, hogy a magyar, illetve magyar részvételű alkotások kiemelt figyelmet kaptak, az intézmény közleménye szerint minden harmadik mozielőadás és minden negyedik megváltott mozijegy ezek nézettségét gyarapította, ezen túlmenően az összesítő adatokból az is kiderült, hogy a programok mintegy egyharmada csak az Uránia programjában szerepelt fesztiválokon, exkluzív vetítéseken. A nézőszám nem változott a 2017-es évhez képest, a nyilvános és zárt körű vetítéseken közel százharmincezren vettek részt. A 2018-as évben a top 20 film fele magyar alkotás, és a magyar - 2019-es Oscarra nevezett - Napszállta a legnézettebb film is. Sokan voltak kíváncsiak a Macskafogó felújított változatára, Enyedi Ildikó többszörös díjnyertes filmjére, a Testről és lélekről-re, sikert aratott a Vad Balaton című természetrajzfilm és az Egy nap is az öszszesen 78 magyar alkotás közül. Korábban fontos kezdeményezése volt az Urániának a halláskárosultak számára feliratozott Összhang sorozat. Az elmúlt évben ez folytatódott, és 23 „felirattal akadálymentesített” vetítést tartottak az új magyar filmek népszerűsítésére. A Nemzeti Filmarchívum által az Urániában szervezett II. Budapesti Klaszszikus Filmmaratonon a nézők olyan sztárokkal találkozhattak, mint Claudia Cardinale vagy Klaus Maria Brandauer. Huszonötezer néző vett részt a társművészeti (köz)vetítéseken, különösen népszerű volt az NT Live in HD sorozatban vetített Hamlet-előadás Benedict Cumberbatchcsel, valamint a Metropolitan Opera Aida-előadása. Az Uránia jelen van a főváros zenei életében is: 2018-ban 23 kamara-, könnyűzenei és népzenei koncerttel várták az érdeklődőket. A 2019-es évre már meghirdetett programok között található február 22-én a Piedone nyomában című dokumentumfilm moziváltozatának koncerttel kísért gálavetítése, március 1-jén Kocsis Tibor A sándorgyuri című portréfilmjének bemutatója, amelyen Sándor György „humoralista” lesz a filmszínház vendége és a Cseh Tamás mozija című filmválogatás március 9-én. Folytatódik az Itáliai utazás sorozat, a Nemzetek zenéje kamarazenei koncertsorozat, majd március 28-án a Rádiózenekar brácsaművészeinek Viva la Viola! című egyedi koncertje következik. A MET-közvetítések sorában a Carmen, Az ezred lánya, A walkür és A karmeliták lesz látható, a színházi közvetítések közül ígéretesnek látszik az Antonius és Kleopátra Ralph Fiennes főszereplésével. KULTÚRA 17 Tarol a Roma Alfonso Cuarón kapta az Amerikai Rendezők Céhének (DGA) fődíját a Roma című, önéletrajzi ihletésű fekete-fehér filmjéért. A mexikói rendező ezzel tovább növelte esélyét az Oscar-díj elnyerésére, mivel a rendezői céh több mint hét évtizedes történetében mindössze hétszer fordult elő, hogy nem a DGA-díjas rendező kapta meg később az amerikai filmakadémia díját a legjobb rendező kategóriájában. Üres kézzel távozott a díjátadó gáláról Bradley Cooper, holott a filmsztárt két kategóriában is jelölték a Csillag születik című romantikus zenés filmjéért. (MTI) Salinger tarsolya Kiadják J. D. Salinger, a kultuszregénnyé vált Zabhegyező szerzőjének eddig ismeretlen műveit - jelentette be a szerző fia New Yorkban. Miután egyetlen eddig megjelent regényét 1951-ben kiadták, csak novellái jelentek meg, de kiderült, hogy nem hagyta abba az írást. „Olyasvalakiről beszélünk, aki ötven éven át írt, anélkül, hogy bármit megjelentetett volna, tehát rengeteg anyagról van szó. Szó nincs vonakodásról vagy óvatoskodásról. Amint kész leszünk, megosztjuk a műveit a nyilvános- * sággal” - mondta Matt Salinger, az író fia, megjegyezve, hogy ez várhatóan csak évek múlva történik meg. (MTI) Páratlan papucsok A szegedi papucs napja alkalmából Páratlanok címmel nyílik kiállítás szerdán a csongrádi megyeszékhelyen. A rendezvényen szakemberek mutatják be a több mint ötszáz éves lábbelit, és a hagyományos viselet továbbélése érdekében tett erőfeszítéseket. A Szent-Györgyi Albert Agórában rendezett tárlaton, a Móramúzeum szakemberei által készített tablók elevenítik föl a szegedi papucs történetét. A civil szervezet gyűjteményéből bemutatnak klasszikus, hagyományos, valamint a kortárs divat elemeit felhasználó lábbeliket is. A szegedi papucs története a hódoltság korára vezethető vissza. (MTI) Negyven múmia Mintegy negyven, jó állapotban konzerválódott múmiát találtak Egyiptomban egy sírkamrában régészek - jelentette be Háled al-Anani egyiptomi régészeti miniszter szombaton. A Kairótól délre fekvő Minja tartományban felfedezett, kőből készült sírkamra feltehetőleg egy középosztálybeli család tagjainak múmiáit rejtette. A sírok a római vagy a bizánci korból származhatnak, és jó állapotban maradtak fenn. A múmiák mellett kerámiákat és szarkofágokat is találtak. Az egyiptomi hatóságok időről időre újabb régészeti felfedezésekről számolnak be, azt remélve, hogy a turizmus újra erősödni fog. (MTI)