Magyar Ifjúság, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-04 / 27. szám

ÚJ TV TORNYOK AZ NDK-BAN TV kísérleti adásait 1952 re­­kezdték meg Berlinben. 1953- helyezték üzembe a lipcsei­t. 1953 óta pedig a kerületek­­egymás után építették az adó­­illetve a reléállomásokat. A NDK első TV adói a rádió­dhoz hasonlítottak, azaz egy épületből­­ itt voltak él­ezve a technikai berendezé­­s és leadóantennából álltak, sőt az adókat lassan kiszúrt­­a korszerű TV-tornyok. Ezek V-tornyok henger- vagy kúp­os vasbeton építmények. Am­­a kúpalakúak a legújabbak, öt konstrukció egyenértékű. A 6 közti választásnál a szájkló­­antennamagasságot veszik sz­­embe. 80 méter magasságig geralakút, 80 méter felett ne­­kúpalakút építenek. A hegesz­­vacbetorvázat gyűrűk­káért­te. Nézzük meg, milyen bellil­­egy ilyen hengeralakú torony, maitsehi torony magassága 80 er, emeletszerű­en építették ki, egyes emeleteken helyeztek el­zükséges berendezéseket, mint műhelyeket, tartózkodási és hálóhelyiségeket, valamint az adó­­ü­zem helyiségeit. A kúp alakú adó­tornyokat másképpen építik. Itt mindenütt nagykiterjedésű épít­ményt találunk, amely alapként és ellensúlyozásként szolgál. A tulaj­­donképens adón és műhelyen kí­vül itt van a többi szükséges he­lyiség is. A torony felfelé keske­­nyedik és nincs emeletekre oszt­va. A torony csúcsába itt is lép­csők és felvonó vezet. Az ellen­súlyozásra szolgáló építmény nél­kül igen mély alapot kellene a földbe építeni, minthogy az anten­natornyokat is beleértve, a­ torony tekintélyes magasságot ér el (kb. 190 méter). Ilyen magas toronynál nagy a kilengés lehetősége. Éppen ezért az építményt erősen és mé­lyen a talajba kell­ ágyazni. Az ellensúlyozás megadja a torony­nak az igen mély alap nélkül is a szükséges állóbiztonságot. Az adótorony felül kiszélesedik és az adóüzem, valamint a hozzátartozó műhely számára megfelő teret biztosít. Az NDK-ban sorra nőnek ki a földből az ilyen korszerű te­levíziós tornyok. A MOST ÉPÜLŐ DEQUFDEI TELEVÍZIÓS TORONY 184 MÉTER MAGAS LESZ. BUDAPEST VILÁG­PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* WV . A MAGYAR K­O­M­M­U­N­ISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA 1959. JÚLIUS 4. ÁRA 1 FORINT III. ÉVFOLYAM 1959 JÚLI 8.­ ­ Harmincöt új ifjúsági brigád A WILHELM PIECK VAGON ÉS GÉPGYÁRBAN A győri Wilhelm Pieck Va­gon- és Gépgyár KISZ bizott­ságán Gombik János fiatal mérnök, a Fiatal Műszakiak Tanácsának vezetője, sok új dolgot mondott el a KISZ ter­melési munkájáról. — Az utóbbi időben megnö­vekedett a műszaki tanács ha­tásköre, s most már sokkal több segítséget adunk a KISZ termelési munkájához. Min­den tanácstag felelős valami­ért, egyik az exportbrigádok versenyéért, másik „A szakma ifjú mestere” mozgalomért, harmadik az újításokért stb.; az egész termelési munkáért, a versenyért, a műszaki tanács együttesen felelős. Megkérdeztük a fiatal mér­nököt, hogy az új módszer ha­tása érezhető-e a munkaver­senyben. — Igen, érezhető — vála­szolta. — Néhány hónappal ezelőtt 22 brigádunk volt, je­lenleg pedig 57 ifjúsági bri­gád dolgozik és valamennyi részt vesz a kongresszusi ver­senyben. Az acélöntödébe­n a VIT tiszteletére alakult egy VIT-brigád, Debreczeni József vezetésével. A legutóbbi érté­kelés szerint a selejt és a ho­mokfelhasználás csökkentésé­vel több mint 30 000 forint megtakarítást értek el. De em­líthetném Fridmann József brigádját a gyáregységből. ők a szovjet exportvonatok forgó­vázainak hossztartóit készítet­ték el határidő előtt 4 nappal, a diesel-mozdonyok alkatré­szeit pedig két nappal előbb adták át a szerelőknek kiváló minőségben. Sánta Lajos bri­gádja azért érdemel dicséretet, mert a termelékenység növe­kedését segítik munkamód­szerátadással. Önkéntelenül adódik a kér­dés, hogy vajon a brigádokat csak úgy, ötletszerűen alakí­­tották-e meg. Gombik János erre is példával felel. — A vagon üzemben az első negyedévben 15 export sze­mélykocsi ,lemaradás volt. A kocsikat, ha a második ne­hatunk számlájukra. De ezek­kel a brigádokkal párhuzam­ban a 25-ös vagon üzemben is alakítottunk 15 brigádot, hogy jobban kéz alá dolgozzanak a szerelőknek. Nem is volt mos­tanában baj a szerelők anyag­­ellátásával. Nagyjából ilyen meggondolások alapján szer­veztük meg az új brigádokat Megtudtuk még, hogy a kongresszusi versenyben leg­jobban dolgozó brigádtagokat szombat és vasárnaponként kétnapos balatoni kirándulás­ra viszi a KISZ-bizottság. Meg is érdemlik ezt a vagongyári fiatalok. Fonyódligeten, ott, ahol a fák lombját borzolja a Bala­tonról jövő szél, két nagy „holland"-sátor púposodik a 24 lakósátor között, s a kör­nyéket gyermekzsivaj, vidám lárma tölti be. A táborbejárat­nál pedig tábla hirdeti: A LENIN KOHÁSZATI MŰVEK KISZ-BIZOTTSÁGÁ­NAK ÚTTÖRŐ TÁBORA. A Lenin Kohászati Művek kiszesei ugyancsak megdolgoz­tak, amíg a tábor elkészült, hogy befogadja a gyár dolgo­zóinak vidám, pajkos gyerme­keit. A gyári munkás ellátási osz­tály biztosítja a szükséges pénzt, de a tábor felépítése, berendezése a KISZ-szervezet feladata volt. összehívták a sátorveréshez értő , katonaviselt fiatalokat, s Jordán Ferenc nagyüzemi KISZ-titkár vezetésével mun­kához láttak. Tóth Gábort Foszternik Győző, Ács Gyula addig nem nyugodott, amíg el nem készült a sátrak katonás rendje. A gyermekek felügye­letét fiatal pedagógusokra bíz­ták. Ám ennyi nem elegendő egy sátortáborhoz. Szükség volt szakácsra, s hogy az főz­ni tudjon a sok éhes gyermek­szájnak, ügyes „beszerző” is kellett, így kapta KISZ-megbízás­­ként Korcsik László — aki „ci­vilben” téglagyári munkás — ► a sátortáborban a másodszak a­kács megtisztelő címet és mun­kakört. És így lett Nagy Béla, a mechanikai műhely lakatosa — mert motorkerékpár­ozni és számolni jól tud — a sátor­tábor nagytekintélyű beszer­zője. Az ínycsiklandozó illat, s a 120 gyerek elégedett, napbar­nított arca arról tanúskodik, hogy kitűnőre vizsgázott a Le­nin Kohászati Művek KISZ- bizottsága úgy is, mint sátor­tábor-tulajdonos. JAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA' SÁTORTÁBOR-TULAJDONOSOK Egy kis térkép-séta Budapesten. És ahogyan a rajzoló látta, kis ízelítő a fővárosi fiatalok VIT-ké­­szü­lődéseiről. S ha valaki nem ér­tené, mit jelent a sepregető kis­lány, vagy a téglahalmot cipelő fiú, íme a magyarázat: ► |""’ ] A 44 sz. Állami Epftő­£ I I I Ipari Vállalat kislistái ► 1 |„kis VIT”-et rendeztek­­ ....... 6 Pünkösdfürdőn. Szovjet ► katonák, kínai, vietnami, algíri, ► spanyol és görög diákok, egy na­gyedévben is, de el kellett ké- ► raguayi énekes és a díosz ké­­szíteni. Ebben az üzemrészben 1 kÜ'd8“e 10“ *' meshivá’ 13 új ifjúsági brigádot szer- ► ' vettünk. A fiatalok vállalták, ► , hogy a rendes havi terv telje- £ | |dig moo társadalmi min­sítése mellett, pótolják az első £ 1 1 ' "‘kilórát dolgoztak, negyedévi lemaradást, elké- £ ,---——.Az kerületben is ké­szítik a 15 darab kocsit is. All- £ | Q szépiskolás lány néhány ták szavukat, és a normaóra . I_____•Jórán keresztül utcát fe­túlteljesítéssel több, mint t rülel lettPe,?s’ztábí,ezez a“ munká- 280 000 forint megtakarítást ír- ► jukért kapott 1450 forintot befi­► tették a VIT-alapra. 4. A XI. kerületben a VIT- re való készülődés során külföldi és magyar fia­talok eddig húsz helyen tartottak élménybeszámolókat külföldi országokról. [Újpesten az Egyenáramú Gépgyár fiataljai rossz villanymotorokat hoztak rendbe az FVV részére társadalmi munkában. Az ezért kapott 1000 forint jutalmat befi­zették a VIT-alapra.­­A legtöbb pénzt a VIT- alapra az angyalföldi fia­talok fizették be: 129 299 forintot. A kerületben dicséret illeti a Kender-Juta és a Láng-gyárat, akik önerejükből 18—18 ezer forintot adtak. JA XVI. kerületben ifjú- Zsági hetet rendeztek a M­IT tiszteletére. Torna­­■ ünnep, autó- és repülő­­gépmodell bemutató szerepelt a műsoron és mintegy 500 fiatal ta­lálkozott arab diákokkal.­­A Népstadionban rendez­itek meg a Béke és Ba­­­rátság sportünnepélyt ■ 70 000 résztvevővel és 35 000 nézővel. Jól sikerült VIT-estet rendeztek az artista fia­talok. Nem­­sokkal később a fia­tal művészek is műsort adtak a VIT-alap javára. A két rendezvény ötven­ezer forinttal járult hozzá a ma­gyar VIT-delegáció költségeihez. A Kőbányai Porcelán­­gyárban művészi serlege­ket terveztek, s mintegy száz porcelán figurát ké­szítettek a fiatalok ajándékul a VIT külföldi résztvevői számára. A IX. kerületi fiatalok egy teljes hétig vendégül látják a Bécsbe utazó vietnami fiatalok 90 tagú csoportját. A kispesti fiatalok első­nek adták el a budapesti kerületek közül a VIT sorsjegyeket. A Csepeli Vasműben két­hetenként kiállításokat rendeznek a szocialista országok életéből. 15. A Csarnok téri iskola építésénél a VIT tiszte­letére 10 000 társadalmi munkaórát vállaltak a pesterzsébeti fiatalok. A munka jól halad és így december 1 he­lyett már szeptemberben megkez­dődhet a tanítás az iskolában. A VIT tiszteletére Lő­­rincen 322 000 tégla elké­szítését vállalták a fiata­lok. 16. I—IT'1u OEjs S co IS ► 35 000 né Is 90­’ 1TTTV Pesten — Budán, a VIT-re készül­t fiú-leány 1 • J * * * m 13. 14. A KISZ KB irányelvei az ifjúság eszmei-politikai neveléséhez 6. oldal GAZDAG ARATÁS ••• • . • Aratják az őszi árpát a Nádudvari Vörös Csillag Tsz­­ben. A közel hat­száz holdas, hatal­mas őszi árpa táb­lán kombájn vágja a jól beérett gabo­nát. A tsz tagjai 16—17 mázsás át­lagtermést várnak holdanként. 3 Javaslat készül a házassági törvény megváltoztatására KÖZISMERT ma már és közszeretetnek örvend a fiata­lok körében a Budapesti KISZ Bizottság Érdekvédelmi Bizottsága. Százak fordulnak a bizottsághoz hétről hétre, s az elmúlt évek során ezreknek segítettek ügyes-bajos dolgaik elintézésében. „Állást szeret­nék” —­ kéri az egyik fiatal, „lakás kellene” — mondja a másik és van olyan, aki sé­relmesnek érzi, ami vele mun­kahelyén történt,­­ és akad olyan is, aki a vőlegényére panaszkodik, mert az nem akarja elvenni feleségül. Se szeri, se száma, a sokféle­fajta ügynek, jogesetnek, amelyek mind-mind segítség­re várnak és amelyekben se­gít is a fiatalok érdekvédelmi bizottsága. A bizottság tagjai társadal­mi munkások, ifjúkommunis­ták, fiatal jogászok, akik munkaidejük után lassan két éve intézik már sok apró egyéni gondokat, bajokat. Ezek a fiatalok meg is tesznek min­den tőlük telhetőt, de a gya­korlat azt bizonyítja, hogy van néhány problémakör, amely általános intézkedést,­ rendezést követel. Az egyik ilyen, jelenség a fiatalok há­zassága. ■ AZ ALKOTMÁNY értelmé­ben 18 éves korukban válnak teljes jogú állampolgárokká a fiatalok és ekkor szülői en­gedély nélkül házasodhatnak. Számtalan történetet lehetne felsorolni, amelyek azt bizo­­­nyítják, hogy sok esetben visszaélnek ezzzel a joggal a fiatalok. Rövid, egy-kétnapos ismerettség után házasodnak össze a szülők tudta nélkül, sőt gyakran akaratuk ellenére. Az ilyen felelőtlen házassá­gokból később gyermekek születnek — a nagymama, vagy az állami otthonok ter­hére. Ez érthető is, hiszen az így kötött házasságoknak leg­többször nincs semmiféle ko­molyabb alapja, sokszor a fiatalok még saját maguk el­tartásáról sem tudnak gondos­kodni, hiszen ipari tanulók, vagy gimnáziumba, főiskolára járnak. Mindehhez hozzájárul, hogy később ők maguk is rá­jönnek: elhamarkodottan cse­lekedtek, s ezután következik a válás, amelyet éppolyan meggondolatlanul mondanak ki, mint a boldogító igent. AZ ÉRDEKVÉDELMI BI­ZOTTSÁG az ilyen esetekben legtöbbször a ,,békebíró” sze­repét játssza — de nem sok sikerrel. Az ilyen házasságo­kon később már nagyon nehéz segíteni. Éppen ezért most javaslatot dolgoznak ki a fel­sőbb állami szervek felé, hogy bizonyos változásokat eszkö­zöljenek, a házassági törvény­ben. Az egyik javaslat az el­képzelések szerint az úgyne­vezett hathetes kihirdetés len­ne. Ennek értelmében, ezentúl csak úgy lehet házasságot kötni, hogy először jelentkezni kell a tanácsnál, ahol hat hé­ten át kifüggesztik a házasul­ni szándékozó nevét. A hat hét várakozási idő alatt jogos esetben bárki óvást emelhet és így elkerülhetetlenné vál­na, hogy a szülők is megtud­ják gyermekeik szándékait. Természetesen ez az idő arra is jó lenne, hogy a fiatalok maguk is meggondolják: nem elhamarkodottan cseleked­nek-e? Ez azonban mint említettük, jelenleg még csak terv, javas­lat. Szerkesztőségünk vélemé­nye szerint helyes lenne, hogy ha minél több jogász, szak­ember, pedagógus és ifjúsági vezető foglalkozna ezzel a problémával és javaslataikat, véleményüket levél formájá­ban eljuttatnák szerkesztősé­günkhöz. YYYYTTTYTYTTTYTTY»TYTTTTTYTT^ Vj I (VidÁnt Inilxitő iii dcikcícdé 'fi «fii Tábori Nóra: A 1 mgyi­klt közetek, /M fiatalok, -most nyá- 'f —-4M ron, ifjúsági tábo­­r^y C tokba indulnak,'. hogy teljesítsék a Magyar Kommunista Ifjúsági­­ Szövetség védnöksége alatt vállalt feladatukat. Részt vesz­nek a Hanság lecsapolási munkálataiban, dolgoznak más nyári ifjúsági építőtábo­rokban. Érzik és tudják ennek az ügynek a jelentőségét, s örömmel ajánlják fel hozzá két kezük munkáját. Tulaj­donképpen társadalmi munkát végeznek. Bennünket, fiatal színésze­ket, örömmel tölt el és magá­val ragad az ifjúságnak ez a lendülete. S kötelességet for­mál számunkra. Érezzük és tudjuk, hogy ebben a lendü­letben nekünk is osztoznunk­ kell, s ki kell vennünk ré­szünket a feladat teljesítésé­ből. Arra törekszünk, hogy az ifjúsági táborok lakói minél örömtelibben végezzék mun­kájukat, jól is szórakozzanak. Ezért határoztuk el, mi, szí­nészfiatalok, hogy felkeressük ezeket a KISZ-táborokat, s a jól végzett munka jutalmául ott — felajánlásként — elő­adásokat rendezünk. A próza és vers, a dal és tánc, a ko­molyság és humor jegyében állítjuk össze műsorainkat. Ezt adjuk. Amit pedig ka­punk:­ az a közönséggel való találkozás élménye, a beszél­getések, eszmecserék hasznos­sága, életismeretünk gyarapí­tása. Azt hiszem, ezek a ki­rándulások is segítik majd a mi munkánkat, ha majd a színházak nyári szünete után megfrissülve ismét színpada lépünk.

Next