Magyar Ifjúság, 1957. július-december (1. évfolyam, 27-55. szám)

1957-08-24 / 37. szám

Budapest 1957 AUG 3 H VIIÁG PROLETÁRJAI,.EGYESÜLJETEK! 'A • \ A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA SZÁM 1957. AUGUSZTUS 24 I. ÉVFOLYAM BUDAPEST X Hazaérkezett a TABÁNYI-együttes Tabányi Mihály a Bakui tenger- I parton Hogy beszámolójukat megért­sem, térképet kellett elővennem. Tudniillik 21 szovjet városban szerepeltek, hol Rigába röpítette őket a vonat, hol a Krlm-félszi- getre. És amikor eme égtáji vég­letek kimerültek, következett a közép-volgai SzaratoV, a tatár fő­város, Kazány. Mit is hagytam ki7 Persze! Jereván, Baku, Krasz- novodszk, Szamarkand, Ashabád, Asztrahány, Sztálingrád, LJvov, Jevpatorija, Odessza ... és így tovább, amire tellett a 111 nap­ból, a Tabányi- és az esztrád együttes szovjetunióbeli tartózko­dásából. Amikor megérkeztek Moszkvá­ba; a szovjet Gasztrolbüróban csak annyit mondtak: „hát akkor most pihenjenek, ismerkedjenek Moszkvával.” Azután irány a hideq Riga, ahol a prémes kabátoknak vették volna hasznát, majd pedig az 50 fokos melegben izzó Kraszno- vodszk, ahol a rövidujjú panama­ing is kályhaként nehezedett volna rájuk. „Szerencséjükre” ezt sem vittek magukkal. A siker óriási volt. Ha megér- keztex eqy városba, a pályaudva­rod virágcsokrokkal, zenekarral, Uzbég dudákkal, türkmén piko- Jokkal fogadták őket. Ez a pálya­udvari zene elég volt ahhoz, hogy Tabányi már az első kon­certen kis variációt játsszon a pályaudvaron ellesett nemzeti melódiákból. Parafrázisának el­me: „Budapest — X”, vagyis, az X helyébe behelyettesítendő az illető város neve. Koncert után a szálloda halijá­ban a zenészek csoportja várja őket. Gratulálnak és rögtön par­titúrát kérnek. Mit csináljon Ta­bányi? Éjjelenként Írja a számo­kat, hangszereli a város jazz- zenekara profiljának megfelelően. Sikerük titka: a változatosan összeállított műsor. Zeneszámok: Tabányiék és a Körösényi-trló, akrobatika: Kócsai-pár, énekszá­mok: Laboch Gerald, görkorcso­lya.- a 2 Bodó, zsonglőr: Vidos Éva, bábjáték: Simándi, paró­diák, Imitációk: Quick, népizeme műsor: Kaffai Erzsi és Pusztai Eta. — Népi zenekar is volt7 Volt. A Tabányi-eqyüttes, melynek minden tagja „mellesleg” hegedül is. Ez az „átváltozás” volt műso­ruk egyik poénja — meséli Deák István, a társulat kortferansziéja. A vendéglátó városok elhal­mozták őket minden jóval. Kitá­rultak előttük az ősi, jereváni templomok kapui, Timur kán pa­lotájának hűsében pihentek meg. Búcsúzáskor ajándékot kaptak, ashabádi perzsaszőnyeget, mag­netofont. Erről Jut eszükbe, hogy bemu­tassanak egy pár szalagra vett számot. Bekapcsolják a magneto­font. De még előtte megkérdik: meséljenek-e még, vagy zenélje­nek? önző voltam. A zenét válasz­tottam. Lapzártakor még Tabá- nyiéknál ülök egy kényelmes fotelben és „elmerülök” a jazz- melódlák és akkordok vilá-á”an. K. F. Tanúnak jelentkezik a dolgozó magyar nép A jogtalan határozat ellen, hogy rendkívüli ENSZ-iközgyü- lés napirendjére tűzik a tör­vénytelenül kiküldött, úgyne­vezett ENSZ ötös bizottság rá­galmaktól hemzsegő jelentését, felháborodással tiltakozik az egész dolgozó magyar nép. A közvetlen szemtanúk százai és ezrei jelentkeznek, hogy el­mondják tapasztalataikat az el­lenforradalom szörnyű napjai­ról. leleplezzék a névtelen hazaárulók megfizetett hazug­ságait. Az alábbiakban a tilta­kozásul beküldött tanúvallo­mások közül közlünk néhá­nyat. EGY MÁVAG-GYÁRI MUN­KÁS TAPASZTALATAI A „SPONTÁN” TÜNTETŐKRŐL Elmondta: Farkas János, Budapest, XIV., Jávorka Ádám utca 9. szám alatti lakos, a MÁVAG vasöntöde segéd­munkása. „Október 23-án munkahelye­men, a MÁVAG vasöntödéjé­ben becsületesen végeztük munkánkat, munka után pedig hazamentem, a tüntetésben nem vettem részt. Másnap, október 24-én reggel 5 óra kö­rül a rádió közölte, hogy lehe­tőleg csak az menjen az utcára, akinek nagyon fontos. Az éj­szakai eseményekről mit sem tudva, lementem a Bosnyák térre, hogy a villamosközleke­dést megnézzem. Meglepődtem, araikor a megállónál két civil géppisztollyal megállított és visszazavart. Rövid idő múlva, nagy fegyverropogás közepette megérkezett a térre egy 14-es jelzésű TEFU teherautó, kb. harminc állig felfegyverzett alakkal, akik rövid tanácsko­zás után megkezdték a XIV. kerületi rendőrkapitányság ost­romát. A kapitányság csak fél­órái ostrom után nyitott tüzet. Később, a kapitányságon tar­tózkodó rendőröket megadásra kényszerítették és megkezdték a kapitányság feldúlását. Ajtók- ablakok törtek össze, hivatalos iratok repültek az udvaron szanaszét...“ „...Október 29-én bemen­tem munkahelyemre, de mivel nem dolgoztunk, így én is el­mentem a városba körülnézni. Úgy délután 3 óra körül lát­tam, hogy a Lenin körúton a VII. kerületi pártbizottság előtt megállt egy teherautó, amiről kb, 7—8 rendőr szállt le egy láda lőszerrel és az épületbe mentek. Pár perc múlva egy külföldi rendszámmal ellátott autó, fehér lepedőre festett vöröskereszttel letakarva meg­állt a Sörszanatórium előtt. A kocsiból kiszállt egy férfi, fel­állt az autó lépcsőjére és leg­nagyobb meglepetésünkre ma­gyarul kezdett szónokolni. Szidta a kommunistákat, s kü­lön kiemelte: láttuk-e azokat »a rendőrruhába bújt ÁVH-s gyilkosokat«, akik a pártházba mentek. Ez az autó pár perc múlva tovább ment, de a támadás megindult a pártház ellen, a Hungária Étterem, a Sörszana­tórium betört kirakatai mö­gül ...“ AKIK A KÓRHÁZBÓL BÖRTÖNT CSINÁLTAK írta: Kovács Dénes határőr főhadnagy, Budapest. A szemtanú az ellenforrada­lom elleni harcokban meg­sérülve kórházba került, ott jegyezte fel az alábbiakat: „Október 30-án este néhány fegyveres »nemzetőr« jelent meg a Belügyminisztérium Gorkij fasori kórházában. A kórház vezetőjét keresték, aki előtt azután a fegyveresek ve- . zetöje kijelentette: „ezentúl nemzetőrök fogják ellátni a kórház őrizetét!“ — majd vé­gigjárták az épület egy részét és a porta néhány helyiségét őrszobának jelölték ki. Utána eltávoztak. A zaklatások napról napra fokozódtak és gátolták a sebe­sültek kezelését, késleltették gyógyulásukat. A Köztársaság téri pártházból súlyos sebesül­ten került be kórházunkba Keleti Ernő elvtárs, a párt- bizottság munkatársa, öt is ál­landóan zaklatták és el akar­ták hurcolni. Ilyen körülmé­nyek között a sebesültek nagy­része éjjel sem aludt, nehogy álmunkban lepjenek meg és gyilkoljanak meg bennün­ket ...“ AZ ELLENFORRADALMAT A RÉGI REND EMBEREI HOZTÁK BE GYÁRUNKBA Elmondta: Vajda József, az Ajkai Timföldgyár és Alumí­niumkohó dolgozója. „Október 23-án a mi üze­münkben teljes volt a rend. Ez csak másnap, annak a hatására bomlott meg, hogy az üzemen belül levő osztályidegen ele­mek behozták a diákok és más csoportok által szerkesztett kö­veteléseket és uszítottak a népi hatalom ellen. Ilyen elemek voltak: Négyesi Péter horthysta katonatiszt, aki mint gépkocsielőadó, össze­játszva egyik-másik gépkocsi­vezetővel, számos üzemi dolga» zót megkárosított. Vagy Skur- denka Lajos, volt magyar ki­rályi főhadnagy, aki a kom­munisták meglincselésére szó­lította fel a fiatalokat. Ezek az urak azután összeállították a »rákosista—sztálinista elemek« jegyzékét, akiknek egy órán belül el kellett hagyniok a gyárat. Jellemző, hogy erre a listára felkerült például Kovács István, az anyag- és áruforgal­mi osztály vezetője is, aki pe­dig nem volt párttag, sőt, poli­tikával sem foglalkozott soha­sem ... Neki csupán az volt a »vétke«, hogy harcolt osztályán belül a lopások, csalások, szál­lítási levelek meghamisítása ellen, s leleplezte Négyesiék üzelmeit is.“ „Később azután, a becsületes dolgozók akaratára kisepertük ezt az ellenforradalmár bandát üzemünkből, felderítettük az uralmuk, idején elkövetett lo­pásokat, visszaéléseket. És gon­doskodunk róla, hogy soha többé ne legyen alkalmuk a mi üzemünkben garázdálkodni.“ KECSESSÉG, BÁJ ÉS VIDÁM TEMPERAMENTUM. EZ ÁRAD A MÁTÉSZALKAI CIGÁNY* LÁNYOK TÁNCÁBÓL A KULICH GYULA SZABADTÉRI SZÍNPADI ELŐADÁSON A titkárt Hófehérkének hívják, és többször iß a lel­künkre kötik, hogy így írjuk majd az újságba is: Földi Géza, a Vörös Csillag Traktorgyár repasszáló mű­helyének KISZ titkára viseli ezt a meséből kölcsönvett ne­vet, s mondani sem kell tán, nem a maga jószántából, nem ő választotta, hanem társai ruházták fel vele. — Mert sose bámulok le, mindig fehér a bőröm — ma­gyarázza szégyenlősen-szűksza- vúan, s ennél többet aztán nem is igen hallandó beszél­ni. Annál beszédesebbek azonban a társai: — Most azért piros, mert sokat beszélt — mondja va­laki, s már harsog is a neve­Tamara Buznea, a hazánkba érkezett román szakszervezetek táncegyüttesének tagja marty-színpad nézőteréről figyeli az együttes próbáját. a Vörös­tés, ahogy körülvesznek ben­nünket karéjban. Hófehérke erre még pirosabb lesz, s za­varából végül is az menti meg. hogy — miután örökké tréfáló jókedvüket már bebi­zonyították — a munkára te­relődik a szó. Arra, hogy mennyit dolgoztak az elmúlt hónapban, júliusban. Azóta dolgoznak ugyanis közösen: június végén alakították meg export brigádjuk at. Hófehérke alias Földi Géza elfut valami papírokért, (hogy hitelt érdemlően bebizonyít­hassák teljesítményüket. Munkájukról annyit kell tudni, hogy a szereidéből ki­kerülő lánctalpas traktorokat —• DT—413-as gépeket — ve­szik kezelés alá, miután a minőségvizsgálók felderítették a rejtett hibákat. Ezt a javító, szerelő, utolsó-simító munkát nevezik repasszálásnak. Igen sok függ attól, hogy ezt ho­gyan végzik, mennyire lelki- ismeretesen. Ha nemtörődöm módon dolgoznak, majd vala­hol Kínában — oda megy a traktorok nagyobb része — szidják esetleg a kezük mun­káját, s nemcsak azt, hanem a magyar ijjarról is meglesz a kínaiak véleménye. Közben Földi visszaér, hoz­za a feljegyzését, amiből ki­derül. hogy 47 traktort „dob­tak , ki" az elmúlt hónapban. A műhely dolgozóinak egy- harmada — nyolc ember — tagja a brigádnak, s a munká­nak csaknem felét végezték ők. Kiderül még az is az írás­ból, hogy az előírt, illetve megengedett 40 órás átfutási időt — egy-egy traktorra for­dított munkát — 12,8 órával csökkentették. Tehát csak 27,2 órát dolgoztak egy gépen, eb­lsen is messze túlteljesítve az alakuláskor tett óvatos válla­lást, hogy 3 órával dolgoznak kevesebbet minden gépen. Nem is beszélve arról, hogy közben benzint is takarítottak meg. és — éppen a. közös si­ker érdekében — egymást se­gítik, a gyöngébb képessé­gűeket tanítják, tehát szinte automatikusan közösségi élet­re is nevelődnek. Uj embert mutatnak be közben: — A műgyűjtőnk. Tóth Káli Pált nevezik mű­gyűjtőnek. Ragadvány-nevé- nek az a története, hogy van valahol Fejér megyében egy tsz, a rabacspusztai Petőfi. A Petőfinek pedig egy rossz traktora, amelyet — munka­idő után — az exportbrigád tagjai akarnak újjávarázsol­ni. Küzködve néha olyan aka­dályokkal. hogy — évtizedek­kel ezelőtt, ■ gyártott típusról van szó — igen sok alkatrészt szinte lehetetlen már találni a géphez. Ilyenkor segít a mű­gyűjtő. Honnan, honnan nem, mindig előteremti a szükséges anyagot, s így bátran ígérik a fiúk, hogy az őszi szántást már az általuk javított géppel végezhetik a Petőfiben Úgy mondják, vendégül látja majd őket a tsz, ha el­készülnek a javítással. Hogy brigádjuk nyer-e majd valamit az országos versenyben, afelől még nem bizonyosak. Mindenesetre úgy dolgoznak valamennyien, hogy ebben is bízhassanak. (Antal) Regionális találkozók - európai ifjúsági összejövetel Lengyelországban - három évenként VII Befejeződött a DÍVSZ IV. kongresszusa Kijev, 1957. augusztus 23. Befejezte munkáját a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség IV. kongresszusa. A kongresszus időtartama alatt a küldöttek, a világ ifjúságát érintő sok problémát tárgyal­tak meg. A kongresszuson felszólalt Komócsin Zoltán, a KISZ szer­vező bizottságának vezetője is. Jellemezte az októberi ellen- forradalom által okozott pusz­tításokat és a szocialista tábor irtási segítségét e pusztítások eltüntetésében, majd felhívta a Nyugatra távozott magyar fia­talokat, térjenek haza, hogy együttes erővel építhessük a szocialista Magyarországot. A kongresszuson hosszas és alapos vita bontakozott ki a DÍVSZ és tagszervezetei mun­kájáról. Jellemző, hogy 141 olyan ifjúsági szervezet is meg­figyelőkkel képviseltette ma­gát, amelyek nem tagjai a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetségnek. Ezek is véleményü­ket nyilvánították a vitában. Általában az a vélemény ala­kult ki, hogy a DÍVSZ szigo­rúan centralizált felépítését meg kell változtatni és főleg a 'különböző szervezetek munká­jának koordinálására kell tö­rekedni. Még jobban ki kell szélesíteni a DÍVSZ kereteit, ennek érdekében lehetővé kell tenni a kettős tagságot, vagy-- is az egyes tagszervezetek más csoportosulásokba is tartozhat­nak. A DIVSZ-hez való tarto­zást a legalapvetőbb kérdések­ben való egyetértésre kell ala­pozni. A kongresszus számos hatá­rozatot hozott és megválasz­ERDEKVEDELMI BIZOTTSÁG KÜLFÖLDI LÁTOGATÁS KULTURÁLIS SEREGSZEMLE SPORTKÖZPONT ■F VQIV a programjában Csütörtökön reggel a 21. szá­mú iparitanuló intézetben meg­kezdődött az iparitanuló inté­zeti igazgatóik országos értekez­lete. Az első napon Borbély Sán­dor elvtárs, a KISZ országos szervező bizottságának titkára; az iparitanuló intézeti KISZ- szervezetek működéséről és feladatairól tartott előadást. Elmondotta; a KISZ mindent el fog követni, hogy a fiatalok a nevelés, a kultúra, a sport területén megkapják mindazt, ami széppé teszi életüket, köny- nyebbé munkájukat. Ugyan­akkor a tanulóifjúságtól is el­várjuk a becsületes munkát. A jövőben az ifjúsági szövetség fogja megszervezni az ipari tanulók sport- és kultúrmun- káját, azért életre hívják a KISZ sportközpontját. Már a következő évben meghirdetik az ipari tanulók kulturális és sport-seregszemléjét. Gondos­kodik az ifjúsági szövetség ar­ról is, hogy az ipari tanulók egyes rétegei ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Tovább fejlesztik az érdekvédelmi bi­zottságokat. A nevelők, peda­gógusok részére lehetővé te­szik, hogy ellátogassanak a szomszédos népi demokráciák­ba és tanulmányozzák az ipari tanuló kérdés külföldön szer­zett tapasztalatait. A második napon Pécsi Já­nos munkaügyi minisztériumi főosztályvezető tartott előadást az eddigi nevelési, oktatási ta­pasztalatokról és a következő tanév feladatairól. Ma egyik legfontosabb fel­adatunk felszámolni a tanulók fejében még mindig meglevő eszmei zűrzavart. Pedagógus- gárdánk alkalmas erre a fel­adatra. s bár közöttük is vol­tak, akik megtévedtek, a több­ség hűségesen követi pártun­kat, hajlandó a szocializmu* követelményeinek megfelelően nevelni az ifjúságot. Az oktatás területén, külö­nösen a gyakorlati oktatásra kell nagy gondot fordítani. Az intézetek vezetőinek az eddigi­nél sOkkal jobban kell ellen- őrizniök, hogy a gyakorlati munka ideje alatt mi történik az üzemekbe 'kihelyezett tanu­lókkal, biztosítják-e részükre a szakma elsajátításához szüksé­ges feltételeket? Megjelent és felszólalt az ér­tekezleten Kisházi Ödön mun­kaügyi miniszter is, aki jutal­mat nyújtott át húsz kiváló nevelőnek. tóttá a DÍVSZ vezető szerveit. A főhatározat összefoglalóan elemzi a DÍVSZ tevékenységét és megállapítja, hogy az igen eredményesnek mondható. A DÍVSZ és tagszervezeteinek je* lenlegi legfőbb feladatát az atomfegyverek betiltásáért rí* rott harc támogatásában hatá* rozza meg. .Ennek érdekében konferenciákat, találkozásokat kell rendezni, utazások révén kell a fiataloknak egymást köz­vetlenül megismerni. A tag- szervezeteknek ezenkívül fel* hívással kell fordulniok kor­mányaikhoz az atomfegyverek betiltását követelve, Határozatba hozta a kong* resszus, hogy a bandungi ér* tekezlet emlékére, április 24* ét az ifjúság a gyarmatosítás elleni harc napjaként ünnepli meg. Határozatot hoztak az európai együttműködésről. A DÍVSZ támogatni fog egy eu* rópai ifjúsági összejöveteltt amelynek tárgya az égető eu- rópai problémák békés megöl* dósa. Ez az összejövetel előre* láthatólag jövőre, Lengye lor* szagban lesz. Az FDJ javasla* tára elhatározták azt is, hogy a Német Demokratikus Köz* társaságban 1958-ban értekez* letet hívnám össze az európai biztonság és az újjáéledő nyti* gatnémet militarizmus kérdé* sének megvitatására. Európá­ban regionális találkozásokat rendeznek a balti államok, a Duna medence, a Földközi ten­ger, és a Rajna menti államok ifjúsága részére. A következő VII. Világifjúsági Találkozóval kapcsolatban nem döntött véglegesen a kongresz- szus, a kérdést a DÍVSZ vég­rehajtó bizottsága elé terjesz­tik. A kongresszuson az a véle­mény alakult ki, hogy a jövő­ben a VIT-eket — mivel rend­kívül nagy szervezőmunkát és felkészülést igényelnek — ál­talában csak három évenként rendezzék meg. Tekintettel azonban, hogy 1960-ban olim­pia lesz, a VII. VIT-et 1959- ben, vagy 1961-ben tartanák meg. Székhelyére vonatkozó­lag Párizs, Bécs, Helsinki és Peking jött szóba, Gtven évvel ezelőtt alakult meg a Szocialista Ifjúsági internacionálé kező táviratot intézte a véri német ifjúsághoz: test­A Szocialista Ifjúsági Inter- nacionálé megalakulásának 50. évfordulóján a KISZ a követ­FREIE DEUTSCHE JUGEND KÖZPONTI TANÁCSÁNAK BERLIN Drága elvtársak! Engedjétek meg, hogy a kommunisták és az egész haladó ifjúság nagy nemzetközi ünnepén: a Szocialista Ifjúsági Inter- nacionálé megalakulásának 50. évfordulóján forró szeretettel köszöntsünk benneteket, az FDJ tagjait és minden békesze­rető, demokratikus gondolkodású, német fiatalt. Köszöntjük bennetek, a Karl Liebknecht vezette forradalmi nemzedék méltó utódait, a harcostársakat, akikkel 50 évvel ezelőtt a stuttgarti szakszervezeti házban együtt bontottuk ki a proletár ifjúság első nemzetközi szervezetének tűzpiros zászlaját. Most a jubiláns napokon mártírjaink szent nevére esküszünk, hogy Liebknecht zászlaját — elődeinkhez híven — soha, semmilyen körülmények között nem hagyjuk cserben. Hőn óhajtjuk, hogy a magyar és német ifjúság között a barátság szálai tovább erősödjenek a szocializmus javára, népeink és az egész haladó emberiség üdvére. Elvtársi üdvözlettel: MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG ORSZÁGOS SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA ‘ bmíihmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék