Magyar Ifjúság, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)

1960-12-10 / 50. szám

­ Egy héttel ezelőtt tartották küldöttértekezletüket a budapesti fiatalok. A képen a XXII. kerületiek egy csoportja Az Állami Pénzverő kiszistái ajándékokat készítenek a KISZ-kongresszus külföldi vendé­geinek. Valószínűleg kedves emlékként őrzi majd valaki ezt a szép szputnyikot is, amit Palugyai Judit és Szlávik János keze formál. M­EGKÖTNI A FUTÓHOMOKOT! Megkötni az Alföld futóho­mokját! Sok évtizedes, szinte évszázados terv. Persze sok megvalósult már belőle, de Bács-Kiskun megye szántó­­területéből még mindig 420 000 katasztrális hold a futóhomok. Gond ez, vitáztak erről a megyei­­küldöttek tanácsko­zásán is. Javaslatok születtek, vitában alakultak a vélemé­nyek, s íme, az eredmény: A megyei KISZ-bizottság védnökséget vállal a csőku­tas öntözési rendszer felett. Százával küldik majd a ter­melőszövetkezetek fiataljait a tanfolyamokra, ahol meg­tanulhatják, hogyan gazda­gíthatják termelőszövetke­zetüket a csőkutas öntözési módszer bevezetésével. Két nagy öntözőrendszer épül az ötéves terv során a me­gyében, a csornaifektői és a kiskunsági. Mindkettő felett védnökséget vállal a megyei KISZ-bizottság, és vasárna­ponként rendszeresen kere­sik majd fel fiatalok a nagy munkák színhelyét. Nem lá­togatóba, dolgozni jönnek. És még valamit: nemcsak a kutakkal, csatornákkal, de öt esztendő alatt nem keve­sebb, mint tízmillió facseme­te elültetésével kötik meg a a fiatalok az alföldi futóho­mokot. Ők azt mondják a haza­szeretetről nemcsak beszélni kell, de tenni azért, hogy szebb és gazdagabb legyen a haza. Ők, ennek a hazai föld­nek egy darabját teszik gaz­dagabbá, virágzóbbá két ke­zük munkájával. Virág Anna a csongrádi kül­döttek soraiban ül majd a kongresszuson. Kapunyitás Tolnában Tolnában valami útjában állt a KISZ növekedésének. Ezt az akadályt kereste meg és seperte félre a megyei küldöttértekezlet. Tegyük hozzá, legfőbb ideje volt. Ott, ahol a KISZ-tagság mellett öt-hatezer KISZ-en kívüli áll a társadalmi mun­kában építők közé, s ott, ahol az elmúlt évek során a megye ifjúsága nyolcmillió forintot érő megtakarítást és társadalmi munkát végzett, joggal teszik fel a kérdést: miért vagyunk csak ennyien? Mi az oka annak, hogy száz fiatalból csak tizenöt tagunk van? Hiszen a nyolcmillió forint nagy erőt mutat, már ez maga is állásfoglalás. Kétszáz összkomfortos csalá­di házat, vagy hat modern kultúrotthont lehetne ezzel az erővel felépíteni. Miért torpantunk hát meg? Erre adott választ a megyei titkár beszámolója, egyszerűen fel­sorolva a tényeket: „Az alapszervezeteknek csak egy kis része tartja min­dennapos feladatának a KISZ-t kereső fiatalok felvé­telét az ifjúsági szövetség so­raiba. Egyes szervezeteknél elzárkózás és félelem tapasz­talható a „népes” KISZ-től. A nagydorogi tsz KISZ-szer­­vezetében egyetlen tsz-ben dolgozó fiatal sincs, mert nem foglalkoznak velük. A bonyhádi gimnáziumban százötven jelentkező közül csak húszat vettek fel, mert szerintük csak ennyi volt alkalmas a KISZ-tagságra. A szekszárdi járásban egy év alatt a taglétszám 1500-ról 1329-re csökkent. A paksi járásban két fiatal január­ban adta be tagfelvételi ké­relmét és csak szeptemberben kapta meg a könyvét. Ezeket tárták a megyéből összejövő küldöttek elé, és egyhogyan úgy határoztak, hogy:­­ — A taglétszám növekedé­sét arányba kell hozni a KISZ-szervezetekben vég­zett munka eredményeivel. — A KISZ építésénél ta­pasztalható szektás nézeteket fel kell számolni. — A KISZ-be vágyó falusi fiatalokat, elsősorban a lá­nyokat be kell fogadni. Ha érvényt szereznek a ha­tározatoknak, akkor nem volt hiábavaló a tanácskozás Tolnában. Jórápó A közeljövőben egy-két hetes tá­borokban képezik ki a KISZ fa­lusi, általános és középiskolai sportvezetőit és aktíváit Békés megyében. Az elkövetkező évek­ben egész sor helyen építenek a fiatalok társadalmi munkában kispályákat és egyéb sportléte­sítményeket. Védnökséget vállalnak a Beled! Cementüzem rekonstrukciója fe­lett Győr megyében, segítséget nyújtanak a győri középblokk­­gyártó üzem fejlesztéséhez, és a lakásnehézségek megkönnyítése érdekében a nagyobb üzemekben megszervezik az ifjúsági lakás­építő szövetkezeteket. ★ Fejér megyében arra töreked­nek, hogy az ötéves terv során minden fiatal tanuljon. Azok a­ túlkoros fiatalok, akik még nem fejezték be az általános iskolát, 1963-ig esti tanfolyamon végez­ték el a nyolc osztályt. Az esti iskolákon kiszista tanulócsoportok felállítását tervezik. ★ Munkával készültek a KISZ kongresszusára a Hajdú megyei fiatalok. A debreceni Járműjaví­tóban vállalták az ifjúmunkások, hogy határidő előtt elkészítenek egy 326-os mozdonyt. A mozdony jóval határidő előtt el is készült, sőt már próbaútját is lefutotta. ★ A Heves megyei KISZ küldött­­értekezlet egyhangúlag elfogadta a javaslatot: az ötéves terv ideje alatt százmillió forintot takaríta­nak meg és másfélmillió óra tár­sadalmi munkát teljesítenek. ★ Védnökséget vállalt a Komárom megyei KISZ-bizottság az ötéves terv megyei lakásépítkezési prog­ramjának megvalósítása felett. El­sősorban a megyei építőipari vál­lalat középblokkos lakásépítkezé­seinél segédkeznek a kiszisták, a fiatalok. •­ Hatszázezer facsemetét készül­nek elültetni öt év alatt a Nóg­­rád megyei fiatalok. A küldött­­értekezlet megbízta a megyei bi­zottságot, hogy 1963-ig dolgozza ki a Középnógrádi Regionális Víz­mű feletti védnökség tervét. * A Pest megyei fiatalok nevé­ben a megyei küldöttértekezlet két és fél millió társadalmi mun­kaórát vállalt az ötéves fért­ ideje alatt, s úgy tervezik, a fiatalok takarékossági számláira is ötven­millió forintot írhatnak öt esz­tendő alatt.­ Az elmúlt évben Szabolcsban, a mezőgazdasági jellegű tovább­képző iskolákban 2350 fiatal vett részt, ezüstkalászos tanfolyamot hatszáz, a dolgozók esti közép­iskoláit pedig kétszázötven fia­tal végezte el. Jelenleg 14 000 fiatal tanul a KISZ-oktatásban és 3070, főleg falusi fiatal a József Attila olvasómozgalom kereté­ben növeli általános mi­yessé­­gét. Mind kedveltebb formája az önképzésnek a szellemi etima verseny, amelyet 91 KISZ-szerve­­zetben rendeztek meg az év fo­lyamán.­gy hét múlva munkához látnak a küldöttek. Egy hét múlva, december 16-án kezdetét veszi a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség I. Kong­resszusa. Hogy mit végez, mit jelent majd ez a kongresszus nem­csak szövetségünk történeté­ben, de az egész magyar if­jú­ságnak, azt teljes egészében csak a tanácskozás befejezése után mérhetjük majd le. Any­­nyi bizonyos: gazdag tanácskozás lesz. Alapszervezetek ezreiben, üzemi, egyetemi, városi, já­rási bizottságok százaiban tanácskoztak az elmúlt hónapok­ban kislistáink. A múlt hetekben Budapest és az ország ti­zenkilenc megyéjének küldöttei vitatták meg végzett munká­jukat, tárták elő terveiket, elgondolásaikat, javaslataikat. Aki részt vett néhány ilyen tanácskozáson, aki érezte ezeknek a légkörét, levegőjét, tudja, nem jönnek üres tarsollyal a me­gyék, a főváros küldöttei a kongresszusra. A mindennapok munkájával készültünk erre a kongresz­­szusra, a mindennapok munkáját igyekeztünk jobban vé­gezni. A Fejér megyei küldöttértekezleten a pusztaegresi ter­melőszövetkezet KISZ-titkára — mint legfontosabb dologról —, arról számolt be egyszerű szavakkal, hogyan harcoltak a kiszisták az újért. A szövetkezetben az idősebbek idegenked­tek a hibridkukoricától. A fiatalok azt mondták, nem vitat­koznak a szóban. Inkább cselekedetekben. A dűlőút egyik felén ott volt a régi fajta kukorica. A kiszisták kaptak egy táblát, a dűlőút másik oldalán. Amikor a hibridvetőmag har­minc mázsánál is többet hozott holdanként, akkor a mara­diak is elismerték, a fiatalok­nak volt igazuk. Budapesten a Ganz-MÁ­­VAG-ban most készülnek ösz­­szegezni a kongresszusi hónap termelési eredményeit, Sza­bolcsban a kiszisták vállaltak védnökséget a harmincmázsás kukorica-, a silótakarmány biztosítása­, a holdanként száz mázsás burgony­atermesztés felett. Az egyik értekezleten a fiatalok kultúrájáról, műveltségéről vitatkoztak, más­hol az úttörőmozgalomban vállalt kötelezettségekről, a har­madik helyen a vegyiparról. Kevés volt a szófecsérlés, annál több az okos, hasznos tanács, javaslat. A legjobb tanácsok, a leghasznosabb javaslatok eljut­nak egészen a kongresszusig, ifjúsági szövetségünk közös kin­cseivé válnak. Most, elöljáróban, hadd adjunk csak némi íze­lítőt abból, mit hoznak magukkal tarsolyukban a megyei, a budapesti küldöttek, miről s hogyan határoztak sok dologban a kongresszust megelőző gyűléseiken. Ott, ahol nemcsak meg­választották a küldötteket, de ezernyi tanáccsal, mondaniva­lóval, üzenettel is ellátták őket. N­ézzünk a tarsolyoknak — ha most még nem is a mé­lyére, de legalább a közepére —, s próbáljuk meg össze­állítani a képet, hogyan készült a kongresszusra if­júsági szövetségünk, hogyan képzeljük a további utat, a má­sodik ötéves terv gazdag, célhoz vezető, munkás útját. Gazdag tanácskozás Új lakások Baranyában Aki néhány évvel ezelőtt Pécsett járt és most újra arra vetődik — igaz, megismeri a székesegyházat, ráismer a régi Széchenyi térre, tán még az egyetem épületére is — de az egykori Sophianum új vá­rosnegyedeit járva, az lesz az érzése, új várost építettek a régi Pécs mellé. Nehéz lenne még lajstrom­ba sorolni is, milyen sokat, tettek már Pécsett a fiatalok, az ifjúsági szövetség az épít­kezések meggyorsításáért. Sok esztendővel ezelőtt talán itt volt az országban az első ifjúsági lakásépítkezés. És ma? Ma már nemcsak egy­két ház, néhány háztömb a a kiszisták személyes ügye. A megyei tanácskozás résztvevői úgy döntöttek: védnökséget vállalnak az if­júsági építkezések felett. Ta­karékosabban, jobban épít­keznek majd. Minden százöt­ven lakás után egy újabb la­kás felépítéséhez szükséges anyagot, munkát takarítanak meg. A rájuk bízott laká­sokat a tervezettnél egy hét­tel előbb adják át a lakók­nak. Feladatot kaptak a ta­nácskozáson az építőiparban dolgozó fiatal műszaki veze­tők is: dolgozzák ki a kézi­blokkos építés és gyártás gaz­daságos technológiáját és al­kalmazzák azt a családi há­zak építkezéseinél. Akit néhány esztendős szü­net után majd Pécsre, Bara­nya megyébe visz az útja, új városrészekkel találkozik is­mét. Híre lesz akkor bizonyá­ra annak is: ez a fiatalok, kiszisták munkája. Tizennyolc fiatalból alakult a Farkas János mérnök vezette gépesítési automatizálási csoport a Csepel Vas- és Fémmű­vekben. Feladatuk: ahol lehet, a nehéz fizikai munkát gépe­sítéssel helyettesítsék. A képen Takács László és Mihajlovics László villanyszerelők Farkas László mérnökkel a hűtőpad automatikáját szerelik Hogy a Sajó újra ki ne öntsön Három egyszerű adat, de érdemes elolvasni: 1958 — 166 555 társadalmi munkaóra 1959 200 000 1960 (kilenc hónap alatt) 266 142 Ennyi társadalmi munkát végeztek Borsod megye fia­taljai az elmúlt esztendők­ben. Azt pedig a küldöttérte­kezleten hallottuk, hogy ezentúl minden esztendőben nem kevesebb, mint évi 600 000 társadalmi munkaórát vállalnak, vagyis öt esztendő alatt három milliót. S, hogy mit hoz ez a megyének? Ebben az esztendőben kiöntött a Sajó, a Hernád, a Boldva — 30 millió kárt okozva népgazdaságunknak. Az árvízveszélyes területen nemcsak termőföldek kerül­tek víz alá, de több ipari üzemet is veszélyeztetett az ár. A KISZ éppen ezért, most feladatot kapott a me­gyei pártbizottságtól: vegye­nek részt a fiatalok a Sajo, a Hernád a Boldva szabá­lyozásánál. Folytassák tovább a bodrogzugi belvízcsatorna építését. Eddig 8000 hold vált ezzel termékennyé, dup­lázzák meg a fiatalok ezt a számot. És mennyi még a terv, a lehetőség! Legyen a kiszisták ügye, hogy a következő esz­tendőkben minden borsodi faluban kigyúljon a fény. Miskolcon a Szinva szabályo­zása, a város szépítése, par­kosítása ad feladatot, nyáron az önkéntes építőtáborok vár­ják a megye ifjúságát. Ezer­nyi a tennivaló, nagyszerűek a tervek és Borsodban úgy mondják, ők túl is szokták teljesíteni a terveiket. 15 km hosszú csatorna Ruhagyár Szentesen 220 hold új gyümölcsös Kommentár nem szükséges a Csongrád megyei küldött­­értekezlet határozatának ehhez a terjedelmében rövid, jelen­tőségben annál nagyobb részéhez. Idézzük: „A megyében a következő nagyobb jelentőségű munkák felett vállalunk védnökséget: Szegeden. Védnökséget vállalunk a 15 kilométer hosszú belvízlevezető csatorna megépítése felett. Egy, vagy több la­kóháztömb felépítéséhez a szükséges segédmunkákat társa­dalmi munkában elvégezzük. Hódmezővásárhelyen: Megépítjük a főutca csatorna­­hálózatát. Szentesen: A ruhagyár felépítése, a szakmunkások ki­képzése és a gyár termelése felett vállalunk védnökséget. Makó: A város csatornázását vállaljuk. Makói járásban: Védnökség a törpe-vízművek építése fe­lett. Szegedi járásban: 180 kh szőlő, 220 kh gyümölcsös telepí­tése felett vállalunk védnökséget. Az ifjúsági szövetség véd­nökséget vállalt a vegyipar felett. Persze az országos védnökség csak úgy valósul­hat meg, csak úgy szülhet eredményeket, ha mindenki a maga területén gondolkodik róla, hogyan válthatná „apró­pénzre” a nagy vállalást. S ez az „aprópénz" gyakran milliókat hoz a konyhára. Az ország legnagyobb vegy­ipari beruházásai közé tarto­zik a Szolnoki Vegyiművek építkezése. A küldöttek bizo­nyára elmondják majd a kongresszuson is, milyen el­képzelésekkel akarják segíte­ni a vegyiművek felépítését, de néhány dolgot már most elárulunk terveikből. A megyei küldöttértekezlet megbízta a megyebizottságot, szervezzen szakemberekből és ifjúsági vezetőkből ope­ratív bizottságot Ennek feladata lesz: ellenőrizni és segíteni a vegyiművek épí­tésénél a határidők betartását, mozgósítani a kooperáló vál­lalatok KISZ-szervezeteit a szállítási határidők betartá­sára, illetve megrövidítésére, segíteni az új szakmunkás­gárda kiképzését. Vállalták azt is, hogy moz­gósítják a megyei építőipari vállalat KISZ-szervezetét, hogy a vegyiművek építésé­nél a KISZ-munka megjaví­tásával, a fiatalok verseny­lendületének fokozásával harcolnak az építkezési idő megrövidítéséért. Tanácskoztak a vegyipar dolgáról a Veszprém megyei küldöttek is. Határozatuk­ban megfogalmazták a tenni­valókat is. A megye vegy­ipari üzemei dolgozzanak ki közös tervet a Nehéz vegy­ipari Egyetemmel és a kuta­tóintézettel. A megyebizott­ság dolgozza ki a peremarto­­ni rekonstrukció és üzembő­vítés munkálatainak terveit, pontosabban azt, hogyan se­gíthet a KISZ e tervek vég­rehajtásában. Ha kell, szer­vezzen Peremartonban ön­kéntes ifjúsági építőtábort. Nem feledkeznek meg a vegyipari védnökségről az or­szág szívében sem. A buda­pesti küldöttértekezlet így határozott: „A Budapesten levő vegy­ipari üzemek KISZ-szerveze­­tei, különösen a gyógyszer­­ipari üzemek — a Chinoin, a Kőbányai Gyógyszer és az Egyesült Gyógyszergyár — KISZ-szervezetei vállaljanak helyi védnökséget üzemük részleges, vagy teljes rekon­strukciójának határidő előtti végrehajtása felett. Szervezeteink a Budapest területén elhelyezkedő vegy­ipari üzemek nagyméretű re­konstrukciójának segítése mellett támogassák hazánk legkülönbözőbb vegyipari létesítményeinek rekon­­srukcióját, építését, e vegy­ipari létesítményekhez tör­ténő pontos szállításaikkal. A Vegyiműveket Tervező Vállalat, a MÉLYÉPTERV, az UVATERV, az IPAR­TERV, az ALUTERV, a KGMTI, az ERŐTERV terve­zőintézetek, illetve vállala­tok fiatal mérnökei, techni­kusai, szerkesztői a vegyipari létesítmények tervezését, szá­mítási munkálatait nagy gon­dossággal és körültekintés­sel határidőre végezzék el”.­ ­ Aprópénz és milliók C­sak feladatok? Feladatok! Feladatok! Feladatok! Ezt hallhatták a kongresszusra készülő kiszesek az utób­bi hetek taggyűlésein és küldöttértekezletein. Sok helyen el is szürkült a jövőt kutató nagy tervek között az ifjúsági szö­vetségnek az a vonása, hogy törődik az egyes ember gondjá­val, bajával. Pedig ez is eredményeink egyike és nem is a legjelentéktelenebbek közül való. A somogyiak nem is feledkeztek meg róla. Hiába minden erőfeszítésünk — mondták Somogyban —, nem tudjuk odahaza tartani a fiatalokat, ha nem kapnak rendszeresen munkaegység-előleget. Elhangzott az is, hogy a falusi lányok számára sportolási lehetőséget kell teremteni. Mert nem restellik már faluhelyen sem a röplabdázást, a ping-pongozás pedig egyenesen a kedvelt szórakozások egyike. A művelődési házak vezetőinek kereken megmondták, végezzék körültekintőbben az ifjúság kulturális nevelését és mindenekelőtt adjanak helyet a kiszeseknek a kultúrházak­­ban. Közeledik a tél, a legjobb alkalom a falusi fiatalok szak­mai továbbképzésére. Teremtsék meg ennek lehetőségeit az állami gazdaságokban és a tsz-ekben is. Azután újra a lányokra terelődött a szó. A KISZ terem­tette közösségekben ott-tartani őket, csak érdeklődésüknek megfelelő dolgokkal lehet. Alakítsunk hát főző-sütő, kézi­munka, szabás-varrás, csipkeverő szakköröket. Sok probléma került még elő a kaposvári küldöttértekez­leten, mert a küldöttek nem felejtették el: nemcsak felada­tokat, hanem segítséget is vár a KISZ-től a Somogy megyei fiatalság, ők nem akartak ezzel sem adósak maradni. A JÖVŐ HÉTEN LAPUNK KONGRESSZUSI SZÁMA 12 OLDALON JELENIK MEG I­ SZI. KONGRESSZUS 1960.XII.16 VASI TÁJAKON Fiatalosan a fantáziát magával ragadón hangzott a szó a Vas megyeiek kül­döttértekezletén. Egyszerű fiatalok ültek együtt, pa­rasztok, munkások és diá­kok, akik az elmúlt évek alatt megtanultak nagyra­­törő, szép tervek megvaló­sításán dolgozni és minde­nekelőtt megtanultak túl­látni saját, szűk portájuk határán. De adjuk át a szót ne­kik: „A Vasi tájak szépítésé­re másfélmillió óra társa­dalmi munkát fordítunk. Lecsapoljuk a Vasvár környéki mocsarat. Szombathelyen városi csónakázó tavat és vidám­parkot építünk. Hasznosítjuk a Csörnöc mentét. Kultúrh­ázakat emelünk a falvakban. Velemen egy állandó jellegű ifjúsági táborhe­lyet hozunk létre. Megváltoztatjuk a köz­ségek képét, hogy parkok, terek díszítsék az emberek lakóhelyét.” Sorolhatnánk még to­vább, hogy mi mindent terveznek a vasiak, de ta­lán ennyi is megmutatja, hogy Vas megyében mire képes az ember, még akkor is, ha nagyon fiatal. 3 HÍR Oláh Béla záhonyi vasutas fiatal brigádja 142 százalékra, Bekker József brigádja 130 százalékra teljesíti éves ter­vét a KISZ-kongresszus tisz­teletére. A záhonyi vasút­üzemnél 34 ifjúsági brigád alakult, s közülük eddig négy brigád nyerte el a „szocialis­ta” címet.★ Az ifjúmunkások szakmai továbbképzésére nagy gondot fordít a Zala megyei KISZ- bizottság. Küldöttértekezletü­kön úgy határoztak, hogy to­vább szélesítik a „Szakma If­jú Mestere” mozgalmat s el­érik, hogy a II. 5 éves terv végére a fiatal szakmunkások fele elnyerje valamelyik foko­zatot.* Kongresszusi műszakot tar­tanak november 1-től decem­ber 16-ig a Zalaegerszegi Ru­hagyár fiataljai. Vállalták, hogy kiváló minőségű munkát végeznek, s ezzel a gyárnak harmincezer forintot takaríta­nak meg. A Hildpusztai Állami Gazdaságban van az ország egyik leg­nagyobb komlótelepe, ahol igen sok fiatal lány dolgozik , s mint a vezetők mondják, igen szorgalmasan és figyelemmel végzik munkájukat

Next