Magyar Ifjúság, 1961. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

1961-03-04 / 9. szám

\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^a (4. oldal) i 2 | Zenerajongó \ A fiatal házaspár vasár- 4 nap vendégeket fogadott: 4 egy másik fiatal házaspárt. 4 A szendvicsek és az üveg 4 bor elfogyasztása közben 0 csendesen beszélgettek. A­­ nők a divatról. A két férfi 4 pedig a soronlevő bajnoki 4 forduló esélyeit latolgatta 4 nagy szorgalommal. Mi- 4 után mindkét fél kifogyott 4 a mondókából, közös be- 0 szédtémát kerestek, így jut­­ tottak el hosszas „tapoga- 4 tózás” után a zenéhez. Kö- 4,­zelebbről: Bartók Béla mű- 4 részeiéhez. — Jaj, most hallottunk­­ egy isteni Bartók-számot a­­ Zeneakadémián — áradó- 4 zott az ifjú háziasszony — '4 Mi is volt a címe? Nem jut 4 eszembe. Mondd már Pista, 4 mondd már! — Dunsztom sincs, mire­­ gondolsz — jelentette ki a­­ férj. — Ne viccel­, emlékezz 4 csak! — zsörtölődött az 4 asszony — Lila tűsarkúban 4 zongorázta egy nő. H. S. 4 I Raffae­k és a többiek.. Cigányankéttal kezdődött az egész, amit a vöröskereszt he­lyi szervezete rendezett. Mű­sor kellett, s a cigányfiata­lok vállalkoztak rá. Népi tán­cot tanítgattak nekik, s pi­henő alatt maguktól táncra perdültek. Olyan tempera­mentummal, olyan ütemér­zékkel táncoltak, hogy ezt nem lehetett megtanulni. Dr. Sándor Imréné összegyűjtötte ezeket a dalokat, táncokat, hozzá ősi cigányszokásaikat is feldolgozta, s összeállították az új műsort Huszonhét em­berből áll az együttes. Az idősebb korosztályt Raffael József és felesége, Bozsó kép­viseli. A legfiatalabbakat meg ötéves kisfiúk,­ Cuci, s a má­sik apróság, Szemi. A közelmúltban KISZ-alap­­szervezetet alakítottak, s Dankó Pista nevét vették fel. Huszonhárom kiszes van már a csoportban. Nagy részük igaz, még nem tud írni, ol­vasni, de odaadóak és becsü­letesek. Munkájukból élnek, s büszkén emelik fel fejüket az elismerő szavak hallatára. Új utakon járnak Raffaelék, Mezeiék, Farkasék, meg a többiek. A jászfényszarui ci­gányok jórésze már semmi­ben sem különbözik a falujuk népétől. Talán csak egy ki­csit dalosabb az ajkuk, tán­cosabb a lábuk... •——■ ! Nem fa az, nagyapó ! A Nyugatinál szállnak­­ fel a villamosra. Nagyapa 4 és unokája. A nagyapán 4 vasutasruha, kezében 4 koffer. Most érkezhettek a vidékről valamelyik vo- 4 nattal. Napfényes délelőtt. A villamos indul a Kör-­­ úton. A négyévesforma­i kislánynak rettenetesen tetszik az utca. Állandóan 1 mutogat a nagyapjának: — Nézze a! Ahun a! A nagyapa a hatalmas ? „neonalagút” kandelábe-­­­reit csodálja. Megböki a 4 kisunokát: — Nézzed a! Mekkora 4 fák nőnek ezen a Pesten. 4 A kislány végigméri a­­ hatalmas oszlopokat, az­ 4 után a nagyapát. Még a 4 4 fejit is megcsóválja: 4 — Hát ennyit sem tud? 4 4 Nem fa a! 4 Az öreg mókázik* 4 — Hát mi lenne, ha nem 4 4 fa te? 4 — Neonfény, na. Nezze 4 4 a: hát hányszor látta már 4 4 televízióban, azt mégsem 4 4 tudjál ! S. M. I 4vXXWXX>>XXW^X\XX'^X>X'OCVXX\XNXXV^XXXXXXx3 flfií MAR - 7. BUDAPP %rt&. VILÁG PROLETÁRJAI, egyesüljetek 8 IFJÚSÁG A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA | ÁRA: 1 FORINT | Pályaválasztás előtt 55 ezer ipari tanulót szerződtetnek az idén ♦ Hol helyezkedhetnek el az érettségizettek? Pályaválasztási tanácsadók Kisházi Ödön munkaügyi miniszter nyilatkozata Az általános és középiskolákban sok szó esik ezekben a napokban a pályaválasztásról. Felkerestük Kisházi Ödön munkaügyi minisztert, és kérdéseket intéztünk hozzá, a pályaválasztási igények kielégítésének lehetősé­geiről. ötven kovács, nyolcezer laka­tos, több, mint háromezer esztergályos, háromezer kü­lönféle műszerész és ugyan­ennyi villanyszerelő, kétezer vájár, hatszáz hegesztő tanu­ló. Az építőipar legalább négyezer kőműves, ezernyolc­száz szobafestő-mázoló, hat­száz ács, hatszáz központi fű­tés, víz- és gázszerelő, négy­száz épület- és műlakatos, százötven épületasztalos és ugyanannyi épületbádogos ta­nuló felvételét igényli. A könnyű- és élelmiszeripari szakmákban elhelyezkedhet ezerötszáz férfi és női szabó, ezerkétszáz fonó és szövő, ki­­lencszáz cipész és ötszáz nyomdaipari tanuló. A keres­kedelmi és vendéglátóipari szakmák mintegy ötezer tanu­lót szerződtetnek. Külön fel kell hívnom a figyelmet a me­zőgazdaságban megnyíló ta­— Az általános iskolákból az idén húszezerrel több ta­nuló távozik. A középiskolai felvételek mellett milyen le­hetőségeik vannak az ipari­tanuló oktatásban való elhe­lyezkedésükre? — A középiskolák, mintegy ötvenezer tanulót vesznek fel az első évfolyamra. Ebből harmincötezer gimnáziumban, tizenötezer technikumban ta­nulhat. Ebben az évben öt­venötezer fiatalt vesznek fel a különböző vállalatok, illetve szakmunkásképző iskolák. Ezen belül a legnagyobb lét­számot, a népgazdaság igé­nyeinek megfelelően, a ne­hézipari vas- és fémipar,­ il­letve az építőipari szakmák igénylik. Felvételre kerülhet körülbelül , kétszáz kohász, háromszázötven, öntő,­ ötszáz­ .1 ■. IM— n.in I ■—————■—i-■■■■■■ mm IMII I i 1—MM— nulóképzésre. Az idén több mint négyezer — kertész nö­vénytermesztő, állattenyésztő, gépkezelő, stb. — tanuló fel­vételére van lehetőség a me­zőgazdaságban. — A középiskolában végző tanulóknak milyen szakkép­zés biztosítható? — A középiskolákban vég­ző tanulók huszonöt-harminc százaléka mehet egyetemek­re, főiskolákra. Az érettségi­zettek számára ezenkívül, legalább ugyanekkora mér­tékben szakképzést biztosí­tunk. Az ipari, kereskedelmi, illetve mezőgazdasági tanuló­­képzés keretében az érettsé­gizettek lényegében vala­mennyi szakmára jelentkez­hetnek és rövidebb — álta­lában másfélékét év — tanul­mányi idővel szerezhetik meg a szakmunkás bizonyítványt. A szakmák igényeit és az érettségizettek érdeklődését figyelembe véve szóba kerül­­hetnek itt a lakatos, a motor­­szerelő, a szerszámkészítő, az esztergályos, a műszerész, to­vábbá különböző nyomdai szakmák. Az egészségügyi szakiskolákban több mint két­ezer érettségizett fiatal fel­vételére kerül sor. Ezek két­éves, általában teljes ellátást nyújtó iskolák, ahol az idén nyolcszázhatvan betegápoló­nő kilencszáz csecsemő-, gyer­mekgondozónő, körülbelül százötven szülésznő, százöt­ven védőnő kiképzése törté­nik.­­ Melyek a továbbtanulás­nak, pontosabban a szak­munkásképzésnek azok az ágai, amelyek iránt nem ki­elégítő az érdeklődés? — Itt elsősorban a kohásza­ti, illetve melegüzemi szakmá­kat, az öntő és kovács, továb­bá a lakatos esztergályos, ki­sebb részben pedig a hegesztő, fényező-mázoló szakmákat kell említeni. Ezekben tavaly közel háromezer tanuló he­lyünk maradt üresen, pedig az iparnak elengedhetetlenül szüksége van a szakmunkás­hiány pótlására. Ezek a szak­mák megbecsült területei népgazdaságunknak, jó a fi­zetés és a munkafeltételek is évről-évre javulnak. Különö­sen a városi fiúk figyelmét kell felhívni jobban ezekre, ők jórészt a finommechanikai,­ elektrotechnikai pályák felé vonzódnak, amelyek pedig a lányoknak alkalmasabbak len­nének. Nem helyeselhető egyes szülők ragaszkodása az olyan elképzelésekhez, hogy­ csak fodrász, kozmetikus fog­műves, laboratóriumi asszisz­tens fényképész, stb. szak­mákba akarják elhelyezni gyermekeiket. Irreális és hely­(Folytatás a S. oldalon) A KISDOBOSOK MÁSODIK PONTJA Kecskemét, úttörőház,, va­sárnap délután. A terem telve zsibongó gyerekkel, főleg kéknyakkendős kisdobosok­kal. Pár perc és kezdődik az őrsök között a kérdezz-fele­­lek bajnokság. Leülök egy papa mellé, sok itt a szülő. Beszélgetünk. A papa így: — Eljöttem már a gyere­kekkel, annyit beszélnek az út­törőházról, gondoltam, meg­nézem, mi húzza ide őket. — Majd meglátjuk —mon­dom, mert magam sem tu­dom, mi következik. — Valami lehet a dologban, mert moziba akartam őket vinni, mármint a két kislá­nyomat, mégis ezt választot­ták. De nézzük csak! A függöny szétnyílik, a szín­padon fenn ülnek a csapatok, a Zrínyisek, a Jókai, a Béke, de még a távoli külterületi Kiskecskemét is elküldte fiait. A kérdések peregnek, a zsű­ri dönt és a szerzett pontok sorba felkerülnek a táblára. Egy kócos, tanyasi gyerek meghökken, mikor megkér­dik: — Ki a főhőse Móricz Zsig­­mond „Légy jó mindhalálig” című könyvének? Áll a fiú, topog izgalmá­ban, aztán elkiáltja magát: — Hát a Nyilas Miska. Alszögnyűlködnek a lányok, egyikük bekiált: — Misi az, nem Miska. A papa egy pillanatnyi szü­netben felém fordul. Olyan furcsán fénylenek a szemei, pedig lányai még sorra sem kerültek. Azt mondja: — Tudja, elvtársnő, én is ide jártam gyerekkoromban. Ebben a teremben volt a re­formátus egyházközség. Csak­hogy mi nem tanultunk egye­bet, mint zsoltárokat. Figyelünk tovább. A szem­üveges, kis szőkén van a sor. Énekelj egy népdalt! — kap­ja a feladatot. Kivár egy ki­csit, aztán vékonyka hangja átrepül a termen. „A juhásznak jól megy dol­ga ...” Egy kisfiú Kecskemét vá­ros címeréről beszél, aztán végigizguljuk a bekötött szem­mel rendezett tortaevési ver­senyt. Micsoda csatakiáltá­sokkal buzdította csapatát egy-egy iskola! Leírhatatlan volt a hangzavar. Aztán újra komoly szó következett: — Mit tudsz a kisdobosok második pontjáról? A kérdezett csak áll a hosz­­szú, kínos csendben. A néző­­közönség, a kétszázötven gye­rek súg, búg, nyújtózkodik, szörnyülködik. Ezt nem tudni! A mellettem ülő papa hal­kan maga elé mondja: — A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, tanítóit... Ránézek. — Látja, még én is tudom — folytatja. — Egész délelőtt ezt fújták a gyerekek a kony­hában. K. É. J zöld asztalodvara Peking keleti részén már készen áll az a hatalmas sportcsarnok, amelyben április 5. és 14. között a világ legjobb asztaliteniszezői gyűlnek össze. A csarnok 15 000 nézőt fogad be, 38 méter magas, 120 méter át­mérőjű. A belső falakat zöldre festették, a nézőtér négy emelet magasságú. A nagy termen kívül — ahol 10 pingpongasztalt le­het elhelyezni, — kényelmes öltözők, társalgók, fürdő­­helyiségek, pihenőszobák és büfék állnak a részvevők rendelkezésére. (MTI Külföldi Képszolgálat) ÉVFOLYAM : Köszöntse őket virág, köszöntse őket mosoly, köszöntse őket kedves szó. Az asszonyokat, akik Pesten és Kubában, Moszkvában és Londonban békében akarják felnevelni gyer­mekeiket. Leányokat, akik szabadon, boldogan akarnak élni, tanulni, kedvesükkel a tavaszi alkonyaiban kézenfogva sétálni s nem a harctérről tábori lapokat, rokkantakat haza­várni. Március 8-án, az alkotó, a dolgozó, a békéért harcoló nők ünnepén legyen övék minden virág, minden mosoly, ked­ves szó, — köszöntse őket szeretet és tisztelet. MÁRCIUS (Kotroczó István felvétele)­ ­ 1961. III. 4. Színes televízió a fiataloknak Havi 840 perc ifjúsági TV-adás ♦ Lengyel bábművészek vendégjátéka a stúdióban ♦ Helyszíni közvetítés az úttörő-jubileumról ♦ Üzemi, egyetemi „Nyílt tárgyalás“-ok ♦ Külföldi és külföldnek szánt ifjúsági TV-műsorok A minap a TV gyermek és ifjúsági szerkesztőségében jár­tunk. Szerkesztőtől szerkesz­tőig vándorolva, ismerked­tünk a TV ifjúsági adások ter­vezésének gondjaival. — A fiatalok természettudo­mányos, technikai, történelmi és egyéb érdeklődése olyan mértékben növekedett, hogy kielégítése komoly problémát jelent számunkra — hallottuk az egyik szerkesztőnél. A másik szerkesztő így be­szélt: — Még mindig nem ele­gendő a falvak ifjúsága számá­ra sugárzott műsorok mennyi­sége. Pedig a vidékiek talán még nagyobb örömmel várják a TV-adások idejét, mint a pestiek. A harmadik úgy vélte: *— Egyelőre havi 840 perc ifjúsá­gi TV-műsort sugároz a TV. Ennél több kellene! A negyedik vitába szállt ve­le: — A gyakorlat azt bizo­nyítja, hogy a jelenlegi össz­­adási időből nem telhet több a kimondottan ifjúsági műso­rokra, hiszen itt fordított az arány. A gyermek és ifjúsági nézők többsége nézi, élvezi a felnőtt műsorok jórészét is. A felnőttek számára viszont nem mindig elég szórakoztatóak a gyermekműsorok. Különben is a színes televízió a cél. A tele­vízió kétféleképpen lehet szí­nes. Az lehet technikailag, el­jön majd ennek is az ideje. És színes lehet műsorában. A cél: színes, érdekes TV-műsorokat a fiataloknak, íme, egy kis mutató a közel­jövő TV-adásaiból: — Tavasz­­szal, amikor magyarországi vendégjátékra érkeznek a len­gyél TV-bábművészei, két dél­után mutatják be nálunk a mű­sorukat. Helyszíni közvetítést adunk a jubileumi úttörő ta­lálkozó fontosabb eseményei­ről. A közeljövőben szeretnénk a Vörös Csillag Traktorgyár­ból, és valamelyik budapesti egyetem aulájából egy-egy helyszíni ,felyílt tárgyalás­­t közvetíteni, olyan érdekes és fontos kérdésekről, mint a gyá­ri munkás-kollektívák nevelő szerepe, vagy az új diplomások és a vidékre menés problémá­ja. Megjelenik a TV-képernyő­­jén Pintér—Komornik vidám TV-játéka, az „Attasé lánya”. Tavasszal nemzetközi gyermek­­cirkuszt közvetítünk Berlinből, PÉCS FIATAL DÍSZPOLGÁRAI Pécsett hasznos kezdemé­nyezés született: a városi ta­nács és a KISZ-bizottság a fiatalok társadalmi munkafel­ajánlásai alapján szocialista szerződést kötött. A szerző­désben a KISZ-fiatalok véd­nökséget vállaltak a vidám­park, a fürdőkombinát és a sportpálya építése, valamint a mecseki állat- és növény­kert továbbépítése felett. Ebben az évben mintegy 200 000 óra társadalmi mun­kát végeznek. A KISZ-bizott-­ ság az egyes alapszervezetek­kel külön szerződéseket köt­ a részfeladatokra, és széles kör­ben igyekszik elterjeszteni a Havonta egy napot Pécsért­­mozgalmat. A városi tanács, április 4-ig kijelöli az új épít­kezések helyét, megadja a részletes tervdokumentációt, kidolgozza az ütemtervet, mű­szaki vezetőket és munkaesz­közöket biztosít. A tanács el­határozta, hogy azokat a fia­talokat, akik legalább ötszáz órát teljesítenek társadalmi munkában, Pécs díszpolgárává választják. Száz-százötven és kétszáz munkaóra elérése esetén bronz, ezüst és arany jelvényeket adományoz. A tavasz már porondra lépett. „Porondon a tavasz’” címmel mu­tatta be szezon­nyitó, parádés mű­sorát a Fővárosi Nagycirkusz. Az előadások egyik sztárja: Júlia, az oroszlán. Tegnap este Júlia az idomítójával, Wagner mesterrel együtt állt a fényképezőgép len­cséje elé. A sztár aztán besétált a porondra, és zúgott a taps

Next