Magyar Ifjúság, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)
1959-07-04 / 27. szám
ÚJ TV TORNYOK AZ NDK-BAN TV kísérleti adásait 1952 rekezdték meg Berlinben. 1953- helyezték üzembe a lipcseit. 1953 óta pedig a kerületekegymás után építették az adóilletve a reléállomásokat. A NDK első TV adói a rádiódhoz hasonlítottak, azaz egy épületből itt voltak élezve a technikai berendezés és leadóantennából álltak, sőt az adókat lassan kiszúrta korszerű TV-tornyok. Ezek V-tornyok henger- vagy kúpos vasbeton építmények. Ama kúpalakúak a legújabbak, öt konstrukció egyenértékű. A 6 közti választásnál a szájklóantennamagasságot veszik szembe. 80 méter magasságig geralakút, 80 méter felett nekúpalakút építenek. A hegeszvacbetorvázat gyűrűkkáértte. Nézzük meg, milyen bellilegy ilyen hengeralakú torony, maitsehi torony magassága 80 er, emeletszerűen építették ki, egyes emeleteken helyeztek elzükséges berendezéseket, mint műhelyeket, tartózkodási és hálóhelyiségeket, valamint az adóüzem helyiségeit. A kúp alakú adótornyokat másképpen építik. Itt mindenütt nagykiterjedésű építményt találunk, amely alapként és ellensúlyozásként szolgál. A tulajdonképens adón és műhelyen kívül itt van a többi szükséges helyiség is. A torony felfelé keskenyedik és nincs emeletekre osztva. A torony csúcsába itt is lépcsők és felvonó vezet. Az ellensúlyozásra szolgáló építmény nélkül igen mély alapot kellene a földbe építeni, minthogy az antennatornyokat is beleértve, a torony tekintélyes magasságot ér el (kb. 190 méter). Ilyen magas toronynál nagy a kilengés lehetősége. Éppen ezért az építményt erősen és mélyen a talajba kell ágyazni. Az ellensúlyozás megadja a toronynak az igen mély alap nélkül is a szükséges állóbiztonságot. Az adótorony felül kiszélesedik és az adóüzem, valamint a hozzátartozó műhely számára megfelő teret biztosít. Az NDK-ban sorra nőnek ki a földből az ilyen korszerű televíziós tornyok. A MOST ÉPÜLŐ DEQUFDEI TELEVÍZIÓS TORONY 184 MÉTER MAGAS LESZ. BUDAPEST VILÁGPROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* WV . A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA 1959. JÚLIUS 4. ÁRA 1 FORINT III. ÉVFOLYAM 1959 JÚLI 8. Harmincöt új ifjúsági brigád A WILHELM PIECK VAGON ÉS GÉPGYÁRBAN A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár KISZ bizottságán Gombik János fiatal mérnök, a Fiatal Műszakiak Tanácsának vezetője, sok új dolgot mondott el a KISZ termelési munkájáról. — Az utóbbi időben megnövekedett a műszaki tanács hatásköre, s most már sokkal több segítséget adunk a KISZ termelési munkájához. Minden tanácstag felelős valamiért, egyik az exportbrigádok versenyéért, másik „A szakma ifjú mestere” mozgalomért, harmadik az újításokért stb.; az egész termelési munkáért, a versenyért, a műszaki tanács együttesen felelős. Megkérdeztük a fiatal mérnököt, hogy az új módszer hatása érezhető-e a munkaversenyben. — Igen, érezhető — válaszolta. — Néhány hónappal ezelőtt 22 brigádunk volt, jelenleg pedig 57 ifjúsági brigád dolgozik és valamennyi részt vesz a kongresszusi versenyben. Az acélöntödében a VIT tiszteletére alakult egy VIT-brigád, Debreczeni József vezetésével. A legutóbbi értékelés szerint a selejt és a homokfelhasználás csökkentésével több mint 30 000 forint megtakarítást értek el. De említhetném Fridmann József brigádját a gyáregységből. ők a szovjet exportvonatok forgóvázainak hossztartóit készítették el határidő előtt 4 nappal, a diesel-mozdonyok alkatrészeit pedig két nappal előbb adták át a szerelőknek kiváló minőségben. Sánta Lajos brigádja azért érdemel dicséretet, mert a termelékenység növekedését segítik munkamódszerátadással. Önkéntelenül adódik a kérdés, hogy vajon a brigádokat csak úgy, ötletszerűen alakították-e meg. Gombik János erre is példával felel. — A vagon üzemben az első negyedévben 15 export személykocsi ,lemaradás volt. A kocsikat, ha a második nehatunk számlájukra. De ezekkel a brigádokkal párhuzamban a 25-ös vagon üzemben is alakítottunk 15 brigádot, hogy jobban kéz alá dolgozzanak a szerelőknek. Nem is volt mostanában baj a szerelők anyagellátásával. Nagyjából ilyen meggondolások alapján szerveztük meg az új brigádokat Megtudtuk még, hogy a kongresszusi versenyben legjobban dolgozó brigádtagokat szombat és vasárnaponként kétnapos balatoni kirándulásra viszi a KISZ-bizottság. Meg is érdemlik ezt a vagongyári fiatalok. Fonyódligeten, ott, ahol a fák lombját borzolja a Balatonról jövő szél, két nagy „holland"-sátor púposodik a 24 lakósátor között, s a környéket gyermekzsivaj, vidám lárma tölti be. A táborbejáratnál pedig tábla hirdeti: A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK KISZ-BIZOTTSÁGÁNAK ÚTTÖRŐ TÁBORA. A Lenin Kohászati Művek kiszesei ugyancsak megdolgoztak, amíg a tábor elkészült, hogy befogadja a gyár dolgozóinak vidám, pajkos gyermekeit. A gyári munkás ellátási osztály biztosítja a szükséges pénzt, de a tábor felépítése, berendezése a KISZ-szervezet feladata volt. összehívták a sátorveréshez értő , katonaviselt fiatalokat, s Jordán Ferenc nagyüzemi KISZ-titkár vezetésével munkához láttak. Tóth Gábort Foszternik Győző, Ács Gyula addig nem nyugodott, amíg el nem készült a sátrak katonás rendje. A gyermekek felügyeletét fiatal pedagógusokra bízták. Ám ennyi nem elegendő egy sátortáborhoz. Szükség volt szakácsra, s hogy az főzni tudjon a sok éhes gyermekszájnak, ügyes „beszerző” is kellett, így kapta KISZ-megbízásként Korcsik László — aki „civilben” téglagyári munkás — ► a sátortáborban a másodszak akács megtisztelő címet és munkakört. És így lett Nagy Béla, a mechanikai műhely lakatosa — mert motorkerékpározni és számolni jól tud — a sátortábor nagytekintélyű beszerzője. Az ínycsiklandozó illat, s a 120 gyerek elégedett, napbarnított arca arról tanúskodik, hogy kitűnőre vizsgázott a Lenin Kohászati Művek KISZ- bizottsága úgy is, mint sátortábor-tulajdonos. JAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA' SÁTORTÁBOR-TULAJDONOSOK Egy kis térkép-séta Budapesten. És ahogyan a rajzoló látta, kis ízelítő a fővárosi fiatalok VIT-készülődéseiről. S ha valaki nem értené, mit jelent a sepregető kislány, vagy a téglahalmot cipelő fiú, íme a magyarázat: ► |""’ ] A 44 sz. Állami Epftő£ I I I Ipari Vállalat kislistái ► 1 |„kis VIT”-et rendeztek ....... 6 Pünkösdfürdőn. Szovjet ► katonák, kínai, vietnami, algíri, ► spanyol és görög diákok, egy nagyedévben is, de el kellett ké- ► raguayi énekes és a díosz készíteni. Ebben az üzemrészben 1 kÜ'd8“e 10“ *' meshivá’ 13 új ifjúsági brigádot szer- ► ' vettünk. A fiatalok vállalták, ► , hogy a rendes havi terv telje- £ | |dig moo társadalmi minsítése mellett, pótolják az első £ 1 1 ' "‘kilórát dolgoztak, negyedévi lemaradást, elké- £ ,---——.Az kerületben is készítik a 15 darab kocsit is. All- £ | Q szépiskolás lány néhány ták szavukat, és a normaóra . I_____•Jórán keresztül utcát fetúlteljesítéssel több, mint t rülel lettPe,?s’ztábí,ezez a“ munká- 280 000 forint megtakarítást ír- ► jukért kapott 1450 forintot befi► tették a VIT-alapra. 4. A XI. kerületben a VIT- re való készülődés során külföldi és magyar fiatalok eddig húsz helyen tartottak élménybeszámolókat külföldi országokról. [Újpesten az Egyenáramú Gépgyár fiataljai rossz villanymotorokat hoztak rendbe az FVV részére társadalmi munkában. Az ezért kapott 1000 forint jutalmat befizették a VIT-alapra.A legtöbb pénzt a VIT- alapra az angyalföldi fiatalok fizették be: 129 299 forintot. A kerületben dicséret illeti a Kender-Juta és a Láng-gyárat, akik önerejükből 18—18 ezer forintot adtak. JA XVI. kerületben ifjú- Zsági hetet rendeztek a MIT tiszteletére. Torna■ ünnep, autó- és repülőgépmodell bemutató szerepelt a műsoron és mintegy 500 fiatal találkozott arab diákokkal.A Népstadionban rendezitek meg a Béke és Barátság sportünnepélyt ■ 70 000 résztvevővel és 35 000 nézővel. Jól sikerült VIT-estet rendeztek az artista fiatalok. Nemsokkal később a fiatal művészek is műsort adtak a VIT-alap javára. A két rendezvény ötvenezer forinttal járult hozzá a magyar VIT-delegáció költségeihez. A Kőbányai Porcelángyárban művészi serlegeket terveztek, s mintegy száz porcelán figurát készítettek a fiatalok ajándékul a VIT külföldi résztvevői számára. A IX. kerületi fiatalok egy teljes hétig vendégül látják a Bécsbe utazó vietnami fiatalok 90 tagú csoportját. A kispesti fiatalok elsőnek adták el a budapesti kerületek közül a VIT sorsjegyeket. A Csepeli Vasműben kéthetenként kiállításokat rendeznek a szocialista országok életéből. 15. A Csarnok téri iskola építésénél a VIT tiszteletére 10 000 társadalmi munkaórát vállaltak a pesterzsébeti fiatalok. A munka jól halad és így december 1 helyett már szeptemberben megkezdődhet a tanítás az iskolában. A VIT tiszteletére Lőrincen 322 000 tégla elkészítését vállalták a fiatalok. 16. I—IT'1u OEjs S co IS ► 35 000 né Is 90’ 1TTTV Pesten — Budán, a VIT-re készült fiú-leány 1 • J * * * m 13. 14. A KISZ KB irányelvei az ifjúság eszmei-politikai neveléséhez 6. oldal GAZDAG ARATÁS ••• • . • Aratják az őszi árpát a Nádudvari Vörös Csillag Tszben. A közel hatszáz holdas, hatalmas őszi árpa táblán kombájn vágja a jól beérett gabonát. A tsz tagjai 16—17 mázsás átlagtermést várnak holdanként. 3 Javaslat készül a házassági törvény megváltoztatására KÖZISMERT ma már és közszeretetnek örvend a fiatalok körében a Budapesti KISZ Bizottság Érdekvédelmi Bizottsága. Százak fordulnak a bizottsághoz hétről hétre, s az elmúlt évek során ezreknek segítettek ügyes-bajos dolgaik elintézésében. „Állást szeretnék” — kéri az egyik fiatal, „lakás kellene” — mondja a másik és van olyan, aki sérelmesnek érzi, ami vele munkahelyén történt, és akad olyan is, aki a vőlegényére panaszkodik, mert az nem akarja elvenni feleségül. Se szeri, se száma, a sokfélefajta ügynek, jogesetnek, amelyek mind-mind segítségre várnak és amelyekben segít is a fiatalok érdekvédelmi bizottsága. A bizottság tagjai társadalmi munkások, ifjúkommunisták, fiatal jogászok, akik munkaidejük után lassan két éve intézik már sok apró egyéni gondokat, bajokat. Ezek a fiatalok meg is tesznek minden tőlük telhetőt, de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy van néhány problémakör, amely általános intézkedést, rendezést követel. Az egyik ilyen, jelenség a fiatalok házassága. ■ AZ ALKOTMÁNY értelmében 18 éves korukban válnak teljes jogú állampolgárokká a fiatalok és ekkor szülői engedély nélkül házasodhatnak. Számtalan történetet lehetne felsorolni, amelyek azt bizonyítják, hogy sok esetben visszaélnek ezzzel a joggal a fiatalok. Rövid, egy-kétnapos ismerettség után házasodnak össze a szülők tudta nélkül, sőt gyakran akaratuk ellenére. Az ilyen felelőtlen házasságokból később gyermekek születnek — a nagymama, vagy az állami otthonok terhére. Ez érthető is, hiszen az így kötött házasságoknak legtöbbször nincs semmiféle komolyabb alapja, sokszor a fiatalok még saját maguk eltartásáról sem tudnak gondoskodni, hiszen ipari tanulók, vagy gimnáziumba, főiskolára járnak. Mindehhez hozzájárul, hogy később ők maguk is rájönnek: elhamarkodottan cselekedtek, s ezután következik a válás, amelyet éppolyan meggondolatlanul mondanak ki, mint a boldogító igent. AZ ÉRDEKVÉDELMI BIZOTTSÁG az ilyen esetekben legtöbbször a ,,békebíró” szerepét játssza — de nem sok sikerrel. Az ilyen házasságokon később már nagyon nehéz segíteni. Éppen ezért most javaslatot dolgoznak ki a felsőbb állami szervek felé, hogy bizonyos változásokat eszközöljenek, a házassági törvényben. Az egyik javaslat az elképzelések szerint az úgynevezett hathetes kihirdetés lenne. Ennek értelmében, ezentúl csak úgy lehet házasságot kötni, hogy először jelentkezni kell a tanácsnál, ahol hat héten át kifüggesztik a házasulni szándékozó nevét. A hat hét várakozási idő alatt jogos esetben bárki óvást emelhet és így elkerülhetetlenné válna, hogy a szülők is megtudják gyermekeik szándékait. Természetesen ez az idő arra is jó lenne, hogy a fiatalok maguk is meggondolják: nem elhamarkodottan cselekednek-e? Ez azonban mint említettük, jelenleg még csak terv, javaslat. Szerkesztőségünk véleménye szerint helyes lenne, hogy ha minél több jogász, szakember, pedagógus és ifjúsági vezető foglalkozna ezzel a problémával és javaslataikat, véleményüket levél formájában eljuttatnák szerkesztőségünkhöz. YYYYTTTYTYTTTYTTY»TYTTTTTYTT^ Vj I (VidÁnt Inilxitő iii dcikcícdé 'fi «fii Tábori Nóra: A 1 mgyiklt közetek, /M fiatalok, -most nyá- 'f —-4M ron, ifjúsági tábor^y C tokba indulnak,'. hogy teljesítsék a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség védnöksége alatt vállalt feladatukat. Részt vesznek a Hanság lecsapolási munkálataiban, dolgoznak más nyári ifjúsági építőtáborokban. Érzik és tudják ennek az ügynek a jelentőségét, s örömmel ajánlják fel hozzá két kezük munkáját. Tulajdonképpen társadalmi munkát végeznek. Bennünket, fiatal színészeket, örömmel tölt el és magával ragad az ifjúságnak ez a lendülete. S kötelességet formál számunkra. Érezzük és tudjuk, hogy ebben a lendületben nekünk is osztoznunk kell, s ki kell vennünk részünket a feladat teljesítéséből. Arra törekszünk, hogy az ifjúsági táborok lakói minél örömtelibben végezzék munkájukat, jól is szórakozzanak. Ezért határoztuk el, mi, színészfiatalok, hogy felkeressük ezeket a KISZ-táborokat, s a jól végzett munka jutalmául ott — felajánlásként — előadásokat rendezünk. A próza és vers, a dal és tánc, a komolyság és humor jegyében állítjuk össze műsorainkat. Ezt adjuk. Amit pedig kapunk: az a közönséggel való találkozás élménye, a beszélgetések, eszmecserék hasznossága, életismeretünk gyarapítása. Azt hiszem, ezek a kirándulások is segítik majd a mi munkánkat, ha majd a színházak nyári szünete után megfrissülve ismét színpada lépünk.