Magyar Ifjúság, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)

1959-09-05 / 37. szám

KIS MONTE-CARLO A DIMITROV TÉREN — Már vártuk, doktor úr! Pa­rancsoljon beljebb fáradni, a 1-es asztalnál hiányzik még egy partner. A házigazda kezeit dörzsölve, tegédes udvariassággal vezeti­­ belső szobába vendégét. A lektornak szólított kövér, 45 év körüli férfi nehezen léle­gezve, szuszogva követi. A te­remnek is beillő szobában már vágni lehet a füstöt. Az aszta­­oknál ingujjra vetkőzött fér­fiak kártyáznak, előttük ko­­nyakos és rumos üvegek. L­egtöbb fel sem pillant, mikor belép az új jövevény, idegesen loholnak az asztalon és part­nereiket sürgetik. — Na, mi lesz, húz, vagy fel­tesz? ... A doktor tíz darab ropogós százast számol az asztalra és látszani kezd ... A Dimitrov tér 2/3-as számú lázban vagyunk, dr. Hetzel György háromszobás összkom­­­ortos lakásán. Estéről estére különböző korú, állású férfiak átogatnak fel ide. Vannak köztük főorvosok, mérnökök, főkönyvelők, csalók és szélhá­­­rsosok, több gyermekes család­­apák és selyemfiúk. Valameny­­­yiük közös vonása: szenvedé­lyes kártyások. Tízezer forintok cserélnek itt gazdát estéről estére. Hetzel György titkos kártyaklubjában csak a „pinka-pénz’‘ heti öt­­latezer forintot tesz ki. A doktornak ezúttal nincs szerencséje, több mint ötezer forintot veszt. Sápadtan áll fel az asztaltól, remegő kézzel húz­za elő lepedőnagyságú zseb­kendőjét és megtörli izzadt homlokát. Hetzel, a házigazda óvatosan belekarol és félre­vonja: — önnek ma határozottan pechje volt. Javasolnám, pró­bálkozzék meg a szerelemmel. Egy 16 éves kislány várja önt a hálószobában. Az ára há­romszáz forint és száz forint bemutatási pénz — nekem. — Nem rossz ötlet. Hetzel... S a doktor úr kövér, gör­nyedt háta eltűnik a hálószo­ba ajtajában. A kopasz lehe­tetlenül sovány, gnóm terme­tű, szemüveges Hetzel elége­detten néz utána. Ladányi — a felhajtó Furcsa társaság gyűlt itt ösz­­sze. A főnökök, dr. Hetzel és dr. Rebenyák István, végzett jogászok. Hetzel, a banda „esze”, kormányzógyűrűs egye­temi hallgató volt. Társa, Re­benyák,­­ akivel valamikor egy osztályba járt, hozzá hasonló termetű, sovány, szemüveges, fél lábát 1945-ben levágta egy villamos. Ők ketten vezetik a kártyaklubbot és a titkos ta­lálkahelyet. Fiatal lányokat adnak, vesznek, az új­járud­ról pedig a felhajtók gondos­­kodnak. Ladányi László, az egyik fel­hajtó­­ nyolcszáz holdat örö­költ volna szüleitől, ha közbe nem jön a földosztás. Katonai reáliskolát végzett, s a legutób­bi időben, mint segédmunkás dolgozott. Az állás azonban csak alibi, mert Ladányi, Re­­benyákék legügyesebb embere. Ő rendezte az úgynevezett „műsoros esteket­’, melyeken 20—25 vendég előtt két fiatal lánnyal pornográf mutatvá­nyoké végzett. A belépőjegyek ára 25 forint volt. A felhajtók, a pályaudvarok környékéről, a vidékről érke­zett tapasztalatlan lányok kö­zül szemelték ki maguknak az „utánpótlást“. — Most van először Buda­pesten? — Igen. Állást jöttem keres­ni. —4 lakása van már? — Sajnos, nincs és mindösz­­sze csak negyven forintom van. — Szegény kislány, mit fog most csinálni ebben az irdatlan nagy­városban. Jöjjön, elvi­szem egy barátomhoz, aki ta­­lán ad szállást egy éjszakára. A 15—17 éves fiatal lányok szinte kivétel nélkül így men­tek fel Rebenyák, vagy Hetzel lakására. .Rövid idő leforgása alatt 16 fiatalkorú lány került a banda karmaiba. Ital és verés A főnökök a program szerint először leitatták a lányokat, s amiktor már teljesen részegek voltak, valamelyikük ágyába fektette. Reggel aztán jött az ébredés: -I- Látod, mennyivel kelle­mesebb így az élet?! Ha aka­rod, ezentúl nem kell dolgoz­­­ nod, ihatsz, ehetsz, öltözköd­hetsz és válogathatsz a férfiak­ban. Könnyebb így pénzt ke­resni, mint elmenni segédmun­kásnak. A rábeszélésnek — a szesz hatására —­ rendszerint volt fo­­ganatja. Aki mégis akadékos­kodott, azt megverték. Rebe­nyák és Ladányi semmitől sem riadt vissza. Akkor sem reme­gett a kezük, amikor 1956. ok­tóberében az MSZT-székházat, és a körúti nagy KERAVILL- üzletet rabolták ki. Nem saj­nálták hát megpofozni a ta­pasztalatlan, megrémült lányo­kat sem, akik a végén min­denre hajlandók voltak, így aztán érthető, hogy a legutóbbi hetekig virágzott és nagysze­rűen jövedelmezett a Hetzel— Rebenyák-féle kártyaklub és bordélyház. Ez hát a bűnügy. A bűnbar­lang banditáit letartóztatta a rendőrség. S rövidesen a bí­róság mond felettük ítéletet. Számunkra azonban a történet így nem érhet véget — számos tanulsága van. Ladányi László, Rebányák, Hetzel és társaik aljas gazem­berek, de tettük érthető: egy letűnt rendszer árnyékfigurái ezek, akik ma sem tudnak más­képp élni, mint a múltban, és bomlasztják maguk körül az egész társadalmat. De hogyan kerülhetett 16 fiatal lány e banditák karmaiba? Hogyan lett 16 fiatalkorúból utcalány? Van állás mindenütt A rendőrségen kihallgatták valamennyiuivel és elmondtak, hogy dolgozni akartait —, ezen jonek jöveapes­tre, utananeztek el Xiveruit, nogy mindannyian becsületes, dolgos szülött gyer­­ménél. így jött el az egyik Pilisről, a miai.it Csorvasrol, Debrecen­­bol a harmadik. Szolnokról es mas vidéki varosDoi a lunoi. IyaCo iulXli tSUA iiú€:& d Lvcl*­dést: valoban nem volt más út, ienetoseg szamukra? 1 eanvtun tCifcionoa e Kozsegek es varo­son tanacsait, es megkérdez­tük: milyen munkaienetosegek vannak náluk, 18 even aluli lányok szamara. Íme: a vara­&Z.OÁI KiLIS: A helyi földművesszö-Vütxnízfcí, elkruüuo noivCL es auuu­­tu*£ú.«uoro*at keres. A kertésle­­nyeszni Vailalat azonnal fel­vesz a Viniiusztrátor munkakörbe Vili.­uitaiauou iskolát végzett lányokat. A xunaxpkii KI’SZ és a Vasipari KTSZ is keres fiatal lányokat be­tanított munkára. usuitVAb: A Helyi állami gaz­daság sürgősen ütven fiatal lányt alkalmazna. DEBRECEN: A kereskedelmi vállalatok 115 lányt vennének fel hatórás munkaidőre. Érettségi­zett lányok részére havi 850 forin­tos fizetéssel 25 lány számára van felvétel az egészségügyi iskolá­ban. A Görgőcsapágygyár, a Gáz­­javító Vállalat és a Hűtőgépgyár összesen száz lányt tudna alkal­mazni betanított munkásként. SZOLNOK: A Kéményseprő Vál­lalat Vili. általános iskolát vég­zett lányokat alkalmazna admi­nisztratív munkakörben. A Ven­­­­d­églátóipari Vállalat négyórás munkára alkalmazna 18 éven .. aluli fiatal lányokat. A Kertészeti •• Vállalat keres fiatalokat és a he­lyi kiskereskedelmi vállalatok­­­ eladónőket szerződtetnének. A szülők felelőssége Csupán e négy helyen több mint 400 betöltetlen munka­ :­ helyről tud a tanács és hány munkaalkalom van még kis­iparosoknál, kiskereskedőknél. ||| melyet sehol sem tartanak is, nyilván" Mindennél beszéde­sebb bizonyítéka ez annak, hogy a 16 fiatal lány sorsáért nemcsak a gengszterbanda tagjai­­, de a szülők is felelő­sek. Hanságot építő, nagy tette­ket végrehajtó ifjúságunkhoz képest aránytalanul kicsiny tö­redék a fiatalkorú bűnözők, a megtévedtek száma, mégis úgy kezeljük a kérdést, mint társa­dalmi gondot. A szülőkben van-e ennyi felelősségérzet? Mondjuk ki nyíltan: elsősor­ban nem a társadalom és a különböző társadalmi szerveze­tek, nem is a rendőrség, ha­nem a szülő felel gyermekéért! Rebenyák, Hetzel és társai mellé a vádlottak padjára kel­lene ültetni ennek a 16 leány­­gyermeknek szüleit is! Tizenöt­tizenhat éves korukig nevelték gyermekeiket, iskoláztatták őket, riadtan álltak beteg, ágyuknál, s utána felelőtlenül elengedték őket a fővárosba, mit sem törődve jövőjükkel. Hetzel és társai csak az általuk nyújtott alkalmat, lehetőséget ragadták meg. A másik tanulság már közös fejtörést, gondot okoz: vakok lennénk, ha nem akarnánk ész­revenni — köztünk élnek az elmúlt, átkos kapitalista rend­szer salakjai. Ezek az elemek — mint e történet is bizonyít­ja —­ elsősorban a fiatalok so­raiból szedik áldozataikat. Kü­lön, szigorú törvény kellene hát, amely kimondja: fiatal­korúak bűnre csábításáért olyan büntetés jár, amely nem vesz figyelembe semmiféle enyhítő körülményt. Ebből az ügyből végezetül nekünk kiszistáknak is van okulni valónk: fiatalok nap mint nap kerülnek fel Buda­pestre, legtöbbjük csak sze­rencsét jen próbálni az isme­retlenbe. Az állomásokon ép­pen ezért társadalmi bizottsá­goknak kellene működniök, amelyek rögtön, megérkezésük után elbeszélgetnének ezekkel a fiatalokkal. Az ilyen beszél­getések során sok fiatalt visz­­sza lehetne fordítani a szülői ház felé, vagy akinek tényleg nyomós oka van arra, hogy Budapestre jöjjön, azt tanács­csal, címekkel lehetne útba igazítani, hol kaphat munkát, szállást, elhelyezkedési lehető­séget. A vidéki fiatalok érdekében ennyit kívántunk hozzátenni a Hetzel—Rebenyák-ügy anyagá­hoz. S. J. Első nap AZ ISKOLÁBAN Az iskola kapujában, még hevesen dobog az­ izgalomtól­­ kislány vagy kisfiú szive. Először ismerkednek ők az is­kolapadokkal, a könyvek be­tűivel, a pedellus bácsi csen­­­gőjének hangjával. Néhány perccel később azonban már mosolygó arccal figyelik a tanító néni szavait. Fotó: Csuzi Zsuzsa ::. Tíz évvel ezelőtt egy határo­lt­­zat a sáros, csöppnyi kis fa- Ijjj tücskét városi rangra emel­­llt te. Hányan gúnyolódtak ak­it, kor ezen! Milyen város az, •11 ahol nélkül még gumicsizma a vonatról sem lehet leszállni, jjj mert fél lábszárig ér a ten­­•H gernyi sár? Aki hivatalos ki­mn­ küldetésben Komlóra jött, s jjj meglátta a falucska közelé­­jjé­ben felkunkorodó síneket. ... amely a mozdonyoknak „meg­­jjj állj”-t parancsolt, inkább azt is­ gondolta: vége a vasútnak, itt i5 a világ vége! Üljjj Munkásszálló - garázzsal :!• Komló városa, most a IX. Uj bányásznapon 10. éves fenn­­jjj állását ünnepli. Ahol egy­­,ak­kor 1500 ember élt, ma 24 ez­­er­ rés lakosú szép, modern vá­­jjj ros terül el a Kökönyösi dom­­|j| bokon. A kétarcú város ma :j: már a múlté. Egyértelműen •1: szép, nyugodt képet mutat. A bányászok egyre inkább gép­­sjj kocsi után érdeklődnek, s a ::| garázsépítést sürgetik. 1957­ .:: ben még csak két bányász­­■II nak volt saját autója, ma 73-­­­ nak. És ebből 56 új. Jövő ,! áprilisig — a visszaigazolt he­ly­­elmek szerint elérik a százat is. Kökönyös nyugati részén 1200 személyes újabb munkás­­­­szálló épül, de a terveket már ■ úgy készítették, hogy a fölá­ll szinten garázs is legyen. N­ Az új város lakói azért él­­nl­­nek jól, mert jól is dolgoz­­­­nak. 1957 óta nem volt olyan­­ negyedév, hogy 3—4 százalék­kal ne teljesítsék túl a tervet. Egy adat elég szemléltetően bizonyítja ezt: a nyereségré­szesedés egy részéből a tröszt saját üdülőt építtetett Fo­­nyód­ Bélatelepen, s a brüssze­li világkiállításon bemutatott magyar bútorokkal rendezték be. Hiába, kényes a komlói íz­lés.. Megbízólevéllel jöttek... Mondhatnék, hogy Komló az ifjúság városa. A DISZ annak idején védnökséget vállalt a város és a bánya építése felett. Külön megbízólevéllel jöttek ide a fiatalok, hogy a bányá­nál, vagy az építkezéseken sár­ban, fagyban, nyáron, tik­kasztó hőségben dolgozzanak. Az itt lakók még emlékez­­nek rá, hogy 1953—54 telén, amikor befagytak az aknák, vagy napokig állt a gépeket életrekeltő kompresszor, a párt kiadta a felhívást: „csákány­nyal is teljesítsük a tervet”, — s a fiatalok csatlakoztak elő­ször. És ki is gyulladt az ak­na tornyán — a tervteljesí­tést jelző vörös csillag. Az emberek, akik 10 év óta két kezük munkájával írják az új város történetét, az idei bányásznapon zárják le az el­ső kötetet. Illő lenne epilógust írni e „regény” végére: mi tör­tént a főbb szereplőkkel? Ne­héz dolog. A tízéves harc leg­főbb szereplői ezren és ezren, azok a bányászok és építők voltak, akik névtelenül küz­döttek a reménytelennek lát­szó latyakkal, az egykor for­ró levegőjű bányával, akik szembeszálltak a föld alatt alattomosan támadó félelme­tes tüzekkel, akik a föld alatti Komló száz kilométernél is hosszabb­ „utcáit” csinálták. Mégis, érdemes egy-két­ em­ber sorsfordulóit bemutatni, hogy lássuk, mi is történt a Leghíresebb bányászokkal, épí­tőkkel, így sem lehet teljes a felsorolás, hiszen a „leghíre­ Mi történt a „főszereplőkkel?" Czukor Anna, Bátai Ilona és a Czukor-brigád tagjai itt kap­tak Kossuth-díjat az építkezé­sen. A fiatal Czukor Anna a Szovjetunióban elvégezte az egyetemet, ma mérnök. Pé­csett dolgozik, férjhez is ment. Újmecsekalján lakik, az ott épült új házak egyiké­ben, éppen abban, ahol Mol­nár István, a híres fiatal kom­lói bányász a gyorsvágathaj­­tási mozgalom elindítója. Or­szággyűlési képviselő, szépen berendezett lakása, Moszk­vics autója van. Molnár Pista ma az uránbányánál, a műszaki osztályon dolgozik. De alkotásvágya itt is lobog: olyan bányagépeket tervez, jobban­­mondva „skiccel” le, amelyek, ha mérnökbarátai segítenek. .., sebbek” is száznál többen van­nak. SANYI, te pufók, szeplősképű kis csirkefogó. Megbocsátsa a tegezésért, de azt hiszem én vagyok az idősebb. Ezért úgy illett volna, hogy te kezdeményezd a békü­­lést, de most sutba Vágom férfiúi büszkeségem és én nyújtok békeparolát. Te­szem ezt azért is, mert most te vagy az ünnepelt. Nem gondolok a tenger­nyi bosszúságra, mit nekem okoztál — elfeledem csúz­lidat, amellyel kupán talál­tál a nyáron, úgy veszem, mintha nem is köptél volna erkélyünkre és mintha nem is te rúgtad volna be lab­dáddal ablakunkat. Rég volt, talán igaz sem­ volt. Meg aztán nem is illik el­rontani ilyen bosszúálló ko­miszkodással ezt a szép ün­nepi hangulatot. Vessünk hát fátylat rá kiskomám. De nem tudom átérzed-e ennek a pillanatnak nagy­­szerűségét. A minap csoma­got kaptál — benne színes ceruza és irka. Életedben először mentél iskolába és az osztályban virággal kö­szöntöttek. Tudom, szíve­sebben vetted volna, ha egy új ötös focival ajándékoz­nak meg — de valid be, ez is jólesett. Nagy ember lettél Sanyi — első osztályos tanuló! Rólad írnak most az újsá­gok, téged fényképeznek a fotóriporterek és a minisz­terhelyettes bácsi téged üd­vözölt a rádióban. A tan­évnyitó ünnepségen nem pillantottál hátra, pedig láthattad volna, hogy édes­anyádnak könnyes volt a szeme. Örömkönnyek vol­tak ezek — megértük hát, iskolás lett a fiam! Azt akartam elmondani neked, hogy észre sem vet­ted és már ott állsz az élet kapujába. Most és az elkö­vetkezendő években dől el, mi lesz belőled, mire vi­szed az életben. Magad sem tudod, milyen gazdag örö­kösként lépted át iskolád küszöbét. Szüleidtől, a mai felnőttektől te öröklöd majd a gyárakat, a kincset érő laboratóriumokat, az új Ikarus-autókat, amelye­ket annyiszor megcsodáltál — tied lesz ebben az or­szágban minden, amit csak látsz és még felnőssz, alko­tunk. Lehetsz majd mér­nök, feltaláló, vagy eszter­gályos, kohász, vagy szí­nész, vagy akár élsportoló. S ha kedved lesz majd rá, te írhatsz egyszer ilyen kö­szöntőt az újságba a kis el­sősöknek. Hosszan akartam erről beszélni veled, de látom, türelmetlen vagy, nem köt­nek még le a komolykodó szavak — így hát menj, játssz tovább. Játssz és szórakozz, légy boldog gyermek — Sanyi! Bocsáss meg, elfeledkez­tem róla, hogy már iskolás vagy, így hát engedd meg, hogy így búcsúzzak tőled: ismerkedj a betűkkel, bir­kózz a számokkal, légy jó tanuló, kis barátom — Sán­dor! A mészamonsalétrom, vagyis nitrogén műtrágya szintézisé­nek képlete: N2+3IL — 2NH­! A Borsodi Vegyikombinát gyorsbővítésének képlete: két új óriáskompresszor + egy új csőhálózat, amelyet szintézis­körnek neveznek, + egy CO- konverzió (kifli alakú csőren­geteg, amely arra való, hogy a műtrágyához szükséges hidro­gén kirepüljön a szénsavból.) A gy­orsbővítés sikerének kép­lete pedig: a BVK (Borsodi Vegyikombínát) -4- kivitelező fiatalok áldozatos munkája. És ha mindez kicsit érthe­tetlennek tűnik, türelmét ké­rem az olvasóknak — a fenti képletek eredményoldalára már érthető számot írok: a si­keres gyárbővítés eredménye­képpen ez évben 117 ezer ton­na műtrágya helyett 140 ezer tonna 2NH­-at ad a BVK me­zőgazdaságunknak. „Beugratás", vagy üzemi sajátosság? Mert a dolog kezdete beug­ratás színezetű volt. Amikor a KISZ-központban mezőgazdaságunk gyors meg­segítéséről tárgyaltak a „trak­torosok”, emagisták, akkor a Péti Nitrogénművek KISZ-tit­­kára így fejezte be hozzászólá­sát: — Sajnos, nem tudunk több műtrágyát adni, így is fojto­gat bennünket a szűk kapaci­tás. Ekkor Szűcs Ferenc, a Bor­sodi Vegyikombinát KISZ-tit­­kára kért szót. — Nálunk gyorsbővítés lesz. Fel tudunk tornászni 140 ezer tonnáig, ha... A „ha ...” után következett a beugratás: ha a MÁVAG időben leszállítja az óriás­­kompresszort és gyorsan besze­reli, ha a Vegyiműveket Sze­relő Vállalat a csőszereléseket idejében elvégzi stb. — akkor három hónappal előbb, már 1960 júniusára befejezhetik a BVK bővítését. — És ti mit csináltok? •— csattant a kérdés. — Ne féljetek. A babért ti kapjátok, mi pedig... ez le­gyen titok. A „gyors” átalakult expressz bővítéssé a pártnak adott 15 válasz egyikében. A MÁVAG remekel, belapul az „óriás" A MÁVAG majdhogynem­­ ilyen táviratot küldött Barci­­kára a BVK igazgatójának. '­ „Akár hiszitek, akár nem,­­ kész az óriás. stop. Határidőre be is szereljük, stop. KISZ.” Az óriáskompresszor hatalmas alvázai, mázsás csavarjai bé­késen meglapulva a szállító­gépkocsik fedélzetén, meg is érkeztek. És akár hitték a bor­sodiak, akár nem, pár nap múlva az óriás, mint valami vasszív, már szívta, fújta a gázt a csőhálózatba, mert a Vegyiműveket Szerelő Vállalat kiszesei is remekeltek. Tudniillik. Egyik este, amikor a Bükk már csak feketévik, a nitróza sárgás füstje is elvesz­ti a színét, megszólaltak a vészcsengők. Az ügyeletes mér­nök lerántotta a kapcsolókaro­kat. Mi történt? A szakembe­rek és a munkások az újonnan elkészült, méteres átmérőjű cső alá tódultak. — Belapult a cső! Káromkodások hallatszottak az éjszakában. Ezt kijavítani, kell vagy négy nap. Az annyi mint ezer tonna műtrágya veszteség! — Persze, a Vegyiműveket Szerelő Vállalat!... A szidott fiúk álmosan ro­bogtak be az üzembe. Nyolc hegesztőpisztoly szikrázott egész éjjel, de másnap este 8 órakor meglendülhettek a­­ kompresszor kerekei. Mert az új rasszív szívügyük volt. És ti, mit csináltok? Szűcs Feri akkor erre így válaszolt: titok. De sokáig nem lehet titko­lózni, mert megérkezik az új­ságíró és „lerántja a leplet” ... Nemrégiben kiderült, hogy az expressz bővítés kritikus hónapjában az üzem mindösz­­sze ötvenszázalékos terheléssel dolgozhat. Ez lényeges műtrá­gyaveszteséget jelentene. Ek­kor a BVK technikusai és fia­taljai­­ az­ következőket találták ki: rádolgozunk. A rádolgozás pedig azt jelenti: megfogni a gázt. Naponként le kell „raz­ziázni” a csőperemeket, ame­lyek ha kilazulnak, elszökik a gáz, kevesebb 2NH, keletkezik. Jelenthetjük, hogy az utóbbi hónapokban gázszökés nem történt. Azután levél érkezett Pest­­­­ről. Szomorú­­ levél. Kiderült, hogy a gyár új műszereit a mi­nisztérium külfödről akarja be­szerezni, de az import lebonyo­lítása hosszú időt vesz igény­be. Veszélybe jutott az egész gyorsbővítés. A BVK-ban­ van műszerüzem. Az itt dolgozók 90 százaléka KISZ-tag. És most már nem nehéz kitalálni: el­vállalták, hogy a gyárbővítés­hez szükséges műszereket gyá­ron belül elkészítik. Ha a bevezetőben szereplő első számú képlet, az „N” és „H” betűk halmaza esetleg még mindig sokaknak rejtély, a második képlet, a gyorsbő­vítés sikerének képlete (kévé­­kás fiatalok és a kivitelezők áldozatos munkája) úgy vélem, érthető. Kohimmik Ferenc így születik 23 000 tonnával több 2NH3-Kazincbarcikán a BVK-ban iiiiiiiiMUHiUHHiiiiHtUii ■at•••■•■■•■■■••••■•••■■•••■•! Itt készül a 2NH. A beépített bútoroké a jövő A Lágymányosi Épületaszta­­losipari Vállalat a napokban mutatta be új típusú bútorait, amelyek bármely ország gyárt­mányaival felveszik a versenyt. A jövő konyhájában például nem lesz konyhaszekrény — a konyhaberendezés láncszerűen egymás mellett állt majd, köz­beépítve a tűzhellyel, mosoga­tóval. A hőálló műanyaglap­pal és műanyag fóliával burkolt berendezés tetszetős és köny­­nyen tisztítható. Az új formájú beépített is:HH::Slií:iíHll!f!ísllsll!slílsistsíf?íf'r-sízlás*aeiferémi/ színes műanyag­­burkolata a lakás dísze lesz, rendkívül előnye, hogy kopás­álló, gyorsan, könnyen takarít­ható. Mindehhez még hozzá kell tennünk, hogy sokkal ol­csóbb, mint a furnérlemezzel burkolt régi típusú szekrény. A még ebben az évben el­készülő első huszonnyolc da­rabból álló kísérleti sorozatot a Hamzsabégi úti és az Álmos vezér úti mintaházakba építik be. A tervek szerint 1960-ban már ötezer lakást szerelnek fel ilyen berendezéssel. \ \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV.\\ AKIKET­­ A PACSIRTA ELKÍSÉR m ! Lírai magyar film költemény. Széles változatban is. 10 éven alul nem ajánlott Írta: DARVAS JÓZSEF Operatőr: PÁSZTOR ISTVÁN 7/jfl . • SZERVÁNSZ­KY ENDRE Rendező: RANÓDY LÁSZLÓ Bemutató: szeptember 17. ,XXXXXXXXWXXXXXXXXXX>XXXNXXXXXXXXXVXWVS> még híresek lehetnek a ma­­jj| gyár bányászatban. A „nagy vetélytársak”: Kusz­ajl János és Szilas Adolf, akik pjj egykor nemcsak mint DISZ- ,:| frontmesterek vetélkedtek, ha­ |||| nem abban is, hogy ki milyen ifj bányászokat nevel a fiatalok- Sj ből — ma is dolgoznak. Kusz [5: Jani bácsi, aki 7—8 évvel jjj ezelőtt még fél kézzel is tu­­g­dott a fejtőkalapáccsal dől- :h gozni, már nyugdíjba mehet- |ji ne, de nem tud megválni a {;[ bányától, nevelt „gyerekei- ;|: től”. Muszták Attila, aki az jjj ellenforradalom előtt az ország fej legfiatalabb frontmestere volt, s 1956 októberében fegyverrel védte a komlói pártházat, ma a rendőrségnél dolgozik. Do­bos József egykori körletak­nász, országgyűlési képviselő lett, ma a III-as akna üzem­vezetője s ez az üzem a párt­kongresszusi versenyben Kom­­­­lón az első. És hogy a sort egy olyan emberrel zárjuk, aki ma is fiatal: Balogh Laci, aki 3 éve végezte el a vájáriskolát, ma már egy új Skoda-Spartak tulajdonosa.* Az idei bányásznapon, a tíz­éves évfordulón összehívják Komlón a legjobb építőket, bárhova is szólította őket a kötelesség. A vendégek, ha látják majd a bányászok autós­­ felvonulását, arra gondolhat-­­ nak, hogy ez a város felkun­ j korodó vasúti síneivel nem a j i,világ végét” , hanem a Me- I csekben is egy új világ kez- [­detét jelenti. )! __Németi Gyula Tornacipőt Trikót Tornablúzt Tornanadrágot 18—53,— Ft-ig 12—24,— Ft-ig 22—34,— Ft-ig 15—18,— Ft-ig ! Teljes tornafelszerelés vételé­nél, műanyol a sporttasakot ajándékozunk.

Next