Magyar Ifjúság, 1962. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1962-04-07 / 14. szám
r ~—----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------~~ támadójátéka után mindenki vallja: akár át is adhatják már a hazaiaknak a Rimet Kupát. Uruguay—Spanyolország 2:2. Sao Paolóban robban a bomba, amely Montevideóban gyászt, Rióban ünnepet eredményezi. Uruguay—Svédország 3:2. Újabb meglepetés lóg a levegőben, a feltámadt svédek az utolsó pillanatig eséllyel harcolnak. Új csillag nevét tanulták meg a brazilok: Alcide Ghiggia. 24 éves, 169 centi magas uruguayi jobbszélsőjét. Akkor még nem tudták, ez a csillag a dráma főszereplője . . . Brazília—Spanyolország 6:1. Újabb bizonyíték, hogy a zsonglőrök diadalmenetét nem lehet megállítani. És mégis: Uruguay—Brazília 2:1. A labdarúgó-világ addigi legnagyobb drámája zajlik le 1950. július 19-én a 200 000 nézővel telepréselt Maracana-stadionban. A stadion már délelőtt megtelt, délután leállt Brazíliában az élet. Készen álltak a diadalkapuk, mindenki a győzelem pillanatát várta. A stadionban órákon át kétszázezren várták, hogy 90 perces játék után lakodalmat üljenek. Úgy indult a játék, hogy még Andradeék sem állhatnak a brazilok útjába. Elsöprő lendülettel rohamoznak. Uruguay azonban nagyszerűen elleste Svájctól a reteszt. Gól nélküli első félidő után alig telik el egy perc. Friaco brazil jobbszélső megszerzi a vezetést. Az egetverő ujjongást néhány perc múlva fagyos félelem váltja fel. Ghiggiat nem lehet tartani, s a 25 éves, 175 centi magas Schiaffinóval egyre többször veszélyeseinek. A 65. percben kettőjük pompás akciója után Schiaffino egyenlít. A halálos csendben már érződik a tragédia. A 79. percben dermedten figyeli mindenki, amint Ghiggia egymás után faképnél hagyja a védőket. Barbosa kapus kétségbeesetten vetődik eléje, de már ő sem segíthet. Ghiggia mellette a hálóba emeli a labdát, csúcsára ért a futballdráma. Még öldöklő tíz perc — aztán Brazilia számára mindennek vége. Az ünneplésre készült kétszázezer szurkoló az angol Reader bíró sípjele, után, mintha odaláncolták volna, a helyén marad, órákon át ülnek a helyükön, maguk elé merednek, zokognak, még akkor sem értik az egészet. A brazil öltözőben pedig szinte önkívületi állapotban, halottfáradtan fekszenek a két órával azelőtt, még ünnepelt csillagok, Ademir, Zizinho, Jadir és társaik. A győztesuruguayi csapat: Maspoli — Gonzales, Varela, Tejera — Gambetta, Andrade — Ghiggia, Perez, Miguez, Schiaffino, Moran. FORRO 4. Montevideótól Stockholmig Az 1938. évi franciaországi labdarúgó világbajnokság végén azzal váltak el egymástól a csapatok, hogy 1942-ben Brazíliában vagy Németországban találkoznak. A második világháború miatt ez a randevú nem jöhetett létre, csak tizenkét esztendős késéssel. Brazíliában, a kávéültetvények és labdarúgó zsonglőrök országa 1946-ban kapta a IV. VB rendezésének jogát, a világbajnokság pedig a Rimet Kupa elnevezést. 1930 júliusában 33 selejtező mérkőzés után tizenhárom válogatott gyűlt össze Brazíliában. Európából hat ország kelt át a tengeren, élén a kétszeres világbajnok Olaszországgal és az első ízben induló Angliával. Ismét bekapcsolódott a két évtized után ■*- Uruguay. A VB-k történetében először választották a kieséses rendszer helyett a körmérkőzéses formát. Elejét akarták venni, hogy egy csapat 90 perces játék után ,,halálraítélt” legyen, s meg akarták szüntetni a legutóbbi NVB-n szinte már gyakorlattá vált hosszabbításokat és ismétléseket. Mindamellett az új tervnek üzleti oldala is volt. A körmérkőzéses forma, tizenkét összecsapással többet jelentett, mintha kiesésre játszanának, s ez a többlet a labdarúgás imádatáról híres Brazíliában nem éppen mellékes... A váloztatás egyáltalán nem ment az izgalmak rovására. Sőt, drámai fordulatával a brazíliai világbajnokság az előző játékokat is felülmúlta. Brazília—Svájc 2:2. Brazília gólarányt akar javítani — végül örül a döntetlennek. Svájc hű maradt önmagához, ismét meglepetéssel startolt. A híres retesz jobban működik, mint azelőtt bármikor. Svédország—Olaszország 3:2. A két évvel azelőtti olimpiai bajnok Jeppson, Skoglund, Palmer, Lundqvist és Nilsson vezérletével drámai csatában veri meg a tizenkét évvel azelőtti világbajnokot. Az új fiúk — Sentimenti IV., Parola, Magli, Boniperti és társaik — nem tudják feledtetni Pioláékat, s pótolni az egy évvel ezelőtt lezuhant híres torinói futballcsillagokat. A két pont elvesztését az olaszok Paraguay legyőzésével sem tudják behozni. Egyesült Államok—Anglia 1:0. Akkor még mindenki azt gondolta, ennél nagyobb meglepetést ez a VB már nem produkálhat. Az amerikaiak közepes képességű, inkább alkalmi jellegű csapata megbuktatja a labdarúgás tanítómestereit. A négy csoport selejtezői alapján Brazília, Svédország, Spanyolország, és Uruguay Ghiggia, Uruguay 1950. évi nagy aduja, később a Róma, majd a Milan játékosa, az olasz válogatott jobbszélsője — Schiaffino mellett jutott a július 9 és 19 közötti négyes döntőben öldöklő küzdelmek után. A döntőben óriási az izgalom. Brazília—Svédország 7:1. Diadalmenet Rióban. A tüneményes brazilok utolérhetetlen Megbukik a tanítómester, feltámad a svájci retesz, futballdráma Rióban (Folytatjuk) ÖLTÖZKÖDÉS AZ ÖLTÖZŐ MELLETT Egy jól sikerült verseny szépséghibával Évadnyitó mezei futóversenyt rendezett a napokban Tabánban*XI. kerületi ISB és TST. Ez a sportrendezvény első állomása volt annak az akciósorozatnak, amellyel a kerület ifjúsági és sportvezetői biztosítani akarják a Kilián és az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom sportkövetelményeinek teljesítését. Még a szemerkélő eső sem riasztotta el a fiatalokat: 370 fiú és lány futotta végig a távot, köztük a kerület számos élvonalbeli sportolójával, Szabó Miklós dr.ral, Kazi Olgával és másokkal. A versenynek csupán egyetlen szépséghibája akadt. A részvevőknek a szabad ég alatt, a bokrok és fák tövében kellett öltözködniük, mivel a Bp. Spartacus — előzetes ígéret ellenére — nem biztosította részükre a Tabánban levő teniszpályáinak öltözőjét. Így kénytelenek voltak a részvevők a verseny alatt átnedvesedett ruhájukban, tisztálkodás nélkül távozni. E néhány sor olvasása után az illetékesek bizonyára megpróbálnak majd „mosakodni”. Mosakodni azonban nem most, hanem a verseny után kellett volna — a háromszázhetven részvevőnek ... A kézilabda Bizonyára sokan emlékeznek a világ egyik legdrágább, legjobb labdarúgó-csapatának budapesti Európa Kupa szereplésére. Akkoriban sokan hitetlenkedve vették tudomásul, hogy’ a Real Madridnak harminckét szinte egyforma képességű játékosa van, akik szóba jöhetnek a csapat összeállításakor. Nos, ha erre a játékoshalmozásra akarunk példát szolgáltatni, nem kell érte a szomszédba mennünk. A budapesti Spartacus többszörös magyar bajnok női kézilabda csapata is büszkélkedhet ezzel a „dicsőséggel”. Egy kézilabda mérkőzésen hét kezdőjátékos és három cserejátékos szerepelhet a csapatban. A budapesti Spartacus NB I-es kerete 24 tagú — s hogy az összehasonlítás még kézenfekvőbb legyen —, külföldi játékosuk is van, a német Ursula Götze személyében, aki egyetemi tanulmányait végzi hazánkban. A csapat hét felnőtt, s két utánpótlás válogatottal rendelkezik és a keretben még öt olyan fiatal játékos található, akik az edző szerint kirobbanó tehetségek, s nagy jövő előtt állnak. Elgondolkoztató ez a játékosállomány. Mind a 24 játékos, a válogatottakon kívül is, igen jó képességű. Bármely más NB I-es csapatban helyet kaphatnának, itt viszont esetleg hosszú hónapokig, vagy még továbbcsak a cserepad jut számukra. Legjobb esetben a tartalékbajnokság lényegesen gyengébb mérkőzésein adódik csak játéklehetőségük. Mindemellett még két ificsapatukban is mintegy harminc tehetséges fiatal bontogatja szárnyait. — Mi lesz a későbbiek folyamán az egyre jobban fejlődő fiatalokkal? Mi lesz a sok jobb sorsra érdemes „örök tartalékkal?”. Erről Nádori Pál, a csapat edzője a következőket mondotta: — Női csapatnál mindig több probléma fordul elő, nagyobb tartalék gárda szükséges. A nagy létszám miatt élénkebb a versengés a csapatba kerülésért. Ez a vetélkedés feltétlenül egészséges. A bajnoki cím kötelez. Eredményeinket, fokozni kell. 1960-ban majdnem teljesen saját nevelésű játékosokból álló csapattal nyertek bajnokságot. Mi szükség volt a rengeteg átigazolásra? — Többen eltávoztak, vagy visszavonultak. Inkább hozzánk jöjjenek a játékosok, minthogy más klub vigye el őket. Az Európa Kupában is helyt szeretnénk állni. Élvem, hogy minden posztra két-három egyforma képességű játékosom legyen. S mit mond erről a Spartacus edzőbizottságának az elnöke, Markovits Kálmán, olimpiai bajnok vízilabdázó? — A játékosok szívesen vannak nálunk, nem akarnak elmenni. Nádori Pál edzőt szeretik, örömmel jönnek az újabb sportolók. Igyekszünk mindenkinek játéklehetőséget biztosítani. Nem kétséges, a sérülések és egyéb problémák csonkíthatják a csapatot, továbbá, hogy az együttesbe jutásért való vetélkedés egy bizonyos fokig egészséges. Félő viszont, hogy ilyen sok kiváló képességű játékos esetén, ez a vetélkedés féltékenységgé, viszálykodássá fajulhat. Kispest, a sportkör otthona, mindig a fiatal tehetségek jó talaja volt. Most is van belőlük elég. Elsősorban rájuk kell építeni a csapatot, hiszen Nádori Pál az egyik legjobb nevelő hírében áll. Nem vet jó fényt az egyesületre a másfél év alatt leigazolt tíz új játékos, köztük négy magyar válogatott kerettag. Nem áll olyan jól a magyar kézilabdasport, hogy egy klub ennyi jóképességű játékossal rendelkezzen. Mindezeken felül mégis — mint hallottuk —, egy újabb, kiváló csatárerényekkel rendelkező válogatott játékos készül a Bp. Spartacushoz ... Pongrácz György Real Madridja ITT A FIORENTINA Néhány héttel ezelőtt Hidegkúti Nándor huszonnégyórás látogatásra — átutazóban — Budapestre érkezett. A hatvannyolcszoros válogatott csatár hétfőn rövid időre ismét hazajön, ezúttal már híres csapatával, a Fiorentinával. A Kupagyőztesek Kupáját védő együttes szerdán a Népstadionban két gól előnnyel a tarsolyában küzd meg az U. Dózsával a május 10-i döntőbe jutásért. Az olasz bajnokság második helyén álló lila-fehér csapat tagjai, balról jobbra: Milani (28 éves, 180 cm magas), Dell' Angelo (24, 179). Milan (25,178). Malatrasi (24, 177). Marchesi (25, 176). Rimbaldo (30, 177). Guggolnak, balról jobbra: Robotti (27, 177), Gonfiantini (25, 177), Sarti (29, 178), Petris (26, 176), Hamri( 28, 169). Fiatalok sikeres premierje szokásosnál nagyobb figyelemmel kísérte a Sportcsarnok közönsége március utolsó napjának estéjén a magyar válogatott tőrvívók immár hagyományos küzdelmét olasz és román „kolléganőikkel”. A figyelmet a jelentős fiatalítás váltotta ki. Sérülések, betegségek, no meg egyes fiatalok nagyszerű előretörése miatt a két tapasztalt, sokszoros válogatott Dömölky Lídia és Juhász Katalin mellett, három fiatal versenyző ünnepelhette első válogatottságát. Marosi Paula a Dózsából, Gulácsy Mária a Honvédből és az OSC Szalontay Katila, Hatz, Somos és Vass Imré mesterek tanítványai. Az új összetételű válogatott teljes sikert aratott. Nemcsak az ezúttal gyengébb olasz együttest verte meg, hanem imponáló biztonsággal győzött a számos szakember által esélyesebbnek tartott román válogatott ellen is. Az újoncok jó helytállását mutatja egy érdekes összeállítás: mindkét találkozón 10:6 volt az eredmény. A tíz győzelmen mindkétszer egyenlő arányban osztozott a két tapasztalt és a két újonc versenyző.Az olaszok ellen Juhász 3, Dömölky 2 — Gulácsy 3, Marosi 2, a románok ellen Juhász 3, Dömölky 2 — Szalontay 3, Gulácsy 2.) Marosi Paula már régebben is tagja volt a válogatott keretnek. Betegsége miatti kihagyások után idén úgy látszik beváltja a reményeket, melyekre tehetsége jogosít. Gulácsy „Fruzsi” kitűnő fizikai adottságaival, erőteljes vívásaival nagyszerűen mutatkozott be. A csapatviadalt követő egyéni verseny döntőjében is jelentős szerepet játszott. Szalontay Kati érte el szombat este a legnagyobb közönségsikert a Sportcsarnokban. Kétszer is zúgott a vastaps győztes asszója után. Micsoda lobbanékonyság, — állapították meg többen is, majd hozzátették: csak néhány centivel lenne magasabb a kislány. Fiatal kardvívó-válogatottunk varsói győzelme után a szakvezetés számára is újabb sikert hozott a hármas viadal. A fiatalok bizonyítottak. Komolyan számolni kell velük a jövőben is. A tapasztalt versenyzők formába lendülésével a válogatás kellemes gondja fenyegeti a vezetőket. Az erőszakos fiatalítás a múltban többször vezetett letöréshez. A legfőbb tanulság ezúttal talán éppen az, hogy az a fiatalítás számíthat sikerre, melynek alapját kizárólag a fiatal versenyzők eredményei jelentik. A bátorság ahhoz kell, hogy ilyenkor ne féljenek a fiatalokat ,,bedobni”, s mint ez az eset is mutatja, legtöbbször nem marad el a siker. Dr. F. R. Afiforf /fitrsáp VENDÉG KÖNYVE Az ,,önkénz olimpiai bajnok külseje nem árulkodik! Senki sem mondaná rá, hogy birkózó. Vállai szélesek ugyan, karja duzzadó izomzatú, dehiányzik az a jellegzetesség, amelyről e sportág híveit már messziről megismerik: a „karfiollül”. Ezeket el is mondjuk e heti híres vendégünknek, Dimiter Dobrevnak a bolgárok középsúlyú birkózó olimpiai bajnokának. — Ez adottság dolga — válaszol mosolyogva —, rugalmasak a fülporcaim. Persze nem ez az egyetlen ok, amiért füleim épek. Sokat számít a birkózás módja is. Ha az ember nem hajtja nagyon előre a fejét és nem engedi morzsolgatni fülét, akkor nem törik össze ... Dimiter Dobrev sportoló pályafutása ritkaságszámba megy. Felnőtt korában, a Testnevelési Főiskolán ismerkedett meg a birkózással, tizenegy évvel ezelőtt. Akkor sem foglalkoztatta különösképpen. Ki-kirándult egy kicsit súlyt emelni, judózni, vagy éppen abba a sportágba, amelyből soron következett a vizsga. Azt mondják róla, univerzális sporttehetség. Nyolc éve a Budapesten megrendezett Főiskolai Világbajnokságon például súlyemelésben indult. Alig kilenc hónapig tréningezett a nagy nemzetközi verseny előtt és mégis dobogóra került , harmadik lett. Ez volt első budapesti látogatása. Másodszor öt évvel ezelőtt járt nálunk, a szabadfogású válogatott csapat tagjaként győzött. Egy évvel később a világbajnokságon negyedik lett, bár a második és a harmadik helyezettet is legyőzte. Dehát ilyen furcsaságok a birkózásban gyakran előfordulnak. Tavaly is szerepelt Budapesten egy nemzetközi versenyen, amelyen holtversenyben került az első helyre, a végső sorrendet kettőjük közötti súlykülönbség döntötte el. Pechje volt, ellenfelénél kevesebb súly került a mérleg „serpenyőjébe". Szinte már budapestinek számít, olyan gyakran jár itt — jegyezzük meg. Mosolyog... — A magyar versenyzőkkel való találkozások mindig sokat jelentettek, le tudtam mérni, mennyit fejlődtem ■— mondja. — Itt volt például Szilvási elleni első mérkőzésem, a magyar olimpiai bajnok könnyedén kétvállra fektetett. Négy évvel később már döntetlent értem el ellene. Minden egyes mérkőzésből sokat tanultam. Nem volt soha edzőm, magam dolgoztam ki felkészülési módszeremet. Nehéz volt... — A mai kezdőknek sokkal könnyebb, hiszen ön a TF nehézatlétikai tanszékén adjunktus. — Valóban. S higgye el, nincs is nagyobb öröm számomra, mint ha pedagógus hivatásomat minél jobban tudom teljesíteni — válaszol. — Itt van például a jelenlegi bolgár válogatott. Két versenyzőtársam egyúttal tanítványom is. A légsúlyú Georgiev és a nehézsúlyú Kaszabon, aki Rómában hatodik lett az olimpián. Úgy tervezem, hogy ebben az évben abbahagyom a (Dimitei Dobrev) versenyzést és teljesen felútatásomnak élek. Ma már olyan nagy az elfoglaltságom, hogy nem tudok olyan alaposan kerülni a versenyekre, mint a római olimpia előtt. Hetenként csupán háromszor edzek és ez kevés, hogy az ember nemzetközileg is jó eredményeket érhessen el... — Mit tervez a jövőre? — Bulgáriában a szabadfogású birkózásnak nagy hagyományai vannak — mondja. — Sportágamnak ez a része nagy tömegekre támaszkodik, mert a népi birkózást szinte az ország valamennyi falujában művelik. Ezek közül az őstehetségek közül viszonylag könnyű kiválasztani a legjobbakat. A kötöttfogású birkózásnak viszont nincsenek ilyen hagyományai és sokkal kisebb a tömegbázisa is. Az utóbbi időben azonban a birkózásnak erre az ágára is nagyobb gondot fordítunk. Remélhetőleg a kettő közötti különbség hamarosan eltűnik. S ez határozza meg az én jövőbeni tervemet is. Mivel a főiskolán a birkózást is oktatom, szeretnék minél több jó szakembert kiképezni a sportág számára, akik a népi tehetségeket nemzetközi színvonalú versenyzőkké tudják képezni. Dimiter Dobrev egyébként mindössze harmincéves. Nős és a főiskolán kívül otthon is gyakorolja pedagógus hivatását. Négyéves kisfiának az a legjobb játéka, ha elmehet apukájával az edzésekre és ott hentereghet vele a birkózószőnyegen. Állítólag már néhány fogást is ismer a fiatalabb Dobrev és arra készül, hogy felnőtt korában apja nyomdokaiba lépjen. — Nagyon szeretném, ha majd jó birkózó válnék belőle — mondja a büszke apa. — Felépítése már most is nagyszerű, temperamentumban sincs hiány. Én lennék a legboldogabb, ha majd ilyszer olimpiai bajnok lehetne . .. Dehát ez mi at csak távoli remény. Félem, hogy néhány tanítványom megelőzi. Ez is sokat jelentene számomra... Becs István Acélizmok szorítják Zsibritát. A fekete nadrágos bolgár olimpiai bajnok támadásra indul A SZEGED ÉS A KOMLÓ MOSTOHAGYEREK? 22 pont ajándékba Amióta megkezdődött az NB 1. osztályú labdarúgóbajnokság tavaszi idénye, egymást érik a játékvezetők ellen elhangzó jogos kifogások. .Szinte már szóbeszéd, hogy a gyorsított tempójú bajnokság végső sorrendjét nem is a csapatok párharca, hanem a bírók jogtalan tizenegyeseinek tömkelege határozza meg. Bálla, Katona, Dorog (két mérkőzésen is), Harangozó, Benkó, Bokor, Fülöp, Soós G., Srankó és Virág újra és újra visszatérő tévedései részint nevetségessé, részint pedig forrólégkörűvé és irreálissá teszik a mérkőzéseket. Nyolc forduló ötvenhat találkozójából tizenegyen adódott tizenegyes miatti vita, huszonkét pont egészen másként is gazdát találhatott volna, ha a játékvezetők a szabályok szellemében járnak el. Megdöbbentő a szám, ötvenhat mérkőzésből tizenegyen döntő hiba. Még felsorolni is nehéz: V. Dózsa—Ferencváros, Salgótarján—Tatabánya, Ferencváros—MTK, Vasas—Bp. Honvéd, Dorog—Ózd, Fécs—Ferencváros, MTK—Bp. Honvéd, Győr— Ózd, Vasas—Győr, Vasas—MTK, Csepel—Tatabánya. Ennyi mérkőzésen döntő pillanatokban ■jogtalan tizenegyest adni — alapos vádirat a Játékvezető Testület ellen. Tizennégy NB I-es csapat közül nyolc forduló alatt a Komló és a Szeged kivételével valamennyi együttes hol hátrányos, hol előnyös helyzetbe került a bírók miatt. Szomorú kép. Nem ártana már egy kis friss szellő a JT-ben. A sűrűn ismétlődő tévedések lejáratják a testület tekintélyét, minden sportbarát előtt Meg talán az is, hogy a magyar bírókat az a Dorogi képviseli Chilében, aki részrehajlásért korábban már eltiltást kapott, s az idén már két mérkőzésen (az MTK, illetve a Vasas terhére) is ajándék tizenegyessel okozott meglepetést. LEHEL HŰTŐSZEKRÉNY A CSALÁD ÖRÖME! OTP HITELAKCIÓBAN IS KAPHATÓ ! TOTO A JÖVŐ HÉTRE Az április 15-én sorra kerülő 13. heti Toto-szelvényen tíz magyar és két olasz bajnoki szerepel. Tippjeink: V. Dózsa—MTK (Dózsa az esélyes.) 1 Honvéd—Ferencváros (Három esély.) 1 X 2 Vasas—Ózd (Jobb a Vasas.)1 Komló—Csepel (A Komló győzelme várható.)1 Győr—Pécs (Döntetlen is lehetséges.) Salgótarján—Szeged (Valószínű a pontrablás.) 1 X Tatabánya—Dorog (A döntetlen már meglepetés.) 1 X Cegléd—DVSC (Góllalölőbb a Debrecen.) X 2 Dunaújváros—Fehérvár (A Fehérvár győzelme várható.) BVTK—Szombathely (A Szombathely az esélyes.) X 2 Spal—Milan (Otthonában erős a Spal.) 1 X Venezia—Juventus (Döntetlen a valószínű.) 1 X mérkőzés : MAGYAR IFJÚSÁG A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. A szerkesztő bizottság vezetője: Szabó Béla. Szerkesztőség: Budapest VIII., Rökk Szilárd u. 1. Telefon: 130—460. Kiadja: Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth László. Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Szikra Lapnyomda. Kéziratot, rajzot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyiBudapesten a kerületit kézbesítő postahivataloknál. Előfizetési díj 1 hónapra 4.30 Ft, negyedévre 12.90 Ft.