Magyar Ifjúság, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)
1959-07-04 / 27. szám
2 500 forint a VIT-alapra A tégla abból adódott, hogy a 75 éves Csavarárugyárban megroggyant a generálüzem egyik fala, s az üzemvezetőtág lebontatta. Arra azonban nem volt munkaerő. Hétfő, Júl. 6. 17.45). Elek , folytatásokban. (Kossuth lágűrben. Ifjúsági őrjárat Merénylet a vi István regénye V. rész (Petőfi 14.15). — 1000 szó angolul (Petőfi 19.05) . Kedd, Júl. 7. Simone. Lion Fuchtwanger regényének ismertetése (Kossuth 11.00). — 1000 szó oroszul (Petőfi 19.95). — A Szabócsalád (Kossuth 18.00). Szerda, Júl. 8. A Szabó-család. Folytatásos rádiójáték (Kossuth 11.30). — Fiatalok zenei újságja (Kossuth 14.35). — A bicska. Sólem Aléchem elbeszélése (Kossuth 15.35). — Merénylet a világűrben. Elek István regénye folytatásokban. VI. rész (Petőfi 14.15). Csütörtök, júl. 9. Fiatalok a Bükk alján. Riportműsor (Kossuth 15.25). — A VTT dalaiból (Kossuth 15.45). — Történelem és muzsika. Kuruc dalok (Petőfi 16.40). — 1000 szó angolul (Petőfi 19.05) . Péntek, júl. 10. Fórum. A nacionalizmusról (Kossuth 18.10). — Ifjú Figyelő (Kossuth 19.10). — 1000 SZÓ oroszul (Petőfi 19.03). Kecskés tanár úr. Irta Csizmarek Mátyás (Petőfi 18.00). Szombat, Júl. 11. Kíváncsiak klvMa, Bélley Pál írása (Kossuth 15. Vásárban, ml. 12. Ismerkedés a Kossuth-rádióban. VIT-re készülő fiatal művészekkel (Kossuth 10.00), hogy az ép téglát kiválogassák, s a malterosat letisztogassák. — Legalább kétezer forint érték — állapították meg az üzem vezetői a hatalmas téglarakás mellett. — Meg kell menteni — de nincs ember! — Ha ránk bízzák — kiszesekre — megmentjük mi! — mondta Stemler István, a KISZ-titkár, s azóta nevetéstől, tréfálkozástól hangos minden csütörtökön délután a generálüzem környéke. — Mivel tisztítsuk a téglát? — jelentkeztek munkára a leányok is, Gyimesi Edit, Szőke Márta, Grunsics Zemánka. — Sajnos, szerszámot nem tudnak adni, találjatok ki valamit — hangzott a kurta válasz, mert a többiek — Kassai Sanyi(Borsos Pál, Greguss Sándor, meg a KISZ-titkár — már javában dolgoztak. Tanácstalanul néztek körül a leányok, aztán az egyik felkapott a földről egy ácskapcsot — hogy nem törődik velük senki — mérgében nagyot ütött a téglára. Arról, — mintha parancsszóra történnék — levált a malter, így lett a „minőségi téglapucolás” elmaradhatatlan szerszáma az ácskapocs. S ahogy fogy a malteros téglahalom, úgy nő mellette a megtisztított glédába rakott téglák oszlopa. A megtisztított téglák értékét 2500 forintra becsülte az üzem vezetősége, s a csavarárugyári kiszesek ezt az összeget az utolsó fillérig befizették a VIT-alapra. 3Cettás tiknap- Az elmúlt héten az Elektromos Mérőkészülékek Gyára két fiatal párja esküdött örök hűséget egymásnak. A Keglevics Ferenc — Becskereki Rózsi és a Kiss József — Gál Margit házaspároknak mi is sok boldogságot kívánunk. AJÁNDÉK A VIT-RE A bécsi Világifjúsági Találkozóra a Duna Konzervgyár fiataljai díszes ajándékcsomagot küldtek. Kovács Györgyi, a gyár KISZ-titkára rendezgeti a ládába csomagolt ajándékokat Kínai fiatalok között 111. RÉSZ Mao Ce-tung, amikor 1956- ban ellátogatott szűkebb hazájába, a közép-kínai Hunan tartományba, háromszor átúszta a hatalmas Jangce folyót. Ekkor egy gyönyörű verset is írt, amelynek utolsó sorai így hangzanak: „Bástyával igázzuk a Hszinek a medrét, elzárjuk a felmeredő Wu fellegeit, simatükrű tavat kerekít a gát. Hegy szelleme, ha talán ma is élsz még, bámulsz bizonyára, hogy új a viág.” Új a világ , más az élet, a mai Kínában. Utazásunk első percétől ez a gondolat tért vissza ismételten bárhol jártunk és bárkivel beszéltünk. 80 jüan egy hónapra Semmiféle európai mérték és hasonlítás nem jó ide. Kínát csak önmagához lehet hasonlítani: milyen volt azelőtt, hogyan éltek az emberek azelőtt? Kína ma hasonlíthatja össztermelését Angliáéhoz, hogy versenyezve túlszárnyalja. Ez már a közeljövőt jelzi. De ma minden külső összehasonlításnál többet mond, hogy míg 1942-ben is tömegével haltak éhen emberek, addig ma Kínában mindenki jóllakik. Többet mond az, hogy a rabszolgaságot szinte csak tegnap szüntették meg Kínában. Többet mond az, hogy míg Anshanban, Kína egyik legnagyobb acélkombinátjában a japánok uralma alatt a szakmunkás 11 jüant keresett havonta, addig 1949-ben a felszabaduláskor 17 jüant, 1952-ben 56 jüant, 1958-ban pedig már 80,6 jüant kapott, változatlan árakon számolva. Vagy sokat mond az is, hogy például Kanton volt „európai tiltott negyedében” ma kínai munkások és alkalmazottak laknak. Aki a számokat szereti mint tényjelzőket, annak sokat mond, hogy Kína acéltermelése 1949-ben csupán 160 000 tonna volt, míg 1958-ban már túlhaladta jóval a 10 millió tonnát, tehát közel 65—70-szeresére nőtt. Semmi kétség aziránt, hogy 1959- ben elérik a kitűzött 18 millió tonnát. A szárnyas ló Mint minden embert Kínában, úgy természetes, hogy a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség 30 milliós szervezetét is az első és legfontosabb kérdés érdekli, amiért keményen dolgozik és tanul szakadatlanul: a „nagy ugrás” Anglia elhagyása az össztermelés mennyiségét tekintve Kína 15 évet tűzött ki erre, de ma már látható, hogy lényegesen rövidebb idő alatt érik el a célt. A „nagy ugrás” két népszerű szoborban vagy képben fejeződik ki: a szárnyas ló és a sziklát szétfeszítő ember jelképében. Ezeket mindenhol ismerik, értik és fel is használják, öreget és fiatalt egyaránt áthat az Anglia termelésének túlszárnyalásáért folytatott harc. Minden üzemben megtaláltuk a törekvést — ha csak egy termékre vonatkoztatva is — Anglia termékeinél jobb és több termék gyártására. A kínai KISZ rendszeresen öszszehasonlítja egy-egy gyárban a termékeket, az angolokéval, és a konkrét példákon nevelik a fiatalokat. A „nagy ugrásnak” ma már indulója is van, ami mintegy „második himnusz” népszerűségét érte el Kínában... A kínai fiatalok mindenhol a legőszintébb proletár nemzetköziség szellemében fogadniuk bennünket. Kétségtelen, hogy mindenekelőtt a Szovjetunió, de részint a népi demokráciák gazdasági és technikai segítsége nagyjelentőségű a kínai népgazdaság fejlődése szempontjából. A kíriai fiatalok, ahol valahol egy magyar gép volt, feltétlenül odavittek bennünket és elmondották a gép jó tulajdonságait. Kantonban, de másutt is, nagyon sok Ikarusz-autóbusszal találkoztunk. Különösen elégedettek voltak a Csepeli Szerszámgépgyár két géptípusával, a nagy radiálfúrógéppel és egy univerzális marógéppel. Kínában méginkább érthető lett számunkra, hogy az exporttervek kiváló teljesítése nem egyszerűen termelési és külkereskedelmi kérdés, hanem elsőrendű politikai kérdés számunkra. Anshan és a Ming Sírok víztároló Rohamos ütemben épülnek Kínában az új gyárak, városok, iskolák, lakóházak, víztárolók, utak, vasutak, bányák, olajkutak. Peking egyik hónapról a másikra is sokat változik, új épületekkel bővül, szélesítik, fásítják útjait. Anshan, az acélóriás egyre bővül, fejlődik: 1959-ben itt már több mint 5 millió tonna acélt fognak termelni. A KISZ-brigádokat a martinnál a hengerdében, a csőgyárban, a lemezgyárban egyetlen cél vezeti: több acélt és acélárut adni a hazának. Bármilyen furcsán hangzik is, a fiatalok többségét még a kereset sem nagyon érdekli. Ez nem költői túlzás, hanem többszörösen tapasztalt tény. Olyan a szellem a kínai munkások, fiatalok között, hogy a kínai nemzeti felemelkedés, a szocializmus építésének hajtóereje háttérbe szorítja az egyéni bérhajszolást, az egoizmust, s a közösség általános gyors felemelkedését teszi első helyre. Peking közelében a félévezredes Ming-császári dinasztia 13 földalatti sírpalotájának völgyében épült fel példátlanul rövid idő alatt 1958 január 21 és június 30-a között a Ming-Sirok víztároló. A 82 millió köbméteres víztárolót 1 millió 810 000 köbméter föld és szikla elmozdításával építették. A víztárolótól északra egy fantasztikus alakú hegyláncfestői völgyeiből a Kínai Nagyfal tövéből eredve zúdult le az árvíz évszázadokon át. Borzalmas károkat okozott a vidék lakosságának s egyes helyeken a termőtalajt majdnem teljesen elmosta. Az építkezés idején naponta százezer ember dolgozott itt három műszakban. Részt vettek a munkálatokban Mao Ce-tung, Liu- Sao-csi, Csu-Te, Csou-Enlaj elvtársak és más párt és állami vezetők is. A kínai KISZ több ezer fiatalt mozgósított az építkezésre. A szinte kézzel épített gát még a júliusi nagy árvíz előtt elkészült. Alig avatták fel június 30-án a gátat, falainál máris megjelent az áradat és 14 méterrel duzzasztotta meg a víztároló vizét. A vad áradat elcsendesedett ma már, százezrek dolgos keze nyomán. Az eddigi romboló ár gátba fogva ma öntöz, villamosáramot termel és halak millióinak lett tanyája. Ilyen víztároló nem egy, hanem több épült fel és épül ma is Kínában. Az egyidejű fejlődés öt elve Itthon több fiatal is kérdezte tőlünk: a kínai ugrásszerű fejlődés nem vezethet-e olyan gazdaságpolitikai hibákhoz, amelyek nálunk jelentkeztek az ötvenes évek elején? Teljesen valószerűtlen, mert éppen az 1958-as ugrásszerű fejlődés tapasztalataiból nagyon körültekintően levontak öt következtetést, ahogy Kínában nevezik az „egyidejű fejlődés öt elvét”. Ezek a következők: az ipar és a mezőgazdaság egyidejű fejlesztése; az állami és a helyi vállalatok egyidejű fejlesztése; a nehéz és könynyűipar egyidejű fejlesztése; a nagy, közép, és kis vállalatok egyidejű fejlesztése; a modern technikával és az egyszerű technikával rendelkező vállalatok egyidejű fejlesztése. Hozzá kell még azt is tenni, hogy Kína gazdasági tartalékai még messze nincsenek kihasználva, akár a gépkihasználást, akár a munkatermelékenységet, akár a nyersanyagfelhasználás, vagy a szállítás tartalékait számítjuk. A Kínai KISZ mindezek figyelembevételével a termelés és a tanulás teljes egységben való felfogását hirdeti. Hangsúlyozzák, hogy előtérben mindig a termeléssel való foglalkozás kell, hogy álljon. Azt követelik a fiataloktól, hogy végezzék el kifogástalanul minden nap a munkájukat. Ez nagyon egyszerű elv, de végtelenül fontos. A munkára nevelés alapvető oldala ugyancsak ez, a jól elvégzett mindennapi munka. Az önkéntes társadalmi munkák is fonto- 4 sak, de természetes, hogy nem 4 képezhetik fő oldalát a mun- 4 kára nevelésnek, sem a terme- 4 lésnek. 41 A „fából vaskarika lesz“ 4 Sokféle érdekes termelési mozgalom alakult ki Kínában. 4 A „Vörös Zászlós Mester” mozgalom hasonló a Kiváló Dolgozó mozgalomhoz. A „Vörös Zászló” elnyerése igen 4 nagy tekintélyt ad, jóllehet 4 anyagi előnnyel alig jár. A 4 „Naponta teljesíteni a tervet”, 4 valamint az „1000 normaórás 4 gépkihasználási” mozgalom 4 igen elterjedt, főleg a gép- 4 iparban. A „Vörös Szakértők 4 Technikai Tanfolyamai” na- 4 gyon népszerűek, fő céljuk po- 4 fitikailag képzett jó szakmun- 4 kások nevelése. A „Technikai Újítások Forradalma” mozga- 4 lomnak néha egészen fantasz- 4 tikus eredményei születnek 4 Kínában. A Sanghaji Vegyé- 4 szeti Gyárban például egy il- 4 famunkás kidolgozott egy el- 4 járást fényálló (indathren) fes- 4 fék gyártására, amelyet azóta 4 nagyüzemi termelésben is be- 4 vezettek. Számtalan népi 4 kommuna műhelyében és he- 4 lyi üzemben fából készült szer- 4 számgépeken acél golyóscsap- 4 ágyat gyártanak. Ez nem ápri- 4liss tréfa, hanem a valóság. 4 A Kantoni illóolajgyárban 4 — ahol eddig csupa külföldi 4 gyártmányú desztillálógép 4 dolgozott — most házilag ki- 4 dolgoztak egy eljárást, és a 4 termelést 30 százalékkal meg- 4 növelték. A Shenjangi Ne- 4 kétszerszámgépgyárban — mi- vel a megrendelt fúró-maró- 4 gép nem érkezett meg időre — 4 az előreküldött rajzok alapján 4 házilag legyártották ezt a gé- 4 pet — persze a fiatal mérnö-ö kök és ifjúmunkások egyszerűbbre áttervezték és azóta is 4 jól működik. Kínában készítenek golyóscsapágyat fából is 4 A golyóház acél helyett jó 4 szívós fából készül, s az acél 4 golyókat üveggolyó helyettesi- 4 ti. Ezeket főleg taligatenge- 4 lyekben, vagy olyan helyen al- 4 halmazzák, ahol az igénybevé- 4 tel és a fordulatszám kisebb. 4 De vég nélkül sorolhatnánk a 4 példák sokaságát. Mind csak 4 egyet bizonyít: Kínában nincs 4 lehetetlen. Tréfálkozva mon- 4 dogattuk is egymásnak a fagé- 4 pékén készült golyóscsapágya- 4 kát forgatva. Kínában meg-4 dőlt az a közmondás is : „fá- 4 ból nem lesz vaskarika”. Úgy 4 látszik lesz! 4 NAGY RICHARD, a KISZ központi bizottságának 4. A Kínai Népköztársaságban, a Hopej tartományban levő Vujencsiaoi népi kommunában új módszer szerint műveli meg a gyapotföldet egy fiatalokból összeállított munkabrigád. LYSISTRATE JMMMEjiíílMMJSMJSJEfirL jyguralom van a Tolnai Se- Selyemfonógyárban. Amerre csak tekint az ember, mindenütt szoknyák susognak. Meglátszik a gyáron is a női kéz. Ragyognak a szövődő ablakai, enni lehetne a selyemszoba padlójáról. A KISZ-irodában is lánnyal találkoztunk. Thész Marika a hosszú hajú, szőke titkár. Száztíz KISZ-tag van a keze alatt. Ebből száznégy lány és hat — nagy becsben tartott — fiú! Figyelik, kedves férfi-olvasók? Ennyi csinos lány között éli életét ez a hat nadrágos. Irigyelik őket, vagy sajnálják?... Hosszas keresgélés után találtunk rá az egyik fiúra, Szigli Vincére, aki a szövődő gépeit javítja. Vince huncut, fájdalmas arccalpanaszkodik: — Mi a saját bőrünkön érezzük a női egyenjogúságot! Mert az igaz, hogy a férfi a teremtés koronája, de azt szokták mondani, hogy az első darab mindig selejt... Hát ez történt a teremtésben is! Ilkoff István még inkább tiltakozik, amikor szóra akarjuk bírni: — Hogyisne! Nem beszélek én, mert a lányok még megtépnek! A taggyűléseken is a sarokba húzódunk. Mi, szegény védtelen férfiak! Csak akkor jön meg a hangjuk, amikor a titkárnői becsületszavát adja, hogy megvédi őket! — Hát ami igaz, az igaz! A lányok mellett nagyon jól lehet dolgozni. Kell is igyekeznünk, mert nem maradhatunk le szégyenszemre mögöttük. ők kétszer álltak sorba, amikor a nyelveket osztogatták ... — Nagyon kedvesek velünk. Leszakadt gombjainkra gondot fordítanak, s hoznak az otthoni finom süteményekből is kóstolót. De ha huncut kedvük van, észrevétlenül hosszú bojtot ragasztanak a hátunkra, s mi úgy grasszálunk egész nap! Egymással alig találkozunk, a lányok meg nagyon összetartanak a tréfában. Persze, azért nem kell félteni a fiúkat. Nem mennének más gyárba a világ kincséért sem! Nyár elején történt, amikor a fiúknál egyszer majd eltört a mécses a nagy mag-, hatódottságtól. (Persze, ezt nem tőlük hallottuk!) A lányok elhatározták, hogy férfinapot tartanak, hogy ne csak mindig őket ünnepeljék. A bevonuló férfinépet virágkapu és fehér ruhás lányok sorfala fogadta. A fiúk csak álltak, kezükben a kis csokor virág, s a meghatódottságtól egy szavuk sem akadt! Ilyen hát a nőuralom a Tolnai Selyemfonógyárban. A hangulat mindig vidám, s így a munka is szaporább. A lányok gépe soha nem áll, mert a néhány fiú villámgyorsan ott terem, szerel, javít, s bezsebeli dagadó kebellel a köszöneteket. Tekeredik a sok százezer gubáról a selyemszál, s amíg méteráruként el nem hagyja a gyárat, dal és jókedv kiséri. Somos Ágnes (Takács Zoltán rajzai.) Ilkoff István Thész Marika Szigli Vince : LefUrunk elmésukj Ezzel a címmel három héttel ezelőtt tapasztalatcseremozgalmat indítottunk el rovatunkban, s kértük olvasóinkat, a tapasztaltabb, ügyesebb háziasszonyokat, hogy napi időbeosztásukról, a házimunka megszervezéséről írjanak. Sok érdekes levelet kaptunk. Sajnos, valamennyi közlésére nem jutott hely, de a legsegítőbbet, azokat, amelyekből a legtöbbet lehet tanulni, a rovat hasábjain közreadtuk. Reméljük, hogy segített a bevezető cikkben említett Ilinek, Évának, a panaszkodó férjnek, de sok-sok olvasónknak is. Amellett, hogy a levelek közlése egy-egy család házimunkájának időbeosztása tanulságos, értékes tapasztalatokat adó, a szerkesztőség másféle következtetést és tanulságot is levont a levelekből. Az első az, hogy a fiatalaszszonyok, idősebbek, sőt a fiatal férjék is örömest írtatt -mert az remélték, hogy ezzel segítenek. jé — Nem azt írom, hogy a mi jó időbeosztási módszerünk a legjé jobb — írja Kozma József fejé velében — de mert nálunk bejé vált, remélem, segíthetek vele jí másnak is. Hasonló szándék vezette a levélírókat, s mi reméljük, jé hogy a leközölt tapasztalatok jé sok fiatalasszonynak könnyitétik meg a második műszakot, jé mert sok hasznos ötletet kapjétunk a napi időbeosztáshoz, é egy-egy részletmunka — még sáá, takarítás elvégzéséhez, y A legtöbb levélírónk — fiatétál házasok — ma már terzmészetesnek veszi, hogy a jó háztartás vezetésének, a lakás rendbentartásának, az otthon szépítésének gondja, nemcsak az asszony vállaira neheze- 4edik. — Mindketten dolgozunk, kölcsönösen kell megoldani a háztartás adta gondokat. Szeretjük egymást, tehát a „második műszak” fáradalmait is megosztjuk, s a nehézségeit együtt vállaljuk — írja G. L. a kaposvári textilművekből S ebben rejlik a dolgok lényege. Jóleső érzés fiatal férjek levelét olvasni, melyben megírják, hogy a házimunkából milyen „reszortfeladatokat” végeznek el, miben segítenek a munkából hazatérő feleségnek. Félretéve az előítéleteket, a régi nézetet, amely szerint a férfi méltóságán aluli munkát végez, ha a háztartásban segít. A levélírók többsége fiatal házasember akik a társadalmi fejlődés követelményeit megértve, új típusú családi életre törekednek. Olyanra, ahol az asszony,r nem másodrangú személy a családban, hanem egyenjogú fél, s nemcsak a házimunkája megszervezéséhez és elvégzéséhez van „joga”,, hanem a pihenéshez, a kényelmesebb élethez is, mert a férj segítsége, megértése lehetővé teszi ezt számára. Sok helyen még nincs így, de ahogyan a jó időbeosztást az aszszonynak kell megteremtenie, ugyanúgy az asszonynak kell kivívnia a családon belül, a munkás hétköznapokon is ezt az „új típusú” családi életet, a munkamegosztást. „Segítsünk , egymásnak” cikksorozatunk az asszonyokhoz szólt, s kibogozta a legnagyobb igazságot: az időbeosztás akkor tökéletes, az élet akkor boldog, a házasság akkor harmonikus, ha a férj, a feleség az apró házimunkában, miként az élet nagy kérdéseiben is segítik egymást. K. M. A Az erőszak árnyékában Apa és fiú drámája. Magyarul beszélő német film. MŰVÉSZ (du.) SZABADSÁG (XI. ker. du.) ALKOTMÁNY TÁNCSICS 10 éven alul nem ajánlott. A HORGOLÁST KEDVELŐKNEK közlünk egyszerű ízléses kis terítőmintát, amely rádióra, televízióra, telefonasztalka díszítésére alkalmas, ha „Honleány” vagy szövöpmutból horgoljuk. 80-as, 100-as horgolócérnából készítve vitrinterítöcskét kapunk. Szélét díszíthetjük bármilyen pikóval. Napozás barnító pirulákkal L. W. Becker, az illinoisi egyetem tanára nemrégiben jóváhagyta amerikai bőrgyógyászok legújabb találmányát, a napbarnító pirulát, amely lehetővé teszi, hogy a legérzékenyebb bőrűek is, a „leégés” minden veszélye nélkül, rövid idő alatt gyönyörű, napbarnított színt kapjanak. Egy pirula beszedése után a pácens nyolc órán át érzékenyebbé válik a nap ibolyántúli sugaraival szemben. A bőr legfelső rétege bronzos színt kap, amely körülbelül hat hónapig meg is marad. Becker professzor véleménye szerint a nyár elején beszedett pirulák egész idényre kiküszöbölik a napégés veszélyét és mindenki az óhajtott szép bronzos színben pompázhat. Viácivitágan a könyvesboltokban Bajza József válogatott művei Kötve 35 Ft Bonfini: Mátyás király Félbőrkötésben 80 Ft Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek 1—2 kötet Félvászonkötésben 58 Ft Egész vászonkötésben 64 Ft Jaroszlavszkij: A kommunisták és a vallás Fűzve 10 Ft Pozner: Emlékezések Gorkijra Kötve 17 Ft Vallés: Szemben a világgal 1—3 kötet Kötve 86 Ft Zola: Germinal Félvászonkötésben 36 Ft Egészvászonkötésben 39 Ft AWVWW 4A^y/9V9VV4)MA^V94/9WAV4MA^)M(VVMMM/^