Magyar Ifjúság, 1962. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1962-03-31 / 13. szám

UCCL "C cm Felszabadult életünk A TÉMÁJA SN.BERHORN TIBOR FRESKÓVÁZLATAINAK. A NAGYMÉRETŰ ALKOTÁSOK A GANZA MAVAGYI KULTÚRHAZANAK FALAIT DÍSZÍTIK MAJD. V>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'£ A LEGNAGYOBB! Áxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxwxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 1 Képünkön a világ legnagyobb erőművének, a volgainak gépterme látható. Mint ismeretes, az elsőségre jelenleg a Bratszki Erőmű pályázik, amely még ennél is hatalmasulaiaziu LiUJiiu Rdijdzin, dinciy iur( érinti is iididiuidi* / sabb lesz. REFORM KORKÉP Pécsi Orvostudományi Egyetem: A kétéves gyakorlat után legyen államvizsga Budapesti Műszaki Egyetem: Hat hónap tanulás üzemekben Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK: Tanárképzés és tudósképzés Három felsőoktatási intézményünk reformmunkájáról adunk tudósítást az alábbiakban. A törvénnyé emelt reformkeretek most töltődnek meg konkrét és részletes elképzelésekkel, ezek után már csak az utolsó fázis következik: a Művelődésügyi Minisztérium szintetizálja az egyetemi javaslatokat és sor kerülhet a végrehajtásra. Dr. Donhoffer Szilárd professzor: — A Pécsi Orvostudományi Egyetem reformbizottsága elkészítette javaslatát és megküldte az Egészségügyi Minisztériumnak. Nem volt könynyű megtalálnunk azokat a konkrét módszereket, melyek segítségével az orvosképzésben előre tudunk lépni a reformtörvény szellemében. Tudniillik, az orvosképzés világszerte vajúdik és sehonnan sem érkezett „épkézláb” megoldásról hír. — Nos, a mi elképzelésünk alapgondolata: szakítani kell azzal az illúzióval, hogy az orvosegyetemnek hat és fél év alatt elméleti és gyakorlati jártassággal rendelkező, önálló gondolkodású orvosokat kell kinevelnie. Ez a célkitűzés utópia. De nem az, ha így fogalmazzuk, hogy legalább két év gyakorlat után ... » — Elképzelésünk sarkpontja éppen ezzel a két év gyakorlattal kapcsolatos. Jelenleg a hallgatók a hatodik év után tesznek államvizsgát. A hallgatók joggal panaszkodnak, hogy az államvizsgán olyan részletkérdésekkel ,,gyötrik” őket, melyeket kellő gyakorlat nélkül rendkívül nehéz fejben tartani. Államvizsga után a végzett hallgatók kórházakba kerülnek, kétéves gyakorlati időre. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a két év nem tartalmas, az osztályvezető orvosok nem foglalkoznak velük megfelelően. Ez a két körülmény indokolja a következő javaslatunkat: a hatodik év végén kapjon a növendék beosztott orvosi működésre jogosító diplomát és a két év gyakorlat után tegyen államvizsgát, így az államvizsga könnyebb lesz számukra, és a kétéves gyakorlat alatt a növendéket és a kórházi orvosokat egyaránt arra kényszerítenénk, hogy tanuljon, illetve tanítsanak. Tartalmas lenne ez a két év és ezután már megvalósulhatna a fentebb említett célkitűzés. Természetesen, javaslatunkban nemcsak az államvizsga kérdése szerepel. Az óraszám csökkentését mi azzal indokoljuk, hogy az egyetem elsősorban tanulni tanítsa meg a hallgatókat. Sok jó könyv lát napvilágot, olvassanak, tanuljanak önállóan. Szakítani kellene a klasszikus német orvosoktatási formával is: az oktatás alapja ne az ún. monstre előadás legyen, hanem a csoportos foglalkozás. No, de ehhez személyi és tárgyi feltételek megteremtése szükséges, ami az oktatási kormányzat feladata lenne. Dr. Turányi István professzor: — A reform szellemében elkészültek a vázlatos tantárgyi programok, ezután egy koordináló, ellenőrző munka következik. Az 1963—64-es tanévben már korszerűsített tananyaggal fogadjuk az elsőéveseket. Persze, még se szeri, se száma a tisztázatlan kérdéseknél. Például: az ideológiai tárgyak időrendje, a szigorlatok céljának, tartalmának megállapítása, stb stb. Hátra van még a levelező és esti oktatás reformjának végrehajtása. Az már világos, hogy az alaptárgyak (matematika, fizika, ábrázoló), szorulnak a legnagyobb mértékű korszerűsítésre. Tisztázatlan még e tárgyak világnézeti-nevelő jelentősége is. Nem kielégítő az alaptárgyak középiskolai oktatása a mi szempontunkból. — Mivel egy év választ el bennünket 1963-tól, minden munka sürgős. Ezért a folyó tanévben már eljutunk odáig, hogy minden „forradalmi” gondolatot voltaképpen megkísérlünk, így már az idén másképpen szerveztük a gyakorlatokat. A minisztérium 10 • . v • i (Folytatás a 4. oldalon) Horner német csillagász valószínűség számításai szerint: 50000 égitesten lehetséges az élet A csillagászat ma már túl van azon a „geocentrikus” el-* képzelésen, hogy a Föld az egyetlen hordozója az életnek és a világegyetem egyetlen értelmes lényének, az embernek. Így kezdte az elmúlt napokban előadását dr. Kulin György, az Uránia bemutató csillagvizsgáló igazgatója a mai tudomáy egyik legizgalmasabb kérdéséről. Az utolsó évtizedekben a Nap közvetlen kozmikus környezetében a csillagok több mint tíz százalékának mozgó-, sán finom egyenetlenségeket fedeztek fel, amelyeket csak saját bolygóik tömegvonzása okozhat. Kiderült, hogy tejútrendszerünkben többmilliárd csillagnak van bolygórendszere. A bolygók közül azonban csak azokon fejlődhetett ki és maradhatott fenn az élet, amelyek sem túl nagyok, sem túl kicsinyek, sem túl messze, sem túl közel nincsenek saját . „Napjukhoz” és keringésük közben távolságuk ettől a „Naptól” nem változik oly mértékben, ami már az élet számára elviselhetetlenül szélsőséges klímát hozna létre. Hoerner, német csillagász valószínűségszámításai szerint a mi tejútrendszerünkben körülbelül ötvenezer olyan égitest lehet, amelyen a mienkkel egyidejűleg létezhetik technikai kultúra. Szerinte a legközelebbi tíz ■„civilizált világ” átlagosan ezer fényévnyi távolságra lehet tőlünk és a legvalószínűbb az, hogy az első, amelyen összeköttetést teremthetünk, a kultúra most körülbelül 12 ezer éves. Hoerner szerint mindössze 0,04 százalék az,esélye annak,, hogy valahol a miénkkel azonos szintű kultúrára bukkanhassunk. Ezért a kapcsolat felvétele csak akkor lehet sikeres, ha egyidejűleg a világmindenség minden tája felé küldjük jelzéseinket, illetve minden irányból figyeljük más égitestek esetleges üzeneteit. E jelzéseket a körülbelül 21 centiméteres rádióhullámsávon küldhetjük, mert értelmes lényeknek ezt a hullámsávot figyelniük kell. Már megépült az Ozma nevű berendezés, amely 1200 fényévi távolságra képes rádióhullámokat kibocsátani. Nagy nehézséget okoz természetesen az, hogy az ezer fényévre levő partnerek válaszáig kétezer évet kell várnunk. És ugyancsak Hoerner számításai szerint két egyidejűleg létező kultúra között általában csak tíz üzenetváltásra van mód. Ezért az első közléseket nem lehet elpazarolni csupán a „bemutatkozásra”. Az is bizonyos hogy a nekünk üzenő égitest kultúrája Földünk kultúrájánál, legalább ezer évvel idősebb kell, hogy legyen, mivel ezer évre volt szükség ahhoz, hogy a jelzés hozzánk eljusson. MUNKATÁRSUNK A SZUPERSZÓNIKUS REPÜLŐK KÖZÖTT (Riport a 3. oldalon.) Finnországba utazott a Rajkó-zenekar Háromhetes finnországi hangverseny körútra indult pénteken a KISZ Központi Művészegyüttes VIT-díjas Rajkó-zenekara és tánckara. Szigeti Pál igazgató az elutazás előtt így nyilatkozott: — Szeretnénk, ha turnénk során a dal, a tánc, a muzsika nyelvén sokat mondhatnánk el fiataljaink életéről. Erre lesz is módunk, hiszen együttesünk 17 városban szerepel majd. Első alkalommal — hazánk felszabadulásának ünnepén — a magyar nagykövetségen lépünk fel. Az együttes elutazása előtt a díszszemlére készülő alakulatnak adott, nagysikerű alián------------_________________ dékműsort, a Rajkó-zenekar a Magyar Sajtó Házában tartotta búcsúhangversenyét. Magyar ifjúsági delegáció utazott az NDK-ba A Szabad Német Ifjúság központi tanácsának meghívására, hétfőn — Pataki Lászlónak, a KISZ központi bizottsága titkárának vezetésével — öttagú ifjúsági delegáció utazott a Német Demokratikus Köztársaságba. A magyar fiatalok tanulmányozzák a testvérszervezet munkáját. Üzemeket, ifjúsági szervezeteket látogatnak meg, ismerkednek a német fiatalok életével. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IFJÚSÁGI ÉVFOLYAM 15 13. SZÁM 1962. Ik 31. A MAGYAR KOMMUNISTA II.ISACI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA AHA: 1 FORINT Éljen április 4. felszabadulásunk ünnepe! Axxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ •AXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'Í * í HÁROM KÍVÁNSÁG Juliska, mindössze pár percig van a színpadon. Rendet csinál egy idős özvegy szobája van, s közben önfeledten dunol. Mikor kimegy, estéről estéreelcsattan a taps. A közönség jóleső érzéssel veszi tudomásul, hogy a szöVetke■zeti KISZ-fiatalok melegszívű, közösségében igazi otthonra talált az ,,Aranylakodalom'' hányatott sorsú föhőse. A taps elsősorban nem is a színésznőnek szól, hanem a Juliskának. Ez a művészi szerénység hatja át minden Szávát, mikor a Déryíné Színház egyik szobájában beszélgetünk a Juliskát életre keltő Blaha Mártával. — Mióta színész? _ Hivatalosan két éve, de már ötéves koromban, egy kórházi gyemlekelőadáson eljegyetetem magam a színpaddal.* (Furcsa véletlen: Blaha I.uj’a is enynyi idős volt, amikor egy betegeknek rendezett műsor szünetében nagy sikerrel elénekelte a „Káka tövén költ a ruca” című népdalt...) — Első színpadi élménye? — Ibrányban tavaly epizódszerepet játszottam. Egy év múlva a „Fehér akácok”-at mutattuk be ugyanitt, s mikor színpadra léptem, felismert és megtapsolt a közönség. Apróság, de sohsem fogom elfelejteni... (Annak idején az ibrányiak voltak Blaha Lujza leghűségesebb csodálni, a krónika szerint még pesti bemutatkozására is elkísérték a nemzet csalogányát, akinek kérésére az ő számukra tartották fenn a Nemzeti Színház hátsó széksorainak jegyeit.) — Ha valamilyen csoda folytán három kívánsága teljesülne, mit kérne? — Két operett főszerepet játszottam, s a következő egy klasz-Szinésznő, Blaha Lujza ükunokája Blaha Márta lesz. Első kívánságom: sikerüljön bemutatkozásom az új szerepkörben. A második: jó lenne, ha több időm jutna a tanulásra, szeretném beszédtechnikám, énektudásom továbbfejleszteni. — S a harmadik? - A film ... (A művészete virágkorát élő Blaha Lujza ugyanerre a kérdésre ironikusan felelte: semmit sem mer kívánni, mert fél, hogy megtörténik a csoda. Blaha Márta, aki — most már eláruljuk — a nagy színésznő ükunokája, reális dolgokra vágyik, tehát nem tart semmitől. Talán azért, mert kívánságainak teljesülése ( cseppet sem lenne csoda ...) előtt ki fszikus görög dráma címszerepe Segesdy Miklós 2 lv. •év..- . új lakás Sír ö. -Y ír ? 9 9 wmmÁ wmk 74 Ilyen körerkélyes, üzletházas, új, 74 lakásos ház építését kezdik meg április 1-én a József Attila lakótelepen. Az impozáns tervet Magyar Géza építészmérnök készítené.