Magyar Ifjúság, 1957. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-13 / 15. szám
film. Színház film, színház művészet — és mi lett a vége ? Brigitte Bardot, a fiatal francia filmszínésznő a szerencse kegyeit élvezi: új filmjének római bemutatóját — hoszszas viták után — mégis engedélyezte az olasz cenzúra. Pedig maga XII. Pius emelte fel tiltakozó szavát ellene — úgy látszik, azonban, hogy a szépség hatalma már hatalmasabb a pápai hatalomnál. CHAPLIN bosszút állt Amerikán Egy londoni magánlakásban Charlie Chaplin bemutatta új filmjét, amely az „Egy király New Yorkban" címet viseli, s amelyről évek óta beszélnek szerte a világon, anélkül, hogy valaki is bizonyosat tudhatott volna róla. Charlie először 1952 őszén tett említést új filmjéről, az angliai Southamptonban. Néhány órája érkezett csak a Queen Elisabeth fedélzetén, ahol nem sokkal az indulás után értesült Truman elnök igazságügyminisztere, James P. MacGranery döntéséről: ha vissza akarna térni az Egyesült Államokba, a bevándorlási szervek nyomban internálják. A milliós példányszámban megjelenő amerikai lapok örömmel helyeselték a döntést, mivel — szerintük — „Chaplin a filmjeivel már fél százada rombolja az amerikai erkölcsöket.” Aki azonban jól ismeri ezeket az erkölcsöket és józanul figyeli az eseményeket, jól tudta, hogy a „Mac Granery-bomba” az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság szigorú parancsára robbant, hogy megsemmisítse a szabadság és az emberi haladás eszméit valló művészt, a legnagyobb élő filmszínészt. Charlie-t nem ölte meg ez a robbanás. Európa földjére lépve, Southamptonban vidáman beszélgetett az újságírókkal, zongorázott, énekelt, eltáncolta híres cipő-táncát, majd tervezett filmjének ötletéről mesélt: — Egy volt deportált, aki csak nemrég szabadult a gyűjtőtáborból, elvesztette emlékezetét és nehezen tud beszélni. Megérkezik New Yorkba. A bevándorlási hivatal emberei keresztkérdésekkel halmozzák el: „Tán meg akarja dönteni az Egyesült Államok kormányát? vagy meggyilkolni a köztársasági elnököt?” A szerencsétlennek mindenre csak egyetlen válasza van: a haláltábor megkínzott menekültjeinek tragikus sikolya... Ez volt új filmjének első elképzelése, az első variáció, amelynek nyomán tovább haladhatott. Charlie gondosan érni hagyta tervét. Kevés látogatót fogadott, gyakran becsukódott svájci villájának kapuja. Zavartalanul dolgozott Porsier-sur-Vevey-ben, minden nap írt valamit forgatókönyvén s ilyenkor senkit nem engedett közelébe, még titkárnőjét sem, egyedül csak a felesége, a fiatal és bájos Oona asszony ismerte a film történetét s adhatott hozzá tanácsokat. Aztán 1955 utolsó heteiben elkészült a forgatókönyv, de Charlie még ekkor is legfeljebb csak munkamódszeréről adott interjút. — Néha zsákutcába kerültem — mondotta a riportereknek — és tudtam, itt csak egy segíthet, ha jól kibeszélgetem magamat. Ilyenkor aztán elzártam a kéziratot és vártam, amíg érzéseim megnyugodtak. A film forgatását Londonban kezdte el, majd Párizsban folytatta. Ismét a felvevőgép előtt állt, kék szemének jóságos tekintetével, sűrű, hófehér hajával, maszk nélkül. Továbbra is pihenni hagyta régi keménykalapját, akkurátus sétapálcáját, ormótlan cipőit. S közben kiszivárogtak a hírek s a világsajtó megírta (amit Charlie ugyan már Porsiersur-Vevey-i lakásán legközelebbi barátai előtt is többször emlegetett), hogy az ,,Egy király New Yorkban” hőse egy király, aki azért csalódik, mert az atomenergiát nem szeretné háborús célokra felhasználni. Uralkodóval cserélte fel a deportáltat Svájc, ahol a számkivetett művésznek alkalma volt bukott királyokkal találkoznia. Most pedig egy londoni magánlakásban befűzték a vetítőgépbe az új Chaplin-filmet s a baráti társaság, együtt a nagy művésszel, meghatottan nézhette a vásznon újra megjelenő Charlet-t. A nagyjelentőségű házibemutatón egy-két külföldi filmszakember, Dawn Adamms, a női főszereplő, George Périnal, az operatőr, Roberto Rossellini, a „Róma nyílt város" világhírű rendezője vett részt, ők mesélték el a film történetét, ami röviden a következőkben foglalható össze: II. Egor Shaddow, Esztrovia királya kénytelen megválni feleségétől is, trónjától is, mert az atomenergiát kizárólag békés célokra hajlandó fordítani. New York-ban ujjongva fogadják a száműzött uralkodót, mindenki igyekszik felhasználni a maga üzleteire. A csinos Ann-nak (Dawn Adamms) sikerül rábeszélnie, hogy egész nyugodtan álljon a televíziós társaság felvevőgépe elé. Az ex-király fellép a reklámadásban s másnap már az ő fényképei díszítik minden utcasarkot, amint egy darab szappannal a kezében mosolyogva reklámozza valamelyik szappangyárat. Hovatovább ismeri már őt az egész New York-i gyermeksereg: tengernyi pénzt vág zsebre, többet, mint valaha is. Am. kénytelen arcán kozmetikai műtétet végrehajtatni, mert nem fotóképes, lévén túl sok rajta az egyéni vonás... Egy szép napon kétségbeesett kisfiú keresi fel, a kicsiny Rupert Maccabeo (Chaplin kisfia, a tízéves Michael játssza ezt a szerepet), aki segítségét kéri, mivel szüleit kommunista-barát érzelmük miatt letartóztatták. A jószívű király magához veszi Rupertet s éppen ez lesz a veszte. Amerikaellenes tevékenységgel vádolják és kiutasítják az Egyesült Államokból. Annak idején Charlie azt felelte a „Mac Granery-bombára”, hogy mindenképp vissza kíván térni Californiába, ahol negyven éve él, oda szólítja a munkája is. Egy év múlva pedig megjelent a lausanne-i amerikai konzulátuson s viszszaadta valamennyi amerikai okmányát. De az igazi választ csak most adta, ezzel a filmmel, amelyet oly kíváncsian várt a világ s amellyel a nagy művész, a kis emberek barátja megrajzolta az USA szatíráját s azoknak a maccarthystáknak a figuráját, akik őt kiűzték az Egyesült Államokból. Maga Charlie Chaplin mondta: — Az „Egy király New York-ban" nemcsak az én legmulatságosabb filmem, hanem minden idők legmulatságosabb filmje. Simon Gy. Ferenc Grafikai gyűjteményemből Munkácsy (védett), Nagy István (védett), Szőnyi, Bernáth, Medgyessy eladó. Telefon: 351-511. SOMLÓ ISTVÁN kérdezi 1. Ki rendezte Gorkij „Az anya” című regényének némafilm-változatát? 2. Ki a most elkészült „Till Eulenspiegel” című francia—német film férfi főszereplője és egyben társrendezője? ! 3. Ki rendezte a „Bagdadi tolvaj” című angol filmet? A MEZEY mamia múlt heti kérdéseink megfejtése: 1. Josephe Massolle. 2. Jeanette MacDonald és Eddy Nelson. 3. „Két vallomás”. A helyes megfejtőik közül az alábbiak nyertek könyvjutalmat: Mezey Mária dedikációjával: Ottó Zoltán, Pécs, Székesfehérvár u. 7.; Havasi Sándor, Mátészalka, Tompa u. 5.; Lajos Zoltán, Bp., XII., Németvölgyi út 16.; Purgel Júlia, Szegvár. Háziipari Szövetkezet; Réz Erzsébet, Bp., VIII., Kenyérmező u. 3/a; Jankó Lívia, Pápa, Séllyey u. 5.; Lepkés Aranka, Bp., IV., Német Ernő u. 27.; Alföldy Ildikó, Ernő u. 5. III. 22.; Nagy József, Pápa, Malom u. 4.; Knausz György, Bp., IV., Tó u. 52. (A könyvjutalmakat postán küldjük el.) E heti feladványunk megfejtését április 18-ig kell eljuttatni szerkesztőségünk címére (Bp., VIII., Blaha Lujza tér 1—3.) A borítékra ráírandó. ..Filmrejtvény"A nyertesek ezúttal Somló István dedikációjával kapják a könyvjutalmat. Sok szerencsét! IFJÚSÁGI MŰVEK Daudet: Tarasconi Tartarin (Ifjúsági) Földes Péter: Találkozás a föld alatt (Ifjúsági) Jékely Zoltán: Csunyinka álma (Ifjúsági) Madarász Andor: A fonal regénye (Ifjúsági) Sásdi Sándor: A vándorút vége (Ifjúsági) Sztrókai Kálmán: Kémiai kísérletek (Ifjúsági) Szutyejev: 100 vidám kép (Hiúsági) Wedding: Vasbivalyocska (Ifjúsági) 16.-19.-14.-13.-12.-17.-12.fl.Még számos más külföldi szépirodalmi mű között válogathat a könyvesboltokban! 306-os számú ügy Olyan benyomást tesz, mint az autózás: kezdetben — a város belsejében — néhányszor vissza kell kapcsolni a sebességváltót és lassul az iram, aztán végre kiérünk az országútra, második, harmadik sebességgel, majd „direkt”-tel száguldunk a cél felé. Autónk azonban a mozi egyhelyben álló nézőtere és így senkit se ütünk el, inkább minket gázol le tempójával a „306-os számú ügy” című szovjet film. A moziból kijövet, némi idő kell hozzá, hogy magunkhoz térjünk és átvéve Mozarth rendőrszázados és társai módszerét, boncolgatni kezdjük: ez miért, az miért, ha emez így, akkor amaz miért nem ügy? ... Egyszóval: bűnügyi történet a Javából és filmnek is kitűnő. A házgondnok visszaemlékezésének jelenete például rendezésben, beállításban, fényképezésben s a történetben elfoglalt helye tekintetében egyaránt nagyszerűen megoldott, rövidségében is emlékezetes része a filmnek. Azt érezzük, amit a száguldó, majdnem karambolozó gépkocsi utasa: már halljuk a csattanást, de kiderül, hogy csak a mellettünk elhaladó kocsi defektje volt. A „306-os számú ügy” című izgalmas autókirándulás Rottman író, Ribakov rendező, Dombrovszkij operatőr és Jurovszkij zeneszerző műve. Az útiélményekről Byukov (jóképű, rendőrnek is remek fiatalember), Bijeckája (nagyon csinos, de milyen szigorú!), Salagova (nem szép, de csinos és szeleburdi autóskislány) és még sok más kitűnő színész gondoskodik. Érdemes velük elindulni. HELYREÁLLÍTJÁK JÓZSEF ATTILA EMLÉKTÁBLÁJÁT József Attila születése napján, április 11-én iskolai ünnepély keretében emlékezett meg a nagy költőről a róla elnevezett fővárosi József Attila Általános Fiúiskola (IX., Mester u. 67.) tanulóifjúsága, szülői munkaközössége és nevelő testülete. A IX. kerület nagy szülöttje hányatott élete során ebben az iskolában végezte elemi iskolai tanulmányait, az erről tanúskodó öt anyakönyvet az iskola kegyeletes emlékként őrzi. Az iskola közössége a költő 50. születésnapján, 1955-ben emléktáblával jelölte meg az épületet. Az elvakult ellenforradalmi elemek ezt az emléktáblát sem tisztelték, hanem a nagy költő emlékét meggyalázva, pozdorjává zúzták. Az iskola nevelő testülete, szülői munkaközössége és tanulóifjúsága elhatározta, hogy az emléktáblát — a főváros hatóságainak támogatásával — hamarosan újból helyreállítják, sokkal művészibb formában, mint amilyen az eredeti volt. Sok siker és nem kevés keserűség lágerszerző tarsolyában ! Ketten ülünk a szobában. Az ismert slágerszerző, Breitner János és az újságíró. No meg egy harmadik. A fekete zongora, amely most hallgat... Az egyik legnépszerűbb pesti komponista negyedszázados jubileumára készül. Pontosan 25 év telt el az első szerzői est óta. Huszonöt év, sok-sok sikerrel és nem kevés keserűséggel. A mérleg egyik serpenyője... Vaskos albumok, tele újságkivágásokkal. Műsorok, elismerő kritikák, hírek s mindegyikükből — piros ceruzával szépen, precízen aláhúzva — a Breitner János név tűnik szembe. Gondosan megőrzött plakátok 1945—46-ból, első két operettje, a „Pitypalatty” és a ,,Taxigavallér” bemutatójáról. S aztán kotta, kotta, rengeteg. Elég a címeket elolvasni s máris itt zsonganak körülöttünk a kedves melódiák, hiszen ismerjük mindnyájan, tánczenekedvelők. ..Kis Katóka, ilyen ez az élet”, „Szalmaláng nálad a szerelem”, ,,Ezt nem a csillagokban írták...” „Akit én szeretek” — valamennyit énekelték-fütyülték szerte az országban. Sőt egyik-másik dala a külföldet is meghódította. Natasa (Moszkvában leszállt az alkony) című szerzeményét egy milánói és berlini kiadóvállalat is megvette. A „Boldog az az ember”-ről a csehszlovák Supraphon hanglemezgyár készített felvételt s hetvenezer lemez fogyott el belőle. Legutóbb pedig Simic, a Belgrádi Rádió tánczenekarának vezetője öt számát vitte magával, hogy Jugoszláviában is bemutassák. S a zeneszerző „babérait” az énekes is gyarapítja. Gyakran szerepel a rádióban, kultúrházakban, szórakozóhelyeken s a közönség mindenütt szeretettel, elismeréssel fogadja. Van tehát súly bőven a mérleg siker-serpenyőjében. No és a másikban? ...és a másik — Kilenc évvel ezelőtt rendeztem utoljára szerzői estet. — mondja Breitner János. — Most, a 25 éves jubileum alkalmából ismét kértem rá engedélyt, de a Filharmónia azzal utasította el, hogy nincs szabad terem. S nem ez volt az egyetlen barátságtalan gesztusa velem szemben. Valahányszor szóba került, hogy fellépek a Filharmónia valamelyik rendezvényén, mintha láthatatlan, de annál keményebb, áttörhetetlen falba ütköztem volna. Már annak is örülnék, ha nyíltan megmondanák, tehetségtelennek tartanák, ilyen vagy olyankifogás van ellenem. De mindennél rosszabb, amikor magyarázat nélkül, csak azzal az általános s éppen ezért nem is vitatható megjegyzéssel tesznék félre: „Nem, ne a Breitner, inkább X. ... vagy Y.” — A másik sérelmem — s ez nemcsak az enyém, osztozik benne a többi könnyűzeneszerző is — a szerzői jogdíjak aránytalan elosztása. Nyilvánvaló, hogy egy táncdal szélesebb körű népszerűségre tehet szert, nagyobb anyagi hasznot hozhat, mint teszem azt egy fuvolaverseny, s ily módon a £ komolyzene támogatásra szó- £ rúl. Nem is az ellen hadakostunk, hogy a könnyűzene- szerzők tiszteletdíjának egy £ részét levonják a komolyzene- szerzők részére. De az rend- ft kívül súlyosan érint, hogy ez a * rész — sehol a világon nincs g ekkora! — 45 százalék. Emiatt aztán sokan arra kényszerűftünk, hogy a hiányzó anyagia- * kat szórakozóhelyeken zongo- X rázással, énekléssel keressük ft meg — a zeneszerzés, saját ft művészi fejlődésünk rovására. * - a ,iK?II,I“unistai.rf j . . . . „ Z jusági Szövetség fiataljainak aján-Nékem például mintegy két- indékozom emlékül ezt a dalocskát, száz dalom jelent meg nyomta- ft a „Moszkvai emlék”-et, s egyben fásban közülük vagy ötven - a meghívást, hogy jöjjenek Moszkországos sláger lett, 15—20 gnesszé pedig külföldön is „befutott“. ft Mindezek után a Szerzői Jog ft védő Iroda havi 360 forintot ft folyósít számomra. Ebből éljek meg az édesanyámmal? S mit ft csináljanak azok a társaim, akiknek s kevesebb számát tart ftják műsoron? ft — Most azon fáradozunk, ft hogy megalakítsuk a Zeneszer- X zők Szövetkezetét, amelyben a ft közgyűlés által megválasztott ft vezetőség döntene minden kér- ft désről, a többi között a tiszte-letdíjak elosztásának arányá- ft ról. Reméljük, hogy az új szer- ft vezeti forma képes lesz megelgdani régóta égető problémáinakát... ft Nem az újságíró feladata elég dönteni, mennyi a jogos pagnasz és mennyi az indokolat- lan sértődöttség, elkeseredés ft Breitner János szavaiban. Az ft illetékeseknek mindenesetre ft érdemes fontolóra venni. g F. — Sz. ft A Nemzeti Színház minden év ft ben Farkas—Ratkó díjjal és gyűjt Tűvel tünteti ki egyik fiatal tagját, ft A választás idén Raksányi Gellértre ft esett, aki számos darab (Feledheft tetlen 1919, Bánk bán, Othello, Sipg sirica) kisebb szerepeiben nyújftott kiemelkedő alakítást, g illatszerből!: MÍSWKÍF unne zita. Kölnivizek, ajándéktárgyak, napozás! cikkek a legszebb választékban. FIATAL MŰVÉSZEK JAVASLATA: KÍSÉRLETI SZÍNHÁZ //' Kezdetben volt az ábránd amely ott él minden ifjú színész lelkében: túljutni a néhányszavas mellékszerepeken, valami nagyot alkotni, valami újat, valamit, amire felfigyel ország-világ. ... Azután megjött Major Tamás Párizsból és mesélt egy különös kis színházról a Montparnasse-on, ahol csupa újdonságot visznek színpadra, vállalva a bukás kockázatát is. És megpendítette az ötletet: érdemes lenne nálunk is megpróbálkozni ilyesmivel... Az ötletből, többhónapi tanácskozás, vita során, megszületett végre a tervezet, amelyet fiatal művészek — rendezők, színészek, írók, díszlettervezők — mintegy tizenövt főnyi csoportja a minap nyújtott be a Nemzeti Színház igazgatóságához — új, úgynevezett Kísérleti Színház létesítéséről. A tervezet szerint a színház rendszeresen hirdetne irodalmi pályázatokat új magyar drámai művekre, s a díjnyertes pályamunkákat be is mutatná színpadán. Ily módon évente legalább három új magyar darabot vinne a közönség elé. Műsorára tűzné a Kísérleti Színház a világirodalom legmodernebb, nálunk még ismeretlen drámai műveit, elsősorban kamaraműveket. Az „előzetes műsorterv‘’-ben szerepel például Ugo Betti olasz neorealista író „Kecskesziget“ című, most lefordított, háromfelvonásos darabja, Gorkij „A nap fiai’’ című színműve, Bertolt Brecht *Koldusoperá“-ja, André Gide ,A gyermekkor visszatér■*’ és Pristley „Esti muzsika” című drámája, az ír O'Ceasey „A csillagok kipirulnak” című darabja, amely az amerikai munkások életébe nyújt betekintést, Majakovszkij „Űrhajó”-ja, Georges Neveux „Tragédia Buffa''-ja. Be szeszeretnék mutatni a „Virágok a sárga folyó körül!" című kínai darabot, egy-egy modern cseh, lengyel, svéd és brazil drámát, továbbá egy XIV. századbeli ismeretlen angol szerző művét, az „Everyman”-t De az újdonság nemcsak, sőt talán nem is elsősorban a színház műsorpolitikájában rejlik. A színház lehetőséget adna új rendezői, színészi, díszletezői stílusok kikísérletezésére, s ezzel a formai megmerevedés feloldását, színházi kultúránk további fejlődését segítheti elő. Minden egyes produkciót más-más rendező irányítana, szabadon érvényesítve egyéni ötleteit, elgondolásait. Távolabbi terv: egyegy külföldi darabhoz annak szülőhazájából, mondjuk, egy olasz dráma rendezésére Olaszországból hívni rendezőt. A Kísérleti Színház a javaslat szerint a Nemzeti Színház művészeti és technikai gyámsága alatt működnek, a Zeneakadémia kistermében vagy más, kamaraelőadásra alkalmas színpadon. Ennek eldöntése még hátra van, aminthogy az egész tervezet sorsáról is csak ezután határoznak az illetékeseik B. Gy. Sokáig emlékezetes, nagy színházi élménnyel gazdagodik a néző a Nemzeti Színház „Phaedra” előadásán, öröm már magában az is, hogy hosszú idő után ismét megszólal magyar színpadon Racine, a háromszáz év után is halhatatlan francia költő-óriás. S kétszeres öröm, hogy egyik remekművét ennyire méltó tolmácsolásban élvezhetjük. A címszerepet alakító Tőkés Anna tökéletes Racine-i hősnő, lélekbemarkolóan és döbbenetes erővel ábrázolja azt a viharzó szenvedélyt, amely mostohafia, Hyppolitos iránt lángol benne, s amely végül mindkettőjük pusztulását okozza. Gyönyörű versmondása, arcjátéka, gesztusai — mind külön tanulmányt érdemelnének. S az együttes többi tagja ugyancsak tehetsége legjavát adja. Képünkön a darab egyik legszebb jelenete: Phaedra (Tőkés Anna) megváltja szerelmét Hyppolitosnak. (Sinkovits Imre). FEDERICO FELLINI .IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIW NÉHÁNY SORA Federico Fellini, a világhírű haladó olasz filmrendező, a neorealista olasz fémművészet egyik legnagyobb alakja írta az alábbi üdvözletét: Jt, /*«*• (Ab „Rendkívül nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel országuk és kultúrájuk iránt. Federico Fellini“ KultiLiáthrónika iiiiiiiiiiiiiiiini” Indonézia művészetét ismertető kiállítás nyílik április 13-án, szombaton az Engels téri Nemzeti Szalonban. „Kihúzzuk a lutrit” címmel mutatja be új izűsorát a Kamara Varieté április 16-án. Hamupipőke, a mesevilág egyik legbájosabb alakja, vasárnap, április 14-én két helyen is megjelenik a budapesti gyermekek előtt, méghozzá egyidőben. Az Építők Rózsa Ferenc Kultúrházának gyermekszínpadán és a KPDSZ Jókai utcai Új Színpadán egyaránt fél 11-kor mutatják be a Grimm meséjéből írt operettet, kitűnő gyermekszereplőkkel. 3« «« «« «« «««« «« «« ««« «« «« «« «««««« «« «« «« «« «« «« I NOVIKOV s Moszkvai emlék Fesztivál dal —tf- A-y~-uy2^4-es 4 -tAAK a fesztiválra. A szovjet zeneszerzők, s köztük én, nagyon örülünk, hogy maguknál, fiatal barátaink, rendbejön az új élet. Mi mindig magukkal vagyunk, a maguk régi, hűséges barátai. A. Novikov Moszkva, 1957. március 3. Mérsékelten .«T ■yü», míg Wl-kja Ur-4. Ha-zám- ba szék? kedves szó- r» szív- ből mondtam Cjä-OTtt «■ - u -M- — — git ö- rom írni el gin•» -KiSül ■»-(?« - bil. 1 Ismétlésre II Befejezésül Ajaka fagy mosolyra nyílt, míg halkan kérdezett: Hazámba Moszkvából vajon emlékül mit viszek? A kedves szóra válaszul oly szívből mondtam én: Gyönyörű emlékül magát örömmel elvinném. Gyönyörű emlékül magát örömmel elvinném. Először ott láttam magát az M-betű alatt, Viszem a Metrót emlékül, de nem, azt nem szabad. Ha bármi szép és nagyszerű, elvinnem onnan kár Hogy egyszer ismét várhassam magát a Metrónál*. Hogy egyszer ismét várhassam magát a Metrónál. Nehéz a híres nagy harang, s az ágyú óriás. Korántse tréfa lenne így a hosszú utazás. S ha nem kérhettem emlékül a Kreml tűzcsillagát. Miért nem adják, csillagom, helyette most magát? Miért nem adják, csillagom, helyette most magát? Szívesen elvinném Moszkvát, de kell az másnak is. Szereti őt a föld, a nap, a hold, s a csillag is. Oly szép ajándék volt nekem az első kis mosoly. Szívemben ezt viszem el majd emlékül Moszkvából. Szívemben ezt viszem el majd emlékül Moszkváél.