Magyar Ifjúság, 1960. július-december (4. évfolyam, 27-53. szám)
1960-12-10 / 50. szám
Egy héttel ezelőtt tartották küldöttértekezletüket a budapesti fiatalok. A képen a XXII. kerületiek egy csoportja Az Állami Pénzverő kiszistái ajándékokat készítenek a KISZ-kongresszus külföldi vendégeinek. Valószínűleg kedves emlékként őrzi majd valaki ezt a szép szputnyikot is, amit Palugyai Judit és Szlávik János keze formál. MEGKÖTNI A FUTÓHOMOKOT! Megkötni az Alföld futóhomokját! Sok évtizedes, szinte évszázados terv. Persze sok megvalósult már belőle, de Bács-Kiskun megye szántóterületéből még mindig 420 000 katasztrális hold a futóhomok. Gond ez, vitáztak erről a megyeiküldöttek tanácskozásán is. Javaslatok születtek, vitában alakultak a vélemények, s íme, az eredmény: A megyei KISZ-bizottság védnökséget vállal a csőkutas öntözési rendszer felett. Százával küldik majd a termelőszövetkezetek fiataljait a tanfolyamokra, ahol megtanulhatják, hogyan gazdagíthatják termelőszövetkezetüket a csőkutas öntözési módszer bevezetésével. Két nagy öntözőrendszer épül az ötéves terv során a megyében, a csornaifektői és a kiskunsági. Mindkettő felett védnökséget vállal a megyei KISZ-bizottság, és vasárnaponként rendszeresen keresik majd fel fiatalok a nagy munkák színhelyét. Nem látogatóba, dolgozni jönnek. És még valamit: nemcsak a kutakkal, csatornákkal, de öt esztendő alatt nem kevesebb, mint tízmillió facsemete elültetésével kötik meg a a fiatalok az alföldi futóhomokot. Ők azt mondják a hazaszeretetről nemcsak beszélni kell, de tenni azért, hogy szebb és gazdagabb legyen a haza. Ők, ennek a hazai földnek egy darabját teszik gazdagabbá, virágzóbbá két kezük munkájával. Virág Anna a csongrádi küldöttek soraiban ül majd a kongresszuson. Kapunyitás Tolnában Tolnában valami útjában állt a KISZ növekedésének. Ezt az akadályt kereste meg és seperte félre a megyei küldöttértekezlet. Tegyük hozzá, legfőbb ideje volt. Ott, ahol a KISZ-tagság mellett öt-hatezer KISZ-en kívüli áll a társadalmi munkában építők közé, s ott, ahol az elmúlt évek során a megye ifjúsága nyolcmillió forintot érő megtakarítást és társadalmi munkát végzett, joggal teszik fel a kérdést: miért vagyunk csak ennyien? Mi az oka annak, hogy száz fiatalból csak tizenöt tagunk van? Hiszen a nyolcmillió forint nagy erőt mutat, már ez maga is állásfoglalás. Kétszáz összkomfortos családi házat, vagy hat modern kultúrotthont lehetne ezzel az erővel felépíteni. Miért torpantunk hát meg? Erre adott választ a megyei titkár beszámolója, egyszerűen felsorolva a tényeket: „Az alapszervezeteknek csak egy kis része tartja mindennapos feladatának a KISZ-t kereső fiatalok felvételét az ifjúsági szövetség soraiba. Egyes szervezeteknél elzárkózás és félelem tapasztalható a „népes” KISZ-től. A nagydorogi tsz KISZ-szervezetében egyetlen tsz-ben dolgozó fiatal sincs, mert nem foglalkoznak velük. A bonyhádi gimnáziumban százötven jelentkező közül csak húszat vettek fel, mert szerintük csak ennyi volt alkalmas a KISZ-tagságra. A szekszárdi járásban egy év alatt a taglétszám 1500-ról 1329-re csökkent. A paksi járásban két fiatal januárban adta be tagfelvételi kérelmét és csak szeptemberben kapta meg a könyvét. Ezeket tárták a megyéből összejövő küldöttek elé, és egyhogyan úgy határoztak, hogy: — A taglétszám növekedését arányba kell hozni a KISZ-szervezetekben végzett munka eredményeivel. — A KISZ építésénél tapasztalható szektás nézeteket fel kell számolni. — A KISZ-be vágyó falusi fiatalokat, elsősorban a lányokat be kell fogadni. Ha érvényt szereznek a határozatoknak, akkor nem volt hiábavaló a tanácskozás Tolnában. Jórápó A közeljövőben egy-két hetes táborokban képezik ki a KISZ falusi, általános és középiskolai sportvezetőit és aktíváit Békés megyében. Az elkövetkező években egész sor helyen építenek a fiatalok társadalmi munkában kispályákat és egyéb sportlétesítményeket. Védnökséget vállalnak a Beled! Cementüzem rekonstrukciója felett Győr megyében, segítséget nyújtanak a győri középblokkgyártó üzem fejlesztéséhez, és a lakásnehézségek megkönnyítése érdekében a nagyobb üzemekben megszervezik az ifjúsági lakásépítő szövetkezeteket. ★ Fejér megyében arra törekednek, hogy az ötéves terv során minden fiatal tanuljon. Azok a túlkoros fiatalok, akik még nem fejezték be az általános iskolát, 1963-ig esti tanfolyamon végezték el a nyolc osztályt. Az esti iskolákon kiszista tanulócsoportok felállítását tervezik. ★ Munkával készültek a KISZ kongresszusára a Hajdú megyei fiatalok. A debreceni Járműjavítóban vállalták az ifjúmunkások, hogy határidő előtt elkészítenek egy 326-os mozdonyt. A mozdony jóval határidő előtt el is készült, sőt már próbaútját is lefutotta. ★ A Heves megyei KISZ küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta a javaslatot: az ötéves terv ideje alatt százmillió forintot takarítanak meg és másfélmillió óra társadalmi munkát teljesítenek. ★ Védnökséget vállalt a Komárom megyei KISZ-bizottság az ötéves terv megyei lakásépítkezési programjának megvalósítása felett. Elsősorban a megyei építőipari vállalat középblokkos lakásépítkezéseinél segédkeznek a kiszisták, a fiatalok. • Hatszázezer facsemetét készülnek elültetni öt év alatt a Nógrád megyei fiatalok. A küldöttértekezlet megbízta a megyei bizottságot, hogy 1963-ig dolgozza ki a Középnógrádi Regionális Vízmű feletti védnökség tervét. * A Pest megyei fiatalok nevében a megyei küldöttértekezlet két és fél millió társadalmi munkaórát vállalt az ötéves fért ideje alatt, s úgy tervezik, a fiatalok takarékossági számláira is ötvenmillió forintot írhatnak öt esztendő alatt. Az elmúlt évben Szabolcsban, a mezőgazdasági jellegű továbbképző iskolákban 2350 fiatal vett részt, ezüstkalászos tanfolyamot hatszáz, a dolgozók esti középiskoláit pedig kétszázötven fiatal végezte el. Jelenleg 14 000 fiatal tanul a KISZ-oktatásban és 3070, főleg falusi fiatal a József Attila olvasómozgalom keretében növeli általános miyességét. Mind kedveltebb formája az önképzésnek a szellemi etima verseny, amelyet 91 KISZ-szervezetben rendeztek meg az év folyamán.gy hét múlva munkához látnak a küldöttek. Egy hét múlva, december 16-án kezdetét veszi a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség I. Kongresszusa. Hogy mit végez, mit jelent majd ez a kongresszus nemcsak szövetségünk történetében, de az egész magyar ifjúságnak, azt teljes egészében csak a tanácskozás befejezése után mérhetjük majd le. Anynyi bizonyos: gazdag tanácskozás lesz. Alapszervezetek ezreiben, üzemi, egyetemi, városi, járási bizottságok százaiban tanácskoztak az elmúlt hónapokban kislistáink. A múlt hetekben Budapest és az ország tizenkilenc megyéjének küldöttei vitatták meg végzett munkájukat, tárták elő terveiket, elgondolásaikat, javaslataikat. Aki részt vett néhány ilyen tanácskozáson, aki érezte ezeknek a légkörét, levegőjét, tudja, nem jönnek üres tarsollyal a megyék, a főváros küldöttei a kongresszusra. A mindennapok munkájával készültünk erre a kongreszszusra, a mindennapok munkáját igyekeztünk jobban végezni. A Fejér megyei küldöttértekezleten a pusztaegresi termelőszövetkezet KISZ-titkára — mint legfontosabb dologról —, arról számolt be egyszerű szavakkal, hogyan harcoltak a kiszisták az újért. A szövetkezetben az idősebbek idegenkedtek a hibridkukoricától. A fiatalok azt mondták, nem vitatkoznak a szóban. Inkább cselekedetekben. A dűlőút egyik felén ott volt a régi fajta kukorica. A kiszisták kaptak egy táblát, a dűlőút másik oldalán. Amikor a hibridvetőmag harminc mázsánál is többet hozott holdanként, akkor a maradiak is elismerték, a fiataloknak volt igazuk. Budapesten a Ganz-MÁVAG-ban most készülnek öszszegezni a kongresszusi hónap termelési eredményeit, Szabolcsban a kiszisták vállaltak védnökséget a harmincmázsás kukorica-, a silótakarmány biztosítása, a holdanként száz mázsás burgonyatermesztés felett. Az egyik értekezleten a fiatalok kultúrájáról, műveltségéről vitatkoztak, máshol az úttörőmozgalomban vállalt kötelezettségekről, a harmadik helyen a vegyiparról. Kevés volt a szófecsérlés, annál több az okos, hasznos tanács, javaslat. A legjobb tanácsok, a leghasznosabb javaslatok eljutnak egészen a kongresszusig, ifjúsági szövetségünk közös kincseivé válnak. Most, elöljáróban, hadd adjunk csak némi ízelítőt abból, mit hoznak magukkal tarsolyukban a megyei, a budapesti küldöttek, miről s hogyan határoztak sok dologban a kongresszust megelőző gyűléseiken. Ott, ahol nemcsak megválasztották a küldötteket, de ezernyi tanáccsal, mondanivalóval, üzenettel is ellátták őket. Nézzünk a tarsolyoknak — ha most még nem is a mélyére, de legalább a közepére —, s próbáljuk meg összeállítani a képet, hogyan készült a kongresszusra ifjúsági szövetségünk, hogyan képzeljük a további utat, a második ötéves terv gazdag, célhoz vezető, munkás útját. Gazdag tanácskozás Új lakások Baranyában Aki néhány évvel ezelőtt Pécsett járt és most újra arra vetődik — igaz, megismeri a székesegyházat, ráismer a régi Széchenyi térre, tán még az egyetem épületére is — de az egykori Sophianum új városnegyedeit járva, az lesz az érzése, új várost építettek a régi Pécs mellé. Nehéz lenne még lajstromba sorolni is, milyen sokat, tettek már Pécsett a fiatalok, az ifjúsági szövetség az építkezések meggyorsításáért. Sok esztendővel ezelőtt talán itt volt az országban az első ifjúsági lakásépítkezés. És ma? Ma már nemcsak egykét ház, néhány háztömb a a kiszisták személyes ügye. A megyei tanácskozás résztvevői úgy döntöttek: védnökséget vállalnak az ifjúsági építkezések felett. Takarékosabban, jobban építkeznek majd. Minden százötven lakás után egy újabb lakás felépítéséhez szükséges anyagot, munkát takarítanak meg. A rájuk bízott lakásokat a tervezettnél egy héttel előbb adják át a lakóknak. Feladatot kaptak a tanácskozáson az építőiparban dolgozó fiatal műszaki vezetők is: dolgozzák ki a kéziblokkos építés és gyártás gazdaságos technológiáját és alkalmazzák azt a családi házak építkezéseinél. Akit néhány esztendős szünet után majd Pécsre, Baranya megyébe visz az útja, új városrészekkel találkozik ismét. Híre lesz akkor bizonyára annak is: ez a fiatalok, kiszisták munkája. Tizennyolc fiatalból alakult a Farkas János mérnök vezette gépesítési automatizálási csoport a Csepel Vas- és Fémművekben. Feladatuk: ahol lehet, a nehéz fizikai munkát gépesítéssel helyettesítsék. A képen Takács László és Mihajlovics László villanyszerelők Farkas László mérnökkel a hűtőpad automatikáját szerelik Hogy a Sajó újra ki ne öntsön Három egyszerű adat, de érdemes elolvasni: 1958 — 166 555 társadalmi munkaóra 1959 200 000 1960 (kilenc hónap alatt) 266 142 Ennyi társadalmi munkát végeztek Borsod megye fiataljai az elmúlt esztendőkben. Azt pedig a küldöttértekezleten hallottuk, hogy ezentúl minden esztendőben nem kevesebb, mint évi 600 000 társadalmi munkaórát vállalnak, vagyis öt esztendő alatt három milliót. S, hogy mit hoz ez a megyének? Ebben az esztendőben kiöntött a Sajó, a Hernád, a Boldva — 30 millió kárt okozva népgazdaságunknak. Az árvízveszélyes területen nemcsak termőföldek kerültek víz alá, de több ipari üzemet is veszélyeztetett az ár. A KISZ éppen ezért, most feladatot kapott a megyei pártbizottságtól: vegyenek részt a fiatalok a Sajo, a Hernád a Boldva szabályozásánál. Folytassák tovább a bodrogzugi belvízcsatorna építését. Eddig 8000 hold vált ezzel termékennyé, duplázzák meg a fiatalok ezt a számot. És mennyi még a terv, a lehetőség! Legyen a kiszisták ügye, hogy a következő esztendőkben minden borsodi faluban kigyúljon a fény. Miskolcon a Szinva szabályozása, a város szépítése, parkosítása ad feladatot, nyáron az önkéntes építőtáborok várják a megye ifjúságát. Ezernyi a tennivaló, nagyszerűek a tervek és Borsodban úgy mondják, ők túl is szokták teljesíteni a terveiket. 15 km hosszú csatorna Ruhagyár Szentesen 220 hold új gyümölcsös Kommentár nem szükséges a Csongrád megyei küldöttértekezlet határozatának ehhez a terjedelmében rövid, jelentőségben annál nagyobb részéhez. Idézzük: „A megyében a következő nagyobb jelentőségű munkák felett vállalunk védnökséget: Szegeden. Védnökséget vállalunk a 15 kilométer hosszú belvízlevezető csatorna megépítése felett. Egy, vagy több lakóháztömb felépítéséhez a szükséges segédmunkákat társadalmi munkában elvégezzük. Hódmezővásárhelyen: Megépítjük a főutca csatornahálózatát. Szentesen: A ruhagyár felépítése, a szakmunkások kiképzése és a gyár termelése felett vállalunk védnökséget. Makó: A város csatornázását vállaljuk. Makói járásban: Védnökség a törpe-vízművek építése felett. Szegedi járásban: 180 kh szőlő, 220 kh gyümölcsös telepítése felett vállalunk védnökséget. Az ifjúsági szövetség védnökséget vállalt a vegyipar felett. Persze az országos védnökség csak úgy valósulhat meg, csak úgy szülhet eredményeket, ha mindenki a maga területén gondolkodik róla, hogyan válthatná „aprópénzre” a nagy vállalást. S ez az „aprópénz" gyakran milliókat hoz a konyhára. Az ország legnagyobb vegyipari beruházásai közé tartozik a Szolnoki Vegyiművek építkezése. A küldöttek bizonyára elmondják majd a kongresszuson is, milyen elképzelésekkel akarják segíteni a vegyiművek felépítését, de néhány dolgot már most elárulunk terveikből. A megyei küldöttértekezlet megbízta a megyebizottságot, szervezzen szakemberekből és ifjúsági vezetőkből operatív bizottságot Ennek feladata lesz: ellenőrizni és segíteni a vegyiművek építésénél a határidők betartását, mozgósítani a kooperáló vállalatok KISZ-szervezeteit a szállítási határidők betartására, illetve megrövidítésére, segíteni az új szakmunkásgárda kiképzését. Vállalták azt is, hogy mozgósítják a megyei építőipari vállalat KISZ-szervezetét, hogy a vegyiművek építésénél a KISZ-munka megjavításával, a fiatalok versenylendületének fokozásával harcolnak az építkezési idő megrövidítéséért. Tanácskoztak a vegyipar dolgáról a Veszprém megyei küldöttek is. Határozatukban megfogalmazták a tennivalókat is. A megye vegyipari üzemei dolgozzanak ki közös tervet a Nehéz vegyipari Egyetemmel és a kutatóintézettel. A megyebizottság dolgozza ki a peremartoni rekonstrukció és üzembővítés munkálatainak terveit, pontosabban azt, hogyan segíthet a KISZ e tervek végrehajtásában. Ha kell, szervezzen Peremartonban önkéntes ifjúsági építőtábort. Nem feledkeznek meg a vegyipari védnökségről az ország szívében sem. A budapesti küldöttértekezlet így határozott: „A Budapesten levő vegyipari üzemek KISZ-szervezetei, különösen a gyógyszeripari üzemek — a Chinoin, a Kőbányai Gyógyszer és az Egyesült Gyógyszergyár — KISZ-szervezetei vállaljanak helyi védnökséget üzemük részleges, vagy teljes rekonstrukciójának határidő előtti végrehajtása felett. Szervezeteink a Budapest területén elhelyezkedő vegyipari üzemek nagyméretű rekonstrukciójának segítése mellett támogassák hazánk legkülönbözőbb vegyipari létesítményeinek rekonsrukcióját, építését, e vegyipari létesítményekhez történő pontos szállításaikkal. A Vegyiműveket Tervező Vállalat, a MÉLYÉPTERV, az UVATERV, az IPARTERV, az ALUTERV, a KGMTI, az ERŐTERV tervezőintézetek, illetve vállalatok fiatal mérnökei, technikusai, szerkesztői a vegyipari létesítmények tervezését, számítási munkálatait nagy gondossággal és körültekintéssel határidőre végezzék el”. Aprópénz és milliók Csak feladatok? Feladatok! Feladatok! Feladatok! Ezt hallhatták a kongresszusra készülő kiszesek az utóbbi hetek taggyűlésein és küldöttértekezletein. Sok helyen el is szürkült a jövőt kutató nagy tervek között az ifjúsági szövetségnek az a vonása, hogy törődik az egyes ember gondjával, bajával. Pedig ez is eredményeink egyike és nem is a legjelentéktelenebbek közül való. A somogyiak nem is feledkeztek meg róla. Hiába minden erőfeszítésünk — mondták Somogyban —, nem tudjuk odahaza tartani a fiatalokat, ha nem kapnak rendszeresen munkaegység-előleget. Elhangzott az is, hogy a falusi lányok számára sportolási lehetőséget kell teremteni. Mert nem restellik már faluhelyen sem a röplabdázást, a ping-pongozás pedig egyenesen a kedvelt szórakozások egyike. A művelődési házak vezetőinek kereken megmondták, végezzék körültekintőbben az ifjúság kulturális nevelését és mindenekelőtt adjanak helyet a kiszeseknek a kultúrházakban. Közeledik a tél, a legjobb alkalom a falusi fiatalok szakmai továbbképzésére. Teremtsék meg ennek lehetőségeit az állami gazdaságokban és a tsz-ekben is. Azután újra a lányokra terelődött a szó. A KISZ teremtette közösségekben ott-tartani őket, csak érdeklődésüknek megfelelő dolgokkal lehet. Alakítsunk hát főző-sütő, kézimunka, szabás-varrás, csipkeverő szakköröket. Sok probléma került még elő a kaposvári küldöttértekezleten, mert a küldöttek nem felejtették el: nemcsak feladatokat, hanem segítséget is vár a KISZ-től a Somogy megyei fiatalság, ők nem akartak ezzel sem adósak maradni. A JÖVŐ HÉTEN LAPUNK KONGRESSZUSI SZÁMA 12 OLDALON JELENIK MEG I SZI. KONGRESSZUS 1960.XII.16 VASI TÁJAKON Fiatalosan a fantáziát magával ragadón hangzott a szó a Vas megyeiek küldöttértekezletén. Egyszerű fiatalok ültek együtt, parasztok, munkások és diákok, akik az elmúlt évek alatt megtanultak nagyratörő, szép tervek megvalósításán dolgozni és mindenekelőtt megtanultak túllátni saját, szűk portájuk határán. De adjuk át a szót nekik: „A Vasi tájak szépítésére másfélmillió óra társadalmi munkát fordítunk. Lecsapoljuk a Vasvár környéki mocsarat. Szombathelyen városi csónakázó tavat és vidámparkot építünk. Hasznosítjuk a Csörnöc mentét. Kultúrházakat emelünk a falvakban. Velemen egy állandó jellegű ifjúsági táborhelyet hozunk létre. Megváltoztatjuk a községek képét, hogy parkok, terek díszítsék az emberek lakóhelyét.” Sorolhatnánk még tovább, hogy mi mindent terveznek a vasiak, de talán ennyi is megmutatja, hogy Vas megyében mire képes az ember, még akkor is, ha nagyon fiatal. 3 HÍR Oláh Béla záhonyi vasutas fiatal brigádja 142 százalékra, Bekker József brigádja 130 százalékra teljesíti éves tervét a KISZ-kongresszus tiszteletére. A záhonyi vasútüzemnél 34 ifjúsági brigád alakult, s közülük eddig négy brigád nyerte el a „szocialista” címet.★ Az ifjúmunkások szakmai továbbképzésére nagy gondot fordít a Zala megyei KISZ- bizottság. Küldöttértekezletükön úgy határoztak, hogy tovább szélesítik a „Szakma Ifjú Mestere” mozgalmat s elérik, hogy a II. 5 éves terv végére a fiatal szakmunkások fele elnyerje valamelyik fokozatot.* Kongresszusi műszakot tartanak november 1-től december 16-ig a Zalaegerszegi Ruhagyár fiataljai. Vállalták, hogy kiváló minőségű munkát végeznek, s ezzel a gyárnak harmincezer forintot takarítanak meg. A Hildpusztai Állami Gazdaságban van az ország egyik legnagyobb komlótelepe, ahol igen sok fiatal lány dolgozik , s mint a vezetők mondják, igen szorgalmasan és figyelemmel végzik munkájukat