Magyar Ifjúság, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)
1960-07-09 / 28. szám
/ * A Szerdán délelőtt a hanságizási lehetőségek felől. A jelen- A Mező Imre önkéntes ifjúságileg itt dolgozó fiatalok csoport- a táborban kedves vendéget kö- ja derekas munkát végzett az Őszöntöttek a tábor fiataljai, elmúlt másfél héten. Az ötszáz főnyi csoport több mint két és fél kilométer hosszúságú csatornát ásott ki és csaknem hétezer köbméter földet mozgatott meg. Dobi elvtárs megtekintette az elmúlt évek során ásott ÍJ Dobi István elvtárs, a Nép- Z köztársaság Elnöki Tanácsá- Z nak elnöke tett látogatást a Z táborban, hogy megtekintse a Z fiatalok eddig végzett munká- Z ját. Dobi elvtárs ott tartózko- Z dása során Várnai Ferenc, a Z KISZ Központi Bizottsága tit Zkára és Módra László, a KISZ A Központi Bizottság intéző bi- Z zottságának tagja kíséretében Z megtekintette a tábortól öt ki- kilométerre levő munkahelyeket VtJ és érdeklődött a táborlakók A munkája, ellátása és a szórako- Híradóa fatörzsön A nagy futball-rangadó is félbeszakadt , hiszen megjelent a fán a domoszlói táborhíradó! A A KISZ ÖNKÉNTES IFJÚSÁGI ÉPÍTŐTÁBORAINAK LAPJA -------------------------------------------------------------------------------------------------------SZERKESZTIK A FIATAL ÉPÍTŐKEt. Írják: a tábor-express tudósítók és munkatársaink A mi fiataljaink itt is helytállnak Dobi István elvtárs látogatása a Hanságban ## csatornákat is, majd visszatérve a táborba, a fiatalok tábori életét szemlélte meg. Az első sátorban, amelybe betért, a Pannonhalmai Benczés Gimnázium tíz fiatalja pihent. Dobi elvtárs megkérdezte a fiúkat, ha a táborozásból hazamennek, meg merik-e mondani, hogy KISZ-táborban voltak? A fiatalok akik eddig a gimnáziumban nem nagyon verték dobra, hogy jelentkeztek a hansági KISZ-táborba, nem sokat késtek a felelettel. — Nem kértünk a szülőkön kívül senkitől engedélyt, úgy gondoljuk, nincs miért szégyenkeznünk, hogy részt vettünk a Hanság lecsapolásának nagy munkájában. Ha elfogadják jelentkezésünket, jövőre is eljövünk. A táborban pillanatok alatt híre futott: Dobi elvtárs sorra járja a sátrakat. A fiatalok gyors kezekkel simították az ágyak pokrócait és fürkészték, hogy tiszta, rendezett legyen a sátrak környéke. Az élelmesebbek mindjárt elébe is mentek a kedves vendégnek. A fiatalok érdeklődtek Dobi elvtárstól, hogy az ország vezetői, hogyan értékelik munkájukat. — Hát ami igaz, az igaz — felelte Dobi elvtárs — a párt és a kormány vezetői akik már jártak itt, sok szépet és jót mondottak a fiatalok hansági munkájáról. Én egy kicsit kétkedtem. Nem tudtam elképzelni, hogy egy ilyen nagy munkát a fiatalok még szakemberek irányítása mellett is sikerrel tudjanak elvégezni. De hát a mi fiataljaink, mint az élet más területén, itt is helytálltak. Rigó János tttegy RENG A KABHEGY! X Kettőszázan érkeztünk. A X Szombathelyi Nagy Lajos Gimná- X ziumból százötven tanuló, öt ta- X vár, a Latinka Sándor Génipari X Technikumból tíz tanuló, a sár- X vári Tinódi Gimnáziumból huszonhárom tanuló és két tanár. y A vendéglátó veszprémiek pedig A tizenöt ipari tanulóval képviselni tetik magukat. X És megkezdődött. Lendült a X csákány, zuhant a kalapács, sur- X rant a lapát. A munkakedv csak V fokozódott a sziklára zúduló csá- Xkánycsapások keltette szikrák láttán. Legyőzni a természetet, A széttörni az acélos kőmonstrumot. A Kemény Barna, a Kun Béla-O brigád vezetője intézkedik: A _ Kóbor. Szabó súlyemelők yr „vonalra”! Ti lesztek az „anyag- A mozgatók”. — y.losszus diák n.»..*» uv»»«..«« A vább a kiásott mázsás sziklát. Z Rábai Gyurka, a Zalkások y érettségizett brigadérosa már ij megfontoltabb: A — Hagyjuk a sziklát! Majd y széttöri a légkalanács. Szabó A öcsém, te pedig fogd meg azt a csákányt, mert a fizika és biológia törvényei értelmében az nem sziklát! g foshat meg téled. ^ Mellettünk leendő harmadiko Yj sok igyekeznek. y Másfél kilométerrel lejjebb , egyenletesen dübörögnek a feltős kalapácsok. A negyedikes Albert, X Jászfi és Lavranics markol.ják a y fémnyelet. Rázza őket a gén, de X reped, omlik a szikla. y Hazafelé zeng a tál. Fáradtak tenyerünkön néhány de mit számít ez, amitáborban vár bennünket y az ízletes, kiadós ebéd. a játék. Ha a sport, a kantin üdítő málná.Ja y és a Kab-hegy csúcsa, ahonnan X a Balatont övező vulkanikus y hegy, a tihanyi félsziget, a mai X gyártenger tizenkilenc helyen y felcsillanó tükre és a homályos Xban ide kéklő keszthelyi hegység y nyúlványai adnak felejthetetlen fő élményt nyújtó panorámát. y Este fellobog a tábortűz. Csillognak a szemek, kipirulnak az arcok. Korvin Ottóra, a tábor A névadójára, a dicső elődre, a pélydaképre emlékezünk. Aztán gon X dolataink otthon járnak. A szüökre, az iskolánkra gondolunk , és arra, hogy eredményes munykával örömet szerezzünk nekik. X MENTES VILMOS És a két izomkolosszus diák máris hengereettto Tavaly a Hanságban már nyertek egy zászlót a nyíregyházi „vasváristák”. Az idén Bodrogkeresztúron egész heti hajrával már hármat is biztosítottak maguknak. lUCdlEClS » UuUUOO •““» *“ M.BTOO.....»- u.Ha»auHn. ^ A B si—8-as brigád | i Ma tizenhárom kilóval fj zé ..'Z.li.'thr « (nmnni f/Ofrost V Hurrái — -----------------— -túlteljesítettük a teznatti szedést , és így előre törtünk a tizenötö- V dik helyre. (Sti vagyunk tudni- mi illik a B—8-as brigád. Hat gyógy- O pedagógiai főiskolás és négy höl- X csész lány értendő e ..fogalom” alatt.) A normát még nem sike- A rült elérnünk, de minden jel aryira mutat, hogy hét végére meg- A közelítjük. És fogadkozunk, hogy V a kukoricakapálásban majd szeb- ben fogunk bemutatkozni. 7 ★ lenek indulni, vannak hogy kifáradnak térni hallgatónők, Bodaka,itor Oksziczky Gabriella Xg Maga* a padka, mély az árok. • ■. A Miért toljuk felefelé, ha vizszinte- A ten is lehet? — kérdezik a bodrog- X Több, mint „együttvéve Jellemezni akarom, mi is az a nyári építőmunka: gazdasági vállalkozás, nevelés, élmény, vagy mind együttvéve ? És akkor a gátépítők bogyiszlói táborában talált néhány eset megnehezíti munkámat. Ott van például az a rodeni atléta termet, Hajnal József, a dunaföldvári gimnazista, aki Dodó névre is hallgat, és azért minden valószínűség szerint „ex-gimista”, mint minden pelyhes álló sportoló. Tavaly elkésett a táborból, kérem, mérkőzésem volt — mondta, vállát flegmán rézsűt tartva. És „kérem”, csúnyán leszerepelt a munkában... Az idén? Az első munkanap előtti éjjel begördült a táborba egy taxi, benne rajta kívül senki sem ülhetett. Nem akartam elkésni — mondta tavaly is késtünk és „leégtünk” a munkában. Szombaton még egy egész grande tour hajtott a táborba, negyven paksi gimnazista, kerékpáron. És azért már szombaton, hogy „egy kicsit rendbehozzál: a sátrak elejét, kavicsokat feszegessenek." A dombóváriak pedig apró csomagokkal érkeztek, rögtön kérték ásóikat, a kis csomagokból előkerültek az ásórubóváriak Sj Fehér falú, tornácos ház, A zsúpfedéllel, ablakaiban pirosas ló tarka virágokkal. Ez a kalo- A csai „Népművészeti ház”. Mint tarka rét, olyan a szobák 11 fala. Telehintették, „kipingála köbméter termelésben. Egész g ták” a kert, a rét valamennyi vasárnap a meglepetés sanda A virágával. A tiszta szobában izgalmával kalapáltak rá rugy 120 éves láda őrzi a cifra rugóikat az ásók nyelére. A háta hímzett ingvállat, a ■ ... kötényt, az ezerráncú szok- Na és fejtse meg, aki tudja, / nvát A magasra vetett áev Rieder Gyulát, a tolnai gim- A tájfarófa lenedőszéle az ablak názium KISZ-titkárát. A má- A függönyéig S kelyhlt szek-Í°fíC S? SATZt | fű Szirmát, a búzakalászt, a neve, ő mégis már az első turnussal található Tész-vesz, kitanulta tor kezelők már szédül amit nem más az, hogy egyszer félórán keresztül „tanárelvtársazott idézik. Itt, a házban a Kalocsai Háziipari Szövetkezet 850 tagja. Nevühímzéseiket nemcsak itthanem a világ valamenynyi táján ismerik. A kerek, tu- A l‘Panos térítőkét Kanadába, a az°n egVí rózsásat a Szovjetunióba külmasodikosodik. Párnáikat Belgiumban, az nnk o-nl- „ , , ■, “centi nuigos ms. r~aiHamar neigiumban, az gok, ezek a ravasz kubikos se- gimnazistái. Csak anyja uzen- JJ „nr,hh mintái, szetteket gédalkatrészek, mert a dóm- get érte Tolnából: „gyere már A Ausztriában várják ki akarnak ugorni" haza fiam, mert a Lukács Pis- A . , " ta ajánlást kér egyetemi fel- A A fehér gyolcsra, ------------hoznak róla. (Komornik) ÍJ giw. 17 - Rieder Gyula Tarr János fe»vW\\NWNm\\\VÍ}NífNiííiiií!íííííí}{NííN{iíií^^ A K 0MSZ 0M 0L küldöttség élményeiről beszél Á. H. Vezkrov elvtárs Több mint két hete tartózkodnak hazánkban. Tízen vannak, a Komszomol küldöttei. Jártak az Ikaruszban, a miskolci Pamutfonóban, csepeli, tatabányai, győri, oroszlányi, miskolci ifjúmunkásokkal ismerkedtek, látták Sztálinvámodern házait, tágas, És Zoja Fjodotextiltechnikus, Ruhaolvasztár, Szeverinov bár — ----y .tiszta utcait. */. rovna textilt y. nov olvasztár / rátra leltek. A. H. Vezirov, a A Komszomol központi bizottságának titkárát, a ki vezetőjét kérdezzük: küldöttség ! Milyen tapasztalatokat y szereztek hazánkban? v v fi t / .(_// / 4 — Barátainkhoz jöttünk a S TWjsfifa £ KISZ meghívására. Tanulmár ^ ^ t 1/1' hnmtmn plneb a mn^ nyoztuk, hogyan élnek a ma^ gyar fiatalok, érdeklődtünk, y hogyan tudja a KISZ mozgósítani az ifjúságot az MSZMP gazdasági és politikai célkitűzéseinek megvalósítására. Juttatott időnk arra is, hogy számoljunk a Komszomol digi munkájáról, s jövő adatainkról. — Rengeteg az élmény, héz közülük választani. Látjuk, hogy a magyar munkásifjúság kulturált munkakörülmények között dolgozik. Sok fiatallal találkoztunk s nyugodtan mondhatom, hogy törekvéseik, vágyaik azonosak a miénkkel. — Felejthetetlen élményben volt részünk Sztálinvárosban. Két martinászunk egy műszakot végigdolgozott magyar szaktársaival. Úgy érzem, a II-es kemence szimbólummá vált: magyar és szovjet olvasztárok „szelídítették” a vasat. Fester Péter brigádvezető műszak után meghívott bennünket a lakására, ahol igazi munkás barátságra koccantak össze a poharak — mondotta befejezésül Vezirov elvtárs. beedfelhe Ezélyes intézkedést várnak a lágymányosi új lakók 1. A lágymányosi új lakótelep A II-es tömbjének lakásaiban 7 néhány hét óta tábori élet! Ma- %itka volna, hogy A csengetnek: _________ ___ óta kőművesek eamén,eml0Si,femtábon,ndle‘! hogy 2 csengetnek be. A bútorokat nam sem hittem volna, hogy ° .. . ilyen frissen és jókedvvel lehet , a sarokba tologatják, útkaébredni reggel ötkor. Pedig hát y szövésű ponyvát dobnak rá egész nap dolgozunk. Tudniillik, és a ponyvára 7 I m Állami Építőipari Ki / dolgozói hanyagul pillanatokon táblákban hull a les munkaidő után kenyter , vagyunk szúnyogvadászatra , belül nagy táj, mert rendkívül sokan vakolatok a „bestiák” és így érthető. X * . r. * ..................... szegény egye- A A Xet este 11 átadott házban y sor a mennyezetek leverésére, i mert annak idején a 43-as A két és fél évvel — átadott házban azért Vállalat végezték A munkájukat és a mennyezeti . A betonelemtől elváló vakolat A már több lakásban leesett. A társadalmi szervek erézlyes közbelépése kényszegíttette a vállalatot, arra, hogyy most újra vakolják a lakáso- Io kát. Ez igen tetemes költsé- z get és anyagfelhasználást igé- A nyel, mert például a II-es g tömb négyes lépcsőházának A 23 lakása közül csak három A maradt sértetlen. A Sajnos nem ez az egyetlen g javításra szoruló hiba ebben ít — — Az első év elpótlásával és a javításokkal, a a homlokzati tot vakolták, az erkélyeket és A a loggiákat burkolták, most A pedig a mennyezetet verik le. Több lakásban, például az y az épületben. Az elítelt a hibák pótlása A garanciális javítása A második évben , a ezelőtt került ötös lépcsőház házfelügyelőjénél is, kézzel fel lehet szedni a parkettát. A négyes lépcsőház egyik negyedik emeleti lakásában még most sem tették fel a kamraablakot. Sok lakásban leesik a csempe, az ajtók, ablakok résein beáramló hideg széllel még a kitűnő távfűtés is nehezen tud télen megbirkózni. A hibajegyzéket elkészítették a garanciális idő végén, de az, mielőtt hivatalosan átadták volna az építőknek, valahogy a házkezelőség és az építési iroda között elkallódott. Az építők, arra hivatkozva, hogy nem kapták meg, nem tettek a hibák kijavítása érdekében semmit. Az első évben nem kötelezték őket a munkák elvégzésére, így ők mossák kezeiket! A felelősségre vonás hiánya és a nyomában járó felelőtlenség különben is jellemző az építkezésre. Egy rosszul sikerült újítás miatt például az épület egyik része süllyedt, a tejkók csak fél évvel később költözhettek be, mégsem vontak ezért felelősségre senkit. Hortobágyi Zoltán építésvezetőt sem kérdezte senki a javítások elmulasztása miatt. Sőt, ha a lakók hozzá fordultak, mindig neki állt feljebb. Ideje lenne, hogy az illetékesek felfigyeljenek a lakótelep építésénél meglévő hanyagságokra és végre intéz,kedjenek is. Bozsik Valéria : A keresztúri tábor gimnazistái ^A hímes virágok földjén vételéhez." „Jöjjön csak ide a A Pi,lisi ,Ju.lis néni_. Tamás Maris MQQQWCCaWWOOQQOQWOWOWOQWOQOQQOQOQQOQQQQOOQOOWOOy (/vVvIilP / vCmi O J J L/ / V LOUfV r/U/ö Wa r rr r - , . f - , , Lukács” — üzenget vissza. A népművészek „írjak’ a minnem megy. A tat- Az ügyes kezű lányok m u -ja - ,.tt varrják ki tarka fonalakkal. Tehat élmény, nevelés, mun- A A hímzök valamennyien fiatal “ TMev TMindez egyuttve- A sok Népművészeti szakközönye? Nem több ez, mint az a A ismerkednek a mintákkal, a nagykapu szó, együttvéve? Ta- A mezei csokorral a rózsac’salan van valami, ami nélkül A korral az a szomorú pamukos, nem tudnak élni diákjaink leg- A sal„ A 10 évesek között a kis jobbjai, és ez a valami éppen ÍJ Varajti Magdi, Illés Magdi Bogyiszló, Hanság, Váczy már önálló mintát tervezett. Mert szinte babusgatják ezt a hímzett. A munkás nyarat, a késéstől A A tágas, napfényes műhelyvaló félelemben, ásórugókban A ben, csomagolják a keményítő holmi kavicsok sátorteleji A tett, vasalt térítőket, hímzett dekoratív szépségében gondol- X ingvállakat, futókat. Viszont-!! látjuk majd a főváros kiraka- Itaiban, vagy Varsóban. Brüsz szélben, Párizsban, Moszkvá- ban. Ír fala. Telehintették, résben. Egész „ fák” a kert, a rét epetés sanda virágával. A tiszta ség készítője is gyönyörködik a térítőben ^ K. M. y ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ #*C*(TlTO MV FI »TU STOETU10DM Román film Bemutató: Vidéken, július 14. Budapesten július 21. Újszerű menzza nyílt nemrégiben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen .Az ízlésesen berendezett étteremben 15—20 féle "készétel és frissen sült között válogathatnak az étkezők és önkiszolgáló rendszerrel, várakozás nélkül megkapják ebédjüket. ELEVENBE VÁG Van egy jellegzetes kifejezése nyelvünknek: elevenbe vág. Nos, talán ezzel lehetne legjobban összefoglalni a véleményt, a néhány napja megjelent MSZMP Központi Bizottságának határozatáról. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, csak, minden iránt ,érdeklődőnek,— s kit ne érdekelne manapság például iparunk helyzete?! — hogy a vegyipar, építőipar és ipartelepítés problémáinak társadalmi vonatkozásait a határozat nyomán világosan lássuk. Kezdjük a vegyipar fejlesztésével. Fiatal iparág — s a jövő iparága. Műtrágya, növényvédőszer, műanyag, műszál — ma már közismert fogalmak, s elterjedt cikkek. De: lényegesen több kell. Ezért a „...második ötéves tervben előreláthatólag ipari beruházásaink mintegy hatodrészét fordítjuk a vegyipar fejlesztésére és ennek körülbelül felét a műtrágya-, a műanyag- és a műszáltermelés fejlesztésére”. Hogy mi minden áll összefüggésben ezzel, arra két példát hoznánk. Fokozni kell a földgáz- és kőolajtelepek feltárására irányuló geológiai kutatásokat. A másik: kitűnően képzett, a feladatoknak megfelelő szakemberek kellenek. S nem is kevés. Erre a ma még esetleg egyetemre, vagy technikumba járó vegyészek gondoljanak sokat. Az építőipar feladatai a második ötéves tervben, különös tekintettel a lakásépítésre — így szól a határozat második részének címe. Valóban, különös tekintettel, mint azt az utóbbi években tettük. Kétszázötvenezer lakást kell felépíteni öt esztendő alatt. A szám nagy, de nyugodtan mondhatjuk, mi már csak ilyen számokban beszélünk. A „hogyan”-ra még nem válaszolhatunk ilyen magabiztosan. Építőiparunk annyi gyerekbetegséggel küszködött hosszú-hosszú éveken keresztül, hogy ha nem lennének egészséges orvosai, talán nyomorék maradna. De jönnek az injekciók: előregyártott elemek, gépesítés, egyöntetű munkautalványozás, típustervek szélesebb körű alkalmazása, fixáras kiviteli szerződés ... E legutóbbinál álljunk meg egy pillanatra. „A szerződésben rögzített minőségi követelmények teljesítése mellett a rögzített építési költségnél alacsonyabb tényleges költség eléréséből származó megtakarítás a kivitelező vállalatot illesse, a meghatárolt öszszeg túllépéséből eredő veszteség őt terhelje’* — mondja ,a határozat. Aki jártas az építkezés területén — s „szakképesítést” majdnem minden új házban lakó család szerzett — az csak annyit mond erre. Kell, nagyon kell. A leendő új lakóknak pedig figyelmébe ajánljuk, a „lakosság részvétele a lakásépítési, program megvalósításában’ című passzust. Minden valószínűség szerint sokan megtalálják benne saját elmondott, vagy el nem mondott javaslataikat, véleményüket. Az ipartelepítés helyzetéről és fejlődéséről is képet kapunk. Fentebb" azt mondottuk, hogy a határozat minden sora elevenbe vág. Ezt itt szinte vég nélkül illusztrálhatjuk. A vidék több helyi munkalehetőséget kap , s a főváros az öt év végére könnyebben lélegezhet.. Ami a gazdaságosságot és kulturáltságot illeti, számokban kifejezhetetlen. Közel a nyersanyag-lelőhelyhez, közel a munkaerőhöz, egyben közel az újonnan kialakított kulturális centrumokhoz — ez az, ami a falu és a város lényeges különbségét csökkenti, amit az ipartelepítés a következő öt esztendőben gyakorlattá tesz. Ennyit első olvasásra. A részletekről minden valószínűség szerint a közeljövőben még sok szó esik. cs aszita (Uf aH ozzá nem téve, el nem véve belőle semmit, úgy jegyzem le, ahogyan a kis tiszazugi faluban Pór Gyuri bácsi nekem elmondta. Az öreg a községi doktor házának kertjében áll, s talán csak azért mondta el ilyen őszintén szíve bánatát, mert véletlenül én voltam az első, akibe nagy felindultságában belebotlott: — Nem kell neki a pénzem! Maga városból jött, tegyen igazságot és mondja meg, miért? Nem loptam én ezt, becsületes pénz. Az öregre néztem, látta az arcomon, hogy szót sem értek az egészből. Leültetett a ház előtti kis lócára: — Harminc évvel ezelőtti dolog ez már, kérem. Akkor került ide a mi doktorunk. Fiatal, vékonypénzű nadrágos ember volt. Ő maga is olyan beteges külsejű volt, hogy nem is igen bíztunk benne. De hát ő a doktor, nem más. Az én kisfiam pedig beteg lett. Próbálta az öreganyja kenőcsökkel, de csak nem lett jobban. Nem akartunk orvost hívni, mert megmondom őszintén, tudtuk, hogy egy vizit ára két pengő és összesen ennyi volt odahaza az asszony zsebkendőjébe kötve. De a gyerek már félrebeszélt, csak elhívtuk a doktort. Megvizsgálta, adott orvosságot. Kifizettem a két pengőt és mondta, hogy másnap is eljön megnézni a gyereket. Már a nyelvemen volt, hogy ne jöjjön, mert nincs második két pengőm, de hát, hogy mondjon meg ilyesmit az ember? Eljött másnap is. A gyerek jobban lett. Úgy látszik, láthatta a zavaromat, érezhette, hogy nincs pénz idehaza, mert nem is várta, csak indult az ajtón kifelé. Utánaszóltam: — Doktor úr, nincsen pénzünk, de itt ez a választási malac, vigye el fizetség fejében! A doktor szomorúan lehajtotta a fejét: — Nem kell nekem a maga malaca, Gyuri bácsi. Meg hogyan is vihetném el, amikor annak az ára most éppen öt pengő. — Akkor tessék felírni a tartozást — kértem, de ő csak legyintett. — Nem írok én semmit, gyógyuljon meg a gyerek. Harminc éve múlt ennek. Most itt nyaral a kisuntikám. Megfájdult a foga. Viszem a doktor úrhoz és nem tudom hogyan, az úton eszembe jutott az a régi adósság. Igaz, soha nem kérte, de most megadom. Megtoldom a fizettséget. Már nyugdíjas vagyok a szövetkezetben, de azért hálistennek nem gond a pénz. A doktor úr pedig betömi a kisunokárft fogát, azután nyújtja a kezét. — No, viszontlátásra, Gyuri bácsi. Kérdem, mennyi a vizita díja, mire ő csak azt feleli: — Az SZTK fizeti a díjat maga helyett, Gyuri bácsi! — De nekem adósságom is van, doktor úr. Emlékszik, amikor nem fogadta el a választási malacot? — mondom neki, de ő már hívja is a következő beteget. Engem meg csak anynyival bocsát el: — öreg ember vagyok én már, nem emlékszem ilyen régi dolgokra. Na, hát ez történt. Nekem meg itt ég a markomban ez a százas. Tegyen igazságot! ■k Bevallom, csúnyán viselkedtem. Gyuri bácsinak azt mondtam, hogy bizony neki van igaza. Később, a rendelőben pedig a doktor bácsinak bólogattam. De hát őszintén: ki tud itt igazságot tenni? — sárdi —