Magyar Ifjúság, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-06-11 / 24. szám

Hogy is volt csak május huszonkettedikén? Az angolok elleni mérkőzés utolsó perceiben a közönség egy része már megindult a Népstadionból. És június ötödikén? Mindenki az utolsó pillanatig a helyén maradt. Tövig lerágott körmök, cigarettavég halmazok tanúskodnak az utolsó negyedóra különleges izgalmáról. Ha valaki vasárnap kora délután azt mondja, néhány órával később azért remegünk, vajon sikerül-e kiegyenlíteni , bizonyos alaposan lehurrogják. A skótok idei balsikerei, különösen a bécsi 1:4 alapján a legtöbb szurkoló így gondolkodott: „Gyengék a skótok, csak azért megyek ki a stadionba, hogy egy gólözönben gyönyörködjem.” A szurkolók ilyesfajta gondolkodása helytelen volt, de nem jelentett bajt. A baj ott kezdődött, hogy — az előzetes figyelmeztetések ellenére — a magyar játékosok is hasonló véleményt formáltak. Ilyenkor — ez már törvényszerű — nincs más, mint a kiábrándulás. Csalódás az elbizakodottak számára, meglepetés a sportvilágnak. Az ellenfélben pedig előjön: — ezt mondta a sérült Law is — kár volt annyira félni... A sajtóteraszon így gondolkodott James Stevenson, a Daily Mirror munkatársa is: — Többgólos vereségünket vártam s most bosszankodnom kell, hogy csak döntetlen eredménnyel hagyjuk el a pályát. Ne vegyék rossz néven, de a mai kilencven perc azt mutatja, ennek a magyar csapatnak sokkal nagyobb a híre, mint a tudása. A két válogatott mérkőzés alapján nem lehetett vitába szállni. Valóban, nem láttuk sem az angolok, sem a skótok ellen azt a csapatot, amely elismert tekintélyre tett szert a labdarúgó-világban. Nem a mérsékeltebb formát kifogásoljuk. Ilyesmi előfordul, hiszen a játékos nem gép, amelyet csak be kell kapcsolni, aztán mindig a legjobbat adja. A pillanatnyi forma lehet gyengébb, a lelkesedés, az akarat azonban sohasem. Tudtak ezek a fiúk harcolni az utolsó húsz percben, akárcsak az eleven oroszlánok, így tettek tavaly Belgrádban, Firenzében, s jónéhányszor a Népstadionban is. De miért kellett ezúttal addig várni az akarással, amíg majdnem késő lett minden erőfeszítés? Három héttel ezelőtt még majdnem hogy páholyban éreztük magunkat. Hosszú időn keresztül nem győztünk mást tenni, mint labdarúgó-sikereket elkönyvelni. A nagyválogatott európai rangelső, az olimpiai csapatot a külföld Róma favorijának tartja, ifjúsági csapatunknál nem volt jobb az UEFA-tornán. Siker úton, útfélen s ilyenkor előtérbe kerül az elbizakodottság. Jött a ragály, megtámadta néhány játékosunkat. Bő lett a mellény , ez az igazság. Egy-két labdarúgót magával ragadott a siker, csaknem teljes fordulatot vett — rossz irányba — a csapat játéka. Kevesebb lett az egymás segítése, a válogatott érdekeinek szem előtt tartása. Az angolok és skótok elleni mérkőzés a legjobbkor jött. A május huszonkettedik 2:0-ás győzelem némileg elhomályosította a hibákat. De június első vasárnapján kellemetlen hidegzuhany formájában megérkezett a figyelmeztetés: nem lesz jó, ha továbbra is ebben az irányban haladunk. Olyan szellemű válogatottat akarunk látni a pályán, mint amilyen az ősszel is szerepelt. Nincs szükség a csatársor játékát megbénító, önző, egyénieskedő felfogásra, fölényeskedésre, vagy éppen a hibázott játékvezető ráncigálására. A vészharangot nem kell megkongatni. Baróti Lajos szövetségi kapitány tisztán látja a hibákat, lejelentette, kiküszöböli a csapat játékából a helytelen felfogást s változtat eddigi válogatási módszerein. S ami különösen fontos, bátran nyúl a fiatalokhoz, ott, ahol felfrissítésre, változtatásra van szükség. A skótok elleni játék tanulságos lecke volt. Figyelmeztető az olimpiai játékok, továbbá a chilei világbajnoki felkészülés megkezdése előtt. Nem kell új utat keresni. Csak azon haladjanak tovább, amelyre labdarúgó-sportunk vezetői akkor léptek, amikor a sikertelen svédországi VB után megkezdték az új csapat kialakítását. És ha így lesz, akkor elmondhatjuk, hála az átizgult, átszenvedett skótok elleni mérkőzésnek, mert sokat tanultunk belőle. B. J. Lelkesedés nélkül göröngyös az út Chile felé Volentik Béla TIPPEL A június 19-én évével, 25. heti totószerényen valamennyi NB . osztályú találkozó terepel, s ezt Nyári lupa és megyei válogatott mérkőzések egészítik ki. A tanácsoló ezúttal Volentik Béla, az olimpiai láb- ... faragó-csapat edzője. Az NB I-es mérkőzéekre azért nehéz tippelni, mert ismerjük asapatokat, a többire pedig azért, mert azokról kevesebbet tudunk” - mondta. Tippjei: Vasas—Ferencváros x, . .. Dózsa—Bp. Honvéd 1. Szombathely— HTK x, 2. Szeged— JVSC x. Csepel—Diósgyőr 1. x. Salgótarján— Tatabánya 1, x. Dong—Pécs 1, x. m. ker. T VE—Kerámia 1. Sárkiáp—Pilisi Bányász 1, .. .Testvériség—Annaölgy 1, 2. Bp. Petőfi— futótaxi .x, 2. Békés megye—Csongrád megye 1. X 2 I X 2 X 1 X 1 X IX 1 IX 12 X 2 1 MAR ZÖRÖG A HARASZT — Figyelem, figyelem! — har,sogja a hangosbeszélő a Klement Gottwald gyárban. — A csütörtökre tervezett mezei futóversenyt hétfőre halasztjuk. A sakk- és asztalitenisz-bajnokságok elhalasztása után egyre több jel mutatja, a sportprogram teljesítésében nem megy minden a rendjén. A KISZ-irodában Hercmann Ervin, a szervező titkár ideges mozdulattal hallgattatja el a kellemetlen hírt ismételgető hangszórót. — Közbejött a „szakma ifjú mestere vizsga” — indokolja a halasztást. Szívesebben beszél az elmúlt év sikereiről. Tavaly 828 fiatal vett részt a KISZ Kupa küzdelmeiben, s a tömegsport rendezvényeken 1678-an léptek pályára. — Az idén, — folytatja, — késve’ kezdtünk, mindegyikünk a másikra várt. Nyoma sincs a tavalyi állapotnak, még versenyfelelősök sincsenek. Kapkodunk, hogy utolérjük az időt. Bajok vannak a tömegsport szervezésénél. Szepesi István, a szakszervezeti bizottság sportfelelőse a túlórázás, szűk keret és teremhiány után a KISZ-t hibáztatja. Pedig tudják a sportélet irányítói, a műhelyekben kellene változást elérni. Nincs szoros kapcsolat a műhelybizottságok és az alapszervezetek között, így bizony bajos közös munkát szervezni. Maga Szepesi elvtárs — állapították meg legutóbb a Vasas szakszervezet sportosztályán — nem keresi a kapcsolatot a KISZ alapszervezetekkel. Mi is a helyzet például az említett mezei futóversennyel? Kiderül, nincs is felelőse. Nem jelöltek rendezőket sem, mindenki a másikra várt. Azt mondják, azért nincs nagy rész. — Hány személyre számítanak? — Amennyien jönnek — hangzik a válasz. — Négyszáznegyven olimpiai jelvényszerző lapot osztottunk ki. Hiba van elég, de ezekről nemcsak ők tehetnek. A tavalyi KISZ sportélet lelkes szervezőjét, Hercmann Ervint szervező titkárnak nevezték ki. Most ismét megbízták, segítsen Tass Csabának, saját beosztásának ellátása mellett. A két feladat őrzi, egész munkát egyik helyen sem tud huzamosabb ideig végezni. Tass Csaba egyetemre készül, csak ideiglenesen dolgozik. A sportkör elnöksége nem sok segítséget ad a fiatalok munkájához. Ezért szeretnék a jelenlegi, inkább reprezentatív csoportot aktív, fiatal sportbarátokkal felfrissíteni. Csak mikor? Már keresik, kit lehetne megbízni a feladatokkal a fiatalok közül. Sokan számításba jönnek. Csontos elvtárs, aztán a műkorcsolyázó Rácz Miklós, a tekéző Erdős Benő. Szóval nem a személyeken múlik az esztendei sikeres munka, hanem azon, miként találják meg egymás kezét. Kollektív munkával ki tudnak emelkedni a jelenlegi hullámvölgyből. Még nincs késő, bár az első rossz szelek márfújdogálnak. S ha zörög a haraszt, valami bizonyosan mozgatja. Érdemes erre felfigyelni, mert a tavalyi dicsőségből az idén megélni nem lehet. Rátkai János xooccococoxNxcwy LOGIKA A SAKKBAN Mai feladványunk, O. Würzburg műve, a Plachutta-féle terelésre hasonlít, de hiányzik az áldozati báb. Világos indul és a 3. lépésben mattot ad. Megfejtések. A 18. számbanközölt feladvány (J. Halumbirek) megfejtése: 1. Vdl-r, Bel 2. Vd3-r, BC2 3. Vfl:+, Bel 4. Vd3-h Bc2 5. Vdl-K Bel 6. Vd2!/ Bc2 (Fc2-re 7. Vc3) 7. Vel-f, Bel 8. Ve4-r, Bc*2 9 Vhl:-K Bel 10. Ve4-r, BC2 11. Vel+, Bel 12. Vd2, Be2 13. Vdl-f, Bel 14. Vd3-f, Bc2 13. Ve4!, h2 16. Vel+, Bel 12. Vd2, Bc2 13. Vdl-f, Bel 19. Vd3-h, BC2 20. Ve4!, hlV 21. Vhl-f, Bel 22. Ve4+, Bc2 23. Vel-f, Bel 24. Vd2, Bc2 25. Vdl-f, Bel 26. Vd3-f, Bc2 27. Ve4! E vezérmanővert a világos addig ismétli, míg lenyeri az összes gyalogot a h-vonalon, és kikényszeríti az az__a6 lépést. 126. Ve4! után sötét Fb3-ra kényszerül, erre 127. Vel+, Bel 128. Vd2, Be2 129. Vdl-f, Bel 130. Vb3, matt! MAGYAR IFJÚSÁG A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. A szerkesztő - bizottság vezetője: Szabó Béla. Szerkesztőség: Budapest, Bökk Szilárd u. 6. Telefon: 130—460. Kiadja: Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth László. Budapest VIII., Blaha Lujza tér 8. Szikra Lapnyomda. Kéziratot, rajzot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő postahivataloknál. Előfizetési díj 1 hónapra 4.30 Ft, negyedévre 12.90 Ft. Kezdődik a hajrá! A labdarúgó NB 1-ben ismét bajnoki mérkőzések következnek. S nem is lesz megállás, míg véget nem ér az érdekes, izgalmas bajnokság. Szombattól megkezdődik a hajrá. A részletes heti műsor: Szombat: MTK—Szeged, Hungária út, 17,30 óra, vezeti: Bihari. Vasárnap: Ferencváros— Szombathely, Népstadion, 16,15 (Paksi), Bp. Honvéd—Vasas, Népstadion, 18 (Zsolt), Tatabánya—Csepel, Tatabánya 17 (Fülöp), Diósgyőr—U. Dózsa, Diósgyőr, 17,30 (Pósa), Dorog— BVSC, Dorog, 17,30 (Farkas I.), Pécs—Salgótarján. Pécs, 17 (Major). JOHANSSON«! PATTERSON — Nem ütik le a fejemről a világbajnoki koronát, sőt hamarabb végzek, mint legutóbb — nyilatkozta az egyik fél. — visszavágok s ezzel ismét világbajnok leszek — így a másik. Szemben áll egymással a két nyilatkozat s már szemben állnak egymással azok is, akik ezt mondták. Csaknem egy év telt el azóta, hogy 1959 június 26-án New Yorkban a nehézsúlyú ökölvívó-világbajnoki címet eldöntő mérkőzésen a svéd Ingemar Johansson „legázolta” az amerikai Floyd Pattersont. Sok-sok huzavona, tárgyalás, esélylatolgatás után a tettek következnek. Június 20-án ismét szorítóba lép a két óriás. Az összecsapásra már minden jegy elkelt. A fél világ televíziója, rádiója, több száz újságíró készen áll a tudósításra. Mi lesz az eredmény? Erről igen sok szó esik napjainkban, szerte a világon. Az elmúlt heti budapesti nemzetközi versenyen indult és nagy sikert aratott a 25 éves L. Norbug, kontinensünk egyik legjobb amatőr ökölvívója. Éppen kapóra jött, hozzá fordultunk kérdésünkkel. A nyugodt, nyurga svéd fiú egészen lázbajött Ingemar nevének említésekor. Így kezdte:• Johansson nagyon jó barátom, tehát mint barát és mint svéd szurkolók győzelméért. Inge már nem fog csalódást okozni, egész Svédország bízik benne, jobban, mint egy esztendővel ezelőtt. Inge már egy szikla, nem lehet olyan vihar New Yorkban, amely elsodorhatná. Elmondotta a Budapesten járt északi fiú, hogy Svédországban óriási mértékben emelkedett az ökölvívás népszerűsége Johansson szenzációs győzelme óta. — Száz fiúból kilencven Ingemar Johansson szeretne lenni — mondotta Norling — s ez alól én sem vagyok kivétel. Nálunk az amatőrség csak egy ugródeszka a profi pályafutáshoz. Elég volt csak néhány győzelem az elmúlt évben, máris megkerestek a menedzserek s nem árulok el titkot, ha elmondom, pontosan Ingemár megbízottjával vagyok előrehaladott tárgyalásban. Sok függ attól, milyen eredményt érek el Rómában. Ha kedvező lesz, a játékok után a hivatásos versenyzők táborába lépek, Ritkán kapja egy sportoló a címben szereplő jelzőt. Nem csoda, az ilyen hasonlatot nehéz kiérdemelni. Elképzelünk egy hatalmas acéltestet, amely ha kikerül a pályára, ellenállhatatlanul tör előre. Nem áll meg egy pillanatra sem. Nem lehet feltartóztatni. Elsodor mindent, ami az útjába kerül. Emil Zátopek a „csehszlovák gőzmozdony** volt. Büszkék lehetünk, hazánkban is van már ilyen „gyártmány”. Igaz, nem atlétikában, hanem az ABC-ben éppen utána következő sportágban. Pólyák Imre. A bírkózósport népszerűségéről híres Törökországban kapta ezt a nevet s ahogy elnézzük versenyzését, nem is alaptalanul. Amikor a szőnyegre lép, szinte elektromosság fut végig a közönségen, egyszerre felélénkül mindenki. Ezen nem is lehet csodálkozni. Pólyák színrelépésével mindig olyan mérkőzés következik, amelyen nincs megállás a kétvállas győzelemig, vagy a tizenkét perc végét jelző gongszóig. A legutóbbi budapesti nemzetközi egyéni verseny után nem kisebb birkózó nagyság, mint a szovjet Sztaskevics említette: — örömet jelent, ha birkózók, de keserűpercek várnak rám, ha Pólyákkal kerülök szembe. Előre számíthatok arra, hogy olyan tizenkét perc következik, amikor azt sem tudom, hol áll a fejem. Nem hagy egy lélegzetvételnyi időt sem, villámgyorsan váltja a fogásokat... A gőzmozdonnyal nemcsak a versenyzési mód hasonlítható össze, hanem az a sebesség is, amellyel a kis kecskeméti fiúból a világ egyik legjobb birkózója lett. 1948-ban még csak a réten hempergett, s a londoni olimpia híreit lélegzet visszafojtva hallgatta. Különösen izgatott volt, amikor a rádióban a birkózást közvetítették. S amikor tudomást szerzett Bóbis és Szilvási sikereiről mindig csak azt hajtogatta: — Én is olyan sportoló akarok lenni, akiknek eredményeire felfigyel az ország, s aki dicsőséget szerezhet hazájának. Az elhatározást tett követte. A londoni olimpia után egy évvel került Újpestre, itt kezdődött meg az igazi, rendszeres munka. Ahói edzői, versenytársai visszaemlékeznek: rengeteg akarás volt benne, csak egy cél lebegett a szeme előtt. Országos ifjúsági bajnok lett a következő évben s ezt a címet 1951-ben is megújította. Ekkor — mint ifjúsági — kijutott a berlini Főiskolai Világbajnokságra s meglepetésre, mint második jött haza. Aztán 1952-ben részt vett az olimpiai előkészületekben, de csak tanulni vitték a nagyok közé. S a kis tanuló a leckevétel, tapasztalatszerzés közben mindenkit megvert s végül is pehelysúlyban ő jutott ki az olimpiára. Helsinkiben második lett a szovjet Punkin mögött. És első vagy második volt eddig minden hazai vagy nemzetközi viadalon, világ- vagy olimpiai bajnokságon. Azaz egyszer. . . _ Az 1953. évi nápolyi világbajnokságon történt velem — emlékezik vissza —, hogy nem kerültem az első kettő közé. Ott szenvedtem el életem eddigi egyetlen kétvállas vereségét a libanoni Hasszántól. Sem azelőtt sem azóta nem ért ilyen balsiker. És siker? Kétszeres pehelysúlyú világbajnok, kétszeres olimpiai második helyezett, főiskolai világbajnok, nyolcszoros felnőtt magyar bajnok. Ezenkívül számtalan országok közötti találkozó, nemzetközi verseny győztese. Nem is emlékszik arra, hány mérkőzése és hány győzelme volt. A vereségeket tudja. Nemcsak azért, mert ilyen kevés akadt. Úgy mondja, meg kell jegyezni a balul végződött viadal minden pillanatát, a győztes nevét, hogy abból tanuljon és minél előbb visszavágjon. Pólyák Imre is az olimpiára készül. Élete harmadik — úgy számolja utolsó előtti — olimpiájára. Mert ő bizony a tokiói játékok idejére is tartani szeretné a jelenlegi színvonalat, s négy olimpiai részvétellel akarja zárni versenyzői pályafutását. Az az elgondolása, hogy Róma után már egy kategóriával feljebb, könnyűsúlyban próbál szerencsét. Az akarásból most is példát mutat. Repedt a bordája, mégis minden edzésen ott van. Igaz, nem birkózhat, az erőállapot felett azonban éberen őrködik. — Nem fáj? — kérdezik gyakran. — Hozzáállás kérdése az egész — válaszolja ilyenkor. Lilába, a gőzmozdony nem csalja meg saját magát. Az acélparipán is alig látszanak a kisebb karcolások. És ha egy kis csavar meglazul, azért megy minden tovább a maga útján. Pólyák is így van. A birkózó gőzmozdony is halad az előre kitervezett úton. Most csökkenne a sebesség, amikor Róma felé már szabad az út? Boskovics Jenő Magyar Ifjúság IGAZ LENNE? Gabriel Hanot, a L’Équipe szerkesztője, az elismert labdarúgó szakértő azt állítja, hogy ha valaki megtanítaná futballozni az indiánokat, ők lennének a világ legjobb labdarúgói. Állítását azzal magyarázza, hogy az indiánoknak általában egy literrel több vérük van, mint más embereknek. Mi a tanulság? Vérátömlesztés. Madarászék sem hagyják magukat Úgy látszik, június első szombatvasárnapján az úszók voltak soron. Nyilván megirigyelték a medence rabjai az atlétáik rekordisorozatát, egyszerre annyi csúcseredménnyel rukkoltak ki, ami meghaladja két szűk esztendő termését. — Több mint három esztendő kemény munkájának első eredményei ezek a rekordok — mondotta Bakó Jenő, a válogatott edzője. — Nagy lépést tettünk előre, hogy elérjük az európai élvonalat s az 1962. évi lipcsei Európa-bajnokságon talán még előbb lehetünk, a jelenlegi válogatott keret mögött ottsorakoznak a 12—14— 16 éves úszók, akik igen tehetségesek, az elkövetkezendő években sokat ígérnek. De maradjunk a jelennél. Madarász Csilla lop méteres gyorsúszó rekedt a 1:03.8 perc, országos csúcs a felnőttek és ifjúságiak között is. Ezenkívül az elmúlt évben ennél csak az ausztrál Fraser és I. Konrads, a holland Gastelaars és az amerikai Von Saltza úszott jobbat. Madarász teljesítménye a világ eddigi nyolcadik legjobb eredménye. A férfiak százméteres gyorsúszásában Dobay Gyula 56,1 másodperccel nemcsak a magyar csúcsot javította meg, hanem beállította az olasz Pucci Európa rekordját is. Ennél jobbat öttetig csak hatan úsztak a világon. Tavaly ezen a távon nem volt magyar úszó a világ harminc legjobbja között! A férfiak száziméteres hátúszásában a tizenhét éves Csákány József rukkolt ki országos felnőtt és ifjúsági rekorddal s csak úgy mellékesen a világ eddigi hetedik legjobb eredményével. Átjutott az 1,5 perces határon s formája, tehetsége még további javulást igér. Kunsági sem maradt adós, a 100 méteres mellúszásban 1:14,1 perccel adta át a múltnak saját rekordját, Marász ezt mondta: — Nagyszerű formában érzem magam, s szeretnék újabb másodperceiket lefaragni ebből az eredményből. ’ Éti Dolbay? — Az elmúlt évben nyolchónapos kényszerpihenőt tartottam s így meglepő az eredmény. Most már nem lepődnék meg azton sem, ha a közeljövőiben 56 másodpercen belülre kerülnék. Érzem, bennem van ez az idő. S mit mondjunk mi? Gratulálunk és várjuk a további folytatást. Talán már a június 18. 19-i, berlini NDK_szovjet—magyar ház-Kunsági Madarász Dobay Csikány Riói színes csillagok Folytatás az első oldalról szerepelt már többször is a brazil válogatott csapatban. Néhány régi ismerősünk is akad az együttesben, így elsősorban a kapus Castilho, aki eddig harmincszor öltötte magára a válogatott mezt és három világbajnokságon volt a brazil csapat tagja (1950, 1954, 1958). A hosszú, szikár Pinheiro-val 1954- ben Svájcban ismerkedhettek meg labdarúgóink. Jelenleg 28 éves, nusszoros válogatott. Ragyogó képességű fedezetjátékos. Mourinho szintén tagja volt az 1954-es VB-csapatnak. 26 éves, nagyszerűen cselező jobbszélső. A másik szélső, Escurinho tizennégyszer volt brazil válogatott, közte a svájci világbajnokságon is. Balszélső létére a csapat harmadik legjobb góllövője. Az említett labdarúgókon felül a hátvéd Altair és Marinho, a balösszekötő Pelé, s a középcsatár Waldo volt több ízben válogatott. Az utóbbi egyébként a csapat gólzsákja. A bajnokságban szerzett 45 gólból Waldo 14-et, Pele pedig 10-et szerzett. A csapat többsége színesbőrű. Talán csak Castilho az, aki kirí az együttesből világosabb színével. Legtöbbjük fizikailag igen jól képzett. Erős a felsőtestük, vastag a combjuk és vékony a lábszáruk. Játékukra mindaz érvényes, amit a brazil labdarúgókról elmondhatunk: gyorsak, zsonglőr módra bánnak a labdával és utolérhetetlen ritmusérzékkel rendelkeznek. Nemcsak a pályán, hanem a táncparketten is. Ennyit a Fluminenséről — előlegben. Többit majd szerdán este a Népstadionban ... Csanádi Árpád Bővül a KOMBINÁT A Népstadion szomszédságában egyre jobban kirajzolódnak a rohamosan épülő Kisstadion körvonalai. A napokban ellátogattunk az ..újszülötthöz és az építkezés jó üteméről magunk is meggyőződhettünk. Mint Hartl Mátyás, a Népstadion és Létesítményei főmérnöke, a Kisstadion építkezéseinek irányítója mondotta, a munkálatok jelenlegi üteme szerint lehet, hogy már augusztusban megnyithatják a kapukat. A játéktér tulajdonképpeni alapját alkotó betonréteg már elkészült, erre helyezik majd a különböző szigetelőrétegek után a jégkorong-pálya hűtéséhez szükséges csöveket. A mintegy huszonnégy kilométer hosszú csőrendszer már összehegesztve, a beemeléshez előkészítve áll a pálya szélén. Még a nyár folyamán lefektetik a parafaburkolattal pizdgetelt csövet, amely a Millenárison levő , hűtőgénből szállítja majd a hűtőfolyadékot a jégpályára. A csőrendszert fedő betonrétegre nyáron salakot szórnak, s akkor a teniszezők, kosár-, kézi és röplabdázók jutnak minden igényt kielégítő játéktérhez. A jékorongmérkőzések valamintaz este lebonyolítására kerülő események megvilágítására több terv merült fel. Kezdetben úgy volt, hogy a hasonló méretű belgrádi Tasmajaou padrón mintájára, négy oszlopon elhelyezett reflektorok szolgáltatják a fényt. Véglegesnek tekinthető, hogy a játéktér felett kifeszített acélhuzalokra helyezikmajd el a világítótesteket. A játékteret három oldalról szegélyezi a betonhéjjal borított, s a föld felszínétől négy méterre kiemelkedő lelátó. A földmunkák idején tizenhétezer köbméter földet mozgattak meg. Az így elkészített, szemre is impozáns nézőtéren tizenötezer szurkoló részére biztosítanak kényelmes ülőhelyet Az ülések elkészítéséhez egyébként tizenöt kilométer padlécet használnak fel. Mindhárom oldalon 30—30 sor ülőhelyet helyeznek el s minden pontról kitűnően lehet látni a küzdőteret. A harminc sorból tizenhét már mind a három oldalon elkészült s a közeljövőben befejezik a további tizenhárom sor betonozási munkálatait is. A Sportcsarnok felöli oldalon későbbi időpontiban egy háromemeletes épületet emelnek, amelynek alsó két szintjén helyezik el az öltözőket, a harmadik emeleten pedig az irodák, a büfé és a társalgó részére biztosítanak, helyet. Pásztor Pál | \ \\\\\\V\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\V\^^^^ | iTALOK! VÍZ-, GAZ- és KÖZPONTIFŰTÉSSZERELŐ SZAKMÁKBA IPARITRIMUSOKAT veszünk fel. Feltétel: áltek. 8. osztály legalább közepes végzettség. Szállást biztosítani nem tudunk. Oktatási idő 3 év. Bérezés: első évben 100—170 Ft., második évben 150— 280 Ft., harmadik évben 200—420 Ft. illetve teljesítménybér, tanulmányi eredménytől függően. Szociális juttatások: napi egyszeri étkezés térítés nélkül, tisztálkodási szerek, kedvezményes üdülés Jelentkezés: ÉM. ÉPÜLETSZERELŐ VÁLLALAT Bp., Vill., Kisfaludy u. II. Szakoktatás. Telefon: 335—520.