Magyar Ifjúság, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)
1959-12-24 / 53. szám
Talán a dölyfös jegenyék nem tűrték a hosszú gyárkéményeket? Mindegy. A Jászság sima szőnyegén nem volt gyár. Ez is 1951-ben épült. A jászberényiek aprítógépgyárat kaptak, azután már nemcsak a Lehel-kürtjével büszkélkedhettek, hanem ezzel a takaros gyárral is. Vajon nem volt-e merész ötlet jászsági parasztokra bízni a jobbra-balra hajókázó hossz-gyalut, az ötven tonnás darut, a német és szovjet csillogó esztergagépeket? Merész, de hálás ötlet volt. Igaz, a kezdet nem ezt bizonyította. Mert amikor a tanácstoronyi hangszórók hangjára munkásokat toboroztak a gyárba, mentek a jászsági parasztok, de később kiderült, többségük beteg volt. Ugyanis azt mondták a falvakban: — A gyárba? Menjenek azok, akik megrokkantak a földön. Régen volt ez. Azóta a gyár az övék lett, ha nem is az öreg, beteg embereké, hanem a jászsági fiataloké. Jászberény—Pest—Jászberény A műszaki osztályon — amelyet a rajzasztalok tizenkét részre szabadulnak — csupa fiatalember, meg lány. Kurta életük főbb állomásainak felsorolása szinte azonos: Jászberény — Pest — Jászberény. Néhányan Miskolc városát iktatják a két Berény közé. Pető Ferenc most ünnepli „fennállásának” negyedévszázadát és már nyolc évvel ezelőtt itt bábáskodott a gyár születésénél, hordta a téglát és a maltert a nyári diák mellékkeresetért. Repültek az évek, Pető Ferenc „elballag” a budapesti Műszaki Egyetemtől és amikor a tanulmányi osztályon elé teszik a minisztérium mérnök keresleti ajánlatát, a papíroson nem leli az Aprítógépgyár nevét. Márpedig ő máshová nem megy, csak oda, ahol vézna karral segédmunkáskodott. Főleg, ha az szülővárosában van. Most szerkeszt és néha kitekint az ablakon, amelyen keresztül már látni a gyár épülő lakásait. Milyen lakások! Irigykedjenek: háromszobás lakást kap a jászsági, munkás és mérnök. És hogy Pető Ferenc nősül, az — remélem — mindebből kiderül. Bartók Zoltán, ez a fiatal, szemüveges mérnök, már szerkesztési, csoportvezető. Mondókája: „Miskolcon végeztem, Pest volt az álmom, de visszajöttem szülővárosomba, Berénybe. Ne higgye senki, hogy Pest a műszaki tudományok központja. A KGMT rárajzolt a csigás osztályzóra egy nyolc méter hosszú csőtengelyt, amelyet az égvilágon sehol nem lehet beszerezni. Törtük a fejünket, végül is átterveztük a gépet, elhagytuk a hatalmas csőtengelyt, két tonnával könnyebb és sokkal olcsóbb lett a gép. Azért itt Berényben is van valami...” Ilyen az úgynevezett berényi műszaki gárda. És mi a helyzet a hosszgyaluk és az ötventonnás daruk birodalmában. Halattyántól a TMK-ig Fekete Józsefet, aki valóban fekete fiú, néhány hónapja még ott láthatták a karbantartó lakatosok között. Ez a halattyáni fiú, akinek az apja öt holddal ment be az Új Életbe, a gépek legjobb anatomistája volt. Egyedül összerakta a szovjet fogazót és mindezt itt tanulta meg, az Aprítógépgyárban. Két éve a művezetője „beagitálta” őt a technikumba. (Ez volt a viágtörténelem legkönnyebb feladata.) De egyszer baj történt: a TMK rajzolóját behívták katonának, ami azért baj, mert a TMK rajzoló nélkül maradt. A happyand nyilvánvaló: Fekete Jóska lett a rajzoló. Regényírók figyelmébe ajánlom: egy herényi parasztfiúból lett lakatos leül a rajzasztal mögé; egy nősülés előtt álló fiatalember lemond a túlórázás csilingelő forintjairól és perspektívában gondolkozik. A sík Alföldön száguld a fantázia és a gyár alig negyven éves igazgatója és még fiatalabb főmérnöke ceruzát rak az Ikaruson repülő fiú markába. A csarnok egyetlenkéje, a szalmaszőke hajú lány, aki két évvel ezelőtt ijedt, és tétova tekintettel merészkedett be több száz férfi közé, aki apja halála után „becsapta” a két hold földet a tsz-be — most esztergál. Jó, hogy jövünk, illetve, jó hogy jön a bennünket kísérő KISZ-titkár. Mert rögtön mondja: — Varga elvtárs! Írjatok fel a „Szakma ifjú mestere” címért. A titkár felírja tizediknek: Beszteri Ilona. A többit már a „riportba mondja”: — Nehéz volt az elején ennyi sok férfi között. Féltem a beszédüktől. Érti? — Most már biztosan változott a helyzet — dadogom a férfiak védelmében. — Hogyne! Most már káromkodnak is előttem ... — feleli mosolyogva és búcsúzóul felém nyújtja a viszonylag olajtalan, szép csuklóját. Komornik Ferenc FEKETE JÓZSEF MŰSZAKI RAJZOLÓT NEVEL VARGA ENDRE A JÁSZSÁGI LÁNYBÓL Kedves karácsonyi ajándék aa HANGLEMEZ Legújabb tánc- és művészlemezek mikró és normál változatban nagy választékban kaphatók, A SZAKÜZLETEKBEN. Két levélből Kovács P. Mária Írja Miskéről. „Igen élénk kultúrélet van nálunk. Előzőleg mi rendeztük be a kultúrotthont, s most az avatáson a vacsora felszolgálását, a ruhatárosi pénztárosi teendőket vállaltuk, és természetesen a mi feladatunk egy műsor keretében a vendégek szórakoztatása. Régebben volt Miskén egy népi együttes. De a leányok férjhez mentek, a fiúk családot alapítottak, megszűnt az együttes. Most ezt akarjuk a régi fényében felállítani. Egész estét betöltő műsorunk lesz, csupa dal, csupa tánc. Az öregasszonyoktól összegyűjtöttük a régi tót dalokat. Boldog voltam, amikor a nagyanyám is dalolt egyet, s ez is benne van a műsorban. A keretjáték egy téli fonóest. Izgalommal készülünk a januári bemutatóra.” ... munkás- és parasztfiatalok „Szellemi olimpiász” jegyében mérték össze Várpalotán, kiben mennyi maradt meg az olvasott regényből, mennyi a Schumann-, Mozart-, Beethoven-muzsikából. Galadics Katalin lett az első díj — a világvevő rádió — tulajdonosa. Nagy élmény volt ez a négyórás vetélkedés, ami ifjúságunk kulturális felkészültségéről is tanúskodott — írja Sándor Lászlóné. Hat megyét, öt várost húsz községet köt össze a korszerűsített Debrecen—Szeged közötti út. Az új főútvonal december 20-i avató ünnepsége Körösladány községben kezdődött. Az avatáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kossa István közlekedési és postaügyi miniszter. Képünkön Kossa elvtárs átvágja az utat elzáró szalagot TALÁN A MI KARÁCSONYFÁNK A LEGSZEBB... (Gajdár Pál felvétele) . ♦*. «,*♦ *•« .*♦ *•* *J« «J* *V •♦*•*•*••*•**•**•*••**•*•*•••• ••**♦** • «5» »5* «j* *j»' 4 A telefon egyik végén szerkesztőségünk, a másikon a tűzoltó főhadnagy, a „pancsoló kislány”, Papp Laci és még sokan mások, akik mind arra az intimnek tűnő kérdésre válaszolnak, mivel töltik a hosszú karácsonyi ünnep három napját. íme, az „intim” válaszok. Szepesi György rádióriporter senki, hogy panaszkodom. Ahogyan fogyott a puttonyomból az ajándékcukorka, úgy gyűltek a kedves élmények. Amennyi örömet én szereztem a gyerekeknek, annyit kaptam is. „Civilben” nyugdíjas színész vagyok, az Ódry Árpád otthon lakója. Hogy itt milyen lesz a karácsony? Az idén ünnepelek itt először, új családom körében. szülészorvos: — Ne haragudjon, hogy megvárakoztattam. Hiába, naponta 30—10 ezer vevő, százezres forgalom, közben állandóan új árut hozatunk és már készítjük az ez évi leltárt is. Nos, nemsokára végre a családom körében lehetek. A kislányomat elviszem egy múzeumba, lehet, hogy kisebbfajta kirándulás is lesz. Esténként a TV-t nézzük. Azután hódolunk a játéknak: összejön az ulti társaság. Kívánjon jó lapokat... — Nincs semmi sportesemény, így sajnos pihennem kell! (Higgyék el, nekem az a legkellemesebb ünnepnap, amikor másokat szórakoztathatok.) Persze, azért nem fogok unatkozni a három nap alatt. A fiamtól — úgy tudom —, inggombokat kapok karácsonyra, mert azt mindig elveszítem. Én vettem neki egy sílécet. János már 11 éves és hozzá kell látnom, ha sportolónak akarom nevelni. Majd együtt kimegyünk a hegyekbe... Másik „szórakozásom” az lesz, hogy kikeresem, milyen sajtóhibák maradtak „Négyszemközt négy olimpiával” című könyvünkben amit Lukács Lászlóval együtt írtunk és most jelent meg karácsonyra. Persze, jobb volna közvetíteni... Hogy miért? Mert így nem tudok kifogást találni az anyóslátogatás ellen. Persze, ezt csak tréfából mondom, mert az anyósom finom kosztját nagyon szeretem. Azt hiszem, disznótoros lesz a vacsora ... Dr. Bak Imre, a Corvin Áruház igazgatója: Kovács György, villamoskalauz: — Ismeri a szakma viccét? Szabadnapos volt karácsonykor az öreg kalauz, s már jó előre elhatározta: alszik egész nap. Felesége mégis kirángatta az ágyból, mondván, hogy egyszer egy évben illik elmenni a templomba. Mit tehetett, elment , és aludt tovább. Egyszer csak felriadt, csengőszót hallott. (Nem a pótkocsi, csak a ministráns volt.) Ijedten felugrott, s nagyot kiáltott: Csavargyár, indul a kocsi... — Nos, én is szabadnapos leszek az ünnepen, de én itthon alszom, nehogy póruljárjak. S hogy békességben sem legyen hiány, csak a kisunokámnak mondom: tessék egy kicsit beljebb menni... Az ex-Télapó — Kipihenem a télapóság fáradalmait. De ne higgye Kovács Esztike, a „pancsoló kislány“. Ezt a tizenegyéves, barna hajú kislányt már az egész ország ismeri, ő a „pancsoló kislány”, aki nagyon szereti az „eperfagyit”. — Sajnos, télen nincsen strand, mert nemcsak az énekben szeretek pancsolni. Ilyenkor inkább olvasok. A kevés leckével hamar elkészülök. Karácsonyi ajándéknak két könyvet kértem: Andersen meséit, és a „Túl az óperencián’’ című meséskönyvet. A 3 nap alatt sok levelet kell írnom. Válaszolni kell Tóth Ilikének Kúnágotára, Vörös Katinak Balatonvilágosra, Vámosi Évának Szegedre. Aztán kaptam egy levelet egy ukrán kisfiútól, aki megírta, hogy a nyíregyházi stúdió adásában hallotta az énekemet. Elhatároztam, hogy oroszul válaszolok neki... Dr. Rácz László: — Első nap ügyelet, a másik két nap a családé. Lacikának már megvettük az ajándékokat — igen, ő is Rácz László, úgy mint én, csak a dr. nélkül — egyelőre. Persze, sohasem tudjuk előre, hogy mi lesz, így csak emlékeket mondhatok. 1955 karácsonyát soha nem felejtem el. Fiatal gyakorló orvos voltam Tatabányán. Ez volt az első karácsonyi inspekcióm és ekkor volt az első ikerszülésem... Hogy most hányadik kisbaba következik? Nehéz lenne összeszámolni, de körülbelül az ötszázadik. Remélem, ugyanolyan szépek, egészségesek lesznek, mint az én felejthetetlen karácsonyi ikreim. Blanár Tibor nyomdász. Éppen a Magyar Ifjúság karácsonyi lapszámának egyik ólom oldala fölé hajol: — Karácsonyi program? Először is, némi pihenés, de pénteken Bicskei Richárd kerékpáros kollégám esküvőjén leszek első borkóstoló és fogyasztó. A második nap a családomé: megnézzük az Emberi sorsot. A harmadik nap a kerékpáros szövetségé, amelynek elnökségi tagja vagyok. Mivel a kerékpársport télen sem szünetel, egész nap terepet keresünk, a téli kupára. Elég ennyi? Akkor fogja meg ezt az oldalt, kicsit arrébb tesszük... • »*♦ .*« »*» •*« •*. A A A A A A A A A A A A. Majd negyedórás várakozás után végre a kedves hang: „Tessék, itt kettes tudakozó!” — Interjú? Erre nem számítottam! Hát, kérem, pihenek, eszem, pihenek és megint eszem. Vettem egy óriási kacsát, azt megsütöm és remélem a három nap alatt elpusztítjuk. Ötéves kislányomat elfoglalják majd a karácsonyi ajándékok, vettem neki egy nagy babát és egy kis zongorát. Az ünnep második napján szolgálatban leszek, ilyenkor a telefonközpont is csendesebb a szokottnál. Ha már sikerült velem beszélni, nem kíváncsi egy telefonszámra? ... Papp László ökölvívó: Háromszoros ökölvívó olim- ‚• piai bajnokunkkal a bevásár- * lók forgatagában találkoz- * tunk. Nem mindennapos lát- * vány a félelmetes bajnok — ajándékcsomagokkal „körül- * aggatva”. * — Írják meg — mondja * Papp Lászlóné —, hogy cső- a. dák-csodája három egész na- „• pót együtt tölt majd édesany- % jával, kisfiával és velem. Ez ❖ olyan szép, hogy talán nem is lesz igaz...• — Hát nem is — vette át a % szót a bajnok. — Májusban az Európa-bajnoki címért mér- * kőzöm a nyugatnémet Scholz- % zal s nem szabad egy napot •› sem tétlenül töltenem. Edzést % ugyan nem tartok, de köny- ♦ enyebb sétára mindhárom nap % délelőttjén szükség lesz. — Az ünnepeket itallal is * köszönti? ! — Ha édesanyám, felesé- <• gém vagy a vendégeim úgy % kívánják, ihatnak az ünnep ❖ örömére, miattam azonban egy üvegből sem szükséges kihúzni a dugót... Még csak * az kellene, három nap edzés * nélkül, és még alkoholt is * igyák... & Sályi Mária, egyetemi hallgató Készülők vizsgafeladataim £ megoldására. Először édes- ❖ apám előtt, szerencsére nem * szaktárgyból, hanem karácso- £ nyi dióssüteményből. Minden * szabadidőmet a kórélettan * tanulmányozására fordítom. f Remélem mindkettőből sike- % lesen vizsgázom. * Szij József, | tűzoltófőhadnagy: * A — Remélem, hogy számunkra is nyugodt kará- | cSony lesz, ha mindenki vi- S gyáz a gyúlékony fenyő- % fákra, gyertyákra és a csil- %l lagszórókra. Az ünnep máso- * dik napján szabadnapom .Ő lesz és délelőtt meghallga- t* tam kedvenc operámat, a Turandotot. ❖ v v *:* *:* v v *:• v v *:* v Félmilliós jutalom ] Bensőséges ünnepségen adták át a napokban a jutalmakat az idei mezőgazdasági ifjúsági munkaverseny legjobbjainak a Partizánszövetség székházában. Jelen volt Keresztes Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes és Halász József, a MEDOSZ főtitkára is. Az ünnepségen Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottsága első titkára mondott beszédet. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében még soha sem sikerült ilyen tartalmában is újszerű versenymozgalmat kibontakoztatni, mint ebben az évben. A verseny új vonása, hogy részvevői olyan emberek, akik tudatosan élnek és dolgoznak a megújuló magyar falvakban. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: „Azt akarjuk, hogy az ifjúság gyökeret verjen falun, s az ünnepeltekhez hasonlóan tíz- és százezrek munkálják azt a holnapot, melynek lehetőségeiben nem ismerünk megvalósíthatatlant.” Az ünnepség végén átadták a verseny győzteseinek a KISZ KB vándorzászlóját és 427 000 Ft pénzjutalmat osztottak szét közöttük. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok ifjúsági kukoricatermelő munkacsapatai közül harminckilenc, a hibridkukorica-termelésben elért eredményekért tizenegy, a silózási versenyben résztvettek közül negyvennyolc munkacsapat kapott jutalmat. Az ifjú traktoristák országos egyéni versenyében tizenhárman értek el kimagasló eredményt. Közülük is kiemelkedik Endrődi András, aki tizenegy hónap alatt két gép éves tervét teljesítette. „KALÓRIAVADÁSZOK“ ! A Bánhidai Erőmű dolgozói ] az év eleje óta csaknem öt és fél millió forintot takarítottak meg. Az eredmény nagyrészt a gyár fiatal mérnökeinek köszönhető, akiknek brigádja fel- kutatta az olyan rendellenes-ségeket, amelyek gátolják a-----a gazdaságos termelést____________ A fiatal mérnökök elgondolá- sainak megvalósításával most ] az előmelegítő fűtésére használják fel az eddig kárbave- '■ szett gőzt és vizet. Ezzel éven-ként 47 600 forintot takaríta- nak meg. HÓHÉROK Ötven pengőért 4 1944 karácsonyát mutatja a naptáram a legtöbbet. Köszönöm, hogy úgy Sopronkőhidán... szerettetek és féltettetek...” A fogház előtt rekedt torkú nyilasok meg Kreutz Robi régen ismerik ^ üvöltöznek. A pálinkától, a hidegtől, egymást. Annak idején Pataki szervez^ a félelemtől reszket-e a hangjuk, azt te a vasas ifik ellenálló csoportjába a ^ most nehéz lenne megállapítani. Gond- tizenkilenc éves fiatal szerszámlaka^ ban vannak a nyilas urak, menekülne- tost. Pesti Barnabást eddig személyesen ^ nek már nyugatra, de nem mehetnek nem ismerték, s most a rettenetes ^ dolguk végezetlen. órákban még mosolyognak is, amikor Bajcsi-Zsilinszki Endrével már rég kiderül, hogy Barnabás a „Ságvári terzett a kötél. A becsületes demokrata, kevesek” „feltalálója”. S a magyar hazafi, aki már felismerte, Pesti Barnabás egyetemi hallgató , igazi hazafiságról a kommunis volt Franciaországban. Francia parti utaknak van joguk ebben az országban ónokkal kezdte a harcot az odatolat beszelni a mar nem szol többet. Kökodó fasiszták ellen. A párt küldte hattel végzett vele. De a börtön háromra Magyarországra és itt is hamar .kommunista foglya kegyemet megtalálta őt a Kommunista Ifjúsági , kapott’ — golyó általi halálra ítélte Szövetség. í őket a statáriális bíróság. , ...... . , , ., , . . , , .. . , , „ Amennyit dühöngtek az arpadsávos ! , A három fiatal ember ott ül a sira- rohamosztagosok, annyit derültek az Álomházban, Pataki Pista levelet ír: ifik és a pesti közönségi Pesti Barna^ „Anyám, ne sírj! Sok keserű órát bás „találmányán”. A kis szerkezetet okoztam neked, de most bocsáss meg észrevétlenül kapcsolták rá a villa^ nekem, gondolj szeretettel fiadra, aki mos ütközőjére, s ahogyan a kocsi na-4 úgy vágyott a szeretetre. Tőletek kagyobb sebességre kapcsolt, úgy tekeredett le a hosszú papírcsíkokra írt szöveg: „Ne engedjük, hogy a német és nyilas banditák kifosszák drága hazánkat! ... Elég volt a fosztogatásból, a rablásból! Egy gépet sem rakunk vagonba!... Halál a hazaáruló nyilasokra! ... Éljen a felszabadító vörös hadsereg!...” A három fiatal kommunista már tud a halálos ítéletről. Meghalni... öregembernek is nehéz. Pesti Barnabás 24 éves, álma, vágya volt, hogy tanulhasson, ha éhezve, koplalva is, de elvégezhesse az egyetemet. Pataki István harminc éves. Szerette az életet, imádta a családját és rajongott Thomas Mannért. Kreutz Robi alig húszesztendős. Három fiatal ember, teli tervekkel, vágyakkal. A szovjet csapatok már közelednek és a szabadság talán már csak napok kérdése. Talán már nem kerül sor a kivégzésre, hiszen a nyilasok fejveszetetten menekülnek, a hivatásos kivégzőosztagnak se híre, se hamva! De nem! Nem feledkeznek meg róluk. Ezért ordít az a rekedt torkú nyilas a fegyház kapuja előtt. Fejenként ötven pengőt ígér az alkalmi hóhéroknak, szedett-vedett nyilas suhancoknak, ha végrehajtják a statáriális bíróság ítéletét. Akad vállalkozó. Most ingyen is ölnek, nemhogy még ötven pengőért. És a három fiatalember ott áll egymás mellett a börtönudvaron. S a sortűz eldördül... 1944 karácsonyát mutatja a naptár Sopronkőhidán ... __ q m á | |A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Egy kérdés — tizenkét válasz Nagyaktíva értekezleten tárgyalta meg jövő évi feladatait a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár KISZ-szervezete. A nagyaktíva elhatározta, hogy folytatják a nemrég lezárult nagysikerű kongresszusi versenyt és növelik a versenyben résztvevő brigádok számát. 0 ft* fás t/tsZe Mim MhHh KAPHATÓ: MÉH ÉS AJÁNDÉKBOLTOKBAN