Magyar Ifjúság, 1958. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-05 / 14. szám
Tovább erősítjük népünkben a szovjet-magyar barátságot BESZÉLGETÉS DEMETER SÁNDOR ELVTÁRSSAL, AZ MSZ BT TITKÁRÁVAL Április 4-e nemcsak a felszabadulás ünnepe számunkra, hanem az örökké élő barátságé is, amely a Szovjetunió népeit és a mi népünket összefűzi. Ennek a barátságnak egyik istápolója hazánkban a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Ezért az ünnep előtt felkerestük Demeter Sándor elvtársat, az MSZBT országos vezetőségének titkárát, hogy nyilatkozzék lapunknak a társaság munkájáról, terveiről. AZ MSZBT SZERVEZET MELYEK MUNKÁJÁNAK TI KERETEI? — Mint ismeretes, az ellenforradalom után lényegében 1957. júniusában szerveztük újjá mozgalmunkat. Ekkor dolgoztuk ki legfőbb működési alapelveinket, amelyek értelmében az MSZBT nem mint tömegszervezet, hanem mint tömegmozgalom működik. Munkáját karöltve végzi a legkülönbözőbb társadalmi és egyéb szervezetekkel, velük együtt serkentője a szovjet—magyar barátság eszméjének, ismertetője a szovjet életnek, a Szovjetunió gazdasági, technikai, kulturális vívmányainak. — Mozgalmunk újjászervezését maguk a dolgozók kérték. Jellemzésül szeretném elmondani, hogy már 1957. januárjában egyre-másra, spontán alakultak magyar—szovjet baráti körök, és 1957. júniusára mintegy háromszáz ilyen kör működött. Jelenleg körülbelül 2500—3000 a baráti körök száma. Tevékenységünk az első időszakban főleg arra irányult, hogy más szervekkel együttműködve, igyekeztünk eloszlatni a fejekben az ellenforradalom rágalmait. Nyílt beszélgetéseket rendeztünk a szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatokról, arról, hogy miért tartózkodnak szovjet csapatok Magyarországon, és a nyílt, világos beszédet mindenütt szívesen fogadták. Munkánk sikeréhez jelentősen hozzájárult, hogy a Szovjetunió hatalmas sikerei, békekezdeményezései nyomán hihetetlenül megnőtt az érdeklődés a szovjet technika, a gazdaságfejlődés, az iskolaügy, s a mindennapi élet iránt. — MI A JELENTŐSÉGE A SZOVJET—MAGYAR BArátság társasága megalakulásának? — Nagy örömmel vettük tudomásul, hogy nemrégiben Moszkvában megalakult szovjet testvérszervezetünk, a Szovjet—Magyar Barátság Társasága. Ez is jelképe annak, hogy a kétszázmilliós Szovjetunió a kilenc és félmilliós magyar népet egyenrangú szövetségesének tekinti. A társaság működésétől azt várjuk, hogy még inkább bővülnek személyes kapcsolataink a szovjet emberekkel, színesebben, gazdagabban elégíthetjük ki a szovjet élet iránti érdeklődést. A MELYEK AZ MSZBT TERVEI A KÖZELJÖVŐRE? — Terveink egy része társaságunk szervezeti megerősítésére vonatkozik. Az ősszel országos kongresszust tartunk. Ennek előkészítése során áprilisban megyénként összehívjuk legjobb aktivistáinkat, májusban pedig országos aktívaértekezletet tartunk. Társaságunk tevékenyen részt vesz a „Népek barátsága hónapja” megrendezésében. E hónap során sok találkozót rendezünk a Magyarországon élő szovjet emberek, az itt levő szovjet alakulatok harcosai és tisztjei, valamint a magyar dolgozók, fiatalok között. Június elején megrendezzük Budapesten a magyar—szovjet műszaki hetet, annak emlékére, hogy tízéves a KGST keretében működő szovjet—magyar műszaki együttműködési bizottság. Pályázatot hirdetünk a szovjet műszaki eredmények magyarországi alkalmazásával kapcsolatban. — Számos egyéb tervünk van. Irodalmi esteket tartunk, (például „Szerelem a mai szovjet költészetben” címmel), Ojsztrah és Gilelsz hanglemezfelvételeivel illusztrált előadásokat tartunk, bemutatókat rendezünk az orosz és szovjet balettről. Új műsorfüzeteket bocsátunk ki. Most jelenik meg egy füzetünk, amelyben Magyarországon eddig még nem ismert szovjet egyfelvonásosokat jelentetünk meg. Ezekkel a fiatalok kultúrcsoportjai is felfrissíthetik műsoraikat. — Azt szeretnénk, ha a KISZ és az egész ifjúság is fokozottabban kivenné részét a magyar—szovjet barátság mozgalmából. Vannak szép példák. Kaposvárott nemrégiben nagysikerű magyar—szovjet diákhetet rendeztek. Most Heves megyében terveznek ugyanilyet. Sok KISZ-szervezet rendez baráti esteket komszomolista fiatalokkal, néhol részt vesznek iskolán kívüli orosz nyelvtanulásban. Budapesten a Barátság Házában rendszeresen összejönnek, és szakmai megbeszéléseket is tartanak a volt szovjet ösztöndíjasok. — A magyar—szovjet barátság igazi népi mozgalom hazánkban, ennek fejlesztésében és erősítésében részt venni, minden hazafi feladata — fejezte be nyilatkozatát Demeter Sándor elvtárs. B. R. MIRŐL ÍR A VOKRUG SVETA CÁPATEMETŐ az óceán mélyén A Csendes-óceán középső medencéjének fenekét a legutóbbi időkig lapos síkságnak tartották. Ám ez tévedés volt. A „Virjaz” expedíciós hajón dolgozó szovjet óceánográfusok a Hawai-szigetek környékén nemrég két vízalatti hegyet fedeztek fel, amelyek 3—5 ezer méterre emelkednek az óceánfenék fölé. Érdekes felfedezést tettek az expedíció zoológusai is. A vízalatti hegy tövében óriási cápák temetőjére bukkantak. Ezek a cápák a harmadkorban éltek fogaik 5—6 centiméter hosszúak. A tudósok ebből arra következtettek, hogy a cápák hossza megközelítette a 10 métert. 40 MILLIÓ ÉVES TOJÁSOK Nebraska államban 13 megkövesedett madártojást találtak. A tojások körülbelül 40 millió évesek. Egyelőre ezek a világ legrégibb tojásai. Akkorák, mint a tyúktojások, de azt még nem állapították meg, hogy milyen madár tojta őket. Valószínű, hogy ez a madárfaj már régen kihalt. mm NEMZETKÖZI MENTŐSZOLGÁLAT AZ ÉSZAKI-SARKOK? A „Koppenhága — Északi-sark — Anchorage (Alaszka) — Tokió repülőjárat megindítása új, bonyolult feladatokat állít a repülőmentőszolgálat elé. Hogyan mentsék meg az embereket az Északisarkon, ha valamilyen szerencsétlenség történnék? Most kidolgoztak egy tervet, amely szerint 1958. májusában nyolc ejtőernyős száll le az Északi Sarkvidéken. Az ejtőernyősök körülbelül ezer kilométeres utat tesznek meg a leszállás helyétől Ellesmere-szigete legközelebbi lakott helyéig. Az expedíció célja, hogy bebizonyítsa: az emberek az örök fagy birodalmában is megmenthetők. Ha az expedíció sikerrel jár, megszervezik az állandó nemzetközi mentőszolgálatot az Északi-sarkon. Bemutató: IV. 10. mesefilm.► Színes csehszlovák BÚCSÚ A kínai népi önkéntesek megkezdték kivonulásukat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságiból. A koreaiak — mint a Szarivon állomáson készült képünk is mutatja szívélyesen vesznek búcsút a nehéz időkben segítségükre sietett kínai harcosoktól. SOKSZOR TALÁLKOZTUNK MÁR... Tudom, hogy soha nem láttam, s most mégis rövid beszélgetés után azt mondom: mintha ismerném valahonnan. Az arcvonásairól? Nem, a fiatal napbarnított arc, szúrós szemek, kissé erős orr nem emlékeztet senkire. Testalkata? Átlagos, nem feltűnő. Talán más? Egyenruhája? Igen, sokszor láttam hasonlót. Ez és amit elmond szűkszavúan, katonás határozottsággal azt hiszem, ez az, amiből ráismerek. B. Alexandr főhadnagy 29 éves, Voronyezs környékén él a családja. — Apám és anyám. Három bátyám volt, de meghaltak ... — mondja. Ha nehezen is, de beszél róluk. Katona volt mind a három fiú. Kettő még a háború elején életét , vesztette. A harmadik, Vaszilij akkoriban végezte az egyetemet, ő is bevonult. — Eljutott Magyarországra. Harcolt Budapest alatt, s amíg harckocsijával mozdulni tudott, űzte a fasisztákat. A 24 éves zászlóaljparancsnokhelyettes is hősi halált halt. Keményen koppannak a szavak: — Igen, három bátyám volt. Vaszilij itt van eltemetve Szentmártonkátán. Amikor Magyarországra érkeztem, első utam az ő sírjához vezetett. Szépen gondozott sírt találtam, friss virágok voltak rajta. Nagyon-nagyon meghatott ez. Sokszor elmegyek oda, beszélek azokkal az emberekkel, akik gondot viselnek rá, barátok, igaz barátok. Élmények, emlékek sora. Ellenforradalom? Itt volt, harcolt. — A Nyugati pályaudvart biztosítottuk. Segítettünk egy 21 fős partizáncsoportnak, hogy megakadályozzák a gyilkolást, rablást. Ott voltam a Köztársaság téri pártház visszafoglalásánál... Sok lenne leírni a borzalmakat, amit látott, amit átélt. Nem 5, egyik parancsnoka mondja közben: „Becsülettel végrehajtotta azt, amivel megbízták — ennyi az egész.” — S aminek nagyon örültem — folytatja a gondolatsort,— kísérhettem a szovjet segélyszállítmányokat Budapestre. Kérdezem, mi a véleménye most? — Jó! Nagyon jó! Barátság van, igaz barátság. Együtt örülünk, együtt ünnepelünk a dolgozókkal. Gyakran meghívnak bennünket és mi is hasonlóképp. Búcsúzni készülődünk, már elköszönünk, amikor ezt mondja: — Bármikor, ha segítségre van szükség, ha bajban vannak, ránk, barátainkra mindig számíthatnak. Azt hiszem, ekkor éreztem úgy, hogy ismerem őt, nagyonnagyon közelről. Ezzel az emberrel, aki három testvérét vesztette el, találkoztam én már 1945-ben az újpesti kis ház előtt, az ellenforradalom idején a harcok viharában, Moszkvában a fesztiválon... Igen, ő volt az. Más külsővel, de ezzel a szívvel. K. GY. „26 DE JULIO“ — a fekete-vörös zászlón CASTRO ÉS FELKELŐ CSAPATAI AZ UTOLSÓ LESZÁMOLÁSRA KÉSZÜLNEK KUBÁBAN A santiagói gépkocsik vörösre és feketére vannak festve... A New York-i szabadságszobor és a párizsi Eiffeltorony tetején a közelmúltban fekete-vörös zászlót lengetett a szél... Kubában, a Sierra Maestra hegyvidék rengetegeiből fekete-vörös, „26 de jalio” feliratú karszalagos, barna overallos harcosok intéznek támadásokat katonai táborok és Batista terrorlegényei ellen... El Fulgencio Batista tábornok, Kuba véreskezű diktátora egy esztendeje hónapról hónapra elrendeli: „Habanában, Santiago de dubaiban és a Sierra Maestrában töröljetek le, mázoljatok át minden vörös és fekete színt. De a santiagói gépkocsik továbbra is vörösre és feketére vannak festve... Mit jelképez Kubában — az „Antillák gyöngyének’’ nevezett, hatmillió lakosú szigeten — ez a két szín s a „július 26.” felirat? Mit jelent a fekete-vörös zászló — amelynek puszta jelenléte is megreszketteti a Batista-kamarillát és híveit, s amelynek feltűnése bátorítást, reményt önt a nyomorgó és függetlenségre áhítozó kubai milliók számára? Fidel Castro fiatal jogász a babanai egyetemen volt diákvezető, amikor egyre inkább felismerte társaival együtt, hogy hazája Batista és a kubai cukornádültetvényeket uraló amerikai United Fruit és a West Indies Fruit részvénytársaságok elnyomása alatt szörnyű elmaradottságban él , s nincs más kiút, mint megdönteni a diktatúrát, visszaállítani az alkotmányos jogokat. Diáktársaival együtt azután 1953. július 26-án Santiago de Cubában támadást intézett egy katonai tábor ellen. Úgy gondolták, hogy ez „megindítja a lavinát” és a lázongó nép elűzi Batistát. Akciójuk azonban sikertelenül végződött. Több, mint száz diákot és katonát mészároltak le a harcokban s Castrot tizenöt évi börtönre ítélték. Egy esztendővel később általános amnesztiát hirdettek és Castro — akit több társával együtt szabadon bocsátottak — Kubából az Egyesült Államokba menekült. Először New Yorkban, majd Miamiban (amely közel fekszik Kubához) szervezte a kubai fiatalok mozgalmát s ennek, emlékeztetve a santiagói támadásra — a „26 de julio” nevet adták. Mexikó volt Castro következő telephelye, ahonnan azután 82 társával együtt, fegyverekkel és lőszerekkel ellátva a Gramma nevű dieselmotoros yacht fedélzetén útrakelt Kuba délnyugati partjaihoz. Szerencsétlenségükre a sűrű köd ellenére felfedezték őket, s amire a Sierra Maestra biztonságot nyújtó rengetegébe érkeztek, alig tizenöten maradtak. Akcióik azonban oly nagy veszélyt jelentettek Batista számára, hogy a diktátor legmegbízhatóbb katonáival körülzáratta a Sierra Maestra nagy területeit, több, mint kétezer parasztcsaládot — akiktől Castroék élelmiszertámogatást kaphattak volna — elköltöztettek s ezután az amerikaiaktól kapott repülőgépekről bombákkal és napalmmal „átfésültette” az egész vidéket. Batista eddig ötször jelentette be, hogy Castro és csapata „nincs többé”, vagy hogy „felszámolásuk már csak napok kérdése”. Azonban csodákcsodájára Castro hívei napról napra nagyobb támadásokat indítanak Batista csendőrei és politikai cinkosai ellen. Akcióik méreteire jellemző, hogy 200 felkelő legutóbb meglepetésszerűen elfoglalta a tízezer lakosú Veguitas várost. A közelmúltban pedig egy olyan akciót hajtottak végre a főváros, Habana szívében, amellyel az egész világ figyelmét magukra vonták: a nagy habanai Grand Prix kezdete előtt szállodájából „elrabolták” Fangio világhírű autóversenyzőt — de harminchat órával később miután a versenyt nélküle megtartották, szabadon bocsátották őt. A felkelők ezzel tiltakoztak az ellen, hogy amikor egész Kuba népe rabságban és nyomorban szenved , ne rendezzenek óriási összegekbe kerülő versenyeket. A fekete-vörös zászló alatt ma már mintegy ezer felkelő harcol. Castro tekintélye anynyira megnőtt, hogy a nagy nyugati burzsoá lapok tudósítói az árkon-bokron át vezető sziklás hegyi utakon hosszú hetekig lovagolnak, gyalogolnak, hogy interjút és szenzációs felvételeket készíthessenek róla s harcosairól. Oriente parasztjai pedig minden támogatást megadnak a felkelőknek s szívesen szállítanak számukra élelmiszert, noha azért mindössze egy-egy kézzel írt bont kapnak: „Beváltható, mikor a forradalom győz.” Támogatják a felkelőket, mert Castro programja föld- ■ reformot követel: ha forradalmi kormánya hatalomra kerül, földet ad minden nincstelen parasztnak s megállapítják a földbirtokok felső határát. Castroék programjában szerepel a nagyarányú iparosítás megvalósítása, a külföldi társaságok, monopóliumok államosítása, illetve jogainak korlátozása. A Kubai Népi Szocialista Párt, amely a kommunistákat tömöríti, támogatja Castroék függetlenségi mozgalmát, de nem vállal közösséget az egyéni terrorakciókkal. Habana és a többi városok utcáin már megjelentek a feliratok, hogy a felkelők az április 5-én kezdődő utolsó leszámolásra készülnek. Az amerikaiak (akik 700 millió dollárt fektettek kubai vállalkozásaikba) idegeskednek, hogy Kuba, amely részükre évi 5 millió tonna cukrot exportál — és cukorkát importál Ame- rikából — esetleg majd maga is feldolgozza a cukrot, a dohányt, az ércet... ... Santiago de Cubában pedig továbbra is vörösre és feketére festve száguldoznak a gépkocsik. A gépkocsivezetők és a munkások várják,hogy Castro és hívei végleg leköltözzenek a hegyekből a városokba , s Sebes Tibor M < tfgna tiolQwri • PWTuMs \o Bsyámo Níaes^d]Ltdf.i aludni OHu/n V Stdboléli /i fftkp/öh tmioási H «ká» VIA f/oMtjmaupo# ‘poplttwno Jód / ? £ * " 4 A LAZADAS KÖZPONTJA ► FI del Castro — középen, szemüveggel — a fegyverkezelésre tanítja az újdonsült felkelőket. 8SÉJÍ A Sierra Maestra rengetegeiben lóháton közlekednek a kubai felkelők. A feketehajú nő Cella, egy híres kubai orvostudós leánya. SAROKBA SZORULNAK AZ ATOMHÁBORÚ MÁNIÁKUSAI Nagy jelentőségű szovjet bejelentés a nukleáris kísérletek egyoldalú beszüntetéséről kihalászott halakat: vajon rádióaktívak-e, vajon árusíthatók-e piacon? ... A világ aggódik, de ebbe az aggódásba hétfőn este reményt keltő híradás „csapott bele”. Jó hír érkezett Moszkvából: a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti az atom- és hidrogénfegyver-kísérleteket! Párizsban és Washingtonban hétfő este hallották a bejelentést, a japánoknál már közeledett a hajnal, amikor a tokiói rádió bemondója először közölte a rendkívüli hírt. Reménytkeltően hallgatták a szovjet bejelentést Hirosimában és Nagaszakiban , ahol legjobban tudják, mit jelent az atomhalál... Párizs arról beszél, hogy kedvezőbbek lettek a béke kilátásai, mert a szovjet döntés sarokba szorítja az atomháború mániákusait. Washington, a Fehér Ház idegesen fogadta a hírt, egy képviselő meglepetésében az ajkába harapott ... India újjong, a japán kormány üdvözli a szovjet kormány elhatározását. A yokohamai halászok reménykednek, hogy talán a nyáron már nem kell mérni a tengerből kifogott halak rádióaktivitását. Az emberek százmilliói most Washington és London válaszát várják. Washington sarokba szorulva figyeli a világszerte, maholnap egyetemessé váló tiltakozó mozgalom rohamos terebélyesedését, melynek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésén elhangzott bejelentés új, ösztönző lendületet adott. Az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának most választania kell: beszüntetik a kísérleti robbantásokat, s ezzel a világ megszabadul egy óriási kataklizma kísértésétől, vagy szembeszállva az egész emberiséggel, s semmibe véve a közvélemény és egész sor ország kormányának — köztük Indiának, Japánnak, Indonéziának, Svédországnak — követelését, nukleáris robbantásaikkal tovább fertőzik Földünk levegőjét. A felháborodás még hatalmasabb lesz, ha a Nyugat folytatja atombombás kardcsörtetését, hiszen most már ott van az emberiség előtt a szovjet példa, amelynek vonzóereje ezekben a napokban újabb milliókat állít csatasorba a nukleáris kísérletek beszüntetéséért. Mégis, az első amerikai és angol hivatalos reagálások azt mutatják, a két nyugati nagyhatalom még mindig nem képes és nem akarja felmérni azt az óriási felelősséget, amelyet szakadék felé tartó politikájával a világ előtt magára vállal. Végül azonban mégis arra az útra kell lépniük, amelyet ma már a százmilliók „diktálnak” , s a dullesi külpolitika veresége akkor még kiheverhetetlenebb lesz... Ma adva vannak a lehetőségek egy közös megállapodáshoz, amellyel végérvényesen véget vethetnének a nukleáris kísérleteknek, s végül is ócskavassá változtathatnák a felhalmozott atomfegyvereket, vagy éppen a tenger fenekére süllyeszthetnék e szörnyű bombákat. A megállapodás annál is könnyebb lenne, mert jelenleg csak három ország, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — rendelkezik atomfegyverekkel. A Szovjetunió hathatós nemzetközi ellenőrzési rendszert is javasolt, amelyben egy kelet-nyugati csúcstalálkozón közös akarattal megegyezhetnének a nagyhatalmak. Moszkva magáévá tette az egyszerű emberek vágyát és a béke közelebb hozása érdekében történelmi gesztust tett. Ezzel ismét megelőzte a Nyugatot s közelebb hozta a megvalósuláshoz a csúcsértekezletet, mint az bármikor is volt. S. T. Ázsia közvéleménye aggódva kíséri annak a kis vitorlás bárkának az útját, amely a Csendes-óceánon a Bikiniszigetek felé, a „tiltott övezetbe” tart — ahol az amerikaiak április 5-én szándékoznak megkezdeni hidrogénbomba robbantási kísérletsorozatukat. Vajon a kis bárka, amely az atomháború elleni tiltakozás fáradhatatlan aktivistáit viszi fedélzetén, egy újabb Fukuku Maru lesz-e, avagy megmenekül a rádióaktív fertőzéstől? Yokohamában és Hongkongban az orvosok Geiger-Müller készülékekkel vizsgálják a tengerből Az angliai rakéta bázisok ellen Nagy-Britanniában közel 40 ezer amerikai katona állomásozik. Az angol nép tiltakozása ellenére hidrogénbombával felszerelt amerikai repülőgépek gyakorlatoznak a rendkívül sűrűn lakott szigetország felett. A legújabb megállapodások értelmében amerikai rakétakilövőpályákat építenek Kelet-Angliában, ezenkívül brit rakétatámaszpontokat is létesítenek. Az atomfegyverkezéssel kapcsolatban az angol nép a Windscale-i atomkutató telepen lezajlott szerencsétlenségből (amelynek során nagy területét megfertőzött rádióaktivitással az elégett uránium) közvetlenül is érezte, mit jelent az atomfegyverkezés. Az angol nép tiltako--------------4%és*------------zása jeléül húsvétkor nagy felvonulást rendez a fővárostól mintegy 80 kilométer távolságban fekvő Aldermaston atomfegyverkutató intézethez. Útközben gyűléseket tartanak az atomháború ellen. (A felvonulás útirányát a térkép jobb felső sarkában lévő melléktérkép mutatja.) JELMAGYARÁZAT: 1. Amerikai rakéta támaszpont. 2. Brit rakéta, támaszpont. 3. Amerikai repülőtámaszpontok, ahonnan a hidrogénbombás gépek felszállnak. 4. Atomkutató intézetek. 5. A rakétafegyverek tervezett elhelyezési területe. Alagút a Himalája alatt Illarion Godridze, a Szovjetunió szállítási építkezésügyi miniszterének első helyettese az Ogonyoknak adott interjújában kijelentette: a szovjet technika ma már elég fejlett ahhoz, hogy a Himaláján keresztül alagúttal kösse össze a két nagy baráti országot — a Szovjetuniót és Indiát. Alagutat építhetünk — mondotta Godiridze — az Azovitengert a Fekete-tengerrel összekötő Keres tengerszoros alatt, valamint a Káspi-tenger alatt is. Ez utóbbi csaknem 1500 kilométerrel megrövidítené az utat Kazahsztán és a Kaukázus között. 4% - ----------------- bélyegért —18 500 dollár Egy bélyegvásárló ügynök az Egyesült Államokban az Alfred H. Caspary gyűjteményből négy darab 1848-ból származó angol 4 pantiys bélyeget vásárolt — 18 500 dollárért. A narancsszínű bélyegeken Victoria királynő arcképe látható s 1848-ban angol gyarmati bélyegként adták ki az Indiai-óceánban lévő Mauritiusszigeten. Ghana — a fiatal középafrik állam — Londonban és Ni Yorkban bélyegkereskedelmi irodát létesített. A „Ghana Philat He Agency” első newyorki kiadása beszámol a legújabb ghnai bélyeg-sorozatról, amely hajómotívumokat és exotikus halkát ábrázol. A sorozat értéke 2% d, 1 s 3 d, 5 t. O'O-OOOOOOOOOO-O-OOOOOO-OOOOO-O-OOOOOOOOOOOOOOOOO-OOOOOO-OOO-OOOOOO-O-OO'OOOOO-OO-Ot HALÁSZAT a Kongón ...................... Közép-Afrikában, a wagela törzs ősi foglalkozásai között szerepel a halászat is. Berendezéseik legalább olyan régiek, mint mesterségük módszerei. Azonban elavult kezdetleges — vesszőkből készített — hálóikkal is igen sok halat fallnak ki a Kongóból, s zsákmányukat Stanleyvilleben értékesítik.