Magyar Ifjúság, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)

1959-07-04 / 27. szám

umr71/a. A szovjet főváros szenzációja a Szovjetunió népgazdasága eredményeit bemutató hatalmas Parjon V­H. kiállítás. Ezúttal a gépesítési részleg nagy csarnoka bejárata előtti teret mutatjuk be, ahol számos repülőgépet, helikoptert — köztük az óriás léglökéses TU—104-et — is kiállítottak. Eltűnnek a sivatagok?­­ Szovjet vegyészek előállítot-­­ tak egy polimér anyagot, amely p elősegíti a sivatagok eltűnte­ p tését, a futóhomok megállítá- í sát. Pp Egy kilométer hosszú sávon p a tudósok az új polimér anyag- p gal felöntötték a sivatagi ho­­p­mokot. Néhány perc múlva a p futóhomokon tartós, vékony í kéreg képződött, amely elbírta p az embert, de ugyanakkor ki- p tűnően áteresztette a vizet. A p kísérleti területet nemsokára p zöld pázsit borította. Az elülte­ p tett fenyőmagvak jó hajtású­­í­kát hoztak. Kiderült, hogy az í új polimer nemcsak megköti a p talajt, hanem egyszersmind p nagyszerű trágyának is bizo­­p­nyúl. ^ A csodálatos polimért eddig p csupán laboratóriumban állí­­p­tották elő. A napokban kezd­­p­ték meg az ipari gyártását. yp ---------------------| A Leningrad­ Tudományos­­ Filmstúdió színes rövidfilmet kép A szia, amely bemutatja, hogyan­­ készül a bélyeg és megismertet is a nemzetközi bélyeg versenye- i ken díjat nyert szovjet bélye­­­ gekkel. Be­mutatja a film a­­ szovjet békegyűjtés eredményeit A A Mongol Népköztársaságban 8 értékből álló sportbélyegsor ke­rült forgalomba. A fehér alapra három színnel nyomott bélyege­ket Magyarországon készítették. Az 5, 10, 15, 20, 25, 30, 70 és 80 mung névértékű bélyegeket jel­legzetes mongol népi sportok raj­­j­zai díszítik.I­ ­­DULSZKA ASSZONY ERKÖLCSE Csehszlovák film a század­­forduló álszent kispolgárairól. KOSSUTH PUSKIN (egész nap) MŰVÉSZ (de.) TÁTRA (P.­erzsébet) VASAS KERTMOZI 14 éven alul nem ajánlott. A toreádor Olasz_spanyol filmdráma. SZABADSÁG (de.) ZUGLÓI MÁJUS 1. MADÁCH PETŐFI KERTMOZI 10 éven alul nem ajánlott. Egy dal száll a világ körül Nyugatnémet film Joseph Schmidt, a világhírű énekes életéről. Széles változatban. CORVIN 10 éven alul nem ajánlott. ph Schmidt, világhírű énekes­­e és szerelme Bécsi tudósításunk? SZPUTNYIK A BÉCSI STADIONBAN + RÓZSAILLAT BULGÁRIÁBÓL + ÖT VI­LÁGRÉSZ KERINGŐZIK + PÁRIZSI BALETT ÉS PÁRIZSI DIVAT A VIT-EN Milyen meglepetéseket tar­togat a világ fiataljait képvi­selő 17 ezer küldött és az oszt­rák ifjúság számára a bécsi fesztivál? Július 26, vasárnap, délután fél hatot mutat az óra ... Sok ezer fiatal vár erre a percre a világ minden táján, hiszen ekkor szólal majd meg a bécsi stadionban a hét gongütés, amely a VII. VIT megnyitását jelzi. Ezt követi a harsonások, majd a zászlóvivők és a kül­döttségek felvonulása. Az egyik csoport nemzeti viselet­ben, a másik sportruhában, ismét mások erre az alkalom­ra készült, sima egyenruhában­­ vonulnak fel, s az ezernyi­­ színben pompázó tömeg köze­­­­pén, egy állványról egyszer­­ csak valami hirtelen az ég­­ felé emelkedik: korunk és az ifjúság céljának szimbóluma,­­ előre, felfelé mutat egy hatal­­­­mas szputnyik-rakéta tizenkét­­ méteres modellje. A szovjet­­ delegáció hozza magáb­a­ a­­ fesztiválra... " ! S minden delegáció hoz ma­­­­gával valamilyen meglepetést,­­ egy darabkát a maga országé- ' ból, kontinenséről. Bulgária, a­­ rózsák és szőlők országának ’ küldöttei, hatalmas rózsacso­­t­korral vonulnak fel a stadion- ' ban, körülöttük­ improvizált­­ szóróberendezés rózsaillatot­­ permetez majd... A stadion­­ hatalmas arénájába ezer és 3 ezer leány, s fiú vonul be­­ énekelve, táncolva, sport- és­­ akrobatikus gyakorlatokat be-­­­mutatva. A bevonulás még világosságnál történik épp­­­úgy, mint a nappali tűzijáték, a sportbemutatóra azonban már a fényszórók csillogásá­ban kerül sor. A nagyszabású megnyitót osztrák zene zárja be. Elárul­juk, hogy a nemzetközi elő­készítő bizottság a közelmúlt­ban hanglemezeket és magne­tofonszalagokat küldött a VIT-en résztvevő külföldi de­legációknak. Számos ország­ban most ezeknek dallamára a fiatalok buzgón gyakorolják a Kék Duna Keringőt: az ünnepély záróakkordjaként ugyanis ennek hangjaira tán­col majd együtt öt világrész ifjúsága! Ezenkívül még néhány meglepetés: A híres párizsi balett-társulat, a Roland Petit együttes a fesztivál kulturális programja keretében előadja a Cyrano de Bergerac balettet. S most lányok, fiatalasszo­nyok, figyelem: a VIT-en megtartandó nemzetközi di­vatbemutató keretében a fran­cia divatházak és konfekció­üzemek 80 új modelljét mu­tatja be tíz maneken. A nem­zetközi divatbemutatón ter­mészetesen ott lesznek a fran­ciákon kívül Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köz­társaság, Olaszország, Anglia és Ausztria legszebb modell­jei is. Most ennyit a meglepeté­sekből, a többit majd a K­IIT-en! Otto M. Horn Amerikaiak DÉL-VIETNAMBAN­ ­ A 17. SZÉLESSÉGI FOK­­­TÓL nem messze, a Hanoibó­l Szaigonba vezető országút­i­g Ban Hoi folyón egy alig négy­ig­yen méteres hídon vezet ke­­­­­resztül Hetenként egyszer­­ itt találkozik egy észak-vietna­­­­mi és egy dél-vietnami határ­­p­ár, hogy közös járőrben a ha- P józást ellenőrizzék a Ban Ho 5 torkolatánál. Ez az egyener­ű hivatalos kapcsolat a kettésza­­la­kított­ ország — a Vietnam, Y. Demokratikus Köztársaság és a Dél-Vietnam — között... A­­ három kilométer széles demi­­p­litarizált övezet, amelyet az­­ 1954-es genfi egyezmény alap­­­ján húztak meg a térképen p kettéválasztja az országot, fal­­­­vakat és családokat... p Két teljesen kü-_______ k­lönböző világ te­­­­rül el a 17. szé­­p­lességi foktól p északra, illetve P délre eső területe- P ken. Északon, a P Vietnami Demo­k- P­ratikus Köztársa- P Ságban helyreállí­­­ tották a háború P pusztításait, s a p kormány ismétel­­­­­en javaslatokat p tesz Dél-Vietnam p felé, hogy békés p tárgyalások útján p készítsék elő a [ kettészakított or- 5 szág egyesülését, p teremtsék meg a J kulturális, gazda­­­­sági kapcsolato­­­­kat. Szaigonból J azonban, nem vá­­l­­laszolható ezekre a­­ jegyzékekre. A­­ dél-vietnami Ngo p Dinh Diem-kor­­p­mány mással var p­lálva... í von nívji niTM elfog­í NGO DINH DIEM — aki az­­ 1954-es genfi tárgyalásokkal­­ egyidőben került a politikai­­ színpadra — valóságos kon­­­­centrációs táborrá építette ki í Dél-Vietnamot, hogy letörje­­ az egységre vágyó tömegek el­­­­lenállását és amerikai katonai­­ bázissá építtesse ki az orszá­­­­got. Noha az indokínai béke­­ megkötésekor aláírt genfi­­ egyezmények tiltanak min­­­­denféle megtorlást és megkü­­­­lönböztetést a franciák elleni­­ harcokban résztvett szemé­­­­lyek és szervezetek ellen. Dél­­- Vietnamban 1954 óta rendsze­­e­res kampányok, „tisztogató­­ hadműveletek” folynak a volt­­ ellenálókkal, az ország északi­­ felébe áttelepült személyek­­ hozzátartozóival és mindazok­kal szemben, akik „gyanúsak” Ngo Dinh Diem kopóinak. A koncentrációs táborokban együtt szenvednek kommunis­ták, katolikus és kaodista pa­pok, katonatisztek és hivatal­nokok, munkások és parasz­tok, gyerekek és öregasszo­nyok. Diem hadserege és rendőri alakulatai úgyneve­­p­zett „tisztogató hadműveletek”­­ tucatjait hajtották végre Dél-­­ Vietnam egyes kerületeiben.­­ Különösen kirívó hadműve­­­­letet intéztek az idén a D­­él- p lenállási zónában, amely Szai-­p­hontól északra terül el. Elő-­p szór különböző csoportokra­­ osztották a lakosságot: illegá­­p­usakra, félillegálisakra és le­­p­gálisakra. Családokat téptek­­ szét, asszonyokat válásra és­­ férjük megtagadására kény­­p­szerítettek. Azután egy zászló-r­alj megkezdte a terület átko­­p­tatását, s mint hadiállapot­a idején, igénybe vették a gya­­p­­ogsági erőket, a tüzérséget, a­­ légierőt és az ejtőernyősöket.­­ Ezekhez csatlakoztak a titkos rendőrség, csendőrség és be­súgók csoportjai. Az utakat " lezárták a polgári lakosság elől, körülzárták a D, zónába eső falvakat és tanyákat. A­­ lakosságra ekkor rászabadí­­ tották a fekete ruhába és ame-­ rikai „cowboy”-öltözetekbe " bújt különleges büntető-ko-m mandókat... ’ FELGYÚ­JTOTT HÁZAK, tankokkal összetiport rizsföl­­­­dek, meggyilkolt emberek hul­lái, meggyalázott asszonyok és , az elrabolt férjek után síró feleségek, gyermekek marad­tak a D. övezetben a hírhedt kommandók „tisztogató had­művelete” után. Az elrabolta­­kat vidéki börtönökbe szállí­tották, ahol vadállati kínzá­soknak vetették alá őket. Azo­kat pedig, akik az őserdőben kerestek menekülést, Diem hadirepülőgépei vették gép­puskatűz alá. E „tisztogató hadművele­tekben” sok amerkai katonai tanácsadó működött közre, köztük Williams tábornok, a MAAG nevű amerikai katonai misszió vezetője. Az amerikai „szakértők” többezres serege 1955 óta működik Dél-Viet­­namban a „Michigan Állam Egyetemének tanácsadó misz­­szója” hangzatos címe alatt. Ezek a szakértők tanították meg Ngo Dinh Diem képeit a vallatási technika „modern változataira”, az ujjlenyoma­tok modern rendszerére és az egész lakosság rendőri nyil- t vántartására... A TERRORRAL és megfé-­­­lemlítésekkel egyidejűleg Dél-­­ Vietnamban egyre sokasodnak ; az amerikaiak által épített­­ hadirepülőterek, csatahajók és­­ tengeralattjárók befogadására alkalmas tengeri­ kikötők, ha­diutak. Legutóbb már odáig­­ merészkedtek, hogy a genfi egyezményeket semmisnek te­kintve „atom­egyezményt” ír­tak alá az Egyesült Államok és Dél-Vietnam között. Ennek értelmében az amerikai ka­tonai szervek Amerikában máris megkezdték a délviet­nami tisztek felkészítését egy esetleges atomháborúra, s ugyanakkor tervbe vették amerikai atomrakéta-bázisok létesítését Vietnam déli részé-­­­ben. Dél-Vietnam így vált az­­ amerikai imperializmus egyik­­ legfőbb délkeletázsiai katonai­­ támaszpontjává, ahonnan ed­dig is számos provokációt, ka­tonai akciót szerveztek a sen­leges politikát hirdető szom­szédos Kambodzsa kormány ellen, s ahonnan megkezdte Laosz katonai támaszponti építését a népi Kína és a Viet­nami DK ellen. Ez a politik azonban igen népszerűvé Ázsiában, s különösen nag tiltakozást váltott ki a viet­namiak körében. A Diem-kor­mány, amely a SEATO (dél­keletázsiai katonai paktum Védőszárnyai alá helyezi Dél-Vietnamot, csak az ame­rikaiak segítségével tudja ide­ig-óráig fenntartatni uralmát vietnami milliók küzdelmén szemben. Sebes Tibor swwwwwwwwwwwwwww . tok, A nyokc.­­ Utcakép Saigonból: dél-vietnami katona foglyul ejt egy tüntetőt. szépség­ ­­iWW^^^WWWWWWWWWWW Nyugatnémet film Szélesvásznú változatban is Bemutató: július 9. TORONTO: A kanadai Torontóban megválasztották az 1939. évi „Indián hercegnőt”. A kitüntető címet a képen látható Susan Shipman indián szépség nyerte el, akinek halába Knott asszony, Ontario egyetlen női indián törzsfőnöke tűzte a győztesnek járó tollat. A CAMORRA FESZTIVÁLJA... ^ „Meglett korú emberek — kö­­zöttük szép számmal a város ne- Z vezetességel — vadul pofozták és A rúgták egymást, az estélyiruhás V hölgyek velőtrázóan sikoltoztak, s y egyáltalán a fényesen kivilágított y díszes teremben mintha csupa Z megszállott lett volna ... A leve­­gő­gőben poharak, boros palackok sjr és mtafogsorok röpdöstek. Fara­­gt giné rendőrbiztos és harminc de­tektívje — csupa markos legény tp — csak vagy félóra múlva volt iJ képes valamennyire rendet te­­­­­remteni és lecsillapítani a kedélye­­­­ket. A nagy „bunyó” mérlege: 8­7 súlyos sebesült, 31 könnyebb sé- fi­rült, 3 idegsokk (nők) és össze-­­ tört berendezés .. Ilyen jelentés nyomán az em­­­ ber leginkább egy latinamerikai pp államocskában rendezett politikai­­ gyűlésre, izgalmas box-meccs utó­­pp hatásaira, avagy egy matrózkocs­­i­mában lezajlott tömegverekedésre is gondol. Pedig szó sincs egyikről yp sem! a fent leírt események egy pp nevezetes kulturális seregszemle­­ alkalmával történtek Nápolyban, yt ahol a „Mediterraneo” színházban yp az ez évi — sorjában a hetediket yp — „Festival del Canzoni” (a ná­­pp­­olyi dalok fesztiválját) tartották iK meg az elmúlt napokban. ÍJ Bár a nápolyiakat általában ÍJ temperamentumos embereknek­­ tartják, a nemrég történt botrá­­gy­nyos esetért mégsem szabad őket gp elmarasztalni. A dalaikat ők na- ÍJ gyón szeretik, a fesztiválok alkal- ÍJ mával szenvedélyesen is „druk­­y­kolnak” kedvenceiknek, de tett­­­­legességre ez ideig mégsem ke­­r­­rült sor. A botrányt azok idézték­­s elő, akik — az egyik teintélyes ír olasz lap szerint — „már teljes­­ mértékben iparosították a köny­­ö­nyűzene műfaját”. Ugyanis tudni­uk kell azt, hogy a fesztiválon első A három díjat nyert dalok több Pp száz millió lírás üzletet jelente­­pp­­ek — elsősorban a kiadóknak.­­ A kották, az előadások szerzői dí­­j­­jai és főleg a hanglemezek (a­­ tavalyi fesztivál két győztes szá­­pp ma egyenként 1,2 milliós példány- Pp számban kelt el!); mindez busás Pp hasznot hoz, s az érdekeltek nem fa hajlandók csupán a zsűri pártat­­la­lan döntésére bízni a dolgot... yp Éppen ezért a nagy kiadók az fa Idén gondoskodt­ak arról, hogy a fa nézőközönség „egy kis erkölcsi fa nyomást” gyakoroljon a zsűrire. Igénybe vették ehhez a „Camor­ra” (nápolyi alvilág) tagjainak szolgálatait, s az ünnepélyes meg­nyitón a néhány jelenlevő detek­tív megrökönyödve tapasztalta, hogy — kifogástalan szmokingba öltözve — „állandó klienseik” csak úgy hemzsegnek a nézőkö­zönség soraiban. Csakhogy nem csupán egy kiadó szerződtetett magának „drukkoló gárdát”, s így az első nap eredményhirdetése után a konkurensek egymásnak mentek. A nagy kavarodásban természete­sen kijutott a „be nem avatottak­­nak” is, végül mindenki minden­kivel verekedett.. . P. V. SZÓFIA. A Bolgár Népköztársaságban a fiatalok tízezrei vesznek részt a termelő munkában a nyári iskolai szünidő alatt. Megismerked­nek a fizikai munka szépségeivel, a különböző sza­kmákkal, s jövendő foglalkozásukkal. Képünk a sztara-zagorai középiskola tanulóinak nyári foglalatoskodásáról készült, akik a helybeli vasútállomás fűtőházában ismerkednek a mozdonyok és más vasúti közlekedési eszközök titkaival BÉCS. Ausztria fővárosa készül a VII. Világifjúsági Találkozóra. A Szabad Osztrák Ifjúság (FDJ) szervezetei megkezdték a VIT alkalmából használandó helyiségek, termek, szállások előkészítését, feldíszítését, hogy ünnepélyesen föladják a világ minden tájáról Bécsbe érkező 17 ezer külföldi fiatalt. Képünkön a FDJ egyik aktivistája a VIT plakátját ragasztja falra Max Brand - emigrációban! VIÍSMÍBETLEX KOSS/f VIiO Mindenki által tudott tény, hogy a magyar könyvkiadás évek óta mellőzi a ponyvairodalmat. Üzleteinkben, antiquáriumainkban nem lehet vásá­rolni e tartalmatlan, gyermeklelkeket eldurvító fércműveket, a világ nyugati térfelén elburjánzó gyermekbűnözések egyik fő okának — a háborús pszichózis és a rossz filmek mellett — éppen a ponyvaregények elterjedését, az úgynevezett co­­mics-ok okozta fertőzést tartják a szakemberek. Jerry, a cowboy, mint politikai üldözött! Most azután kiderült hogy a ponyva — tes­sék nyugodtan meglepődni! — ideológiai hatású mű és a magyar könyvpiacról való kitiltása „politikai okokból” történt. Legalább is ezt hangoztatja a dissz­idens pénzemberek egy csoportja, akik felhí­vásokon, röplapokon és körleveleken kívül a sut­togó propaganda módszerét is igénybe veszik. „Magyarok! Honfitársaink! — kezdődik egy ilyen fenkölthangú közlemény, hogy azután sokkal prózaiabban folytatódjék — 1959 április végén, minden héten egyszer, megjelennek az „Izgalmas regény” kellemes időtöltést jelentő füzetei, változó tartalommal. Vadnyugati-kalandos-gengszter regé­nyeket hozunk olvasóink örömére”. Az olvasók azonban Svédországban éppúgy mint Franciaországban — a jelek szerint — nem fogadták kitörő lelkesedéssel a zseniális alkotáso­kat. Hogy is ne? Hiszen égő problémájuk, hogy az idegenajkú iskolákba járó gyermekeikben meg­őrizzék az anyanyelv emlékeit, de ehhez nem a ■Terry cowboy, nem a Véreskezű Harry és nem a Hulla az éjjeliszekrényben című „alkotásokat” sze­retnék igénybe venni. Az érdektelenség ellen kellett valamit kitalál­niuk tehát az emigrációs kultúrkufároknak. Nosza, elővették a jól bevált receptet és ma már úton­­útfélen harsogják az újabb vádat: a vadnyugati és rémregények magyarországi indexre­ tételének oka az volt (és az ma is, szerintük), hogy ezek a nyu­gati életforma és a „szabad világ” ábrázolásával „a szabadság friss levegőjét” árasztották volna olva­sóik között. Tehát: a disszidensek politikai és er­kölcsi kötelessége megvásárolni ezeket a förmedvé­­nyeket, amelyek — íme — bevonultak a „politikai üldözöttek” táborába. Akasztófa a címlapon A sokat sejtetően vérszínű borítólapon — me­lyet egyébként most olvasóinknak is bemutatunk — akasztófa, vadló, cowboy és colt látható. Együtt van tehát minden, ami — a fentebb jelzett propa­gandájuk szerint — a nyugati életformát s a „sza­bad világ”-ot jelképezi. Erről a képről azután ön­kéntelenül eszébe jutnak az embernek a Little Rock-i s a hasonló események, ahol a négerlincse­­lések tényleg ilyen külsőségek között mehetnek végbe. A legjellemzőbb azonban az emigráns írók ál­lásfoglalása e kérdésben. Szabatosabban: állást nem foglalása. Ugyanis az a kis csoport, amely Londonban magát a magyar nyelv hivatott védel­mezőjének tartja még egyetlen szóval, egyetlen gesztussal sem tiltakozott ez irodalmi-szörnyszülöt­tek emigrációban, magyar nyelven való megjele­nése ellen. Sőt! A fáma szerint, maga Ignotus is — amikor kérdést intéztek hozzá ebben a tárgy­ban — csak megvonta vállát s ennyit felelt: „Én is szívesen olvasom őket. Pihentet”. Magyarul tehát a „szabadsághőssé” magaszto­sult Max Brandtól tanulhatnak az emigránsok gyermekei. De kitől fognak magyar érzést is ta­nulni? Azoktól, akik kiadják e műveket”, s azok­tól, akik „pihentetőnek” tartják? — aligha. Szabó Miklós » I \ a i\ i \ i) '■tf.DMB.«* *1,1 V K (\íjó TV em- ismerem azt, akivel ez a tör- tö­r­ténet megesett. De a dolog annyira jellegzetes, hogy kár lenne, ha elke­rülné a figyelmet. Hiszen Amerikában is gyakran mesélik egymásnak az em­berek. Egy szovjet újságíró, aki az egyik moszkvai lap tudósítójaként beutazta az Egyesült Államokat, elhatározta, hogy néhány munkással személyesen elbeszélget, és megkérdezi, miképpen vélekednek életükről, munkájukról a kapitalista rendszerben. Chicagóban találkozott az egyik legnagyobb vállalat munkásával. „Hogy islik a munka a kapitalisták­nál?” — kérdezte a szovjet újságíró. „Talán arra gondol, tetszik-e nekem az amerikai életmód” — mondta a munkás. Az újságíró bólintott: „Ha így akarja nevezni, ám legyen.” A munkás: „Úgy gondolom, ez az életmód nem rossz, sok előnye van.” A szovjet újságíró: „Valóban! És mi az előnyös?” A munkás: „Ó, mindenféle. Például is elmesélek valamit. Teszem azt, ön befejezi a munkát a gyárban, meg­mosdik és kimegy a megállóhoz, várja a villamost, amely persze, nem jön. Amint így áldogál, a járda mellett elsuhan a gyár egyik igazgatójának gyönyörű autója. A kocsi hirtelen lefékez, kinyílik az ajtó és az igazgató barátságosan kiszól, hogy szálljon be, szívesen elviszi a legközelebbi útbe- ILJA EHRENBURG: életforma veszteződésig, ahol többféle villamos jár, és ott gyorsabban helyet kap. Amikor beül az autóba, és elindul­nak, az igazgató megkérdezi, hol lakik, ön azt válaszolja, hogy 15 kilométerre a város mögött. Erre azt indítványozza, hogy elviszi odáig, csak előbb haza­szalad, mert néhány sürgős elintézni­valója van, ön elfogadja az ajánlatot, és elkíséri. Az igazgatónak a háza pompás egy építmény, inasok, szolgák egész serege rajzik benne, és az igazgatónak esze­­ágában sincs sürgős dolgait intézni. Ehelyett koktélt hozat és megkéri, koccintson vele. Beszéddel tartja, most már hazavihetné, de ha eddig volt szíves maradni, akkor, ha van kedve hozzá, vacsorázzon vele. Önnek persze, nincs kifogása a meghívás ellen. Tálalják a vacsorát: rákot majonéz­­ban, rántott pulykakakast, kompótot, pezsgőt és feketét. Vacsora után egészen szórakoztató beszélgetéssel töltik az időt, eldiskurálnak erről-arról, míg egyszer csak az igazgató úr így szól: — Hogy elrohant az idő! Nem gon­dolja, hogy most már értelmetlenség lenne hazamenni? Töltse itt az éjsza­kát, s holnap reggel beviszem a gyárba. ön jónak tartja ezt a gondolatot és az igazgatónál alszik.” a szovjet újságíró nem akart hinni is­a fülének: „ön azt akarja mondani, hogy ez valóban megtörténhetett a kapitaliz­mus országában?’’ „Természetesen” — mondta a mun­kás. . A szovjet újságíró kissé gyanakodott. „És megesett már önnél ilyesmi?” „Nem, velem még sohasem — hang­zott a válasz —, de ismerek, egy csinos munkáslányt, akivel igen.” UIMii

Next