Magyar Ifjúság, 1957. július-december (1. évfolyam, 27-55. szám)
1957-08-24 / 37. szám
40 millió FRANCIA 10 millió ALGÉRIAI Szeptember közeledtével, hai csak látszatra is, nyugtalanság fogja el a francia kormányt az algériai ügyek miatt. Tizenhetedikén nyílik meg ugyanis az ENSZ közgyűlése. S most harmadszor kerül majd a közgyűlés napirendjére az algériai kérdés. Mert Algériában immár évek óta vérfürdőket rendezve duhajodnak a francia tőkések „rendfenntartó és tisztogató“ csapatai. Példákért nem is nagyon kell kutatgatnunk. A közeli hetekből két kiemelkedő esetet említetünk. A Bou-Zegza hegységben a nemzeti függetlenségért küzdő algériaiak ellen helikopterekről vetették be a hirhedt ejtőernyősöket, akik az összetűzés során tizenhat hazafit öltek meg. Kherba közelében még három haláleset, s tizenöt sebesülést eredményezett a „tisztogató“ egységek jelenléte. Gyanús minden bennszülött — ez a gyarmattartók vezérelve. S üldözik nemcsak a fegyverben állókat, de még az otthonülő algériaiakat is. Algériát valóságos koncentrációs táborrá változtatták. Nemrégiben egy nemzetközi bizottság járt ott a helyzet megvizsgálására. A bizottság elnöke, a belga dr. Georges André a látottakat ezzel a mondattal összegezte: „Algéria borzalmas terrorlégkörben él.“ Dr. André mégis derűlátóan távozott, amikor kijelentette: „Ez az eljárás nem válik rendszerré, s remélhetjük, hogy a francia hatóságok ennek véget vetnek.“ A Bourges-Mauonoury-kormány azonban mindeddig semmi tanújelét sem adta annak, hogy a megbékélést kívánja elősegíteni. Bizonyításul két tényt is elegendő megemlíteni. A francia kormány az ország egész területére kérte a rendkívüli felhatalmazás kiterjesztését a nemzetgyűléstől. S mire használják a felhatalmazást? Az algériai vérengzések ellen küzdők elnémítására. E felhatalmazás alapján kobozták el az „Express“ című katolikus hetilapot, s néhány esetben a kommunisták napilapját, a „l‘Humanité“-t. Félix Gaillard pénzügyminiszter ezekben a napokban készíti a jövő évi költségvetési tervet. S ekkor Baumgartner úr, a Nemzeti Hitelbank igazgató-elnöke olyan kijelentésre ragadtatja magát, hogy a franciák túlontúl jól élnek. A pénzügyminiszternek ez elegendő is arra, hogy a polgári költségvetést 600 milliárd frankkal lecsökkentse. Mire fordítják majd az így nyert 600 milliárdot? Az algériai háború, a haladó francia lapok közlése szerint éppen 600 milliárdot emészt fel, s rés kézzel mégsem bátor ENSZ-közgyűlésére. A miniszterelnök irányítása alatt sebtiben létrehozott tárcaközi bizottság dolgozik az algériai kormányterven. A T Humanité közlése szerint a terv két alapelven épül fel. Körzeti választások útján algériai nemzetgyűlést hoznak létre. E nemzetgyűlésben azonban nem kerülhet kisebbségbe az egymilliónyi európai a tízmillió algériaival szemben. Végrehajtó személyként megbíznak egy algériait, akit a francia kormány által kinevezett miniszter irányít. Az algériaiak azonban ilyen jó látszat-függetlenséget valószí- fnűleg nem lesznek hajlandók is elfogadni. A gyarmatosító köjörök eljárásuk igazolására olyan nézeteket terjesztenek, hogy az új algériaiaknak nincs olyan személyiségük, akivel tárgyalnnk ORSZÁGÁBAN Az Ibéria nevű spanyol repülőtársaság repülőgépe nyugat felől megkerüli a Pirenneusokat és San Sebastian körzetében átszeli a francia—spanyol határt. A felhők réseiből rozsdavörös cseréptetők, friss barna szántások csíkjai és köztük itt-ott zöld szigetek villantak fel, majd újra sűrű fellegek takarták el a földet. Legtöbb útitársunk turista volt, ezért azután a gépen sokféle beszéd, főképp angol és francia szó járta. A nyugateurópai és az Egyesült Államok-beli turisták márciustól kezdve minden évben valósággal özönlenek Spanyolországba. Az utasok már a repülőgépen a „napfényes” Spanyolország nevezetességeit hirdető prospektusokat lapozgatták. Spanyolország leginkább az idegenforgalom révén jut külföldi valutához. A barajasi repülőtéren értünk spanyol földre. Az idő borongós, esős volt, mindenütt tócsák csillogtak, semmi sem emlékeztetett a napfényes Spanyolországra ... Megérkeztünk tehát a hős városba, Madridba, amelynek újkori történelméhez a magyar munkásmozgalomnak is oly sok emléke fűződik, spanyol földre, ahol 20 évvel ezelőtt halt hősi halált Zalka Máté, s ahol Mező Imre is harcolt. A Madrid felé haladó autóbuszból egyhangú táj tárult elénk. Fa sehol, s egy-egy tenyérnyi pázsit is alig látszott. Madridnak nincsenek külvárosai, s ezért a város valahogy hirtelen, váratlanul bukkant elő. A külső kerületekben szélesek az utcák, sok az új ház és nyoma sincs a különleges spanyol építkezésnek, a rácsos ablakoknak és cirádás erkélyeknek, amelyek a tüzesszemű szenyoritákat idézik fel emlékezetünkben. Madridi séták A spanyolok szeretik hazájukat és szívesen, lelkesen, szeretettel mutogatták érdekességeit. Bennünket pedig minden érdekelt: vajon milyenek a spanyol emberek, hogyan viselkednek, hogyan öltözködnek, hogyan gondolkod- nak. Órákig kóboroltunk a városban, benéztünk az üzletekbe, az áruházakba, a piacokra, a számunkra ugyancsak zajos mozikba, nézegettük, hallgattuk az embereket, kérdeztük őket, válaszolgattunk kérdéseikre, mellettük ballagtunk. Mindjárt az első napokban megnéztük a művelt világ egyik nagy kincsestárát, a Práda múzeumot. A múzeumban Velasquez, Goya, El Greco, Rubens, Tizian, Raffael képein kívül megtalálható a festőművészet évszázados útjának számos más kiemelkedő alkotása. A képtárban mindig sok a látogató. A spanyol beszéd azonban ritka, mint a fehér holló: a legtöbb látogató angol, amerikai és francia turista. Az idegenvezető szerint 252 Goya kép van a Pradóban, köztük a „Két Maya,“ a „IV. Károly és családja” és az „önarckép.” Velasquez, Rubens, Tizian, Greco és Murillo képei is külön termekben láthatók. Az ellentétek városa Madrid a kirívó ellentétek városa. Egyes részei világváros jellegűek, vannak azonban olyanok, mint pl. a José del Quan utca, ahol olyan látvány tárul a járókelők szeme elé, amelyre mindig borzadva gondol vissza. A szó igazi értelmében emberi lakóhelyekről itt — néhány méterre a tízemeletes épületóriásoktól — beszélni sem lehet. Roskatag, alacsony, primitív fészerek közé juthatunk itt, amelyeknek tetejét rudakra szerelt bádog és fumir lemezekből tákolták össze. Ezek a ,.házakat még csak megvédenék a nap- sugaraktól, de teljesen felmondják a szolgálatot a tavaszi-őszi záporok és a téli esők idején. A kidőlt-bedőlt fészerekben felnőttek és gyermekek tömegei laknak. Néhány nap vagy hét kevés ahhoz, hogy megismerjünk egy országot. Ennyi idő alatt legfeljebb csak benyomásokat lehet szerezni. Különösen áll ez Spanyolországra, Európa egyetlen nyíltan fasiszta államára. De azt minden látogató megérti és láthatja, hogy a mai Spanyolország súlyos ellentétektől terhes. A gazdasági, a bel- és külpolitikai válság hatására egyre inkább növekszik azoknak az erőknek a száma, akik nyíltan is fellépnek Franco fasiszta rendszerével szemben. Mint ismeretes, ez év januárjában hatalmas sztrájkok kezdődtek Spanyolország-szerte, s a francoista hatóságok számos spanyol hazafit letartóztattak. Az ifjúság nagyszámban vett részt a januári sztrájkban, sőt Madridban az egyetemi ifjúság köré csoportosultak az ellenállók. A tüntetések után 400 egyetemistát zártak ki Spanyolország öszszes egyetemeiről. Mindez nem akadályozta meg Spanyolország urait abban, hogy október —novemberben, a magyarországi ellenforradalmi támadás idején dühös kirohanásokat intézzenek hazánk ellen, sőt az Afriba című fasiszta lap egyik politikai szerkesztőjét, Gomez Tekót. Magyarországra küldte, hogy közvetlen segítségett adjon a „szabadságharcosoknak.“ Gomez, mint egyik tudósításában írta, azt remélte, hogy egy második Korea létrejöttének lesz szemtanúja. A bikaviadal A Madridban járt idegent rendszerint megkérdezik, nézett-e végig bikaviadalt. Természetesen, mi is kíváncsiak voltunk rá. Határozottan érdekes, de mindenekelőtt véres, vad és könyörtelen játék ez. Minden nagyobb községben, városban van aréna és minden nagy ünnepen — Madridban minden vasárnap — leszúrnak hat bikát, ősrégi szokások között. A bikaviadalnak megvan a maga romantikája. Sok regény, románc és költemény szól a torreádorokról. A kiváló torreádorok dúsgazdag emberek, többnyire milliomosok. A viadalok nagy szertartások közepette folynak. Előbb középkori ruhákba öltözött harsonások kérnek engedélyt a játékok megkezdésére, majd a beengedett bikát ugyancsak hagyományos öltözetű legények „idegesítik.” Azután a pikádor küzd lóhátról a bikával, végül a viadal főszereplője, a torreádor szórakoztatja a közönséget. Nem veszélytelen játék ez, amikor én láttam, akkor az egyik bika a menekülő torreádor után futva, keresztül ugrotta az aréna palánkját és a közönség közül is többen kerültek szarvai elé és patái alá. „Érdekes” volt, de nekem mindenesetre felfordult a gyomrom ... Gyönyörűek a szenyoriták A spanyol nők szépsége közismert. Megérkezve Madridba, rögtön magunk is meggyőződtünk erről. A spanyolok nagyon büszkék arra, hogy — mint mondták — Európa legszebb lányai az Ibériai félszigeten élnek. A fekete csipkekendővel leterített fejű, tökéletes alakú szenyoriták szépen, ízlésesen öltöznek. Többnyire sötétszínű ruhákban járnak. Sötétbarna, vagy fekete hajukba virágot tűznek. Az udvarolni szándékozónak igen nehéz dolga van. A spanyol szokások igen szigorúan őrködnek a női erkölcsökön. A lányok rendszerint szüleikkel, vagy férfi testvérükkel mennek az utcára és persze a jegyesükkel. Nagyon szeretik a táncot. A nyugati és amerikai táncokat is ismerik, de többnyire a spanyol kettőst és más népi táncokat járják. * Sok mindent láttunk Spanyolországban, de a spanyol élet sok jelenségét nem ismerhettük meg. Az idegenforgalom szervezői a külföldi turistáknak nem a mai, hanem a romantikus, az egykori nagyság fényében fürdő Spanyolországot mutatják. Amikor elhagytuk Spanyolország földjét, magunkkal hoztuk spanyol barátainkkal történt találkozásaink emlékét. Nem felejtjük el őket és a mindennél beszédesebb, baráti kézszorításaikat... Sirokmány Lajos EZT A KIS „HIRDETŐOSZLOPOT" AZ ÖREG BÁCSI HORDJA A VÁLLÁN. A TETEJÉN RULETT VAN, AMELYEN A JÁRÓKELŐK APRÓPÉNZ BEDOBÁSA ELLENÉBEN MEGJÁTSZHATJÁK NYERŐSZÁMAIKAT. S AKI MERT AZ NYER. EDZÉSBEN A TORREÁDOROK. A KERÉKRE SZERELT „POTRIKA’! TALÁN kevésbé veszélyes VALÓDI társainál ,,SZABAD EGY MADARAT?” - UTCAI MADÁRKERESKEDÉS RIKÍTÓ- •« TOLLAZATÚ PAPAGÁJOKKAL — IGEN, EZ MÁR A CÉL N A» .AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaauaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa, Épül, gazdagodik a testvéri Román Népköztársaság ... Segesvár. Itt is nagy tervépítkezés közeledik a befejezéshez: az új fajansz gyár. Minden munkafolyamatot részesítettek, a gyárban mind- gssze 450 munkásra van szük gség, szemben a régi munkafo- folyamatnál alkalmazott három- 11 ezer munkással. Ez a gyár 250 ezer négyzetméteres alapterüg letével a legnagyobb ilyen lé-tesítme.../ egész Dél-Kelet Eugrópában. A román televízió Több mint hét hónapnal ezg előtt a bukaresti televíziós cég szülék ernyőjén felvillant a fény és kellemes zene töltötte be számos bukaresti dolgozó tagkását. Az új év első perceiben is működésbe lépett a bukaresti televíziós adóállomás. Az első adás sikerrel járt és a televíziós" tulajdonosok türelmetlenül is" várták a következő adásokat, " Reményük teljesült. Ma már a változatos műsor: egész estét " betöltő játékfilmeket, rajz- filmeket, híradókat, a stúdió- ijből sugárzott külön adásokat, új színházi előadásokat, gyermek- g adásokat, tudományos-műszaki jj újdonságokat, labdarúgó- és a g rugbymérkőzéseket közvetít a jj bukaresti televízió. A Bukarestben és a környék- g beli helységekben az épületegben újabb és újabb T-alakú g antennák tűnnek fel, amelyeg két a Scinteia házával párhujlzamosan helyeznek el. Erre a sajtókombinátra szerelték fel ugyanis az adóantennát. Tá- H - ,, . ..... . elején általános választásokat vállál, a több mint száz métert tartottak. A Népi Haladó Párt magasba emelkedő antenna (ppp) a törvényhozó tanács iivalóságos virágnak tűnik. Tzennégy mandátuma közül ki-Ez a mágikus erejű virág 1lencet megszerzett és ezért az —*-• —»■*«- isroSSAS’Si'S tása, hogy nagy távolságra kég kormányalakításra. Az angopeket sugározzon, sokkal boglók tehát, akik négy évvel eonyolultabb, mint bármilyen g előtt törvénytelenül ^ elűzték sziromlevelekből, csészéjévé M Ja,vant a miniszterelnöki székxnykből és megfosztottak a népet lekből, vagy porzókból álló ^ attól hogy választott pártja szövevény. A Scienteia hazáj segítségével sorsán javithasnak 11. és 12. emeletére csak jóson — engedni kényszerűltek, nem 20 vagonnyi felszerelést gy Az ország, amelyben 150 szállítottak fel, alkatrészeket géve az angolok uralkodnak, és bonyolult gépi berendezése- g értékes kincse a brit koronákét, amelyeket a szovjet és ara,k- Eö terméke a TMk°; fa a román technikusok olyan hoz-= ker€Sztül mindmáig) korlátráértéssel szereltek össze, gyan uralmat gyakoroltak a hogy azóta óramű pontosságú- a gyarmat gazdasági élete és val működik. A bukaresti te- = törvényhozása felett. Az c-rtevízió és adóállomás 15 kilo- =sza.b',a ezenkivüli hatalmas wattos adasait 100-120 faló- | arany. cémánttelepek is méteres körzetben lehet fog- | vannak, mint az néhány angol mi. u e monopólium kezében. Külpolitikai kislexikon Brit-Guyana nem, hagyja magát r-Gl/YANÄ] Az ültetvények munkássága azonban, amely a néger és indián munkásokon kívül az odacsalogatott hindukból és kínaiakból rekrutálódik, kegyetlen kizsákmányolás alatt él. A kulik heti bére 2 fontsterling, s a munkaidő 12—14 óra. ötezer lakosra jut egy orvos, az egész országnak csupán egyetlen kórháza van, az ültetvények dolgozói pedig olyan barakkokban laknak, amelyeket még a múlt században építettek a rabszolgák számára. A munkanélküliek száma eléri a százezret. Érthető tehát, hogy a britguyanai nép nem nyugodhatott bele ilyen életbe. Közvetlenül az első világháború után megalakult a „politikai ügyek bizottsága”, majd 1950-ben a Népi Haladó Párt, amely azután az 1953. áprilisi választásokon elsöprő győzelmet is aratott. Több mint 75 ezren szavaztak a pártra és magát Jagant 82 százalékos többséggel választották meg. A törvényhozótestület 27 tagja közül 18 a párt soraiból került ki és a végrehajtó tanács 7 tagja közül (ezek miniszteri szerepet töltenek be) hat szintén a párt tagja volt. Az államtanácsban (szenátusféle) azonban a pártnak már csak két tagja volt, a többit a brit kormány nevezte ki. De az angolok nem bíztak az államtanács és a brit kormányzó ellensúlyozó erejében sem. Megijedtek. Mikor aztán a cukoripari munkások 1953. szeptemberében a magasabb bérekért és a szakszervezeti jogokért sztrájkba léptek, az angolok cselekedtek. Hadihajókat, csapatokat küldtek Brit-Guyanába, felfüggesztették az alkotmányt, elmozdították a kormányt, majd később több tagját le is tartóztatták. Mindezt arra való hivatkozással, hogy a kormány „kommunista puccsot’* készített elő. Meg kell jegyezni, hogy a Népi Haladó Párt nem kommunista, noha vezetői között jelentékeny számban vannak marxisták. A párt Brit-Guyana teljes függetlenségéért, a nemzet kincseinek köztulajdonba vételéért és a szociális Dél-Amerika északi részében a három Guyana között a legnagyobb (215 ezer négyzetkilométer) és a legnyugatabbra fekszik. Éghajlata forróigövi, a hegységeket sűrű trópusi erdők borítják. Lakóinak zöme (459 ezer) indián, néger és mulatt, csak kis töredéke fehér (2200), ezenkívül hindu és kínai. Fővárosa Georgetown (107 000), a Demarera folyó torkolatánál. A gyarmat 1914-ben lett végleg az angoloké. Az USA támaszpontot bérel a Demarera folyónál Brit-Guyanában augusztusa társadalom felépítéséért harcol. Az angolok provokatív cselekedetei után a párt felhívására a munkások általános sztrájkkal feleltek és a harc négy esztendőn keresztül váltakozó hullámokban tartott mindmáig. Az angolok már 1956 közepén újra kénytelenek voltak alkotmányt adni az országnak, ha mindjárt erősen korlátozottat is, az idén augusztusban pedig kiírták a választásokat, amelyeken azután újra Cheddy Jagan pártja győzött. A legújabb jelentések szerint ugyan az angolok ismét a demokratikus erők eltiprásán mesterkednek. Brit Guyana több esztendős harcának eredményei azonban azt mutatják — hiába. (cs. i.) Őserdő Georgetown forNewAmsterdam vények 1 BAUXIT/ 'GYÉMANT^r.o BAUXITI TERRA 136/57/1 3 428 kilométert utazott ■ « borbélyhoa Nem mindennapi esemény történt a SAS skandináv légiforgalmi társaság egy alkalmazottjával, aki egy grönlandi repülőtéren teljesít szolgálatot. A repülőtér főnöke egy nap megkérdezte tőle, hogy miért nem nyilatkozik. Azt válaszolta, hogy nincs hol. „Utazzék haza és nyilatkozzon meg” — mondotta a főnök, így aztán az alkalmazott repülőgépre ült és 3428 kilométert tett meg állomáshelyétől Koppenhágáig, hogy megnyilatkozzék. Befejeződött Tokióban a nukleáris fegyverek ellen küzdő harmadik világértekezlet, amelyen több mint 4000 küldött, köztük 22 külföldi ország küldöttei vettek részt. Augusztus 11-én tartották az értekezlet teljes ülését a tokiói Metropolitan tornacsarnokban. Az ülés megnyitása előtt tömeggyűlést rendeztek mintegy tízezer ember részvételével. A gyűlésen a 22 külföldi ország képviselői beszédet intéztek a gyűlés részvevőihez, majd népdal- és népitánc bemutatót tartottak a Japán különböző részeiből érkezett küldöttek fellépésével. Képünkön japán népi táncosok, hagyományos kanonokba öltözve szórakoztatják a gyűlés részvevőit. Ünnepi filmbemutató AUGUSZTUS 22-28. A ROMÁN FILMGYÁRTÁS Alkotásai a budapesti MOZIK MŰSORÁN. * (A magyar költészet gyöngyszemei) (Móra) Fűzve: Brecht: Háromgarasos regényK°tVe" (Európa) Kötve: Leszkov: Kisvárosi Lady Machbeth. (Európa) Kötve: 17, Moravia: Római történetek. (Európa) Kötve: 17,Török Gyula: Ikrek I—n. (Szépirodalmi) Kötve: 58,50 Wassermann: Caxamaria aranya. (Magyar Helikon) Bibliofil kiadás. Egész vászonkötés: 26,50 Félbőrkötésben: 32,— Selyemkötésben: 32,— Figyelje a könyvesboltok kirakatait! !