Magyar Ifjúság, 1959. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-03 / 1. szám

A Duna felől langyos szellő fújdogál. A vékony, fiatal fák iskolás sorrendben állnak, a decemberi ritka napsütés meg­­csilogtatja az üvegházak te­tejét: a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola soroksári tan­gazdasága tavasszal fogad bennünket. Már két hónapja furcsa ku­riózuma e tangazdaságnak, hogy reggelenként arab kiáltá­sok hallatszanak és sötétbőrű, szénfekete hajú fiatalembe­rek indulnak a tehénistálló, a magtár felé. — Brrr...de hideg van — rázkódik meg a meleg nap­sütésben egyikük, aki készsé­gesen el is árulja nevét. Nem tudom min csodálkoztam, a név hosszúságán-e, vagy a furcsa hangokon. Átnyújtom füzetemet és leírja: Abd El Hamid Meligy. — A legrövidebb arab név — szögezi le komolyan. — És mit dolgozik? Nem kell lefordítani, sem angolra, sem arabra — rögtön válaszol: — Beteg... az ek... vagy ék. — Arca helyeslést kö­nyörög Finta Miklós tangaz­dasági dolgozótól, és tovább reszeli a rozsdás vasdarabot. Még mielőtt megmagyaráz­nánk, mit jelent az, hogy be­teg az ék, meg kell monda­nunk, hogy mind a tizennyolc arab egyetemi hallgató már töri a magyar nyelvet. Két hónappal ezelőtt érkeztek Ma­gyarországra, a Kairói Mező­­gazdasági Egyetem másod­éves hallgatói, hogy nálunk „dolgozzák le” egyéves gya­korlatukat. Megérkeztek, az­óta tanulnak, dolgoznak a helybeliekkel együtt. Szigo­rúan. Hallanák hajnali há­romkor azt a harsány éb­resztőt, amellyel kiugraszt­ják ágyukból valemenyiü­­ket, merthogy várják őket a Tündér, Éva, Szépség és egyéb tipikusan tehénnevű jószá­gok. Itt van például Moustafa El Hamady. Ma reggel három­kor kelt és három tehenet is megfejt. Pedig először fejt életében. De sikerének nem örül, mert egyelőre csak „apa­dós” tehenet bíztak rá. — Megszokni... — mondja magyarul. Igen. Neki is és a tehénnek is. Akkor már „ren­des” tehenet is rábíznak majd. Favzi Zidant, a gépműhely­ben keressük, de nem talál­juk. Pedig az előbb még itt volt — állítják a többiek. — Azután valami megmozdul egy traktor alatt és Favzi bú­jik ki. — Bolondja a gépeknek — árulkodnak barátai és ő he­lyesel. Kétkilós anyakulcsot tart a kezében és rögtön azt kérdezi, kocsival jöttünk-e. Pobjedával? Az jó ... meg az Opel, a Cadillac, Tátra Plen — úgy mondja: plen. Fényké­pezni? Tessék. És visszabú­­■jik a traktor alá. A fényké­pész felnevet. De ő csak nem áll pózt. — Nem érni rá. Munka ... sürgős... — és a fényképész utána mászik. Na most, nyi­latkozzon vezetőjük, Higazi Favzi Zidant nem szabad zavarni munkájában. Moustafa El Hamady a harmadik tehenet feji már. (Fotó: Dolezsal) a Duna partján Husszein, a csoportvezető. Közülük a legkomolyabb, legmagasabb, kezében állan­dóan jegyzetfüzetet szoron­gat. És futkározik. ő tud leg­jobban magyarul. — Milyen a munkabeosz­tás? A magtárban top dolgoz­nak, a melegágyban tree, az istállóban öt... — Majd an­golul. — Hetenként váltjuk egymást. Legjobban szeret­jük a traktort. Vezetni. Meg­csinálni? Hát, azt is szeret­jük. Csakhogy gyorsabban vezethessünk. Nálunk, Egyip­tomban szükség van a me­zőgazdaság gépesítésére. Ha hazamegyünk, bevezetjük a nagyüzemi módszert. Az jó •— folytatja ismét magyarul.­­— A magyar munkás erős, jó — és két kezét birkózó módjára szétterpeszti. — Univerzálisak... mindenhez értenek. Motor, csavarok, minden. Kint az udvaron mintegy beintésre felbúg egy motor és a traktor ahogy indul, ke­rekei csikorognak. Persze, hogy Favzi Zidan ül a volán mellett, kétoldalt a potyauta­sokkal. Komornik Ferenc Testvérszervezeteink üdvözlete A KIMSZ megalakulásának 40. évfordulójára a KISZ Köz­ponti Bizottsága számos táv­iratot kapott külföldi testvér­szervezeteitől. A SZOVJETUNIÓ LENINI KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉGE KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TÁV-­­IRATA: „Kedves elvtársak! A Magyar Kommunista If­júmunkás Szövetség megala­kulásának dicső 40. évforduló­ja alkalmából a Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetségének Központi Bi­zottsága a Szovjetunió kom­­szomolistáinak, fiataljainak nevében legszívélyesebb test­véri üdvözletét küldi Nektek, Magyarország egész ifjúságá­nak és újabb nagy sikereket kíván a szocializmus építésé­ben. A szovjet ifjúság úgy ismeri a KIMSZ-et, mint a kapitaliz­mus ellen, a Magyar Tanács­­köztársaság megalapításáért vívott harc tevékeny és bátor harcosát. A haladó magyar ifjúság a kommunistákkal, a nép bol­dogságának bátor harcosaival együtt, forradalmi hagyomá­nyaihoz híven, életét nem kí­mélve, harcolt a fasizmus el­len, hazájának szabadságáért, és besületéért. A harcban el­esett fiatal hazafiak neve újabb hőstettekre lelkesíti a magyar ifjúságot. Ma, amikor a magyar nép, a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezetésével sikeresen építi új életét, a magyar Komszomol, mint a párt hű­séges harcostársa és segítője, egybeforrasztja és mozgósítja az ifjúság erőit a szocializmus építéséért vívott harcra. A KISZ soraiban tömörült ifjak, leányok százezrei a kommu­nista nevelésnek, az állami, a gazdasági és a kulturális épí­tő munkának nagy iskoláját járják. A Lenini Komszomol, a szovjet ifjúság, nagyra érté­keli a testvéri Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség erőfeszítéseit annak érdeké­ben, hogy a felnövekvő nem­zedéket a proletár nemzetkö­ziség nagy lenini eszméire ne­velje, nagyrabecsüli a KISZ- nek a békéért és a fiatalok barátságáért vívott nemes harcát. Éljen a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a szocialista Magyarország ifjú építőinek harci osztaga. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép vezetője és szervezője, a szo­cializmus győzelméért vívott harcban! Erősödjék a magyar és a szovjet ifjúság megbonthatat­lan örök barátsága! Ezenkívül a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és több ország ifjúsági szervezete is üdvözlő táviratot küldött, köz­tük a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, Belorusszia kom­­szomolistái, a délsarki Kom­­szomolszkaja kutatóállomás fiataljai. Díszünnepség a KIMSZ megalakulásának 40. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) 1918. november 30-án megala­kították az Ifjúmunkások Or­szágos Szövetségét. A viharos gyorsasággal pergő napok egy hónap múlva nagyszerű elhatározást váltottak ki az Ifjúmunkások Országos Szö­vetségének vezetőiből, tagjai­ból. 1918. december 30-án csatlakoztak a kommunista párthoz. Ezzel létrejött a ma­gyar kommunista ifjúsági mozgalom, a párt ifjúsági szervezete. Az Ifjúmunkások Országos Szövetségének 1919. április 6-i összvezetőségi ülé­sén hozott határozatával fel­vették a Kommunista Ifjú­munkások Magyarországi Szö­vetsége elnevezést. A kommunista ifjúsági mozgalom a párt vezetésével szervezte a magyar fiatalok legjobbjait arra a harcra, amely a Tanács­ Magyarország megteremtéséért folyt. Szer­vező, agitációs forradalmi tüzet szító munkájuk elvá­laszthatatlanul összeforrott a magyar munkásosztály harcá­val Az 1918—1919-es ifjú kommunisták tetteikkel, áldo­zataikkal, sokan közülük éle­tük feláldozásával bizonyítot­ták, hogy igaz hazaf­iak, min­dennél, saját életüknél is előbbrevalónak tartják a munkásosztály, a nép ügyé­nek szolgálatát. Az elődök hősi példája helytállásra kötelez A ma élő magyar ifjúság, a mai kommunista fiatalok számára szebb, felemelőbb, romantikusabb példaképet nem állíthatunk, mint az 1918—1919-es ifjú kommunis­ták hőstetteit. Az ő hősi helyt­állásuk egyben kötelezi is a mai ifjúságot. A munkásosz­tály, a néphatalom javára végzett munka, erőfeszítések, harc — ez az igazi mai élet, ez az igazi boldogság. Aki hű akar lenni az elsők emléké­hez, követni akarja példáju­kat, csak így élhet. Az 1918—1919-es ifjú kom­munistákat újabb és újabb il­legális harcosok követték a Tanácsköztársaság bukását követő negyedszázados fasisz­ta terror szörnyű éveiben. A fehérterror brutalitásai, kö­zönséges gyilkosságai, Horthy népellene­s fasiszta erőszak­szervezetei, a sok börtön és internálótábor, a rengeteg akasztófa sem tudta megfojt­­ani a föld alá szorított kom­­munista pártot és ifjúsági mozgalmat. Ifjú kommunista mártírok hosszú sora vádolja a Hor­­thy-rendszert galádságaiért­ Kulich Gyula, Lőwy Sándor* Kilián György, Ságvári Endre* Braun Éva, Kreutz Róbert* Pataki István, Pesti Barnabás* hogy csak a legkiemelkedőb­beket említsük. Az elsők példáját követték azok az ifjú kommunisták, akik a második világháború utolsó éveiben a fegyveres el­lenállási harc útjára tértek. A felszabadulás után a Ma­­gyar Kommunista Párt ten­gernyi gondj­a-baja, nehézsé­ge közepette sem feledkezett meg az ifjúságról. Az élet, az új élet megindításával egyide­jűleg megkezdődött azoknak a fiataloknak, elsősorban ifjú­munkásoknak a tömörítése, akik eszük, szívük sugallatára a párt eszméihez, politikájá­hoz keresték az­­ utat. A fel­­szabadulás után közvetlenül megalakult ifjúsági szerveze­tek, — a Magyar Demokrati­kus Ifjúsági Szövetség, a Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom, a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége — munkájukban, tevékenységük­ben azért is tudtak haszno­sat, maradandót alkotni, mert erőforrás volt számukra az 1918—1919-es és az utánuk következő illegális ifjú kom­munisták harca. 1950. június 18-án megala­kult a magyar ifjúság egység 1918. december 30-án az Eöt­vös utca 3. számú házban, az egykori Társadalmi Múzeum földszinti helyiségében ala­kult meg a Kommunista Ifjú­munkások Magyarországi Szö­vetsége. A VI. kerületi KISZ- bizottság és a kerületi úttörő­­elnökség márvány emléktáblát helyezett el az épületen­­yes szervezete, a Dolgozó If­júság Szövetsége. Ezzel létre­jött a párt közvetlen vezetése alatt álló, a Lenini Komszo­­molt példaképnek tekintő if­júsági tömegszervezet. A DISZ az 1918—1919-es KIMSZ és a két világháború közötti illegális kommunista ifjúsági mozgalom folytatója volt. Hat esztendős működése alatt ifjú kommunisták egész seregét nevelte, akik magatartásuk­kal, helytállásukkal az ellen­­forradalmi megpróbáltatások idején is méltóknak bizonyul­tak elődeikhez. Ezekre az if­­jakra ma és a jövőben is büszkeséggel tekinthet min­den magyar fiatal kommunis­ta, az egész dolgozó ifjúság. A DISZ tevékenységére rá­nyomták bélyegüket azok a szektás, dogmatikus hibák, amelyek a párt politikáját is torzították. Emiatt még tag­jainak jelentékeny részét sem tudta tömöríteni a legaktí­vabb, élenjáró kommunista mag köré. Súlyos károkat oko­zott az ifjúsági mozgalomnak és végül a DISZ felbomlasztá­­sához vezetett Nagy Imre re­vizionista áruló csoportjának ténykedése. Az áruló csoport egyes tagjai a külső támadás­sal egyidejűleg az ifjúsági szövetséget belülről is bom­lasztották, elsősorban a „Pe­tőfi Kör"-ön keresztül. Az áruló, revizionisták a DISZ-t hibái, fogyatékosságai miatt támadták, de megsemmisíté­sére azért törekedtek, mert benne a párthoz hű, a prole­tárdiktatúrához ragaszkodó erőt láttak. Az 1956-os ellenforradalmi támadás egyik fő iránya az ifjúság volt. Nagy Imre re­vizionista áruló csoportja, szövetkezve a belső és külső reakcióval, sok fiatalt felhasz­nált eszközül a maga érde­keinek. Főként az egyetemi és a főiskolai hallgatók, ér­telmiségi fiatalok közül szed­ték áldozataikat. Féktelen na­cionalizmussal, szovjetellenes­­séggel, a szociális problémák, a demokrácia és a szabadság fogalmának demagóg felveté­sével vezették félre az ifjú­ság egy részét. Sokakkal elhi­tették, hogy a vezető erőnek a munkásosztály és a párt helyett az ifjúságnak kell len­nie. Az átmenetileg megté­vesztett és az ellenforradalmi célokra felhasznált fiatalokkal szemben volt egy másik része is az ifjúságnak. Azok az if­jú kommunisták, akik az idő­sebb kommunistákkal együtt fegyverrel védték gyáraikat. Azok a fiatal hősök, akik a különböző fegyveres testüle­tek tagjaiként, híven eskü­jükhöz, vérüket hullatták, életüket áldozták a proletár­diktatúra védelmében. A KISZ eredményeinek forrása: a párt eszméi, politikája, vezetése . Az ellenforradalom fegy­veres megsemmisítése után a Magyar Szocialista Munkás­párt Ideiglenes Központi Bi­zottságának kezdeményezésé­re, 1957. március 21-én, az első Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 38 évfordu­lóján megalakult a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. A Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának első percétől hirdeti, hogy a 40 évvel ezelőtt létrejött kommunista ifjúsági mozga­lomnak egyenes továbbfolyta­­tója akar lenni. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­séget ugyanazok az eszmék, célok vezérlik, mint a 40 éves kommunista ifjúsági mozgal­mat. Rendíthetetlen ragasz­kodás a marxizmus—leniniz­­mus eszméihez, a kommunista párt politikájához, vezetésé­hez. Az igaz hazafiság alap­ján megingathatatlan hűség a Magyar Népköztársasághoz. A munkás nemzetköziség alapján őszinte testvériség ápolása a szocialista táborhoz tartozó országok népeivel, a világ minden dolgozójával, el­­sősorban a szovjet néppel és ifjúságával. Egy és háromnegyed évvel a KISZ megalakulása után, több mint 300 000 ifjú kom­munista jelenti azt az erőt, amelyben a párt legfőbb se­gítőjét, tartalékát, utánpótlá­sát láthatja. A KISZ körül széles, sokszor a taglétszám négy-ötszörösét jelentő ro­­konszenvezők gyűrűje alakult ki, akik általában részt vesz­nek minden akciónkban. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség minden eredményének forrása volt eddig — és lesz a jövőben is — a Magyar Szocialista Mun­káspárt eszméi, politikája, ve­zetése. — A párttól tanulják az ifjú kommunisták és az egész magyar ifjúság a munkásnem­zetköziséghez való hűséget, a Szovjetunió iránti mély, őszin­te szeretetet. Ahogyan a párt a Szovjetunió Kommunista Pártját tartja példaképének, a nemzetközi munkásmozgalom vezető erejének — ifjúsági szö­vetségünk példaképe a Lenini Komszomol. Az ifjú kommunistákban, a velünk együttérző fiatalokban testvéri szeretet, hála, mély elvtársi tisztelet és megbecsü­­csülés él a szovjet ifjúság, a Lenini Komszomol, mint idő­sebb testvérünk iránt Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves elvtársak és elvtárs­nők! A negyvenéves magyar kommunista ifjúsági mozgalom születéséről emlékezve, az ün­nepi évfordulón, nagy remény­séggel, bizakodással nézünk a jövő elé. A Magyar Szocialista Mun­káspárt biztosan vezeti népün­ket, ifjúságunkat a szocializ­mus építésének útján. Minden kicsi és nagy eredményünk, amelyet az elmúlt két eszten­dőben értünk el, egy-egy bizo­nyítéka annak, hogy szocializ­must építő népünk, ifjúságunk rendelkezik azzal az erővel, tu­dással, akarattal, amely a párt vezetésével elegendő lesz ah­hoz, hogy a következő évek­ben minden területen meg­gyorsíthassuk előrehaladásun­kat. Ha barátainkra, a szocia­lista tábor országaira tekin­tünk, viharos fejlődésnek, for­radalmi átalakulásnak va­gyunk tanúi Pekingtől Moszk­ván át Tiranáig. A szocialista tábor vezető erejének országá­ban, a hatalmas Szovjetunió­ban az ipar, a mezőgazdaság, az állami­ és a gazdasági ve­zetés, a technika és a tudo­mány, a közoktatás olyan gyors ütemű fejlődésének, új ma­gaslatra való ugrásának va­gyunk tanúi, amely egyik eset­ben megszeppent csodálkozást, másik esetben mély kétségbe­esést vált ki ellenségeinkből. Biztató, reményteljes jövőnk eléréséhez vezető utunkon erőt ad, lelkesít, a győzelem biztos tudatával tölt el min­den magyar ifjú kommunis­tát a negyvenéves kommunis­ta ifjúsági mozgalom hősies története, felemelő példakép­sorozata. Éljen a születésének 40. év­fordulóját ünneplő magyar kommunista ifjúsági moz­galom! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! — fejezte be hoszantartó nagy tapssal fo­gadott beszédét Komócsin elv­társ. Ezután Nagy Richárd, a KISZ Központi Bizottságának titkára felolvasta a DIVSZ és a Komszomol üdvözlő távira­tát. A magyar, kommunista ifjúmunkásmozgalom ereklyéivel és emlékeivel ismerteti meg a mai fiatalokat, Klammert Emil és Magyar János elvtársak, a KIMSZ egykori harcosai. Szeliden, álmosí­­tóan zakatolt a ■ gyorsvonat. Kint vo­m­­yembervégi köd szitált,­­ tejszínű pára ült az ab­■ lakokon, s rajtuk ke­r­­resztül olyannak tűnt ■ a méla vasi táj, akár­­ egy elmosódott akva­rell. Duruzsló, halk be­szélgetések zaja keve­redett egymással a ko­csiban. Szabadságas katonák vaskos tréfá­kon indultak, öreg pa­rasztnéni jókora liba­combokkal traktálta élete párját, két fiata­labb vasutas a kabát­jába temetve fejét, csendben horkolt. A szomszédos padsorban rendkívül divatosan öl­tözött, felismerhetet­­len korú hölgy Erdős Renée valamelyik mű­vét falta, látható elé­gedettséggel. Az egyik, apró állo­máson, ahol alig né­hány másodpercre állt meg a vonat, három­idősebb vasutas-bácsi szállt a kocsiba. Nyo­mukban egyszerre megelevenedett az ál-■ mos, őszvégi hangulat Azzal kezdődött a­ ■ egész, hogy egyikük akinek dúlt arca jó­kora belső felindult ■ Ságról tanúskodott , odavágta viharkabát­­­­ját a csomagtartó felsi ■ polcára. S, hogy a ka­bát onnan nyekkenye ■ a földre hullott, még ő is kerítette istenesen, bőven merítve a vasi szitkozódások kimerít­hetetlen tárából. — Hát nincs igazam?­­— fordult a társaihoz, akik pedig láthatólag egyáltalán nem kétel­kedtek igazában. — Esőkabát ez?... Nézzétek csak! — for­gatta jobbra, balra bütykös ujjaival a ka­bátot. — Csupa olaj­folt, a zsebei leszakad­va, a gallérja meg már rojzolódik. És ráadásul azt mondja az az akik, hogy ez egy százszáza­lékos viharkabát!... Úgy is írta be a ruha­­­könyvbe a kihordás­­ idejét, mintha tiszta új , kabátot adott volna. • És még neki állt fel­• j­ebb!­­ A figyelem most ■ már teljesen rá­­ terelődött. Még az al­ö­vők is felébredtek ál­■ műkből. I ö meg csak hajtó­­gon így szólt a harig­­vó vasutas bácsihoz: — Ez bizony felhá­borító ... Ilyen kabá­tot adni egy derék munkásembernek... A vasutas meglepet­ve nézett rá, de lát­szott a tekintetén, hogy jólesik az együttérzés. A hölgy pedig, felbáto­rodva a sikeren, ek­ként folytatta:­­­ És, ha maga tu­d­ná, hogy ott kint ... nyugaton ..., milyen A VIHARKABÁT nagyszerű esőkabáto­kat lehet kapni! Ne­kem elhiheti, én jár­tam ott. . A bácsi felkapta a­­ fejét. Látni lehe­tett, hogy arcán az együttérzés okozta megenyhülést hogyan váltja fel egy új ér­zés. Egy darabig ke­resgélte a szavakat, mit is válaszoljon a fo­­gadatlan prókátornak, aztán csak legyintett egyet nagy, nehéz ke­zével és halkan mond­ta: — Tudja mit, nagy­gatta tovább a pana­szát. Kis csend lett. Azután a jól öltözött hölgy ölébe ejtette Er­dős Renée remekmá­­sát, nekem akkor sem vét és csicsergő hang kellene abból a nagy­szerű, nyugati kabát­ból. Jó lesz nekem ez a viharkabát is. Csak erő legye­ e és egészség, hogy dolgozni tudjak benne. Az a legfonto­sabb . No, isten rregál­­gya mindnyájukat, én már meg­­­érkeztem. Azzal vállára vetette a sokat szidott vihar­kabátot és komótos léptekkel kifelé indult. Bányász Rezső női fitimnél Ne segíts, mert sietek! A szomszédasszony mimikáiból hazajövet már az előszobaaj­tó előtt gombolja ki kabátját, egyik keze még a ka­pcsolón, másikkal már a gázlángot gyújtja be és gyorsan n­ekilát a főzésnek. Középiskolás lánya pedig, ha hazajön, el-elme­­ren­g kicsit az előszobáiban, gondo­san megszemléli képmását a tü­körben, néhány haj tincset jobb­ra, néhányat pedig balra rángat, aztán nagyot, lemondóan sóhajt. Ez a sóhaj az elkövetkező házi­munkának szóll, bármiféle legyen a­z. Azaz... ez a munka lehet taka­rítás, mosás, vasalás, varrás, csak éppen a konyháiba nem szeret ki­tekinteni. Igen sok családiban a fő­zésihez a fiatal lány semmit sem konyit. Az üzemek laboratóriu­maiban, vegyi boszorkánykony­háiban hajszálpontos recept sze­rint titokzatos dolgokat kotyvasz­tanak össze, de megrettennek, ha egy rántást kell megkeverniük. — Nem tudok főzni — gyakran hallom ezt fiatal lányoktól. Néme­lyik csak közönyösen vállat von, némelyik őszintén sajnálkozik felette. Í És ha megkérdem, miért van* ez így, a legtöbbre az a ’vá­lasz:­i,Anyám nem tanított rá!’* — Ha kimegyek a konyhába, anyám azzal utasít el: ,,Ne segíts, mert sietek .­Igen, ez a legnagyobb hiba a családban, hogy az anyáknak nin­csen sem idejü­k, sem türelmük a főzni-tanításhoz. Sokszor anyagi erejükön felül öltöztetik lányai­kat, de a pénzbe nem kerülő, csak kis időt és türelmet igénylő főzni­­tanításére­ meigfel­edkeznek. Már­pedig hogyan tanulja meg a fiatal lány a főzést? Hiszen, az édesanyja is otthon tanulta meg, ha pedig o­tt­hon nem volt rá mód­ja, vagy nem akart megtanulni, akkor saját háztartásában elég keservesen, ahogy mondják „a saját kárán”, pocsákolással, kér­­dezősködéssel, szomszédolással si­került csak valamit felcsipegetni. Sok-sok házasságban elég komoly nézeteltérések is akadnak emiatt és ilyenkor hallja a fiatalasszony „Bezzeg az anyámnál” kezdetű mondást férjétől, amit — valljuk be nem szívrepesve hallgat. Ige­n, vannak üzemi ebédek. Mi­relité készítmények, konzerveik és készételek, sok minden, ami meg­könnyíti a főzést. De csak köny­­nyíti, nem szünteti meg. És a könnyítések is csak azok számá­ra érdekesek, akik értenek a fő­zésihez. Ezért­­­zt ajánlom az édesanyák­nak, hogy _ bármilyen fáradtak a napi munka után — legyenek tü­relmesek lányaikhoz és igyekezze­nek őket megtanítani főzni A fia­tal lányok pedig, igazságuk tuda­tában, ha nem is olyan harcias­sággal, mint ahogy egy új nylon­csodáért tudnak harcolni, harcol­janak azért, hogy megtanuljanak egy húslevest főzni, vagy egy kert­­tésztát sütni. Kertész Erzsébet Csak egy citrom A citromot csak teába, esetleg a héját sütemény ízesítésére hasz­náljuk, pedig a citrom nagyon „sokoldalú”. A zöldes héjjú citromokat te­gyük használat előtt meleg , de nem forró sütőbe. Ha több citromot vásárolunk egyszerre, minden darabot cso­magoljunk selyempapírba, rakjuk befőttes üvegbe és kössük le. A kifacsart citrom héját reszel­jük le rozsdamentes reszelőn je záródó üres mézesüvegbe tegyük és szórjuk le a tetejét cukorral. Sütemény ízesítésére bármikor ve­hetünk belőle. A citromban sok a C-vitamin, de ha a citromot felvágjuk, a vitamint a levegő rombolja. Ezért szúrjunk egy kis lyukat a gyümölcsbe és így szopogassuk ki a levét. Üde arcszínt kölcsönöz, ha reg­geli előtt mindennap egy pohár langyos vízbe egy evőkanálnyi citromlevet öntünk, s ezt cukor nélkül megisszuk. Ha egy hétig folytatjuk a kúrát, még bizonyos fogyásra is számíthatunk. A zsebkendők mosás után fehé­rebbek lesznek, ha a főzővízbe egy karikára hámozott citromot te­szünk. Márvány hamutartón az égési foltot eltünteti a sóval összekevert citromlé. ÚJ PÁRIZSI FRIZURÁK Párizs legnevesebb fodrászai tervezték ezeket a frizurákat. Első képünk rövid hajból ké­szült nappali frizura a másik empire stílusú kontyos frizu­ra, hosszabb hajúaknak. Ugye csinosak?­ illyl nyíl HÁLÓZSÁK Vásároljunk 4,23 méter, 80 cm széles vastagabb molinót. A hosszából vágjunk le 25 centimétert, a megmaradt négy métert hajtsuk össze kétszeresen, úgy, hogy kétmé­teres legyen. Ezt a darabot most oldalán összevarrjuk 1,25 méter hosszan. A meg­maradó 75 cm nyitva marad. A levágott 25 cm-ből négyze­teket vágunk, ezeket újból összehajtva, háromszögűre vágjuk el. A két háromszöget oda állítjuk be, ahol véget érnek az oldalvarrások. Most már csak a nyitott széleket kell eldolgozni. Jó, ha a háló­zsák fejrészére szalagokat varrunk, amivel szükség ese­tén összekötjük. Egy-két gyap­jútakaróval bélelve kitűnő, meleg hálózsákunk van, ame­lyet többnapos túrára kirán­dulóknak, de hűvös szobában, a takarót nem tűrő gyerme­keknek is igen pratikus.

Next