Magyar Ifjúság, 1962. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1962-01-06 / 1. szám

A téli, ólomszürke ég alatt dolgoznak. Falat húznak, hajót építenek, erdők lakóit gon­dozzák a hidegben, amikor mínuszt jelent a meteorológia. A munka parancsolja őket a zúzmarás, havas természetbe és áldozattal teljesítik a parancsot. Hidegkezű, melegszívű emberek. ELSŐ TEL A SÚLYÁN Ott van egy az ezer­­kétszáz lovason... Ez a válasz kérdésemre, dolgozik-e itt, az óbudai sólyán olyan fiatalember, aki életében először birkó­zik a téli széllel és lehel fehéret a hideg levegőbe. Tehát ott van egy az épülő ezerkétszáz lóerős tolóhején. Elzárja az autogénpisz­tolyt, homlokára tolja a védőszemüveget, kihúzza jobbkezét az egyujjas kesz­tyűből és kezet nyújt. _ Sipos János: Csak az első egész tele itt az épülő hajón, mert „inaskorában”­­ mindenütt megfordult a gyárban, a sólyára is fel­küldték. Min­denre megtanították, sze­relni, autogénnel,­ villany­nyal vágni a vasát, mert, hogy „ott fent’’ mindent kell tudni. ■U)' Hogyne fáznék! Nem szégyen ez és nincs mese. — Mikor fázik legjob­ban? — Mikor jön fel a nap. Mert télen sötétben kez­dünk, hatkor. Tahitótfaluról jár be busszal, Hévvel. Aztán felbandukol a hajóra, ott meg két-három fokkal hi­degebb van mindig. Látom a husángokat a rozsdás vasfedélzeten — Miért nem gyújtottak tüzet? — Ma még nem volt idő. Egy hónapunk van erre a tolóhajóra. Húszat csinálunk egy évben. A nagy orosz folyókra. Ex­port. Ez itt mellettünk kétezer lovas lesz. Hat uszályt fog tolni. — Nyáron tiszta napfür­dő ez, a Duna felett. — Az. De hát télen is kell hajót csinálni. — És ha kész, jégre bo­csátják talán? Felnevet és lemutat a befagyott vízre. — Dehogy! Szép ám té­len a vízrebocsátás. Jön a kis jégtörő, feltolja a je­­get, aztán mehet le. — Pezsgő? — Nincs. Majd a husza­diknál. Amikor jubilálunk! Vigasztalan sötét felhő ter­peszkedik a félig kész lakó­épületen. A Dunáról sűrű köd árad a Lágymányos felé. Be­hatol a harmadik emeletre. Játszi könnyedséggel, hiszen nem állja útját semmi, az ab­lakokat, ajtókat még csak a „keretek” képviselik. A szobá­ban tartózkodók ügyet sem vetnek rá. Fiatal ember se­rénykedik a másfél méternyi állványon. Fekete szőrmesap­káját mélyen a szemébe húz­ta, s a szürke, mész- és ce­mentfoltokkal tarkított ruha alá annyi mindent felvett, hogy most kissé „mackósan” hat. Szebeni Gyula észreveszi, hogy megmosolyogjuk: — Tél van. Egész nap itt állni, dolgozni, bizony nincs melege az embernek. És ez nem is a leghidegebb tél, amit állványon töltöttem. — Hányadik? — Várjunk csak... Katona voltam, lemegy kettő, ami azért nem volt könnyű, hiszen határszolgálatot láttam el... Szóval marad kereken tíz. — Lehet védekezni a hideg ellen, az állványon? — Természetesen. Először a legfontosabbat említem, ami régi igazság: mire érződik a foga az időnek, addigra a szerkezeteknek, a külső mun­kának el kell készülni. Bent lehet fűrészporos kályhával fűteni, elzárjuk a nyílásokat, jöhet az ítéletidő. — Akkor az idén jól bevált a régi igazság, hiszen bent vannak.. Jót nevet, össze­villan tekin­tete a malterosládát hozó lányokkal, meg a mellette vá­laszfalat rakó kőművessel. — Most úgy látszik... De karácsony előtt, amikor a leg­nagyobb hideg volt, fönt dol­goztunk az ötödik emeleten a szabadban ... Valahogy úgy van az: régi igazság, mégsem sikerül egyszer igazán valóra­­váltani. — Csak sikerülne, ha most újabb hideghullám érkezne. — Most már biztosan. Lát­tam, hogy szállították a fű­­részport. Meg aztán benti fa­lazásokat csinálunk javarész mindenütt az épületen. A kokszkályhák, amelyek a be­­tonfagyás ellen vannak, szin­tén üzemkészek. Természete­sen a meleg feketekávé még gyakrabban jutna el az állvá­nyokra. Igaz, hogy azt most is kapjuk naponta. Huszonhét esztendős Szebe­ni Gyula. Tizedik felét tölti fal mellett, álláson. Nem is gondol arra, hogy egyszer hosszabb „fagyszabadságra” megy. — Még nem voltam egyszer sem — mondja. — Lehetséges, azért, mert mindig lakóépüle­ten dolgoztam, s az rendsze­rint nagyon sürgős. Ezt a nyolc emeletest is több száz család várja. A Duna felöl erős szél ke­rekedik. A fiatalember kinéz az üveg nélküli ablakon, s szakértelemmel mondja: — Hideget hoz megint. (Gyulai) // Nincs fagyszabadság jí (komornik) Meleget fű markába Sipos János „. j. igyuriui.­­ Szebeni Gyula a hideg magas­ban Vidéken lakom, szakmát Buda­­pesten tanulok. Hol kérhetem sze­mélyi igazolványom kiállítását? — kérdi Sz. Miklós ipari tanuló. A tanulóotthonok 16 évet betöltött lakói számára a személyi igazol­ványt az intézet vezetője kéri az illetékes rendőrségi szervektől. Átadása általában ünnepélyes ke­retek között történik. Gyermekkori álmom, hogy ve­gyész legyek — írja levelében V. Anna Tiszaroffról. Álmai meg­valósulhatnak. Segíti a vegyipar nagyarányú fejlődése. Az épülő vegyi üzemekben az állandó szak­munkásképzésnek két lehetősége van. Mint betanított munkás öt­éves szakmai gyakorlat után kér­heti felvételét a vegyipari tech­nikum (Veszprém, Kazincbarcika, Budapest, Debrecen) levelező ta­gozatára. A kétéves szakmunkás­­tanfolyamok csak üzemenként és szakáganként biztosítanak kép­zettséget. A Tiszavidéki Vegyi­kombinát személyzeti osztályán (Budapest, Anker köz 1.) érdek­lődjön felvétel iránt. Háztartási alkalmazott vagyok,­­ így nem tanulhatok tovább — írja „Debrecen 2” jeligés levél­írónk. A munkaadónak a háztar­tási alkalmazott részére is biz­tosítani kell a meghatározott sza­bad időt. Ezt felhasználhatja to­vábbtanulásra. Egyetértünk azzal, hogy ez a munkakör nem elé­gíthet ki egy tanulni vágyó fia­talt. Ha üzemi munkát nem kap, tavasszal kérje felvételét mező­­gazdasági munkára. A termelő­­szövetkezetek és állami gazdasá­gok ma már jó feltételeket biz­tosítanak a tanuláshoz. Iparitanuló-intézet lakója va­gyok, s mégis megszüntették a családi pótlék folyósítását — pa­naszolja Rába Etelka Szegedről. A MVM 10,1959-es számú rende­lete alapján az első- és másodéves ipari tanulók részére folyósítható családi pótlék. A V. H. M. 8. § b) pontja szerint azonban a fenti rendelet azokra nem vonatkozhat, akik bármilyen állami intézet gon­dozását élvezők. Hogyan ismerhetném meg a tá­volabbi bolygókat? — kérdezi Ba­logh Ádám Bácsalmásról. A csil­lagászat tudományának népszerű irodalma is van. Ezek közül leg­ismertebb a Kulin—Zerinvári: „A távcső világa” c. könyv, amit bármelyik könyvtárban megtalál­hat. A HÁROMEZER SZIGET ORSZÁGA Színes magyar riportfilm Indonéziáról Készítette: Fehéri Tamás A budapesti Híradó Mozi­ban január 4-től Kísérő műsor a filmszínhá­zakban január 11-től ÚJ NORMÁK? ÚJ NORMÁK? SZERELEM ÉS BARÁTSÁG Már nem „bakák“ vagyunk Az elmúlt két hétben nagyon sok levél érke­zett Cs. Marika levelére, aki arról írt, hogy szü­lei szóba állni sem engedik katonával. A levelek írói, katonák és civilek, fiúk és lányok egyaránt valamennyien elítélik az ilyen nézeteket. A sok levél közül ez alkalommal csak egyet közlünk, amely — úgy véljük — a legvilágosabban fogal­mazza meg a feleletet. ..Úgy gondoljuk, hogy Cs. Marika levele köz­vetve egy kicsit minket is érint. Sokat beszéltünk róla és Marikával teljesen egyetértünk — kevésbé szüleivel. Marika szülei nemcsak lányukat bántották meg, hanem bennünket is, és rajtunk keresztül a mi szüleinket is. Minden szülő törekvése, hogy fiá­ból rendes, becsületes embert neveljen. Úgy érez­zük, ha ez a nevelés érvényesül azoknál, akik „zakót viselnek”, akkor érvényesül nálunk is. Mi egy rövid időre levetettük a civil ruhát, és jelenleg nem a termelőmunkából vesszük ki ré­szünket, hanem hazánk határainak védelmét biz­tosítjuk. Mindezt azért, hogy Marika szülei és az egész magyar dolg­ozó nép nyugodtan dolgozzon, pihenjen, szórakozzon. Fiatalok vagyunk. Vannak köztünk olyanok, akik egy-két lánynak csalódást okoztak. De ha valaki ezt szemünkre veti, megkérdezzük: a ci­vilek között mindenki becsületes ezen a téren? Azt is elmondhatjuk, hogy mi már nem „ba­kák” vagyunk, hanem tisztességtudó, öntudatos katonák. Mindjobban érvényesül nálunk a szocia­lista nevelés módszere. Elmondhatjuk azt is — nem egy példa bizonyítja —, hogy a léha életű fiatalember éppen a katonaságnál komolyodik meg. A mi véleményünk az, hogy aki­­komo­lyan gondolkozik civilben, az megmarad ugyan­olyan embernek katonaruhában is, sőt.. . Marika szüleinek véleménye szerint nekünk, húsz-huszonkét éves fiatalembereknek nincs jogunk az élethez, nincs jogunk a szerelemhez, előttünk minden tisztességes ház kapuja be legyen zárva? S mindez azért, mert katonák vagyunk? Ugyan mit szólnának, ha nekik is katonafiuk lenne? Befejezésül azt tanácsolnánk Marikának, ha jól megismerte azt a katonát, bízzon benne, szeres­se. Tegye kellemessé azt a néhány órát, amit együtt töltenek, hogy mindkettőjük munkája, élete mind örömtelibbé váljék.” B. M. Határőrség beosztottai • Fertőrákos 2 levél a „csúnya lánynak“ Rendszeresen olvasom a vita­rovatot és most a „Csúnya lány” levelére szeretnék válaszolni. Kedves „Csúnya lány”! Egészséges vagy, fiatal vagy, tehát sze­rintem csúnya sem lehetsz. Más eset az, ha esetleg nem tartozol a ..menő*’ lányok közé —, de ezt soha se bánd. Magam sem nyernék szépségversenyt, talán nekem is voltak már olyan gondolataim, hogy miért nem vagyok szép, milyen jó azoknak, akiket mindig rajongással vesznek körül. De hidd el, hogy ezeket a gondolatokat csak múló rossz hangulat idézte elő. Neked is és mindenkinek joga van az élethez, a boldogsághoz, de a saját bol­dogságod útját csak magad egyengetheted. Kedvességgel, figyelmes­séggel, műveltséggel és egy kis szemfülességgel. Mert azt állítom, hogy sok, nagyon sok olyan fiú van, aki nem csupán kalandra vá­gyik. Igyekezz komoly, őszinte barátokat keresni és ha megtalálod az igazit, hidd el, az ő szemében te leszel a legszebb. 3. Zs. Alsógöd Kedves „Csúnya kislány!” Én nem ismerhetem önt, mégis bizonyos vagyok, hogy igazság­talanul illette önmagát ezzel a jelzővel talán a túlzott önkritika, vagy a végső elkeseredés váltotta ki. Ma, amikor­­ minden mód és lehetőség megvan arra, hogy valaki csinosan és ízlésesen­ öltözköd­jék, nem szabad ilyet mondani. Higgye el, hogy mindenkiben van valami, amit szeretni lehet és ez nagyon ritka esetben a külső szép­ség. Higyje el, hogy egyszer összetalálkozik majd az igazival, aki nem üres kalandok után futkos, hanem hű barát és igazi élettárs akar lenni. Az majd nemcsak a nőt nézi magában, hanem egész életre szóló barátságot, igaz, hű feleséget keres. És higyje el, ő majd megtalálja a szépet és nemest, amit szeretni és tisztelni fog. Bízzon jobban önmagában és akkor megtalálja majd a boldogsá­got. A nyomaték kedvéért: „Egy csúnya fiú.” Síelnek a kenusok Az egyik „legnyáriasabb” sport­ág a kajak-kenu. Júniustól jú­liusig zajlanak le az év legna­gyobb versenyei, ebben az idő­ben rendezők az országos, világ- és Európa-bajnokságokat is. Ahogy melegebben süt a napsugár, reg­geltől estig a vízen találjuk őket. De mit csinálnak akkor, amikor a Dunán jégtáblák helyettesítik a kis hajókat? Síelnek! A nagy erőpróbákra készülő vá­logatott keret rendszeres téli idő­töltése a sítábor. A vizek vándo­rai januárban a Kékesen levő ÉDOSZ üdülő vendégei, sífutó- és lesikló-versenyeken i­s vesznek részt, hogy nyáron jobban menjen a kajakozás. — Az idén január 18-tól feb­ruár 1-ig sítáborozunk — mon­dotta Granek István, a váloga­tott keret edzője. — A téli ala­pozási időszakban főbb irányú mozgása van szü­k­ség, s az egész évi állóképesség alapjainak lera­kásához a síelés na*rv segítsék* ad. Azonkívül, hogy rendw^fil b^s^nes. a. y°rsenvzők szá^-Sra újszerűséget is hoz ez a kéthe­tes, nagyon értékes kikapcsoló­dás. Akik a következő napokban a dél’ boifo­l »«alanzítőho o­­tsí­fStt, erőtől duzzadó fiatalembe­reket láttak, azokat a világsike­­rekkel büszkélkedő sportolókat köszönthetik, akik télen hóban vetnek és nyáron vízben aratnak. Újra megrendezik a válogatott ke­ret sífutó- és lesikló-bajnokiárát is. Paris, Fábián a futásban. Nagy és Szöllősi pedig a lesilltásban újabb bajnoki címek, esélyese ... B. J. Feledés vagy titkolódzás ? Tizenkilenc éves vagyok s a fomádi mezőgazdasági tanfolyam hallgatója. Megis­merkedtem itt egy kislány­­nyal, ő gyors- és gépírónak tanul. Hamarosan megsze­rettük egymást és még ha­­marosabban már az egész faluban csak kettőnkről be­széltek. Lassan eljött az idő, hogy házasodni kellene. A falusi pletykák miatt a lányt tiltják tőlem a szülei. De ennek más oka is van. A lány szüleinek nem tet­szik az én szakmám, mivel én „csak” tsz-tág lehetek, ők viszont a lányuknak ,.megfelelő tudással, szak­mával rendelkező egyént’,’ akarnak. Mit tegyek? Próbáljam őt elfeledni, vagy találkozzunk titokban? T. György Farnád mezőgazdasági tanfolyam A havas birodalom gondozója Fúj, süvölt a Mátra szele — kedves dal, de gyakran ke­gyetlen a valóság. Ilyenkor télen, a fák csúcsáig kavarja a havat, és legény a talpán, aki állja a téli hóviharos mátrai szél haragját. Aztán elül a vihar, kitisztul az ég és kéksége úgy leheli a fagyot, hogy belerecsegnek a Mátra öreg faóriá­sai is. Az üdülök ilyenkor a jó meleg társalgókban üldögélnek, vagy néhány órát eltöltenek sítalpon, szánkón a fagyos vi­lágban. S ha találkoznak Dániel Györggyel, a mátrafüredi erdészet fiatal, kerületvezető erdészével, aligha gondolnak ar­ra, hogy ez a huszonhatéves fiatalember talán éppen a ti­zenkettedik órája tapossa közel hétszáz holdas birodalmának havas világát. Harmadik éve dolgozik az erdészetnél, s már úgy ismeri birodalmát, mint a tenyerét. Ismeri a fákat, szinte személye­sen és egyenként is a szarvasokat, őzeket és a vaddisznókat, amelyek a mély hóban is megtalálják mindennapi cseme­géjüket, Járja a körletét, figyeli, nem próbálkozik-e fatolvaj, hogy meglopja az erdőt, ellenőrzi, hogyan halad a favágás, szervezi a kitermelt fa elszállítását, amely nem könnyű mu­latság a meredek, sziklás hegyutakon — és rendszeresen gondozza a vadállományt. Igen, gondozza, mint valami gazda a háztáji jószágot. Megnézi az etetőket, rendben vannak-e­, gondoskodik, hogy legyen megfelelő takarmány, figyeli, nem kaptak-e valamilyen betegséget területének vadjai. Csinálja mindezt még ugyan csak harmadik éve, de már nagy szak­értelemmel, hozzáértéssel, néha napi 12, vagy még több órát is járva erdős birodalmát. Szépséges a tél a Mátrában. De kemény helytállásra van szükség, ha ebben a szépséges, de hideg világban becsüle­tes munkát akar végezni Dániel György. S a helytállásban nincs hiány. (gyurkó) ÚJ NORMÁK! A VITAVEZETŐ válaszol CSÚNYA LÁNY: A kislány cí­mét nem tudjuk, de mivel írja, hogy levelezni szándékszik vele, így az ön címét közöljük, s a kislány, ha akar, majd ír ma­gának. Íme, a cím: Begazy Csa­ba honvéd, Sormás 8354/4, Za­la m. S. MARIKA, BUDAPEST: Nem értjük, hogy ha egy sportegye­sület tagjai, miért ne ismer­kedhetne meg az illetővel? Ter­mészetesen, nem arról van szó, hogy érzelmeit bevallva elé álljon, de bizonyára akad ott a közös ismerős, vagy akad olyan alkalom, amelynek segítségével összeismerkedhetnek. Leveléből úgy érezzük, hogy a fiú túlsá­gosan visszahúzódó és bátorta­lan. Semmi esetre sem ízlés­telenül és tolakodóan, de ba­ráti, pajtási módon az egyesü­leten belül igazán lehet maga is az ismeretség kezdeménye­zője. „FÁJ A SZÍVEM”: Írja, hogy első gimnazista kislány és úgy vélte, hogy egyik osztálytárs­­nőjében igaz, jó barátnőre ta­rtátt, az pedig inkább más lá­nyak társaságát, barátságát ke­resi. A barátságban ugyanúgy nem szabad tolakodónak lenni, mint a szerelemben. Bízza a­­dolgot az illő­re, és majd elvá­lik, hogy egymáshoz való ba­rátnők-e, vagy sem. T. ZSUZSA, KOMLÓ: Szerin­tünk is túlságosan fiatalok még ahhoz, hogy „komoly szándék­kal” járjanak együtt. Ha itt nem csupán baráti kapcsolatról van szó, akkor szüleinek teljes mér­tékben igazat adunk. B. PÁL, GÖDÖLLŐ: Ha ön­maga sincs tisztában saját ér­zelmeivel, akkor mi néhány so­ros levele alapján, valóban jó­sak lennénk, ha­ megállapíta­nánk, hogy „fellángolás-e ez, vagy igazi szerelem”. De tekint­ve, hogy mint írja, 16 eszten­dős­­ az az érzésünk, hogy bőven van még ideje megtalálni az „igazi nagy szerelmet”. IBOLYA, NAGYHALÁSZ: Leve­léből nem derül ki, hogy szü­lei miért tiltják az illető fiatal­embertől. Mivel olvastuk, hogy szüleiről milyen tisztelettel és szeretettel ír, úgy véljük, olyan emberek, akik szeretik lányu­kat, s nem indokolatlanul ad­­nak tanácsot. DÉLIBAB: A szerelmi csaló­dás, ha kicsit fáj is — higgye el, hozzátartozik egy lány éle­téhez. Egészen biztos, hogy az illető fiú magánál is csak a kalandot kereste. Ha nehéz is, próbálja meg elfelejteni őt. ÚJ NORMÁK? l­ánykérés — ügyvéddel Sajnos, a mi társadal­munkban is előfordulnak még igen furcsa dolgok. Dr. F. B. jogász minden­nemű ismerkedés, előzetes megbeszélés és kölcsönös szimpátia nélkül ügyvédet küldött egy fiatal lányhoz ,,lánykérőbe” és már a kö­zeli esküvő napját is megje­lölte. A lány kosarat adott. Sok más lány viszont, aki tudott az esetről, csodál­kozott a dolgon, mert azt mondták, hogy ők egy dip­lomás férfi házassági aján­latát bizony nem utasítanák vissza. Én nem csodálkoz­tam, sőt örültem. Szilicsány Piroska Tatabánya I. postahivatal Barátságból — szerelem Huszonkét éves gépkocsiveze­tő vagyok, s közel három éve járom az országot. Ez idő alatt sok embert ismertem meg, s úgy érzem, tudok helyesen ítél­ni a szerelem és barátság kér­désében is. A szerelem szerintem egy igazságtalan érzés, amikor va­laki olyasmit képzel el a má­sikról, ami valóságban nincs is meg benne. Az ember rend­szerint csak később jön rá, hogy a valóság különbözik a képze­lettől, az álmodozástól. A barátság egészen más. A barátság igaz érzés, amely két ember egymás iránti megbecsü­lésén alapul. Ezek után talán azt kérdezhetnék tőlem, hogy szerintem nincs is szükség sze­relemre? Igenis van, de nem a vak szerelemre. Sokan halálo­san szerelmesek valakibe, de ha megkérdezzük tőlük, hogy miért, aligha tudnának vála­szolni. Véleményem szerint az igazi házasságok azok, amikor egy fiú és egy lány hosszan­tartó barátsága szerelemmé ala­kul át. Ezek már tudják, miért is szeretik egymást, ők már is­merik egymás érzéseit, szoká­sait, s talán a szerelem elmú­lása után is hű barátok tudnak maradni. A szerelem és a ba­rátság tehát két különböző, de egymástól mégis elválaszthatat­lan fogalom. LAGNER ISTVÁN Jászdózsa Ez az év is jól kezdődik! Amikor otthon a Magyar Ifjúságból megtudtam, hogy én vagyok a „kelengye­­pályázat” nyertese, örömömben táncol­tam. Régen járom a kelengyeboltokat és érdeklődöm az árak felől, azért vol­tam olyan jól érte­sült. Egyébként a Rákospalotai Kötött­árugyárban dolgo­zom és a fizetésem egy részét kelengyé­re költöm. Most ez a paplan! Nagyon jól jött, mert ez még nincs. Kék és rózsaszín és csuda selymes. Nagyon örülök neki. A ne­vem? Dongó Mária. Hogy van-e vőlegé­nyem? Erről ne be­széljünk, mert még csak jelölt.. • ÖLTÖZŐ SAROK Szoba- vagy fürdőszobálatok­ban, esetleg lezárt ajtó felhasz­nálásával rendezhetjük be. Pasz­tell színű, aprómintás krepp le­het a függöny és a kis asztalt beborító fodros terítő anyaga. Egy tükör, egy üvegpolc, amit selyemzsinórral erősítünk a fal­hoz, s kész a berendezés. Hasz­nos,­ ha a falra egy lámpát is szerelünk, piperecikkeinket elren­dezzük és kész az öltözősárok. A bundáról ismét teret kapott a divat­ban, sőt divatcikk lett a szőr­me. Nemcsak a bundabéléses cipő, a szőrmekucsma, a bélelt kesztyű meleg és szép, hanem egyre inkább kedvelt, a bunda is. Mindig elegáns, jól öltöz­tet és meleg. És az utóbbi idő­ben, azoknak, akik nem per­zsáról ábrándoznak, — mert ez a legnemesebb és legdrá­gább szőrme, — el is érhető. 1800 forintért már szép kiké­szítésű nyúl, vagy oceiotmin­­tás bundákat árusítanak a ru­házati boltok, az áruházak. Akinek pedig „különleges a mérete”, bármelyik szűcs kis­ipari szövetkezetben készíttet­het irhakabátot, vagy­­bundát. Mi a divat a bundában? Nos, erre a kérdésre megfelelő választ kaptunk. Az irhabun­dák egyenes, vagy kissé ha­­rangos szabással készülnek. Gallérja férfifazon, vagy pré­­mezett bubi, esetleg sál forma. Láttunk megkötés övvel ké­szült irhabundát is. Ez az új divatelem különösen a három­negyedes hosszúságú női és férfi irhabundáknál kedvelt. Ugyancsak férfiaknak is prak­tikus a könnyű, sötétbarnára vagy sötétzöldre festett há­romnegyedes irhabunda. Aki szeret elegánsan öltöz­ni, másféle bundák között is válogathat A panofix bundá­kat többféle színárnyalatban — szürkében, Világos- és sö­tétbarnában —, slaknyelven nutria- és pézsmaszínben — készítik. Még mindig divatos az ocelotmintás, és a legújabb, a divatanyagokhoz igazodó plasztikus felületű, göndör ki­készítésű „curlyfix”. "*■ A bunda ma már bárki szá­mára elérhető, s aki áldoz rá, egyszerű, angolos fazonok kö­zött válogatva, tíz, tizenöt évre elegáns ruhadarabot vásárol ■au fi Mindig elegáns­­ és értékes bun­da, a nutria Egy újdonság: drappszina, angolos szabású bunda, curlyfix elnevezé­sű bárányszőrméből Érdekes kidolgozású, bárányszőr­méből készült bunda, fehér szín­ben, oldalt hasítva. Ez csak alkal­makra illik Ocelot-mintás panofix bunda, bar­na gallérral (Fotó: Csuzi.

Next