Magyar Ifjúság, 1964. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-04 / 1. szám
AZ ÖREG KÖNYVTÁR IFJÚ OLVASÓI A MÚLT: Szabó Ervin elmélete alapján ez volt az első fiókkönyvtár Magyarországon, ahol 3500 kötetben értékes irodalmat adtak az olvasók kezébe. A régi ötvenéves címjegyzéket ma is őrzi a könyvtár kis múzeuma, a a korabeli jegyzékek szerint a berendezést a kisiparosok adományozták. A JELEN: 42 000 kötet, 7000 tag és ifjúsági klub. A hajdani kávéházban, a Rottenbiller utca 10. szám alatt, amit a művelődés házává avattak, úgy jubiláltak, hogy a legidősebb könyvtári tagot , Kőszegi István 96 éves tanárt a legfiatalabbak köszöntötték. Köztük Cinege Klárika ötéves, legfiatalabb tagja a könyvtárnak. Az „Ifjú olvasók klubja" két éve alakult. Programja gazdag, szórakoztató. Nemcsak előjoguk van a legújabb könyvek olvasásához, hanem előadásokat hallgatnak olyan érdekes témákról, mint az élet értelme; a mai szovjet irodalom. Az öreg könyvtár, Szabó Ervin elképzelése szerint — az irodalom szeretetére, és irodalmi műveltség igényére neveli ifjú olvasóit. K. M. A történelem haladó egyéniségei KÖZVÉLEMÉNYKUTATÓ SZOLGÁLATUNK Munkatárs, szülő, tanár a leggyakoribb példakép JELENTI Előkelő helyezést értek el a hivatali vezetők Romantika-hiány könyvkiadásunkban A pedagógia körülírta már, milyen jelentőséggel rendelkezik a példa az ifjúság életében. Ismerjük a példaképek történetét is, melyben különböző korok nemzedékeinek szellemisége tükröződik, tudjuk, hogy egyes embertípusok mintaképpé magasztosulása nem a véletlen műve, hanem a szellemi szükségleteké. A fiatalok erkölcsi világát felderíteni példaképeik számbavétele nélküli lehetetlenség. Hiszen ő a történelemből, az irodalomból, vagy korunkból elénk villanó eszményi ember, akit magunknak valamilyen vonatkozásban követni kiszemeltünk, vagy utánozni készek vagyunk, vele rokonszenvezünk ábrándozásainkban. Mint a meghitt barát, ő is rólunk árulkodik: mondd meg, hogy ki a példaképed és én megmondom ki vagy, milyen ember vagy. Ezért kérdeztük meg a kérdőíveink kitöltésére vállalkozóktól, ki a példaképük? Mivel gazdag képet szerettünk volna nyerni a vallomásokból, a kérdést részleteztük: kit választott a történelemből, kit a magyar- és világirodalom hősei közül és kit a környezetéből. Az utóbbi kérdésre a választ kértük indokolni. Kossuth és Zrínyi Ilona A történelemből választott példaképek a beírások nagyságrendje szerint a következők. Első helyen a magyar történelem két kimagasló hőse: Kossuth hajós és Zrínyi Ilona áll, természetesen az előbbi a férfiak kérdőívein, az utóbbi a nőkén. Második helyen ugyancsak két név szerepel: Mátyás király és Lenin. A harmadik nagyságrendben már több név említhető: Marx, Engels, II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Petőfi Sándor, Dobó Katalin, Bem, Hunyadi János és Napóleon. Egészen elenyésző számmal még az alábbi neveket találtuk ebben a rovatban: Cicero, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Hanibál, Castro, Mező Imre, Ságvári Endre, Hámán Kató, Braun Éva, Lincoln, Semmelweis, Kun Béla, Kutuzov, Curie. Mi az, ami a terjedelmes névsorból azonnal szembetűnő. Először is az, hogy a kérdezettek 99,9 százaléka a történelem haladó egyéniségeit tartja példaképének, az igazi nemzeti hősöket. Mert a Napóleon-pártiak száma a kérdőívek összmennyiségéhez viszonyítva teljesen lényegtelen. Szembetűnő a másik örvendetesnek tartható körülmény, hogy a kérdezettek abszolút többsége a magyar történelemből választott példaképet. Bár a nevek fenti megoszlása önmagában is érdekes, más vetületben is tovább vizsgálódtunk. Megnéztük szakma és iskolai végzettség szerint is a válaszokat. Kiderült, hogy a magyar történelem legendás egyéniségeit, tehát Kossuthot, Zrínyi Ilonát, Petőfit. Hunyadit a nyolc osztályt végzett vidéki dolgozó fiatalok tartják általában példaképüknek —, feltehetően általános iskolai tanulmányaik alapján —, amíg például a munkásmozgalom, a kommunista múlt harcosai többnyire az egyetemistáktól kapták a legtöbb szavazatot. Logikus a kérdés: vajon mennyire súllyal és élményszerűen mutatja be általános iskolai oktatásunk a XX. századi magyar történelem népért harcoló hőseit. De a KISZ elé is vetít tennivalókat ez a statisztika. Az illegális kommunista ifjúsági mozgalom harcosainak életével intenzívebben kell megismertetnünk a fiatalokat. Ki a példaképe? Ebben sokat segíthet az irodalom (az illegális mozgalom mártírjairól nincsenek regények) és a filmgyártás, amely jelenleg csak „körülpszichológizálja” az ellenállási mozgalom történetét Jókai kultusz felnőtteknél? Az irodalomból vett példaképek a következősképpen festenek. Az első hely Jókai regényhőseié, kik mögött, de abszolút nagy számmal Toldi Miklós szerepel. A második nagyságrendbe sorolható Tolsztoj Natasa Rosztovája, Anna Kareninája és Anna Frank. Sok szavazatot kapott még Jean Valjon (Hugo: Nyomorultak), Tatjána (Puskin: Anyegin). A többi példaképül választott irodalmi hős kisszámú beírással: Julien Soret, Mereszjev, Nyilas Misi, Bezuhov (Tolsztoj: Háború és béke), Uliana Gromova, stb. Ilyen a kép. Jókain nem lepődtünk meg, bár érdekes, hogy mivel kérdőíveinket csak 18 éven felüliek töltötték ki, úgy látszik, hogy Jókai Baradlay-ja felnőtt korba is elkíséri a volt serdülőket A romantikus Jókai-hősök kultusza azonban sejtet valamit irodalmunk kalandos romantika hiányából és segít lereagálni a kérdőíveken könyvkiadásunk Jókai dömpingjét, ugyanis nálunk félévenként félmillió példányban jelenik meg Jókai-regény. Jókai még a felnőtt könyvkiadásnak is listavezetője. A képből még más gondolkoznivaló is származik: túl sok a nagyon hibás válasz: Don Juan, Goriott apó, Túri Dani és társai. A másik: az a modern irodalom, melyből általában példaképet választottak, Eric Kiigáttal fejeződik be. (Légy hű önmagadhoz.) Példaképek az életből A legizgalmasabb válaszokat a harmadik alkérdésre kaptuk, hogy ti. kit választ példaképének a közvetlen környezetéből? Hittünk abban, hogy az életben nagy számmal találhatók példaképjelöltek, csak hogy látják-e, és példaképüknek választják-e őket a kérdezettek?! A legtöbb kérdőív (35 százalék) a kitöltő személy közvetlen munkatársát ,,hozta” példaképnek, így: — Császár Ferenc, aki kitűnő szakmunkás, becsületes ember, mindig szívesen ad szakmai útmutatást. — Molnár Sándor, alapszervezeti párttitkár. Munkásból lett technikus ... — A barátnőmet, aki jól tanul és erős az akarata. — A műhelyfőnököt igazságos, egyenes természetéért... — A KISZ-titkárunkat, mert jó életet tudott teremteni a KISZ-teremben. Érdekes, hogy nagyon sokan említették hivatali főnöküket, ez legyen még egy bizonyíték arra, hogy az emberek a jó vezetőt is észreveszik . A közvetlen munkatársak után harminc százaléknyi aránnyal a szülők szerepelnek. Ilyen, egyszerűségükben is lírai vallomásokat a szülőkről nemigen olvastunk eddig. Szintó nehéz mintát választani közülük. Jellemző, hogy a vallomásokból hála tükröződik a „felnevelésért” és megbecsülés a szülők munkás élete iránt. — Édesanyámat. Nagyszerű aszszony, öt gyermeket nevelt fel és nélkülözött értünk. — Szüleimet. Mert egyenes jellemű, rendes munkásemberek. — Édesapámat, aki munkáját mindenkor becsületesen ellátja és szereti a családját. — Édesapámat, mert önfeláldozó volt. Üzemi baleset következtében halt meg, miközben beosztottja életét biztosította. — Még egy olyan asszonyt nem ismerek, aki olyan hős lenne, mint az én édesanyám. Édesanyám, édesapám ... a kérdőívek harminc százalékán! Úgy gondoljuk, ez a tény egymagában csökkentheti a híresztelések hihetőségét a mai gyermekek szülők iránti háládatlanságáról. Huszonöt százalék — különösen a diákok — tanáraik közül választott példaképet. Itt ugyanazt mondhatjuk, amit a hivatali vezetők esetében mondtuk: a diákok meglátják tanáraikban a nemes vonásokat, a szeretetet, az igazságosságot és a magas szellemi képességeket. Ide írhatnánk azt a docenst, ki „rendkívüli akaratereje, minden iránti komoly érdeklődése” miatt lett egy huszonegy éves egyetemi hallgató példaképe, vagy azt a professzort, kinek hivatástudata keltette fel egy húszéves tanítvány szimpátiáját és a „volt történelemtanáromat”, kinek „követendő emberi vonásaihoz hallatlan műveltség párosul”. KOMORNIK FERENC (Legközelebb: barátság, szerelem, házasság) Libresszó Lentiben A Zala megyei Lentiben libresszóvá alakították a cukrászdát. A vendégek folyóiratokat, napilapokat és szépirodalmi könyveket kaphatnak kölcsön a cukrászdában. A libresszónak nagy a sikere. Egy brigád nem brigád Elloptak hatszáz forintot. S a kiderítetlen tettes, a ki nem mondott gyanúsítgatások lassan szétbomlasztotta az egykor országos hírű ifjúsági brigádot. Ma már a Miskeybrigádból mindössze egy ember dolgozik a Nitrokémia Ipartelepek hármas üzemegységének tmk-műhelyében. Pedig évekkel ezelőtt az egész gyár — akkor még MEDICOLOR — büszke volt reájuk. ÜD — Sokat köszönhetünk nekik — mondotta még nem is olyan régen Primusz Béla beruházási osztályvezető. — A nyolc tagú ifjúsági brigád jóvoltából sikerült előrehozni jónéhány saját rezsiben végzett beruházás határidejét, amelyeket a VEGYSZER csak 1964/65-re vállalt. S hogy a Miskey-brigád lelkiismeretes, gyors munkájának meglett az eredménye, bizonyítják az idejében felépült klórmetiléter I., II., az anioncserélő I., II., III., és a benzilklorid üzemek. Az elismerés nem is maradt el. A Miskey-brigád háromszor elnyerte a szocialista címet, kétszer a megyei vándorzászlót és a vegyipari brigádok országos versenyében is elsők lettek. A brigádvezetőt pedig miniszteri kitüntetésben részesítették. S ez a brigád szűnt meg élni, dolgozni. Lelkes fiataljaira már nem is emlékeznek. Csupán a díszes oklevelek, a kék csomagoló papírba kötött brigádnapló és egykét megsárgult újság őrzi nevüket. „ Az egykori MEDICOLOR- ban, a Nitrokémia hármas üzemegységében keresem Miskey Károlyt. „Colos” alakjára még sokan emlékeznek, de már nem dolgozik a tinkban. Közbeszólt a betegség. Többé nem folytathatja szakmáját, s most minőségi ellenőr. — Hogy miért ment szét a brigád? Máig sem tudom. Sokáig gondolkodtam rajta, de végleges választ még nem tudtam adni magamnak sem. Tavaly tavasszal megbetegedtem. S amíg otthon feküdtem, az íróasztalom fiókjából eltűnt hatszáz forint. Nem tudtuk kideríteni, ki volt a tettes Nem is gyanakodtam senkire. Csupán azt kértem a brigádtól, hogy a kapott jutalomból adjuk össze a hiányt. Nem egyeztek bele. A sajátomból fedeztem. Ekkor rendült meg először a bizalom. Később az egyik tagunk, Ács István, kivált a brigádból, mert sérelmesnek tartotta, hogy nem lett kiváló dolgozó. Engem okolt... Látszólag még egyek voltunk, de már két részre oszlottunk. Aztán jött a betegség. Több hónapra betegállományra kerültem. A műhelyvezető ekkor Ács Istvánt hívta vissza brigádvezetőnek. Ennyit tudok. Aztán, amikor új munkahelyemre kerültem, már csak annyit hallottam: feloszlatták a brigádot. S Ács István fiatal, lobbanékony ember. Első volt, ki hűtlen lett a brigádhoz, mégis őt tették meg vezetőnek. — Éreztem, hogy baj lesz ezzel — emlékszik vissza Ács István. — Amikor elkerültem, valamennyien ellenem voltak. Tudtam, hogy nem szívesen látnak viszont. — Nem ment a brigádmunka — magyarázkodik Bogdán József művezető — s mivel Pista jó munkaerő, gondoltuk, meg fogja tudni a gyerekeket. Tévedtünk. Még jobban elmérgesedett a viszony, s munkájuk is egyre rosszabb lett. Végül feloszlattuk a brigádot. — Kétségtelen, a hibát elsősorban a brigádban kell keresni —, szólt közbe Szegedi Ferenc, a műhely alapszervi KISZ-titkára — de okolható a műhelyvezető is, mert könnyedén engedte szétmenni ezt az egykor nagyszerű társaságot. Nem megfelelő vezetőt állított be. £3 — Miért kell mindig csak egy brigádot futtatni? — fakadt ki az egyik brigádon kívüli fiatalember. Valóban, miért? Hiszen a munkaverseny nem azt jelenti, hogy lehetőleg egy válogatott társaságnak biztosítsanak kedvező munkalehetőséget. Mert ha ez így van, visszaüt. Visszaüt, mint a Miskey-brigádnál, akikre eleinte ugyan büszkék voltak, később azonban terhessé, sőt irigyetté váltak sikereik. S amikor a brigád hullámvölgybe került, mentőöv helyett, elsősorban a műhelyvezetőség, követ dobott utánuk. S most újabb brigádot szerveznek a tmk-műhelyben. Nem a régiekből — őket különböző üzemekbe helyezték el, — hanem egy másik „futtatásra” váró csoportból. S megint csak egyet. Az új ifjúsági brigád létrehozása helyes. De álljon előttük a Miskeyék példája, hogy bármilyen kitűnő is egy brigád, bármennyire kiválóak tagjai: egyedül, kizárva a többieket versenyből, elismerésből, előbb-utóbb elbuknak. Andrássy Antal • •Öten voltak ELŐJÁTÉK. A lány egyre csak ezt mondta: — Én megyek, mindenképp megyek. És jön az Erzsi is. Karcsi még tett egy ellenvetést. — Úgy is elfognak benneteket. És különben is mihez kezdtek odakint? — Mit tudom én? Majd lesz valahogy. De értsd meg, mi nem maradunk idehaza. A fiú a diákbálra gondolt, ahol Irént megismerte, közös sétáikra, mozinézésre. Kamasz-szerelem kapcsolta őket össze. Döntött: — Jól van, én is megyek. Ismerek egy helyet a határon, ahol biztosan átjutunk. De beszélek még néhány sráccal, jobb, ha többen megyünk. Egy hétfői napon történt ez a beszélgetés, s még azon a héten útnak indult öt majdnem gyerek, hogy külföldre szökjön. Két elsős gimnazista lány, egy ipari tanuló, egy lovászinas és egy gimnazista fiú, aki boxol is. Előzőleg eladtak egy öltöny ruhát, meg egy télikabátot a bizományiban, hogy legyen pénzük vonatjegyre. Még aznap, Szombathely előtt elfogta őket a határőrség. AZ OK. Nem huligánok, nem romlottak, még csak nem is rossz gyerekek. Mi kényszerítette őket arra, hogy megpróbáljanak külföldre szökni? Irén: — Az utóbbi időben rosszul tanultam. Több egyest kaptam, majd osztályfőnöki rovót is. Féltem megmutatni odahaza. Eltüntettem. Anyukám beteg, nem akartam felizgatni vele. Nagyon szégyelltem magam, hiszen ők olyan jók. El akartam tűnni, hogy ne is lássanak többet. Erzsi: — Én is rovót kaptam és sok egyest. Nem szeretek tanulni, fodrász akartam lenni. De anyukáék mindenáron el akarják végeztetni velem a gimnáziumot. Károly: — Nem akartam disszidálni. Igyekeztem lebeszélni őket, de nem sikerült, így aztán én is mentem az Irén miatt. A másik kettő: — Érdekesnek látszott. HÁTHA. Feleleteik alapján úgy tűnik, hogy valami hiányzik az igazságból. Hátha a szülőknél kapunk rá magyarázatot. Irén apja művezető, anyja bedolgozó egy ktsz-ben. Szép lakásuk, rádiójuk, tévéjük, lemezjátszójuk van. A lányt mindennel ellátják, szeretik. Megengedik, hogy pajtásait felhozza zenét hallgatni. A szülők tisztességes életre akarják nevelni Irént. Erzsiék lakásából sem hiányzik a tévé. Az apa géplakatos, az anya könyvelésen dolgozik és esti iskolába jár. Szorgalmas emberek. Szépen élnek, azt szeretnék, ha Erzsiből „valaki” lenne. Ezért szorgalmazták, hogy tanuljon tovább. Zárkózott emberek, nem nagyon barátkoznak. A gyerek nem őszinte velük szemben, inkább barátnőivel beszél a maga problémáiról. Fél tőlük. A többieknél is csak ismételni tudjuk az elmondottakat. A szülők rendes emberek, mindent megadnak gyerekeiknek, kiegyensúlyozottan élnek. Ők közvetve se okai annak, amit a gyerekek tettek. Értetlenül és riadtan vették tudomásul a történteket. A MAGYARÁZAT. A két lánynak elsősorban a félelem adta az ötletet. A szülök haragjától tartottak, szégyellték, hogy amíg mindent megtesznek értük, addig ők ezt rossz osztályzattal, s rovóval viszonozzák. Ez a félelem azonban kevés lett volna ahhoz, hogy miatta külföldre szökjenek. Mert miért ment akkor a három fiú? Egyszer már mondták: — Érdekesnek ígérkezett. Ez az igazság. Az érdekesség, a szokatlan. A kaland. A kamaszkor megálmodott nagy kalandja. Egy elkezdett hosszú utazás, melynek végállomása szerencsére a rendőrségen volt. Céljaik, elképzeléseik nem voltak, azt sem tudták, mihez kezdenek odakint. Felelőtlenül, gondolkodás nélkül rontották volna el esetleg jóvátehetetlenül az életüket. A rosszul értelmezett kamaszromantika majdnem öt áldozatot követelt. Most odahaza vannak szüleiknél valamennyien. Már tudják, hogy ostobaságot követtek el, szeretnék meg nem történtté tenni azt, ami megtörtént. Új leckét tanultak, idejében tanulták, ők öten. Értik már: a kalandot, a romantikát nem hozzájuk hasonlóan kell keresni. Hankóczi Sándor HÁZIBULI? - DE HOGYAN? Tulajdonképpen ebben az ügyben egy kissé elfogult vagyok. A múlt héten ugyanis véletlenül belecsöppentem egy ilyen micsodába, s jól is éreztem magam. Bár csak rövid ideig voltam ott és csak mint felnőtt, azonnal házibuli-párti lettem. Miért is ne? Hiszen ez nem is valami új dolog. Zsúr címen már nagyanyáink is házibuliztak"’. S az emlékezés pillanataiban sok kedves emlékem lopakodik elő 40—50 év távolából. Nekem mindig gyanús volt a kirobbanó siker. Legtöbbször valamilyen elhanyagolt szükséglet rejtőzik mögötte, így van a házibulikkal is. Természetes igény a tánc. Nem csak 16—18 éves korban, de később is. Még a magam korabelieknek is bizsereg a talpa, ha jó twistet hall. Táncigényedet kielégíteni az iskola... az EMKE.. . igazán egyik sem tudja. Az egyik délelőtti emlékeket ébreszt, a másik mozgáséhségedet, a mindent átszövő játékosság iránti igényedet hagyja kielégítetten. Ezek egyike sem adja meg az otthon kedves feloldottságát, játékos szabadságát. Ezért vagyok igaz híve a házimulatságoknak, ahol mindent a kedves mókázás mosolyt kényszerítő légköre tölthet be. Mozoghatsz, ha izmaid bizseregnek, nevethetsz, ha egyszer csak úgy rád jön ... S máris minden együtt van. Jól érzed magad. Társaságodat magad válogathatod, s téged is ők választottak. Itt nincs utadban senki, mert egy szívbőlszakadt hátbaverés után minden „társadalmi különbség” megszűnik. A nyilvános szórakozóhely minden ízében egy 15 évvel idősebb világ szükségleteire rendezkedett be. Talán megragad szertartásossága, de nem szórakoztat Talán önérzetedet simogatja, de mulatságodat megrabolja. Döntsd el magad: Laci hozza tálcán a Kinizsit, vagy a pincér kacsázza eléd, kinek csontig ható udvariassága (vagy udvariatlansága) zavar és külön pénzedbe is kerül. Ha egy órára belügy- vagy belkereskedelmi miniszter lennék, szigorú tilalommal örök házi bulira ítélnélek benneteket. Persze néhány kivételes alkalomtól eltekintve. Egyelőre azonban nem kell közvetlen veszélytől tartanod. Tanár maradok. Az igaz, hogy nem könnyű házimulatságot rendezni. Itt van mindjárt a meghívások problémája. De te tudod, hogy kit kivel és kivel ne hívj meg. Kit miért vagy kit miért nem hívhatsz meg. A baráti, munkatársi és szerelmi kapcsolatok nagy összefüggéseit felfedezni nem szükséges a kibernetika. De feltétlenül legyen több fiú, mint leány, mert a Fradi-mérkőzés fordulatait elemezni, s a süteményes asztalt végigenni — sokáig tart. Ez a táncolni kész leányok számára holtidő. De hiába, a fiúk ilyenek. Arra is vigyáznod kell, hogy a fiúk és leányok egyaránt megbízhatóak legyenek jóízlés dolgában, mert ott már nehezen ellenőrizheted a hangulatot. Ahol együtt van egy halom fiú és leány, ott a legszigorúbb ábrázat is mosolyra derül. A legszigorúbb rendreutasítás is kacagásba fullad. Szóval a hangulat a vendégek válogatásakor születik. A legtöbbet vitatott kérdés a szülők részvétele. Legyen-e szülő is jelen, vagy ne. Véleményem szerint igen is, meg ne is. Legyen jelen. Egyrészt a túlzások ellen oltalmaz, másrészt bizonyság a többi szülőknek, hogy illő körülmények között zajlott le a mulatság. De ne legyen jelen, hiszen mulatságotok jelszava: szigorúan 20 éven aluliaknak. Arra pedig, hogyan lehetséges az, hogy valaki jelen is legyen, meg ne is, arra egy percig se legyen gondod. Egy ügyes szülő különb mutatványokra is képes. Csak okosan válasszátok meg. Legyen kedves, megértő, tapintatos. No meg minden szülő számára elérhető telefonon. Aggódva kérdezed, legyen-e szesz és mennyi? Hát háziaszszonynak igazán csapnivaló vagyok, de egy kedves élményem magáért beszél. Drezdában egy cukrászdában tukmált rám valaki fagylaltot. Vonakodásomra ravaszul hunyorgott: konyak is van benne. Megkóstoltam. Nem volt. Majd az alján — mondotta német vezetőnk. S a társaság nevetgélve nyelte a jókora fagylaltadagot és izgatottan talál gattá, van-e benne, s mikor bukkanunk rá. Hát ott volt. Egy kávéskanálnyi egy nagy korsó fagylalt és egy csomó vidámság után. Csinálj te is turmixot. Tejből, cukorból, borból, citromból és vidám találékonyságból. Meglátod, az utóbbi fog legjobban ízleni. És végül a legfontosabbat. Én nem "a mulatságnak valamilyen erkölcsi elfajzásától félek. Ez ha veszély, a szülők hibája is. És ez ritka. De hogy egy táncdélután jellegtelen, szürke maradjon, hogy azt másnapra már el kell felejteni — ez tömeges hiba. Én el nem viselhetem a semmitmondó, semmit nyújtó dolgokat. Mindent meg tudok bocsátani, de a butító tompa unalmat, a mindent elborító penészszagú szellemtelenséget, azt nem. Ne rakd ki a szőnyegre apuka minden könyvét. Nem kell odacibálnod Brechtet, Thomas Mannt vagy Picassót, Csontváryt. De valami intellektuális csemegét, egy könnyed, játékos meglepetést nem nélkülözhetsz. Amikor egy twist-sorozat után levegő után kapkodnak, reszkető térdeiket pihentetik, szomjukat vagy gyomrukat csillapítják, te következel. S jöjjön a ki írta—festette— szerezte játék, jöjjön a storybarkockba, vagy amit akarsz. De jöjjön valami, ami megragadja az agyat, belecsimpaszkodik a fantáziába, végigbizseregteti a szellemet. Csak egy pici. Csak hogy ne táncvágyó idegeket, éhes gyomrokat, szomjas torkokat láss vendégül, hanem egész embereket. Humorukkal és értelmükkel együtt. Látod, mindössze ennyi kell egy jó „házibulihoz”. A többi, ami ezeken túl van, könnyen megtalálható. S ahol mindezt sikerül összeteremtened, ott emlékezetes mulatság kerekedik Oda egy fél órára szóló meghívást magam is szívesen elfogadnék. ígérem ott is leszek — meg nem is ... Laki Pál tanár ! A bútorellátásról (Folytatás az 1. oldalról.)reskedelmi szakemberek és a Nőtanács megbízottai. (Kár, hogy a fiataloknak nincs külön képviselőjük! A szerk. megjegyzése.) A bizottság működésének köszönhető, hogy ebben az évben a nagy bútorboltokban állandó lakberendezési tanácsadást vezetnek be, ahol a vásárló kérésére a lakberendező iparművész a lakásba is ellátogat, segít a megfelelő bútortípus kiválasztásában, elrendezésében. Ugyancsak a bizottság kezdeményezte, hogy a TIT-tel karöltve a kereskedelmi dolgozók részére iparművészek előadássorozatban ismertessék a korszerű lakáskultúrát. — Gyümölcsöző és hasznosnak ígérkező megállapodás jött létre az Építésügyi Minisztériummal — folytatja Nádai György. — Minden újonnan felépített lakótelepen, a fővárosban és vidéken egyaránt 8—10 lakás teljes berendezését vállalja a kereskedelem. Mégpedig nemcsak a megfelelő modern bútorokkal, hanem a lakberendezés egyéb kellékeivel. Az így berendezett lakásokat kiállításszerűen mutatják be az érdeklődőknek, s lehetőséget nyújtanak arra, hogy a berendezést az érdeklődők a helyszínen megvásárolhassák. Az első ilyen akciót a Budafoki úti lakótelepen tervezik. — Van-e megfelelő árualap? — 1964-ben, az előíró évhez viszonyítva — 8 százalékkal több bútor kerül forgalomba, s ennek 50 százaléka már modern bútor lesz! Ezt az arányt csak az ötéves terv utolsó évére terveztük, de az igények, a megnövekedett érdeklődés miatt a kereskedelem és az ipar rugalmas volt. A gyárakkal történt megállapodás szerint újabb kisbútorokkal bővítik az eddigi „Varia” családot. Megjelent a ,,Panni’’fal, a kislakások ideális szekrénysora. Ugyanakkor állandó a lengyel, csehszlovák és német bútorok behozatala, s ezek kivétel nélkül modern stílusúak. — Az országban 189 bútorbolt működik. Legutóbb Tatár.. Debrecenben nyitottunk lakberendezési áruházakat, ahol nemcsak bútor, hanem függöny, szőnyeg és dísztárgy is kapható. Az új évben Gyulán, Tótkomlóson, Sárospatakon és Pécsett nyílik lakberendezési bolt. Távolabbi terv egy kecskeméti bolt megnyitása. Távolabbi terv egy kecskeméti bolt megnyitása. 1963-ban a bútorkészlet 40 százalékát vásárolták OTP-hitelre. Ez az akció továbbra is kedvezően segíti a fiatalok bútorvásárlását. Kovács Margit Fotó: Csuzi M , nmn ■