Magyar Ifjúság, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)

1959-08-22 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA 1959. AUGUSZTUS 22. ÁRA 1 FORINT III. ÉVFOLYAM * 1 inli Wtifc aPää Ú­j csatorna a lápvilágban 24 kilométeres „pók"­ a Hany­ban Hurrátt Velük együtt örülünk. A két csatorna vize bugy­borékolva, ■ lágyan cuppanva összeölelkezett. A Hanság if­júsága befejezte művét, au­gusztus 19-én találkoztak a horvátkimlei ásók a hanság­­tanyaiakkal. Az eseményt, az augusztus 19-i nagy találkozást, szívek, térképek és tankönyvek örö­kítik majd meg. Berregett a Budapest-filmstúdió felvevő­gépe, Contakták és Rolleifle­­xek kattogtak, miközben át­szakadt a gát.­ A nyáron több ezer fiatal vert sátrat a víz és böglyök birodalmában, hogy tollat for­gató kezükkel csatornákba te­reljék a Hány talajvizét, hogy rétet, gabonát lásson majd rajta mindenki, aki tudni akarja, mire képes a magyar ifjúság. Hogy a nyugati irány­ba tar­tó repülőgép utasa le­nézhessen és megláthassa a tízlábú pókot, mert felülről arra hasonlít az új 24 kilo­méteres csatornahálózat. Az ünnepséget ünnepség követi: Komócsin Zoltán elv­társ, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára gratulál a horvátkimlei tábor főterén a hansági fiataloknak. Beszédét figyelemmel hall­gatják a „kubikosok”. — A munka különleges faj­tája az, amit ti végeztetek, önként vállaltátok, hogy két hétig, sokszor kellemes, de sokszor kellemetlen körülmé­nyek között, távol szülöitektől és barátaitoktól a Hanságban fogtok dolgozni. Munkátok árát a pénzügyminiszter sem tudná megfizetni, de ti szív­vel, lelkesedéssel alkottatok.. az anyagi hasznot a nép ja­vára írtátok. — Nincs ma legyintés a ma­gyar fiatalokra, és ha valaki a magyar ifjúságot csak a felelőtlen és komolytalan fia­talemberek képében látná — azt a ti példátokkal győzzük meg nézetének helytelenségé­ről. A VIT-en mi beszámol­tunk munkátokról. És lehet, hogy az afrikai vagy dél­amerikai fiatal pontosan nem is tudja, mi az a Hanság, de azt megtudta, hogy ott valami szép született. Munkátok vi­lághírűvé vált, és hősiessége­teket elismeri az egész ma­gyar társadalom. — Tudják jól, hogy a Han­ság nem valamiféle IBUSZ belföldi turisztika volt, hanem jellemetek, akaraterőtök for­málója. Példaképek lesztek azok előtt a fiatalok előtt, akik eddig jobban szerették a kényelmet. Ti is azok közé a fiatalok közé tartoztok — és ilyenek vagytok ma többség­ben —, akik azt vallják: nem akarok kényelmesen élni, fel­adatot kérek, mert csak a nagy feladatok és nehézségek legyőzése folyamán érzem, hogy változom, erősödöm. Azok közé, akik azt vallják, én a népem iránti hűségemet munkával, munkával és har­madszor is munkával kívá­nom bizonyítani---­Végre meglelik gazdáikat a jutalomzászlók. A kubikos­rekorderek boldogan szoron­gatják a zászlókat és a KISZ KB ajándékait. Mennyi mun­ka e zászlófoglalás kulisz­­szatitka. Az Agrártudomá­nyi Egyetem ,,Gazdász”-bri­­gádja keze nyomán naponta mintegy 100 köbméter föld cserélt helyet. Ugyanerről az egyetemről dolgozott az Ifjú Gárda-brigád, amelynek telje­sítménye: 9,3 köbméter sze­­mélyenként. Soroljam a szov­jet ösztöndíjas zászlóvivőket, 7,2 köbméteres átlagteljesít­ménnyel vagy a Műszaki Egyetem Simon-brigádját 7,5 köbméterrel? Késő estig tart az ünnepség. Azután még két nap munka és búcsú a tábortól. Búcsú azzal a szóval, hogy: „viszontlátásra, jövőre.. Luzsnyiki stadion A szovjet sportolók egy évvel a nyári olimpiai játékok kezdete­lőtt nagyszabású főpróbát tartot­­ak. A Szovjetunió Népei II. Spar­­akiádjának országos döntőjében­­35 város, 17 válogatott együttes nyolcezer sportolója küzdött egy­­mással, huszonkét sportágban. A döntőt megelőzően a spartakia t­erületi versenyein több mint negyven millióan álltak rajthoz a különböző sportágakban. A tízna­­pos döntő ismét tanúságot tett a szovjet sport magas színvonaláról. ,világ-, Európa- és szovjet csúcs­­eredmények, főleg pedig nagysze­­rű átlagok igazolták a szovjet sportolók erejét. / crT% BUDAPEST y,»|fe|M|p 1059 AUG 2­8, Újsághír: ......... A Román Népköztársaság Matematikai és Fizikai Társulata által rendezett nemzetközi ma­tematikai olimpiászon Csa­llak György, a debreceni Fazekas Mihály gimnázium tanulója az első három díj egyikét nyerte el”. Pólya György „A gondol­kozás iskolája” című könyvé­ben tréfásan azt írta, hogy a matematikus mindig szem­üveges, szórakozott, s a nap­fényes utcán sétálva két esernyőt visz a kezében ... Valahogy én is ilyennek kép­zeltem Csanak Györgyöt, a nemzetközi matematikai olimpiász győztesét. Ezt vár­tam . . . Ehelyett Debrecenben elém állt egy nyurgalábú, szélesvállú, vidám, 18 éves fiatalember. Inkább spor­tolónak hittem, mint a szá­mok szerelmesének. Gyuri­nak csak a feje matematikus. — Megkérdezték már tő­lem sokan, hogy hány példát oldok meg egy nap? Erre mindig azt felelem, hogy nem kilóra mérik a matema­tikát! Persze sokat olvasok, éjszakákon át töprengek egy megoldáson, de az utcán nem viszek két esernyőt és nem megyek neki a járókelőknek. A nagy versenyre terelődik a szó. — Az olimpiász nem Bu­karestben volt. Mostanában ott olyan nagy meleg van, hogy belénksült volna min­den gondolat. Órásul Stalin­­ban rendezték meg a kétna­pos versenyt. A magyarok között én voltam az egyetlen vidéki. . — Nehéz volt a verseny? — Jaj, nagyon! Nálunk há­rom példára öt órát szoktak adni. Ott csak három óránk volt, így aztán nagy volt a hajrá! — És a példák? — Első nap egy számelmé­leti bizonyítás volt. Egy tört irreducibuitást, vagyis to­vább nem osztható voltát kellett bizonyítani. A másik egy trigonometriai tárgyú al­gebrai példa volt, a harma­ti Zm ♦ 2 /(x- pA * 2, x♦l*-41 « ( 1, x i j 2* -2 * • i 2, A * { 4 - 4 «SXtrr otU , A-O Ix - 4 ~0 «JLCUL * i { 4 * 1 * * » ! A „rázós” egyenlet. dik pedig egy nagyon rázós egyenlet... Papírt kért s már írja is az x-eket, négyzetgyököket. — Az volt benne a „rá­zós”, hogy rá kellett jönni: ha a jobboldalon négyzet­gyök 2 van, akkor számtalan a megoldás, ha csak simán 2, akkor egy megoldás van, ha pedig 1, akkor nincs megoldás. — Számított arra, hogy az elsők között lesz? — Dehogy számítottam! Azt gondoltam, hogy majd kapok egy érdemdíjat. Azt hittem, tótágast áll körülöt­tem a világ, amikor Buka­restben az eredményhirdetés­nél meghallottam a nevemet! — És most végleg elhatá­rozta magát, hogy matema­tikus lesz? — Nem leszek matema­tikus. Fizikára jelentkeztem az egyetemen. Atomfizikus szeretnék lenni! Ott is jól hasznosíthatom a matemati­kát. Az atom a jövő. — Még egy utolsó kérdés: Mi volt a legkedvesebb él­ménye a verseny ideje alatt? — A legjobban Cimpin­a Doftaná­ban éreztem magam, mert itt vacsorára egy egész sültcsirkét kaptunk!... Somos Ágnes 44 7500 „GÓLYA AZ EGYETEMEKEN Próbafelvételek szeptember 5-ig — 415 társadalmi tanulmányi ösztöndíjas — A legtöbb kitűnő és jeles ha­lgató az orvoskaron A Művelődésügyi Miniszté­rium illetékes főosztályán az egyetemi tanévnyitóról és a felvételikről érdeklődve, az alábbi felvilágosítást kaptuk: — Az idei évben az ország egyetemeire összesen 17 ezer fiatal jelentkezett. Közülük 7500-an kerültek be a felsőok­tatási intézményekbe, 1900-al többen, mint ta­­aly. A felvett új egyetemisták 56—57 száza­léka munkás és paraszt szár­mazású. A termelőmunkából jelentkezett és felvett fiatalok száma 1100, a tavalyinak csak­nem kétszerese. Gyári ösztön­díjjal tanul 415 új hallgató. A legtöbb társadalmi tanulmányi ösztöndíjas a tudományegyete­meken van: 121 fő és a műsza­ki egyetemeken: 115 fő. A kö­zépiskolai tanulmányi ered­ményt tekintve, első helyen áll az orvoskar, ahol a felvettek 63,8 százaléka kitűnő és jeles érettségivel indult a felvé­telire. Sok egyetemen nem tudták még lezárni a felvételeket, mert vagy nem volt elég je­lentkező, vagy a jelentkezettek felkészültsége nem volt kielé­gítő. Ezért sok helyen, például a miskolci gépészkaron, vagy a budapesti Építőipari és Műsza­ki Egyetem mérnöki karán augusztus 25 és szeptember 5 között pótfelvételiket tartanak. A pótfelvételire az egyetemek csak a felvehetők számának háromszorosát kötelesek be­hívni, ezért a többi jelentkezőt automatikusan elutasítják. A minisztériumhoz ezekben a napokban érkeznek be a fel­lebbezések, felülvizsgálati ké­relmek. Minden kérelmet egyé­nileg bírálnak el. Az egyete­mek idén szeptember 1 és 15 között nyitják meg kapuikat. KICSODA CSUHBAJ? * (4. OLDAL) ♦ FORRÁS (6. OLDAL) A nép és a párt egysége szocialista jövőnk alapja Augusztus huszadikán az egész ország ünneplőbe öltözött, hogy méltóképpen, lelkes gyűlésekkel, vidám mulatságokkal ünnepelje a dolgozó nép jogait rögzítő tízéves alkotmányun­kat. Győrött az ünnep reggelén derűs napsütésben csaknem száz­ezren tapsolták meg a nagygyűlésre ellátogató párt- és kormány­vezetőket, a nagygyűlés szónokait, Dobi István elvtársat, az Elnöki Tanács elnökét és Kádár János elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát. A nagygyűlés színhelye, a győri sportstadion tíz órára zsúfo­lásig megtelt. A kintrekedők elárasztották a közeli utcákat és tereket. A csaknem százezer részvevő hangszórókon hallgatta meg a szónokok beszédeit. Először Dobi István elvtárs lépett a mikrofonhoz. Nagy taps közepette állapí­totta meg, hogy egészségesen halad a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése. Külön méltányolta a Győr-Sopron megyei parasztságban végbe­ment óriási változást. A ta­vasszal — mondta — megszü­letett hazánk első termelő­szövetkezeti megyéje, 85 ezer megyei parasztgazdaság 262 termelőszövetkezetben egye­sülve lépett a szocialista fej­lődés útjára. Majd államunk azon munkájáról szólott, amellyel új termelőszövetkeze­teinket segíti. Mosolyogva, kedves bevezető szavakkal kezdte Kádár János elvtárs ünnepi beszédét: min­den elismerést megérdemel­nek a megye dolgozói, akik megalakították az ország első termelőszövetkezeti megyéjét. Ez alkalomból átadta a megye dolgozóinak az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kormány elvtársi üdvözletét. Majd a többi között elmondta: Alkotmányunk ünnepén a munkás-paraszt hatal­mat ünnepeljük, amely az élet mostohájából az élet urává tette a népet. Erre a munkás-paraszt hatalomra törtek 1956 októberében a nép ellenségei és megvesztegetett osztagai, amelyek azóta porba hulltak. A munkás-paraszt ha­talom ma erős és ez az erő a párt és a nép összeforrott­­ságában rejlik. Ez a hatalom erős, mert a testvéri népek szövetségére és e szövetség vezető erejére, a Szovjetunió­ra támaszkodik. Nagyszerű gazdasági ered­ményeink azt bizonyítják — folytatta Kádár elvtárs —, hogy népünk tud alkotni, épí­teni. A múlt évben jelentősen csökkentettük az ország kül­földi adósságait. Továbbra is így kell folytatni, barátaink­nak becsületből, a nyugati országoknak üzleti okokból kell megfizetnünk adósságain­kat. A magyar nép nem ké­ri, eskélhet örökké, mint a templomi koldus és nem épít­hetjük a szocializmust csak külföldi barátainkra támasz­kodva. Ha büszkék vagyunk arra, hogy magyarok vagyunk — márpedig 1956 októberében ezzel sokan büszkélkedtek — jegyezte meg Kádár elvtárs ironikusan —, akkor tartsuk is el magunkat. Ezután a magyar mező­­gazdaság szocialista átalakulá­sáról szólott. Hazánkban fél millió paraszt lépett új útra. A Győr-Sopron tsz megye megszületése is olyan ered­mény, amire büszkék lehe­tünk, amiről az unokák is be­­szélnek majd. Majd feltette a kérdést: honnan e lelkesedés és alkotó kedv dolgozó né­pünkben? Onnan, hogy értel­me és látszata van a munká­­nak. Kádár elvtárs ezután arról szólott, milyen lelkesedéssel készülnek dolgozóink a közele­dő pártkongresszusra. Ezt bi­zonyítja a két és fél milliárd forint értékű felajánlásuk is. Értelme van nálunk a mun­kának, mert a párt és a kor­mány reális gazdasági politi­kát folytat, mert a párt be­tartja adott szavát. Múlt év decemberében határozta meg a­ párt azt a feladatot, hogy könnyíteni kell a nyugdíjasok, a gyermekeket nevelő nők és pedagógusok helyzetén. Azóta meg is könnyítettük e kate­góriák életét. A magyar nép ugyanolyan biztosan építhet a párt és kormány szavára, amilyen bizalommal fordul a párt és a kormány a dolgozó néphez. A pártkongresszus majd számbaveszi eddigi eredmé­nyeinket és meghatározza a feladatokat. A legutóbbi párt­­kongresszus óta öt év telt el és azóta nem könnyű kérdé­sek is felvetődtek. Ezeket a kérdéseket a kongresszus nem kerüli majd meg, igyekszik ezekre választ adni. A napok­ban megtartott párt KB-ülésen elhatározták: új ötéves ter­vünk irányelveit és a szerve­zeti szabályzatban készülő módosítási javaslatokat jóval a kongresszus előtt a közvéle­mény elé, a nyilvánosságra hozzák. Kádár­­elvtárs ezután a parasztság és az értelmiség felelősségéről szólt a szocia­lista építésben. Rámutatott, hogy parasztságunk nemcsak egyéni életéről köteles gondos­kodni, mert a föld a nemzeté és aki a földdel foglalkozik, az erkölcsi felelősséggel tartozik az egész nemzetnek. A szocia­lista mezőgazdaság megterem­tése az egész nemzet távlati érdeke. Az értelmiségről szól­va dicsérte műszaki értelmisé­günk, tudósaink, művészeink alkotó munkásságát. A szüntelenül tapssal félbe­szakított beszéd után a kapu­vári dolgozók átnyújtották Kádár elvtársnak ajándéku­kat: a mezei virágokba ágya­zott frissen sült új kenyeret. $k, •.­%rf‡ ••/. ö­dlS Százezres alkotmányünnepi nagygyűlésen beszélt Kádár János elvtárs Győrött Dal és próza A Központi Tisztiház színház­­termében és nyári helyiségében csaknem egy hétig tartott a Nép­hadsereg öntevékeny művészeti csoportjainak fesztiválja. A színjátszó csoportok első est­jén kedves vendég ült a nézőté­ren. Barta Lajos „Tavaszi mámor” című egyfelvonásosát mutatták be a szegediek. Az előadáson megje­lent maga az idős szerző is, aki ígéretet tett hogy hozzákezd egy katonatárgyú darab megírásához. Második este a legnagyobb si­kert a miskolci alakulat és a tisz­tiklub katonái aratták." Varga Im­re „Az a május” című egyfelvo­­násosával. A főszerepet Marczin József százados, az alakulat párt­­bizottságának titkára alakította. Az énekkarok, szólisták és tánc­­csoportok bemutatkozásán nagy sikert aratott a sármelléki alaku­lat táncjátéka, a „Törik is zúzik is.. Magas zenei kultúráról a tanúskodott Budai Pál honvéd cimbalomszólója és vastapsot ara­tott a hódmezővásárhelyi alaku­lat vegyes tánccsoportja. Az alakulat énekes szólistája a 22 éves Begányi Ferenc honvéd volt. Az egyhetes fesztiválon újra be­bizonyosodott: napjainkban élénk kulturális élet folyik nemcsak a gyárakban, üzemekben, hanem a néphadsereg alakulatainál is. ^r"vm»^»rMWI«Éa«»c.- • ----— Marczin József százados és Begányi Ferenc honvéd. Megjelent az UTITÁRS, a FÜLES rejtvényfüzete 20 keresztrejtvény — 5 000 forint készpénzjutalom. Kapható minden lapárusnál. Ára 1 forint 20 fillér.

Next