Magyar Ifjúság, 1965. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-13 / 7. szám
Torna meleg vízben "■ ' ’ ' mMSJi nával. « hroi-rírmi»« Wonfí hī rmo/«k lin. Folytathatja-e a versenyzést Hidegkúti Joli? 1963. szeptember 4. Brazília, Porto Alegre. III. Universiade. A női tornaversenyen az aranyérmet meglepetésre a magyar csapat nyeri. Egyéniben Makrai Kati a dobogó legmagasabb fokán Larissza Latinyinával, a bronzérmet jelentő harmadik lépcsőn pedig Hidegkúti Joli élt. Élete eddigi legnagyobb sikerét jelenti ez az arany- és bronzérem. Pedig ekkor már sérülten versenyez. Hogyan is történt a sérülés , nehéz lenne megmondani. 1963-ban Joli Tatán az olimpiára készül. A lányokkal együtt sokat dolgozik. Egyik délután még edzést tart, másnap már a felkelés is nehezére esik. A derekát fájlalja. Pestre utazik, az orvosok tanácstalanok. De ekkor még úgy látszik, hogy nem komoly a sérülés. Megnyeri a főiskolai bajnokságot, minden gyakorlata remekül sikerül. És bár utolsó pillanatban dől el, hogy indulhat-e, szeptemberben részt vesz az Universiadén. Joli azonban érzi, hogy valami nincs rendben. Októberben, a mesterfokú tornászbajnokságon már nem tudja befejezni a versenyt. Az eddig oly szép, sikerekben gazdag sportpályafutás 1963 őszén megtört, illetve a kórházak orvosi szobáiban folytatódik. Pihenést rendelnek neki, majd Bécsbe megy, de az osztrák professzorok is tehetetlenek a sérüléssel szemben. Többször megpróbálják a mozgást, hiába nem megy! Felépülésében bíznak a vezetők is. Helyét biztosítják a válogatottban Tokió előtt, a sérülés azonban makacs. Az olimpiára Joli nélkül utazik a csapat. — Tulajdonképpen számoltam azzal, hogy nem lehetek ott Tokióban — mondja keserűen. — Éreztem, hogy nem megy. Bár edzőim, orvosaim és én is mindent elkövettünk, tudtam, hogy ilyen rövid idő alatt már csak a csoda segíthet. Ahogy jött a sérülés, egyik napról a másikra, úgy múlhat csak el. A fájdalmakat lassan már megszokom. Vajon mit csinált Végleg szakított kedvenc sportjával? — Nem! Erről szó sincs! Egyetemista vagyok, napjaimat most a tanulás tölti ki — mondja. — A vizsgaidőszak jól végződött, négyes átlagot értem el. Néhány nap szabadságomat igyekeztem jól eltölteni. Szeretek olvasni. Sokszor mentem moziba, színházba. Néha elővettem az angol, a német és az orosz könyvet is. A nyelvtanulásban nincs szünet. Hétfőn elkezdődtek az előadások. ismét előkerültek az egyetemi jegyzeteim. No és temrészetesen minden nap kezelés. Már tornáznom is szabad, sőt kell is. Persze csak meleg vízben, egy héten háromszor. A szárazon erről még szó sem lehet, de azért nem szeretnék elszokni teljesen a mozgástól. Mindennap futóedzést tartok a Postás-pályán, és orvosaim tanácsára úszni is fogok. Talán, talán még egyszer sikerül... Tokiót nem láthatta, de Mexikóig még négy év van. Talán ott küzdhet már a magyar sikerekért. Szakáts Katalin mgmwb. MECSEK EXPRESSZ JÓI Ismert, hogy az atléták nagy távolságokat futnak be az idényre való felkészülés közben. Nem is kell marathoni versenyzőnek lenni ahhoz, hogy olyan táv lefutására vállalkozzanak, amelyet egyszerű halandó csak vonattal vagy gépkocsival tesz meg. Az Egerben katonáskodó Mécser Lajos, kitűnő hosszútávfutónk, a mal korában eltávozási engedélyt kapott otthonába, Salgótarjánba. A két város között eléggé komplikált a vonatösszeköttetés, nagy a kerülő, s többszöri átszállás szükséges a légvonalban alig hetven kilométer „elfogyasztásához”. Mecser gondolt egyet, a a vonat helyett a futást választotta. Felkerekedett hát Egerből s a kiadós futóedzéssel öt órát spórolt meg szabadidejéből. Azóta mondják, hogy Eger és Salgótarján között új járat közlekedik. A Mecser-expressz ... Hozzászólások a Nem tudományos értekezést akarok írni, hanem egyszerűen tényeket. Sokat írnak az újságok mostanában egy angol futballistáról, aki 50 éves és most fogja abbahagyni a sportolást. Nos, ez évben leszek 53 évesés nyáron még a vállalati mérkőzéseken rendszeresen végigjátszottam mindkét félidőt jobb fedezetként és mint mondják, nem is rosszul. Sőt — fogadásból — még ma is felugró, helyből az irodai asztalmra. Hozzá kell tennem, hogy még — náthától eltekintve — ifjúkorom óta nem voltam beteg és jelenleg is nyilvántartott 18-szoros véradó vagyok. Sokan kérdezték — fiatalos külsőmet látva, pedig a brjanszki erdőt és a bori munkatábort két évig „élveztem” — hogyan csinálom. A válaszom mindig ugyanaz: gyermekkorom óta sportolok, de sem a sportot, sem az élet egyéb örömeit — bár nem tagadom meg magamtól — nem viszem túlzásba. Tizenkét éves voltam, amikor — alacsonytermetű lévén — tornatanárom rábeszélt a szertornára és még abban az évben indultam az első versenyen, az aránylagos siker —5. vagy 6. voltam — késztetett arra, hogy más sportágakba is belekóstoljak és tanárom támogatta kísérleteimet. A következő télen már a műkorcsolyázást, azután a futást, a távolugrást és a futballt kedveltette meg velem. Részt vettem 15—16 éves koromban a mezei futóversenyeken, persze csak iskolás szinten és bekerültem az iskolaválogatottba, majd 1929-ben játszottam a magyarfrancia mérkőzés előtt a diákválogatottban. Orczifalvi, Kemény T, Sárosi Gy., stb. is tagja volt csapati siknak. Ők híres futballisták lettek, én pedig nem voltam nagy tehetség, de megszerettem a sport minden ágát és az érettségi előtt rendezett „Budapest legjobb sportoló diákja” címért rendezett versenyen (szertorna, gyorskorcsolya, úszás, atlétika) jó helyezést; értem el. Később is futottam versenyeken, futballoztam csapatokban és közben majd minden sportot megtanultam, megszerettem. Ha alkalmam volt — nem leigazolt versenyzőként — minden munkahelyemen részt vettem bármilyen sportversenyen és ma is minden sportot kedvelek, nagyobb részt már csak szurkolóként. Gyermekeimet is a sport szeretetére neveltem és büszke voltam sportsikereikre, hasznos tanácsolat adtam és bizony sokszor elmentem versenyeikre, edzéseikre. Magyar Ifjúság vitaindító cikkéhez Keresztkérdések tüzében Mi volt PELÉ legszebb ajándéka? Felé, a labdarúgás világsztárja mindig szívesen áll az újságírók rendelkezésére Nem régen Santosban vették kérdéseik kereszttüzébe. Ezennel átnyújtjuk a „kihallgatás” hitelesjegyzőkönyvét”. — Ki a legjobb barátja? _ Apám és egész Brazília. — Mi a véleménye, száz év múlva is népszerű lesz a futball? _A labdarúgás csak akkor múlhat ki, ha összedől a világ. — Mennyi ajánlatot kapott eddig európai kluboktól? — Nagyon sokat, és megbecsülendőket. _Miért utasítja el ezeket a milliós ajánlatokat? — Mindent, amit mint cipészinas tanultam, hazámnak és a labdarúgásnak köszönhetem. Szeretem a brazil futballt. — Sokat olvas? — Igen, főleg edzőtáborban. — Szeretne filmszínész lenni? — Igen. De labdarúgót nem szeretnék alakítani. — Melyik színészt nézi legszívesebben? — Az olasz Vittorio Gassmann-t. Sokoldalúsága miatt. — Boldog? — A magam módján. — Mit gondol, hány ember Irigyli önt világszerte? — Irigylésreméltó vagyok én? Miért? A vagyonom miatt? Boldogságom nem a pénzen múlik. — Melyik volt a legboldogabb napja? — Két ilyen nap volt. Amikor Brazília Svédországban, majd Chilében világbajnok lett. — Mi volt a legszebb ajándéka? — Anyám ölelése, amikor Svédországból hazaérkeztem. Ezzel ismerte el karrieremet. — Naponta hány órát tölt labdarúgással?— Nekem a labdarúgás a munkám. Ezért naponta nyolc órán át kell vele foglalkoznom, ha nem is mindig a futballpályán. Tanulom az elméletet és a játéktaktikát is. — Hány gólt lőtt eddig? csak kapum— Nem vagyok könyvelő, törő csatár. — Mennyi tizenegyest értékesített? — Tudja-e ön, mint újságíró, hogy hány cikket írt? — Melyik védelem ellen a legnehezebb játszani? — Az Internazionale, a Milan és a River Plate védelme ellen. — Milyen szerepet tulajdonít a szerencsének a labdarúgásban? — Nagy a szerepe. — Szeretne kapus lenni? — Nagyon. Ez a kérdés már régen izgat. A chilei világbajnokságon nemzeti válogatottunk tartalék kapusaként szerepeltem. — Mi a véleménye a 4—2—4 rendszerről?— Meggyőződésem, hogy jelenleg ez a lehető legjobb formáció. — Véleménye szerint ki a legfontosabb játékos a Santosban? — Az összes pozíció egyformán fontos. — Hogyan tetszik önnek a különböző nemzetek labdarúgása? — Ha valódi, vérbeli futballt látok, nem is gondolok a nemzeti különbségekre. 35 és 32 Zdrazila — Csehszlovákia aranysúlyemelője Harmincöt év nagy idő. A sportban ennyi idő alatt két nemzedék is kicserélődik ... Pontosan ennyit kellett várnunk Csehszlovákiában, amíg a súlyemelés világcsúcstartói közé ismét bekerült egy csehszlovák versenyző. 1963. február 23-án a prágai Ceskoslovensky Sport díjáért Hans Zdrazila a váltósúlyú lökésben 172,5 kg-ot ért el. Világcsúcs... Zdrazila a prágai Rudá Hvezda versenyzője, a szorgalmas sportolók közé tartozik. Minden edzésen kitartóan dolgozott. A rengeteg munka végre meghozta gyümölcsét. A súlyemelés jelenlegi világszínvonala mellett világcsúcsot javítani, s ráadásul 2,5 kilóval — nagy fegyverténynek számít. Zdrazila tizenegyediknek került fel avilágcsúcs listára súlycsoportjában, 1924 óta, amikor az olasz Galimberti 127,5 kg-ot lökött. Tudták, hogy nagy tehetség. Satov, a szovjet súlyemelők edzője így nyilatkozott róla: „Már sok tehetséges súlyemelőt láttam, de Zdrazila a legelső vonalhoz tartozik." V. Peterka, a csehszlovák súlyemelők edzője így nyilatkozott: „Hans kitűnő harcos. Jó vele dolgozni. Lelkiismeretes versenyző, aki egyenesen halad célja felé. Gyakran figyelmeztetnünk kell, nehogy kockáztassa egészségét. Edzésen nem ismer kíméletet, s nem túlzok, ha azt mondom, hogy Psenicka óta ilyen tehetség nem volt a súlyemelők között Csehszlovákiában ...” Mit mond Zdrazila saját magáról? „Hetenként ötször edzek, a súlyemelésen kívül tornázom és atlétizálok. Ez a két sportág volt a kedvencem, mielőtt súlyt kezdtem emelni. Tudom, hogy gyengém a nyomás, s ezért most arra fogok törekedni, hogy a hibákat eltüntessem. A lökésben ISO kg-ra szeretném feltornászni a világcsúcsot...” Ki ez a fiatal 23 éves súlyemelő, akiről néhány évvel ezelőtt senki sem tudott semmit? A melbourne-i olimpia idején a kerékpározókat és az atlétákat csodálta. Türelmetlenül várta az olimpiai filmet. Amikor vetítették, nem lehetett őt kizavarni a teremből. Csodák csodája, sem Kuc, sem a csehszlovák kerékpározók nem voltak rá olyan nagy hatással, mint Bogdanovszkij, Kono és Anderson. Néhány nappal később egyik barátja szerzett neki súlyzókat. Megszületett Zdrazila első súlyemelő eredménye: 40 kilós teljesítmény. Ezután jelentkezett az osztravai Banik súlyemelőszakosztályban. Első edzője Konvicka volt. 1959-ben sikerült elérnie a három mázsát, s azután sehogysem ment tovább, feljebb. Emiatt kedvét vesztette, és egy időre abbahagyta a súlyemelést. Ismét atletizálni kezdett, és az erőgyakorlatok során 50 kg-os súlyt emelt. Amikor barátai újból a tornaterembe csalták, már 340 kg-ot ért el. Ezt senki nem várta, ő maga sem. A római olimpia idején Zdrazila eredménye 375 kilogramm volt. Az olimpia után Prágában a Rudá Hvezdában folytatta a sportolást. Itt került Pavel Zradicka edző keze alá. A világcsúcs megjavítása után komolyan kezdtek vele számolni világviszonylatban is. A stockholmi VB-n harmadik lett, bronzérmet szerzett. S jött az utolsó olimpia előtti tél. Zdrazila minden szabad idejét a Ruda Hvezda tornatermében töltötte. A súlyemelésen kívül sokat atletizált is. Egy-egy súlyemelő edzésen pedig hét tornát is megmozgatott. A moszkvai EB-n 425 kg-ot emelt. Ezzel az esélyesek csoportjába került. Harmincöt évet vártunk Csehszlovákiában, hogy súlyemelő világcsúcstartónk, s harminckét évet, hogy olimpiai bajnokunk legyen. Hisz Jaroslav Skobla (a súlylökő Jiri Skobla édesapja) 1932-ben nyert olimpiai aranyérmet súlyemelésben. Lukács Tibor Bratislava Az elmúlt esztendő ökölvívó meglepetése kétségtelenül az MTK százhetvenkét centi magas, húsz éves, hihetetlenül keményeket ütő fiatalja, a pehely könnyűsúlyban szerepelt Gúla László volt. Méltán érdemelte ki az év legeredményesebb ökölvívója címet, hiszen a csapatbajnokságban mind a tíz mérkőzését megnyerte. Nem is akárhogyan és nem is akárkik ellen. Csak Kállai (II. Dózsa) és a Honvéd Szántója állta végig a három menetet. Pampuk és Dubovszky kétszer, Simon, Lerek, Bognár és a válogatott Baranyai egyszer-egyszer került a kiütés, illetve leléptetés sorsára. Az országos egyéni bajnokságban a második helyre került Baranyai mögött, de az szinte már megszokott nála, hogy az egyéni bajnokságokon nem kíséri szerencse szereplését ifjúsági éveiben — az 1962. évi Énekes-verseny kivételével — az országos és Budapest-bajnokságokon is az első hely mögé szorult A vasárnap kezdődő 1963. évi csapatbajnokságon Gúla már új súlycsoportban mutatkozik be. Annyira erősödött hogy már nem fogyaszthat pehelysúlyra, s ezért könnyűsúlyban próbál szerencsét. Így aztán automatikusan adódik egy szenzációsnak ígérkező párharc, az 1963-ban legeredményesebb Kajdi és az 1964-ben legjobbnak bizonyult Gúla összetalálkozása. Hogyan is vélekednek erről az érdekeltek? — Gúla nagyon tehetséges, mindkét kémet igen jól ütő versenyző — mondta a könnyűsúly Európa-bajnoki címét védő Kajdi János —. Azt hiszem csak az egyéni bajnokságon találkozom majd vele, a CSB-n nem könnyűsúlyban indulok, örülök az új versenytársnak, a nagyobb erőpróbák mindkettőnk fejlődését elősegítik. — Nem pályázom az Európa-bajnok határaira — mondta Gúla —. Az igaz, hogy az idén könnyűsúlyban szeretném kiérdemelni a válogatottságot, de csak a berlini EB után, amikor Kajdi már átlép a kisváltóba. Gúla válogatottságához és álmainak megvalósulásához, azaz a mexikói olimpián való részvételhez azonban nemcsak Kajdi „átlépésére” van szükség. Hogyan is mondta edzője, Fogarasi Mihály? — Fel kell számolni Gúla rapszódikus edzésmunkáját. Nagyon szereti az ökölvívást, ha „nekidarálja magát”, a legszorgalmasabb valamennyi versenyzőm közül. Aztán egyszercsak alábbhagy a lelkesedése, s csak lézeng a tréningeken. Az utóbbi évek egyik legnagyobb tehetségének tartom, s ha mindent megtesz azért, hogy a nemzetközi porondon is észrevegyék, akkor már csak rajta múlik, hogy eljut-e a csúcsig. — Most már válogatottkeret-tag vagyok — említette Gúla —, s az edzések elvégzésében az sem akadály, hogy Nagytétényből járok be. Az új idényben újabb győzelmeket várok, s bízom abban, hogy életem eddigi tizenkét veresége 1965-ben sem igen gyarapodik. Ú J K.O. SPECI A L IS TA I A ‡ É Ml a célt Egészséges emberek nevelése, tehát a tömegsport fejlesztése, közben megfigyelni a tehetségeket és azokat kiemelve, külön foglalkozni velük. Kinek a feladata ez? A szülőké, pedagógusoké és minden sportszerető emberé. A tehetséges fiatalok kiemelése minden felnőttnek legyen feladata, hiszen a régi közmondás ma is él, ép testben, ép lélek. Fodor László Székesfehérvár, József A. u. 83. Fontos a példamutatás Hogyan lehetne vonzóbbá tenni a tömeges testedzést? Szerintem nagy szerepe van a versenyszerűen sportolók jó, vagy rossz eredményeinek. Egy-egy világraszóló sportsüker mágnesként vonzza, különösen a fiatalabb korosztályokat a sportpályákra. Persze nemcsak ez az egyedüli dolog, amely népszerűsítheti a sportolást. Ha hathatósabb propagandát folytatnánk, lényegesen többen értenék meg, hogy a test edzése mindenkinek érdeke. Sokat segíthetne, ha versenyszerűbbé tennénk a Kilián testnevelési mozgalmat, hiszen az egymás elleni nemes küzdelem mindig is tetszett a fiataloknak. A verseny- és a szórakozásszerű testedzés között szoros a kapcsolat. Az aktív sportoló harcol, szinte dolgozik a sikerért. A másik csoportnál viszont nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget még a versenyzésnek sem. A sportot szórakozásnak tekintik, amely segíti megóvni testüket az elpuhulástól. Olyan örömüket lelik benne, mint más kulturális elfoglaltságban. Az ifjúsági szövetség sokat tehet a szórakozásszerű testedzés népszerűsítésében, de elsősorban azzal, hogy segítséget nyújt a szükséges feltételek megteremtésében, valamiint a propagandában. Az is sokat segítene, ha élvonalbeli sportolóink és az úgynevezett tömegek között még közvetlenebb kapcsolat alakulna ki. Az aktív versenyzők átadnák tapasztalataikat, sok jótanácsot tudnának nyújtani. Gondolom, ez a néhány megjegyzés is elősegíti a további vita kibontakozását. ) Mata József Nyírtelek, Dózsaszőlő OL TÁR ZÁN és utóda A mozivásznon már 1918 óta nagy sikert aratnak a dzsungelben játszódó Tarzan-filmek. A rendezőknek mindig nagy gondot jelentett a főhős kiválasztása, mert a Tarzan szerep kiváló fizikai képességet is igényel. Eddig a legnagyobb sikert Johnny Weissmüller, a négy évtizeddel ezelőtti csodaúszó aratta, de csillogása óta már tizenketten játszották a főszerepet, hiszen az idő múlásával mindig fiatalabbra, rátermettebbre volt szükség. Az újabb felvételekhez sokáig kutattak a legnevesebb amerikai sportolók között. Végül is a hatalmas termetű los angelesi futballcsillagra, Mike Henryre esett a választás. Henry kijelentette: — Gyerekkorom óta rajongok a Tarzanfilmekért. Tudom, ezer veszéllyel járnak, de már jártas vagyok az ilyesmiben, hiszen az amerikai futball sem gyerekjáték. Weissmüller, leghíresebb tan Szervezés kérdése Néhány gondolat a vitához. A sport iránti érdeklődés felkeltését már egészen ifjúkorban, az általános iskolákban kell kezdeni. Különösen áll ez vidékre, ahol lényegesen kisebbek a sportolás lehetőségei, mint a fővárosban. A falusi gyerekek, ha az iskolában nem ismerkednek meg a testedzéssel, és ott nem szeretik meg a sportolást, akkor csak a legritkább esetben kerülnek vele .Kapcsolatba. Emlékszem még, hogy általános iskolás koromban — vidéken jártam — milyen nagy lelkesedéssel vetettük magunkat egy-egy iskolai sportrendezvénybe. A mai fiatalok is nyilván örülnek az ilyesminek, de tapasztalataim szerint erre eléggé kevés a lehetőségük, mert az alacsonyabb fokú iskolákban évente csupán egy-két alkalommal rendeznek iskolai bajnokságokat. Apontszeretet nem hiányzik a mai fiatalokból sem, csak néha szunnyad, s ezt fel kell ébreszteni. A legnagyobb segítséget az első lépésekhez kell adni, mert aki egyszer már megízleli a küzdelem és a győzelem örömét, azt már el sem lehet kergetni a sportpályákról. A falusi spartakiádok szerintem nagyon hasznosak, de a sport további népszerűsítéséhez feltétlenül hozzájárulna, ha gyakrabban rendeznének egymással vetélkedőket a szomszédos községek. Mivel a falvak általában közel épültek egymáshoz, ez nem jelentene különösebb költségeket, s nem foglalná le túlságosan a fiatalok idejét sem. Csupán szervezés kérdése az egész. A KISZ-nek minél több aktívát kell foglalkoztatni, hogy szervezzék a sportolást és ha még nagyobb „nyersanyaggal” rendelkezünk, nyilván soksok olyan sportoló kerül felszínre, akik később örömteli eredményeket érnek el. A régi grundokat valamivel pótolni kell. Ha bővülnek a lehetőségek, akkor számos olyan fiatal is felfedezné a sportpályákat, aki előzőleg távolmaradt tőlük. Rájönnének, hogy sportolni milyen jó. V. T. Budapest Kazakevics elbeszélése szovjet filmen. CSAK VIDÉKEN! Látogatás öt világrész szórakozóhelyein. Színes, szélesvásznú olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. Kalandnak indult, szerelem lett belőle. A nagy sikerű magyar film felújítása. JÖN! JÖN! Magyar filmvígjáték. Széles változatban is. A filmmel egy műsorban kerül bemutatásra a című magyar dokumentumfilm. A JÖVŐ HÉTRE Lazio—Milan (A vendégcsapat esélyesebb.) Sampdoria—Bologna (Döntetlen a valószínű.) Foggia—Torino (A Torino gólerősebb.) Fiorentina—Roma (A Fiorentina győzelme valószínű.) Varese—Lanerossi (Döntő a pályaelőny.) Catania—Messina (Egységesebb a Catania.) Cagliari—Mantova (Otthon a Cagliari az esélyes.) Reggiana—Lecco (Háromesély.) Triestina—Spal (Rutinosabb a Spal.) Venezia—Verona (Nagy előny a hazai pálya.) Nápoli—Modena (Döntetlen is lehetséges.) Rennes—Valenciennes (Döntetlen vagy 1-es a valószínű.) Strasbourg—St. Etienne (Jó tipp az l-es.) Tippünk az első pótmérkőzésre: x X2 X2 X 2 1 1 1 1X 1X2 X2 IX IX IX 1 A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Szabó Béla. Felelős kiadó: Tóth László. Szerkesztőség: Budapest Vili Somogyi Béla u. 6. Tel.: 130-460. Kiadja: Ifjúsági Lapkiadó Vállalat,.Bp. VI., Révay u. 16. Tel.: 116-660. Készült a Szikra Lapnyomdában. Kéziratot, rajzot nem őrzünk meg s nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) postahivataloknál. Előfizetési díj: 1 hónapra 4,30, negyedévre 12,90 forint.__ 1 * nem Index: 25,538