Magyar Ifjúság, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1961-02-25 / 8. szám

BESZÉLJÜNK A VEGYIPARRÓL A második ötéves tervünkben, mintegy tíz kilométernyire Tiszapalkonyától, elkészül a Tiszavidéki Ve­gyi Kombinát, a TVK. Többek között évenként százezer tonna ammóniának megfelelő nitrogénműtrágya készül majd itt 1995-től kezdődésig. Addig felépül az új város 1500 lakása is. Az építkezés gyorsan halad. Többemeletes lakóházakon kívül már elkészült a bölcsöde és az iskola, kész már az orvosi rendelő, a szálloda, az étterem, a vendéglő, a presszó, a mozi, a klub, működik már az üzlethálózat. Egy esztendő múlva már megkezdi működését a TVK-nak, a maketten bemutatott központi részlege. Baloldalt az igazgatósági épület ötemeletes tömbje, nak, a fenti maketten bemutatott központi részlege. Baloldala az igazgatósági épület ötemeletes tömbje f­elől az út mentén az üzemi orvosi rendelő szobáinak ablakai látszanak. E két épület között a konyha és az üzemi étterem nyer elhelyezést. Jobb oldalon a kor­­szerűen felszerelt központi laboratórium kétemeletes épülete emelkedik. Nemcsak a nitrogénműtrágya va­lamennyi vizsgálatát, hanem a fejlesztéssel kapcsolatos tudományos kísérleteket is itt végzik majd el. A csat­lakozó egyemeletes épületszárnyba a műszerjavítók műhelyei kerülnek. A TVK hazánk egyik legmoder­nebben műszerezett, automatikus nagyüzeme lesz, amelynek karbantartására magasképzettségű műszaki garda szükséges. A Rózsadombon épül a tudomány új fellegvára A KÖZPONTI KÉMIAI KUTATÓINTÉZET A vegyipar alapvető jelentősé­gű egész népgazdaságunk mű­szaki fejlesztésében, ezért az MSZMP Központi Bizottságának határozata megszabta, hogy a má­sodik ötéves terv sikeres telje­sítéséhez az ipar általános fejlő­dését jelentős mértékben kell fejleszteni. Ehhez az is szükséges, hogy szélesebb alapokra fektes­sék a vegyipari kutatást. Jelen­leg is működik Budapesten Köz­ponti Kémiai Kutató Intézet, mely „társbérletben” szűk helyen dol­gozik és a fokozott igényeknek megfelelően képtelen ellátni nagy­szabású feladatát. Olyan kutató­intézet vált szükségessé, mely az általános elvi kutatásokkal is sokkal rendszeresebben foglalko­zik. Az intézet a kémiai tudo­mányok keretében, elsősorban a fizikokémia és az atomkémia te­rületén végez majd összpontosí­tott tudományos munkát, és ne­veli az új kutatógárdát. Az intézet magkémiai osztálya is felkészült már az új, a szé­­lesebb körű program megvalósítá­sára. Lehetne sorolni a többi nagy perspektívájú osztályt, a foziko­­kémikusokat például, akik a ké­miai reakciók mechanizmusával és a műanyagkémia alapkérdései­vel és anyagszerkezeti vizsgála­taival foglalkoznak majd az ed­diginél alaposabban. Az intézetben helyezik el töb­bek között a Szovjetunió Tudo­mány Akadémiájától kapott nagyértékű infravörös spektromé­tert, valamint az intézet munka­­társai által tervezett és kivite­lezett újszerű elektroepin rezo­nanciamérő berendezést. A Központi Kémiai Kutató In­tézet építkezése két hektár terü­leten ütemesen folyik. Ezt meg­előzően nagy gondot okozott a megfelelő helyszín kiválasztása, mert elsőrendű követelmény volt, hogy talajvízmentes, csendes, rez­gés- és lehetőleg pormentes kör­nyezetben épüljön fel. Ugyanak­kor olyan közművesített helyre volt szükség, amely közlekedési­­leg is könnyen elérhető. A vá­lasztás sikeresnek ígérkezik, a Rózsadomb tetején épül a ma­gyar tudomány új fellegvára. Jelenleg, az építkezés első sza­kaszában, a központi igazgatósági és az üzemeltetési épület, vala­min a már említett magkémiai és fizikokémiai laboratórium ké­szül el. Talán egyetlen adat is jellemzi a munka nagyságrend­jét: az intézet építésére és fel­szerelésére százmillió forintot irá­nyoztak elő. Az egészségvédelem szempont­­jait már a tervezésnél is messze­menően szem előtt tartották. A sugárveszélyes helyiségekből a levegő elvonása fokozatosan tör­ténik a beépített vegyi fülkéken keresztül. Különleges aerosol be­rendezés biztosítja, hogy a radio­aktív sugárzás semmilyen körül­mények közt ne szivároghasson vissza. A laboratóriumi helyisé­gek szellőző berendezéseinek üzembes­élyezése és leállítása a laboratóriumi bejáratok ajtaja előtt, a folyosón történik. Erre minden alkalommal sor kerül, mielőtt a munkatársak belépné­nek a veszélyeztetett helyiségbe. Kontrollámpák jelzik a környe­zet zöldövezetéből pótolt friss, télen megfelelően temperált le­vegő kellő mennyiségben történt befúvását. Sugárveszély­es területre csak védőzsilipeken át lehet bejutni és eltávozni. Kifelé menet pedig olyan berendezések előtt haladnak majd el a munkatársak, amelyek az esetleges radioaktív szennyeződést automatikusan jelzik. A kutatóintézet, amelyet Hóka László mérnök tervezett, pavilon­rendszerű lesz és összhatásában is harmonikusan illeszkedik majd a környező villanegyed képébe. Földszintes épületben helyezik el a központi adminisztrációt, a szo­ciális létesítményeket és az inté­zet büszkeségét, a tizenötezer kö­tetes szakkönyvtárat. Ugyanebben az épületben lesz a légfűtéses étterem és konyha is. A padlók és falak burkolásá­hoz mintegy kétezerötszáz négy­zetméter viridur műanyagot hasz­nálnak fel, és még arra se gon­doltak a tervezők, hogy az inté­zetben a tárgyak színét úgy válo­gassák össze, hogy a munkatár­sak figyelemösszpontosítását a megfelelő színhatás ne segítse. Pi­henőszobákról te gondoskodtak. A megfelelő környezet a kutatók rendelkezésére áll és azután raj­tuk a sor, hogy kibontsák a meg­oldásra rájuk osztott témákat. Hangos feladat, bízunk benne, hogy megbirkóznak a nehézsé­gekkel. M. K. Központi Kémiai Kutató Intézet makettje. A kép alsó részében látható egységek készülnek el az építkezés első ütemében. Egy eredmény a végtelen sok közül: Nylon—Hernyóselyem 100:1 (0:1) Mindennapi életünk annyira ösz­­szenőtt a vegyészénél, hogy már észre sem vesszük. Még ez a cikk sem jelenhetne meg, ha a ké­mikusok munkája nyomán nem lenne papír és nyomdafesték. Egy rövidre szabott cikkben még a főbb címszavakat sem tudjuk ér­zékeltetni mindabból, amit a vegyipar gyárt, hiszen a szervet­len anyagokat feldolgozó ágazat több mint ezer, a szerves pedig legalább százezer féle terméket készít. Csak találomra ragadok ki néhány példát, bár tudom, hogy reménytelen a teljesség látsza­tát megközelíteni. A szólásmon­dással kifejezve: előre mosom ke­zeimet. De csak azért moshatom, mert a sokoldalú vegyészek a szappan gyártásának eljárásait is felfedezték. Évszázados munká­jukkal megkönnyítették, megéde­sítették életünket.­­Cukrot sem tehetnénk a kávénkba, ha a ve­gyészek nem oly találékonyak. Mibe töltenénk a kellemes aro­­májú fekete nedűt, ha az arany­csináló Böttger nem fedezte vol­na fel számunkra is elérhetően a porcelánt, vagy nem lenne üveg poharunk, sőt műanyag csé­szénk?) Műanyag sincs vegyészet nél­kül, márpedig a második ötéves tervben ipari beruházásaink mint­egy hatodrészét fordítjuk a vegy­ipar fejlesztésére és ennek kö­rülbelül felét a műtrágya-, a mű­anyag- és a műszáltermelés fej­lesztésére. Még regisztrálni sem könnyű feladat a gombamódra szaporodó hasznos műanyagok neveit. Íme, néhány az ábécé ele­jéről: acronal, alkathene, ami­­noplaszt, anid, araldit, ardil, ba­kelit, buna, butil-kaucsuk, cellit, celofán, cetlon, celluloid, cellulóz­­acetát, CMC, corialgrund. Mi ké­szül belőle? Minden. Telefon­­kagyló éppen úgy, mint gép­csapágy, vagy éppen bútor. A nylont te a vegyipar állítja elő. Felfedezése és tömeges gyár­tása új fejezetet nyitott a ru­házkodásban. A Nylon és Hernyó­­selyem mérkőzés eredménye 100:1 a nylon javára, pedig a két ru­házati anyag történetének máso­dik félidejében néhány évvel ez­előtt még fölényesen vezetett a hernyóselyem, mert a nylon ak­kor még nem volt sehol... Ha­sonló eredmény várható az Or­ion—Gyapjú összecsapásban. Az őrlőn máris néhány tekintetben felülmúlta versenytársát, bár egyelőre még az őrlőn nem tud­ja kiegyenlíteni a gyapjú veze­tését. Nem járhatnánk moziba, ha a kémikusok nem találják fel a filmet, és százezer­ méterszám nem gyártaná a vegyipar a fekete-fe­hér és színes celluloidszalagot. A szórakozáshoz és jókedvhez el­engedhetetlen a jó egészség, a jó egészséghez pedig a második ötéves tervünkben nagy perspek­tívák előtt álló gyógyszeriparunk! Még a futball-labda sem pattog­hatna vidáman, ha a vegyipar nem gyártana rugalmas belső­ket. Ping-pong se lenne. Repülő­gépre sem ülhetnénk, autón, autó­buszon sem utazhatnánk, ha a vegyipar nem állítana elő ben­zint, diesel olajat és sok más üzemanyagot a nyersolajból. És repülhetnének a világűrbe az ember mesterséges égitestjei, ha a vegyészek nem találják meg a megfejelő hajtóanyagot? Atom­energiáink sem lenne, ha a ké­mia az ércekből nem állítja elő a hasadó anyagaikat. A vegyészeké a múlt technikai dicsőségének nagy része, és most az új nemzedéken a sor, hogy becsülettel folytassa az elődök nagyszerű munkáját. — IK — „AZ IPARI BERUHÁZÁSOK HATODRÉSZE A VEGYIPARI BERUHÁZÁSOK FEJE“ „Vegyiparunk fejlesztési irányának megszabásánál elsősorban a következőkre kell tekintettel lenni: a műtrágya, a gyomirtó, növényvédő és az egyéb vegysze­rek gyártásának fokozása a mezőgazdasági terméshozamok növelésére; a műanyag- és műszáltermelés fokozása ipari nyersanyag­­bázisunk szélesítésére, s gyógyszer- és gumiabroncs-gyártásunk, valamint szintetikus­­ mosószer-, lakk- és festékanyag-termelésünk korszerűsítése és fejlesztése. A második ötéves tervben előreláthatólag ipari beruházásaink mintegy hatodrészét fordítjuk a vegyipar fejlesztésére és ennek kö­rülbelül a felét a műtrágya-, a műanyag- és műszáltermelés fejlesz­tésére.” (Az MSZMP Központi Bizottságának a vegyipar fejlesztéséről hozott határozatából.) b) c) műtrágya A korszerű­­ mezőgazdaság még több termést kíván a termőföldtől. Az óhaj önmagá­ban azonban nem elég, a nö­vényeket csak akkor tudjuk akaratunknak megfelelően na­gyobb terméshozam nyújtásá­ra kényszeríteni, ha több táplálékot, elsősorban nitro­gént biztosítunk számukra. Valaha Chiléből, a „salét­rom hazájából” mélygyomrú tengerjáró hajók mélyén ér­kezett el hozzánk is a műtrá­gya alapanyaga: a salétrom. Nem volt olcsó! A vegyészekre várt a feladat, hogy segítse­nek a föld nitrogénszükségle­tének kielégítésében. A nyers­anyag adva volt: a levegő 79 százaléka nitrogén. Csak ép­pen a módját kellett megta­lálni, hogy kivonják belőle. Sikerült! Megfagyasztották és csaknem mínusz 200 fokon vonták ki belőle a növényze­tet éltető nitrogént. A második ötéves tervben a műtrágyaellátás megjavítása érdekében kétszeresére bővít­jük a Borsodi Vegyikombinát nitrogénműtrágyagyárat. Fo­kozzuk a Péti Nitrogénművek termelését, új műtrágyagyárat létesítünk Tiszapalkonyán, szuperfoszfát üzemet hozunk létre a Tiszamen­ti Vegyimű­vekben és bővítjük meglevő szuperfoszfát gyáraink kapa­citását. A műtrágyaellátásra és az ehhez tartozó kénsav­­fejlesztésre fordítjuk a vegy­ipar beruházásainak 36 száza­lékát! MŰANYAG A műanyagipar megindulá­sának évét a vegyészek 1339- re teszik Abban az esztendő­ben kezdődik, a nitrocellulóz hogy amennyiben a növényi kaucsuk és a kén keverékét magasabb hőmérséklet hatásá­nak teszi ki, a kaucsuk olyan átalakuláson megy keresztül, aminek az eredménye egy kedvező tulajdonságú, rendkí­vül rugalmas, időálló anyag. Ez a felfedezés vált a gumi­ipar kialakulásának és fejlő­désének alapjává és lényegé­ben ma is kénnel vulkánozva állítjuk elő a gumitárgyakat. A következő jelentős mű­anyag a fából nyert cellullóz­­nak celluloiddá való átalakí­tása útján keletkezett. A múlt század hetvenes éveiben tértek rá ipari méretekben történő gyártására. Cellulózt cinkklo­­riddal is ebben az időben ke­zelték először és így született meg a Vulkanfiber bőrönd nyersanyag. Aztán néhány év múlva megindult a műanyag­féleségek felfedezésének ára­data. Második ötéves tervünkben s műanyaggyártásunk fejlesz­tését elsősorban a hőre lá­gyuló műanyagok gyártásá­nak megteremtésével oldjuk meg. Berentén 16 000 tonna évi kapacitású PVC-üzemet létesítünk, a hozzá tartozó alapanyagellátó üzemekkel együtt. Tiszapalkonyán polie­tilén gyártó üzem épül. Bővít­jük a hőre keményedő mű­anyagokat gyártó üzemek ka­pacitását is.­­ MŰSZÁL A műszálak története 1889- ben kezdődik A nitrocellulóz műselyem előállításával. Ezt az anyagot az első világháború kezdetén kiszorította a többi cellulóz-alapú műszál: az 1893 óta gyártott rézoxid-ammó­­niás, az 1902 óta gyártott acé­lát­u és az 1911 óta gyártott viszkózműselyem. A cellulóz alapú műszálak között ma az utóbbi tölt be vezető szerepet. Mintegy negyedszázaddal ez­előtt új fejezet kezdődött a műszálgyártás történetében. Megkezdték diadalútjukat a nylon, a perion, és a többiek. Sokan elcsodálkoznának, ha megtudnák: tüneményes bábi­ruhájukat vagy vakítóan fehér ingüket földgázból gyártották. Másokat viszont talán az az adat lep meg, hogy a második ötéves terv végére Nyergesúj­falun évi 3300 tonnás szinteti­kus műszálgyártó kapacitást építünk ki, aminek kétharma­da lesz műrész, egyharmada selyemtípusú műszál. A mű­anyag és műszálfejlesztés cél­jaira fordítjuk a második öt­éves tervünkben a vegyipari beruházások 27 százalékát. A vegyészet segítségével ÚJ UTAKON AZ ACÉLGYÁRTÁS „A technika, haladásának csúcs­pontja” — így írt egyik tekinté­lyes londoni újság 1878-ban Syd­ney Gilchrist Thomas angol tudós acélgyártási eljárásáról. Akkori­ban azt hitték, hogy az acélgyár­tás már annyira tökéletes, hogy újabb, gazdaságosabb, jobb mód­szert aligha lehet találni. Alap­vető változást azóta csak az el­múlt esztendő hozott: bevezették az úgynevezett LD-eljárást, amit két osztrák város, Linz és Do­nawitz kezdőbetűivel jelölnek. E két város acélműveiben alkalmaz­ták először a Thomas-körtéhez hasonló tartályban olvadó acélra az oxigén-ráfúvást. Az így nyert rendkívül jó minőségű acélt azon­ban csak foszforszegény nyers­vasból lehetett előállítani. Kohászati és vegyészeti szakér­tők hosszas közös kísérletezés után rájöttek arra, ha oxigénnel együtt mész­port is fúvatnak a megolvasztott acélra, akkor a foszfortartalom sem jelent aka­dályt az LD-termelésben. A mész­­por ugyanis meggyorsítja a sa­lakképződést, ez viszont megköti a foszfort. Ilyen módon a régi típusú Thomas-kon­verterekben is lehet kiváló minőségű acélt gyár­tani a hagyományos módon fel­használt nyersanyaggal. Ennek a módosított eljárásnak a szakiro­dalomban LDAC lett a neve. Az új betűk közül az A a luxem­burgi Arbed bányavállalat kezdő­betűje, a C pedig a Centre Na­tional de Recherches Metallur­­giques (Vasipari Kutató Központ) jelzése. A vegyipari kutatás az acél­gyártás másik nehéz problémá­ját is segít megoldani. Az üstök­ből a kokiliákba folyatott acél viszonylag gyorsan hűl le, és a gyors megszilárdulás közben az öntecs tetején a felszálló gázok buborékokat, szaknyelven lunke­­reket képeznek. Mielőtt az anyag feldolgozásra a hengerműbe, illet­ve a kovácsműbe kerülne, ezt a részt el kell távolítani. A se­lejt elkerülésére „lunker-porral” késleltetik az acél lehűlését, ilyen módon csökkentik a buborékok keletkezését. A Német Demokratikus Köztár­saság vegyészeti kutatóinak sike­rült egy olyan új „fűtőmasszát” kikísérletezniük, mellyel az eddi­ginél nagyobb mennyiségű acélt lehet olcsón megmenteni. Csupán az NDK-ban ez évente ötvenezer tonna acél­­- 15 millió márka­­ megtakarítást jelent! Az új világszabadalmat már eddig 15 európai ország, közte Anglia, Svédország és Nyugat- Németország is megvásárolta. V. P. A u/s CSAPAT KÉTFELÉ SZAKADT. EGYIK RÉSZÜK MATEOT KÖ­R . Volt koztunk, aki azültet­ÉNYEKEN DOLGOZOTT. A TÖBBIEK. GYÖNGYÖT HALASZTAK. MIN­DKETTŐ BORZALMAS MUNKA. HALAIRA HAJ­SZOLNAK. EGY ÉV. KETTŐ... AZTÁN VAGY A KORBÁ­CS... VAGY MEGSZAKAD A TÜDŐ... A BARLANG­ KÖRNYÉKÉn egyszerre felpezsdült AZ ÉLET. ÉS BOBERBEN FEL­ÉBREDT A REMÉNY. .HOGY HOSSZÚ IDŐ UTÁN VÉGRE ISMÉT BOLDOGABB NAPOK KÖVETKEZNEK SZÁ­MÁRA. HUMOR STÍLUSOS ANKÉT fr=0^===( ' KRITIKA IS LEHETNE 41^3^1_ — Milyen édes... — Jenő, te nem a süteményről beszélsz!!.. KERESZTREJTVÉNY A pontozott négyzetekbe került betűkből nagy mesemondónk (1825—1904) két regényének címét állíthatjuk össze. VÍZSZINTES I­ I. Cserjével, bokrokkal Gürüm be­nőtt hely. 10. Neves humoristánk. 11. Kutyafajta. 13. Ital. 15. Pest része (!). 15. Nemes tett. 17. Szólít. 18. Kerék — németül. 19. A Bug mellékfolyója. 25. Csaknem folyékony. 21. Férfinév. 22. Helyhatározórag. 23. Tenger — olaszul. 24. Kitűnő dugóanyag. 25. Írásjel. 26. Sekkben van (!). 27. Szónoklás. 29. Az egyik oldal. 31. Igefestő. 33. Petőfi-vers elme. 34. Meteor, határbetűi. 35. Arab költeményforma. 36. Búshangú költemény. 37. Szarmata lovasnép a honfog­lalás korában. 35. Visszanéz (!). 39. Nagyszerű játék. 40. Rendezget. 41. Olvasás közben teszi. 42. Német betű. 43. Atlétikai Club. 44. Örömére. 46. Téli sportesz­köz. 46. Szövőmester. 47. Hasznos rovar. 48. Illatos virág. 49. Nagyon régen. FÜGGŐLEGES: 1. Tetőfedő. 2. A jószívű teszt. 3. ... Angeles. 4. Nagyon. 5. Hatvan hónap. 6. Titokban figyel. 7. Igen­­ oroszul. 8. Vízzel körülvett szárazföld. 10. Cicero felszabadított rabszol­gája. A latin gyorsírás felta­lálója. 11. Égési termék. 12. Daráló gépek alkatrésze 13. Kőzetrepedéseket kitöltő érc­­­sedés. 14. Nevezetes. 16. Német névelő. 17. Gyakran hazudik. 16. Határozott, talpraesett (Sze­mély). 29. Kecskebeszéd. 22. Az én irányomba. 23. Félt, év. 25. A Volgába ömlik. 27. Him állatok. 28. Fortély, mesterkedés. 29. Sertéskölyök. 30. Szalmarakás. 31. Görög filozófus. 32. Kiváló prózaírónk (1660—1761). 33. Konzervatív. 34. Gyom, dudva. 36. Sértetlenek, egészségesek. 38. Az új vízilabda-kapitány. 39. Tél — oroszul. 41. A labdarúgás célja. 42. Évszak. 44. Olasz folyó. 45. Petőy-vers címe. Han) 5 *“*” címét leér­jük beküldeni, a lap megjelenésé­től számított 19 napon belül, a címre: Magyar Ifjúság szerkesztősége, Budapest VIII., Rökk Szilárd u. 6. A levelezőlapra feltűnő helyen kérjük ráírni:­­KERESZTRE­jt­­VÉNY!” A megfejtések a kapualjban le­vő rejtvényládába te bedobhatók. Megfejtés a 6. számból: D-4, C - L M -- 2. Könyvutalványt nyertek: Böszörményi Jenő, Hódmezővá­sárhely, Zrínyi u. 5. — Domby Sándor, Bp. H„ Harcsa u. 2. — Dottkó Zoltán, Bp. XXI., Buda­fok, Kölcsey u. 6. — Fábián Pai­ne, Békéscsaba, Sztálin út 9. — Jakab Ágnes, Bp. IX., Liliom u. 59. — Kovács István, Szarvas, Szabadság u. 8. — Lévay Gyula, Kecskemét, Széchenyi krt. 13. — Márkus Zoltán, Somlóvásárhely. — Németh Mária, Bp. VI., Népi köztársaság útja 22. Állam­i Ope­raház. — Peszeki Ádámné, Bp. V., Kálmán u. 19. — Sélly Zsu­zsanna, Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos út 31. — Tóth István, Pécs, Erreth Lajos u. 11. — Urbán Jó­zsef Bp. XI., Agárdi út 16. — Vass Márta, Debrecen, Thomas Mann u. 23. — Wejsiczky Márta, Zalaegerszeg, Ady Endre u. 32. A könyvutalványokat postán küldjük el. •000QO000QO000­0 ff E * ír Lurs sír S • S E 6 E r~E • É s;E • É ’S1 nZj *— S~" É •" 5? d­d • 1-4s díj ¥ *,­4• ¥~~ . A • ¥ E É r E ¥~ E E • * 1 * ^ 0 rí ’a? íZüj ¥ . ir 0 * ¥ ¥— E Az első albán postabélyegről Nemzetközi filatéliai körök­ben régóta vitatott kérdés az első albán postabélyeg prob­lémája. 1920 óta hosszú éve­ken keresztül az országban és a külföldön megjelenő albán sajtó, valamint külföldi lapok te különböző dokumentumokat és véleményeket közöltek ar­ról, hogy valójában melyik te volt az első albán bélyeg. Mindezek ellenére még ma is vannak ismert nemzetközi bé­lyegkatalógusok, amelyek eb­ben a kérdésben nem adnak pontos meghatározást. Néhány albán filatélista a „Drita” cí­­mű albán folyóiratban, amely az Albán írók és Művészek Szövetségének folyóirata, azt írta, hogy miután gondosan áttanulmányozták a közleke­dés- és postaügyi miniszté­rium szerveinek dokumentu­mait, s az albán bélyegtárat­ arra a következtetésre jutot­tak: az első albán bélyeget 1913 májusában bocsátották ki Ez a bélyeg volt forgalomban az albán állam 14 központjá­ban. Az akkori ideiglenes kor­mány határozatának megfe­lelően a sorozat 2443 példány­­­ban jelent meg. Ezek a bé­lyegek 1913 június végéig, te­hát mindössze 57 napig voltak forgalomban. // //­ HÍRES Egyiptomból több diák írt a „Ki mit gyűjt?” klubnak és kért bennünket, hogy közöl­jük elmüket a Magyar Ifjú­ságban. Nagyon szeretnének levelezni magyar fiatalokkal. Mohamed Nazih Hafez ? SH Ratíb Pasha st. Bed El Farag Kairó, Egyiptom, 22 éves diák, képeslapgyűjtő; Mohamed Hu­sen Gamah 19 A SH El Goys­­hiy St. strubra Kairó, Egyip­tom, 29 éves diák, képeslap­gyűjtő; Mohamed Ezz El Din Hafez 7 SH Ratíb Parha Kairó, Egyiptom, 18 éves diák; Yes­­h­a Mohamed Rachad Hafez 14 Ali Man­gad St. Rod El Fa­rag Kairó, Egyiptom, 14 éves lány; Somia Hafez 14 Ali Man­­gad St. Rod El Farag Kairó, Egyiptom, 19 éves lány; Ra­­fat Hana Shanoda 16 Sir Sadie Ka­ram Golosy Shul­a Kairó, Ibrahim Ahmed Ibrahim 18 Egyiptom, 16 éves diáklány; Yasafsaid St. Shubr­a Kairó, Egyiptom, 21 éves diák; Na­­bawidh Mohamed Sadie 10 Shr El Garbay St. Kairó, Egyip­tom, 16 éves diáklány; Asam Ahmed Ibrahim 18 Sh Yasaf­said st. Kairó, Egyiptom, 15 éves diáklány. Értesítjük a szalvétagyűjtő­ket, hogy a „Ki mit gyűjt?” szalvétasorozatot csak a tagok részére tudjuk biztosítani, te­kintettel arra, hogy csak 2500 sorozatot tudtunk csináltatni. A tagszolgálatot igénybe ve­vő tagjainknak postán küld­jük a szalvétákat, a többiek a vidéki klubvezetőknél vehe­tik át a sorozatot. Pécsen Ambrus József, Kulich Gyula u. 20; Miskolcon Szegedi La­jos, Kiss tábornok u. 34.; Deb­recenben Kovács Lajos, Kos­suth Lajos u. 31; Szolnokon Máltai Lajos, SZTK alköz­pont; Sztálínvárosban Szmo­­dics László, Kossuth u. 25; Nagymányokon Túrós József, Bányatelep; Egerben Molnár György, Szalárcsik u. 5; Szombathelyen Ábrahám Ottó, Mészáros u. 19; Baján Szvo­­boda Ferenc, Dózsa György út 30; Tatabányán Pollágh Gé­za, megyei tanár ipari osz­tály ; Keszthelyen Mészáros Gé­za, Munkácsy u. 19. A felsorolt helyeken a tag­sági díjakat ie be lehet fi­zetni, továbbá ugyanott kap­ható gyufacímke, címkekata­­lógus, klubjelvény és a leg­újabb szalvétasorozat is. Jubileumi sor A Szovjetunióban jubileumi címkesort bocsátottak ki a szovjet hadsereg születésének 13. évfordulója alkalmából. Ké­pein megelevenedik a szovjet hadsereg dicsőséges múltja. If ^ , im­­­m *&• m 'll

Next