Magyar Ifjúság, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)
1961-02-25 / 8. szám
BESZÉLJÜNK A VEGYIPARRÓL A második ötéves tervünkben, mintegy tíz kilométernyire Tiszapalkonyától, elkészül a Tiszavidéki Vegyi Kombinát, a TVK. Többek között évenként százezer tonna ammóniának megfelelő nitrogénműtrágya készül majd itt 1995-től kezdődésig. Addig felépül az új város 1500 lakása is. Az építkezés gyorsan halad. Többemeletes lakóházakon kívül már elkészült a bölcsöde és az iskola, kész már az orvosi rendelő, a szálloda, az étterem, a vendéglő, a presszó, a mozi, a klub, működik már az üzlethálózat. Egy esztendő múlva már megkezdi működését a TVK-nak, a maketten bemutatott központi részlege. Baloldalt az igazgatósági épület ötemeletes tömbje, nak, a fenti maketten bemutatott központi részlege. Baloldala az igazgatósági épület ötemeletes tömbje felől az út mentén az üzemi orvosi rendelő szobáinak ablakai látszanak. E két épület között a konyha és az üzemi étterem nyer elhelyezést. Jobb oldalon a korszerűen felszerelt központi laboratórium kétemeletes épülete emelkedik. Nemcsak a nitrogénműtrágya valamennyi vizsgálatát, hanem a fejlesztéssel kapcsolatos tudományos kísérleteket is itt végzik majd el. A csatlakozó egyemeletes épületszárnyba a műszerjavítók műhelyei kerülnek. A TVK hazánk egyik legmodernebben műszerezett, automatikus nagyüzeme lesz, amelynek karbantartására magasképzettségű műszaki garda szükséges. A Rózsadombon épül a tudomány új fellegvára A KÖZPONTI KÉMIAI KUTATÓINTÉZET A vegyipar alapvető jelentőségű egész népgazdaságunk műszaki fejlesztésében, ezért az MSZMP Központi Bizottságának határozata megszabta, hogy a második ötéves terv sikeres teljesítéséhez az ipar általános fejlődését jelentős mértékben kell fejleszteni. Ehhez az is szükséges, hogy szélesebb alapokra fektessék a vegyipari kutatást. Jelenleg is működik Budapesten Központi Kémiai Kutató Intézet, mely „társbérletben” szűk helyen dolgozik és a fokozott igényeknek megfelelően képtelen ellátni nagyszabású feladatát. Olyan kutatóintézet vált szükségessé, mely az általános elvi kutatásokkal is sokkal rendszeresebben foglalkozik. Az intézet a kémiai tudományok keretében, elsősorban a fizikokémia és az atomkémia területén végez majd összpontosított tudományos munkát, és neveli az új kutatógárdát. Az intézet magkémiai osztálya is felkészült már az új, a szélesebb körű program megvalósítására. Lehetne sorolni a többi nagy perspektívájú osztályt, a fozikokémikusokat például, akik a kémiai reakciók mechanizmusával és a műanyagkémia alapkérdéseivel és anyagszerkezeti vizsgálataival foglalkoznak majd az eddiginél alaposabban. Az intézetben helyezik el többek között a Szovjetunió Tudomány Akadémiájától kapott nagyértékű infravörös spektrométert, valamint az intézet munkatársai által tervezett és kivitelezett újszerű elektroepin rezonanciamérő berendezést. A Központi Kémiai Kutató Intézet építkezése két hektár területen ütemesen folyik. Ezt megelőzően nagy gondot okozott a megfelelő helyszín kiválasztása, mert elsőrendű követelmény volt, hogy talajvízmentes, csendes, rezgés- és lehetőleg pormentes környezetben épüljön fel. Ugyanakkor olyan közművesített helyre volt szükség, amely közlekedésileg is könnyen elérhető. A választás sikeresnek ígérkezik, a Rózsadomb tetején épül a magyar tudomány új fellegvára. Jelenleg, az építkezés első szakaszában, a központi igazgatósági és az üzemeltetési épület, valamin a már említett magkémiai és fizikokémiai laboratórium készül el. Talán egyetlen adat is jellemzi a munka nagyságrendjét: az intézet építésére és felszerelésére százmillió forintot irányoztak elő. Az egészségvédelem szempontjait már a tervezésnél is messzemenően szem előtt tartották. A sugárveszélyes helyiségekből a levegő elvonása fokozatosan történik a beépített vegyi fülkéken keresztül. Különleges aerosol berendezés biztosítja, hogy a radioaktív sugárzás semmilyen körülmények közt ne szivároghasson vissza. A laboratóriumi helyiségek szellőző berendezéseinek üzembesélyezése és leállítása a laboratóriumi bejáratok ajtaja előtt, a folyosón történik. Erre minden alkalommal sor kerül, mielőtt a munkatársak belépnének a veszélyeztetett helyiségbe. Kontrollámpák jelzik a környezet zöldövezetéből pótolt friss, télen megfelelően temperált levegő kellő mennyiségben történt befúvását. Sugárveszélyes területre csak védőzsilipeken át lehet bejutni és eltávozni. Kifelé menet pedig olyan berendezések előtt haladnak majd el a munkatársak, amelyek az esetleges radioaktív szennyeződést automatikusan jelzik. A kutatóintézet, amelyet Hóka László mérnök tervezett, pavilonrendszerű lesz és összhatásában is harmonikusan illeszkedik majd a környező villanegyed képébe. Földszintes épületben helyezik el a központi adminisztrációt, a szociális létesítményeket és az intézet büszkeségét, a tizenötezer kötetes szakkönyvtárat. Ugyanebben az épületben lesz a légfűtéses étterem és konyha is. A padlók és falak burkolásához mintegy kétezerötszáz négyzetméter viridur műanyagot használnak fel, és még arra se gondoltak a tervezők, hogy az intézetben a tárgyak színét úgy válogassák össze, hogy a munkatársak figyelemösszpontosítását a megfelelő színhatás ne segítse. Pihenőszobákról te gondoskodtak. A megfelelő környezet a kutatók rendelkezésére áll és azután rajtuk a sor, hogy kibontsák a megoldásra rájuk osztott témákat. Hangos feladat, bízunk benne, hogy megbirkóznak a nehézségekkel. M. K. Központi Kémiai Kutató Intézet makettje. A kép alsó részében látható egységek készülnek el az építkezés első ütemében. Egy eredmény a végtelen sok közül: Nylon—Hernyóselyem 100:1 (0:1) Mindennapi életünk annyira öszszenőtt a vegyészénél, hogy már észre sem vesszük. Még ez a cikk sem jelenhetne meg, ha a kémikusok munkája nyomán nem lenne papír és nyomdafesték. Egy rövidre szabott cikkben még a főbb címszavakat sem tudjuk érzékeltetni mindabból, amit a vegyipar gyárt, hiszen a szervetlen anyagokat feldolgozó ágazat több mint ezer, a szerves pedig legalább százezer féle terméket készít. Csak találomra ragadok ki néhány példát, bár tudom, hogy reménytelen a teljesség látszatát megközelíteni. A szólásmondással kifejezve: előre mosom kezeimet. De csak azért moshatom, mert a sokoldalú vegyészek a szappan gyártásának eljárásait is felfedezték. Évszázados munkájukkal megkönnyítették, megédesítették életünket.Cukrot sem tehetnénk a kávénkba, ha a vegyészek nem oly találékonyak. Mibe töltenénk a kellemes aromájú fekete nedűt, ha az aranycsináló Böttger nem fedezte volna fel számunkra is elérhetően a porcelánt, vagy nem lenne üveg poharunk, sőt műanyag csészénk?) Műanyag sincs vegyészet nélkül, márpedig a második ötéves tervben ipari beruházásaink mintegy hatodrészét fordítjuk a vegyipar fejlesztésére és ennek körülbelül felét a műtrágya-, a műanyag- és a műszáltermelés fejlesztésére. Még regisztrálni sem könnyű feladat a gombamódra szaporodó hasznos műanyagok neveit. Íme, néhány az ábécé elejéről: acronal, alkathene, aminoplaszt, anid, araldit, ardil, bakelit, buna, butil-kaucsuk, cellit, celofán, cetlon, celluloid, cellulózacetát, CMC, corialgrund. Mi készül belőle? Minden. Telefonkagyló éppen úgy, mint gépcsapágy, vagy éppen bútor. A nylont te a vegyipar állítja elő. Felfedezése és tömeges gyártása új fejezetet nyitott a ruházkodásban. A Nylon és Hernyóselyem mérkőzés eredménye 100:1 a nylon javára, pedig a két ruházati anyag történetének második félidejében néhány évvel ezelőtt még fölényesen vezetett a hernyóselyem, mert a nylon akkor még nem volt sehol... Hasonló eredmény várható az Orion—Gyapjú összecsapásban. Az őrlőn máris néhány tekintetben felülmúlta versenytársát, bár egyelőre még az őrlőn nem tudja kiegyenlíteni a gyapjú vezetését. Nem járhatnánk moziba, ha a kémikusok nem találják fel a filmet, és százezer méterszám nem gyártaná a vegyipar a fekete-fehér és színes celluloidszalagot. A szórakozáshoz és jókedvhez elengedhetetlen a jó egészség, a jó egészséghez pedig a második ötéves tervünkben nagy perspektívák előtt álló gyógyszeriparunk! Még a futball-labda sem pattoghatna vidáman, ha a vegyipar nem gyártana rugalmas belsőket. Ping-pong se lenne. Repülőgépre sem ülhetnénk, autón, autóbuszon sem utazhatnánk, ha a vegyipar nem állítana elő benzint, diesel olajat és sok más üzemanyagot a nyersolajból. És repülhetnének a világűrbe az ember mesterséges égitestjei, ha a vegyészek nem találják meg a megfejelő hajtóanyagot? Atomenergiáink sem lenne, ha a kémia az ércekből nem állítja elő a hasadó anyagaikat. A vegyészeké a múlt technikai dicsőségének nagy része, és most az új nemzedéken a sor, hogy becsülettel folytassa az elődök nagyszerű munkáját. — IK — „AZ IPARI BERUHÁZÁSOK HATODRÉSZE A VEGYIPARI BERUHÁZÁSOK FEJE“ „Vegyiparunk fejlesztési irányának megszabásánál elsősorban a következőkre kell tekintettel lenni: a műtrágya, a gyomirtó, növényvédő és az egyéb vegyszerek gyártásának fokozása a mezőgazdasági terméshozamok növelésére; a műanyag- és műszáltermelés fokozása ipari nyersanyagbázisunk szélesítésére, s gyógyszer- és gumiabroncs-gyártásunk, valamint szintetikus mosószer-, lakk- és festékanyag-termelésünk korszerűsítése és fejlesztése. A második ötéves tervben előreláthatólag ipari beruházásaink mintegy hatodrészét fordítjuk a vegyipar fejlesztésére és ennek körülbelül a felét a műtrágya-, a műanyag- és műszáltermelés fejlesztésére.” (Az MSZMP Központi Bizottságának a vegyipar fejlesztéséről hozott határozatából.) b) c) műtrágya A korszerű mezőgazdaság még több termést kíván a termőföldtől. Az óhaj önmagában azonban nem elég, a növényeket csak akkor tudjuk akaratunknak megfelelően nagyobb terméshozam nyújtására kényszeríteni, ha több táplálékot, elsősorban nitrogént biztosítunk számukra. Valaha Chiléből, a „salétrom hazájából” mélygyomrú tengerjáró hajók mélyén érkezett el hozzánk is a műtrágya alapanyaga: a salétrom. Nem volt olcsó! A vegyészekre várt a feladat, hogy segítsenek a föld nitrogénszükségletének kielégítésében. A nyersanyag adva volt: a levegő 79 százaléka nitrogén. Csak éppen a módját kellett megtalálni, hogy kivonják belőle. Sikerült! Megfagyasztották és csaknem mínusz 200 fokon vonták ki belőle a növényzetet éltető nitrogént. A második ötéves tervben a műtrágyaellátás megjavítása érdekében kétszeresére bővítjük a Borsodi Vegyikombinát nitrogénműtrágyagyárat. Fokozzuk a Péti Nitrogénművek termelését, új műtrágyagyárat létesítünk Tiszapalkonyán, szuperfoszfát üzemet hozunk létre a Tiszamenti Vegyiművekben és bővítjük meglevő szuperfoszfát gyáraink kapacitását. A műtrágyaellátásra és az ehhez tartozó kénsavfejlesztésre fordítjuk a vegyipar beruházásainak 36 százalékát! MŰANYAG A műanyagipar megindulásának évét a vegyészek 1339- re teszik Abban az esztendőben kezdődik, a nitrocellulóz hogy amennyiben a növényi kaucsuk és a kén keverékét magasabb hőmérséklet hatásának teszi ki, a kaucsuk olyan átalakuláson megy keresztül, aminek az eredménye egy kedvező tulajdonságú, rendkívül rugalmas, időálló anyag. Ez a felfedezés vált a gumiipar kialakulásának és fejlődésének alapjává és lényegében ma is kénnel vulkánozva állítjuk elő a gumitárgyakat. A következő jelentős műanyag a fából nyert cellullóznak celluloiddá való átalakítása útján keletkezett. A múlt század hetvenes éveiben tértek rá ipari méretekben történő gyártására. Cellulózt cinkkloriddal is ebben az időben kezelték először és így született meg a Vulkanfiber bőrönd nyersanyag. Aztán néhány év múlva megindult a műanyagféleségek felfedezésének áradata. Második ötéves tervünkben s műanyaggyártásunk fejlesztését elsősorban a hőre lágyuló műanyagok gyártásának megteremtésével oldjuk meg. Berentén 16 000 tonna évi kapacitású PVC-üzemet létesítünk, a hozzá tartozó alapanyagellátó üzemekkel együtt. Tiszapalkonyán polietilén gyártó üzem épül. Bővítjük a hőre keményedő műanyagokat gyártó üzemek kapacitását is. MŰSZÁL A műszálak története 1889- ben kezdődik A nitrocellulóz műselyem előállításával. Ezt az anyagot az első világháború kezdetén kiszorította a többi cellulóz-alapú műszál: az 1893 óta gyártott rézoxid-ammóniás, az 1902 óta gyártott acélátu és az 1911 óta gyártott viszkózműselyem. A cellulóz alapú műszálak között ma az utóbbi tölt be vezető szerepet. Mintegy negyedszázaddal ezelőtt új fejezet kezdődött a műszálgyártás történetében. Megkezdték diadalútjukat a nylon, a perion, és a többiek. Sokan elcsodálkoznának, ha megtudnák: tüneményes bábiruhájukat vagy vakítóan fehér ingüket földgázból gyártották. Másokat viszont talán az az adat lep meg, hogy a második ötéves terv végére Nyergesújfalun évi 3300 tonnás szintetikus műszálgyártó kapacitást építünk ki, aminek kétharmada lesz műrész, egyharmada selyemtípusú műszál. A műanyag és műszálfejlesztés céljaira fordítjuk a második ötéves tervünkben a vegyipari beruházások 27 százalékát. A vegyészet segítségével ÚJ UTAKON AZ ACÉLGYÁRTÁS „A technika, haladásának csúcspontja” — így írt egyik tekintélyes londoni újság 1878-ban Sydney Gilchrist Thomas angol tudós acélgyártási eljárásáról. Akkoriban azt hitték, hogy az acélgyártás már annyira tökéletes, hogy újabb, gazdaságosabb, jobb módszert aligha lehet találni. Alapvető változást azóta csak az elmúlt esztendő hozott: bevezették az úgynevezett LD-eljárást, amit két osztrák város, Linz és Donawitz kezdőbetűivel jelölnek. E két város acélműveiben alkalmazták először a Thomas-körtéhez hasonló tartályban olvadó acélra az oxigén-ráfúvást. Az így nyert rendkívül jó minőségű acélt azonban csak foszforszegény nyersvasból lehetett előállítani. Kohászati és vegyészeti szakértők hosszas közös kísérletezés után rájöttek arra, ha oxigénnel együtt mészport is fúvatnak a megolvasztott acélra, akkor a foszfortartalom sem jelent akadályt az LD-termelésben. A mészpor ugyanis meggyorsítja a salakképződést, ez viszont megköti a foszfort. Ilyen módon a régi típusú Thomas-konverterekben is lehet kiváló minőségű acélt gyártani a hagyományos módon felhasznált nyersanyaggal. Ennek a módosított eljárásnak a szakirodalomban LDAC lett a neve. Az új betűk közül az A a luxemburgi Arbed bányavállalat kezdőbetűje, a C pedig a Centre National de Recherches Metallurgiques (Vasipari Kutató Központ) jelzése. A vegyipari kutatás az acélgyártás másik nehéz problémáját is segít megoldani. Az üstökből a kokiliákba folyatott acél viszonylag gyorsan hűl le, és a gyors megszilárdulás közben az öntecs tetején a felszálló gázok buborékokat, szaknyelven lunkereket képeznek. Mielőtt az anyag feldolgozásra a hengerműbe, illetve a kovácsműbe kerülne, ezt a részt el kell távolítani. A selejt elkerülésére „lunker-porral” késleltetik az acél lehűlését, ilyen módon csökkentik a buborékok keletkezését. A Német Demokratikus Köztársaság vegyészeti kutatóinak sikerült egy olyan új „fűtőmasszát” kikísérletezniük, mellyel az eddiginél nagyobb mennyiségű acélt lehet olcsón megmenteni. Csupán az NDK-ban ez évente ötvenezer tonna acél- 15 millió márka megtakarítást jelent! Az új világszabadalmat már eddig 15 európai ország, közte Anglia, Svédország és Nyugat- Németország is megvásárolta. V. P. A u/s CSAPAT KÉTFELÉ SZAKADT. EGYIK RÉSZÜK MATEOT KÖR . Volt koztunk, aki azültetÉNYEKEN DOLGOZOTT. A TÖBBIEK. GYÖNGYÖT HALASZTAK. MINDKETTŐ BORZALMAS MUNKA. HALAIRA HAJSZOLNAK. EGY ÉV. KETTŐ... AZTÁN VAGY A KORBÁCS... VAGY MEGSZAKAD A TÜDŐ... A BARLANG KÖRNYÉKÉn egyszerre felpezsdült AZ ÉLET. ÉS BOBERBEN FELÉBREDT A REMÉNY. .HOGY HOSSZÚ IDŐ UTÁN VÉGRE ISMÉT BOLDOGABB NAPOK KÖVETKEZNEK SZÁMÁRA. HUMOR STÍLUSOS ANKÉT fr=0^===( ' KRITIKA IS LEHETNE 41^3^1_ — Milyen édes... — Jenő, te nem a süteményről beszélsz!!.. KERESZTREJTVÉNY A pontozott négyzetekbe került betűkből nagy mesemondónk (1825—1904) két regényének címét állíthatjuk össze. VÍZSZINTES I I. Cserjével, bokrokkal Gürüm benőtt hely. 10. Neves humoristánk. 11. Kutyafajta. 13. Ital. 15. Pest része (!). 15. Nemes tett. 17. Szólít. 18. Kerék — németül. 19. A Bug mellékfolyója. 25. Csaknem folyékony. 21. Férfinév. 22. Helyhatározórag. 23. Tenger — olaszul. 24. Kitűnő dugóanyag. 25. Írásjel. 26. Sekkben van (!). 27. Szónoklás. 29. Az egyik oldal. 31. Igefestő. 33. Petőfi-vers elme. 34. Meteor, határbetűi. 35. Arab költeményforma. 36. Búshangú költemény. 37. Szarmata lovasnép a honfoglalás korában. 35. Visszanéz (!). 39. Nagyszerű játék. 40. Rendezget. 41. Olvasás közben teszi. 42. Német betű. 43. Atlétikai Club. 44. Örömére. 46. Téli sporteszköz. 46. Szövőmester. 47. Hasznos rovar. 48. Illatos virág. 49. Nagyon régen. FÜGGŐLEGES: 1. Tetőfedő. 2. A jószívű teszt. 3. ... Angeles. 4. Nagyon. 5. Hatvan hónap. 6. Titokban figyel. 7. Igen oroszul. 8. Vízzel körülvett szárazföld. 10. Cicero felszabadított rabszolgája. A latin gyorsírás feltalálója. 11. Égési termék. 12. Daráló gépek alkatrésze 13. Kőzetrepedéseket kitöltő ércsedés. 14. Nevezetes. 16. Német névelő. 17. Gyakran hazudik. 16. Határozott, talpraesett (Személy). 29. Kecskebeszéd. 22. Az én irányomba. 23. Félt, év. 25. A Volgába ömlik. 27. Him állatok. 28. Fortély, mesterkedés. 29. Sertéskölyök. 30. Szalmarakás. 31. Görög filozófus. 32. Kiváló prózaírónk (1660—1761). 33. Konzervatív. 34. Gyom, dudva. 36. Sértetlenek, egészségesek. 38. Az új vízilabda-kapitány. 39. Tél — oroszul. 41. A labdarúgás célja. 42. Évszak. 44. Olasz folyó. 45. Petőy-vers címe. Han) 5 *“*” címét leérjük beküldeni, a lap megjelenésétől számított 19 napon belül, a címre: Magyar Ifjúság szerkesztősége, Budapest VIII., Rökk Szilárd u. 6. A levelezőlapra feltűnő helyen kérjük ráírni:KERESZTREjtVÉNY!” A megfejtések a kapualjban levő rejtvényládába te bedobhatók. Megfejtés a 6. számból: D-4, C - L M -- 2. Könyvutalványt nyertek: Böszörményi Jenő, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. 5. — Domby Sándor, Bp. H„ Harcsa u. 2. — Dottkó Zoltán, Bp. XXI., Budafok, Kölcsey u. 6. — Fábián Paine, Békéscsaba, Sztálin út 9. — Jakab Ágnes, Bp. IX., Liliom u. 59. — Kovács István, Szarvas, Szabadság u. 8. — Lévay Gyula, Kecskemét, Széchenyi krt. 13. — Márkus Zoltán, Somlóvásárhely. — Németh Mária, Bp. VI., Népi köztársaság útja 22. Állami Operaház. — Peszeki Ádámné, Bp. V., Kálmán u. 19. — Sélly Zsuzsanna, Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos út 31. — Tóth István, Pécs, Erreth Lajos u. 11. — Urbán József Bp. XI., Agárdi út 16. — Vass Márta, Debrecen, Thomas Mann u. 23. — Wejsiczky Márta, Zalaegerszeg, Ady Endre u. 32. A könyvutalványokat postán küldjük el. •000QO000QO0000 ff E * ír Lurs sír S • S E 6 E r~E • É s;E • É ’S1 nZj *— S~" É •" 5? dd • 1-4s díj ¥ *,4• ¥~~ . A • ¥ E É r E ¥~ E E • * 1 * ^ 0 rí ’a? íZüj ¥ . ir 0 * ¥ ¥— E Az első albán postabélyegről Nemzetközi filatéliai körökben régóta vitatott kérdés az első albán postabélyeg problémája. 1920 óta hosszú éveken keresztül az országban és a külföldön megjelenő albán sajtó, valamint külföldi lapok te különböző dokumentumokat és véleményeket közöltek arról, hogy valójában melyik te volt az első albán bélyeg. Mindezek ellenére még ma is vannak ismert nemzetközi bélyegkatalógusok, amelyek ebben a kérdésben nem adnak pontos meghatározást. Néhány albán filatélista a „Drita” című albán folyóiratban, amely az Albán írók és Művészek Szövetségének folyóirata, azt írta, hogy miután gondosan áttanulmányozták a közlekedés- és postaügyi minisztérium szerveinek dokumentumait, s az albán bélyegtárat arra a következtetésre jutottak: az első albán bélyeget 1913 májusában bocsátották ki Ez a bélyeg volt forgalomban az albán állam 14 központjában. Az akkori ideiglenes kormány határozatának megfelelően a sorozat 2443 példányban jelent meg. Ezek a bélyegek 1913 június végéig, tehát mindössze 57 napig voltak forgalomban. // // HÍRES Egyiptomból több diák írt a „Ki mit gyűjt?” klubnak és kért bennünket, hogy közöljük elmüket a Magyar Ifjúságban. Nagyon szeretnének levelezni magyar fiatalokkal. Mohamed Nazih Hafez ? SH Ratíb Pasha st. Bed El Farag Kairó, Egyiptom, 22 éves diák, képeslapgyűjtő; Mohamed Husen Gamah 19 A SH El Goyshiy St. strubra Kairó, Egyiptom, 29 éves diák, képeslapgyűjtő; Mohamed Ezz El Din Hafez 7 SH Ratíb Parha Kairó, Egyiptom, 18 éves diák; Yesha Mohamed Rachad Hafez 14 Ali Mangad St. Rod El Farag Kairó, Egyiptom, 14 éves lány; Somia Hafez 14 Ali Mangad St. Rod El Farag Kairó, Egyiptom, 19 éves lány; Rafat Hana Shanoda 16 Sir Sadie Karam Golosy Shula Kairó, Ibrahim Ahmed Ibrahim 18 Egyiptom, 16 éves diáklány; Yasafsaid St. Shubra Kairó, Egyiptom, 21 éves diák; Nabawidh Mohamed Sadie 10 Shr El Garbay St. Kairó, Egyiptom, 16 éves diáklány; Asam Ahmed Ibrahim 18 Sh Yasafsaid st. Kairó, Egyiptom, 15 éves diáklány. Értesítjük a szalvétagyűjtőket, hogy a „Ki mit gyűjt?” szalvétasorozatot csak a tagok részére tudjuk biztosítani, tekintettel arra, hogy csak 2500 sorozatot tudtunk csináltatni. A tagszolgálatot igénybe vevő tagjainknak postán küldjük a szalvétákat, a többiek a vidéki klubvezetőknél vehetik át a sorozatot. Pécsen Ambrus József, Kulich Gyula u. 20; Miskolcon Szegedi Lajos, Kiss tábornok u. 34.; Debrecenben Kovács Lajos, Kossuth Lajos u. 31; Szolnokon Máltai Lajos, SZTK alközpont; Sztálínvárosban Szmodics László, Kossuth u. 25; Nagymányokon Túrós József, Bányatelep; Egerben Molnár György, Szalárcsik u. 5; Szombathelyen Ábrahám Ottó, Mészáros u. 19; Baján Szvoboda Ferenc, Dózsa György út 30; Tatabányán Pollágh Géza, megyei tanár ipari osztály ; Keszthelyen Mészáros Géza, Munkácsy u. 19. A felsorolt helyeken a tagsági díjakat ie be lehet fizetni, továbbá ugyanott kapható gyufacímke, címkekatalógus, klubjelvény és a legújabb szalvétasorozat is. Jubileumi sor A Szovjetunióban jubileumi címkesort bocsátottak ki a szovjet hadsereg születésének 13. évfordulója alkalmából. Képein megelevenedik a szovjet hadsereg dicsőséges múltja. If ^ , imm *&• m 'll